Petőfi Népe, 1988. szeptember (43. évfolyam, 209-234. szám)

1988-09-22 / 227. szám

2 • PETŐFI NÉPE • 1988. szeptember 22. Megnyílt New Yorkban az ENSZ 43. ülésszaka Dante Caputót, Argentína külügyminiszterét választották az ENSZ Közgyűlése kedden megnyílt 43. ülésszakának elnökévé. Az ülésszak meg­nyitásán — akárcsak tavaly —, most sem volt jelen Javier Pérez de Cuellar, a világszervezet főtitkára. (Cuellar a Dél-afrikai Köztársaságba utazott.) Az ülésszak új elnökét titkos szavazáson választották meg. Caputo mellett Nita Barrow, Barbados képviselője volt még jelölt. Az elnököt évente más és más regionális országcsoportokból választják. Az idén a latin-amerikai országok voltak „sorosak”. A 42. ülésszak elnöke, mint ismeretes, Peter Florin, az NDK külügyminiszter-helyettese volt. Dante Caputo megválasztását követő beszédében méltatta a nemzetközi kapcsolatokban történő kedvező változásokat. Kiemelten foglalkozott a kelet—nyugati viszony javulásával, az iraki—iráni tűzszünet kihirdetésé­vel, valamint a dél-afrikai, a ciprusi, a kambodzsai kérdésben bekövetke­zett pozitív fejleményekkel. Felhívta a figyelmet ugyanakkor arra, hogy nincs előrelépés a közel-keleti és a közép-amerikai térségben. Az argentin diplomácia vezetője sajnálkozását fejezte ki amiatt is, hogy nem sikerült csökkenteni a gazdasági szakadékot a fejlett és a fejlődő országok között. Külön kiemelte a „harmadik világ” eladósodásának problémáját, és hangsúlyozta: ebben a kérdésben tartós megoldásra van szükség. Az ENSZ Közgyűlésének soros ülésszaka jövő hétfőn kezdi meg érdemi munkáját. Napirendjén összesen 141 kérdés megvitatása szerepel. (A 42. ülésszak mintegy 150 kérdést vitatott meg.) Független lap Litvániában Szovjet-Litvániában szerdán megje­lent az első olyan hetilap, amelyet füg­getlen társadalmi szervezet ad ki. Az új orgánum címe Atgimimas (Újjászüle­tés), védnöke pedig a peresztrojka tá­mogatására létrejött Sajudis (Mozga­lom) nevű szervezet. A lap 30 ezer pél­dányban jelenik meg, és egy állami nyomdában nyomják. A Sajudis alapítócsoportja annak idején a konzervatív erőkkel szembeni megújulási folyamatok támogatását, a glasznoszty szélesítését és a környezet­szennyezés elleni harcot hirdette meg a szervezet programjául. Amerikai és pakisztáni tanácsadók segítik az afgán fegyveres ellenzéket Az afgán hatóságok bizonyítékokkal rendelkeznek arra nézve, hogy. ameri­kai és pakisztáni katonai tanácsadók segítik Afganisztán területén a fegyve­res ellenzéket — jelentette szerdán a Bahtar afgán hírügynökség. A jelentés szerint Kabul olyan doku­mentumok birtokában van, amelyek kétségtelenné teszik, hogy pakisztáni katonák és tisztek is részt vettek azok­ban a hadműveletekben, amelyeket az elmúlt két hét során Szpin-Baldak és Kandahar afganisztáni városok ellen folytattak a fegyveres ellenzéki csopor­tok. Az afgán hatóságok tudomására ju­tott, hogy augusztus végén több pa­kisztáni és amerikai tanácsadó érkezett a pakisztáni határ közelében fekvő Ba­rikot afgán városba. NICARAGUA Hasznos tanácskozás — megállapodás nélkül Megállapodás nélkül, a tervezettnél korábban ért véget a nicaraguai kormány és a fegyveres ellenzék képviselőinek találkozója Guatemalavárosban. A hétfőn kezdett megbeszélést ennek ellenére hasznosnak minősítette Victor Hugo Tinoco külügyminiszter-helyettes. A managuai küldöttség vezetője kijelentette, hogy mindkét fél kifejthette állás­pontját, megismerkedhettek az érdemi tűzszüneti tárgyalások helyszínéül ajánlko­zó országok javaslataival és felmérhették a kontrák szándékait. A kontrákat képviselő Roberto Ferrey éppen ezt az utóbbi javaslatot vetette el, és más feltételeket is támasztott. Ezek között szerepel a Radio Catolica ellenőrzé­sének megszüntetése és a nandaimei tüntetésen letartóztatottak szabadon engedé­se. Nandaime kisvárosban 46 személyt tartóztattak le a hatóságok egy erőszakba átcsapó jobboldali tüntetés során, július elején. Ugyanezek az erők újabb menetet akarnak szervezni a napokban, de ezúttal a fővárosban. Tomas Borge Martínez belügyminiszter kedden közölte, hogy a kormány nem engedélyezi a tüntetést, mert értesülései szerint ismét szándékos erőszakos akció veszélye fenyegeti a közrendet. LIBANON Elnökválasztás előtt A harcok befejezését, az állam szuverenitásának a teljes libanoni területre való kiterjesztését, Dél-Libanonnak az izraeli megszállóktól való felszabadítását tűzte ki célul a szíriai és amerikai támogatást élvező libanoni elnökjelölt, Mihael Daher. Kedden este a sajtónak adott nyilatkozatában ezekben a fő pontokban körvo­nalazta azt a programot, melyet megválasztása esetén szeretne végrehajtani. A libanoni parlament keresztény tagjainak többsége ugyanakkor egy keddi tanácskozáson megállapodásra jutott arról, hogy Mihael Daher helyett Raymond Edde keresztény maronita politikus jelölését támogatja —jelentette a UPI ameri­kai hírügynökség. A 76 tagú bejrúti törvényhozásban jelen pillanatban 41 keresz­tény képviselő van. A 75 éves Edde 1976 óta önkéntes száműzetésben él Párizsban, s korábbi állásfoglalásaiban nemcsak Szíriát és Izraelt, hanem a milíciákat is gyakorta bírálta. JAPÁN Ma veszi át a trónörökös a súlyosan beteg császár feladatait A 87 éves, legyengült és súlyosan beteg Hirohito japán császár helyett fia, az 54 éves trónörökös, Akihito ve­szi át csütörtöktől az államügyekből a császárra háruló feladatokat. Az uralkodó Japán bán az állam és a nép egységének a jelképe, de nem ren­delkezik közvetlen kormányzati hatás­körrel. Amint arra a szerdai tokiói la­pok is emlékeztetnek, az alkotmány reprezentatív jellegű tevékenységek el­látására hatalmazza fel. Ennek értel­mében a kormány Akihitóra a követ­kező jogköröket ruházza: a miniszter- elnök és a legfőbb ügyész kinevezése, az alkotmány, a törvények, kormány­rendeletek és szerződések módosításá­nak életbeléptetése, a parlament össze­hívása, az alsóház feloszlatása, külföldi államfők fogadása, nagykövetek meg­bízólevelének átvétele. Kiszámítható kormány és erős szakszervezet legyen (Folytatás az I. oldalról.) ra, hanem a munkáltatókra tartozna. Ezt a helyzetet meg kell változtatni, amihez azonban időre van szükség. A szakszervezeti munka megújításá­ról szólva arról tájékoztatott, hogy fo­lyik az elképzelések tagsági vitaja, a több mint 4 millió szakszervezeti tag véleményének ismeretében kívánnak majd választ adni a novemberi orszá­gos szakszervezeti értekezleten a leg­sürgetőbb kérdésekre. A szakszervezeti mozgalom nagy valószínűséggel abba az irányba fejlődik tovább, hogy egy­szerre használja ki a szakmai és az ága­zati szervezkedésben rejlő előnyöket. Ehhez erős, autonóm, nagy önálló­sággal működő szakmai szerveződések­re, önként elhatározott tömörülésekre van szükség. A főtitkár rámutatott, a SZOT-ot már jelenlegi állapotában is az ágazatok, szakmák szövetségének te­kinti. Ez azt jelenti, hogy szövetségi ala­pon jönnek létre az ágazati-szakmai szakszervezetek, képviseleti mechaniz­musok működnek, alulról meghatáro­zott a SZOT-nak a tevékenysége, s nem többségi elvek, hanem konszenzus alapján hoznak döntéseket. Ennek messzeható következményei lesznek a választási és a képviseleti rendszerben, a döntési mechanizmusban. A főtitkár elképzelhetőnek tartja egy olyan szakszervezeti modell kialakítá­sát, amelyben egyfajta pluralizmus van jelen, s már most is gyakorlati realitás­ként tekint a TDDSZ-re, amellyel a legutóbbi napokban a SZOT vezetői tárgyalásokat folytattak. Hangsúlyozta azt a meggyőződését, hogy a SZOT és a kormány közötti kapcsolatok nemcsak fenntarthatok, de érdemben elmélyíthetők. Az együtt­működés jó formájaként értékelte a testületi üléseken való kölcsönös rész­vételt, a munkaértekezleteket. Az együttműködési formákon túl ebben az időszakban talán az a legfon­tosabb, hagy kölcsönösen törekedjünk egymás véleményének figyelembe véte­lére — mondta Nagy Sándor. Mi, a szakszervezetek részéről nem hisszük azt, hogy tévedhetetlenek vagyunk, hogy mindenről a lehető legpontosabb információval rendelkezünk, s hogy minden elgondolásunk működőképes. De azt tudjuk, hogy olyan feszültségek alakultak ki, s vannak kialakulóban az országban, amelyekért mi komoly fele­lősséget érzünk, s szeretnénk elkerülni, hogy azok nagyobb társadalmi meg­rázkódtatáshoz vezessenek — mondot­ta végezetül a SZOT főtitkára. Ezután Pozsgay Imre megjegyezte: elfogadja a Nagy Sándor által elmon­dottakat. A vitaindító előadásokat követően Csikós Pál, a SZOT titkára fejtette ki a Szakszervezetek Országos Tanácsá­nak álláspontját az 1988. évi népgazda­sági helyzet alakulásával, illetve a szük­séges intézkedésekkel kapcsolatban. Hangsúlyozta: a tervezettnél nagyobb infláció bekövetkezése miatt a SZOT arra a következtetésre jutott, hogy szo­ciálpolitikai, illetve bérintézkedésekre van szükség. Ezeknek az összegszerű kihatása mintegy 1,2 milliárd forint. Elodázhatatlan a központi béremelés az egészségügyben, a postánál, a köz- művelődés, illetve a sajtó területén. Az adórendszer működésével kapcsolatos gondokkal összefüggésben kifejtette, hogy az eltérő munkakörülményeket honoráló pótlékok értékmegőrzéséről gondoskodni kell. Különös figyelmet érdemelnek ebből a szempontból a pe­dagógustársadalom képviselői és az egészségügyben dolgozók. Villányi Miklós ^pénzügyminiszter a kormány álláspontját ismertetve ki­emelte: a teljesítmények emelkedése nélkül nem képzelhető el a jövedelmek növelése. Az alapvető célok közé tarto­zik a külső és a belső egyensúlyi helyzet javítása, a szelektív fejlesztési politika megvalósítása. Az eddigi számítások szerint a külkereskedelmi áruforgalom meghaladja a tervezettet, azonban a szerkezetátalakítás lassan halad, ezért a népgazdasági egyensúly még mindig labilis. A költségvetés hiányának terve­zett csökkenése nem valósul meg. Az idén várhatóan 7,5—8 százalékkal csökken a reálbér és 1 százalékkal a reáljövedelem, a nettó keresetek pedig 1-2 százalékkal nőnek. A fogyasztói árszínvonal-növekedés a mai megítélés szerint 16,5 százalék körül alakul. A lakossági fogyasztás a tervezett mér­téknek megfelelően csökken. A nemze­ti össztermék egyes számítások szerint az alsó határon, más becslések szerint pedig az alatt teljesül. Átfogó bér- és szociálpolitikai intéz­kedések végrehajtását a kormány nem tartja lehetségesnek. A pénzügyminisz­ter bejelentette, hogy a sajtó dolgozói­nak, a szerkesztőségi alkalmazottak­nak a bérét 15 százalékkal tervezik nö­velni. A postánál várhatóan 5 százalé­kos, a közüzemi, víz, csatorna- és für­dővállalatoknál, a sütőiparban, a kő- és kavicsbányáknál, valamint a megválto­zott munkaképességűeket foglalkozta­tó vállalatoknál pedig 10 