Petőfi Népe, 1988. július (43. évfolyam, 156-181. szám)
1988-07-05 / 159. szám
Előrejelzés az ország területére ma estig: Nagyon meleg és többnyire napos idő lesz. Csak délután növekszik meg a gomolyfelhőzet, és helyenként zápor, zivatar várható. Napközben megélénkül a déli szél. A hőmérséklet napközben 29 és 34 fokig emelkedik. Távolabbi kilátások szerdától szombatig: A hét közepén kánikula várható, sok napsütéssel. Csütörtökön felhősebb idő valószínű, záporokkal. Pénteken megélénkül az észa- kias szél, túlnyomóan napos időre számíthatunk a hét végén. A legalacsonyabb hajnali hőmérséklet eleinte 20 fok körül, majd IS és 20 fok között, a legmagasabb nappali hőmérséklet eleinte 32 és 37 fok, az időszak végén 25 és 30 fok között alakul. Jelentős mennyiségű (legalább napi 5 mm) csapadék az ország területének 30 százalékán várható. (Straszer András képriportja) VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NEPE AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XLIII. évf. 159. szám Ára: 1,80 Ft 1988. július 5., kedd Grósz Károly a Szovjetunióba érkezett Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára, a Minisztertanács elnöke az SZKP KB meghívására hétfő este Moszkvába érkezett. A szovjet főváros Seremetyevo —2 repülőterén Jegor Ligacsov, az SZKP KB PB tagja, a KB titkára és Vagyim Medvegyev, az SZKP KB titkára fogadta a magyar vezetőt. Jelen volt Rajnai Sándor, a Magyar Népköz- társaság moszkvai nagykövete és Borisz Sztukalin, a' Szovjetunió budapesti nagykövete. Az MSZMP főtitkára, miniszterelnök a Malév járatával érkezett Budapestről Moszkvába rövid munkalátogatásra. Az utazást oldott légkör jellemezte. Grósz Károly több utassal beszédbe elegyedett és autogramot is adott. Megnyílt a szállítási nyári egyetem Urbán Lajos közlekedési miniszter nyilatkozata Hétfőn délután Kecskeméten a technika házában a KM Központi Szállítási Tanács titkársága, a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskola, a megyei szállítási bizottság immár 12. alkalommal rendezte meg a szállítási nyári egyetemet. Tohai László, a megyei tanács általános elnökhelyettese, a megyei szállítási bizottság elnöke megnyitójában a megye és Kecskemét vezetőinek nevében köszöntötte az országos rendezvény résztvevőit. A megnyitót követően Urbán Lajos közlekedési miniszter tartott előadást, majd Sárközy Tamás, a Minisztertanács parlamenti titkárságának vezetője a gazdaságirányítás új szervezetéről beszélt. Az első nap befejező előadását dr. lvány Árpád, a Közlekedési Minisztérium főosztályvezetője tartotta a belföldi szállítmányozás helyzetéről és további feladatairól. A szállítási nyári egyetem megkezdése előtt arra kértük Urbán Lajos közlekedési minisztert, mondja el dióhéjban olvasóinknak, milyen kérdésekkel foglalkozik előadásában. — Az előadás rendhagyó lesz — kezdte a miniszter —, ugyanis a hallgatóságot szeretném bevonni az együttgondolkodásba, mindazokról az aktuális témákról, amelyek a minisztériumot foglalkoztatják. Beavatni azokat, akik a szállítási feladatokat végzik, s azokat is, akik szolgáltatásainkat igénybe veszik. Címszavakban: a vasút gondjairól, a közúthálózatról, annak fenntartásáról, új elgondolásokról, a magánfuvarozás bővítéséről lesz szó. — Korszerűsödik-e a magyar légi- és tengeri közlekedés, lesz-e autópályahasználati díj? — Sokszor felvetődik a kérdés, miért nem vásárolunk korszerű repülőgépeket. Ez -nemcsak anyagi kérdés, hanem gazdaságossági is, hiszen megtérü(Folytatás a 2. oldalon.) Megkezdődött a tanítók nyári akadémiája Baján — Illesse megbecsülés a jelenlevő tanítókat, akik nyári szabadságukból áldottak, hogy a legfrissebb pedagógiai kutatásokkal ismerkedjenek — mondta dr. Fátrai Klára, főigazgató-helyettes tegnap a bajai Eötvös József Tanítóképző Főiskolán, amikor megnyitotta a tanítók XXIII. nyári akadémiáját, s köszöntötte a Bács-Kiskun, Békés, valamint Csongrád megyéből érkezett, mintegy 250 általános iskolai pedagógust. Ezt követően dr. Major Imre, a Bács-Kiskun Megyei Pedagógiai Intézet igazgatója vázolta az ötnapos továbbképzés célját, majd dr. Kelemen Endre, a művelődés- ügyi minisztérium főosztályvezetője tartott nagy érdeklődéssel kísért előadást A pedagógia időszerű kérdései címmel. — A reformban alapvető feladat az általános iskola fejlesztése — mondotta. A nemzetközileg is elismert eredmények ellenére a közvélemény — sokszor indulatosan és türelmetlenül —, ettől az intézménytől kéri számon az oktatásügy egyes területein tapasztalható lemaradást. Kétségtelen, hogy a magyar általános iskolának mindmáig nem sikerült a tömegoktatás nagy dilemmájára megtalálni a választ. Az uniformizáló jelleg miatt az itteni tanulás a középszerűségnek kedvez, és nem szolgálja sem a hátrányos helyzetű, sem a kiváló tehetségű gyermekek megfelelő színvonalú oktatását. Hiány tapasztalható a legfontosabb előfeltételekben: még mindig kevés a pedagógus, a tanterem és az oktatóeszköz. Az előadás után számos kérdést intéztek a hallgatók dr. Kelemen Endréhez. — Van-e tanítófelesleg, hogyan tervezik az egytanítós rendszerre való visszatérést, illetve az óvoda és az iskola közötti átmenet zökkenőmentesebbé tételét. (A Petőfi Népe interjút készített a főosztályvezetővel, így lapunk olvasói is választ kapnak majd e kérdésekre.) . A nyári akadémia programja ma dr. Kozma Tamás, a Budapesti Oktatáskutató Intézet osztályvezetőjének szociológiai, majd holnap dr. Balogh László, a debreceni tudományegyetem tanszékvezető tanárának a pedagógus személyiségéről tartott előadásával folytatódik. Csütörtökön dr. Hanictz Tiborné, a bajai főiskola docense értekezik a kiemelkedő képességű tanulók lehetőségeiről, majd dr. Blumenfeld Gyuláné, az OPI osztályvezetője a nehezen nevelhető gyermekek problémáiról beszél. A nyári akadémia pénteken dr. Kovács Sándor, a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem dékánhelyettesének A gyermeki érdekeltség a nevelésben című előadásával, majd dr. Rákos Istvánná, Csongrád megyei művelődési osztályvezető zárszavával fejeződik be. Gál Zoltán HUSZÁR ISTVÁN A HAZAFIAS NÉPFRONT ÚJ FŐTITKÁRA Állásfoglalás a mozgalom feladatairól A Hazafias Népfront Országos Tanácsa — Kállai Gyula elnökletével — hétfőn ülést tartott a Parlament kongresszusi termében. A testület először személyi kérdésekben döntött, majd a pártértekezlet utáni népfrontmozgalmi feladatokat vitatta meg. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának személyi javaslatait Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, a Minisztertanács elnöke terjesztette elő. Kérte az országos tanácsot, hogy Pozsgay Imrét — érdemei elismerése mellett — főtitkári tisztségéből mentse fel. Az indítvánnyal kapcsolatban kifejtette: Pozsgay Imre aktív politikai, közéleti tevékenysége és szervezőmunkája nyomán az elmúlt esztendőkben a Hazafias Népfront a magyar politikai közélet, a magyar társadalmi élet meghatározó mozgalmává vált. A HNF OT főtitkárának politikai tapasztalata, konstruktív szemlélet- módja és a politikai kérdésekben megmutatkozó nyíltsága nagyban hozzájárult a politikai intézményrendszer megújulásához, annak a politikai közgondolkodásnak a kialakításához, amely egyik feltétele, hajtóereje a gazdasági, a társadalmi, a politikai kibontakozásnak. Éppen erre az értékes közéleti tevékenységre való tekintettel kérte fel a Központi Bizottság Pozsgay Imrét, hogy tapasztalatait a kormányzati munka korszerűsítésében kamatoztassa. Grósz Károly emlékeztetett arra: olyan kormányzati munkát kívánnák meghonosítani, kialakítani, amely megfelel a társadalom mai politikai igényeinek; amely alkotó módon és kezdemériyezően vállal részi a politikai intézményrendszer korszerűsítésében; amely az Országgyűléssel, a különböző önszerveződési mozgalmakra épülő helyi államhatalmi szervekkel, valamint a különböző társadalmi szervekkel együttgondolkodva foglalkozik a társadalom és az ország előtt álló feladatok megoldásával. Az elmúlt évek nagy politikai tanulsága, hogy gazdasági megújulás, korszerűsítés elképzelhetetlen a politikai struktúra modernizálása, s egy új közgondolkodás kialakítása és meghonosítása nélkül. Pozsgay Imrének új állami tisztsége lehetőséget ad arra, hogy még inkább az állami munka vérkeringésébe kapcsolja be azt a nagy politikai élményanyagot, amelyet a népfrontmozgalomban szerzett, ugyanakkor a kormányzati szándékok és törekvések előkészítésében aktivizálni tudja a mozgalom hatalmas szellemi, szervezeti tartalékait. Ezt követően Grósz Károly a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága nevében a Hazafias Népfront főtitkárának Huszár Istvánt, az MSZMP KB Párttörténeti Intézetének igazgatóját javasolta. Indoklásul elmondotta: fontos szempont volt, hogy olyan vezetőre tegyenek ajánlást, aki ismeri a mozgalom belső életét, szokásait és szabályait, aki nyitott a népfrontmozgalomban lévő sokszínű szellemi áramlatra, gondolatra, törekvésre. Az előterjesztést követően az ülés résztvevői közül többen szót kértek. Ratkó József költő javasolta, hogy az országos tanács tagjai állítsanak több jelöltet és titkos szavazással döntsenek a főtitkár személyéről. A főtitkári tisztre Bihari Mihály egyetemi tanárt ajánlotta. Sípos Béla, a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem docense indítványozta: szavazással döntsön az országos tanács arról, hogy a főtitkárt milyen módon — nyílt avagy titkos szavazással — válasszák meg. Javasolta: a népfrontban hozzanak létre társelnöki funkciót, s arra Márton Jánost, a HNF Országos Tanácsának alelnökét jelöljék. Dr. Mándi Barnabás orvos amellett érvelt, hogy az országos tanács most ne válasszon főtitkárt, hanem alakítson jelölőbizottságot, s annak jelentése alapján szeptemberben hozzanak döntést. Czine Mihály irodalomtörténész támogatta a Huszár Istvánra vonatkozó javaslatot. Szabó Kálmán tanszékvezető egyetemi tanár egyetértett a javaslatokkal, nem tartotta célszerűnek új jelöltek állítását. De ő is a titkos szavazás mellett voksolt. Pásztor Béla veresegyházi tanácselnök kifejtette: bizalommal van a javaslatot tevő szervezet iránt, ezért a főtitkár személyére tett indítványt elfogadja. A Hazafias Népfront Országos Tanácsa — 15 ellenszavazattal és 9 tartózkodással — úgy döntött, hogy személyi kérdésekben nyilvános szavazást tart. Az országos tanács egyhangúlag felmentette Pozsgay Imrét főtitkári tisztéből, és megerősítette tagságát az országos tanácsban és az országos elnökségben. A HNF Országos Tanácsa Huszár Istvánt — két ellenszavazattal és 25 tartózkodással — főtitkárrá választotta. Az ülésen Paskai László bíborost, esztergomi érseket, a Magyar Katolikus Püspöki Kar elnökét, a népfront országos tanácsának tagját az országos elnökségbe választották. Tóth Károlyt, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnökét és Nagy Gyulát, az Evangélikus Egyház püspök elnökét megválasztották az országos tanács és az országos elnökség tagjává. Az országos pártértekezlet utáni népfrontfeladatokat taglaló vitaindítójában Pozsgay Imre hangsúlyozta: nagyon fontos kérdés az is, hogy a népfrontmozgalom milyen módon és milyen szakaszban kapcsolódjék be az ország sorsát és jövőjét érintő politikai döntések előkészítésébe. Annak érdekében, hogy minél kevesebb alkalommal kelljen voluntarista és később hibásnak bizonyuló döntések támogatása miatt a népfrontnak sajnálkozását kifejeznie, újra kell gondolni a döntéselőkészítésben és a politikában való részvétel dolgát is. A mélyreható, alapos vizsgálat a népfrontnak és a pártnak egyaránt érdeke, mert ebből a vizsgálatból közös társadalmi-politikai haszon származhat. A szocialista politikai pluralizmus kérdésével kapcsolatban Pozsgay Imre hangsúlyozta: amennyiben ez a szocializmus megújulásának és az újfajta ki(Folytatás a 2. oldalon) EGÉSZSÉGÜGYI DOLGOZÓK KITÜNTETÉSE Semmelweis-emlékünnepség Kalocsán Az évrc-I évre megrendezendő megyei Scmmelwcis- emlékünnepségnek tegnap Kalocsa áldott otthont. A városi tanács dísztermében ezúttal olyan vendégek foglaltak helyet, akik Bács-Kiskun városaiban, községeiben, tanyáiban különösen sokat tettek és tesznek egészségünk megőrzése, vagy visszaszerzése érdekében. Az ő munkájukat — és pályatársaikét — méltatta dr. Szabó Miklós, az MSZMP megyei bizottságának első titkára, az ünnepség előadója, kiemelve, hogy e hivatás gyakorlásakor is a tehetségnek és a tudásnak kell érvényesülnie. Mint elmondotta, gazdasági gondjainkat csak egészséges emberek tudják megszüntetni. Ebben nagy szerepe van a gyógyítóknak. Ök jelenleg úgy végzik dolgukat, hogy erkölcsi és anyagi megbecsülésük nincs összhangban a fizikai és szellemi igénybevételükkel. A megyei pártbizottság első titkára — ismertetve azt, hogy Bacs-Kiskunban évente nem kevesebbszer, mint hárommilliószor keresik fel segítségért az arra rászorulókat — az ünnepségen kérte az egészségügyben dolgozókat a további lelkiismeretes, odaadó munkára, s megköszönte eddigi helytállásukat. Ezt követően kitüntetések, jutalmak átadására került sor. Dr. Geri István, a megyei tanács elnökhelyettese adta át a Bács-Kiskun Megyei Tanács által adományozott, dr. Hollós József-dijat dr. Bakóczay Lászlónak, a megyei tanács Hollós József Kórház-Rendelőintézet főigazgató főorvosa általános helyettesének, dr. Lányi Borbálának, a Kiskőrösi Állami Gazdaság csoportvezető üzemi főorvosának. A szociális és egészségügyi miniszter az országos Sem- melweis-ünnepségen Kiváló Orvos kitüntetésben részesítette — kiemelkedő szakmai munkájáért — dr. Tóth Jánost, a Kalocsai Városi Kórház igazgató főorvosát. Az országos ünnepségen Kiváló Munkáért kitüntetést kapott Nagy Sándorné bajai körzeti védőnő. (A további kitüntetésekről lapunk 3. oldalán számolunk be.) V. Z.
