Petőfi Népe, 1988. augusztus (43. évfolyam, 182-208. szám)

1988-08-27 / 205. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI mén AZ MSZMP BÄCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XLIII. évf. 205. szám Ára: 2,20 Ft 1988. augusztus 27., szombat Az Elnöki Tanács október 5-ére összehívta az Országgyűlést Rendelet a letéti jog bevezetéséről A Népköztársaság Elnöki Tanácsa tegnap ülést tartott. A testület az Országgyűlést az alkotmány 22. paragrafusának (2) bekezdése alapján október 5-én (szerda) 10 órára összehívta. A Minisztertanács az Országgyűlés napi­rendjére javasolja: — a gazdasági társaságokról, valamint a vállalkozási nyereségadóról szóló törvényja­vaslatot, — az általános forgalmi adóról és a sze­mélyi jövedelemadóról szóló törvény módo­sítását, a bős nagymarosi beruházás helyze­téről szóló tájékoztatást, továbbá — az ügyrend-előkészitő bizottság tájé­koztatóját az Országgyűlés Ügyrendje kor­szerűsítésének állásáról. Miután az Országgyűlés illetékes bizottsá­gai is megtárgyalták, az Elnöki Tanács mó­dosította a lakásszövetkezetekről szóló ko­rábbi jogszabályt, továbbá törvényerejű ren­deletet hozott a letéti jegy bevezetéséről. A lakásszövetkezetek a jövőben a lakóhá­zak felépítéséről és fenntartásáról való gon­doskodás mellett foglalkozhatnak lakóháza­ik környezetének alakításával, tagjaik élet- körülményeit javító létesítmények építésével és fenntartásával. A lakásszövetkezetek a jö­vőben úgy is létrehozhatók lesznek, hogy a lakóházakban lévő lakások a szövetkezet tu­lajdonában állnak, és a tagot a lakás állandó Pénteken délben néhány percre leállt a termelés Kiskunfélegyházán a Kiskun Cipőgyárban. Az üzem dolgozói és a meghívott vendégek ünnepi munkás- gyűlést tartottak abból az alkalomból, hogy a napokban készült el a gyárban az egymilliomodik amerikai export cipő. használatának joga illeti meg. Megnyílik a lehetőség arra, hogy a lakást vásárolni nem tudó leendő lakásszövetkezeti tagok kisebb ellenérték fejében juthassanak a használat jogán alapuló lakhatási lehetőséghez. A nyugdíjasházi elhelyezés iránti növekvő igény folytán az új szabályozás lehetővé teszi a lakások használatának jogán alapuló nyugdíjasházi lakásszövetkezetek szervezé­sét. A törvényerejű rendelet október 1-jén lép hatályba. A letéti jegy a középtávú lakossági, válla­lati és szövetkezeti megtakarításokat szolgál­ja, és kibocsátására bankok, valamint szako­sított pénzintézetek jogosultak. Az új kama­tozó értékapapír korlátozás nélkül átruház­ható. A letéti jegy lejárati ideje minimálisan egy, maximálisan három év, és igazodik az ügyfelek kívánságához. E szabályozás szep­tember 15-én lép hatályba. A továbbiakban az Elnöki Tanács kineve­zésekről határozott, bírákat mentett fel és választott meg, és kegyelmi ügyekben dön­tött. * * * A Népköztársaság Elnöki Tanácsa Knopp Andrást 1988. szeptember 1-jei hatállyal mű­velődési minisztériumi államtitkárrá kine­vezte. (MTI) • Kiss Bálint (jobbról) átnyújtja az cgy- milliomodik amerikai exportra gyártott cipőt Stanley Kravetznek. Mint ahogy azt Kiss Bálint igazgató elmondta, az 1985 decemberében, a (Folytatás a 3. oldaton) Törvény­tervezet az egyesülési jogról. Törvény­tervezet a gyülekezési jogról (2. oldal) Magyar—afgán külügyminiszteri tárgyalások Abdul Vakil, az Afganisztáni Köz­társaság külügyminisztere, aki magyar partnere meghívására csütörtökön ér­kezett hivatalos látogatásra hazánkba, tegnap megkoszorúzta a Magyar Hő­sök Emlékművét a Hősök terén. Ezt követően megkezdődtek a tár­gyalások a Külügyminisztériumban az afganisztáni diplomácia vezetője és Várkonyi Péter külügyminiszter kö­zött. A tárgyaló felek megvitatták a nem­zetközi helyzet időszerű kérdéseit. Abdul Vakil megköszönte Magyar- ország politikai és diplomáciai segítsé­gét, amelyet a nemzetközi fórumokon nyújtott az afgán rendezés mielőbbi eléréséhez. Várkonyi Péter beszámolt arról, hogy őszinte figyelemmel követjük és nagyra értkeljük az afganisztáni nem­zeti megbékélés elérésére tett erőfeszíté­seket. A külügyminiszteri tárgyalásokat követően Abdul Vakil és Várkonyi Pé­ter az 1988—1990-es évekre szóló kul­turális csereprogramot írt alá. Az Afganisztáni Köztársaság kül­ügyminiszterét pénteken az Országház­ban fogadta Straub F. Brúnó, az Elnö­ki Tanács elnöke, valamint Medgyessy Péter miniszterelnök-helyettes. Ronald Reagan levele Grósz Károlynak Mark Palmert, az Egye­sült Államok budapesti nagykövetét, kérésére, fo­gadta Medgyessy Péter mi­niszterelnök-helyettes. A nagykövet átnyújtotta Ronald Reagan elnöknek Gr ősz Károly hoz, az MSZMP főtitkárához inté­zett levelét. Ronald Reagan üzenetében a főtitkár láto­gatását a fejlődő magyar— amerikai kapcsolatok fon­tos szakaszának nevezte. Az amerikai elnök kifejezte kormánya meggyőződését, hogy a vezetés az elkövetke­ző évtizedben is folytatja a nemzet érdekeit szolgáló po­litikáját. (MTI) JUBILEUM A KISKUN CIPŐGYÁRBAN Aranycipő az amerikai Rockport cég elnökének Magyar—román pártfőtitkári találkozó Kölcsönös megállapodás alapján Román Kommunista Párt főtitkára, a Grósz Károly, a Magyar Szocialista Román Szocialista Köztársaság Állam- Munkáspárt főtitkára, a Miniszterta- tanácsának elnöke augusztus 28-án. va- nács elnöke és \icolae C'eausescu. a sárnap Aradon munkatalálkozót tart. Major László, az MSZMP KB iro­dájának vezetője, a Központi Bizottság szóvivője pénteken nyilatkozott a sajtó munkatársainak. — Mint ismeretes, a magyar—ro­mán viszonyt hosszabb ideje terhelő problémák megvitatása érdekében a magyar fél több alkalommal különbö­ző szintű kétoldalú tárgyalásokat szor­galmazott. Ezt pártunk Központi Bi­zottságának a Román Kommunista Párt levelére júniusban küldött válasza is megerősítette, amelyben a többi kö­zött miniszterelnöki találkozót is java­soltunk. Az MSZMP főtitkára. Grósz Károly több nyilatkozatában is hang­súlyozta tárgyalási készségünket. Az RKP főtitkára, Nicolae Ceausescu au­gusztus 25-én, csütörtökön diplomá­ciai úton indítványozta, hogy a hét vé­gén legfelsőbb szintű véleménycserére kerüljön sor. Az MSZMP Politikai Bi­zottsága ma soron kívüli ülésen megvi­tatta a román kezdeményezést. A ma­gyar nemzet iránti felelőssége tudatá­ban, a kialakult helyzetre való tekintet­tel úgy döntött, hogy a szokatlanul kö­zeli időpont ellenére magyar részről el­fogadjuk a javaslatot. A kétoldalú legfelsőbb szintű megbe­szélés tárgyalási készségünk megvaló­sulását jelenti. Párbeszédre ösztönöz bennünket az a körülmény is, hogy a magyar—román viszonyt terhelő prob­lémák túlmutatnak a két ország kap­csolatain: zavarják a szocialista orszá­gok közösségének együttműködését és az európai enyhülés és bizalom további elmélyülését is. A főtitkári megbeszélésen mi a ma­gyar, a román és az e tájon élő vala­mennyi nép egymásrautaltságát, törté­nelmi sorsközösségét tartjuk szem előtt. Az előfeltételek nélküli tárgyalá­sok hívei vagyunk, nincsenek kikötése­ink a párbeszéd megkezdéséhez, a feszí­tő problémák rendezéséhez. A magunk részéről nyitottak vagyunk: felelősség- teljesen mérlegelünk valamennyi ro­mán kezdeményezést. Elvi álláspon­tunk alapján arra törekszünk, hogy a két nép valóságos érdekei és a kölcsö­nös előnyök alapján kétoldalú kapcso­lataink mesterséges akadályok nélkül fejlődjenek politikai, gazdasági, kultu­rális, lakossági és nemzetiségi téren egyaránt. Készséggel megtárgyalunk minden olyan kérdést, amely országa­ink, népeink, pártjaink közös érdeklő­désére tarthat számot, amely