százalékos központi bérfejlesztést hajtanak végre. A tömegközlekedési vállalatoknál gon­doskodnak arról, hogy a nettó kerese­tek túlmunka esetén se csökkenjenek. A kormány a 70 éven aluli nyugdíja­sok illetményének emelésére nem lát lehetőséget, javasolja viszont, hogy jö­vőre módosítsák a nyugdíjak rendsze­rét. A családi pótlék további 100 forin­tos emelése helyett a kormány azt indít­ványozta, hogy 200 millió forinttal nö­veljék a tanácsok juttatási keretét. Az adórendszerrel kapcsolatos gon­dokról szólva kifejtette: a jelenlegi adó­rendszerben vannak joghézagok, a Parlament elé terjesztendő módosítá­sokkal éppen ezeket igyekeznek meg­szüntetni. A kormány egyetért azzal, hogy az adómértékek módosításával olyan adótáblát dolgozzanak ki, amely a lakosság terheit további inflációval nem növeli. Nagy Sándor, a SZOT főtitkára nyugtalanítónak mondotta, hogy a re­álbér-, illetve a reáljövedelem-számítá­sokban nagy eltérések mutatkoznak. Javasolta, hogy a kormány tegyen ha­tározott, garanciális ígéretet arra vo­natkozóan: az egészségügyben dolgo­zók bérének rendezése jövőre az első helyen szerepel. Indokoltnak tartja a pedagógusok bérbruttósításának a ma­inál igazságosabb megoldását is. Úgy vélekedett, hogy a munkakörülményi pótlékok értékmegőrzését az adórend­szeren belül kell megoldani. Az elhangzottakra válaszolva Villá­nyi Miklós kifejtette: a jövő évi bérpoli­tikai intézkedésekre az idén nem vállal­hat garanciát a kormány. Ugyanakkor egyetértett azzal, hogy az egészségügy­ben és a közművelődésben dolgozók bérének rendezése elodázhatatlan. E gondolathoz kapcsolódva Medgyes- sy Péter miniszterelnök-helyettes el­mondta: elképzelhető, hogy az egész­ségügy bérhelyzetének javítására még idén 50 millió forintot irányoz,elő a kormány. Halmos Csaba, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnöke vé­leménye szerint a személyi jövedelem- adó rendszere és a pótlékok egymással összeférhetetlenek. Éppen ezért a pót­lékok 90 százalékát jövőre a kormány leépíti, illetve vállalati hatáskörbe utal­ja át. Kívánatosnak tartotta, hogy az 1989-es központi bérintézkedések meg­hozataláról, mértékéről a kormány, a szakszervezetek és a gazdasági kamara együttes álláspontja alapján döntse­nek. A vitát összefoglalva Pozsgay Imre államminiszter hangsúlyozta: a kor­mány elismeri, hogy a szakszervezetek valódi, megalapozott társadalmi szük­ségleteket vetettek fel. Javasolta: az idei terv realizálásának tényeit figye­lemmel kísérve a kormány és a SZOT képviselői üljenek össze egy újabb meg­beszélésre, s ha szükséges, a tanácsko­zást követően korrigálják a jövő évi tervvel kapcsolatos elképzeléseket. In­dítványozta, hogy a javasolt bérintéz­kedések október 1-jei hatállyal lépje­nek életbe. Egyetértett azzal, hogy a tanácsi juttatási keretet 200 millió fo­rinttal növeljék, s az egészségügy — egy meghatározott körben dolgozók bérének emelésére — kapjon október 1 -jéig 50 millió forintot. Nagy Sándor reményét fejezte ki, hogy ez az 50 millió forint egy jövőre folytatódó intézkedéssorozat első lépé­se lesz. Javasolta, hogy a munkakörül­ményi eltéréseket honoráló pótlékok ügyében két héten belül tárgyaljanak az ágazati szakszervezetek képviselői az érintett tárcák illetékeseivel. A jövő évi népgazdasági terv főbb vonásairól szólva Hoós János, az Or­szágos Tervhivatal elnöke hangsúlyoz­ta: szigorú vásárlóerő-szabályozásra lesz szükség, s ez a lakosságtól áldoza­tokat követel. A népgazdaság növeke­dési üteme lassú lesz, esetleg stagnálás­ra is számítani kell. Á konvertibilis ex­port várható növekedése mellett a szo­cialista kivitelben csökkenés követke­zik be. Mindent összevetve a forrásnö­vekedés szerény mértékű lesz, ezért a belföldi felhasználást — a lakossági fo­gyasztást és a beruházást — 1-2 száza­lékkal csökkenteni kell. A reáljövedel­mek a számítások szerint három, a re­álbérek hat százalékkal csökkennek, a lakossági fogyasztás egy százalékkal mérséklődik. Annak ellenére, hogy a kormány igyekszik a lakosság terheit a még elviselhető mértéken tartani, az áremelkedés teljes körű kompenzálásá­ra és valamennyi társadalmi juttatás értékének megőrzésére nem lesz lehető­ség. A leginkább rászorulók segítésére új rendszerű támogatások keretében a családi támogatások rendszerét szán­dékozza a kormányzat bevezetni. A tárgyaló felek az 1989. évi népgaz­dasági tervet illetően megállapították, hogy egyes kérdésekben az álláspontok között még mindig nagy a különbség. A kormányzat jövőre sokkal szűkebb lehetőséget lát a bérek, jövedelmek, szociális intézkedések tekintetében, mint amit a SZOT társadalmilag feltét­lenül indokoltnak tart. Megállapítot­ták, hogy mindkét részről készség van a kölcsönös megértésre, megegyezésre. A jövő évi lehetőségek pontosabb is­meretében november végén ismét sor kerül a kormány és a SZOT képviselői­nek találkozójára, ahol napirendre tű­zik az 1989. évi terv vitatott kérdéseit. Szó volt a sztrájkjogról, amelynek törvényszintű szabályozását a tárgyaló felek egyöntetűen szükségesnek tart­ják. Egyetértés volt abban is, hogy ad­dig is, amíg a sztrájkról jogszabály szü­letik, hozzanak létre olyan megegye­zést, amely a folyamatokat áttekinthe­tővé, kezelhetővé teszi. A tanácskozást sajtótájékoztató kö­vette, ezen Marosán György, a kor­mány-, és Szalay Ferenc, a SZOT szó­vivője foglalta össze a megbeszélés eredményeit. Tanácsülésekről jelentjük (Folytatás az 1. oldalról) A településfejlesztési és környezetvédelmi bizottság beszámolójával kezdte tegnap dél­utáni ülését — 14 órakor — Kiskunmajsa Városi Jogú Nagyközségi Tanácsa. A tanácstagok közül többen a közműépí­tési hozzájárulásról kértek szót. Márton Jó­zsef jónak látná, ha azokban az utcákban, ahol a lakóknak a 70 százaléka részt vállal a víz- vagy a gázvezeték-építés közös költsé­géből, a megmaradt pénzből a tanács vissza is fizetne valamennyit a társulások résztvevő­inek. A kérdés azonban nem ilyen egyszerű — fejtette ki a továbbiakban Horváth István, a bizottság elnöke — mivel olyanok is van­nak, akik kivárják, míg az állampolgárok nagyobbik hányada befizeti a részét, s csak ha már elkészült a beruházás, akkor jelentik be: ők is kérnek vizet vagy gázt. Ekkor rend­szerint már kevesebb a bekötési költség, te­hát a kihúzók járnak jobban. A méltányta­lanság megszüntetését, a közműépítésben a lakosság szerepének pontos jogi szabályozá­sát ajánlották a tanácstagok. Ezután Horváth László őrsparancsnok a közrendről, a közbiztonságról és a helyi rendőrség munkájáról tájékoztatta a megje­lenteket. Elmondta, hogy az idén 51-gyel nőtt a bűncselekmények — főként a személyi tulajdont károsító lopások — száma. A Ka­nizsa sörözőben öt embernek ellopták a bőr­kabátját; a tanács költségvetési üzeméből el­vittek 70 méter kábelt; zöldségeskertekből motoros szivattyúkat tulajdonítottak el. Ti­zenhat lezáratlanul vagy őrizetlenül hagyott motorkerékpár gazdája is bánja, hogy jár­művét könnyelműen az utcán hagyta. Megkérdezték az őrsparancsnoktól, mennyi a felderített bűncselekmények ará­nya. Ázt válaszolta, 50-60 százalék. Vdvardi Illés határozottabb fellépést