Petőfi Népe, 1988. július (43. évfolyam, 156-181. szám)

1988-07-02 / 157. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XLIII. évf. 157. szám Ára: 2,20 Ft 1988. július 2., szombat Várkonyi Péter Csehszlovákiába látogat Várkonyi Pcter külügyminiszter Bohuslav Chnoupcknek, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság külügyminiszterének meghívására július 4-én, hét­főn baráti munkalátogatásra Csehszlovákiába utazik. (MTI) • • Ülést tartott a Minisztertanács A Minisztertanács pénteki üléséről a kormány szóvivője a következő tájékozta­tást adta: A Minisztertanács elfogadta saját, valamint a kormánybizottságok és a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság 1988. II. félévi munkatervét. A kormány áttekintette a magyar— japán államközi kapcsolatok helyzetét. A Minisztertanács módosította a tanácsi szervek munkarendjét és ügyfélfogadását. A kormány létrehozta a Magyar Közvéleménykutató Intézetet, valamint módosított egyes társadalombizt osítási jogszabályokat. TEGNAP A KERTESZETIN, MA A GAMF-ON Ballagások, diplomaátadások A megye öt felsőoktatási intézménye közül utolsóként két kecskeméti főiskolán tartottak, illetve tartanak ma díplomaátadási ünnepséget és ballagást. Tegnap a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem Kertészeti Főiskolai Karán búcsúztak a növendékek. Az ünnepi beszédet Fehér Béláné dr., oktatási főigazga­tó-helyettes mondotta, dr. Király László főigazgató és dr. Filius István, az egyetem oktatási rektorhelyettese ugyancsak szólt a végzős diákokhoz. Kilencvennyolcán fejezték be tanulmányaikat a nappali tagozaton, közülük negyvenen a gyümölcs­szőlőtermesztés, ötvennyolcán pedig a zöldség-dísznövény szakon szereztek diplo­mát. Az idén 27 szaküzemmérnök is átvehette az oklevelet növényvédelmi, illetve tápanyaggazdálkodási szakon. A főiskola tehát bezárta kapuit, ám ez nem jelenti azt, hogy az intézmény dolgozói is pihennek. Július 12-én születik döntés a felvételizők teljesítményeiről, az addig izguló diákok július 15-e körül kapják kézhez az eredményekről szóló értesítést. Ma délelőtt a kecskeméti Gépipari és Automatizálási Műszaki Főiskolán tarta­nak ballagást és diplomakiosztó ünnepséget. A búcsúzó növendékektől dr. Kul­csár Béla főigazgató is elköszön, majd az eredményesen dolgozó, tanuló főiskolá­sokat jutalmazzák oklevelekkel, kitüntetésekkel. A GAMF-on egyébként 106 nappalis és 15 levelezős végzett az idén. Az intézmény léte, 1967 óta most adják át a 4216. diplomát. A GAMF-on is befejeződtek már a felvételik. A jövő héten az is eldől, kik koptathatják szeptembertől a padot. A pályázó diákok július 8-a után várhatják a felvételi eredményt tartalmazó értesítéseket. (b. t.) Évadzáró társulati ülés Tegnap délben tartotta évadzáró tár­sulati ülését a Kecskeméti Katona Jó­zsef Színház, Lendvay Ferenc igazgató beszámolt arról, hogy nem kevesebb, mint 11 ezer bérletet váltottak a most véget érő évad előadásaira, melyeket összesen százezren tekintettek meg. A decemberben átadott, megújult nagy színház látogatottsága 84 százalékos, míg a kamaraszínházé 75 százalékos volt, s az egyhónapos bajai vendégsze­replést — a tavalyihoz hasonlóan — ugyancsak nagy érdeklődés kísérte. Manapság minden színház küszkö­dik anyagi nehézségekkel, mutatott rá Lendvay Ferenc, viszont meg kell talál­ni a lehetőségeket, hogy a művészek is és a közönség is megelégedett legyen. A következő évadban művészeti tanács alakul, s a kamaraszínházban kísérlet­képpen megszüntetik a bérletrendszert. A teátrum direktora két személyi változásról is szólt: a színház művészeti vezetéssel megbízott igazgatóhelyette­sének Nagy Attilát nevezték ki a felet­tes szervek, míg az új gazdasági igazga­tó Kerékgyártó László lett. A tegnapi társulati ülésen részt vett dr. Geri István, a Bács-Kiskun Megyei Tanács elnökhelyettese is, aki köszöne­tét mondott a színház vezetőinek, mű­vészeinek az elmúlt két évadért, hiszen ez idő alatt valóban sikerült visszahó­dítani a közönséget, amit az említett adatok is bizonyítanak. Nagy Attila és Kerékgyártó László megköszönte a bizalmat. Sajnos arról egyetlen szó sem esett, hogy kik távoz­nak a művészek közül most a színház­ból, s kik azok, akiket a következő évadra szerződtetni kívánnak, amely szeptember 12-én kezdődik. Talán ad­dig kiderül. k. E. ÁLLÁSFOGLALÁS A ROMÁNIAI „TERULETRENDEZESROL” * INTER­PELLÁCIÓK * BIZOTTSÁG AZ ÚJ ALKOTMÁNY KIDOLGOZÁSÁRA * DOLGOZNAK AZ ÜGYREND MÓDOSÍTÁSÁN A z Országgyűlés nyári üléssza­ka pénteken folytatta munká­ját. Az ülésteremben helyet foglalt Grósz Károly, a Magyar Szocialis­ta Munkáspárt főtitkára, a Minisz­tertanács elnöke. A napirend szerint elsőként Be- recz Frigyes ipari miniszter vála­szolt az ipar szerkezet-átalakításá­nak feladatairól folytatott vitában elhangzott képviselői javaslatokra, észrevételekre. Úgy ítélte meg: egyetértés alakult ki abban, hogy a szerkezetátalakítási munkálatokat gyorsítani kell, szükség van átmeneti áldozatvállalásra, módo­sítani kell a kitermelő és a feldolgozó- ipar arányait az utóbbi javára, de úgy, hogy a kitermelőipar visszaszorítása ne veszélyeztesse a fejlődés lehetőségeit. Egyetértés volt abban is, hogy húzó­ágazatokat kell meghatároznunk, s ezeket hozzá kell segítenünk az átla­gosnál gyorsabb fejlődéshez. Központilag vagy önállóan? A módszereket, az irányítás kérdése­it illetően már nem ilyen egybehangzó­ak a vélemények. Elhangzott olyan kí­vánalom, hogy a kormány teljes részle­tességében, határidőkhöz kötötten ve­zérelje a szerkezetátalakítást, felelőssé­get vállalva a részletkérdésekért is. Megfogalmazódott az is, hogy a szer­kezetátalakítást csak szabályozni kell, a vállalatok pedig önállóan dolgozza­nak a rájuk bízott forrásokkal. Egyet­értett a végtermék-központúságot kifo­gásoló hozzászólásokkal. Hangsúlyoz­ta: a magyar ipari vertikum különböző szakaszai jelenleg nincsenek összhang­ban egymással, hiányoznak a kínálati viszonyok. Fontosnak ítélte ebben a kérdésben, hogy be lehessen kapcsolni mind a szocialista, mind a tőkés impor­tot a magyar gyártók mellé. A szerkezetváltás forrásaival sok fel­szólaló foglalkozott. A miniszter egyet­értett a kérdés fontosságával, hiszen például a dubicsányi bánya megnyitása tízmilliárd forintos nagyságrendű ösz- szeget kíván, még akkor is, ha gazdasá­gosan készítik elő a beruházást. Van­nak azonban olyan területek is, ahol a meglévő eszközök jobb hasznosítására, a fékező tényezők kiküszöbölésére van szükség. A miniszter azonosult azokkal a gondolatokkal, amelyek szerint a for­rások előteremtése az ipar feladata. Az ipar „védelmében” ismét felhívta a fi­gyelmet arra, hogy az ágazat eltartja magát, s a támogatásra szoruló, veszte­séges, rosszul dolgozó vállalatok tavaly 50 milliárdos támogatást kaptak ugyan, a teljes ágazat azonban 195 mil­liárd forintot fizetett be a költségvetés­be. A minőség — nemzeti ügy Berecz Frigyes ezután a minőség kér­déseiről beszélt, kiemelve, hogy a kor­mány minőségpolitikát kíván folytatni, olyan légkör, környezet megteremtésé­re törekszik, amelyben ez a kérdés nemzeti ügy lehet. Újabb témakörre térve, a miniszter foglalkoztatáspolitikai kérdésekről szólt. Számos hozzászóláshoz kapcso­lódva úgy ítélte meg: át kell tekinteni és módosítani szükséges a térségi foglal­koztatással kapcsolatos elgondoláso­kat. E munkában az Ipari Minisztéri­umnak felelősen közre kell működnie. Azt a hibát még egyszer nem követhet­jük el — hangsúlyozta —, hogy a térsé­gi foglalkoztatást fontosabbnak tart­suk, mint a hatékony termelőmunkát. Fontos az is — mondotta —, hogy meginduljon a különböző munkaterü­letek közötti áramlás. Ezt persze a kor­mánynak segítenie kell lakáspolitiká­val, letelepedési támogatással. Á továbbiakban a felszólalásokban elhangzott konkrét javaslatokkal fog­lalkozott. A papírellátást és a csoma­golást bíráló észrevételekkel egyetér­tett. Elmondta, hogy a papíriparban részben világbanki hitelekből, részben nyugati lízingek segítségével jelentős fejlődést lehet elérni a közeljövőben. A szakoktatás megújításával kapcso­latban említette: sok irányban folyik a munka, befejezését teljes felelősséggel csak az 1992/93-as tanévre lehet ígérni. A szénbányászattal kapcsolatban örömmel nyugtázta a miniszter, hogy a j Tervgazdasági Bizottság döntését a szénbányászok is megértéssel fogad­ták. Kiemelte azt az elvet: a kormány nem abban dönt, hogy melyik bányát kell bezárni s melyik működhet to­vább, hanem gazdaságossági kritériu­mokat határoztak meg, külön az ener­getikai és külön a lakossági szénre. Ámelyik bánya igazodni tud ezekhez a követelményekhez, az életben marad, amelyik nem, azt be kell zárni. Bányászok és bányászat Berecz Frigyes szólt arról, hogy kü­lön kell választani a bányászatban dol­gozók munkájának megítélését és a bá­nyászkodásnak mint gazdálkodásnak a kérdését. A nagy szakértelmet igénylő, veszélyes, fárasztó fizikai munkát ugyanolyan nagy megbecsüléssel, tisz­telettel kell kezelni, mint eddig. Ezután az ipari miniszter a recski, részben elkészült beruházással kapcso­latban hangsúlyozta: tény, hogy vitat­ható döntések alapján 7 milliárd forin­tot költöttünk eddig erre az egyelőre semmit nem termelő bányára. Ha azonban ezt a hétmilliárdot nem akar­juk teljesen elveszíteni, szükség van ar­ra, hogy az intenzív kezelésre évente 200-250 millió forintot fordítsunk. A kitermelés megindításához mintegy 25-30 milliárdos beruházásra lenne szükség, ezt — ahogy a vitában java­solták — valóban valamilyen részvény­társasági formában lehetne megoldani. Berecz Frigyes hozzátette: a kérdéssel a legfelsőbb szintű vezetés foglalkozik. A Bükkábrány térségébe javasolt erőművel, illetve energetikai kombinát­tal kapcsolatban elmondta: nem hang­zott el a hozzászólásban, hogy 100 mil­liárd forintos beruházásról lenne szó. E beruházás szerepel az energetikai program távlati terveiben, de csak a paksi atomerőmű végleges elkészülte után. Sok érv szól mellette. A miniszter két képviselőnek az inno­vációs törvény megalkotását szorgal­mazójavaslatára is reagált. Egyetértett a téma fontosságával, de megfontolásra ajánlotta, hogy célszerü-e külön törvé­nyekben szabályozni a gazdaság egészét érintő folyamatokat. Végezetül a dubi­csányi bánya sorsát érintő felvetésre azt válaszolta: az elvi döntés a bányaüzem fejlesztéséről megvan, a továbbiakban az éves tervek kialakításakor kell átte­kinteni, hogy 1989-ben és 1990-ben mennyi pénz lesz a munkálatokra. A határozathozatal előtt Csongrádi Csaba (Heves m., 7. vk.) szót kért. An­nak a véleményének adott hangot, — Az elmúlt napokban nyugtalanító fordulatok, két szomszédos szövetsé­ges ország viszonyában szokatlan ese­mények következtek be a magyar—ro­mán kapcsolatokban — mondotta elöljáróban. — Ebben a helyzetben az Országgyűlésre nagy felelősség hárul; bölcsen és körültekintően kell állást foglalnia. Mi több, a választópolgárok, valamennyi honfitársunk részéről is fe­lelősségteljes, az ország nemzeti és nemzetközi érdekeit szem előtt tartó, józan magatartásra van szükség. Nem szabad teret engedni az indulatoknak. Ugyanakkor érthető, hogy e napokban több képviselő idézte Széchenyi István szavait, miszerint „hallgatni, amikor beszélni kell, szint oly nagy hiba, mint beszélni, amikor inkább hallgatni kel­lett volna”. Az elmúlt napokban, hetekben a ma­f yar párt és allam vezetése, hazánk özvéleménye mind gyakrabban kény­hogy mivel csak 1994 95-ig maradhat egyensúlyban az ország villamosener- gia-mérlege, szükség van a bükkábrá­nyi erőmű mielőbbi megépítésére. Megismételte csütörtöki indítványát, és külön szavazást kért abban a kérdés­ben, hogy a bükkábrányi beruházás megépítésének gazdaságosságát az ille­tékes parlamenti bizottságok — az ipa­ri, valamint a terv- és költségvetési — vizsgálják meg, és a jelentést terjesszék az Országgyűlés őszi ülésszaka elé. Berecz Frigyes egyetértett a javaslat­tal. A képviselői javaslatot a képviselők közfelkiáltással elfogadták. Ezután határozathozatal követke­zett: az ipari miniszter beszámolóját, valamint a felszólalásokra adott vála­szát az Országgyűlés öt ellenszavazat­tal, négy tartózkodás mellett jóváha­gyólag tudomásul vette. A napirendnek megfelelően ezután Szűrös Mátyás, az Országgyűlés kül­ügyi bizottságának elnöke kapott szót, aki előterjesztette a testület javaslatát a Román Szocialista Köztársaságban el­határozott településrendezés ügyében. szerült arra, hogy a román politika in­tézkedéseinek bennünket is érintő ha­tásaival foglalkozzék. A legutóbbi lé­pések, így például a nem román sze­mély- és helységnevek használatának megtiltása, de kiváltképpen az úgyne­vezett településrendezési terv végrehaj­tásának megkezdése, széles körű tilta­kozást váltott ki országunkban és kül­földön egyaránt. A nemzetiségek, közöttük az ott élő kétmilliónyi magyarságerőszakos beol­vasztását célzó román politika mind többeket kényszerít arra, hogy elhagy­ják az országot. A román vezetés e lépé­sei ellen országok parlamentjei, pártok, társadalmi szervezetek, vallási vezetők és közéleti személyiségek emelték fel til­takozó szavukat. Az emberi jogi kérdé­sekben azelőrelépést akadályozó román magatartás a becsi utótalálkozó ered­ményes befejezését is veszélyezteti. (Folytatás a 2. oldalon) A külügyi bizottság előterjesztése A MAGYAR ORSZÁGGYŰLÉS ÁLLÁSFOGLALÁSA A ROMÁNIAI „TERÜLETRENDEZÉSI” PROGRAMRÓL * Ez év március elején a Román Szocialista Köztársaságban hivatalosan bejelentették az ezredfordulóig szóló „nagyszabású” terü­letrendezési program végrehajtásának meg­kezdését. A programban célként a romániai településszerkezet modernizálását, a város és falu közötti különbség felszámolását, a megművelhető mezőgazdasági földterület növelését jelölték meg. Az elhatározott ter­vek szerint a falvak száma a jelenlegi 13 ezerről 5 ezerre csökkenne. E program hazánk lakosságában mélysé­ges aggodalmat és nyugtalanságot, a széles nemzetközi közvéleményben megütközést és tiltakozást váltott ki. Országok parlament­jei, különböző pártok, társadalmi szerveze­tek, egyházak és közéleti személyiségek emelték fel szavukat. Magyar részről diplo­máciai lépésekre és széles körű állampolgári tiltakozásra is sor került. Az Országgyűlés osztja a közvélemény jo­gos aggodalmát. A romániai falvak felbe­csülhetetlen történelmi és kulturális kincsek hordozói; Európa s az egész emberiség kö­zös anyagi és szellemi örökségének elidege­níthetetlen részét alkotják. A „szocialista fejlődésre” hivatkozva felszámolásra ítélt te­lepülések értékeinek megsemmisítése nem­csak a magyar, a német és más nemzetiségű- eknek, hanem a román népnek is pótolha­tatlan veszteséget jelentene. A terv végrehaj­tása a romániai nemzetiségek számára anya­gi és szellemi bölcsőjük elpusztítását, köz­ségeik szétszóródását, emberi tragédiákat, végső soron erőltetett, meggyorsított beol­vasztásukat jelentené. A területrendezési terv végrehajtásának megkezdése újabb ter­heket róna a magyar—román viszonyra is. A településszerkezet ilyen jellegű átszerve­zésével, „modernizálásával” együttjáró kényszerű lakóhely-változtatás, az áttelepí­tések, összességében a nemzetiségeket korlá­tozó politika sérti az alapvető emberi, nem­zeti, nemzetiségi jogokat, ellenkezik a huma­nizmus szellemével és a szocializmus eszmé­jével. Az emberi jogok védelme és az egyete­mes kultúra értékeinek megőrzése az egész emberiség ügye. Ezen jogok tiszteletben tar­tására Románia is számos nemzetközi do­kumentumban — így az Egyesült Nemzetek Szervezete „A polgári és politikai jogok nemzetközi egységokmányában”, valamint a helsinki záróokmányban — legmagasabb szintű erkölcsi, politikai és nemzetközi jogi kötelezettséget vállalt. A Magyar Népköztársaság Országgyűlése kifejezi reményét, hogy a Román Szocialista Köztársaság kormánya felülvizsgálja ez irá­nyú elképzeléseit, terveit, eltekint azok vég­rehajtásától. Ezzel jelentős akadályt háríta­na el a magyar és román nép közeledésének, barátsága elmélyítésének, a két ország inter­nacionalista együttműködésének útjából is. Ez országaink közös érdeke és célja. A Ma­gyar Országgyűlés felhívja a Román Nagy Nemzetgyűlést arra, hogy az emberi jogok tiszteletben tartása szellemében tegyen meg minden erőfeszítést e súlyos problémák megnyugtató rendezésére. Magyarország változatlanul kész az érdemi együttműkö­désre. Berecz Frigyes ipari miniszter válasza Befejeződött az Országgyűlés nyári ülésszaka

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom