Petőfi Népe, 1988. július (43. évfolyam, 156-181. szám)
1988-07-05 / 159. szám
2 • PETŐFI NÉPE • 1988. július 5. Az SZKP országos értekezletének határozatai A TASZSZ szovjet hírügynökség hétfőn este nyilvánosságra hozta az SZKP nemrégiben lezajlott országos értekezletének azokat a határozatait, amelyeket kedden közölnek a moszkvai központi lapok. A nyilvánosságról szóló határozat az egyik legfontosabb politikai feladatnak minősíti a nyilvánosság fejlesztését. Hangsúlyozza: a nyilvánosság légköre tette lehetővé a pártnak, az egész szovjet népnek, hogy jobban megértse múltját és jelenét, felszínre hozza a gátló tényezőket, roppant hazafias erőket mozgósítson az ország javát, a szocializmust szolgáló aktív és céltudatos munkára. A nyilvánosság az átalakítási folyamatok elmélyítésének, visszafordíthatatlanná tételének egyik legfontosabb feltétele. Nemzetközi szinten az államok és népek álláspontját tükröző nyilvánosság segíti a béke és az együttműködés ügyét, az atomfegyverektől és az erőszaktól mentes világ megteremtése, a korszerű, civilizált nemzetközi kapcsolatok kialakítása eszméinek megszilárdítását. A nyilvánosság, a bírálat és az önbírálat a nép érdekeit szolgálja, a társadalom politikai rendszerének nyitottságát tükrözi, erejét, politikai életrevalóságát, erkölcsi egészségét tanúsítja. Az országos pártértekezlet határozatában ugyanakkor rámutatott, hogy maga a nyilvánosság is elmélyítést és tárr^gatást igényel. Még mindig számottevő információmennyiség nem hozzáférhető a társadalom számára, még mindig jelentős információkat nem használnak fel a társadalmi-gazdasági és a szellemi fejlődés meggyorsítására, a tömegek politikai kultúrájának és az irányítást végzők politikai kultúrájának emelésére. Az is előfordul, hogy a nyíltságot egyéni és csoportambíciók érdekében használják fel. A pártértekezlet nyomatékosan hangsúlyozta, hogy a nyilvánosság következetes ki- szélesítése elengedhetetlen feltétele a társadalmi élet valamennyi szférájára kiterjedő demokratizálási folyamatok kibontakozásának, a szocializmus megújhodásának. Amikor a párt fejleszti a nyilvánosságot, abból a lenini útmutatásból indul ki, hogy a tömegeknek mindent tudniok kell, mindenről ítéletet kell formálniok és tudatosan kell cselekedniük. A kommunista pártnak, a szovjet népnek szüksége van az igazságra, szüksége van teljes és tárgyilagos információra mindenről, ami a társadalomban zajlik. A nyilvánosság kibontakoztatásában legyen kezdeményező példakép a párt — mutat rá a határozat. A pártértekezleti határozat valamennyi szinten a pártvezetők, valamint a választott pártszervek tagjai kötelességévé teszi, hogy rendszeresen számoljanak be munkájukról mind a pártszervezetek, mind pedig a dolgozó kollektívák és a lakosság előtt. A pártértekezlet különösen fontosnak tartja a nyilvánosságot a káderpolitikában, a vezető káderek kiemelése olyan demokratikus mechanizmusának megteremtésében, amely a közvéleményre támaszkodik. A nyilvánosság, a tömegek részéről gyakorolt ellenőrzés és bírálat iránti nyíltság az államhatalmi szervek hatékony működésének nélkülözhetetlen feltétele. A nyilvánosság kötelező oldala a népi ellenőrzés, a jogvédelmi szervek tevékenységének. A nyilvánosságról szóló határozat hangsúlyozza, hogy meg kell szüntetni az indokolatlan korlátozásokat a társadalom életére, a környezeti helyzetre vonatkozó statisztikai információ felhasználásában, ki kell alakítani a korszerű információs technológiára épülő adatgyűjtési, adatfeldolgozási és terjesztési rendszert, biztosítani kell az összes könyvtár hozzáférhetőségét, törvényben kell szabályozni a levéltári anyagok felhasználását. A határozat külön kiemelte a tömegtájékoztatási eszközök szerepének fontosságát a nyilvánosság kiszélesítésében. Megengedhetetlennek nevezte a sajtó bíráló megnyilatkozásainak elfojtását ugyanúgy, mint a nem hiteles információk nyilvánosságra hozatalát. Hangsúlyozta, hogy a nyilvánosság feltételezi a tömegtájékoztatási eszközök társadalmi, jogi és erkölcsi felelősségét. Senkinek nincs monopóliuma az igazságra, senkinek nem lehet monopóliuma a nyilvánosságra sem — mondja a határozat, amely a továbbiakban állást foglal a nyilvánosság jogi biztosítékainak megteremtése mellett, ami magában foglalja a szovjet állampolgárok tájékozódási jogának alkotmányos rögzítését is. A határozat kitér arra, hogy szabatosan körül kell írni a szükséges titkosság, a szolgálati titkok határait, meg kell jelölni a felelősséget állami és katonai titkot képező értesülések, valamint olyan egyéb értesülések terjesztéséért, amelyek sértik az állampolgárok törvényes jogait, kárt okoznak a közrendnek, a biztonságnak, a lakosság egészségének és erkölcsiségének. Nem érvényesíthető a nyilvánosság a szovjet állam, a társadalom érdekei, a személyiség jogai rovására, háború és erőszak, fajgyűlölet, nemzeti és vallási türelmetlenség hirdetésére, a kíméletlenség propagandájára és pornográfia terjesztésére. A szovjet pártértekezlet határozatot hozott a nemzetek, nemzetiségek közötti viszonyról. A határozat megállapítja, hogy a sok nemzetiségű szovjet állam kialakulásának kezdeti szakaszára jellemző dinamizmust megtörte a nemzetiségi politika lenini elveitől való eltávolodás, a törvényesség megsértése a személyi kultusz időszakában, a pangás ideológiája és pszichológiája. Abszolutizálták a nemzetiségi kérdés megoldásában elért eredményeket, olykor probléma- mentesnek tüntették fel a nemzeti viszonyokat, nem vették kellően tekintetbe az egyes köztársaságok, autonóm közigazgatási egységek és nemzetiségi csoportok társadalmi, gazdasági, kulturális fejlődésének szükségleteit. Nem oldottak meg idejében sok olyan súlyos kérdést, amelyet a nemzetek és népcsoportok fejlődése vetett fel. Társadalmi elégedetlenség jelentkezett, s ez olykor konfliktusjelleget öltött. A szovjet pártértekezlet ebben a határozatában történelmi fontosságú feladatnak nevezte a nemzetiségi politika lenini normáinak megerősítését, a torzulások kiigazítását. A határozat szorgalmazza a szövetséges köztársaságok és az autonóm közigazgatási egységek jogainak bővítését, mégpedig oly módon, hogy határolják el a Szovjetunió és a szovjet köztársaságok illetékességét, decentralizálják az irányító funkciók jelentős hányadát, fokozzák a köztársaságok önállóságát és felelősségét a gazdasági, a társadalmi és a kulturális fejlesztés, valamint a környezetvédelem terén. Legyen minden köztársaság érdekelt saját gazdasági tevékenységének végeredményében, amely alapja lesz saját jólétének, a szovjet állam közös gazdasága és hatalma gyarapításának — mutat rá a határozat. A pártértekezleti pkmány kiemeli, hogy a gazdaság és az egész társadalmi élet interna- cionalizálódása törvényszerű folyamat, s hogy a nemzeti korlátoltságra irányuló bármilyen törekvés csak gazdasági és szellemi elsatnyuláshoz vezethet. Törvényben kell meghatározni a köztársasági és helyi költségvetések kialakításának minőségileg új mechanizmusát, s lényegesen fokozni kell ezek szerepét a területi egységek társadalmi és gazdasági fejlesztését érintő kérdések megoldásában — hangsúlyozza a határozat, amely további közvetlen kapcsolatokat sürget a szövetségi köztársaságok között. Szorgalmazza a politikai rendszer azon intézményeinek aktivizálását, amelyek révén felszínre hozhatók és egyeztethetők a nemzeti, nemzetiségi érdekek. Fontos, hogy minden nemzeti terület- egységben szellemi haladás kísérje a gazdasági és a társadalmi haladást, támaszkodva a nemzetek és népcsoportok kulturális saját- szerűségére. Legyen a sok nemzetiségű szocialista kultúra egész társadalmunk eszmeierkölcsi konszolidációjának hatalmas tényezője — mondja az okmány. Gondoskodni kell arról, hogy a saját állami-területi egységeik határain túl élő vagy ilyennel nem rendelkező nemzetiségek több lehetőséget kapjanak kulturális igényeik kielégítésére, kulturális központok létrehozására, a tömegtájékoztatási eszközök használatában és vallási téren. A pártértekezleti határozat szerint a sok nemzetiségű szovjet állam egyik legfontosabb elve az, hogy minden állampolgár szabadon fejleszthesse és egyenjogúan használhassa anyanyelvét, elsajátíthassa‘egyszers- ■ mind az orosz nyelvet, amelyet a szovjet nép, a nemzetek, nemzetiségek közötti érintkezés eszközéül önként vájasztott. A határozat állást foglal mind a nemzeti nihilizmussal, mind pedig a nemzeti elkülönültséggel szemben. Megkülönböztetendő- nek tartja a valóságos nemzeti érdekeket azok nacionalista eltorzításától. A nemzeti kizárólagosságra való bármiféle igény megengedhetetlen és sértő, egyebek között arra a népre nézve is, amelynek nevében megfogalmazzák. A szovjet pártértekezlet a nemzetek, nemzetiségek közötti viszonyról elfogadott határozatában végezetül hangsúlyozta, hogy minden nemzeti, nemzetiségi probléma körültekintő megközelítést igényel az adott konkrét helyzet mélyreható elemzése és elfogulatlan értékelése alapján. E problémákat nyugodtan, rendkívüli felelősségérzettel, a szocialista demokrácia és törvényesség keretei között kell megoldani, elsősorban egymás irányába tett lépésekkel. A pártértekezlet- határozat támogatja az SZKP KB Politikai Bizottságának azt az indítványát, hogy a Központi Bizottság szentelje egyik ülését a nemzeti, nemzetiségi viszonyok kérdéseinek. Külön határozatot hozott az SZKP országos konferenciája a jogi reformról. A következő években az országban átfogó jogi reformot kell bevezetni, amely biztosítani hivatott a törvények uralmát a társadalom életének minden szférájában, erősíteni kell a szocialista jogrend fenntartásának mechanizmusait a néphatalom fejlesztésével. Javítani kell a Szovjetunió, a szövetséges és az autonóm köztársaságok legfelsőbb hatalmi szerveinek törvényalkotó tevékenységét. Következetesen érvényt kell szerezni annak az elvnek, hogy mindaz megengedett, amit nem tilt a törvény. Különösen fontos demokratizálni a törvényhozó folyamatot, s itt a nyilvánosságra, a törvényjavaslatok szakszerű, tudó1- mányos értékelésére és széles körű társadalmi megvitatására kell támaszkodni. A jogi reform elidegeníthetetlen része a törvényalkotás alapos felülvizsgálata, rendszerességének biztosítása. Itt a gazdálkodásnak, a társadalmi élet humanizálásának és demokratizálásának új feltételeit kell tekintetbe venni. Elsőrendű figyelmet érdemel a személyiség jogi védelme, a szovjet emberek politikai, gazdasági, szociális jogainak és szabadságjogainak szavatolt érvényesítése. Ugyanakkor természetesen fokozni kell minden egyes állampolgár felelősségét munkahelyi kollektívájával, az állammal és a társadalom egészével szemben. A határozat felveti egy alkotmány-felügyeleti bizottság létrehozásának gondolatát, a bírósági ügyvitelben szorgalmazza a nyilvánosság érvényesítését, az ártatlansági vélelem feltétlen betartását, a feltétlen bírói függetlenség biztosítását. A gazdasági reform kapcsán sürgeti az állami döntőbíráskodás hatáskörének bővítését a szerződéses fegyelem erősítésében, a vállalatok és szövetkezetek jogainak védelmében. Síkraszáll az ügyészség felelősségének fokozásáért, az ügyészek függetlenségének további erősítéséért, azért, hogy semmiféle nyomás ne nehezedjék rájuk, és senki ne avatkozzék be tevékenységükbe. A jogi reformról szóló határozat állandó figyelmet követel a rendőrség munkájának javítása, a belügyi szervek munkatársai kulturáltságának és szakmai hozzáértésének fokozása, a szocialista törvényesség legszigorúbb betartása, a visszaélések kiküszöbölése iránt. A pártértekezlet fontosnak minősítette az ügyvédi intézmény mint önigazgatáson alapuló jogsegélyszervezet szerepének fokozását, halaszthatatlannak nevezte a jogi reform személyi feltételeinek biztosítását. Az országos pártkonferencia külön határozatban üzent hadat a bürokráciának. A radikális gazdasági reform, a politikai rendszer reformja, a pártban és a társadalomban végbemenő demokratizálási folyamat, a nyilvánosság, a bírálat és az önbírálat' fejlesztése szükségképpen aláássa a bürokrácia pozícióit, de a harc nagyobbik része még ezután következik — mutat rá a határozat, amely sorra kifejti, hogyan kell következetesen, kompromisszumok nélkül felszámolni a bürokratizmust a gazdaságban, a szociális szférában, a társadalmi és politikai életben, valamint a szellemi-erkölcsi területen. A határozat hangsúlyozza, hogy a pártszervezetek, minden kommunista kötelessége érvényt szerezni annak az elvnek, amely szerint az apparátus a választott szerveknek van alárendelve, és.azokat szolgálja. Alkotmányellenes minden olyan eljárása, amely az állami törvények és döntések eltorzításához, kilúgozásához vezet. Az apparátusi munka követelménye a nyitottság, a társadalmi ellenőrizhetőség. A pártértekezlet határozott leszámolást sürgetett azzal a helyzettel, amelyben az irányító szervek nem tartoznak anyagi felelősséggel tevékenységük negatív következményeiért, a döntések végrehajtói, a dolgozó kollektívák pedig nincsenek abban a helyzetben, hogy hassanak rájuk. A pártértekezleti határozat a káderkiválasztásnál is szorgalmazza a nyíltságot, a pályázati módszer alkalmazását. Megköveteli a vezetők elvhűségét, elvtársi megatartását, ugyanakkor felelősségét az őket megválasztó kollektívákkal szemben. A pártszerveknek — mutat rá — meg kell vonniuk bizalmukat azoktól a párttagoktól, akik felelős tisztségekben formalizmust mutatnak, közömbösek az emberek szükségletei iránt. Az ilyen személyektől minden tétovázás nélkül meg kell szabadulni, megakadályozva, hogy más vezető posztokba kerüljenek. Meg kell teremteni a bürokratizmus elleni harc fokozásának jogi feltételeit. Egységes társadalmi és állami ellenőrzési rendszerre van szükség. Rendszeresen meg kell vitatni, és értékelni kell az apparátusok munkáját a különböző lakóterületi és munkahelyi gyűléseken, a társadalmi szervezetekben. A tömegtájékoztatási eszközök kötelesek konkrétan megvilágítani a bürokratizmus forrásait és megnyilvánulásait, példákkal illusztrálni az ellene folyó eredményes harcot. Biztosítani kell a párttag vezetők beszámoltatását a pártalapszervezetek előtt, el kell érni, hogy minden vezető szoros kapcsolatot tartson a tömegekkel, példát mutasson szakmai felkészültségből, szorgalomból, szerénységből, embertársi megbecsülésből. Hivatalos osztrák tiltakozás a romániai falupusztítási program ellen Ausztria hivatalosan tiltakozott Bukarestnél a tervezett romániai falupusztítási'program ellen. Az erről szóló hivatalos emlékeztetőt Alois Mock osztrák alkancellár, külügyminiszter hétfőn nyújtotta át Tramdafir Cocarla román nagykövetnek. Mock utalt arra, hogy aprogram megvalósítása hatalmas károkat okozna a Romániában élő német és magyar nemzetiségnek. A hétfőn átnyújtott emlékeztetőben osztrák részről hangsúlyozzák : a román program, melynek keretében több ezer történelmileg kialakult és az európai kulturális örökség részét képező települést pusztítanának el, kiváltotta az osztrák közvélemény és kormány aggodalmát, sőt döbbenetét. A tervezett intézkedések ellentmondanak a nemzetközi jog előírásainak és a helsinki záróokmány ajánlásainak, melyek szerint minden államnak biztosítania kell a kisebbségek kulturális életéhez szükséges feltételeket. Becset különösen aggasztja, hogy a prgram veszélyezteti a Romániában élő német nemzetiség hagyományosan Ausztriához kötődő részének további fennmaradását és kulturális azonosságát. Ausztria, amely hagyományosan baráti kapcsolatokat ápol Romániával, és amely mindig is fellépett az alapvető emberi jogok tiszteletben tartásáért, újra a román kormányhoz fordul: álljon el a tervezett intézkedésektől — hangzik az osztrák kormány emlékeztetője. * * * Az Osztrák Szabadságpárt részéről Norbert Gugerbauer felszólította a bécsi kormányt: tegyen meg minden tőle telhetőt a romániai német és magyar kisebbség fennmaradását fenyegető román falupusztítási program megakadályozására. A szabadságpárti politikus javaslata értelmében Mock külügyminiszternek mihamarabb tárgyalásokat kellene kezdenie magyar kollégájával, Várkonyi Péterrel a megfelelő lépésekről. Gugerbauer ugyanakkor szemrehányást tett a bécsi kormánynak, amiért nem tiltakozott előbb a „romániai tragédia” miatt, holott annak mértéke már hosszú ideje ismeretes volt számára. grÁllásfoglalás a mozgalom feladatairól (Folytatás az 1. oldatról) bontakozásnak az előfeltétele, akkor nem szabad a jelszavak világába utalni, hanem egy alapos elemzőmunka és következtetésig eljutó vizsgálat eredményeként a politikai mozgástérben kell realizálni. A társadalmi-politikai mozgalmakban — mindenki részvételével — az érdekképviseletnek és az érdekérvényesítésnek olyan formáját szükséges kialakítani, amelyben az autonóm állampolgárok, az önrendelkezésre képes személyiségek félelem nélkül mondhatják el véleményüket, félelem nélkül dönthetnek., A továbbiakban néhány halaszthatatlanjogalkotási feladatról szólt Pozs- gay Imre. Megemlítette azokat a jogalkotási kezdeményezéseket, amelyek a tulajdonviszonyok, a társadalmi viszonyok átalakításához kapcsolódnak, köztük az egyesülési, a gyülekezési és a protestálási jog törvénybe foglalását. Utalt arra, hogy a kormány felkéri a népfront országos tanácsát, szervezzen társadalmi vitát a választási törvény továbbfejlesztéséről. Hangsúlyozta: az országgyűlési képviselők egy csoportja által szorgalmazott úgynevezett de- mokrácia-csomagtervben a társadalmi, politikai szervezeteknek, mozgalmaknak, köztük a népfrontnak elsőrendű feladatai lesznek. A gazdaságpolitikai munkáról szólva kiemelte: a népfront egy értékközpontú szociálpolitikát szeretne követni, amelyben a nemzeti érdekek és sorskérdések között is vezető helyet foglal el a család, a közerkölcs, az emberi magatartás, s annak közgazdasági összefüggései. Hiszen előre látható — tette hozzá —, hogy az erkölcsi fellazulásnak milyen hátrányos következményei vannak az ország egész teljesítményére, az emberi együttélés ér- telmességére nézve. Végezetül rámutatott: a politikai fordulat és a politikai intézmények átalakítása szükségképpen együtt jár azzal a következménnyel, hogy a döntéseknek is lesz felelőse. Megszűnik az a fajta munkamegosztás, hogy egyik oldalon áll a döntéshozók szűk csoportja, a másik oldalon pedig a végrehajtásra kötelezett állampolgárok milliói. A változás azért is kívánatos, mert ez a helytelen munkamegosztás vezetett el ahhoz az állapothoz, amikor az állampolgár nem érzi felelősnek magát. Az Országos Tanács egyhangú szavazással általánosságban elfogadta az állásfoglalás-tervezetet, azzal a kiegészítéssel, hogy az országos titkárság az elhangzott javaslatokkal kiegészíti a dokumentumokat. * * * Az állásfoglalás véglegesített dokumentuma leszögezi: az MSZMP országos értekezlete nagy fontosságú esemény volt. Valósághű, őszinte helyzet- elemzése és az új pártvezetés megválasztása megállította a bizalomvesztés folyamatát. A pártértekezlet állásfoglalása lehetőséget kínál az országnak és népének a válságból való kiemelkedésre. Az elfogadott politikai-cselekvési terv alapja lehet egy új társadalmi köz- megegyezésnek. A népfrontmozgalom új szerepét értékelve az állásfoglalás hangoztatja: véget ért az az időszak, amikor egyetlen irányító központból meghatározható volt a társadalmi élet minden részkérdése. Olyan időre kell felkészülni, és alkalmassá tenni a mozgalmat, amelyben értelmesen és egészségesen ötvöződnek az önszerveződő, öntevékenyen dolgozó társadalmi közösségek mozgáslehetőségei, kezdeményezései az egyéni, csoportérdekeken túltekintő központi törekvéssel, a társadalom egészének céljait is követve. Az országos tanács helyesli, hogy a Központi Bizottság munkabizottságot hoz létre az elmúlt három-négy évtized tapasztalatainak elemzésére. Ehhez a munkához a népfrontmozgalom is rendelkezésre bocsátja tapasztalatait. Kész mindent megtenni a szocialista demokrácia elmélyítése, a jogállamiság teljessé tétele érdekében. így például eleget tesz a Központi Bizottság kérésének, társadalmi vitára bocsátja a választási rendszer korszerűsítésével kapcsolatos elgondolásokat. Most, amikor megújulni kezd a párt; változik irányító szerepe és munkastílusa; amikor átrendeződik a párt- és a társadalmi szervek, a párt- és az állami szervek közötti együttműködés gyakorlata, az Országos Tanács természetesnek tartja, hogy a népfrontmozgalomnak is újra kell gondolnia a maga szerepét, s azt, hogy miként válhat a szocialista pluralizmus — új értékrendet is jelentő — intézményévé. Ezért saját tagjaiból munkabizottságot hoz létre e feladat megoldására. Utolsó napirendi pontként a HNF OT egy 13 tagú bizottságot választott, amely kidolgozza az Országos Tanács feladattervét a következő kongresszusig terjedő időszakra. A bizottság Huszár István vezetésével végzi munkáját. Végezetül az Országos Tanács egyetértett a magyar Országgyűlés július 1- jei állásfoglalásával, amely tiltakozik a romániai falupusztító tervek ellen és jószándékú tárgyalásokat javasol a két nemzetet és Európát terhelő feszültségek feloldására. (MTI) Lukács János Csehszlovákiába utazott Küldöttség utazott Prágába a KGST 44. ülésszakára Marjai Józsefnek, a Minisztertanács elnökhelyettesének, hazánk állandó KGST-képviselőjének vezetésével küldöttség utazott hétfőn Prágába a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának 44. ülésszakára. A magyar delegáció tagja Németh Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Hoós János, az Országos Tervhivatal elnöke, Tétényi Pál, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnöke, Horn Gyula külügyminisztériumi államtitkár. Szigeti István, hazánk állandó KGST-képviselőjének helyettese Prágában csatlakozik a küldöttséghez. Fogadás az Amerikai Egyesült Államok nemzeti ünnepén Mark Palmer, az Amerikai Egyesült Államok magyarországi nagykövete, hazája nemzeti ünnepe alkalmából hétfőn fogadást adott a budapesti amerikai iskolában. A fogadáson részt vett Berecz János, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Marjai József miniszterelnök-helyettes, kereskedelmi miniszter, Berecz Frigyes ipari miniszter, Somogyi László építésügyi és város- fejlesztési miniszter, Madarasi Attila pénzügy-minisztériumi és Török István kereskedelmi minisztériumi államtitkár, Kővári Péter külügyminiszter-helyettes és Rátkai Ferenc művelődési miniszterhelyettes. Ott volt a politikai, a gazdasági és a társadalmi élet több jeles személyisége, megjelent a diplomáciai képviseletek számos vezetője és tagja is. Üdvözlő távirat Straub F. Brúnó, az Elnöki Tanács elnöke táviratban üdvözölte Ronald Reagan elnököt az Amerikai Egyesült Államok nemzeti ünnepe alkalmából. (MTI). Rektori, egyetemi tanári kinevezések Rektori és egyetemi tanári kinevezéseket átadó ünnepséget tartottak hétfőn a Parlament kupolacsarnokában. A kinevezési ünnepségen részt vett Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, a Minisztertanács elnöke, Csehák Judit, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, szociális és egészségügyi miniszter is. A kinevezési okiratokat Czibere Tibor művelődési miniszter adta át. A Minisztertanács többek között egyetemi tanárrá nevezte ki Hodossi Sándort, az MSZMP Bács-Kiskun Megyei Bizottságának titkárát a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetemre, és Zilai Jánost, a Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet igazgatóját a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetemre. Pusztai Ferenc művelődési miniszter- helyettes hétfőn a Néprajzi Múzeum aulájában átadta a megbízatások meghosszabbításáról szóló okmányt többek között Kulcsár Bélának, a Gépipari és Automatizálási Műszaki Főiskola főigazgatójának. Főiskolai tanári kinevezést kapott ez alkalommal a GAMF mechanikai technológiai tanszékére Danyi József és az Eötvös József Tanítóképző Főiskola nyelvi és irodalmi tanszékére Keszthelyi György. Lukács János, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának meghívására hétfőn Csehszlovákiába utazott. Kíséretében van Ántalóczy Albert, az MSZMP KB tagja, az MSZMP Komárom Megyei Bizottságának első titkára, Kovács Jenő, a KB osztályvezető- helyettese és Fehér Józsefné, az MSZMP Budapest I. Kerületi Bizottságának első titkára. A küldöttség búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Ondrej Durej, Csehszlovákia budapesti nagykövete. Megnyílt a szállítási nyári egyetem Urbán Lajos közlekedési miniszter nyilatkozata (Folytatás az 1. oldatról.) lésük hosszú időt vesz igénybe. A tengerhajózásban sikerül tervszerűen végrehajtani a tengerjáró hajók cseréjét, de a Dunán a kikötők hiánya akadályozza a vízi közlekedést. A Volán-vállalatokat is megemlítem, azt, hogy keményen és sokat dolgoznak a személy- és áruszállításban. Ami az autópálya-használati díjat jelenti, bevezetéséről gondolkodunk, a közlekedési törvény egyébként lehetővé tette. — Milyennek ítéli a fuvarpiaci helyzetet? Lesz-e tarifaemelés? — A fuvarpiacon kiegyensúlyozott a helyzet, ami annyit jelent: kevés a szállítási feladat. Ez a kiegyenlítettség azonban látszólagos, mert ha az igények hirtelen nőnének, képtelenek lennénk azokat kielégíteni. A vasútnál lesz tarifa- emelés, amely évente eléri a 7-10 százalékot. A közúti tarifaemelést nem engedélyezték. A vasúti tarifaemelést kénytelenek vagyunk végrehajtani, mert így is jelentős az állami támogatás. — Még egy kérdés: nem tartja lassúnak az M5-ös autópálya építését, illetve az ezt Kecskemétre bevezető négynyo- músítást? — A kérdés jogos, de ebben ez esztendőben mindenki azt akarta, hogy álljunk le ezzel a munkával. A minisztérium fontosnak tartja ezeknek az utaknak az építését és sok helyről vontunk el pénzeszközöket, hogy az építkezés, ha nem is gyorsított ütemben, de folytatódjék. G. G. Lemondtak az MLSZ vezetői Hétfő délután Somogyi Jenő, a Magyar Labdarúgó Szövetség elnöke telefonon felhívta az MTI Sportszerkesztőségét és közölte: ;— A kialakult helyzetre, valamint egészségi állapotom megromlására való tekintettel lemondok a Magyar Labdarúgó Szövetség elnöki tisztéről. Az MTI munkatársa a döntés hátteréről bővebb információt is kért, ám Somogyi Jenő további indokolásra nem vállalkozott. Annyit hozzáfűzött, hogy elhatározásáról már levélben, hivatalos formában értesítette Deák Gábor államtitkárt, az ÁISH elnökét. A lemondás hallatán Bálint László, a magyar labdarúgó-válogatott technikai igazgatója és Török Péter, az MLSZ főtitkára is hasonló döntésre jutott — ők is lemondtak tisztségükről. Bálint László indokolása így hangzott: — Kinevezésemet Somogyi Jenőnek köszönhetem, így az ő lemondását követően nem tartom „sportszerűnek” azt, hogy maradjak. Török Péter nyilatkozata: — Úgy érzem, az MLSZ vezetése az utóbbi hetekben sokak kritikájának céltáblája volt. Ilyen helyzetben nem tudok és nem is akarok tovább dolgozni. Az MLSZ elnöki teendőit Tisza László látja el későbbi intézkedésig. Ő helyettesítette az utóbbi hetekben a betegeskedő Somogyi Jenőt.
