Petőfi Népe, 1988. július (43. évfolyam, 156-181. szám)

1988-07-15 / 168. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1988. július 15. MŰEMLÉKVÉDELEM KALOCSÁN a kétszáz Közösségi épület éves magtárból Kalocsán sok műemlék és vé­dett épület talál­ható. Népművé­szetéből fakadó vonzereje mellett a többi között ez­zel magyarázható látogatottsága. Hivatalos adatok szerint évente 200 ezer külföldi ke­resi fel Kalocsát, amiből arra kö­vetkeztethetünk, hogy nem elha­nyagolható igény az idegenforga­lom kiszolgálása. Legutóbb a város vezetői egy muze­ális értékű mag­tárépület újra­hasznosítására írtak ki tervpályázatot. Erről beszélgettünk Németh László vá­rosi főépítésszel, miközben megtekin­tettük az ipartörténeti értékű létesít­ményt. Az Érsek-kert szomszédságában, szinte karnyújtásnyi távolságra a vá­rosközponttól, található az 1700-as évek derekán épült volt uradalmi mag­tár. Alig egy évtizede még az állami gazdaság használta eredeti rendelteté­sének megfelelően. A régi épületben igen sok és fáradságos kézi munkával járt a termény tárolása, így az elavult magtár szerepét lassan átvették a kor­szerű vasbeton és acélszerkezetű silók. Eljárt felette az idő, pedig állaga jó, ma is megfelelne céljának. Időközben az elárvult és műemlékileg védett épület a városi tanács tulajdonába került. Németh László kinyitotta a magtár súlyos faajtaját. Belülről a meleg leve­gővel keveredve jólismert padlásszag áradt felénk. A belső szinteket falépcső köti össze, egyáltalán, a falakon kívül itt minden más fából készült. Érthető a műemlékvédők féltő aggodalma, hi­szen az épület ma már ritkán látható födém- és tetőszerkezetet rejt magá­ban. — Miért csak most vetődött fel az újrahasznosítás gondolata? — kérdez­tem a városi főépítésztől. — Az Országos Műemlékvédő Felü­gyelőség (OMF) eredeti állapotában akarta megőrizni az épületet, ezért semmilyen belső szerkezeti változtatást nem engedélyezett, pedig a négyszintes, 4500 négyzetméter alapterületű magtár szinte kínálja a nagy közösségi terek kialakítását. Szerencsére az OMF felol­dotta ezt a tilalmat, sőt anyagilag is támogatja elképzeléseinket. így vált le­hetővé tavaly a városi és a megyei ta­nács, az OMF, az ÉVM, valamint a • Ideális környezet, cs hangulatos belső tér Magyar Építőművészek szövetsége közreműködésével a pályázat meghir­detése, amelyen végzős műemlékvédel­mi szakmérnökök vettek részt, össze­sen 18 pályázó. — Milyen eredménnyel zárult a terv- pályázat? — Rengeteg hasznosítható ötletet kínált. A pályaművekben Kalocsa vá­ros hiányzó kulturális és idegenforgal­mi létesítményeire kaptunk megoldási javaslatokat. Volt, aki színház és mozi­terem, vagy éppen bevásárlóközpont kialakítására nyújtott be terveket. A résztvevők közül sokan az épület többcélú hasznosítását — mint például alkotóház, táncház, lakodalmas ház es­kető teremmel kombinálva és diákszál­ló — helyezték előtérbe. — Mi valósul meg az elképzelések­ből? — Az átalakítás költsége mai ismere­teink szerint 50 millió forintra becsül­hető, ami meghaladja a tanács anyagi lehetőségeit. Ezért szeretnénk céljaink­nak minél több társadalmi és gazdálko­dó szervezetet megnyerni. De nemcsak az anyagiak, hanem a színesebb és vál­tozatosabb programkínálat miatt is, a többcélú hasznosítás mellett voksol­tunk. így a tervezett intézmény önfenn­tartó működése is megoldható lenne. A szervező munka elkezdődött, remél­, jük a régi. rgagtárépület ipegpvása és átalakítása mihamarabb szolgálja az itt élők kényelmét és növeli városunk vonzerejét, — tájékoztatott a főépítész. Kisvágó Árpád Mozi a művelődési központban Hétfőtől rendszeresen mozi­ként is működteti hatszáz férő­helyes színháztermét a Kecske­méti Erdei Ferenc Művelődési Központ. Szeptemberig nyári filmmúzeumi sorozattal bőviti az intézmény a megyeszékhely filmkínálatát, azután pedig pre­miermoziként. Miért vállalkozik erre az egyébként is igen széles körű, sokszínű közművelődési tevé­kenységet felvállaló kulturális központ? — kérdeztük az intéz­mény vezetőitől, s megtudtuk, hogy a közönségigény kielégíté­se meg a színházterem jobb ki­használtsága egyaránt magya­rázat e kezdeményezésre. A hétfői és csütörtöki napok­ra tervezett vetítéseken nagysi­kerű filmek peregnek majd a vásznon, mint például az Ör­dög az emberben, a Méhkirály- nő, a Szeretők, a Moulin Rouge vagy az Ezeregyéjszaka virága című produkció. Sőt bemutat­ják Roman Polanski Magyar- országon eddig még nem vetí­tett, Zsákutca című filmjét is. KÖNYVESPOLC MÓRA FERENC CSALÁDI LEVELEZÉSE TV/Joi-íi hasonlóan a legtöbb emberhez, bizonyos 9? **■•> vonatkozásban közvetlenebb, személye­sebb viszonyban volt családtagjaival, mint a kívülállókkal, s ez a levelezés vonatkozásában azt jelenti, hogy e leveleiben személyisége, olyan rétegei is megnyilvánulnak, amelyek máskor rejtve maradtak. így életvezetésének fontos, semmi­lyen más forrásból meg nem ismerhető területei is megvilá­gosodnak” — olvasható egyebek mellett a Móra Ferenc családi levelezése című kötetben, mely nemrég jelent meg a Kecskeméti Katona József Múzeum Közleményei sorozat­ban. A 228 levelet közreadó kötet valóban sok forrásjellegű információt tartalmaz a neves író életéről, munkájáról, ugyanakkor a korról, melyben élt, ugyancsak kirajzolódik egy kép, miközben a gondosan válogatott leveleket olvassuk. A csaknem négyszázoldalas könyvet a szerkesztők Len­gyel András és Kőhegyi Mihály - a levélírókat és címzetteket bemutató kislexikonnal, illetve a levelezéskötet egészét fel­ölelő mutatóval, névjegyzékkel egészítették ki. Külön figyelmet érdemelnek azok a részletek, melyek szű- kebb hazánk, Bács-Kiskun hajdani viszonyaira, körülmé­nyeire utalnak. Kiskunfélegyházáról különösen sok érdekes­séget megtudhatunk. Móra felnőttkori életének szinte teljes egészét átfogja ez a kötet. „A gyűjtemény több mint fele egy viszonylag rövid életszakaszra, az utolsó gimnáziumi évtől a Szegedi Napló­hoz való kerülésig tartó pár évre sűrűsödik össze. Ekkor sűrűn, olykor pár naponként követik egymást a levelek, s viszonylag sűrű hálót fonnak e hat év eseményeire, fejlemé­nyeire ... A forradalmak utáni szűk másfél évtizedből már csupán 42 levél maradt. Ez részben a források elkallódásá- ból, szétszóródásából, részben Móra családi körülményei­nek megváltozásából adódik. Egészében tehát ez már inkább csak kiegészítő anyag, a korábbi emberi kapcsolatok töredé­kes kiegészítése” — vallják a szerkesztők, akiknek munkáját több helytörténész segítette. Irodalombarátoknak, diákoknak egyaránt figyelmükbe ajánljuk a kiadványt. K. E. XXXIX. Binyecz teli szájjal mondja: — Jöhet. S közben, magában, gondolatban: mellehúsa, két comb. Akár az életben. S itt még garnírung meg savanyúság is dukál hozzá. A krumplit tejjel-vajjal habarhatták, szinte elolvad a püré az ember szájában. Az uborka meg. . . S azok a hegyes végű kalocsai erőspaprikák!... És azután még meg kell kóstolni az almásrétest meg a túrós-tejfölös pitét is. Binyeczet kiváló étvággyal áldotta meg a sors. Ki szereti az olyan embert, aki nyámmog, vackortekintettel mered a tálra, csak piszkálgatja az ételt? Ugyan ki? Aki ellenben jóízűen nekilát, aki ezáltal kedvet csinál másoknak is a nagy zabához... nos, az ilyen embert falun-városon igencsak kedvelik. Apu-Pilkaufnak is elismerés cseng ki a hangjából, mikor megjegyzi: — Jó az étvágya, hála istennek, kedves öcsém. — Megjárós — feleli Binyecz még mindig teli szájjal. Lopva anyu-Pilkauf- ra pillant. — De étel is kell hozzá, annyi szent. Ez a pite még a haldoklókat is újraélesztené. — Magdika sütötte — mondja anyu- Pilkauf. Kislányosan elpirul. Miközben Pilkauf tölt, térde hozzá­koccan Binyeczéhez. — Vacsora után majd sétálunk egyet. Még a sarokig se érnek, Binyecz már nekiront. — Nyughass már — bontakozik ki az ölelésből Pilkauf. — Most nem váro­son vagyunk. Ha meglát valaki, holnap­ra telekürtöli vele az egész falut... — Villámgyors csókot lehel Binyecz szájá­ra. — Majd... — súgja. — Majd. . . Binyecz telepumpálja magát friss le­vegővel. Szájában még a fölséges vacso­raízek. Homlokát a homoki rizlingfélli- terek bizsergetik. Keze Pilkauf derekán. — Gyere, gyere — súgja neki, és az árokparti bokrok felé húzza. A házfalak még a délutáni naphöt lehelik. De a levegőben már ott terjeng a nyár végi bársonyos esthűvösség. Fa­nyar illatok. Távolabb fehértörzsű nyír­fák karcsú sziluettje. — Ne, ne ... — suttogja Pilkauf. Binyecz azonban már se lát, se hall. Nagy lendülettel tör előre a kiszemelt cél felé ... Éjközépen arra ébred, hogy valahol egerek rágcsálják a padláspallatot. Nem kellemetlen hang. Inkább otthonos. Szinte már-már bensőséges. Minden­esetre időszakosan elűzi ezt a feneketlen falusi csöndet, amibe Binyecz épp bele­zuhanni készül. TIZENKETTEDIK FEJEZET Binyecz a kommunális rovatban. Bi­nyecz a város- és községpolitikában. Sajátos szimbiózis. Pedig Binyecz valamikor az iroda­lommal kezdte. Méghozzá nem is akár­hogyan. Tizenhét évesen kerül kezébe Márai Sándor egyik regénye (Sirály). Binyecz azonnyomban ráharap. Falni kezdi — válogatás nélkül — a Márai- összest, ezeket a gondosan tipografizált Révai-köteteket, amelyek azért tűntek testesebbnek a kortársak opuszainál, mert nagyobb betűkkel szedték és vasta­gabb papírra nyomták őket. Még nem sejti, mire bukkant. S azt sem, hogy ez a szöveg — Máraié — sajátos keveréke a freudizmusnak, a franciák meghonosította lélekelemzés­nek (belső monlóg stb.),. a Thomas Manntól koppintott polgár-müvész- káland attitűd-szentháromságnak, a prousti tudatfolyamnak és a krúdys nyelvi extravaganciának. Ráadásul mindehhez hazai-polgári zsurnalizmus, elkülönültség affektáció és az angol­szász életvitelből művi úton kilúgozott borongás spleen társul. S mindeközben az egész — mineműségétől veszedelme­sen ingadozó — nyelvi-szerkezeti épít­ményt átlengi a splendid isolation Duna —Tisza-közre átültetett szelleme, a bő­beszédűség, mely hovatovább az idő és az írói önfejlődés függvényében végül rákos túlburjánzássá terebélyesedik. Binyeczet mellbevágja, lenyűgözi ez a gátlástalan eszközökkel kontsruált vég­letesen művi világ. Naivitásában még eredetiséget vél felfedezni az utánzat­ban, újszerűt a máshonnét ellesettben, eredendően tudósít a felszínről csipege­tett ismeretmorzsákban. Satöbbi, satöb­bi. Aztán jött a Lukács György-korszak. Nem sokkal a fordulat éve után. A De­mokrácia és irodalom, a Realizmus problémái. A polgári filozófia válsága. (Majd később: Az ész trónfosztása.) Binyecz Lukácsnál egy egészen másféle bonyolultsággal szembesülhet. Közben átjárja az eszmei behatolás eufóriája, amihez a „nem teljesen értem, ám olyan nagyszerű már ebheliségében is" érzet diadalittassága társul. A begyűjtött anyag — magától érte­tődő természetszerűséggel — hasznosí­tásra vár. Binyecz (végre beszabadulva a zsurnalisztikába) minden megnyilat­kozásában gyűmölcsöztetni óhajtja — szeretné — mindazt, ami színes kayal- kádként fejében kavarog. Míg a kultúrában ügyködik, mind­egyre a regény- és színdarabszereplők intellektuális arcának problematikáját feszegeti. Eközben szívesen képzeli bele magát — a kor divatos, majd vitatott, végül erőteljesen üldözőbe vett teóriája szerint — ama (szellemi) partizán sze­repébe, aki ugyanazon célért harcol, akár a reguláris erők (csapattestek), ám azokénál kötetlenebb, olykor kifeje­zetten rendhagyó eszközökkel. (Folytatjuk) KÉSZENLÉTBEN A HÉT VÉGÉN ORVOSOK KECSKEMÉT: az ügye­let ideje hétfőtől péntekig es­te 18 órától másnap reggel 8 óráig tart, szombaton, va­sárnap és ünnepnapokon reggel 8 órától folyamatosan a követ­kező hétköznap reggel 8 óráig. Az ügyelet helye felnőtteknek: Kecskemét, Nyíri u. 38. (T.: 20-488), központi tömb, diagnosztika. Gyermekeknek: Kecskemét, Izsáki u. 5. C. pavilon, földszinti ambulancia (T.: 22-822). Ágasegyháza, Ballószög, Helvécia, Hetényegyháza, Jakabszállás, Nyárlő- rinc. Városföld gyermek és felnőtt be­tegeit a munkaszüneti napokon a kecs­keméti kórház említett két épületében látják el. Orgovány: Orgovány, központi ren­delő (T.: 25); Lajosmizse, Éelsőlajos, Ladánybene: Lajosmizse, központi rendelő (T.: 24); Szabadszállás, Fülöp- szállás, Soltszentimre: Szabadszállas, központi rendelő (T.: 220); Kunszent- miklós, központi rendelő (T.: 155); Du- navecse, Szalkszentmárton, Apostag: Dunavecse, központi rendelő (T.: 75); Kerekegyháza. Fülöpháza, Kunba- racs: dr. Benkő M. (Kerekegyháza, Le­nin tér 14. T.: 71-340); Lakitelek: dr. Glied I. (Lakitelek, Alkotmány u. 3. T.: 42-152); Izsák: dr. Söreghi I. (Izsák, Rákóczi u. 19. T.: 6); Tiszaalpár: dr. Fekete F. (Tiszaalpár. Mátyás király u. 2. T.: 44-050). Lelkisegély-szolgálat: a kecskeméti 28-222-es telefonszámon naponta 18 órától másnap reggel 6 óráig hívható. BAJA: az ügyeletet a kórház baleseti sebészeti pavilonjában látják el (Po­korny u. T.: 11-244). Itt fogadják a bajai, bácsbokodi, bácsborsodi, bács- szentgyörgyi, bátmonostori, csátaljai, csávolyi, dávodi, érsekcsanádi, felső- szentiváni, garai, hercegszántói, ne­mesnádudvari, sükösdi, szeremlei és vaskúti betegeket. BÁCSALMÁS: a rendelőintézetben a bácsalmási, bácsszőlősi, tataházi, mátételki, kunbajai, csikériai, madara- si, katymári lakosokat látják el. (T.: 124) KISKŐRÖS: a Kossuth utcai rende­lőben látják el a betegeket (T.: 11-922). Fogászati ügyelet a város és a környék lakói részére minden szombaton 8-tól 12 óráig. Szakorvosi rendelőintézet: Kiskőrös, Petőfi tér 12. Az ügyelet ide­jén ellátják a kiskőrösi, akasztói, csen­gődi, tabdi, kaskantyúi betegeket. Kecel, Imrehegy: Kecel, központi rendelő (T.: 69); Soltvadkert, központi rendelő (T.: 21). KISKUNFÉLEGYHÁZA: a köz­ponti ügyélet szombaton reggel 7 órá­tól hétfő reggel 7 óráig tart. Helye: Kiskunfélegyháza, Kilián Gy. u. 7. (T.: 62-520). Ellátják a kiskunfélegyházi, gátéri, kunszállási, pálmonostori, pető- fiszállási, bugaci betegeket. A gyermekorvosi ügyelet rendje szombaton és vasárnap: 7-től 19 óráig. Helye és telefonja azonos a központi ügyeletével. ÍTISZAKÉCSKE: a rendelőintézet­ben a tiszakécskei és a szentkirályi be­tegeket látják el (T.: 41-011). KALOCSA: a rendelőintézetben tar­tanak ügyeletet: Kossuth u. 34-36. Itt látják el Bátya, Foktő, Géderlak, Ho­mokmégy, Miske, Ordas, Dunaszent- benedek, Öregcsertő-Csoma, Szak­már, Úszód és Kalocsa betegeit. Az ügyelet ideje szombaton reggel 7 órától hétfő reggel 7 óráig tart (T.: 10, 122, 234. Éjszakai ügyelet: 213-as mellék. URH-szoba: 219-es mellék.) A rendelőintézetben a munkaszüneti napokon a fogászati ügyelet sürgős esetben vehető igénybe, 9-től 12 óráig. A fogászati ügyelethez tartozik: Kalo­csa, Solt, Harta, Dunapataj, Duna- szentbenedek, Dusnok, Fájsz, Hajós és a csatolt községek. Solt, Újsolt, Dunaegyháza: Solt, köz­ponti rendelő (Vécsey tér 1. T.: 167); Fájsz, Dusnok: dr. Juhász D. (Fájsz, Szent István u. 30. T.: 19); Dunapataj, Harta: dr. Mácsik E. (Dunapataj, Orda- si 10. T.: 46); Hajós: dr. Zakupszky E. (Hajós, Temető u. 9. T.: 27). KISKUNHALAS: a Semmelweis Kórház központi ambulanciáján tarta­nak ügyeletet (T.: 21-011, 275-ös mel­lék). Itt látják el a balotaszállási, har- kakötönyi, zsanai, kunfehértói, kis- szállási, pirtói betegeket. Kiskunmajsa, Szánk, Jászszentlász- ló, Csólyospálos, Kömpöc: Kiskun­majsa, központi rendelő (T.: 31-211); Jánoshalma, Rém, Borota, Kélesha- lom: Jánoshalma, központi rendelő (T.: 88); Kelebia, Tompa: dr. Bartha I. (Kelebia, Ady E. 106. T.: 30). ÁLLATORVOSOK Az ügyelet szombat reggel 7 órától hétfő reggel 7 óráig tart. BÁCSALMÁSI ÁLLAT­KÓRHÁZ: dr. Veréb J. Bácsalmás, Marx u. 36. T.: 106). KECSKEMÉTI ÁLLATKÓRHÁZ: dr. Tuboly Cs. (Kecskemét, Halasi út 34. T.: 28-344). BAJAI ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET: Baja, Bátmonostor, Sze­retnie: dr. Aradi I. (Baja, Martinovics u. 4/A. T.: 12-524), Nemesnádudvar, Sükösd, Érsekcsanád: dr. Punczman T. (Baja, Kossuth u. 11/A.), Bácsszent- györgy, Gara, Vaskút: dr. Tálas L. (Gara, Vörös Hadsereg u. 7/A.), Felső- szentiván, Csávoly, Bácsbokod: dr. Éber E. (Bácsbokod, Hunyadi u. 28.), Bácsborsód, Madaras, Katymár: dr. Varga M. (Madaras, Hunyadi u. 1/A. T.: 2), Hercegszántó, Dávod, Csátalja, Nagybaracska: dr. Makay G. (Dávod, Tolbuchin u. 4.) KALOCSAI ÁLLATEGÉSZ­SÉGÜGYI KERÜLET: Kalocsa, Bá­tya. Foktő, Bafami: dr. Kovácsffy Cs. (Kalocsa, Újhelyi I. u. 2.), .Tass, Szalk­szentmárton, Dunavecse, Apostag: dr. Reviczky Gy. (Szalkszentmárton, Va­sút u. 12.), Solt, Újsolt, Dunaegyháza, Állampusztai Célgazdaság solti kerüle­te: dr. Varjú S. (Solt, Kossuth u. 86. T.: 52), Harta. Dunatetétlen, Állampusz­ta, Dunapataj, Ordas, Géderlak, Úszód, Dunaszentbenedek: dr. Südi I. (Úszód, Mátyás király u. 10. T.: 3), Szakmár, Öregcsertő, Homokmégy: dr. Török L. (Oregcsertő, Kossuth u. 34. T.: 11), Miske, Drágszél, Hajós, Császártöltés, Fájsz, Dusnok: dr. Koch J. (Hajós, Temető u. 2. T.: 11). KECSKEMÉTI ÁLLATEGÉSZ­SÉGÜGYI KERÜLET: Kecskemét, Hetényegyháza: dr. Makkos G. (Kecs­kemét, László K. u. 11. T.: 27-985), Kecskemét, Ballószög, Helvécia, Vá­rosföld: dr. Fáy J. (Kecskemét, Juhar u. 4/B. T.: 46-791), Jakabszállás, Orgo­vány: dr. Bartal J. (Orgovány, Hajma A. u. 22. T.: 42), Szentkirály, Nyárlő- rinc: dr. Pillér J. (Szentkirály, Dózsa Gy. u. 1. T.: 45-012), Lajosmizse: dr. Kisjuhász Z. (Lajosmizse, Ifjúság u. 9. T.: 77), Tiszakécske: dr. Pitti L. (Tisza- kécske, Tanácsköztársaság u. 6. T.: 41- 027), Kerekegyháza, Kunbaracs, La­dánybene: dr. Tóth B. (Ladánybene, Piactér u. 12. T.: 7). KISKŐRÖSI ÁLLATEGÉSZSÉG­ÜGYI KERÜLET: Kiskőrös: dr. Bo­ros A. (Kiskőrös, Vattay u. 10. T.: 12- 280), Ágasegyháza, Fülöpháza, Izsák: dr. Faragó B. (Izsák, Bocsányi u. 4. T.: 185), Kunszentmiklós, Kunpeszér, Ku- nadacs: dr. Szalay B. (Kunszentmiklós, Marx tér 10. T.: 8), Szabadszállás, Fü- löpszállás: dr. Gera J. (Szabadszállás, Szamuely T. u. 1.), Soltvadkert, Bocsa, Tázlár: dr. Pais K. (Bocsa, Mező I. u. 19. T.: 53-043), Akasztó, Csengőd, Tabdi, Páhi, Soltszentimre, Kaskan- tyú: dr. Bozi R. (Akasztó, Vörös Had­sereg u. 3. T.: 51-336), Kecel, Imre­hegy: dr. Beke J. (Kecel, Malom u. 22.) KISKUNFÉLEGYHÁZI ÁLLAT­EGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET: Kis­kunfélegyháza: dr. Horváth T. (Kis­kunfélegyháza, Mártírok u. 4. T.: 61- 143), Gátér, Pálmonostora, Petőfiszál- lás: dr. Szobonya Cs. (Pálmonostora, Dózsa Gy. u. 59. T.: 79-586), Tiszaal­pár, Lakitelek: dr. Berényi F. (Tiszaal­pár, Alkotmány u. 7. T.: 44-111), Kis­kunmajsa, Kömpöc, Csólyospálos: dr. Hegedűs L. (Kiskunmajsa, Tanácsköz­társaság u. 130. T.: 31-388), Jászszent­lászló, Szánk: dr. Török L. (Jászszent- lászló, Dózsa Gy. u. 5. T.: 31-036), Bugac, Kunszállás: dr. Bogdán A. (Bu­gac, Felsőmonostor 577. T.: 72-570). KISKUNHALASI ÁLLATEGÉSZ­SÉGÜGYI KERÜLET: Kiskunhalas: dr. Mészáros I. (Kiskunhalas, Attila u. 3.), Zsana, Harkakötöny, Pirtó, Balo- taszállás, Kunfehértó: dr. Kazinczi F. (Kunfehértó, Előre Tsz. T-: 22-377), Jánoshalma: dr. Ivanics M. (Jánoshal­ma, Bíró B. u. 7. T.: 283), Borota, Rém: dr. Joó L. (Rém, Petőfi u. 23.), Mély­kút, Kisszállás: dr. Holló A. (Kisszál­lás, II. kér. 1 /C. T.: 19), Tompa, Kele­bia: dr. Szilvási Gy. (Tompa, Szabad­ság tér 6/E. T.: 94), Bácsalmás, Csiké- ria, Bácsszőlős, Kunbaja: dr. Rácz I. (Csikéria, Kossuth u. 21. T.: 4), Tata­háza, Bácsalmás, Mátételke: dr. Har- . mát S. (Tataháza, Kossuth u. 39. T.: 10).---------- A péntek esti zárástól hét­f r ő reggelig a következő gyógyszertárak tartanak ______ ügyeletet: Kecs kemét: Szabadság tér 1.; Baja: Tóth Kálmán tér 2.; Bácsal­más: Hősök tere 4.; Izsák: Dózsa Gy. U. 7.; Jánoshalma: Béke u. 1/A.; Kalo­csa: Széchenyi lakótelep; Kiskörös: Kossuth u. 5.; Kiskunfélegyháza: Attila u. 1.; Kiskunmajsa: Hősök tere 3.; Kun­szentmiklós: Kálvin tér 7.; Soltvadkert: Ifjúság u. 2.;.Tiszakécske: Béke tér 4,; Kiskunhalas: Kossuth u. 15-19.; Solt: Béke tér 6. GYÓGYSZERTÁRAK /

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom