Petőfi Népe, 1988. augusztus (43. évfolyam, 182-208. szám)

1988-08-01 / 182. szám

2 • PETŐFI NÉPE • 1988. augusztus 1. Pártválasztások a Szovjetunióban Az SZKP beszámoló és vezetőségválasztó kampánya arra hivatott, hogy maximális mértékben elősegítse a pártélet további demokratizálását, az alkotó viták, a véleményszabadság, a bírálat és önkritika, a kezdeménye­zés, a személyes felelősség és tudatos fegyelem légkörének kialakítását a pártszervezetekben. Ezt hangsúlyozza az SZKP Központi Bizottsága a pártszervezeti beszámolókról és választásokról hozott határozatában, aemlyet szombaton tettek közzé Moszkvában. A határozat értelmében a beszámoló és vezetőségválasztó taggyűléseket és küldöttértekezleteket az év végéig kell megtartani a különböző szintű pártszervezetekben. A KB határozata értelmében a XIX. pártértekezlet döntéseinek megfele­lően mindenütt biztosítani kell, hogy széles körű vita bontakozzék ki a jelöltek személyéről, hogy a pártbizottságok tagjait és titkárait titkos sza­vazással válasszák meg, többes jelölést alkalmazva. A választásokat úgy kell megszervezni, hogy a vezető pártszervekbe azok kerüljenek be, akik nemcsak szavakban, hanem tettekben is képesek előrevinni az átalakítás ügyét. A kampányt ugyanakkor ki kell használni arra, hogy új és friss erőkkel töltsék fel a párt káderállományát. Életbe kell léptetni a pártértekezlet határozatát arról, hogy két ötéves időszakra kell korlátozni a választott párttisztségek egy személy általi betölthetőségének időtartamát. Az időszakok számbavételét a mostani választásoktól kell kezdeni. Ugyanakkor, a kommunistáknak joguk van arra, hogy minden egyes vezető esetében külön vizsgálják meg és döntsék el ezt a kérdést, függetlenül attól, hogy mennyi időt töltött az illető az adott poszton. Azt kell figyelembe venni, miként tudott megbirkózni kötelezett­ségeivel és képes lesz-e minőségi javulást elérni munkájában. A KB határo­zata értelmében a különböző szintű választásokat a széles körű nyíltság jegyében kell megrendezni. A Központi Bizottság végezetül azzal bízta meg a Politikai Bizottságot, hogy az ülésen elhangzottakat figyelembe véve, határozza meg a vezető pártszervek választási rendjének előírásait. Az SZKP XIX. országos konferenciája döntéseinek megfelelően alapjai­ban át kell szervezni a párt egész tevékenységét, a pártszervek munkamód­szereit összhangba kell hozni a párt szerepéből adódó feladatokkal. „A pártapparátus átalakításának fő irányai” címet viselő, a pénteki KB-ülésen elfogadott dokumentumban rámutatnak: pontosan és követke­zetesen el kell határolni a pártbizottságok funkcióit az állami, gazdasági szervekétől, munkájukban fel kell számolni a párhuzamosságot és egymás helyettesítését, s alapjaiban kell megváltoztatni a pártapparátus szerkezeti felépítését, minőségileg javítva munkáján. Az SZKP KB határozata értelmében ez év végéig be kell fejezni az SZKP KB és a helyi pártszervek apparátusának átszervezését, a szerkezeti átalakí­tást az új feltételekből eredő pártfunkciókkal összhangban végrehajtva. Ez azt jelenti, hogy le kell mondani az apparátus ágazati tagoltságáról, s lényegesen csökkenteni kell a munkatársak létszámát. A felszabaduló párt­munkásokkal az állami, gazdasági és társadalmi tevékenység fontosabb területeit kell megerősíteni, valamint az alsóbb pártszer veket. Megkülön­böztetett figyelmet kell fordítani a tanácsi apparátus, illetve a népi ellenőr­zés szerveinek megerősítésére. A Központi Bizottság elsőrendű jelentőséget tulajdonít az irányítómun­ka politikai jellege erősítésének, a parancsutasításos módszerek, a technok­rata megnyilvánulások kiküszöbölésének, a demokrácia elvei megszilárdí­tásának, a párt- és a társadalmi életben egyaránt. A pártapparátus munká­jának tárgyszerűnek, nyíltnak, kritikus szelleműnek kell lennie, s állandó kapcsolatot kell kialakítania a tömegekkel. A pártszerveknek nagyobb figyelemmel kell eljárniuk .pártmunkások apparátusba történő kiválasztásánál. Kötelező előfeltételként kell bevezet­ni az apparátusi alkalmazásnál a pártalapszervezet ajánlását, amely adott esetben felvetheti az illető felmentésének kérdését is. Az SZKP KB végezetül azzal bízta meg a Politikai Bizottságot, hogy dolgozza ki és állapítsa meg a Központi Bizottság apparátusának új szerke­zeti felépítését, valamint határozza meg a helyi pártapparátusok fontosabb szerkezeti elemeit is. A köztársasági KB-k, a határterületi és a területi pártbizottságok ugyanakkor rendelkeznek azzál a joggal, hogy maguk döntsenek szervezeti és státuskérdésekről, a meghatározott béralap kerete­in belül. A Központi Bizottság jóváhagyta azokat a terveket, amelyeket a Politi­kai Bizottság dolgozott ki az ország élelmiszer-ellátásának javítására. Egyúttal megbízta a szovjet kormányt, a köztársasági minisztertanácsokat és az alsóbb szintű tanácsokat, hogy a PB terve alapján dolgozzanak ki konkrét intézkedéseket az élelmiszer-ellátás javítása érdekében. A KB határozata értelmében haladéktalanul jogi és szervezeti intézkedé­seket kell tenni a politikai rendszer reformja érdekében. Ezért a testület szükségesnek tartja, hogy még idén októberben bocsássák országos vitára az alkotmány egyes cikkeinek módosítását, illetve kiegészítését tartalmazó tervezetet, valamint a népi küldöttek választásáról szóló törvénytervezetet. E választásokat 1989 márciusában kell megtartani s biztosítani kell, hogy az új államhatalmi szervek 1989 decemberében munkához láthassanak. A pártkonferencia határozatainak megfelelően 1989 áprilisában össze kell hívni a népi küldöttek kongresszusát, amely megválasztja a Szovjet­unió Legfelsőbb Tanácsát és dönt a többi, hatáskörébe tartozó országos állami szerv létrehozásáról is. Ezt követően a Legfelsőbb Tanácsban meg kell kezdeni az ifjúságról, a szakszervezetek jogairól, a társadalmi egyesülé­sekről, a sajtóról szóló törvények tervezeteinek kidolgozását. A KB ugyancsak szükségesnek tartja a helyi önkormányzatról szóló törvény kidolgozását 1989-ben. JELENTÉSEK JUGOSZLÁVIÁBÓL Tudósok tiltakozása a romániai falurombolás ellen Zágrábban szombaton véget ért a XII. nemzetközi antropológiai kong­resszus. Az egyhetes ülésszakon mintegy 2300 tudós vett részt a világ minden tájá­ról. Svájci kezdeményezésre a kongresz- szus résztvevői határozatban tiltakoz­tak a tervezett romániai falurombolás ellen. A csütörtöki teljes ülésen az elnök be­jelentette: „A népi jogszokások és jogi pluralizmus állandó bizottsága” hivata­los rogramjává teszi, hogy e kérdést tárja a nemzetközi szakmai és közvélemény elé, továbbvigye a probléma megvitatá­sát annak érdekében, hogy románok és a nemzeti kisebbségek több évszázados anyagi kincsei és szellemi hagyományai ne semmisüljenek meg. „A román kormány 3 százaléknyi művelhető területnövekedést remél 2000-ig a lakosság átköltöztetésétől, kü­lönösen az országnyugati harmadában, Erdélyben, amely több nemzetiségnek ad otthont. Ez az a tájegység, amely vi­szonylag épen vészelte át az évszázadok óta ismétlődő ellenséges betöréseket, beleértve a török hódoltság idejét is. Nemcsak építészeti emlékek és az anyagi kultúra tárgyai tűnnének el, hanem a szellemi hagyomány kincsei és a közös­ségi tudat is megsemmisülne. Éppen ezért kérjük a közgyűlés résztvevőit, hogy: —vegyék tudomásul a helyzet súlyos­ságát és sürgető voltát; — ismertessék a tényeket saját orszá­guk közvéleményével és szakmai körei­vel; — tegyenek meg mindent, lelkiisme­retük és lehetőségeik szerint, hogy meg­előzzék a helyrehozhatatlan pusztítást, a sokrétű kulturális értékek megsemmi­sítését, hogy biztosítsák a románok és a nemzeti kisebbségek emberi élethez való jogát Romániában is. — Felkérjük Románia kormányát, hogy értékelje újra ezt a kérdést, belső fejlődésének találjon megfelelő megol­dást, olyat, amely tiszteletben tartja és megőrzi az életet, az emberi jogokat és a kulturális értékeket, határain belül. * * * Románia nem hajlandó a területén élő szerb kisebbség helyzetét megvitatni Jugoszláviával. Erről számolt be szom­baton Belgrádban Franc Setinc, a Ju­goszláv Kommunisták Szövetsége (JKSZ) elnökségének tagja sajtóérte­kezletén. Ez voltazelsőeset, hogy magas rangú jugoszláv tisztviselő nyilatkozott e kérdésről a nyilvánosság előtt. „Román tisztségviselőkkel tartott megbeszéléseinken többször is felhívtuk figyelmüket a jugoszláv kisebbségek helyzetére. Elutasító válaszuk mindig' úgy hangzott, hogy Romániában meg­oldották a nemzeti kérdést. Ez azonban nem felel meg a tényeknek”—mondotta Setinc. A jugoszláviai statisztika kimutatása szerint mintegy ötvenezer szerb él Ro­mániában, elsősorban Temesvár kör­nyékén. ✓ Tűzszünet még e héten? Szombaton sem jártak eredménnyel az ENSZ főtitkárának azok az erőfe­szítései, amelyek azt célozzák, hogy mi­hamarabb tűzszünet jöjjön létre Irak és Irán között. Pérez de Cuellar azonban, , mint nyilatkozatában hangsúlyozta, még mindig bízik abban, hogy a most kezdődő héten bejelentheti a tűzszünet kezdetét. Amerikai látogatásáról hazaérkezett Grósz Károly (Folytatás a: 1. oldalról) — Az Egyesült Államokban nagy érdeklődéssel figyeljük azokat a bátor gazdasági reformokat, amelyek a veze­tők nagyobb egyéni felelősségét céloz­zák, szélesebb teret biztosítanak a ma­gánvállalkozásnak és segítik az erősö­dő versenyt a vállalatok között. Üdvö­zöljük azt a nemrég tett bejelentést, hogy lehetőség nyílik közvetlen külföl­di befektetésekre a magyar cégeknél. Mindkét fél világosan felismerte a köl­csönösen előnyös gazdasági együttmű­ködésben rejlő lehetőségeket. Meggyő­ződésünk, hogy a piacorientált gazda­ság irányában történő határozott elő­rehaladás jobb esélyeket biztosít a ma­gyarok számára. A magyar vezetők ki­fejtették, hogy