Petőfi Népe, 1988. augusztus (43. évfolyam, 182-208. szám)
1988-08-30 / 207. szám
2 • PETŐFI NÉPE • 1988. augusztus 30. Az aradi találkozó nemzetközi visszhangja A szocialista országok tájékoztatási eszközei — a hétfő reggelig beérkezett jelentések tanúsága szerint — általában tartózkodnak a vasárnapi aradi román —magyar csúcstalálkozó kommentálásától, míg a nyugati hírügynökségek közül több arra mutat rá, hogy az aradi megbeszélések a román—magyar viszony javulásának kezdetét jelenthetik. A Rabotnicseszko Delo, a BKP lapja és más központi bolgár lapok hétfőn Grósz Károly és Nicolae Ceausescu vasárnapi közös sajtóértekezletéről beszámolva Grósz Károly kijelentéseiből azt emelik ki, hogy a vitás kérdések együttes erőfeszítésekkel oldhatók meg. Egyik bolgár lap sem utalt arra, hogy a vita háttere a romániai falurombolási terv és a kétmilliós romániai magyar kisebbség sorsa. A lapjelentésekből az tükröződött, hogy az aradi találkozót mindkét fél hasznosnak tartotta. A bolgár rádió és televízió vasárnap a külpolitikai hírek élén foglalkozott az aradi magyar—román csúcstalálkozóval. Kommentáló megjegyzés nem hangzott el, de a tálalás mutatta, hogy Szófiában nagy érdeklődés kísérte a tárgyalásokat. * A csehszlovák televízió vasárnap esti híradójában a külföldi jelentések között a második helyen számolt be az aradi tárgyalásokról. Akkor még nem állt rendelkezésre részletes információ, de a csehszlovák tv megemlítette: feltételezhető, hogy a magyar fél felvetette a romániai falurombolási terv megváltoztatását. A terv az utóbbi időben igen nagy vitát váltott ki Magyarországon — fűzte hozzá a csehszlovák televízió. * A lengyel televízió vasárnap esti híradója emlékeztetett arra, hogy a két ország kapcsolatai az utóbbi időben feszültté váltak. A magyar felet aggasztja, hogy Romániában fel akarnak számolni több ezer falut. A magyar nemzeti kisebbség képviselői attól tartanak, hogy elveszítik nemzeti identitásuk megőrzésének lehetőségét — mondta a lengyel tv tudósítója. Valamennyi nagy nyugati hírügynökség és lap emlékeztet jelentéseiben arra, hogy utoljára 11 évvel ezelőtt volt magyar—román csúcstalálkozó. Az is szerepel minden nyugati hírügynökségi anyagban, hogy a magyar—román viszony a román falurombolási program felújítása miatt került mélypontra. A Reuter brit hírügynökség úgy minősíti a vasárnapi aradi találkozót, hogy az a Varsói Szerződéstagországok között példa nélküli vita lecsendesítését célozta. A The Daily Telegraph című brit lap szerint önmagában az a tény, hogy a két szomszédos ország vezetői 1977 óta nem találkoztak egymással, mutatja, hogy a kapcsolatok abnormálisak voltak. A The Guardian című brit lap Nicolae Ceausescu „új kezdeteket” hangsúlyozó pohárköszöntőjéből idézve rámutatott, hogy „Grósz úr óvatosabban fogalmazott válaszában, amikor arról beszélt, hogy együttműködésre van szükség, és a két népnek, a két pártnak több ilyen találkozó az érdeke”. Az AP amerikai hírügynökség is úgy vélekedett, hogy „míg Ceausescu új kezdetnek minősítette az aradi tárgyalásokat, addig Grósz azt domborította ki, hogy nem a szavak, hanem a tettek számítanak”. * . Az AFP francia hírügynökség éjszakai anyagában azt emelte ki, hogy Bukarest részéről nem kívánnak akadályt gördíteni a kivándorlás elé, de — s ebben egyetértés volt a magyar és a román fél között — nem is ösztönzik a kivándorlást. Ezzel kapcsolatban az AFP emlékeztet arra, hogy több mint 10 ezer romániai magyar menekült Magyarországra, s segítséget kap a magyar kormánytól a beilleszkedéshez. * A nyugatnémet hírközlés némi reménykedéssel fogadta az aradi találkozó eredményeit. Az NSZK rádióállomásai hétfő hajnalban azt idézték Grósz Károly rádiónyilatkozatából: a román fél nyitottnak mutatkozott ama javaslat iránt, hogy a romániai magyar kisebbség helyzetének tanulmányozására engedjen be az országba egy küldöttséget. A Deutschlandfunk rádióállomás vasárnap óránként, a legfontosabb külföldi hírek elején számolt be az aradi találkozóról. A tévéállomások este szintén részletesen tudósítottak a megbeszélésekről, amelyeknek kimenetele akkor még nem volt ismeretes. A tudósításokból mindamellett már akkor kicsendült: az NSZK-ban is reménykednek a két szomszédos kelet-európai ország feszült kapcsolatainak legalább bizonyos fokú enyhülésében. A Német Szociáldemokrata Párthoz (SPD) közel álló Frankinner RninFcliaii hangol ad annak a vélc(C.scnuis Lajos rajzul ményének is, hogy Románia tárgyalási hajlandósága részben szovjet közreműködésre vezethető vissza. Ugyanezt a feltételezést ismerteti hétfői tudósításában a Frankfurter Allgemeine Zeitung című tekintélyes konzervatív napilap is. Eszerint ismert volt az a tény, hogy Nicolae Ceausescu huzamosabb ideje moszkvai meghívást igyekszik kieszközölni a maga számára. A Szovjetunió ezért — a frankfurti lap szerint — azt tanácsolta a bukaresti vezetőnek, hogy keresse előbb a közvetlen tárgyalások útját Magyar- országgal. Az a tény, hogy Bukarest rászánta magát erre a lépésre, a magyar politika sikere. * Két vezető román napilap, a Romania Libera és a Román KP KB lapja, a Scinteia hétfői számában bő terjedelemben foglalkozik Grósz Károly és Nicolae Ceausescu vasárnapi aradi csúcstalálkozójával. Részletesen beszámol Grósz Károly aradi ünnepélyes fogadtatásáról és ismerteti a két vezető találkozójáról kiadott közös közleményt. A két újság részletesen ír Grósz Károly és Nicolae Ceausescu sajtóértekezletéről, idézve a két politikus bevezető szavait, valamint az újságírók kérdéseire adott válaszait * „Mindkét fél elégedett a tanácskozás eredményeivel”. „Készség az eltérő nézetek közelítésére” — ilyen és hasonló címekkel számoltak be a hétfői prágai lapok Grósz Károly és Nicolae Ceausescu aradi találkozójáról. Az újságok egyébként kommentár nélkül, gyakorlatilag a tényeket rögzítve tudósítottak az eseményről. * A hétfői jugoszláv lapok budapesti jelentések alapján foglalkoztak az aradi csúcstalálkozóval. A Borba tudósításában azt domborította ki, hogy a két vezető tárgyalásainak központi témája a magyar nemzetiség helyzete volt. Az újvidéki Magyar Szó kiemelte: a találkozó célja az volt, hogy fejlesszék a kétoldalú kapcsolatokat, amelyek a romániai magyar kisebbség helyzete miatt mélypontra süllyedtek. * A belga lapok a vasárnapi főtitkári találkozóval kapcsolatban írnak a két ország között támadt feszültség okairól, a román falurombolási tervekről, az Erdélyből Magyarországra menekültek sorsáról, valamint arról, hogy az 1977-es debreceni—nagyváradi találkozón elfogadott 21 pontos program nagy része román részről megvalósítatlan maradt. * A hétfői olasz lapok — amelyek ezen a napon mindig rövidített kiadásban jelennek meg — tényszerű, kommentár nélküli tudósításokat közöltek Grósz Károly és Nicolae Ceausescu megbeszéléseiről. JARUZELSKI ZÁRÓBESZÉDE A LEMP KB ÜLÉSÉN Reformelképzelések kedvező körülmények között Újrakezdés Bécsben Háromhetes nyári szünet után, hétfőn újra megkezdték a munkát az európai biztonságról és együttműködésről folyó bécsi utótalálkozón a részt vevő 35 ország küldöttei. A TASZSZ szovjet hírügynökség arra hívja fel a figyelmet, hogy keleti és nyugati államférfiak szerint nőtt az esélye annak, hogy ez legyen az utolsó ülésszak, és ősszel a konferencia záródokumentum elfogadásával befejeződjék. Az értekezletnek már egy évvel ezelőtt véget kellett volna érnie, de az emberi jogokról keletkezett vita miatt a tárgyalásokat tovább folytatták. A Reuter brit hírügynökség azt hangsúlyozta, hogy az előző ülésszakon a fő akadályt Románia magatartása jelentette, mivel elutasította a semleges és el nem kötelezett országok záródokumentum-tervezetét, amelyet az összes többi résztvevő elfogadhatónak ítélt. OTTO LAMBSDORFF ELŐADÁSA „Magyarország, az NSZK és Európa” A LEMP Központi Bizottságának vasárnap véget ért kétnapos ülésén elhangzott záróbeszédében Wojciech Jaruzelski, a LEMP KB első titkára a pártdemokrácia, a lengyel politikai kultúra eredményének minősítette a lengyel kormányt bíráló nagyszámú felszólalást. A KB nevében úgy foglalt állást, hogy a kialakult helyzetért, a reform lassú bevezetéséért, az év eleji sikertelen ár- és bérintézkedésekért felelős kormány sorsáról nem most, hanem az illetékes szejmbizottság jelentésének meghallgatása után, a szejm szeptemberi ülésén kell dönteni, figyelembe véve a kormány addig sorra kerülő intézkedéseit is. A LEMP KB első titkára szerint óvakodni kell az elhamarkodott és ezért esetleg igazságtalan bírálatoktól, amikor olyan emberekről van szó, akik mindent elkövettek a feladatok végrehajtása érdekében. Egyben bejelentette, hogy a fiatalítás jegyében a LEMP KB legközelebbi ülésén újabb személyi változtatásokról döntenek a párt vezető testületéiben. Úgy értékelte, hogy a sztrájkok kirobbanásához a gazdasági helyzet, a dolgozók elégedetlensége, a fokozatosan gyűlendő, megoldatlan problémák vezettek el, ami a párt és a munkásosztály közötti kapcsolat lazulására utaló jel. Jaruzelski hangsúlyozta, hogy az ország belpolitikai problémáit nem lehet sem sztrájkokkal, sem pedig erőszak alkalmazásával megoldani. Erőt csak akkor lehet bevetni, ha veszélybe kerül az állam stabilitása és biztonsága, de az ilyen döntést nem szabad elsietni. Jaruzelski a reform eddigi sikertelensége miatt bírálta a párt- és az államapparátust. Úgy fogalmazott, hogy „Lengyelország okos határozatokkal van kitapétázva, de a végrehajtás továbbra sem sikerül, s ebben objektív és szubjektív okok egyaránt szerepet játszanak”. A problémák állandó vitatása, a konzultációk sokasága már-már béní- tólag hat az állam tevékenységére, de ennek ellenére nem ezen az alapelven kell változtatni, hanem a módszereken kell javítani. A KB első titkára állást foglalt a társadalmi párbeszéd további kiszélesítése, a közmegegyezés alapjainak szilárdítása mellett. Megerősítette, hogy az ország vezetése nem az elmúlt időszak politikai tevékenysége alapján ítéli meg azt, hogy ki vehet részt a párbeszédben. Annak szükségességét hangsúlyozta, hogy az ellenzéken belül tegyenek különbséget a konstruktív és a destruktív ellenzékiek között. A szocializmust, a lengyel alkotmányos rendet elismerőkkel mód és szükség van a párbeszédre — mondotta —, hozzátéve, hogy a törvényeket meg lehet változtatni, de nem tűrhető el megsértésük. Jaruzelski a munkásegység szükségességének alapján állást foglalt az ellen, hogy az üzemek a politikai harc színterévé váljanak. Egyúttal hangsúlyozta a készséget a szakszervezeti mozgalom szervezeti rendszerének további fejlesztésére. Jaruzelski végezetül arról beszélt, hogy Lengyelország ma minden korábbinál kedvezőbb körülmények között valósíthatja meg reformelképzeléseit. Külön kiemelte a Szovjetunióban zajló változásokat és azt, hogy végre jók a kapcsolatok a lengyel állam és a katolikus egyház között. Az ülés végén a LEMP Központi Bizottsága határozatot fogadott el, amely megerősíti a párt eltökéltségét a megújulás, a társadalmi közmegegyezés, a gazdasági és politikai reformok folytatása mellett, hangsúlyozva: az ország problémáit sem a reform fékezésével, sem terméketlen tárgyalásokkal, sem törvény- sértésekkel és destrukcióval megoldani nem lehet. A határozat végleges szövegét