sürgetett annak érdekében, hogy Jonathán Tsz vendéglátó üzleteiben ne szolgálják ki szeszes itallal a 14-15 éves gyerekeket. Az ittas állapotban való járművezetést pedig a jövőben minden­kinél — beosztástól, kortól és nemtől függet­lenül — vegyék szigorúbban. Az elhangzott véleményeket Nagy Csaba tanácselnök foglalta össze. Gyóni Dávid, a tanács költségvetési üzemének műszaki veze­tője vette át a szót, kérve, hogy az idén elköl­tött 980 ezren felül még félmillió forintot fordíthassanak a szeméttelep jelenlegi álla­potának a javítására. Ebből a pénzből beve­zetnék a villanyt, erdősávot telepítenének, és két őrt is foglalkoztatnának a telepen. A szemétteleppel kapcsolatosan hosszas vita kezdődött, amelyben felszólalt a Ma­gyar Demokrata Fórum helyi csoportjának az egyik képviselője is. Egyre vontatottabbá vált a tanácskozás, amely belenyúlt az esté­be. A majsai tanácsülés befejezésül megvitatta a nagyközségi népfrontbizottság indítványát arról, hogy a tanácsülés erősítse meg tisztsé­gében Nagy Csaba tanácselnököt. Tíz hoz­zászólás után a testület úgy határozott, hogy elfogadja a népfrontbizottság ajánlását, és nem vonja meg a bizalmat a tanácselnöktől. L. D.—G. Z.—K. A. Feszültségek a gazdaságban (Folytatás az 1. oldalról) A belső kereslet, a fogyasztás csökkent, a raktárkészletek pedig nőttek. A viszonylag jól működő konvertibilis exportösztönzés mellékhatásaként megállapította, hogy belső kooperációs zavarok (alapanyag- és alkat­részhiányok) jelentkeznek. Szóvá tette azt is, hogy nincs meg a kellő bizalom a kormány és a gazdálkodó szervezetek között. Az év végéig várható folyamatokról Kelényi Gá­bor azt mondta: a gazdaság összeredménye jobb lehet, mint tavaly. Viszont azzal is szá­molni kell, hogy sokkal több lesz a vesztesé­ges, illetve pénzügyi (likviditási) gondokkal küzdő vállalat. Beszélt az „intézményes érdekegyeztetés” rendszeréről, amit a Minisztertanács hívott életre. Lényege: néhány kulcsfontosságú gazdasági témában érdekegyeztetési fórum jön létre, a kormány, a SZOT, a Kamara és még egy-két érdekképviseleti szerv részvéte­lével. Ennek az érdekképviseleti tanácsnak a működési mechanizmusát a későbbiekben dolgozzák ki. Csabai István LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETT Tegnap újabb 13 számban avattak olimpiai baj­nokot. Harmincnégy döntő után huszonnégyre emelkedett az érmes országok száma. A pontver­senyben 34 ország szerzett eddig pontot. ÉREMTABLAZAT Szovjetunió NDK Bulgária Egyesült Államok Jugoszlávia Olaszország Kína NSZK arany ezüst bronz 7 3 8 4 4 3 4 3 2 3 3 3 2 0 1 2 0 1 1 3 4 1 2 3 Koreai Köztársaság Lengyelország Románia Magyarország PONTVERSENY 1. Szovjetunió 2. NDK 3. Bulgária 4. Egyesült Államok 5. Kína , 6. NSZK j 7. Magyarország 1 2 2 1 2 1 1 2 0 1 1 1 114 pont 76 65 64 58 49 34 Nyílt levél a Magyar Demokrata Fórumhoz és az Új Márciusi Fronthoz A KISZ Központi Bizottságának Egyetemi és Főiskolai Tanácsa nyílt le­velet intézett a Magyar Demokrata Fó­rumhoz és az Új Márciusi Fronthoz. A levél tartalmát szerdán ismertették a sajtó képviselőivel. A dokumentum egyebek között üd­vözli az új szellemi-politikai mozgalmak megalakulását és kifejezésre juttatja azt a véleményt, hogy a szocialista Ma­gyarország mélyreható átalakításában a társadalom legkülönbözőbb csoportjai érdekeltek, önálló programjaik alapján abban részt venni jogosultak. A KISZ KB Egyetemi és Főiskolai Tanácsa szükségesnek tartja minden olyan kez­deményezés támogatását, amely a for­málódó új alkotmányosság keretei kö­zött, a civil és politikai