a gazdasági reform nem lehet eredményes politikai reformok nélkül. Ezt a nézetet mi teljes mérték­ben osztjuk. — Üdvözöljük, hogy Magyarorszá­gon egyre nyíltabb eszmecsere folyik a demokratizálásról, a pluralizmusról, a parlament és a sajtó nagyobb szerepé­ről. Várjuk e fontos reformok teljes megvalósulását, mert tudjuk, hogy az emberi jogok és a demokrácia megbe­csülése kulcs a békéhez és a boldogu­láshoz. Kétoldalú kapcsolataink az el­múlt években, számos területen, folya­matosan fejlődtek. Csupán ennek az évnek az első felé­ben 30 százalékkal növekedett a ma­gyaroknak kiadott amerikai vízumok száma. Ez is tisztán mutatja az üzleti és turistaforgalom fejlődését országaink között. Reméljük, még többen jönnek majd el hozzánk, hogy saját szemükkel lássák az Egyesült Államokat. Üdvö­zöljük azokat a magyar utazási könnyí­téseket, amelyek következtében egé­szen biztosan sokkal több amerikai is ellátogat majd Magyarországra a kö­vetkező években. Véleményünk szerint még többet is lehetne tenni ezekben a dolgokban. — Grósz Károly főtitkár ígéretes pe­riódusban tett látogatást az Egyesült Államokban. Biztos vagyok benne, hogy egy sor fontos kérdésben kitűnő lehetőség nyílik a kapcsolatok fejleszté­sére. Magyarország mindig is értékes szerepet játszott és játszhat továbbra is a széles értelemben vett kelet—nyugati viszonyban. Reméljük, hogy kapcsola­taink a magyar néppel tovább gazda­godnak és sikereikhez a legjobbakat kívánjuk. Köszönöm, és isten áldja Önöket! — zárta szavait az elnök. * * * Grósz Károly a megérkezést követő­en röviden összegezte útjának főbb ta­pasztalatait a jelen lévő újságíróknak. Elöljáróban utalt arra, hogy fárasztó napok állnak mögötte, hiszen több mint 50 szervezett programról gondos­kodtak a vendéglátók. Az idegen kö­zeg, az itthonitól eltérő körülmények nagy szellemi koncentrációt igényeltek tőle, s a küldöttség tagjaitól is. Hozzá­tette: — Arra számítottam, hogy na­gyobb lesz a munkamegosztás. Úgy alakult azonban, hogy a közös rendez­vényeken mindenütt az én „szereplése­met” várták a házigazdák. Természete­sen az út során mindenki végezte a maga dolgát. Bartha Ferenc például több száz bankárral tárgyalt. Tatai Ilo­na nagyon sok gazdasági vezetővel, gyárigazgatóval, Kovács László kül­ügyi tisztviselőkkel, Kapolyi László pe­dig az energetikai, elektronikai ipar ve­zetőivel folytatott kétoldalú megbeszé­léseket. A látogatás eredményéről szólva a miniszterelnök megállapította: — Szá­mos személyes élménnyel gazdagodva tértem haza. Az Egyesült Államaikban és Kanadában is nagy figyelemmel fo­gadtak. Megbeszéléseinket is az őszinteség, a nyíltság jellemezte. Bevallom, megle­pett, hogy mennyi lehetpség kinálkozik a gazdasági kapcsolatok szövögetésére. Megítélésem szerint egy kormányfőnek nem az a dolga, hogy üzleteket kössön — remélem, hogy a jövőben még kevés­bé lesz ez a koncepció része —, inkább, hogy megteremtse a politikai feltételeit az ilyen jellegű kontaktusok létrejötté­nek. Ebben szép eredményeket értünk el. Ha a meglévő lehetőségeknek csak tíz százalékát ki tudjuk használni, meg­győződésem, hogy gondjaink jelentős része megoldódik. Tárgyalásaink nyo­mán már a napokban több üzletember érkezik hazánkba, hogy konkrét üzlet­kötések szülessenek. így idelátogat többek között a világhírű Laudre koz­metikai cég képviselője, s az elképzelé­sek szerint félkész termékek magyaror­szági előállításáról folytat tárgyaláso­kat. Természetesen több más jelentős amerikai, illetve kanadai cég is jelezte, hogy kész magyar vállalatokkal együtt­működni. Véleményem szerint a ha­zánk iránti érdeklődés oka, hogy sokan tájékozódtak már a készülő társasági törvényről, amely részvényvásárlási le­hetőséget biztosít más országokban működő cégek részére. Jelentős volu­menű vállalkozásra számíthatunk az energiatermelés területén is: komplett berendezéseket szállítanánk, illetve egy-egy beruházás jelentős hányadát magyar iparvállalatok termékei alkot­nák. Ugyancsak érdeklődés mutatko­zik a műszeripari, elsősorban a csúcs­technológiai együttműködés iránt is. A Reagan elnökkel folytatott megbe­szélésen megemlítettem: a COCOM- lista szűkítésében érdekeltek vagyunk, s amennyiben segíteni akarnak, bírál­ják felül ezt a szigorú, s bizonyos szem­pontból túlhaladott listát. Az amerikai elnökkel történt talál­kozót méltatva a miniszterelnök el­mondta: — A nyílt légkörű megbeszé­léseknek keretet adott az a gesztus — amelyet nagyra értékelek —, hogy fő­titkárrá választásom után Amerikában megerősítették a miniszterelnöknek szóló meghívást. Meglepődve tapasz­taltam, hogy' Reagan elnök rendkívül tájékozott hazánkról, életünkről. Sok igazság van abban, hogy az amerikaiak nem tudják, hol van Magyarország, de a vezető politikusok, különösen az el­nök, jól ismeri azokat a kérdéseket, amelyek itthon napirenden szerepel­nek, amelyek foglalkoztatnak bennün­ket. A négyszemközti és a hivatalos .tárgyalásokon egyaránt nagyon konst-, ruktív volt. — Ismeretes itthon is, hogy az Egye­sült Államok választás előtti heteket, hónapokat él át. Véleményem szerint ez nem jelentett hátrányt a látogatás­nak, bizonyos szempontból szélesebb körűvé tette ismerkedésünket. A két elnökjelölttel történt találkozók is me­leg hangúak voltak. Dukakis úr ugyan nem rendelkezik annyi ismerettel Ma­gyarországról, mint George Bush, bár — mint erre külön is utalt — feleségét rokoni szálak fűzik hazánkhoz. Grósz Károly a program során több alkalommal találkozott a sajtó képvise­lőivel, valamint a magyar emigráció tagjaival. Az e találkozókon szerzett tapasztalatairól kifejtette: — Itthon „borítékoltam” nyolc olyan kérdést, amiről biztosan tudtam — mint ahogy így is történt —, hogy feltesznek. Ezek között szerepelt az erdélyi magyarság problémája, 1956, a Nagy Imre-évfor- dulóhoz kapcsolódó tüntetés kezelése, a szovjet csapatok kivonása, a Mihail Gorbacsovval folytatott tárgyalás eredménye. Volt, ahol a válaszomat el­fogadták, volt, ahol megfagyott a leve­gő. Ez együttjár a politikával. Nem azért menten, hogy mindenki egyetért­sen velem. Egy kérdésre válaszolva Grósz Ká­roly kijelentette: tudomása van róla, hogy itthon többen nem értenek egyet azzal, hogy külföldi tőkeérdekeltségű vállalatok működjenek hazánkban. Ezután így folytatta: — Emlékeztetni szeretnék arra, hogy a kormányprogramban ezt leírtuk, csak az „tolvajnyelven” van megfogal­mazva. Tavaly ezt a vitát lefolytattuk, s úgy határoztunk: a magánbefekteté­sek arányát növelni kell a termelésben. Aki egy kicsit is ismeri a magyar való­ságot, az tudja, hogy a lakosságnál nincs megfelelő felgyülemlett magántő­ke, ki kell tehát nyitnunk a kapukat a külföldi működő tőke előtt. Ehhez ter­mészetesen törvényes garancia kell a partnerek számára is, s ezt biztosítja majd várhatóan a társasági törvény. Az országot nem akarjuk kiárusítani — hívta fel a figyelmet. — A kormány persze nem ad el gyá­rat, részvényt — nem ez a dolga. Gaz­daságszervező szerepét kívánja erőtel­jesebbé tenni. A sűrű program kellemes állomása volt Disneyland. Az itteni megbeszélé­sekről a miniszterelnök tájékoztatás­ként elmondta: megtekintette a mese­országot, s megbeszéléseket folytatott Amerika első számú vidámparkjának vezetőivel. Megállapodtak abban, hogy amennyiben megkapjuk az 1995- ös világkiállítás társrendezésének jogát — erről februárban döntenek —, a kü­lönböző létesítmények építésénél Dis­neyland is szerepet kap. A részletek megtárgyalására a közeljövőben kerül sor Magyarországon. Az amerikai, illetve kanadai fogad­tatásról érdeklődő kérdésre a' főtitkár úgy nyilatkozott: — Nagyon jó hangu­latú fogadtatásban részesültem a kint élő magyarok körében is. Néhány he­lyen szerveztek ugyan kisebb tüntetése­ket, amelyeken feliratokat lobogtattak. Amikor alkalmam kínálkozott rá, meg is mondtam: tudom, hogy nem szeret­nek bennünket, vezetőket valamennyi­en, de az országot szeressék, ne minket. Rokonszenwel, örömmel fogadtak Torontóban is, ahol ellátogattunk a Hungarológiai Intézetbe, találkoztunk a magyar nyelvű lapok szerkesztőivel. Az volt a benyomásunk, hogy ezt jóné­ven vették, beletartozónak abba a poli­tikai nyíltságba, amit meghirdettünk. A bennünket körülvevő kedvező lég­kör abból is lemérhető — mint ahogy a nagykövetünk tájékoztatott róla —, hogy a Magyar Népköztársaság nagy- követségének fogadásán korábban ennyi neves közéleti személyiség nem vett részt. Ez annak a nemzetközi köze­ledésnek az érdeme, amely a Gorba- csob—Reagan találkozó következmé­nye. Biztos vagyok benne, hogy ha a két nagyhatalom vezetőjének találko­zósorozata nem így sikerül, ez a látoga­tás nem ilyen légkörben zajlik. Óriási az a szerep, amelyet a Szovjetunió és az Egyesült Államok a közepes és kis or­szágok közeledésében betölt. Ez a nem­zetközi folyamatnak egy eleme, ezt így kell kezelni — mondotta végezetül Grósz Károly. A szovjet—nyugatnémet kapcsolatok jelentős állomása ZÁHONY—CSÁP Az Izvesztyija a vasúti torlódásról A szovjet—magyar gazdasági együttműkö­désre egyre inkább jellemzővé válik a nyíltság, ezt bizonyítja a Záhony—Csap vasúti csomó­pont torlódási problémájáról Budapesten tar­tott sajtóértekezlet — állapítja meg szombati számában az Izvesztyija. A tekintélyes szovjet lap budapesti tudósításában arról ír, hogy a magyar és a szovjet sajtó képviselői hiteles információkat kaptak a határátkelőhelyen ki­alakult helyzetről. Az Izvesztyija emlékeztet arra, hogy július közepére — miután a magyar oldalról hosszú időn keresztül a tervezettnél kevesebb áru ér­kezett a határra — 5400 vagon torlódott ösz- sze. Most viszont, a rendkívüli intézkedések­nek köszönhetően számuk 4150-re csökkent. A Ívovi vasútfőnökség vezetője, M. Grabsz- kij az Izvesztyijának nyilatkozva cáfolta a sajtóértesüléseket, hogy a hűtővagonokban szállított hús megromlott volna: nem volt egy kilogrammnyi ilyen veszteség sem, sőt, a ter­vezetthez képest még előbbre is tartanak az ilyen jellegű szállítmányok átrakásával. A Záhony—Csap csomóponton naponta már 13-14 szerelvényt raknak át a korábbi 9-10 helyett. A minisztérium újabb vagonokat bo­csátott a határátkelőhely rendelkezésére, de a megnövekedett állásidő mindenesetre mindkét félnek anyagi veszteséget jelent. A Szovjetunió és az NSZK veze­tőinek közeljövőben esedékes köl­csönös látogatásai erőteljes lendü­letet adhatnak a Szovjetunió és az NSZK közötti kapcsolatok fejlesz­téséhez — fejezte ki reményét Mi­hail Gorbacsov és Hans-Dietrich Genscher szombati találkozóján. A Kremlben megtartott eszmecse­rén mindketten annak a meggyőző­désüknek adtak hangot, hogy a szovjet—nyugatnémet viszony ala­kulása jelentős hatással van a nem­zetközi helyzet egészére. A két politikus nagy teret szentelt az európai kérdéseknek. Ezzel ösz- szefüggsében Gorbacsov elmondta, hogy Moszkvában figyelmesen ta­nulmányozzák a nyugat-európai katonai integrációs tervek és az egységes piac létrehozásának kö­vetkezményeit. A szovjet vezető fi­gyelmeztetett: az európai politiku­sok viselik a felelősséget azért, hogy ezek az elképzelések ne befolyásol­ják károsan a kibontakozóban lévő leszerelési és bizalomerősítő kezde­ményezéseket, a helsinki folyama­tot, a közös európai otthon koncep­cióját. Genscher úgy vélekedett, hogy nem áll fenn ennek veszélye. ellenkezőleg, az egyesített piac eu­rópai méretekben teszi lehetővé az együttműködés bővülését. Hangsú­lyozta, hogy Európa mindig is a különböző társadalmi rendszerű országok együttélésének területe volt és marad is. A nemzetközi kérdések sorában Mihail Gorbacsov és Hans-Diet­rich Genscher véleménycserét foly­tatott a bécsi találkozó állásáról is. A szovjet vezető a VSZ PTT varsói ülésén elfogadott határozatokra utalva kijelentette: a VSZ minden tagállama érdekelt a tanácskozás eredményes befejezésében. Hangsú­lyozta, hogy a VSZ hajlandó mesz- szire elmenni a problémák megol­dásában, ugyanakkor tévednek azok, akik egyoldalú leszerelésre számítanak részéről. Genscher átadta Kohl kancellár üdvözletét, s a szovjet vezető ha­sonló jókívánságok tolmácsolására kérte meg a külügyminisztert, utal­va közelgő személyes találkozójuk­ra. A tárgyalások befejeztével a nyugatnémet külügyminiszter nem­zetközi sajtótájékoztatón válaszolt az újságírók kérdéseire. ORSZÁGOS AKCLÓSOROZA T Az atomfegyverek ellen Az Országos Béketanács kezdeményezésére augusztus 5. és 9. között — a Hirosima és Nagaszaki elleni atomtámadás évfordulóján — országszerte megemlékezések, békemozgal­mi akciók hívják fel a figyelmet az atomfegyverkezés veszé­lyeire, a tömegpusztító fegyverek felszámolásának fontossá­gára, az emberi jogok tiszteletben tartására. Augusztus 5-én Komáromban magyar—csehszlovák bé­kemozgalmi határtalálkozót szerveznek. Itt megemlékeznek a Hirosimát ért atomtámadásról, s előadás hangzik el a két ország hozzájárulásáról az európai biztonsági és együttmű­ködési folyamatokhoz, és békeimát is tartanak. Az Országos Béketanács ifjúsági bizottsága augusztus 6- án Budapesten, a Vörösmarty téren rendez megemlékezést, amelyhez a Deák téri evangélikus templomban békeima kap­csolódik. Este a két helyszínen megjelenők — emlékezésül — égő gyertyákat vivő papírhajókat eresztenek a Duna vizére. A fiatalok közösségei és a társadalmi szervezetek e napon mintegy félszáz városban, faluban — több Bács- Kiskun megyei településen is — nyilvános rendezvényeken árnyalakokat festenek az utcákra, léggömböket és papírsár­kányokat engednek fel, s gyertyát gyújtanak az atomhalált haltak emlékére, az atomfegyverek elleni tiltakozásul. Ilyen akciók lesznek többek közt Miskolcon a Szabadság téren, Szarvason a kempingben, Csongrádon, Szekszárdon, Gyé­kényesen, Kőszegen, Medgyesegyházán. Az égyházi béke­mozgalmak több helyen tartanak templomi megemlékezése­ket, számos kiállítás nyílik, s műsoros délutánokra, ifjúsági békenagygyülésekre is sor kerül. Augusztus 9-ére az MTESZ budapesti székházába az OBT tudományos és kulturális bizottsága, a Magyar orvosmozga­lom a nukleáris háború megelőzéséért, valamint a Mérnökök a békéért mozgalom tudományos konferenciát hív össze az atomfegyver-kísérletekről, azok betiltásáról, az atomfegyve­rek elterjedésének megakadályozásáról. E tanácskozásra az érdeklődők meghívót igényelhetnek az OBT-től. MARHAHÚSBÓL TÖBB IS ELKELT VOLNA Növekvő húsexport, új piacok Az év első felében a magyar húsokkal és húskészítmények­kel a tőkés piacon nem voltak értékesítési gondok. A Terim- pex Külkereskedelmi Közös Vállalat az elmúlt év azonos időszakához képest több árut adott el, és sikerült új piacokat is megszereznie. Az első félévben a terveknek megfelelően alakult a kivitel. Mindenekelőtt a magyar sertéshús értékesítésében sikerült előbbre lépni; a hasított formában exportált áruból hozzáve­tőleg egyharmadával több kelt el, a darabolt, előkészített termékekből pedig ötödével értékesítettek többet, mint az elmúlt év azonos időszakában. Kedvezőbben alakult a mar­hahúskivitel is; a megfelelő mezőgazdasági kínálat esetén még nagyobb exportra is lett volna lehetőség. A külpiacon a magyar húsipari termékek iránt mutatkozó élénkülő kereslet összefüggésben van azzal is, hogy erőteljes piackutatással sikerült javítani a piacra jutás lehetőségeit egyes európai térségekben, és a Távol-Keleten is. Figyelemre méltóan nőtt a forgalom például Svédországgal, ahová a korábbinál két-háromszor több árut szállítottak a magyar feldolgozó üzemekből. Több ezer tonna sertéshúst sikerült eladni Hongkongban, amely egyre igényesebb piacnak szá­mít. Az egyesült államokbeli piac lehetőségei viszont vissza­fogottabbak; a külkereskedelmi vállalat szakemberei szerint az ottani nagy aszály előrevetíti következményeit, amennyi­ben a gazdálkodók — úgy tűnik —, a várhatóan szűkebb takarmányalaphoz igazítják az állomány nagyságát, és ez a helyi húskínálat növekedésével járt együtt. Ezért az amerikai piac, valószínűleg átmenetileg, szűkebb lehetőségeket kínál, mindenekelőtt a magas minőségi színvonalon előállított úgy­nevezett dobozolt készítménynek, fóliasonkának. A nagy nyári meleg ellenére folyamatosak az exportszállí­tások. Hűtőkocsikkal, kamionokkal jut el az áru a megren­delőkhöz, időben és jó minőségben.

Next

/
Oldalképek
Tartalom