Petőfi Népe, 1988. augusztus (43. évfolyam, 182-208. szám)

1988-08-27 / 205. szám

TÖRVÉNYTERVEZET AZ EGYESÜLÉSI JOGRÓL Az Országgyűlés annak érdekében, hogy az egyesülési jog mint alapvető szabadságjog zavartalan gyakorlását biztosítsa, az Alkot­mány 65. paragrafusa alapján — összhangban a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának rendelkezéseivel — a kö­vetkező törvényt alkotja: ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. paragrafus (1) A Magyar Népköztársaság elismeri és biztosítja az egyesülés szabadságát. (2) Az egyesülési jog gyakorlása nem sértheti az állam biztonságát, a közbiztonságot, a közrendet, a közerkölcsöt, illetőleg nem járhat a közegészségnek, valamint mások jogainak és szabadságának sérel­mével. 2. paragrafus (1) Az egyesülési jog alapján az állampolgárok társadalmi szerveze­tet hozhatnak létre. (2) A társadalmi szervezet tömegszervezet, tömegmozgalom és egyesület formájában működhet. (3) Tömegszervezetet és tömegmozgalmat jogi személyek, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok is létrehoz­hatnak. „ (4) A társadalmi szervezet, a társadalmi szervezetek szövetsége, továbbá — ha a szervezeti és működési szabályzat így rendelkezik — a társadalmi szervezetek szervezeti egysége a jogi személyiséget nyilvántartásba vételével szerzi meg. 3. paragrafus (1) A törvény hatálya nem terjed ki a jogszabály alapján létesített és működő társadalmi szervezetekre, illetőleg társadalmi szervekre. A/Változat (2) A politikai párt alapítására, szervezetére és működésére e tör­vény hatálya nem terjed ki; a politikai párt az Alkotmány rendelkezé­sei szerint, e törvény figyelembevételével fejti ki tevékenységét. B/Változat (2) A Magyar Szocialista Munkáspártra a Magyar Népköztársaság Alkotmányának rendelkezései az irányadóak. C/Változat (2) E törvény rendelkezései politikai párt alapítására és nyilvántar­tásba vételére nem vonatkoznak; a politikai pártnak a társadalmi rendszerben elfoglalt helyére és szerepére az Alkotmány rendelkezései irányadóak. 4. paragrafus Nem kell a nyilvántartásba vételét kérni az állampolgárok olyan alkalmi közösségeinek, amelyek nem az e törvényben meghatározott szervezeti rend szerint működnek (nincsenek ügyintézői és képviseleti szervei, nincs szervezeti és működési szabályzata), nincs tagsága, illetőleg tevékenységét nem meghatározott cél érdekében fejti ki vagy működése nem rendszeres. A TÁRSADALMI SZERVEZET 5. paragrafus (1) A társadalmi szervezet az állampolgárok önkéntesen létreho­zott olyan önkormányzattal rendelkező szervezete, amely a szervezeti és működési szabályzatában meghatározott célra alakul — a tömeg- mozgalom kivételével — nyilvántartott tagsággal rendelkezik, és cél­jának elérésére szervezi tagjai tevékenységét. (2) Társadalmi szervezet minden olyan tevékenység végzése céljá­ból alakítható, amit törvény nem tilt. 6. paragrafus (1) A társadalmi szervezet alakításához az szükséges, hogy tömeg­szervezet és tömegmozgalom esetén legalább ezer, egyesület esetén legalább tíz alapitó tag a szervezet megalakításának szándékát ki­mondja, szervezeti és működési szabályzatát megállapítsa, ügyintéző és képviseleti szerveit megválassza. A/Változat (2) A megalakulás feltétele, hogy a társadalmi szervezetet a bíróság nyilvántartásba vegye. B/Változat (2) A megalakulás feltétele, hogy a tömegszervezetet, illetőleg a tömegmozgalmat a Népköztársaság Elnöki Tanácsa, országos egye­sületet a Belügyminisztérium, helyi vagy területi egyesületet a megyei, fővárosi tanács végrehajtó bizottsága nyilvántartásba vegye. (3) A nyilvántartásba vételre irányuló kérelemben igazolni kell az (1) bekezdésben meghatározott feltételek fennállását. A kérelemhez csatolni kell a társadalmi szervezet szervezeti és működési szabályza­tát. (4) A társadalmi szervezet nyilvántartásba vétele nem tagadható meg, ha alapítói az e törvényben előírt feltételeknek eleget tettek. A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT 7. paragrafus (1) A társadalmi szervezet a tagok érdekében, szervezeti és műkö­dési szabályzata alapján végzi tevékenységét. A szervezeti és működé­si szabályzat az abban meghatározott célkitűzéseknek megfelelően biztosítja a szervezet demokratikus, önkormányzati elven alapuló működését, elősegíti a tagok jogainak és kötelességeinek érvényesülé­sét. (2) A társadalmi szervezet szervezeti működési szabályzatában a) rendelkezni kell a szervezet nevéről, céljáról és székhelyéről, valamint a szervezeti rendről; b) rendelkezni lehet bizottságok, csoportok, szakosztályok, egyéb szervezeti egységek szervezéséről, ezek jogi személyiségéről, valamint a szövetséghez tartozásról is. (3) A társadalmi szervezet elnevezése és célja — az érdekelt jogi személy hozzájárulása nélkül — nem keltheti azt a látszatot, hogy a társadalmi szervezet a tevékenységét más jogi személy tevékenységé­hez kapcsolódóan fejti ki. A TAGOK JOGAI ÉS KÖTELESSÉGEI 8. paragrafus (1) A tömegszervezet teljes jogú tagja magánszemély, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság lehet. (2) Az egyesület teljes jogú tagja csak magánszemély lehet. Az egyesület tevékenységében jogi személy, illetőleg jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság pártoló tagként vehet részt. (3) Ha a szervezeti és működési szabályzat megengedi, a társadalmi szervezetnek kiskorú tagja is lehet, illetőleg a kiskorú tagok részére ifjúsági csoport létesíthető. (4) Nem magyar állampolgár akkor lehet a társadalmi szervezet tagja, ha a felvételét a szervezeti és működési szabályzat megengedi. 9. paragrafus A társadalmi szervezet ügyintéző és képviseleti szervének tagja (vezetője) büntetlen előéletű magyar állampolgár, illetőleg — a szer­vezeti és működési szabályzat rendelkezése esetén — nem magyar állampolgár is lehet. 10. paragrafus A társadalmi szervezet tagja a) részt vehet a társadalmi szervezet munkájában és rendezvényein; b) választhat és választható a társadalmi szervezet szerveibe; c) köteles eleget tenni a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott kötelességeinek. 11. paragrafus Ha a társadalmi szervezet vagy valamely szervének határozata a tagok kisebbségének jogos érdekeit sérti, a kisebbséghez tartozó tagok a határozatot a bíróság előtt megtámadhatják. A megtámadás a határozat végrehajtását nem gátolja, a bíróság azonban indokolt esetben a végrehajtást felfüggesztheti. A TÁRSADALMI SZERVEZET SZERVEZETI RENDJE 12. paragrafus (1) A tömegszervezet tagjai alapszervezetekben gyakorolják jogai­kat, illetőleg teljesítik kötelességeiket; az alapszervezet legfőbb szerve a tagok összességéből álló taggyűlés. Ez a rendelkezés nem vonatko­zik a kizárólag jogi személyek, illetőleg jogi személyiséggel nem ren­delkező gazdasági társaságok által létesített tömegszervezetekre. (2) A tömegszervezet legfelsőbb szervét a tagok — a szervezeti és működési szabályzat által meghatározottak szerint — közvetlenül vagy közvetett úton választják. A legfelsőbb szerv választja meg a szervezet vezetőségét és képviseleti szerveit. (3) A tömegszervezet és a tömegmozgalom szervezeti tagozódásá­ról, a szervezeti egységek jogi személlyé nyilvánításáról, a vezetőség elnevezéséről, összetételéről, valamint feladatairól a szervezeti és mű­ködési szabályzat rendelkezik. 13. paragrafus (1) Az egyesület legfelsőbb szerve a közgyűlés. A közgyűlés a tagok összessége, amely az egyesületet érintő valamennyi kérdésben dönt­het. A közgyűlés választja meg az ügyintéző és képviseleti szerveket. (2) Ha az egyesület taglétszámának nagysága következtében köz­gyűlés nem tartható, a szervezeti és működési szabályzatban rendel­kezni kell küldöttgyűlés alakításáról, a küldöttek megválasztásának rendjéről. 