később hozzák nyilvánosságra. A LEMP KB a központi bizottság társadalmi-gazdasági bizottságának elnökévé nevezte ki Wladyslaw Bakát, aki az ezt megelőző KB-ülésen lett gazdasági titkár, a PB tagja. A központi bizottság propagandabizottságának elnökévé Mieczyslaw Rakowskit nevezték ki, aki ugyancsak az ezt megelőző ülésen lett a KB propagandaügyekkel megbízott titkára. Otto Lambsdorff, az NSZK-beli Szabaddemokrata Párt gazdaságpolitikai szóvivője hétfőn, Budapesten az Eötvös Loránd Tudományegyetemen előadást tartott Magyarország, az NSZK és Európa címmel. A Magyar Külügyi Intézet szervezésében összehívott rendezvényen részt vett Marjai József miniszterelnök-helyettes, kereskedelmi miniszter is. A szóvivő kiemelte: a kelet—nyugati kapcsolatokban, s az összeurópai béke megteremtésében lényeges fordulat következett be azzal, hogy az új szovjet vezetés átfogó belső reformprogramot fogadott el. Nyugaton a mélyreható reformok sikerét elsősorban azon mérik le, hogy a szovjet gazdaságot miképpen s mennyi idő alatt sikerül átállítani az új követelményekhez. Az NSZK-ban úgy ítélik meg, hogy a reformcélok kiválasztása és végrehajtásának üteme kizárólag a szovjet vezetésre tartozik, s ebből az is következik, hogy a Szovjetuniót például az emberi jogok területén sem lehetséges gyorsabb és látványosabb előrehaladásra ösztönözni. Otto Lambsdorff véleménye szerint a szovjet reformok nyomán növekedni fog a kelet-európai országok szerepe és felelőssége is. Kiemelte, hogy a magyar politikai vezetés időben élt az új lehetőségekkel, s ezzel jelentősen erősítette országa pozícióit Európában. Elmondotta, hogy az NSZK-ban nagyra értékelik a magyarországi reform eddigi eredményeit. Hangsúlyozta, hogy az NSZK-nak hazánkkal jól kiépítettek a kapcsolatai gazdasági és kulturális téren egyaránt. A további lehetőségekről szólva azonban hozzátette: a legjobb szándék sem vezet eredményre, ha a KGST nem teremti meg a feltételeit annak, hogy tagállamai erőteljesebben be tudjanak kapcsolódni a világgazdaságba. Ehhez az szükséges, hogy a kelet-európai államok felelősségteljesen gondolják végig, miképpen történjék a nyitás a világgazdaság felé. Az NSZK- ban az a vélemény alakult ki, hogy Magyarország belső fejlődése a kelet —nyugati kapcsolatok szempontjából is meghatározó tényező. Otto Lambsdorff kiemelte, hogy nézete szerint most kezdődött igazi párbeszéd a nyugat- és a kelet-európai társadalmak között; a kedvező folyamat továbbviteléhez további párbeszédre van szükség. (MTI) Beruházók, üzemfenntartók figyelmébe! A BUDAINVEST Kisszövetkezet bitulaxos tetőszigetelést vállal garanciával. Postacím: 1161 Budapest, Rózsa u. 35. Tel.: 836-332 2035 Szovjet—afgán legénységgel tart a Mir felé a Szojuz TM—6 A bajkonuri űrrepülőtérről a tervezett időben, moszkvai idő szerint 2 óra 23 perckor felbocsátották a Szojuz TM—6 űrhajót, amely szovjet—afgán űrszemélyzettel a fedélzetén a Mir űrállomásra tart. A start előkészítésének utolsó pillanatairól egyenes közvetítést adott a szovjet televízió. Az adást átvette az afgán tévé is. A tervek szerint az űrhajó augusztus 31-én kapcsolódik a föld körül keringő űrkomplexumhoz. A Szojuz TM—6 parancsnoka a 47 éves Vlagyimir Ljahov, a Szovjetunió kétszeres hőse, eddig két ízben járt a világűrben, először 1979-ben, majd 1983-ban. A két űrrepülés együttes ideje 325 nap volt. A szovjet űrhajósok döntő többségéhez hasonlóan Ljahov is a szovjet légierő kötelékében, vadászpilótaként kezdte pályafutását. Később elvégezte a légierők Gagarin nevét viselő akadémiáját. A legénység másik szovjet tagja, Valerij Poljakov foglalkozását tekintve orvos. Tudományos tevékenysége mellett 1972 óta készült a Gagarin űrközpontban az űrrepülésre. Ez az első útja a világűrbe. A Szojuz TM—6 harmadik űrhajósa Abdul Ahad Momand, afgán állampolgár, az afgán légierő tisztje. 1987-ben elvégezte a légierő akadémiáját, majd 1988-ban kezdte meg a felkészülést á közös szovjet afgán űrrepülésre. Az űrhajósok közérzete a legfrissebb jelentés szerint jó, a Szojuz TM—6 berendezései és műszerei kifogástalanul működnek. Az űrhajó jelenleg már a kijelölt Föld körüli pályán kering. Pozsgay Imre találkozója Georgij Szmirnovval Pozsgay Imre, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, államminiszter hétfőn az Orszagházban találkozott Georgij Szmirnovval, az SZKP KB póttagjával, az SZKP KB Marxizmus- Leninizmus Intézetének igazgatójával, aki augusztus 1 8. közötti hivatalos látogatását befejezve szabadságát töltötte hazánkban. A szívélyes, baráti légkörű megbeszélésen jelen volt Borisz Sztukalin, a Szovjetunió budapesti nagykövete. (MTI) • • Otórás munkabeszüntetés a Kner Nyomdában A már pénteken lezajlott egyórás munkabeszüntetés után hétfőn reggel újra abbahagyták a munkát a Kner Nyomda gyoma- endrődi üzemének dolgozói. A munkabeszüntetésnek személyi oka volt. A nyomda igazgatóját ugyanis az év elején felmentették állásából, s mást nevezett ki a vezérigazgatóság. Hétfőn a régi igazgató, az illetékes munkaügyi bíróság döntésére hivatkozva, ismét át akarta venni az üzem vezetését. A műszak százhúsz dolgozója, tiltakozásként, leállította a gépeket. Ezt követően megkezdődtek a tárgyalások a Kner Nyomda vezetése, a régi és az új igazgató, illetve a munkások között. A délben, tehát körülbeül öt óra alatt létrejött megállapodás értelmében a műszak százhúsz dolgozója fölvette a munkát s vállalták, hogy a termeléskiesést pótolják. A vállalat vezetése viszont — a párt- és a szakszervezeti szervekkel egyetértésben — teljesítette a nyomdászok követelését: a régi igazgatót „szabadságolta”, az újat pedig megerősítette tisztségében. A gyomaendrődi üzem korábbi igazgatóját, Lakatos Gyulát az év elején a ma is folyamatban lévő rendőrségi vizsgálat miatt függesztették fel állásából és Szász Imrét, az üzem egyik volt dolgozóját nevezték ki a nyomda vezetőjének. Lakatos Gyulát a közelmúltban a Gyulai Munkaügyi Bíróság visszahelyezte igazgatói székébe, amelyet augusztus 26-án, pénteken, e határozat értelmében akart elfoglalni. A nyomdászok ekkor egyórás munkabeszüntetéssel tiltakoztak a volt igazgató munkába állása ellen, majd titkos szavazással, 106—18 arányban az új igazgató iránt fejezték ki bizalmukat. Háromszéki Pál vezérigazgató a fejlemények láttán egy hónap szabadságra akarta küldeni Lakatos Gyulát, aki ezt a döntést a munkatörvénykönyv előírásaira hivatkozva nem fogadta el, s hétfőn reggel hét órakor újra megkísérelte az üzemben az irányítás átvételét. Erre válaszul állították le a munkások a könyvnyomtató gépeket, beszüntették a munkát, s orvoslást kértek arra a lehetetlen helyzetre, hogy a nyomdának jogilag érvényesen két igazgatója is van. Kérésük támogatására a békéscsabai nyomdászok szolidaritási sztrájkot helyeztek kilátásba. A hétfői tárgyalásokon részt vett a megyei és a nagyközségi pártbizottság, valamint az ágazati szakszervezet vezetése is. Ezek eredményeként Lakatos Gyula végül elfogadta a vezérigazgató utasítását, amelynek értelmében most szabadságra megy, azután pedig három hónapra berendelték a békéscsabai központba dolgozni. A tárgyalások befejeztével Háromszéki Pál tájékoztatta a munkásokat a döntésről, amelyet a nyomdászok elfogadtak. Felszólalt a munkásgyűlésen Cs. Nagy Lajos, a nyomdászszakszervezet főtitkára is. A nyomdászok méltán híres erkölcsi érzékére és igényességére hivatkozva egyetértését fejezte ki az akció konkrét vonatkozásaival, de ugyanakkor rámutatott arra is, hogy a munkabeszüntetések hazánkban ugyanúgy nem viszik előbbre a gondok megoldását, mint a többi szocialista országban. A vezérigazgató végül bejelentette: a Gyulai Munkaügyi Bíróság döntése ellen a Kner Nyomda a Legfelsőbb Bíróság elnökénél törvényességi óvást kezdeményez. Az ötórás munkabeszüntetés után déli 12 órakor újra megindultak a híres békési officina gépei, munkába álltak a nyomdászok. (MTI) Helyzetkép az E5-ösrőI (Folytatás az 1. oldalról) vezett kopóréteg. Ezzel a munkával ezen a szakaszon szeptember elején elkészülnek. A négynyomúsítás másik szakasza a Törekvés Tsz bejáratától a csomópontig tart; itt a termőréteg eltakarítása már befejeződött, sőt megkezdődött a feltöltés is. Az autópálya és a régi E5-ös út találkozásánál lévő csomópontot ismét áttervezték, ugyanis jövő év nyarán ehhez kapcsolódik majd az autópálya fél szélességében elkészült szakasza — autóútként. Az autópálya Örkénytől Felsőlajosig terjedő szakaszát az Aszfaltútépítő Vállalat készítette, ahol már elkészült három híd és az autópálya bal oldali két sávja, amelyre még egy kopóréteget húznak. Felsőlajostól Lajosmizse— Kecskemét határútig már a Betonútépítő Vállalat munkásai dolgoznak, igen lendületesen. Négy híd van készülőben, s a földmunka 80 százalékát már befejezték. A bal oldali pályarészen készül a talajstabilizáció, sőt néhány rövi- debb szakaszon már az aszfaltréteg is a pályára került. Az Utiber kirendeltségének vezetője elmondta, hogy lendületesen folyik az autópálya és a négynyomúsítás építése, amelynek minőségét szinte a nap minden órájában ellenőrzik. Véleményük szerint az egyes szakaszok kivitelezése kiváló szintű. Az autópálya — autóútként való — összekapcsolása a négy- nyomúsított E5-össel jövő év június 30- ára várható. G. G. TIT-nyelvtanfolyamok (Folytatás az 1. oldalról) adott nyelvterületen, idegen környezetben is tökéletesíthessék nyelvtudásukat. Ehhez szervezéssel, a társintézetekkel való jó kapcsolatai révén nyújt segítséget, támogatást. így ezen a nyáron például tizenhárom TIT-es nyelvtanár vehetett részt különböző kurzusokon Angliában, az USA-ban és az NSZK-ban. Egyébként az oktatók óradíját meghatározza, hogy az általuk vezetett csoportban hányán tesznek eredményes nyelvvizsgát a tanfolyam végén. Ugyancsak hagyományosak a TIT üzemi nyelvtanfolyamai, melyek iránt a tavalyihoz hasonló érdeklődés mutatkozik. A vállalatok, szövetkezetek, intézmények szeptember végéig jelezhetik igényeiket. Külön említést érdemel, hogy a TIT nyugdíjas szabadegyetemének hallgatói, bármelyik nyelvtanfolyamra féláron beiratkozhatnak. Tegnap volt az új tanévet megnyitó értekezlet Kecskeméten, a Tudomány és Technika Házában, amelyen Jack Lanergan, orosz—német—angol— francia szakos tanár bemutató foglalkozást tartott a résztvevőknek, A nyelvoktatás korszerű módszerei címmel. K. E. LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETT 0 Vitaülés a bős—nagymarosi vízlépcsőrendszerről A Vásárhelyi Pál Társaság megalakítását szervező bizottság ma 18 órakor vitaülést rendez a bős—nagymarosi vízlépcsőrendszerről a Magyar Tudományos Akadémia Országház utcai kongresszusi termében. A vízgazdálkodási ismeretek széles körű terjesztését célzó társaság szervezői a vitaülésen minden érdeklődőt szívesen látnak. A szakemberek az ülésen áttekintést adnak a vízlépcsőrendszerrel összefüggő kutatásokról, a létesítmény várható környezeti hatásairól és a káros hatások elhárítását célzó beavatkozásokról, az építés és a működtetés közben felmerülő problémák megoldásáról, a duzzasztóműnek a Kisalföld mezőgazdaságára, élővilágára és felszín alatti vizére kiterjedő kedvező és hátrányos változásairól. Az előadásokat vita követi, amelyben a kutatók válaszolnak az érdeklődők kérdéseire.
