Petőfi Népe, 1988. augusztus (43. évfolyam, 182-208. szám)

1988-08-22 / 200. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI mén AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XLIII. évf. 200. szám Ára: 1,80 Ft 1988. augusztus 22., hétfő Ülést tart a megyei pártbizottság A végrehajtó bizottság holnapra, augusztus 23-án kilenc órára összehív­ta a Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun Megyei Pártbizottságá­nak ülését Kecskemétre, a megyeháza földszinti nagytermébe. Indítvá­nyozza, hogy a megyei pártbizottság az alábbi napirendi pontokat tárgyal­ja meg: — Javaslat az MSZMP országos értekezlete állásfoglalásából adódó megyei feladatokra. — Javaslat a tájékoztatáspolitika soron levő megyei feladataira, a párt- bizottság és szervei munkájának nyilvánosságára. — Javaslat a megyei pártbizottság hatásköri listájának módosítására. — Különfélék. Uj középiskolák, új tantermek Augusztus első felére az oktatási in­tézmények jelentős részében befejeződ­tek az újjáépítések, rekonstrukciók és bővítések. Szinte kivétel nélkül vala­mennyiben felkészülten várják a tanév­kezdést. Még az elmúlt esztendőben megkezdődtek az egyik legnagyobb kecskeméti oktatási beruházásként, a Zója utcában, a korábbi gyermek- és ifjúsági otthon épületének átalakítási és felújítási munkái. Az építők a tervek szerint haladnak, így a Kocsis Pál Me­zőgazdasági Szakmunkásképző Intézet szeptember 1-jétől hét új tanteremben kezdheti meg itt a tanitást. A kalocsai új, nyolc tantermes szak­munkásképző intézetben az oktatási szárnyat határidő előtt sikerült átadni. Új tornacsarnokot is építenek, mely­nek alapozási munkálatai megkezdőd­tek. Várhatóan a jövő év első felében avathatják fel a diákok. A kiskőrösi Petőfi Sándor Gimnázium és Szakkö­zépiskola idén négy tanteremmel, vala­mint egy városi célokat is szolgáló tor­nacsarnokkal bővül. Ez utóbbi csak az év végére készül el. A kiskunfélegyházi Móra Ferenc Gimnázium hat új tante­remmel várja a középiskolásokat. Ti- szakécskén a Móricz Zsigmond Gim­náziumban — az idegen nyelvi oktatás tárgyi feltételeit is javítva — szeptem­ber l-jére négy tantermet és egy nyelvi labort adnak át. A terven felüli céltá­mogatással megvalósuló beruházás ki­vitelezője — a helyi költségvetési üzem — megfeszített erővel dolgozik azon, hogy tanévkezdéskor a diákok a torna­csarnokot is birtokba vehessék. K. J. IRAK—IRÁN Hallgatnak a fegyverek Közép-európai idő szerint szom­baton hajnali öt órakor életbe lé­pett a tűzszünet az 1200 kilométeres iraki—iráni frontvonal teljes hosz- szában — jelentették be az ENSZ New York-i székhelyén. Ezzel egy időben mind Irakban, mind pedig Iránban megerősítették, hogy a két hadviselő fél között érvénybe lépett a fegyvemyugvás. A tűzszünet ellenőrzésével meg­bízott többnemzetiségű ENSZ-erők Szlavko Jovics jugoszláv tábornok parancsnoksága alatt elfoglalták állásaikat. A helyszíni jelentések szerint a frontvonalon nyugalom van, minden az előzetes terveknek megfelelően zajlott le. Az iraki kormány felhívására az éjszaka Bagdad lakóinak többsége az utcákon ünnepelte a harcok be­szüntetését. Az INA iraki hírügy­nökség hajnali közleménye szerint a bagdadi hadvezetés a szárazföl­dön, a levegőben és a tengeren teljes tűzszünetet rendelt el. Az iraki bejelentéssel szinte egy időben Iránban is közzétették a tűz­szünet hivatalos életbelépéséről szóló közleményt. A teheráni rádió reggeli híradása szerint az Iráni Isz­lám Köztársaság és Irak között tűz­szünet van érvényben. Az iraki—iáni háború, amely századunk egyik leghosszabb és legvéresebb helyi háborúja volt, kö­zel nyolc évig tartott: 1980. szep­tember 22-én tört ki. A tűzszünet a rendezést célzó 598. számú ENSZ BT-határozatból következő első lé­pés, amelyet a hadviselő felek csa­patainak a nemzetközileg elismert határokra való visszavonulása kö­vet. A konfliktus tárgyalásos