14. paragrafus (1) A társadalmi szervezet legfelsőbb szervét szükség szerint, de legalább háromévenként kell összehívni. A legfelsőbb szervet össze kell hívni akkor is, ha azt az ügyész vagy a bíróság indítványozza, illetőleg ha a tagok egyharmada — az ok és a cél megjelölésével — kívánja. (2) A társadalmi szervezet testületi szervei határozatképesek, ha a tagok fele jelen van. Ha a határozatképesség hiánya miatt halasztásra kerül sor, a másodszorra összehívott ülés az eredeti napirendbe fel­vett kérdésekben a megjelentek számára tekintet nélkül határozatké­pes. (3) A. testületi szerv határozatait — ha e törvény másként nem rendelkezik — egyszerű szótöbbséggel hozza; szavazategyenlőség esetén a testület vezetőjének szavazata dönt. (4) Az ügyintéző és képviseleti szerveket a szervezeti és működési szabályzat eltérő rendelkezése hiányában titkos szavazással kell meg­választani. 15. paragrafus (1) A társadalmi szervezet legfelsőbb szervének hatáskörébe tarto­zik: a) a szervezeti és működési szabályzat megállapítása; b) az évi költségvetés meghatározása; c) az ügyintéző szerv, illetőleg a vezetőség évi beszámolójának megtárgyalása; d) a társadalmi szervezet más társadalmi szervezettel való egyesülé­sének, úgyszintén feloszlásának kimondása; e) döntés mindazokban az ügyekben, amelyeket a szervezeti és működési szabályzat kizárólagos hatáskörébe utal. (2) A társadalmi szervezet évi költségvetésének megállapítását és az ügyintéző szerv évi beszámolójának megtárgyalását a szervezeti és működési szabályzat — a legfelsőbb szerv helyett — a szervezet más szervére bízhatja. 16. paragrafus A szervezeti és működési szabályzat elrendelheti, hogy a) meghatározott ügyekben a döntés meghozatalához minősített többség szükséges; b) a tagoknak a törvényben meghatározottól eltérő hányada kérel­mére kötelező összehívni a társadalmi szervezet legfelsőbb szervét. ÖSSZEFÉRHETETLENSÉG 17. paragrafus A társadalmi szervezet ügyintéző és képviseleti szervének, illetőleg vezetőségének tagjai, valamint a társadalmi szervezettel elszámolási viszonyban álló állami szerv vagy gazdálkodó szervezet vezetői nem lehetnek egymásnak hozzátartozói (Ptk. 685. paragrafus b/ pontja). A TÁRSADALMI SZERVEZETEK SZÖVETSÉGEI 18. paragrafus A társadalmi szervezetek szövetségeinek szervezetére és működésé­re, valamint nyilvántartásba vételére és jogképességére a társadalmi szervezetekre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. A TÖMEGSZERVEZETEK ÉS TÖMEGMOZGALMAK SAJÁTOS JOGAI ÉS KÖTELESSÉGEI 19. paragrafus (1) A tömegszervezetek és tömegmozgalmak az Alkotmány és más törvények rendelkezéseinek megfelelően részt vesznek egyes állami feladatok ellátásában, hatósági jogköröket azonban nem gyakorol­hatnak. Az állami szervek döntéseik előkészítése során kikérik az érdekelt szervezetek véleményét. A tömegszervezetet, illetőleg a tö­Az Országgyűlés annak érdekében, hogy a gyülekezési jog mint alapvető szabadságjog zavartalan gyakorlását biztosítsa az Alkot­mány 54. paragrafusának (3) bekezdésében és 64. paragrafusában foglaltak alapján — összhangban a Polgári és Politikai Jogok Nem­zetközi Egyezségokmányának rendelkezésével — a következő tör­vényt alkotja: I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. paragrafus (1) A Magyar Népköztársaság elismeri és biztosítja a gyülekezés szabadságát. (2) A gyülekezési jog gyakorlása nem sértheti az állam biztonságát, a közbiztonságot, a közrendet, a közerkölcsöt, illetőleg nem járhat a közegészségnek, valamint mások jogainak és szabadságának sérel­mével. 2. paragrafus (1) A gyülekezési jog gyakorlása keretében békés összejövetelek, gyűlések, felvonulások (a továbbiakban együtt: rendezvény) szervez­hetők, illetőleg tarthatók, amelyeken a résztvevők véleményüket sza­badon kinyilváníthatják és közös álláspontot alakíthatnak ki. (2) A rendezvény résztvevői jogosultak a közösen kialakított állás- 4 pontjukat az illetékes állami szervhez, gazdálkodó szervezethez, tár­sadalmi szervezethez vagy egyesülethez eljuttatni, amely a közérdekű bejelentésekről, javaslatokról és panaszokról szóló törvény rendelke­zéseinek megfelelően köteles eljárni. 3. paragrafus A rendezvény rendjének biztosításáról a szervezők gondoskodnak. A rendezvény rendjének biztosításában — szükség esetén — a rend­őrség és egyéb illetékes állami szervek közreműködnek. 4. paragrafus A törvény hatálya nem terjed ki a) az állami szervek, gazdálkodó szervezetek, társadalmi szerveze­tek és egyesületek rendeltetésszerű működésével kapcsolatos rendez­vényekre; b) az országgyűlési képviselők és a tanácstagok választásával össze­függő gyűlésekre, valamint a képviselői és a tanácstagi beszámoló gyűlésekre; c) az államilag bevett és elismert vallási felekezetek épületeiben szervezett vallási szertartásokra, rendezvényekre és a körmenetekre; d) a kulturális rendezvényekre és a sporteseményekre; e) a családi eseményekkel kapcsolatos rendezvényekre. II. Fejezet A RENDEZVÉNY SZERVEZÉSE ÉS MEGTARTÁSA A rendezvény szervezése 5. paragrafus Nem lehet a rendezvény szervezője az a személy, akit a bíróság eltiltott a közügyektől. 6. paragrafus A/ változat (1) A közterületen vagy középületben tartandó rendezvény szerve­zését a rendezvény helye szerint illetékes rendőrkapitányságnak, Bu­dapesten a Budapesti Rendőr-főkapitányságnak (a továbbiakban: rendőrség) legalább öt nappal a rendezvény megtartásának tervezett időpontját megelőzően be kell jelenteni. A bejelentési kötelezettség a rendezvény szervezőjét terheli. megmozgalmat érdekképviseleti feladatok ellátására jogszabály is feljogosíthatja. (2) A tömegszervezetek, a tömegmozgalmak és az állami szervek megállapodhatnak együttműködésük formáiról. (3) A tömegszervezetek és a tömegmozgalmak költségvetési támo­gatásáról a költségvetésről szóló törvény rendelkezik. A TÁRSADALMI SZERVEZET ÉS AZ ÁLLAM 20. paragrafus (1) Az ügyészség általános törvényességi felügyeleti joga a társadal­mi szervezetre is kiterjed. (2) Ha a társadalmi szervezet működésének törvényessége máskép­pen nem biztosítható, az ügyész a bírósághoz fordulhat. 21. paragrafus (1) Ha a társadalmi szervezet olyan tevékenységet végez, amelyet jogszabály feltételhez köt vagy egyébként szabályoz, e tevékenység felett a tevékenység szerint hatáskörrel rendelkező állami szerv a hatósági ellenőrzésre vonatkozó szabályok alkalmazásával felügyele­tet gyakorol. (2) A társadalmi szervezet pénzügyi ellenőrzését az Adó- és Pénz­ügyi Ellenőrzési Hivatal látja el. A/Változat A BÍRÓSÁG HATÁSKÖRE 22. paragrafus (1) A társadalmi szervezet nyilvántartásba vételét a megyei bíróság, illetőleg a Fővárosi Bíróság (a továbbiakban együtt: bíróság) rendeli el. (2) A bíróság az ügyész keresete alapján a) megsemmisítheti a társadalmi szervezet szervének vagy vezetőjé­nek törvénysértő határozatát, és szükség szerint új határozat hozata­lát rendelheti el; b) a társadalmi szervezet legfelsőbb szervének hatáskörébe tartozó kérdésben — a működés törvényességének helyreállítása céljából — összehívhatja a társadalmi szervezet legfelsőbb szervét; c) ha a társadalmi szervezet működésének törvényessége máskép­pen nem biztosítható, tevékenységét felfüggesztheti, ellenőrzésére felügyelőbiztost rendelhet ki; d) feloszlatja a társadalmi szervezetet, ha annak működése az 1. paragrafus (2) bekezdésébe ütközik; e) megállapítja a társadalmi szervezet megszűnését, ha legalább egy éve nem működik, vagy tagjainak száma tartósan az e törvény által megkívánt létszám alatt van. B/Változat HATÁSKÖRI SZABÁLYOK 22. paragrafus (1) A Belügyminisztérium, illetőleg a megyei tanács végrehajtó bizottsága a) megsemmisítheti az egyesület szervének vagy vezetőjének tör­vénysértő határozatát, és szükség szerint új határozat hozatalát ren­delheti el; b) az egyesület közgyűlésének hatáskörébe tartozó kérdésben — a működés törvényességének helyreállítása céljából — összehívhatja a közgyűlést; c) ha a működés törvényessége másképp nem biztosítható, az egyesület tevékenységét felfüggesztheti, ellenőrzésére felügyelőbiztost rendelhet ki; d) feloszlatja az egyesületet, ha annak működése az 1. paragrafus (2) bekezdésébe ütközik; e) megállapítja az egyesület megszűnését, ha legalább egy éve nem működik, vagy tagjainak száma tartósan az e törvény által megkívánt létszám alatt van. (2) Az egyesület nyilvántartásba vételét megtagadó, az egyesület működését felfüggesztő, a felügyelőbíztost kirendelő, az egyesületet feloszlató vagy megszűnését megállapító határozat bíróság előtt meg­támadható. (3) A tömegszervezet és a tömegmozgalom tekintetében az (1) bekezdés a), b), c) és e) pontjában foglalt jogosítványokat az ügyész keresete alapján a fővárosi, megyei bíróság; a d) pontban foglalt jogosítványt a Népköztársaság Elnöki Tanácsa gyakorolja. A TÁRSADALMI SZERVEZET GAZDÁLKODÁSA 23. paragrafus A társadalmi szervezet tartozásaiért saját vagyonával felel. A tagok — a tagdíj megfizetésén túl — a társadalmi szervezet tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek. ( B/ változat (1) A közterületen vagy középületben tartandó rendezvény szerve­zését a rendezvény helye szerint illetékes városi, nagyközségi, községi tanács — Budapesten a Fővárosi Tanács — végrehajtó bizottsága titkárának (a továbbiakban: végrehajtó bizottság titkára) öt nappal a rendezvény megtartásának tervezett időpontját megelőzően be kell jelenteni. A bejelentési kötelezettség a rendezvény szervezőjét terheli. (2) Ha a rendezvény több tanács (rendőrség) illetékességi területét is érinti, a bejelentés bármelyik érintett tanács végrehajtó bizottságá­nak titkáránál (rendőrségnél) megtehető. 7. paragrafus • (1) Nem kell előzetesen bejelenteni azoknak a rendezvényeknek a szervezését, amelyeken a résztvevők létszáma — előreláthatóan — a 200 főt nem haladja meg. (2) Nem mentesül az előzetes bejelentés kötelezettsége alól az a rendezvény, amelynél a részvételre való felhívás tömegkommunikáci­ós eszközök útján, plakáton vagy röplapon történik. 8. paragrafus A bejelentésnek tartalmazni kell: a) a tervezett rendezvény időpontját, helyszínét, illetőleg útvonalát; b) a rendezvény célját, illetőleg napirendjét; c) a rendezvényen részt vevők várható létszámát; d) a rendezvényt szervező szerv vagy személyek és a szervezők képviseletére jogosult személy nevét és címét. A rendezvény megtartása . 9. paragrafus (1) Az előzetes bejelentéshez kötött rendezvény megtartását a vég­rehajtó bizottság titkára (rendőrség) a bejelentésnek a hatósághoz való beérkezésétől számított öt napon belül megtilthatja, ha az az állam biztonságát, a közbiztonságot, a közrendet, a közerkölcsöt sértheti, illetőleg a közegészségnek, valamint mások jogainak és sza­badságának sérelmével járhat, továbbá ha a bejelentés a 8. paragra­fusban meghatározottakat nem tartalmazza. (2) A 6. paragrafus (2) bekezdésében meghatározott esetben a rendezvény megtartását csak az a tanácsi szerv (rendőrség) tilthatja meg, amelyhez a bejelentés érkezett. (3) A rendezvény megtartását megtiltó határozatot haladéktalanul közölni kell a szervezőkkel. 10. paragrafus (1) A rendezvény megtartását megtiltó határozat ellen fellebbezés­nek helye nincs; a határozat a közlésétől számított három napon belül bíróság előtt megtámadható. A keresetlevélhez csatolni kell az állam- igazgatási szerv határozatát. (2) Ha a bíróság az államigazgatási szerv határozatát a rendezvény bejelentésben megjelölt időpontját követően helyezi hatályon kívüi, a rendezvény megtartásának tervezett új időpontjáról a bejelentést elbíráló hatóságot 24 órával a rendezvény megtartását megelőzően tájékoztatni kell. / 11. paragrafus A hatóság a rendezvény megtartásának feltételeként — a rendez­vény résztvevőinek várható létszámához igazodóan — meghatároz­hatja a rendezők számát. 12. paragrafus (1) A szervező jogosult eltávolítani a rendezvényről azt, akinek magatartása a rendezvény törvényes lebonyolítását veszélyezteti. (2) Ha a rendezvény résztvevőinek magatartása miatt annak törvé­nyes lebonyolítása nem biztosítható, a szervező köteles a rendezvényt feloszlatni. (3) A rendezvényen résztvevők nem jelenhetnek meg fegyveresen, 24. paragrafus (1) A társadalmi szervezet vagyona elsősorban a tagok által fizetett díjakból, jogi személyek és magánszemélyek felajánlásaiból, hozzájá­rulásaiból képződik. A társadalmi szervezet költségvetési támogatás­ban részesülhet. A/Változat (2) A szervezeti és működési szabályzatban meghatározott céllal szoros összefüggésben, tagjai részére a társadalmi szervezet gazdálko­dó tevékenységet is folytathat. B/Változat (2) A társadalmi szervezet — célja megvalósítása gazdasági feltéte­leinek biztosítása érdekében gazdasági tevékenységei is folytathat. Gazdasági tevékenysége után külön jogszabályokban meghatározott adót köteles fizetni. (3) A társadalmi szervezet vállalatot alapíthat A TÁRSADALMI SZERVEZET MEGSZŰNÉSE 25. paragrafus A társadalmi szervezet megszűnik, ha a) feloszlását a legfelsőbb szerve minősített többséggel kimondja; b) más társadalmi szervezettel való egyesülését a legfelsőbb szerve minősített többséggel kimondja; c) az arra jogosult szerv feloszlatja, illetőleg megszűnését megálla­pítja­26. paragrafus (1) A társadalmi szervezet megszűnése esetén vagyonáról a szerve­zeti és működési szabályzat előírása szerint vagy a legfelsőbb szervé­nek döntése szerint kell rendelkezni. Az ezzel kapcsolatos teendők ellátása a felszámolók feladata. (2) Ha a vagyon hovafordításáról nem történt rendelkezés, és a társadalmi szervezet feloszlatással szűnt meg vagy megszűnését álla­pították meg, vagyona a hitelezők kielégítése után állami tulajdonba kerül, és azt közérdekű célra kell fordítani. A vagyon felhasználásá­nak módját nyilvánosságra kell hozni. VEGYES ÉS ZÁRÓRENDELKEZÉSEK 27. paragrafus E törvény alkalmazásában az állam biztonságának, a közbizton­ságnak, valamint a közrendnek a sérelmét jelenti a társadalmi szerve­zet olyan tevékenysége, amely 1. a Magyar Népköztársaság alkotmányos rendjével való szemben­állásra, 2. a Magyar Népköztársaság függetlensége, területi épsége, szövet­ségi rendszerhez való tartozása ellen, 3. nemzeti, nemzetiségi, faji vagy felekezeti csoport hátrányos meg­különböztetésére irányul, 4. háborús uszításnak minősül, vagy 5. bűncselekmény elkövetésére hív fel. 28. paragrafus Ahol jogszabály társadalmi szervezetről rendelkezik, azon tömeg­szervezetet és tömegmozgalmat kell érteni. 29. paragrafus A szakszervezetekre vonatkozó részletes szabályokat külön tör­vény állapítja meg, amely e törvény rendelkezéseitől eltérhet. 30. paragrafus Felhatalmazást kap a Minisztertanács, hogy a társadalmi szerveze­tek gazdálkodó tevékenységével kapcsolatos rendelkezéseket megha­tározza. 31. paragrafus (1) A büntető törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 212. paragrafusának helyébe az alábbi rendelkezés lép; „212. paragrafus: Aki olyan társadalmi szervezet vagy egyéb szer­vezet szervezésében vagy vezetésében vesz részt, amelynek célja vagy tevékenysége sérti az állam biztonságát, a közbiztonságot, a közren­det, a közerkölcsöt, a közegészséget vagy mások jogait és szabadsá­gát, vétséget követ el, és egy évig terjedő szabadságvesztéssel, javító­nevelő munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő." (2) A büntető törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény-a követ­kező 228/A. paragrafussal egészül ki: „Az egyesülési és a gyülekezési szabadság megsértése (228/A. pa­ragrafus: Az a hivatalos személy, aki mást egyesülési vagy gyülekezési jogának gyakorlásában jogosulatlanul akadályoz, bűntettet követ el és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.” (3) A szabálysértésekről szóló 1968. évi 1. törvény 103. paragrafusa a hatályát veszti. 32. paragrafus Ez a törvény ...............lép hatályba. va lamint felfegyverkezve. E rendelkezés nem vonatkozik azokra, akik hivatalból jogosultak fegyverviselésre és szolgálati okból vesznek részt a rendezvényen. 13. paragrafus (1) A rendezvény résztvevőinek magatartásával okozott kárért a károsulttal szemben a rendezvény szervezője felelős, kivéve, ha úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. (2) Ez a szabály nem érinti a szervezőnek azt a jogát, hogy a károkozótól a kár megtérítését követelhesse. 14. paragrafus (1) Ha előzetes bejelentéshez kötött rendezvényt bejelentés vagy pedig a tervezett új időpontról való előzetes tájékoztatás nélkül tarta­nak, a rendőrség a rendezvényt feloszlathatja. (2) Ha a gyülekezési jog gyakorlása az állam biztonságát, a közbiz­tonságot, a közrendet, a közerkölcsöt sérti, illetőleg a közegészség­nek, valamint mások jogainak és szabadságának sérelmével jár, a rentjőrségnek a rendezvényt fel kell oszlatnia. (3) A rendezvény feloszlatását figyelmeztetésnek kell megelőznie. (4) A rendezvény feloszlatásának jogszerűsége a feloszlatástól szá­mított tizenöt napon belül a bíróság előtt megtámadható. 15. paragrafus A helyi tanács a helyi körülményekre figyelemmel közegészségügyi, közlekedésbiztonsági, tűzrendészeti és honvédelmi érdekből kivétele­sen — rendeletben — korlátozhatja egyes közterületek és középületek gyülekezési jog gyakorlása céljából történő igénybevételét. III. Fejezet VEGYES ÉS ZÁRÓRENDELKEZÉSEK Értelmező rendelkezések 16. paragrafus E törvény alkalmazásában a) az állam biztonságának, a közbiztonságnak, valamint a köz­rendnek a sérelmén olyan tevékenységet kell érteni, amely 1. a Magyar Népköztársaság alkotmányos rendjével való szemben­állásra; 2. a Magyar Népköztársaság függetlensége, területi épsége, szövet­ségi rendszerhez való tartozása ellen. 3. nemzeti, nemzetiségi, faji vagy felekezeti csoport hátrányos meg­különböztetésére irányul; 4. háborús uszításnak minősül, vagy 5. bűncselekmény elkövetésére hív fel. b) közterület: a mindenki számára igénybe vehető, magántulajdon­ban nem lévő terület, útvonal, út, utca. tér; c) középület: a mindenki számára nyitva álló, illetőleg a díjfizetés vagy más időszaki belépési engedély alapján bárki által igénybevehe- tö épület. Zárórendelkczések 17. paragrafus (1) Ez a törvény 198............ 1 -jón lép hatályba. (2 ) A szabálysértésekről s/óln 1968. évi I. törvény a 103. paragrafus után a következő címmel és 103. A paragrafussal egészül ki: GYÜLEKEZÉSI JOGGAL VISSZAÉLÉS 103. paragrafus (1) Aki bejelentési kötelezettséghez kötötí összejö­vetelt, gyűlést vagy felvonulást bejelentés vagy a tervezett új időpont­ról való előzetes tájékoztatás nélkül vagy a hatóság tiltó határozata ellenére szervez, vagy a megtartását irányítja, illetőleg a hatóság által meghatározott feltételnek nem tesz eleget, tízezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljá­rás a rendőrség hatáskörébe tartozik. (MTI) TÖR VÉNYTER VEZET A GYÜLEKEZÉSI JOGRÓL

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom