Petőfi Népe, 1988. július (43. évfolyam, 156-181. szám)

1988-07-19 / 171. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XLIII. évf. 171. szám Ára: 1,80 Ft 1988. július 19., kedd Megkezdte munkáját a Minisztertanács Tanácsadó Testületé Veress Péter: „Vészjelző” szolgálatot is kell vállalnunk Grósz Károly fogadta Giovanni Spadolinit A közelmúltban fogadta el munka­tervét a Minisztertanács Tanácsadó Testületé. Ez alkalomból Veress Péter, a testület titkára válaszolt Kárpáti Miklósnak, a Magyar Távirati Iroda olvasószerkesztőjének kérdéseire. — A Minisztertanács döntései tudo­mányos megalapozásának javítására, a döntések várható következményeinek sokoldalú feltárására hozta létre a Mi­nisztertanács a Tanácsadó Testületét. Mi a testület közvetlen feladata? — A testület véleményt nyilvánít — a döntés-előkészítés szakaszában — a Minisztertanács, illetve a Minisz­tertanács elnöke által meghatározott, átfogó jellegű társadalmi, gazdasági és egyéb ágazatpolitikai kérdésekben. Ha szükséges, döntést is kezdeményez. A testület további fontos feladata, hogy közreműködik az egyes kor­mányzati döntések várható és bekövet­kezett hatásainak értékelésében. — Kik vesznek részt a testület mun­kájában? — A Minisztertanács a Tanácsadó Testület elnökévé Bognár Józsefet, társelnökévé Kapolyi Lászlót kérte fel. Állandó tagjai: Andics Jenő, Berend T. Iván, Csáki Csaba, Csikós-Nagy Béla, Fekete János, Makó Csaba, Nyers Re­zső, Pataki Ferenc, Sárközy Tamás. A Minisztertanács elnöke természete­sen az adott feladathoz és meghatáro­zott időre a tanácsadó testület tagjává további szakembereket kérhet fel. — A testület tevékenysége mennyiben kötődik a miniszterelnökéhez? — A testületet minisztertanácsi ha­tározat hozta létre, de helyzetéből, ren­deltetéséből, valamint a miniszterelnök munkastílusából adódóan ő a tanács­adó testület első számú megrendelője és foglalkoztatója. Természetesen meg­rendelőnknek tekintjük a Miniszterta­nácsot és a miniszterelnökön kívül a két miniszterelnök-helyettest is. — Ha a miniszterelnök személyében változás történik, mi garantálja, hogy az új miniszterelnök is igényt tart a testület munkájára?-Ami testületünket a Miniszterta­nács hozta létre a mai elképzelések és igények alapján. Feltételezem, hogy nem a személyi változás határozza meg létünket, hanem a mindenkori igények, illetve a munkastílus. Ez utóbbi termé­szetesen nem választható el a miniszterelnök személyétől. Ameddig ez a testület elég hasznos tud lenni, addig szükség lesz rá. — Miként alakul a testület munka- módszere? — A mi testületünk alapvetően nem előterjesztéseket készít majd, hanem el­sődleges feladatunk- a véleményformá­lás és a döntések befolyásolása. Mun­kánk alapanyagául szolgálnak az államigazgatásban, más testületekben, tudományos intézményekben, kutató­helyeken készülő előterjesztések, javas­latok. Természetesen a testület — a miniszterelnök által adott feladatok és kérdések kidolgozása mellett — saját kezdeményezései alapján is hozzáláthat egy adott téma részletes elemzéséhez. Lehet, hogy egy-egy tagunk nem készít írásos jelentést, csupán szóban fejti ki a kérdés kapcsán véleményét. Ezt azonban közösen vitatjuk meg. Mind­ezek mellett problémafeltáró, „vészjel­ző” szolgálatot is kell vállalnunk. A testület egyébként kéthetente ülése­zik. Ha szükséges, ennél sűrűbben is találkozunk egymással. — Mint tudományos testületet, meny­nyire kötik a mai valóság gondjai, meny­nyire tud ezektől elszakadni, s a jövőben gondolkodni? (Folytatás a 2. oldalon) A párt főtitkára az Egyesült Államokba és Kanadába látogat Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, a kormány elnöke az amerikai kor­mány meghívására ma hivatalos láto­gatásra az Egyesült Államokba utazik. Ottani programjának befejezését köve­tően július 28-án egynapos látogatást tesz a kanadai Torontóban, ahol a ter­vek szerint megbeszélést folytat majd Brian Mulroney miniszterelnökkel, s találkozik a kanadai üzleti élet vezető személyiségeivel, a magyar—kanadai gazdasági kapcsolatokban érdekelt vállalatok képviselőivel. (MTI) A Legfelsőbb Tanács előtt a Karabah- kérdés Karabah-hegyvidék kérdéséről kez­dett tanácskozást hétfőn délben a Kremlben a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége. A TASZSZ jelentésében emlékeztet arra, hogy július 12-én az Azerbaj­dzsánhoz tartozó autonóm terület népi küldötteinek tanácsa olyan döntést ho­zott, hogy a terület kiválik az Azerbaj- dzsáni SZSZK-ból és Örményország­hoz csatlakozik. Az Azerbajdzsán Leg­felsőbb Tanács Elnöksége még aznap alkotmányellenesnek minősítette és ér­vénytelenítette a sztyepanakerti dön­tést. A kérdést most a szovjet Legfelsőbb Tanács Elnökségének ülésén vitatják meg, amelyen először Örményország, Azerbajdzsán és Karabah-hegyvidék képviselői kapnak szót, majd a vitában az elnökség tagjai vesznek részt, akik között ott vannak valamennyi szövet­séges köztársaság képviselői. Grósz Károly, az MSZMP főtit­kára, a Minisztertanács elnöke tegnap délelőtt az Országházban fogadta Giovanni Spadolinit, az olasz szenátus elnökét, aki Stadin- ger Istvánnak, az Országgyűlés el­nökének meghívására péntek óta tartózkodik hivatalos látogatáson hazánkban. A találkozón jelen volt Stadinger István és Misur György, hazánk római nagyköve­te, valamint Joseph Nitti, az Olasz Köztársaság budapesti nagyköve­te. Giovanni Spadolini a nap folya­mán a Parlamentben találkozott Szűrös Mátyással, az MSZMP KB titkárával, az Országgyűlés kül­ügyi bizottságának elnökével. A szívélyes légkörű megbeszélésen szót váltottak a nemzetközi élet néhány időszerű kérdéséről. Köl­csönösen méltatták a jól fejlődő magyar—olasz kapcsolatokat. A Varsói Szerződés Politikai Ta­nácskozó Testületé állásfoglalásá­nak fényében különös figyelmet szenteltek a hagyományos fegyve­res erők és fegyverzetek leszerelése lehetőségeinek. Az olasz szenátus elnöke Mihail Gorbacsovnak, az SZKP KB főtit­kárának a vadászbombázók köl­csönös csökkentésére tett javaslata kapcsán úgy foglalt állást, hogy az F—16-os vadászgépek olaszorszá­gi telepítésének kérdését a Varsói Szerződés és a NATO közötti le­szerelési folyamatba illesztve cél­szerű vizsgálni. A magyar külpolitikának az em­beri jogok érvényesítésére irányuló törekvéseivel összefüggésben Gio­vanni Spadolini érdeklődésére Szűrös Mátyás — utalva arra a figyelemre, amit a Varsói Szerző­dés Politikai Tanácskozó Testületé a humanitárius kérdések növekvő szerepének szentelt — tájékozta­tást adott hazánk nemzetiségi poli­tikájának elveiről, és ezzel össze­függésben külpolitikánk soron lé­vő feladatairól, lépéseiről. Ezt követően Giovanni Spadoli­ni tárgyalóasztalhoz ült vendéglá­tójával, Stadinger Istvánnal. Részt vett a megbeszélésen Kiss János, Varga Imre és Vassné Nyéki Ilona képviselő. Az Országgyűlés elnöke tájékoz­tatást adott a törvényhozó testület összetételéről, munkájáról, válasz­tási rendszerünk főbb elveiről, gyakorlati érvényesülésükről. Rö­viden szólt a továbbfejlesztés irá­nyairól, így a helyi és országos vá­lasztások elkülönítésére, az ülés­szakok gyakoriságának, időtarta­mának növelésére vonatkozó el­képzelésekről is. Felvázolta az Or­szággyűlés előtt álló, a közeljövő­ben megoldandó legfontosabb fel­adatokat, kiemelve egyebek között az Alkotmány átfogó felülvizsgá­latának igényét, a tanácstörvény, a választási törvény módosítását, a gyülekezésről és egyesülésről, a nemzetiségekről, a gazdasági tár­saságokról készülő új törvényeket, a költségvetési reformot, a ház­szabályok korszerűsítését. A vendég — a többi között —- a magyarországi egykori kétkama­rás parlament történelmi előzmé­nyei, s újbóli bevezetésének esetle­ges lehetőségei, az egyházak parla­ÍZ OLASZ SZESÁTLS ELSŐRE ÍZ ORSZÁGGYŰLÉS ELSŐKÉVEL TÁRGYALT menti képviselete, az Országgyűlés elnökének szerepe, feladatai iránt érdeklődött. Mindkét fél kifejezte meggyőző­dését, hogy a mostani látogatás jól szolgálja a magyar—olasz kapcso­latok jövőbeni fejlődését. Giovanni Spadolini olaszországi hivatalos látogatásra hívta meg vendéglátóját, amit Stadinger Ist­ván köszönettel elfogadott. A tárgyalásokat követően az Országgyűlés elnöke ebédet adott az olasz politikus tiszteletére. Délután az olasz szenátus elnö­ke ellátogatott az Országos Rabbi­képző Intézetbe. Giovanni Spadolinit a nap fo­lyamán fogadta Várkonyi Péter külügyminiszter, majd Huszár Ist­ván, a Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsának főtitkára. JÓ TER MÉS ÍGÉRKEZIK A dohánytermesztés kora tavasztól késő őszig munkát ad annak, aki e nagy szakértelmet igénylő termesztésre vállalkozik. A munka a palántaneve­léssel kezdődik, majd a kiültetés és az ápolás következik. A betakarítása is speciális: folyamatosan kell alulról föl­felé haladva, a beért dohányleveleket törni; ezután kötözik (fűzik) és nagy nyitott színekben vagy pajtákban szá­rítják a termést. Ez a munka sok háztá­ji termelő idejét köti le a Ladánybenei Rákóczi Szakszövetkezetben, ahol az ország hasonló gazdaságai közül a leg­nagyobb területen termesztik a nö­vényt. Több mint egy évtizede honosodott itt meg nagyobb területen a dohányter­mesztés, s ma már mintegy 70 család foglalkozik vele. Összesen 41 héktáron díszük a szakszövetkezetben a jó minő­séget adó kerti dohány, amely az idén terméshozamban meghaladhatja a jó közepes átlagot. Ahhoz, hogy betaka­ríthassanak hektáronként 10-15 ton­nát, még el kell telnie egy-két hétnek, s ha nem éri jégverés a növényeket, jó jövedelmet hoznak a dolgos termesz­tőknek. A szakszövetkezet a termelést integ­rálja, szervezi, vagyis mindent megad a vállalkozóknak ahhoz, hogy eredmé­nyes munkát végezhessenek. Szerződé­sük alapján a dohányleveleket a kis­kunfélegyházi beváltóba szállítják. Cs. I. Dohánytermesztés Ladánybenén • A szépen fejlett levelek jó termést ígérnek — mutatja a háztáji gazda, Herédi Károly Schaav Mihály háztáji agronómusnak. (Tóth Sándor felvétele.) A Magyar Nemzeti Bank közleménye Leértékelik a forintot A turistaellátmány mától 20 ezer forint A Magyar Nemzeti Bank 1988. jú- üus 19-ei határnappal a forintot a kon­vertibilis valutákkal szemben 6 száza­lékkal leértékeli. Az intézkedést több tényező indo­kolja. Az 1987 második felétől kibon­takozott erőteljes exportnövekedési ütem fenntartásához elsőrendű nép- gazdasági érdek fűződik. A vállalatok exportérdekeltsége, az új termékek kül­piaci bevezetése, a mezőgazdasági többletárualapok külföldi értékesítésé­nek elősegítése megköveteli, hogy a legfontosabb kereskedelmi partneror­szágok áralakulása és a magyar terme­lői áralakulás különbségeit az árfo­lyammódosítás kiegyenlítse. A vállalatok viszonylag mérsékelt konvertibiüsimport-igényességének fenntartása, valamint a belső pénzügyi folyamatok alakulása is indokolja, hogy változatlanul szigorú keresletsza­bályozással segítsük elő a belső és a külső egyensúly tervezettnek megfelelő alakulását. (Folytatás a 2. oldalon) TECHNOLÓGIA VÁLTÁS, SZIGORÍTÁS Korszerűbb sertéstartás Nemesnádudvaron A Nemesnádudvari Kossuth Termelőszövetkezetben több mint tíz esztendeje építették fel ISV-technológiával 220 kocás sertéstelepüket. A cél már akkor is a végtermék, tehát a hízó előállítása volt. Azóta a telep képe nem sokat' változott, ha az idő múlása okozta nyomokat nem vesszük figyelembe. A belső berendezések folyamatos felújításán kívül öt évvel ezelőtt készült el a harmadik, a többihez hasonlóan 700 férőhelyes hizlalda. A telep „teljesítőképessége” 4500 hízó kibocsátása lenne évente, de ezt eddig még nemigen érték el. Tavaly 3200 hízót adtak át a Bácskai Húsipari Közös Vállalat­nak. A sors iróniája, hogy éppen ezzel a sosemvolt kis mennyiséggel a Bácskai és Dunamelléki Termelőszövetkezetek Területi Szövetségének hústermelési verse­nyében második helyezést értek el. A múlt évi eredmény értékelése után — ez 2 millió forint mérleg szerinti nyereség —, a szövetkezetben „körülnéztek” a sertések háza táján. Összetett problémát igyekeztek megoldani. Befejezték a fiaztatókutricák rekonstrukcióját, úgy, hogy egyben bővítésre is sort kerítettek. Az ISV helyett átálltak a Hungahib- technológiára, amely jobban megfelel az e rendszer égisze alatt gazdaságba kerülő fajtának. Ebben az évben a személyi változások vonzataként a technológiai fegye­lem következetesebb betartása, illetve ennek számonkérése is szigorúbb lett. Az idén így reálisan 3500 hízó leadására számítanak. A legfontosabbnak azonban a következő év alapozását tartják. A meggondoltabb kocaselejtezés, a házi nyilván­tartás, a jobban figyelemmel kísért vemhesítés, a tavasszal vásárolt harminc vemhes kocasüldő mind a jövőre lesz jótékony hatással. A mai fajlagos mutatók nem rosszak, hiszen átlagban egy koca 11 malacot fial, egy kilogramm értékesitett húshoz pedig a számítások szerint 3,67 kilogramm takarmány szükséges. Viszont a telepen az összes kiesést jelző arány elég magas, harminc százalék, amelynek fele az elhullásból, fele kényszervágásból adódik. Ezen változtatni a telep fűtés—hűtés—szellőztetés rendszerének javításával lehet, amelyre még szintén ebben az évben sort kerítenek. Ha ez is elkészül, nem lesz akadálya annak, hogy évente 4500 hízót adhassanak át feldolgozásra. G. E. • Kocák a kifutóban. Irán elfogadta a BT határozatát a tűzszünetről Irán hétfőn bejelentette, hogy elfo­gadja a Biztonsági Tanács 598-as hatá­rozatát, amely azonnali tűzszünetre szólít fel az Irakkal folyó 8 éves hábo­rúban — jelentette az ÍRNA iráni hír- ügynökség. Az iráni fegyveres erők főparancsno­kának Javier Pérez de Cuellar ENSZ- főtitkárhoz intézett üzenete közli, hogy Irán elfogadja a Biztonsági Tanács 1987. július 20-án hozott határozatát. A főparancsnokság ugyanakkor hang­súlyozta, hogy Irak kezdte a háborút, ő indított támadást Irán ellen. Az 598-as számú BT-határozatot meg­hozatalakor csak Irak fogadta el, mivel az Irán által szabott feltételt — nevezetesen, hogy Irakot bélyegezzék agresszomak — a Biztonsági Tanács elvetette. A határozat a többi között a harcok beszüntetésére, a csapatoknak az 1980- as határokra történő visszavonására, valamint a béketárgyalások megkezdé­sére szólít fel. Az ENSZ főtitkára hétfőn újság­íróknak megerősítette az üzenet tényét, s azt, hogy Irán feltétel nélkül hajlandó a tűzszünetre. Bagdad hétfőn felszólította Tehe­ránt, hogy vonja ki csapatait a még megszállt iraki területekről, ezt Irán elutasította.

Next

/
Oldalképek
Tartalom