Petőfi Népe, 1988. július (43. évfolyam, 156-181. szám)
1988-07-05 / 159. szám
t 1988. július 5. • PETŐFI NÉPE • 3 Kitüntetett egészségügyi dolgozók Az egészségügyi miniszter Kiváló Munkáért kitüntetésében részesült: Abonyi Imréné pszichiátriai szakápoló (Kecskemét), Althammer Gyuláné osztályvezető ápolónő (Kalocsa), André- kovics Lászlóra gyermekápolónő (Kecskemét), Ágoston Béláné csecsemőotthoni gondozónő (Kecskemét), Bállá Istvánná osztályvezető-helyettes gondozónő (Kecskemét), Balázs Jó- zsefné élelmezésvezető (Baja), dr. Bognár Sándor körzeti főorvos (Szalk- szentmárton), Bója Miklósné gazdasági csoportvezető (Kalocsa), Bük Jó- zsefné bölcsődei gondozónő (Baja), dr. Csanyik Antal szülész-nőgyógyász főorvos (Baja), Csenki Endre csoportvezető műszerész (Kecskemét), Csibi Jánosra közegészségügyi járványügyi ellenőr (Baja), Csóti Jánosné szociális nővér (Kalocsa), dr. Dávid Gyöngyi körzeti fogorvos (Dunapataj), Devics Józsefné körzeti védőnő (Kecskemét), Dobos Mihályné bölcsődei gazdasági ügyintéző (Kiskunfélegyháza), Elmer Ádám gyógyszertárvezető (Hajós), Endre Sándorné szociálpolitikai főelőadó (Kiskunfélegyháza) Fehér Györgyné röntgenasszisztens (Kalocsa), Fekete András gyógyszertárvezető (Tompa), Fekete Sándorné körzeti ápolónő (Kecskemét), dr. Görög Árpád osztályvezető főorvos (Kecskemét), Gyapjas Sándorné bölcsődevezető (Kiskunfélegyháza), Gyetvai Mihályné körzeti védőnő .(Hercegszántó), Gyulai Józsefné bölcsődei gondozónő (Kecskemét), Habzda Máténé gyermekotthoni gondozónő (Gara), Hideg Péterné gazdasági vezető (Baja), Horváth Attiláné személyzeti osztályvezető (Kecskemét), Huszti Istvánná gyógyszertári asszisztens (Bácsbokod), Hübner János fűtő (Baja), Iszer Csabáné gyógyszertári központi csoportvezető (Kecskemét), Janity Jánosné csoport- vezető szakács (Baja), dr. Juhász Gábor osztályvezető főorvos (Kalocsa), dr. Kajtsa Judit igazgató főorvos (Gara), Katona András fűtő (Kalocsa), Kiss M. Sándorné szakácsnő (Bácsbor- sód), Király Istvánná gondozásiközpont-vezető (Baja), dr. Koncz Erzsébet körzeti gyermekorvos (Kiskunmajsa), dr. Kováts László ügyvezető körzeti főorvos (Kiskunmajsa), Kristó Imréné körzeti ápolónő (Szabadszállás), Ku- batov István fűtő (Gara), Laczkó Gáborra gyógyszertári központi csoportvezető (Kecskemét), Laczkó Jenőné asszisztens (Kecskemét), Lehoczkiné Zentai Ágnes műtősnő (Baja), Molnár Józsefné bölcsődei gondozónő (Baja), dr. Oszlánczi Gábor csoportvezető belgyógyász főorvos (Kiskunhalas), dr. Sárospataky Ilona körzeti fogorvos (Szentkirály), Selmeczi Lajosné kötözés nővér (Kecskemét), dr. Somogyi Zsuzsanna csoportvezető főorvos (Kecskemét), Szabó Józsefné bölcsődei gazdaasszony (Kecskemét), Szolnoki Lajosné osztályvezető ápolónő (Kiskunfélegyháza), Sződi Istvánná gazda- ságiigazgató-helyettes (Kalocsa), Szőts Béláné körzeti ápolónő (Csátalja), dr. Vág Zsuzsanna főorvos (Baja), dr. Vé- ha Irén fogász-alorvos (Kiskunhalas), dr. Vidéki Erzsébet körzeti fogorvos (Tiszaalpár), Virág Andrásné ápolónő (Baja). Az egészségügyi miniszter ötvenöt egészségügyi dolgozó munkáját miniszteri dicsérettel ismerte el. Bács-Kiskun Megye Egészségügyéért feliratú emlékveretet kapott dr. Matejka Zsuzsanna, volt megyei főgyógyszerész, közel tíz éven át végzett kiemelkedő szakmai, szervező-irányító munkájáért, a gyógyszerellátás terén kifejtett eredményes tevékenységéért. A megyei orvostudományi bizottság által kiírt pályázaton a bírálóbizottság első díj kiadását nem javasolta. Második helyezést ért el dolgozatával dr. Raffai Sarolta főorvos, dr. Kádár László szakorvos, dr. Török László osztályvezető főorvos szerzőcsoportja (Kecskemét), valamint dr. Joó Imre laboratóriumi osztályvezető, dr. Garai István belgyógyász szakorvos, dr. Tóth Sándor osztályvezető főorvos igazgató főorvos szerzőcsoportja (Kiskunfélegyháza). Harmadik díjat kapott dr. Lakos Istvánná dr. Pápay Magdolna gyógyszertárvezető gyógyszerész (Nyárlőrinc). TÜSKE Két munka helyett — elég lett volna egy is! Pazarlásnak nevezi Czeglédi Zsigmondné olvasónk azt az esetet, ami az idén vele történt. Huszonhárom évi használat után — kérésére, asztmás fia egészségi állapotára való tekintettel — a Kecskeméti Zománc- és Kádgyárhoz közel fekvő helyett távolabb, a Rákóczi úton kapott egy másik tanácsi bérlakást. Méretre majdnem ugyanakkora, mint az előző. Használatba vételi díja tízezer forinttal kevesebb amazénál. A házba nem mehet be akárki napközben sem. Maguk a lakók nyithatják belülről gombnyomásra a kaput látogatóiknak. Tiszta a lépcsőház — rendszeretők a szomszédok. A jó körülmények ellenére az asszony mégis úgy éfzi, benne maradt egy tüske. Kidobattak vele ugyanis az ablakon 15 ezer forintot. Az előzményekhez tartozik, hogy mielőtt egy bérlő újabb lakásba költözik, rendbe kell hozatnia a használtat a saját költségén, így tett Czeglédiné is. Falfestésért, ajtójavításért és -mázolásért, parkettatisztításért és egyéb, kisebb munkákért 15 ezer forintot fizetett. Ezt a pénzt akár kútba is dobhatta volna, mert mint később megtudta: kárba veszett a kiadása. Jöttek az IKTV-től. Felszedték a parkettát, leverték a csempét, s kidobták a jó állapotban lévő fürdőszobai berendezéseket — mint szerkesztőségünknek küldött levelében írja. Aztán belefogtak egy jóval nagyobb átalakításba, amellyel viszont elúszott az ő 15 ezer forintja. A másodszori lakásfelújítással pénze jószerivel a törmelékkel lett egyenlő. Fáj neki, hogy ez történt. — Nem volt a fürdőkádon egy karcolás, a WC-n egy rozsdafolt sem — emlékszik vissza az Árpádváros 19. szám alatti volt lakásukra Czeglédi Zsigmondné. Körülnézek én is az előző otthonukban. A teljesen újnak tetsző lakásra talán már ők sem ismernének rá. Új szekrénysor, tapéta és szőnyeg az egyik szobában. A fürdőkád sem a régi. A festék az ajtón egészen friss. Kicserélték a zárakat. Egy asztalos az utolsó igazításokat végzi. — Mi történt itt? — fordulok magyarázatért dr. Jobbágyáé dr. Juhász Pintér Arankához, a városi tanács lakásgazdálkodási osztályának vezetőjéhez. — A nyáron három vagy négy brit tanár házaspár költözik Kecskemétre— válaszolja dr. Jobbágy- né —, annak az előkészületeként, hogy szeptembertől a Katona József Gimnáziumban ők tanítják az angol nyelvet. Osztályunk azt a feladatot kapta, hogy keressen, illetve újíttasson fel számukra az ingatlankezelő és távfűtő vállalattal olyan lakásokat, ahol jó körülmények közé kerülhetnek. Első volt a sorban a Czeglédinéék elköltözésével megüresedett —- s közben kijavíttatott — árpádvárosi bérlemény. Ám erre a javításra nem alapozhattuk azt a nagyobb mérvű felújítást, amely például itt is, az egyik angol házaspár elhelyezéséhez szükséges. Megértem a bérlőt, hogy az előző, kisebb javítás — ebben az esetben — elmaradhatott volna az utána következett nagyobb felújítás előtt. E tanulságot a jövőben megszívleljük. A tanács és az IKTV törekvése, hogy majd a Kecskeméten dolgozó angol tanárokat kifogástalan lakásokkal várják, dicséretre méltó. Nem zárkóztak el a régi bérlő, Czeglédi Zsigmondné kérésének teljesítésétől sem, hogy asztmás fiával a füstös gyár közeléből távolabb költözhessen. A két költséggel elvégzett munka helyett azonban elég lett volna — egy is. Akkor nem maradt volna tüske a kecskeméti lakóban és 15 ezer forint a törmelékben! Kohl Antal 0 S bizony, ez mérés a javából! Mit bír a kocsi, mikor, hol, mihez képest, s mennyiért! (Kép és szöveg: Straszcr András) 0 Közérzetünk alakulásának fontos tényezője a lábbeli. Például, aki 42-es cipőt hord, az egyben 8-ast is, sőt a 270-es is jó neki. Ez utóbbi szám egy Mondopoint- nak nevezett, majdnem világszabvány direktmetrikus ISO rendszert takar, mely nemcsak a lábhosszt, hanem a bőséget, s a bütyökkerületet is figyelembe veszi. Ez a szabvány 1982-től itthon is érvényben van, de a gyárak anyagi okok miatt alig-alig használják, tgy hát marad a határozatlan próbálkozás egy-cgy vásárlásnál — ha van elegendő értékmérő eszközünk ... (Pénz.) Mérni! Mérés: 1. Egynemű meny- nyiségek összehasonlítása annak megállapítására, hogy az egyik: a mérték hányszor foglaltatik a másikban: a megmérendő mennyiségben. (Idézet: Révai Nagy Lexikona, 1915.) Mérés: 2. Az a cselekvés, hogy valaki mér valamit. (Magyar Értelmező Kéziszótár, 1978.) Mérés: 3. Kapitány a gépházba: — Mennyi?! — 30! — Mi 30?! — Mi mennyi? A Nemzetközi Mértékegység Rendszer mintegy 75-féle alap-, kiegészítő és származtatott egységet ismer a méréssel kapcsolatban. Ennek első, hazánkban elfogadott, ismert példája az 1876-ban idekerült 16-os számú platina méterrúd, mely megfelel az egyenlítő hosszának negyvenmilliomod részével. Ma már természetesen ennél pontosabb az atomrezgésen alapuló méretszámítás. A mérés napjainkban mindenre kiterjed — az erő, a teljesítmény, az idő, a megvilágítás, a kapacitás, a keménység, az elnyert sugárdózis és még sorolhatók a megszámlálhatatlanul sokféle dolgok, melyek mindmind adattá — méréssel meghatározható mértékké válnak. 0 A tejtermékek ellenőrzésének fontos mozzanata a csíraszám meghatározása a kecskeméti tejüzem mikrobiológiai laborjában. Ha sok, a termék alvadékony, romlékony, savanyodásra hajlamos; ha kevés — teljes hűtőlánc esetén hosszabb ideig fogyasztható. Pasztőrözéssel 90 százalékos hatásfokkal csökkenthető a csíraszám, s ez már tartós tejnek számít. Ezek a mérések Katona Józsefné üzemi higiénikus feladatai. 0 Amikor nem a műsor, hanem a készülékünk rossz, akkor Joó Tamás műszerész ésaTeslatv-gene- rátor segítségével javul meg a Videoton márkaszervizében. A méréskor hang- és képjelimitációval fekete-fehér és színes bcállítóábrával a hibák többsége kiderül, s az alkatrészcsere eldönthető. 0 A Petőfi Nyomdában egyre igényesebb termékek készülnek (nem újság). Ezek minőségével szorosan összefügg az úgynevezett nyomdai eredeti — képek — árnyalati terjedelmének meghatározása. A denzitométercn Csapiár György scanner-operátor valójában az eredeti kép feketedését méri, a kapott adat meghatározza, hogyan kell beavatkozni. 0 A vizet nemcsak literrel)!) lehet mérni, hanem mágneses indukcióval is. A vízmű szennyvíztelepén felszerelt készülékekben a meghatározott frekvencián (rezgésszámon) kialakult mágneses teret az átfolyó víz meny- nyisége befolyásolja, s a változás mértéke 8-9 ezer köbméter napi szennyvízmennyiséget jelent. Ezenkívül itt fontos adat a szennyvíz lúgossága —savassága, s a gáztartalma is. Nyári Pál üzemvezető az egyik adatkijelző táblán a tisztító működését tudja figyelemmel kísérni. Átmeneti- otthon-hálózat volt állami gondozottaknak Átmenetiotthon-hálózatöt épít ki a volt állami gondozottaknak, illetve a rossz anyagi körülmények között élő fiataloknak az Otthonteremtők Országos Egyesülete. A május végén alakult szervezet az állami gondozásból kikerültek és a 30 év alatti hátrányos helyzetű fiatalok lakáshoz jutásának segítését vállalta fel. Olyan átmeneti otthonokat kíván létrehozni, amelyekben néhány évig alacsony bérleti díjért lakhatnak a rászorulók. A fiatalok — a takarékfeltételeket vállalva — összegyűjthetik a lakásbefizetéshez szükséges összeg egy részét. A hiányzó pénzt az egyesület alaptőkéjéből pótolja. Az egyesület most arról tájékozódik, hogy megyénként hányán kérnének támogatást lakáshelyzetük megoldásához. Számba veszi az otthonok kialakítására alkalmas, használaton kívüli házakat, valamint a beépíthető telkeket is. Az első vizsgálódások szerint Békés megyében mintegy 80 első otthonra váró, támogatásra szoruló fiatal él; 32 településen csaknem száz otthon megépítésére alkalmas épületet találtak. A volt állami gondozottak felkutatása, szociális körülményeik vizsgálata megkezdődött a fővárosban, s az ország más vidékein is. E munkában az egyesület a helyi körülményeket jobban ismerő KISZ- és szakszervezeti csoportok segítségét kérte, s felvette a kapcsolatot a Menedék alapítvánnyal, valamint a „Józan élet, egészséges család” szövetséggel is. Az egyesület az átmeneti otthonok építése és kialakítása mellett a hozzá forduló fiataloknak tájékoztatást nyújt a lakáshoz jutási lehetőségekről és feltételekről. Várhatóan szeptembertől jogi, műszaki és pénzügyi tanácsadó szolgálatot is indít. Társasági élet Állítólag ősszel tárgyal majd az Országgyűlés a társasági törvény tervezetéről. Mint laikus eddig azt hámoztam ki a társasági törvény vitájából, hogy a jövőben mindenféle gazdasági szervezetek mindenféle más gazdasági szervezetekkel társulhatnak — különféle szabályok szerint —, s ez majd oly nagyon jó lesz. Létrejöhetnek részvénytársaságok, korlátolt felelősségű társaságok, betéti társaságok, s ki tudja még miféle szervezetek. A gazdasági életben mindez igen új lesz nálunk, legalábbis azoknak, akik negy- ven-ötven évnél régebbre nem emlékeznek. A magánéletben viszont már évtizedek óta megalakultak a tőkeáramlást segítő szervezetek. A főbb típusaik az alábbiak. „Komámasszony kölcsönösen segítő társaságok”: tagjai háziasszonyok lehetnek, akik nem jönnek ki a kosztpénzből. A társaságok száma gombamód szaporodik. E szervezetekben a tőkehiány gyakori, így a meglévő minimális tőke — főleg hó végén — a tehetősebb háztartásokból a tőkeszegényebbe vándorol, majd a hó végén a tőkeáramlás időlegesen megfordul. A tőke forgási sebessége igen gyors, a beruházások viszont soha nem térülnek meg, a magyar hagyományokhoz híven. „Add vissza a babaruhát közkereseti társaság”: a társaság tagja lehet minden fizikai személy, szellemi munkát végző természetes személy, továbbá a kis keresetű jogászszemély, nem tévesztendő össze a jogi személlyel. A társaság működési sémája a következő: a kinőtt gyermekruhákat az egyik tag átadja a másiknak, hogy az ő gyermeke hordja. Amikor az is kinőtte, visszakerül az első taghoz, hogy az új gyerek ismét viselhesse. A ruhák körforgása addig tart, amíg teljesen nem amortizálódik (kilyukad, avagy ronggyá foszlik ). „Piknik részvénytársaság”: a régi metódus szerint funkcionál. Az egyik részvényes hozza a kaját, a másik részvényes hozza a piát, a harmadik részvényes vigyáz a gyerekekre. A tagok egyetemlegesen felelősek azért, hogy a buli jól sikerüljön. „Kaláka gazdasági egyesülés”: ősmagyar társulási forma, törvény nem szabályozza, csak a szokásjog. Alapelve az én vakarom a te hátadat, ha te vakarod az enyémet. Nem csak a házépítésnél bevált forma, modern vetülete a „kéz kezet mos polgári jogi társaság”. „Összetesszük, amink van betéti társaság”, lásd még monogám házasság: a be- teendő javak száma egyre szűkül. A fiatalok egy-két apróságon kívül alig tudnak valamit is betenni a takarékba. Ezen segíthet a kötvény, a részvény és a kincstár- jegy, amelyek nagyobb hasznot hoznak. Egyetlen hátrányuk, hogy pénz kell beszerzésükhöz. A monogám házassági betéti társaságban pedig ebből van a legkevesebb. A magánéleti társaságok sora még hosszasan folytatható, de tovább nem érek rá. Este összeül az „ Ulti korlátolt felelősségű társaságunk”. A tétet ugyanis húsz fillérre korlátoztuk, tekintettel a tagok külgazdasági egyensúlyára. Majláth László *