közösségekre építve, a magyar társadalom demokrati­zálását tűzi zászlajára. Meggyőződésük ugyanakkor, hogy a válságelemekkel terhes magyar valóság a különböző tisz­tességes szándékú politikai erők nyílt politikai koalícióját, szövetségét igényli. „A Magyar Demokrata Fórum és az Új Márciusi Front megalakulásukkal és működésükkel hozzájárulhatnak a ma­gyarországi szocializmus általunk is igé­nyelt és sürgetett radikális és átfogó re­formjához. A programjaikban megfo­galmazott társadalmi célok biztató ala­pot jelenthetnek a szervezeteink közötti párbeszédre; a közös célok megvalósítá­sa érdekében együttműködésünket ajánljuk. Együttműködésünk a kritikai szolidaritásra épül. Az Egyetemi és Főiskolai Tanács és az új szervezetek, mozgalmak között a választott eszközök, módszerek és utak tekintetében szükségszerűen van és lesz különbözőség. Az ezek közötti társadal­mi választást segítheti elő a nyilvános párbeszéd, az egymást tiszteletben tar­tó, kizárólagosságra nem törekvő vita. Ennek szellemében politikai tanácsko­zást kezdeményezünk egy új, dinamikus társadalmi konszenzus megteremtésé­nek esélyeiről, lehetséges útjairól” — záródik a nyílt levél. NE A VÁROSON ÁT! Újabb vita a népfrontnál a nemzetközi autóútról A Hazafias Népfront Városi Bizottsága ma délelőtt 9 órára várja Kecskemétre a Magyar Televízió egyik forgatócsoportját, hogy tv-felvételen is kifejthesse véle­ményét az E—75-ös nemzetközi autóút megyeszékhelyi átvezetése ellen. Ezért az autóút feltételezett szakasza — a Bethlen és a Kuruc körút — mentén élő lakosság tanácstagjai, meghívott szakemberek és mások tegnap délelőtt újra egyeztették álláspontjukat ebben a kérdésben. Dr. Bitó István, a Kecskeméti Rendőrkapitányság vezetője azt mondta, hogy szerinte a megyeszékhely tanácsa nem nézi ellenérzéssel, sőt támogatja a lakosság­nak a nemzetközi autóúttal szembeni mozgósítását. A rendőrség hivatalos vélemé­nyét kifejezve azt mondotta: valamelyik külső körútra kellene terelni a forgalmat. Ó az északit ajánlja, amely a békéscsabai úthoz kapcsolódik. A megyeszékhely már eddig is túlterhelt belvárosi közlekedése — s nem utolsósorban az itt élő lakosság — nem bírná elviselni a nemzetközi autóúttal együtt járó megterhelést. A Köjál 3 évvel ezelőtti méréseire hivatkozva alátámasztotta azt a tapasztalatot, hogy a városban rendkívül nagy a füst- és a zajszennyezés. Néhány helyen pedig — mint például a Katona József Gimnáziumhoz közeli útkereszteződésnél — jóval a megengedett érték fölött van a légszennyeződés. Akárcsak egy ipari város­ban élnénk. Nagy László a megyei tanács közlekedési osztályának a megbízásából volt jelen a megbeszélésen. Hiányolta a lakosság megfelelő tájékoztatását ebben a mindenkit érintő kérdésben. Varga László tanácstag rámutatott arra, hogy a Kuruc kőrúthoz közel eső aluljáró forgalma már így is zsúfolt. Az autóút átvezető szakaszával a helyzet csak rosszabbodna. Úgy foglalt állást, hogy igazán jó megoldás a Borbásig kerülő elvezetés lenne. Nem szabad feladni a lakosság nyugalmát és egészségvédelmét egy beláthatatlan következménnyel járó beruházásért. Dr. Vöröss József, a Bethlen körút mentén lakók egyik tanácstagja és Komlódi József, a IV. kerületi körzeti népfrontbizottság elnöke az állampolgárok aggodal­mát tolmácsolta újra az autóúttal kapcsolatban. A lakók egyet kérnek tőlük: „Álljanak a sarkukra, és következetesen képviseljék érdekeiket a döntés meghozásá­ig: Atvezessen-e Kecskeméten a nemzetközi autóút?" Véleményük: ne vezessen át! (kohl)

Next

/
Oldalképek
Tartalom