politi­kai rendezéséhez augusztus 25-én Genfben kezdenek hozzá. Irán vasárnap határozottan cá­folta, hogy az ország fegyveres erői szombaton megsértették a tűzszü­netet — jelentette az ÍRNA iráni hírügynökség. Egy iráni „hivatalos személyiség” — közölte az ÍRNA — vasárnap Teheránban hangoztatta: iráni részről „egyetlen lövést sem adtak le azóta, hogy Pérez de Cuellar ENSZ-főtitkár bejelentette a tűz­szünet kezdetének időpontját és a két felet mérsékletre szólította fel”. Az iráni személyiség szerint Bag­dad „továbbra is ürügyeket keres a tűzszüneti ENSZ-határozat teljesí­tésének szabó tálására”. Bagdad szombaton azzal vádolta Iránt, hogy a frontvonal középső szakaszán iraki katonát lőttek agyon és iráni részről zaklattak egy iraki kereskedelmi hajót. TISZTAV ATÁS, VÍZI ÉS LÉGI PARÁDÉ, MEGEMLÉKEZÉSEK ORSZÁGSZERTE Alkotmányunk ünnepén A fővárosban a hagyományoknak megfelelően a Magyar Nép- - hadsereg és a Határőrség újon­nan végzett fiatal tisztjeinek fogada­lomtétele nyitotta meg szombaton dél­előtt az alkotmánynapi ünnepségek so­rát. A katonai pompával megtartott eskütételre — amely immár két évtize­de minden évben augusztus 20-án tör­ténik meg — Budapest lakóinak és ven­dégeinek ezrei gyűltek össze a fellobo­gózott Kossuth Lajos téren. Az ünnepség pontosan fél 10 órakor kezdődött: a felharsanó kürtök jelezték Kárpáti Ferenc vezérezredes, honvédel­mi miniszter érkezését. Kazai Barna ve­zérőrnagy, a Kossuth Lajos Katonai Főiskola parancsnoka jelentést tett, majd a miniszter ellépett az ifjú tisztje­löltek sorfala előtt. A Himnusz hangjai után dobpergés közepette vonultak a térre a magyarság ezredéves múltját őrző történelmi zászlók. Az államala­pító uralkodó halálának évfordulója tiszteletére az idén új lobogóval, István király zászlajával egészült ki a hadijel­vények sora. Ezután a Kossuth Lajos Katonai Főiskola, a Zrínyi Miklós Katonai Akadémia, a Killián György Repülő Műszaki Főiskola, a Karikás Frigyes Katonai Kollégium mintegy 800 vég­zős hallgatója tett fogadalmat a haza védelmében vállalt hivatására. Társai nevében Garas László főhadnagy mondta el a fogadalmat. Az eskütétel után a Magyar Néphadsereg Művész­együttesének férfikara elénekelte a Szó­zatot, majd Kárpáti Ferenc mondott ünnepi beszédet. Az érdeklődők sokaságát a Kossuth Lajos tér után a dunai rakpartok vár­ták, ahol 11 órától kezdetét vette az ünnepnap egyik leglátványosabb att­rakciója, a vízi és légi parádé. Már a kora délelőtti óráktól tízezrek foglalták el helyüket a Margit híd és a Lánchíd közötti Duna-szakasz lépcsősorain és az alkalmi tribünökön, hogy minél kö­zelebbről élvezhessék a Magyar Nép­hadsereg alakulatainak és a Magyar Honvédelmi Szövetség sportolóinak színpompás bemutatóit. A most 27. alkalommal megrende­zett budapesti honvédelmi nap egymást pergő ritmusban követő látványossá­gai csaknem másfél órán át szórakoz­tatták a nézősereget. Nagy közönségsi­kert aratott a katonai kompok úszó színpadán az István királyt ábrázoló élőkép, az összegyűlt érdeklődők meg­tapsolták a műrepülők precízen kidol­gozott légibalettjét és a helikopterről vízbe ereszkedő békaemberek bemuta­tóját. Az ünnepségsorozat délután kegye- letes aktussal — a budavári Halászbás­tyánál lévő Szent István-szobornál ren­dezett koszorúzási ünnepséggel—foly­tatódott. Az alkotmánynapi ünnepségek sorát a fővárosban színpompás tűzparádé zárta, amelyet több hónapos gondos munkával készítettek elő: mintegy tíz­tonnányi, több mint ötezer darabból álló pirotechnikai készletet használtak fel az egyedülálló látványhoz. A válto­zatos hang- és színhatást kiváltó röp­pentyűket, rakétákat a Citadellán, a Gellért-hegy lábánál, az Erzsébet hí­don, a Gellért-szobornál és a rakpar­ton telepítették. A hagyományoknak megfelelően a sötétség beálltával, este 9 órakor röp­pentek fel a tűzijáték nyitányát jelző világító rakéták, majd megkezdődött a háromnegyedórás műsor. A több tízez­res nézőközönség feje felett az esti ég­bolton egymás után bomlottak ki a színskála különböző árnyalataiban pompázó tűzrózsák. A vizuális élményt a budai oldalt pásztázó nagy teljesítmé­nyű fényszórók sugara, illetve a külön­böző színeket öltő „vizfüggöny” tette teljessé. Több tízezer ünneplőbe öltözött em­ber gyűlt össze szombaton délután Bu­dapesten a Szent István téren, hogy a Szent Jobb jelenlétében szentmisén em­lékezzen meg az államalapító király ha­lálának 950. évfordulójáról. A sárga­fehér és piros-fehér-zöld zászlóval fel­díszített Bazilika előtt megrendezett li­turgikus ünnepségen Paskai László bí­boros, prímás, esztergomi érsek kö­szöntötte a megjelenteket, közöttük Francesco Colasuonno c. érseket rend­kívüli felhatalmazású apostoli nunci- ust, II. János Pál pápa felhatalmazott­ját, Józef Glemp bíborost, a lengyel katolikus egyház prímását, valamint számos külföldről érkezett püspököt, s a magyarországi egyházak vezetőit. Ezután Paskai László — Francesco Colasuonno pápai nuncius közremű­ködésével — felolvasta II. János Pál pápának a magyar néphez intézett üze­netét. Az üzenet ismertetése után Pas­kai László és a Magyar Püspöki Kar tagjainak magyar nyelvű koncelebráci- ós szentmiséje következett, amelynek befejezéseként a bíboros bejelentette: állami részről magyarországi látoga­tásra szóló meghívást juttatnak el II. János Pál pápához. Szombaton szerte az országban foly­tatódtak a már pénteken megkezdő­dött alkotmánynapi ünnepségek. Pécs- váradon, a Mecsek ősi településén Pozsgay Imre, a Politikai Bizottság tag­ja, államminiszter, a Szabolcs-Szatmár megyei Szatmárcsekén Szabó István, a Politikai Bizottság tagja, a Termelő- szövetkezetek Országos Tanácsának elnöke, a Heves megyei nagygyűlésen, Egerben pedig Szűrös Mátyás, a Köz­ponti Bizottság titkára volt az ünnepi szónok. Számos helyen új létesítménye­ket avattak augusztus 20-a alkalmából. Az átalakulás csakis az egész nép műve lehet Berecz János beszéde jr­Opusztaszeren Szombaton az Ópusztaszeri Történelmi Nemzeti Emlékparkban megtartották a Csongrád megyei dolgo­zók hagyományos alkotmánynapi munkás-paraszt ta­lálkozóját. A történelmi múltat idéző környezetben, ahol Anonymus feljegyzései szerint honfoglaló őseink „szerét ejtették” az ország törzsek közötti felosztásá­nak és meghatározták az új haza akkori szokásjogait, az idén, a Himnusz elhangzása után IS ügy István, a Hazafias Népfront megyei bizottságának elnöke kö­szöntötte a sokzer ünneplőt, köztük Gyulay Endre sze­ged—csanádi megyéspüspököt, majd Berecz János, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára mondott beszédet. — Ma — mondotta — együtt ünne­pel az ország lakossága. Együtt ünne­pelünk mindazokkal, akik itthon és ha­tárainkon kívül élve is őrzik magyarsá­gukat. Pusztaszer a legenda és a való­ság találkozóhelye. Mindkettőben azo­nos, hogy a megtelepedés, a magyar államiság kezdeteinek jelképe e hely. Pusztaszert bízvást nevezhetnénk nem­zeti történelmünk emlékezőhelyének, régi és közelmúltunk sorsforduló ese­ményei színterének is. — Évszázadok alatt megtett utunk- ról visszatekintve, mind tisztábban lát­juk, hogy a haza e pontja a honalapí­tás, a felemelkedés útjára lépő nemzet szimbóluma. Pusztaszer a nemzeti kö­telesség és a haladásnak elkötelezett elszántság szimbóluma is. Üzenete a sikeres kezdés, majd az újra- és újra­kezdés kötelezett­ségét rója ránk. Nemzeti zarán­dokhely; a múlt és a mindenkori - jelen találkozóhe­lye. — A nemzeti tudat egészséges, előre is’ mutató vonulatának erő­sítése végett tart­juk fontosnak, hogy népünk töb­bet tudjon múlt­járól, hogy ez a tudás mentes le­gyen az illúzióktól, a leegyszerűsítések­től, a hamis romantikától és mindenfé­le gőgtől; legyen árnyalt, tárgyilagos és __________, amely reális önismeretet, a z igazi értékeket, büszke öntudatot, alkotó nemzeti érzületet képes geijesz­teni. Ma kiváltképp nagy szükség van erre az előttünk álló korszakos jelentő­ségű feladatok végrehajtásához. Egész­séges szellemű nemzet a saját múltjából is erőt tud meríteni. Most népet, nemzetet, embert pró­báló nehéz, ugyanakkor megkerülhe­tetlen történelmi fordulat megtételének időszakában vagyunk. Hatékonyan termelő, demokratikusan működő szo­cialista társadalom megteremtését tűz­tük ki célként. Történelmünkben ismét olyan szakaszhoz értünk, amelyben a jelenlegi viszonyokat gyökeresen, átfo­gó reform útján kell megváltoztatni. Ez a haladás kikerülhetetlen követelmé­nye és parancsa. Ennek végigviteléhez adhatnak bátorító tanulságokat, pél­dát és erőt nemzeti történelmünk azon mozzanatai, amelyeket ünnepi érzések­kel telve felidézünk. A magyarság hazája — Közép-Európa Berecz János ezután az István király fellépését megelőző fontos események­re és személyiségekre emlékeztetett, szólt a magyarság történetében sors­fordító honfoglalásról, s azokról a gyö­keres változtatásokról, amelyek nélkül népünk beilleszkedése az európai ideo­lógiai, politikai környezetbe nem lett volna lehetséges. Kitért arra is, hogy a beilleszkedés kikerülhetetlenségét a kö­rülmények is ösztönözték, így a kalan­dozások egyre gyakoribb kudarcai, az (Folytatás a 3. oldalon) • Dr. Fluck István avató beszédet mond. KISKUNMAJSA: Termáiból gyógyfürdő Kiskunmajsán augusztus 20- án gyógyfürdőt avattak. Az ün­nepségen megjelentek: dr. Gaj- dócsi István, a megyei tanács el­nöke, dr. Hodossi Sándor, a me­gyei pártbizottság titkára, dr. Fluck István, az Országos Gyógyhelyi és Gyógyfürdőügyi Főigazgatóság igazgató főorvo­sa, valamint a helyi párt- és taná­csi vezetők, az intézmények és a gazdasági üzemek képviselői. A vendégeket dr. Vedres Fe­renc, a Kiskunmajsai Jonathán Tsz nyugalmazott elnöke kö­szöntötte. Beszédében elmond­ta, hogy az 1984-ben átadott fürdő az ütemes fejlesztések kö­vetkeztében jutott el a jelenlegi színvonalhoz. Négy éve még csak két medencével rendelke­zett, 1985-ben azonban már el­készültek a fedett rész meden­céi, majd felépült a motel. Az 1986-ban kezdődött és egy évig tartó orvosi és egyéb vizsgála­tok bizonyították a víz gyógy­hatását, ezért 1987. július elején gyógyvízzé nyilvánították. A gyógyfürdő minősítést a komplex gyógykezelés feltételei­nek — ami szintén egy év alatt történt meg — megteremtésével nyerhették el. Dr. Fluck István avató beszé­dében elmondta, hogy a helyi törekvés, amelyet a megyei ta­nács is támogatott, meghozta az eredményét. Az egy-két meden­cés nyitott fürdő ugyanis a meg­szokottól eltérően rövid idő alatt vált olyan létesítménnyé, amelyben a gyógyításra szoruló beteg az összes szükséges keze­lést helyben megkapja. A mél­tató szavakat követően az igaz­gató főorvos ismertette a jelen­lévőkkel, hogy a Szociális és Egészségügyi Minisztérium a kiskunmajsai fürdőt hivatalo­san is gyógyfürdővé nyilvání­totta, majd az új minősítést fel­tüntető táblát leleplezte. Az avatóünnepség után a vendégek megtekintették a léte­sítményt, miközben Sipos Lajos fürdővezető bővebb tájékozta­tást adott. A 25 hektárnyi terü­leten fekvő fürdőben 3 gyógy­medence, egy-egy úszó- és szau­namedence, gyermekpancsoló és egy 100 * 75 m-es szabad­strand található. Az épületben az öltözőkön kívül fizikoterápi­ás kezelésre alkalmas szobák állnak a beutalt vendégek ren­delkezésére, a hosszabb időre érkezőknek pedig egy 42 szobás motel nyújt kényelmes szállást. A gyógykezelések szükséges tennivalóit képzett szakembe­rek látják el. A 100 millió forintba került fürdőt a Jonathán Tsz üzemel­teti. A tavalyi 140 ezer után az idén 200 ezer vendégre számíta­nak. Már eddig is — a kiváló hatású víznek és a tiszta, esztéti­kus környezetnek köszönhető­en — 145 ezren keresték föl a kiskunmajsai fürdőt. b. M.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom