Petőfi Népe, 1988. július (43. évfolyam, 156-181. szám)

1988-07-15 / 168. szám

1988. július 15. • PETŐFI NÉPE #3 j

A környezetvédelem mindnyájunk ügye

Beszélgetés Maróthy László miniszterrel

Környezetünk valamennyi égető problémáját aligha lehet egyszerre megoldani, szűkös anyagi eszközeink miatt szükség van valamiféle rangsorolásra. Miben látja a miniszter a hazai környezetvédelem legsürgetőbb feladatait?

— A VII. ötéves népgazdasági terv célkitűzései és a kormány társadalmigazdasági stabilizációs programja alapján kirajzolódnak számunkra is a fő irányok. Megfogalmazott cél „a környezet romlási folyamatának mérséklése, ezen belül a lakosság életkörülményeit közvetlenül befolyásoló környezeti állapotjavítása.” Kiemelt feladat a veszélyes hulladék kezelésének, ártalmatlanná tételének fokozatos megoldása, a súlyosan szennyezett levegőjű térségek szennyeződésének mérséklése, a jelenlegi és jövőbeni ivóvízbázisok védelme — e három feladatra külön akcióprogram készül.

— A vízgazdálkodáson belül elsődleges feladat a hazai vízkészletek tervszerű hasznosítása, a takarékosság, a vízzel való gazdálkodás, hiszen a tiszta, egészséges ivóvíz világunk egyre nagyobb kincse, és erre még nem döbbentünk rá igazán — sok még az intézményes pocsékolás is.

— Ebben a kérdésben két prioritás érvényesül: minél többen jussanak egészséges ivóvízhez és a vízkészletek védelme. A szennyvíz-elvezetés és -tisztítás kiemelt fejlesztése nélkül azonban nem javítható a vízminőség.

Az átfogó környezetvédelmi feladatok szükségessé teszik, hogy az új minisztérium a teljes emberi környezetre, valamennyi védett értékre kiterjedően képviselje a kormányzati munkában a környezetvédelmi érdekeket. Törekvésünkben az a szándék jut kifejezésre, hogy a gazdálkodás konjunkturális érdekeitől mentes, átfogó környezetvédelmi munka valósuljon meg, amely tekintetbe veszi a természeti erőforrások takarékos és ésszerű hasznosítását, a termelés és fogyasztás környezetkímélő fejlesztését.

Környezetvédelmi törekvéseink' között jelentős szerepet kap a nemzetközi együttműködés. Tudatában vagyunk annak, hogy a kapcsolatok szorosabbá tételével javíthatjuk hazánk környezeti állapotát, és így kapcsolódhatunk be a környezetvédelem globális programjának megoldásába.

Bár a környezetvédelem elsősorban állami feladat, alig vihető sikerre a társadalom közreműködése nélkül. Fontosnak tartjuk az együttműködést minden környezetvédő csoporttal és minden állampolgárral, ha a célokban meg tudunk egyezni.

— Az élet számos területén dolgoznak ki prognózisokat, amelyek ugyan vagy beválnak, vagy nem, de mindenképpen segítik a tervezést, a felkészülést egy várható állapotra. Beszélhetünk előrejelzésről a környezetvédelemben Magyarországon?

— A környezetvédelemben is vannak prognózisok, de ezek sok tekintetben — a probléma jellegéből eredően

— eltérnek az élet más területén kidolgozott és alkalmazott prognózisoktól. Sokáig a műszaki-gazdasági fejlesztési stratégiák, tervek környezeti hatásait nem mérlegeltük, vagy ha igen, akkor mint ökológiai korlátot, nem vettük kellőképpen figyelembe. Fordulat akkor következett be, amikor világossá vált, hogy nemcsak a gazdaság hat a környezetre, hanem a környezet, a megbomlott környezeti egyensúly maga is hat, esetenként súlyosan visszahat a gazdaságra.

Ez az ökológiai krízis a hatvanas és hetvenes évtized fordulójára éleződött ki a világgazdaság centrumában, a fejlett országokban. Magyarországon 1976-tól, az emberi környezet védelméről alkotott törvény közreadásától tekinthetjük kiemelt kérdésnek a környezetvédelmet. Ekkor azonban a figyelem még főként a károk utólagos felszámolására irányult. Lassan bontakozott ki a megelőzés igénye és lehetősége, amely a gazdaságnak ökológiai rendszerre kifejtett hatásai megalapozott ismeretét igényli. A tudomány elsősorban a globális problémákra és egyes védett környezeti elemekre, illetve veszélyes szennyező forrásokra figyelt fel, amelyek nemzetközi összefogást követelnek.

Az egész ökológiai rendszerre vonatkozóan még nem áll rendelkezésre megfelelő előrejelzési módszertan. A bizonytalanságot érzékelteti, hogy például a Sandoz cég által okozott környezeti katasztrófa hatását, illetve a súlyos vízszennyezést megelőző állapot helyreállását szakértők tíz évre becsülték, ugyanakkor a Rajna élővilágának egyensúlya — a szennyezést követően

— hozzávetőleg egy év alatt helyreállt.

Magyarországon az egyes környezeti

elemek (víz, levegő, talaj, élővilág, táj) állapotváltozása került az értékelés során előtérbe. Nagy bizonytalansággal terhelve Ugyan, de elkészült, a .2000. éven túlnyúló hazai prognózis is.

— Folyóvizeink túlnyomó része határainkon túlról érkezik, és sajnos erősen szennyezett. Mit lehet ez ellen tenni?

— Magyarország felszíni kisvíz- készleteinek 96 százaléka külföldről érkezik, valamennyi nagyobb vízfolyása az országhatáron túl ered. Az előforduló legkisebb és legnagyobb vízhozamok aránya sokéves átlagban 1:10, a vízminőséget a szennyezés mennyiségén kívül tehát a vízjárás is erősen befolyásolja.

Egyetlen olyan folyó sincs a Dunán kívül, amely közvetve vagy közvetlenül 12 országot érintene. E hatalmas vízgyűjtő közepén van hazánk. Tőlünk északra negyvenöt millió lakossal, különböző társadalmi rendszerű országok szerteágazó beavatkozásaiból jelentős szennyeződés éri a Dunát, és így, közvetve Magyarországot is.

A Duna vízminőségét tekintve ugyanakkor különösebb gondjaink nincsenek, és a rendelkezésre álló információk alapján a jövőt is optimistán ítéljük meg. 1980 óta kedvező tendenciák mutatkoznak, az osztrák és csehszlovák szennyvíztisztítók folyamatos megépültével a kritikus szennyező anyagoknál határozott javulás van.

A Tiszánál a helyzet rosszabb és bonyolultabb. Ennek az oka részben az, hogy a hevesebb vízjárás, ingadozás miatt a megfelelő hígítás a kisvizes időszakban nem biztosítható. Emellett a Tiszához jelentős vízhozamú, igen szennyezett mellékvízfolyások is csatlakoznak. Román oldalról ilyen a Szamos és a Maros, ezek vize egyre gyakrabban harmadosztályú.

Csehszlovák oldalról az igen szeny- nyezett Sajó említendő meg, és sok gondot okoz számunkra, különösen a borsodi térség vízellátása miatt a Her- nád és a Bódva minősége.

A vízminőség javításában nagy szerepe van a nemzetközi együttműködésnek, amelytől a jövőben is sokat várunk, különösen vonatkozik ez a nyolcoldalú dunai és az ötoldalú tiszai egyezmény végrehajtására. Magyarország egyébként ötéves tervciklusonként mintegy huszonöt milliárd forintot fordít vízvédelmi beruházásokra.

— A sajtóban, a rádióban, különböző fórumokon egyre többet hallani a környezetvédelem gondjairól. Ön szerint mennyire pontosan tájékozott a közvélemény a hazai környezetvédelemről?

— A környezetvédelemről, környezetünk állapotáról nem lehet eleget beszélni, bár óriási baj lenne, ha csak beszélnénk róla. A minisztérium nagyon fontosnak tartja, hogy állandó kommunikációs kapcsolatban álljon a társadalommal, hiszen nincs az a minisztérium, amely az állampolgárok részvétele nélkül képes lenne hatékony környezetvédelmet művelni. Ehhez pedig mindenről tájékoztatnunk kell a közvéleményt. Ennek a feladatnak igekszünk megfelelni.

A korrekt és rendszeres tájékoztatás ugyanakkor azért is nagyon fontos, mert az átlag állampolgár annak a tükrében tartja a legfontosabb környezeti problémának mondjuk a gépkocsik légszennyező hatását, ahogyan azt a tömegtájékoztatás neki naponta sugallja. Ahhoz pedig, hogy mindig olyan cselekvésformára serkentsünk, ami a leginkább környezetbarát az adott tevékenységi körben, feltétlenül kell egy olyan reális értékrend kialakítását szorgalmaznunk a köztudatban, amelyben a környezeti problémák azon a helyen állnak, ahol a valóságban — és ebben még vannak adósságaink — hangsúlyozta befejezésül Maróthy László miniszter. (MTI-Press)

K. É.

A LEGNAGYOBB KÁRT A DÖNTÉS ELODÁZÁSA OKOZZA

Miért nem épül meg az idén Kecskeméten a Kaszap utcai csomópont?

Azt aligha kell bizonyítani, hogy a megyeszékhelyen a Bethlen körút és a Ceglédi út kereszteződésében a forgalom elérte azt a kritikus szintet, amikor már irányítani kell a járművek áramlását. Ezt a közlekedési szakemberek, sőt a városi tanács is szükségesnek tartotta, a megvalósítás időpontját erre az évre tervezték. Ehhez azonban hatósági eljárásra, kisajátításra volt szükség, ugyanis a forgalomirányító jelzőlámpával működő csomópont csak a jelenlegi útkereszteződés kibővítésével tölthetné be funkcióját. A Ceglédi úttal szemben áll egy épület, ennek kisajátítására, lebontására lenne szükség, s egyben az útkereszteződés alatt meg kellene építeni égy csatornát is.

A csomópont kiépítéséhez szükséges pénzt a KM Szegedi Közúti Igazgatósága és a városi tanács adta volna közösen, sőt már április 29-én megvolt az engedély a szóban forgó épület lebontására; elkészült az árajánlat is, amelynek ösz- szege 23 millió forint volt. Igaz, hogy az említett két beruházónak erre az esztendőre, erre a célra öszszesen csak 12,5 millió forint állt rendelkezésre, de a jövő évi beruházási összeg előrehozásával — erre is volt minisztériumi engedély

— megépülhetett volna a csomópont, javítva a város átmenőforgalmát, kiküszöbölve az egyre fenyegetőbb baleseti veszélyeket.

A Kaszap utcai csomópont — ilyen néven került be a tervekbe

— ebben az évben nem készül el. A közúti igazgatóság júniusban két levelet is küldött ezzel kapcsolatban a városi tanácsnak, hangsúlyozva: „Miután a szennyvízcsatorna építése, illetve az épület bontása eddig nem történt meg, az útépítés ebben az évben már lehetetlen.” S valóban, már július közepét írjuk, s az adott helyen még most sincs mozgás, érthető a közúti igazgatóság álláspontja: a csomópont megépítését törölték az idei programból.

Mi okozta a késedelmet? A városi tanács és a vízmű vállalat között sokáig folyt a vita a szennyvíz- csatorna építésének beruházási összegéről, s addig vitatkoztak, míg végül is eltelt az idő, s így minden kútba esett; se pénz, se

posztó, azaz csomópont. A közelmúltban részesei voltunk egy miniszterhelyettesi látogatásnak, ahol a többi között a Bethlen körút modernizálása, csomópontjainak kiépítése szerepelt a vizsgált témák között, a Kaszap utcai szóba sem került. Miért említjük ezt? Mert a döntés elodázásával jövőre feltehetően egy csomóponttal kevesebb lesz a körúton, s az építkezés — ismerve a felfelé kúszó árakat — sokkal többe kerül majd, ha egyáltalán lesz rá pénze a közúti igazgatóságnak.

Kétségtelen, nehéz dönteni _ akkor, ha az. elhatározásban megvan a jó szándék, s a döntéshozó arra gondol; ha építünk, tegyük ezt komplex módon, kerüljön a csomópont alá a csatorna is. Ez így helyes is, de ma, amikor semmire sem jut elegendő pénz, meg kell ragadni minden segítséget, felajánlott forintot, olykor nem célravezető maximalistának lenni. Ha teljességre törekszünk, néha úgy járunk, mint a szólásmondásban szereplő ember, aki a két szék között a földre esett...

Gémes Gábor

Cukorexport

Az idén több mint 50 ezer tonna cukrot értékesítenek konvertibilis elszámolású piacokon a magyar cukoripar vállalatai a külkereskedelem közvetítésével. A mintegy 11 millió dollár értékű áru kétötödét osztrák és NSZK- beli vevők vásárolják meg, és további nagyobb tételeket angol cégek vesznek meg.

A cukor szállításában a nagyobb készletekkel rendelkező valamennyi cukorgyár részt vesz; az első 10 ezer tonna árut már útnak is indították. A teljes mennyiséget szeptember közepéig kell a gyáraknak a szerződés szerint kiszállítaniuk.

A magyar cukoripar tíz éve nem adott át ilyen nagy mennyiségű terméket külkereskedelmi célokra. A kivitel a hazai ellátást nem zavarja, mivel az exportált mennyiségen felüli további készletből bőven fedezik az igényeket az új termésig.

HAZAI TÁJAKON

Kastélyszálló Nagycenken

Kivégezték a tiszacsegei gyilkost

Végrehajtották a Vadász' Ernő 28 éves tiszacsegei lakosra kiszabott halálos ítéletet tegnap hajnalban.

A büntetett előéletű, csavargó életmódot folytató Vadász Ernő 1986. december 10-én — a szintén bűnöző életvitelű Lakatos István tiszacsegei lakossal — az utcán lesben állva várta az 53 éves Juhász Imrét, majd leütötte és fejbe rúgta a szerencsétlen embert. A magatehetetlen férfit tovább rugdalta, a száját egy zacskóval befogta. Nem találtak pénzt az áldozatuknál, így elvették a nála lévő fél liter pálinkát, az öngyújtóját és a személyi igazolványát. Juhász Imre a helyszínen meghalt.

Vadász Ernő és társa ezután Hajdú József házába tört be, ahonnan 710 forint értékben ingóságokat vittek el. Utána útjuk a tiszacsegi áfész kisvendéglőjébe vezetett, ahonnan 5000 forintot és egy 400 forint értékű számológépet tulajdonítottak el.

A Hajdú-Bihar Megyei Bíróság 1988. január 12-én Vadász Ernőt előre kitervel- ten és nyereségvágyból elkövetett emberölés büntette, kétrendbeli rablás bűntette, nagyobb értékre elkövetett lopás bűntette és okirattal visszaélés vétsége miatt ítélte halálbüntetésre. A Legfelsőbb Bíróság az emberölést különös kegyetlenséggel el- követettnek minősítette, a büntetés tekintetében az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. A kegyelmi kérelem elutasítását követően hajtották végre a halálos ítéletet. (MTI)

Varroda Kelebián

A Kiskunhalasi Népművészeti és Háziipari Szövetkezet varrodát létesített Kelebián. A korszerű gépekkel, berendezésekkel felszerelt kis üzem huszonöt helybeli lánynak és asszonynak ad folyamatos munkát, s viszonylag jó kereseti lehetőséget.

Mint Mrazek Tibor, a szövetkezet elnöke elmondta, a varroda enyhíti a település foglalkoztatási gondjait, s a rugalmas munkaidő-beosztás révén gyesen lévő anyukák, vagy más okból az ingázást vállalni nem tudó nők is hasznosan leköthetik idejüket. Ugyanakkor bővül a szövetkezet kapaciiása, s ez kedvezően hat a szerződésben vállalt kötelezettségeik teljesítésére. Az elnök megítélése szerint a személyi és tárgyi feltételek megvannak arra, hogy az üzem mielőbb bekapcsolódhasson akár az exportféladatók megoldásába is. (Kovács Pál tudósítónktól).

Az egykori Vörös Kastély, a mai szálló főbejárata.

Nagycenk nevét az első írásos emlék 1243-ban említi, amikor IV. Béla királyunk Simon soproni ispánnak adományozta a Chenke nevű birtokot, amely később a Kanizsai, majd a Nádasdy család tulajdona. Nádasdy Ferencet azonban 1671-ben kivégezték. Birtokát a császár elkobozta, majd 1677-ben a Draskovicsoknak adományozta. Zálogjogon azonban még ebben az évben Széchényi György kalocsai érsek tulajdona lett, aki Lőrinc nevű öccsének engedte át.

Széchényi Antal generális 1741-ben Szépiákról birtokának központját Cenkre helyezte át, tulajdonképpen ő kezdett a „kastélyegyüttes, „építéséhez. Halála után, ..Széchényi ,Ferenci lett Cenk ura, aki a keszthelyi. Georgikop alapítójának testvérével, Festetics Juliannával kötött házasságot, és Nagycenken gyűjtötte össze nagy értékű könyvtárát és műtárgygyűjteményét, amelyek később a Nemzeti Múzeum alapját képezték. Széchenyi István gróf Nagycenket és Kiscenket édesapja halála előtt kapta meg, az ő 1860-ban bekövetkezett halála után Béla fia örökölte.

Széchényi Antal idejében a kastélynak kápolnája és színházterme is volt. Hefele Menyhért 1791-ben készített tervet az épület kétemeletessé váló átalakítására. A terv azonban mindörökre terv maradt, ugyanis 1799 tavaszán a soproni Ringer József kezdett az átépítéshez, s a kastélyegyüttes egységes klasszicista homlokzatot kapott. Széchenyi István Hild Ferdinánd ugyancsak soproni építésszel 1834 és 1840 között ismét változtatott a kastélyon, amelyben fürdőszobák, vízöblítéses WC, gázvilágítás szolgálták a család kényelmét. Széchenyi István kastélyának sorsa 1945 elején, a II. világháború befejezése előtt teljesedett be. Néhány cezaromániában szenvedő lampaszos magyar hadfi a kastély vasrácsos kapujára tűzött sajtcédulán adta mindenkinek tudtára, hogy a legnagyobb magyar kastélyában az egyik magyar hadsereg parancsnoksága található. Másnap az angol és az amerikai bombázók pontosan céloztak.

Most elvezetjük az olvasót abba a nagycenki Vörös Kastélyba, ahol 1988. június eleje óta — a hagyományok teljes tiszteletben tartásával — az ország egyik legszebb szállodája, étterme és kávéháza működik.

A Vörös Kastély földszintjén az egykori konyha boltozott terében kapott helyet a szállóvendégeket szolgáló 80 személyes étterem kis különteremmel. Egyedi kialakítású, klasszicista ízlésű lépcsőház vezet az emeletre, a tetőtérben kialakított 45 ágyas, 19 fürdőszobás szobával és két lakosztállyal rendelkező, a hely szellemét .sugárzó szállórészbe. Minden szobában rádió, telefon és ITT márkájú színes tévékészülék szolgaija a ve"ndégék kényeimét. Äz egykori pompájában helyreállított díszebédlő most tanácskozások, hangversenyek, kiállítások vagy fogadások megrendezésére egyaránt alkalmas. Nagyobb tanácskozások esetén összekapcsolható a Széchenyi-szárny tárgyalótermével is.

Kávéházjáró hírlapíró lévén irigykedve léptem a gondos munkával restaurált, öntöttvas szerkezetű virágházba, ahol a hangulatos kávéház teraszaival együtt szolgálja-a vendégek kényelmét. Ebben a virágházban zajlott le 1840. augusztus 20-án a történelemből ismert István-napi ebéd, amikor a reformkori Magyarország küldöttségét fogadta Széchenyi István. Az Ország- gyűlés 60-tagú delegációját Deák Ferenc, Eötvös József, Klauzál Gábor vezette, tolmácsolva a nemzet megbecsülését. A szálló és a különterem falait Bozóky Mária festőművész akvarelljei díszítik, ihletőjük Széchenyi naplója volt. Néhány antik csillár, tükör, régi berendezési tárgy adja meg a szálló, az étterem, a kávéház hangulatát.

A teljes kastélyegyüttes helyreállítását mindvégig Kriszt György, az Országos Műemléki Felügyelőség főmunkatársa irányította és vezette. A tervezés Varga István Ybl-díjas építész munkáját dicséri. A belsőépítész Vági Ervin volt. A kivitelező az OMF soproni kirendeltsége, az építtető pedig a Pegazus Tours Utazási Iroda.

I. B.

• Szobarészlet

*