joggal ag­gasztja a hazánk lakosságát és mindin­kább foglalkoztatja a nemzetközi köz­véleményt is. Meggyőződésünk: az MSZMP nem­zeti és internacionalista kötelessége, hogy eddigi tevékenységével összhang­ban, határozottan és felelősségteljesen mindent megtegyen a két nép kölcsö­nös érdekein alapuló együttműködés lehetőségeinek feltárásáért. Meggyőződésünk, hogy a ma­gyar—román megbeszélések joggal tarthatnak számot széles körű érdeklő­désre. Ebben is az utóbbi időben kiala­kított őszinte és nyitott tájékoztatási gyakorlatot kívánjuk követni - hang­súlyozta végül a szóvivő. (MTI) Tanácskozik a KISZ Központi Bizottsága Először fordult elő a KISZ történe­tében, hogy a KISZ Központi Bizottsá­ga olyan témát vitatott meg a nyilvá­nosság előtt, amellyel az MSZMP Poli­tikai Bizottsága foglalkozik majd. A párt ifjúságpolitikájának korszerűsí­tésére vonatkozó javaslatot Hámori Csaba a Politikai Bizottság tagja, a KISZ KB első titkára terjeszti majd elő a Politikai Bizottság szeptember 6-ai ülésén. A párt ifjúságpolitikájának korszerűsítésére vonatkozó javaslatot — már az országos KISZ-értekezlet előkészítéseként is — tárgyalta az ifjú­sági szövetség vezető testületé tegnap, kétnaposra tervezett ülésén. A testület elé terjesztett írásos javas­lat vázolja a>. ifjúság helyzetét és a vár­ható folyamatokat. Arra törekszik, hogy megfogalmazza az ifjúságpolitika hangsúlyait, kiemelve, hogy nem külön ifjúságpolitikára van szükség, hanem olyan jövőcentrikus társadalompoliti­kára, amely ifjúságpárti. Az ifjúsági in­tézményrendszerrel kapcsolatban a fia­talok körében elkezdődött folyama­tokra, valós szándékokra és az alulról jövő kezdeményezésekre építve villant­ja fel a strukturálódási lehetőségeket, és jelzi az ifjúsági szövetségnek a más ifjúsági szerveződésekkel kialakítandó viszonyát. A párt ifjúsági szervezetével foglalkozó rész a párt és a KISZ szerve­zetének újszerű kapcsolatát, az ifjúsági szervezet tartalmi munkájának tovább­fejlesztését, valamint szerveződési-szer­vezeti keretdnek lehetséges változatait taglalja. A KISZ mandátumot kér a Politikai Bizottságtól a szervezet politikai plat­formjának és felépítésének kidolgozá­sára. Az előterjesztéshez fűzött szóbeli ki­egészítésében Nagy Imre, a KISZ KB titkára kifejtette: az ifjúságpolitikától elválaszthatatlan a KISZ jövőjéről va­ló gondolkodás. A KISZ is változásra érett, ezért mélyreható, az alapokat érintő reformok kellenek. Ez a változ­tatás nem öncél, nem jelentheti mind­annak gyengítését, és különösen nem szétrombolását, ami működik, ami ma érték. A KISZ történetének legna­gyobb átalakulása előtt áll. Ennek az átalakulásnak a célja nem a felszámo­lás, hanem éppen ellenkezőleg az erősí­tés. A KISZ Központi Bizottságának tagjai írásban kapták meg a javaslatot az országos KISZ-értekezlet küldött­választásának rendjére, időpontjára és helyszínére. A javaslatokról a résztve­vők 12 csoportban folytattak vitát. A késő esti órákig tartó tanácskozás ma plenáris üléssel folytatódik. Emléktábla-avatás Szánkon Nyolcvanhárom éve született Gy. Szabó Béla — Megtisztelő kötelezettségünknek teszünk eleget, ami­kor felavatjuk a Gy. Szabó Béla szanki tartózkodásának emlékére elhelyezett emléktáblát. Avatjuk magunknak és utódainknak, hogy egy főhajtásra álljunk meg mindig előtte, emlékezzünk és emlékezzenek unokáink egy nagy művészre, egy nagy magyarra — kezdte ünnepi beszédét a tegnapi táblaavató ünnepségen dr. Geri István, a Bács-Kiskun Me­gyei Tanács elnökhelyettese. A megemlékezés apropója a művész születésének évfordulója volt, melynek kapcsán a református papiak falán helyezett el emléktáblát Szánk la­kossága, a mester szanki tartózkodásának emlékére. Illesse hála és tisztelet Szánk akkori tudós tiszteletesét, Esze Tamást, aki Gy. Szabó Bélát házába hívta és fogadta, s e vidék szerelmesévé tette — emlékezett meg beszédében dr. Geri István az első, 1936-os látogatásról, mely meghatározója lett Gy. Szabó Béla későbbi munkásságának, s ihletője oly sok fametszetnek, tus-, ceruza- és szénrajznak. Az ünnepi beszéd után a megyei tanács és a megyei pártbizottság nevében dr. Geri István és dr. Hodossi Sándor titkár, a művész erdélyből érkezett hozzátarto­zói és a Hazafias Népfront Szanki Bizottsága koszorúval tisztelegtek a nyolcvan- három éve született művész emléke előtt. r „PUSZTÁN.TENGEREN, ERDŐN V BARANGOLTAM MAGAMBAN." GY SZABÓ BÉLA 1905-1985 ERDÉLYI FESTŐ ÉS FAMETSZÖHŰVÉSZ SZANKI TARTÓZKODÁSAI IDEJÉN 1936 ÉS 19A3 KÖZÖTT E HÁZBAN LAKOTT ÉS DOLGOZOTT. ^Állította 1988-»an szánk lakossága^ A népzene ünnepe Az országhatáron belül és kívül élő magyarok, a hazánkban élő nemzetiségek etnikai csoportjai a népzenét a maga horizontális és vertikális teljességében és élő va­lóságában ' igyekezték 1967-től megszólaltatni. Ez volt ugyanis Kodály városának, Kecskemétnek az igénye. így is lett, Kodály tet­szésével, ifjabb Bartók Béla im­már állandósuló részvételével. Az eddigi találkozók gazdái és a nép­életi zenei üzenetek összegyűjtői, tolmácsolói mindig pontosan ügyeltek arra, hogy esetleges em­beri okok, hibák ne homály okítsák a találkozók tisztaságát. így in­dulhattak el aztán éppen Kecske­métről az irányzatok mai előadói, személyiségei. De a továbbéltetés, átszármaztatás, az éneklő nem­zetben való továbbélés gondjai is meggyülekeztek — hol mint fel­hők, hol mint napsütés. Nem egyedül érzékeltük ezeket: min­denkori iánácsközöasúálaink kö­rül ott ültek a magyar kisebbsé­gek népzenei életének nagyságai. A magyar és a népzene fogalma nálunk tehát ezzel a „burokkal" együtt lett nagyobb, lassan-lassan valóságos közép-európai horizon­tot felvevő! Ez a.folyamat tart, sajnos, mostanában már csak há­romévenként. Magyar-értő szomszédaink ke­zét elengedni, vagy költőink- íróink részvételét nélkülözni nem tanácsos a továbbiakban sem. Ed­dig népzenénk műzenei kompeten­ciáját megélő (és megvalósító) ze­neszerzőink is mindig jelen voltak találkozóinkon, az idén hiányozni fognak. De itt lesznek, sajnos, fo­gyatkozott számban, költői-írói segítőink közül Buda Ferenc, Fo­dor András, János István. Nem olyan sokan, mint régen. Hallgas­sunk figyelemmel, a „danoló falusi leányok és ajámbor puttonosok” mellett.. . íróink, költőink von­zódására egyik legjobb példának korunk, talán legnagyobbja!, Nagy Lászlót hozhatjuk fel. Különösebb hívás nélkül is, pusztán hallomás­ra, idezarándokolt halála előtt pár hónappal, a próbákon leült az éneklő asszonyok, férfiak lábai elé, hallgatni őket. Osszmagyar etnikai csoporti, közép-európai népzenetudósi, írói, költői, zeneszerzői, Kodály-peda- gógiai kapcsolódási kereteink még messze nincsenek kimerítve. A mostani, tizenegyedik találkozó láncszemnek ígérkezik a kontinui­tásban! Ez éppen a fő jelentősége. Hiszen a népzene „marad” egye­lőre; tudománya, pedagógiája, kompetenciája kimeríthetetlen! Felmutatásának országos, sőt nemzetközi erőkkel való folyama­tosságát a kezdettől fogva gondo­zó Olsvai Imre és az örvendetesen egyre inkább szaporodó számú if­jú népművészek kezébe tettük le. A hallgatók, tanácskozók között ott lesz a Kórusok Országos Ta­nácsának vezetősége is. Még fon­tosabb, hogy a ma élő legjobb népi előadóink és csoportjaink nagy ré- ’sze is eljött. A tiszta forráshoz hívjuk me­gyénk népzenét szerető lakóit, ne­velőit. A találkozó ma tíz órakoi kezdődik, a megnyitó előadást if­jabb Bartók Béla tartja. Kálmán Lajos (Folytatás a 3. oldalon.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom