Petőfi Népe, 1988. július (43. évfolyam, 156-181. szám)

1988-07-29 / 180. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1988. július 29. KÜLSŐ-BELSŐ MEGÚJULÁS A vállalkozókedvű Berkes • Az Épületkarbantartó és Szolgáltató Ipari Szövetkezet munkásai egy év alatt végzik el a kollégium külsó-belsó felújítását és korszerű­sítését. (Méhesi Éva felvételei) Titkos üzenetek, apró csínyek, pad- firkák, dolgozatok és felelések, tanítás utáni tereferék, a felnőtté válás konflik­tusai . . . Emlékezetünk a diákévek leg­apróbb részleteit is pontosan megőrzi. S hogy az elraktározott emlékek kelle­mesek vagy szégyenletesek, a meghatá­rozó részletek képviselnek-e értéket, hogy az iskola és pedagógusai milyen indíttatást adtak, ezek mind meghatá­rozó elemei a felnőttkornak. Már azért sem közömbös, hogy milyen környezet veszi körül a középiskolást legfogéko­nyabb éveiben. Szerencsések hát azok a fiúk és lányok, akik a Berkes Ferenc Kereskedelmi Szakközépiskolába jár­nak. Szerencsések azért, mert a 150 éves Ókollégium felújított épülete olyan esztétikai élményt nyújt, amely beépülve a személyiségbe, igényességre, az értékek őrzésére kötelez. De nem ez az egyetlen oka, hogy egyre több szó esik a „Berkesről”. A formai megújulást ugyanis a tartalmi munka alapvető korszerűsítése, a kor követelményeinek rugalmas követése is kiegészíti. A változásokról dr. Bozsó Ferenc igazgatóval beszélgettünk. Berkes Ferenc Kereskedelmi Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet — igy hangzik szeptembertől az intézmény pontos neve. Ez már önma­gában is jelzi: részben szűkül, ugyan- ■ akkor bővül is tevékenységünk. A pro­filtisztítás eredményeképpen ugyanis úgynevezett négy plusz kettes képzési formát vezettünk be. Ez azt jelenti, hogy az 1988—89-es tanévtől intéze­tünkben négy szakmunkás és két szak­középiskolai osztály dolgozik majd év­folyamonként, ami összesen húsz tanu­lócsoportot, s mintegy 750 diákot je­lent. csak a nappali képzésben. — Alapvető változásról van tehát szó, amely új, eddig ismeretlen feladatok elé állítja az iskola vezetőségéi. — Magunk is szorgalmaztuk a pro­filtisztítást, ám csak az 1990- 91-es tanévtől számítottunk a bevezetésére. Tavaly fejeződött be az épület felújítá­sa, ami óriási előrelépés volt az iskola életében: kedvező feltételeket teremtet­tek számunkra egy tizenkét osztályos szakközépiskola működtetéséhez. Je­lenleg 19 tantermünk van — köztük a nélkülözhetetlen nyelvi labor, könyv­tár, számítástechnikai terem. Ezzé szemben ősztől húsz csoportnak kell helyet adnunk. Két év múlva mennyivel lett volna ideálisabb a helyzet? — A tetőtér beépítésével lehetősé­günk van terembővítésre, ám a szüksé­ges pénz még nem áll rendelkezésünk­re. Számításaink szerint 1989 szeptem­berére tudjuk kialakítani azt a néhány, 25—30 négyzetméteres helyiséget, me­lyek a csoportbontások alkalmas szín­helyei lehetnek. Ezzel némileg megol­dódnának a problémák. —A képzési forma bővülése a peda­gógusokat is újfajta feladatok és elvárá­sok elé állítja. — Elsődlegesen a szakmunkáskép­zők és szakközépiskolák közötti elkü­lönítést szeretnénk felszámolni. Né­hány pedagógust átveszünk a Széche­nyi István Vendéglátóipari Szakközép- iskola és Szakmunkásképző Intézetből, mások pedig tőlünk kerülnek át hozzá­juk. Bizonyos, hogy nem lesz könnyű időszak az első néhány hónap, de bí­zunk az eredményekben. Minden kez­deményezést támogatunk, ami rangot szerez intézményünknek, elismerést pe­dagógusainknak és kamatoztatható is­mereteket diákjainknak. — Tehát a profiltisztítás nem az egyetlen „újítás", amiben részt vesznek? — Az 1989—90-es tanévtől tervez­zük például a technikusképzés beindí­tását, s kérelmeztük a Nyíregyházán már egy éve sikerrel folyó kísérlet kecs­keméti hasznosítását is. Ez utóbbi lé­nyege, hogy a középiskola első két évé­ben nem tesznek különbséget szak­munkás és szakközépiskolás között. Egységes tanterv alapján, azonos tan­anyagot sajátít el mindenki, s csak a harmadik esztendőben indul meg a sze­lektálás. A jobb képességűeket érettsé­gire, a kevésbé szorgalmasakat pedig szakmunkásvizsgára készítik tovább. — Most lesznek másodikosok az ide­gen nyelvi tagozat „úttörői". Milyen ta­pasztalatokkal zárult az első év? — Nem váltotta be maximálisan a hozzá fűzött reményeket. A német ta­gozaton a tanulók többsége nem bírta az ütemet, így a tizennyolc főből mind­össze hatan maradtak. Úgy döntöt­tünk ezért, hogy a következő évfolya­mot nagyobb létszámmal indítjuk. — Huszonkétmilliós költséggel jelen­leg folyik a kollégium felújítása, ami ugyancsak jelentős állomás az intéz­mény életében. .— Hogy a felújítás, a korszerűsítés szükségszerűségét alátámasszam, már­is mondok két adatot: 1986-ban 114 ezer, 1987-ben pedig 438 ezer forintot forgalmaztunk abban a régi, lerob­bant, 10—12 ágyas hálószobákból álló épületben. Kitűnik tehát, hogy Kecske­mét növekvő idegenforgalma nagy le­hetőségeket nyit a diákotthonok előtt, amennyiben ezzel élni tudnak. Mi megpróbáljuk. A felújítás után vonzó, két-három ágyas, ízlésesen berendezett, vizesblokkal ellátott szobákkal várjuk a szállóvendégeket. 150 forint éjsza­kánként. A 160 férőhelyes szálló szep­tembertől 190 embert tud majd fogad­ni, néhány éven belül pedig a volt la­postetős épület átalakításával további hálószobákat létesíthetünk. Mi már ősszel megküldjük ajánlatunkat az ide­genforgalmi hivataloknak, s már most biztosak lehetünk abban, hogy a pro­paganda hatására 1989 egész nyarára benépesítjük a diákotthont. Sőt, nem látszik elérhetetlen célnak az sem, hogy valutabevételünk is legyen. Igaz: egy kollégium elsődleges fel­adata, hogy diákjainak szállást, nyu­godt légkört teremtsen, egy középisko­láé pedig a nevelő-oktató munka. Ám ha e feladatának maradéktalan ellátása mellett egy diákszálló gazdálkodó szervként, egy iskola pedig az újítások felkarolójaként is beválik, az minden­kinek csak hasznára lehet. G. Tóth Tímea A KALOCSAI MUZEUM ÚJ KIADVÁNYSOROZATA Bátyai családnevek a feudalizmus korában „Kozma Gál házas, István testvére legény” Színvonalas kiadvánnyal indult remélhetően hosszú útjára Bárth János szerkesztésében a Kalocsai Múzeumi Közlemé­nyek. A Bátyai Piros Paprika Termelőszövetkezet anyagi tá­mogatásával megjelent ízléses küllemű füzetet a Kalocsai Mú­zeumbarátok Köre adta ki. A közölt tanulmány szerzőjéről, Fehér Zoltánról eddig is tudható volt, hogy minden munkájában körültekintő alapos­sággal, a tudományos kutatás alapelveinek szigorú érvényesí­tésével elemzi dolgozata tárgyát. Több pályadíj is jelzi felké­szültségét, igényességét. A Bátyai családnevek a feudalizmus korában című tanul­mánya egy nagyobb kutatás része. Állami összeírások és plé­bániai anyakönyvek összevetésével vizsgálja kishazája koráb­bi népességét. Vállalt feladata bajosabb, gubancosabb, mint kívülállók hiszik. Gyakran megesett, hogy a jobbágy felvette urasága nevét, így származását utólag nehezen lehetett kideríteni. Előfordult, hogy a magyar összeíró biztosok adtak nevet addig névtelen, vagy csak keresztnévjellemző tulajdonság, megkülönböztető jegy szerint nyilvántartott családoknak. Még 1703-ban is meg­történt, hogy valakit Vén ember fia-ként lajstromoztak. Rövid bevezető visszatekintésből is tudható: Bátya a török kor kezdetén magyar település volt, de a XVII. század elején pusztává nyomorították a háborús viszonyok. Fehér Zoltán úgy véli, hogy az újjáéledő Bátya semmikép­pen sem tekinthető olyan telepes községnek, mint például Mis­ke, Hajós, de a megkülönböztető Magar (Magyar) név is jelzi más etnikum jelenlétét. A népességszám gyors növekedése (a XVIII. században megötszöröződött a lakosság) is nagyszá­mú beköltözőt feltételez. A szerző különböző szempontú elemzések után részletesen ismerteti forrásait, majd táblázatokban közli névtudományi elemzéseit. Példának okáért: 1720-ban a magyar és idegen eredetű családnevek között található személynévből, helynév­ből származó, foglalkozásra, népre, anyagra, növény- vagy ál­latnévre', tulajdonságra, vagyoni állapotra utaló név. A gondo­san szerkesztett kiadvány közli a felhasznált bátyai össze­írások névsorait is. így kezdődik az első, az 1548-ban keletke­zett: „Kozma Gál házas, István testvére legény, Kovács Lu­kács házas, Nagy Gáspár házas, János fia legény, Pál pap, Pesti György házas..Összesen 43 személyt írtak össze. A lányokat, asszonyokat csak az anyakönyvekben tartották nyilván. Folyóirat-tallózó Elméleti kérdés, hogy a nagy lelki megrázkódta­tásokból ki lehet-e egyáltalán teljesen gyógyítani a nemzeteket. Hibákat jóvá lehet tenni, bűnök kö­vetkezményeit enyhíteni lehet, minden bajra van valamiféle gyógyulás, de ami megtörtént, az min­dig beépül az egyének és a társadalom tudatába egyaránt, s csituló hullámverésekkel, de tovább él akkor is, amikor személy szerint már nem élnek az egykori trauma elszenvedői. A gyógyulásért a leg­többet biztosan azzal tehetjük, ha egyrészt min­dent elkövetünk, hogy hasonló baj többet elő ne forduljon, másrészt ha minél pontosabban feltár­juk a bajt magát, a hozzá vezető, s a belőle kivezető utat is. Ilyen nemzeti trauma mindmáig az, amit ötve­nes évek címen szoktunk megnevezni. Bár a távol­ság már jó három évtizedes, még mindig csak a kivezető útnak járjuk egy szakaszát, amit a többi között az is mutat, hogy a közelmúltig a legelköte- lezettebb kutatók se juthattak hozzá például a Rákosi-dokumentumok nagy részéhez. Nemes Já­nos, aki néhány éve a Társadalmi Szemlében írt Rákosi-életrajzot, most a Mozgó Világ júniusi szá­mában rendkívül tanulságos összeállítást közöl az áttanulmányozott, mintegy háromezer oldalból. Azt állapíthatjuk meg, hogy az eddig kialakult negatív képet szinte minden egyes részlet közvetle­nül is igazolja: Rákosi hatalommániás, önös érde­keket képviselő, következetesen antidemokratikus politikus volt, aki politikai, jogi és erkölcsi érte­lemben egyaránt bűntetteket követett el a magyar nép egésze ellen. Az egyik ilyen bűntett — amely a közelmúltig szintén tabutéma volt — a kitelepítések sora. Az év elején mutatták be Gulyás Gyula és Gulyás János film-szociográfiáját a hortobágyi munkatá­borokról. E mű forgatókönyvét közli az Alföld júniusi és júliusi száma. Törvénysértés nélkül. .. — ez a mű címe, utalván arra, hogy a kitelepítések „szabályosan”, az akkori törvények szerint zajlot­tak. A kitelepítési rendszer 1951 nyarától 1953 nyaráig volt érvényben, s az emberek kiszabadulá­suk után is megbélyegzettek voltak, s vagyonukat sem kapták vissza. Az is kiderül, hogy ezekkel az emberekkel az évtized második felében is nemegy­szer bántak „törvénysértés nélkül” törvénytelenül. Aki pedig verte őket, az persze nem emlékszik viselt dolgaira, hanem humanista maszlagokat hangoztat. Bacsó Péter fontos, de idillizáló szemlé­letet sugárzó filmje (Te rongyos élet) után ez a film a tényeket kívánja feltárni. Nemcsak a történettudomány, nemcsak a doku- mentarizmus, hanem a szépirodalom is sokat tehet még az ötvenes évek hitelesebb megismeréséért. Ezt ígéri Oravecz Imre készülő versciklusa, amely­ből több részlet jelent meg e hónapban is. A ciklus címe Szajla (ez a szülőfalu), alcíme: tanulmányok egy regényhez. A júliusi Alföldben, Tiszatájban, Kortársban, a múlt havi Új írásban megjelent dara­bok már jól kirajzolták e versciklus jellegét. Az 1942-es születésű költő gyerekkori falujának vilá­ga áll a középpontban, azt idézi fel ez a „verses regény”, de egyáltalán nem romantikus, hanem nagyon is tárgyias módon. Azt látjuk, amit a gye­rek láthatott, amikor számára a falu nemcsak a világ közepe volt, de maga az egész világ. Az ötvenes évek a háttere, cselekvési ideje annak a regénynek is, amelyet az Új írás közöl folytatá­sokban. Szakonyi Károly regényének Bolond ma­dár a címe, s a júliusi számban a harmadik részt olvashatjuk. Ez a mű már igazi regény, s bár ele­mezni még nem lehet, mert nem ismerjük az egé­szet, az bizonyos, hogy olvasni igencsak érdemes. Vasy Géza KÉSZENLÉTBEN A HÉT VÉGÉN ORVOSOK KECSKEMÉT: az ügye­let ideje hétfőtől péntekig 18 órától másnap reggel 8 óráig tart, szombaton, vasárnap és ünnepnapokon reggel 8 órától folyamatosan a következő hét­köznap reggel 8 óráig. Az ügyelet helye felnőtteknek: Kecskemét, Nyíri út 38. (T.: 20-488), központi tömb)diagnosz­tika. Gyermekeknek: Kecskemét, Izsá­ki út 5. C-pavilon. földszinti ambulan­cia U.: 22-822). Ágasegyháza, Ballószög, Helvécia, Hetényegyháza, Jakabszállás, Nyárlő- rinc, Városföld gyermek és felnőtt be­tegeit a munkaszüneti napokon a kecs­keméti kórház említett két épületében látják el. Orgovány: Orgovány, központi ren­delő (t.: 25); Lajosmizse, Felsőlajos, Ladánybcne: Lajosmizse, központi rendelő (l.: 24); Szabadszállás, Fülöp- szállás, Soltszentimre: Szabadszállás, központi rendelő (T.: 220); Kunszent- miklós. központi rendelő (t.: 155); Du- navecse, Szalkszentmárton, Apostag: Dunavecse, központi rendelő (t.: 75); Kerekegyháza, Fülöpháza, Kunba- racs; dr. Gódor Gy. (Kerekegyháza, Lenin tér 3.. t.: 71-338); Lakitelek: dr. Debrcczeni J. (Lakitelek, Széchenyi krt. 72., t.: 42-005). Izsák: dr. Tóth M. (Izsák, Kossuth tér 6., t.: 23); Tiszaalpár: dr. Pulius T. (Tiszaalpár. Imre tér 18.. t.: 44-162). Lelki segélyszolgálat: a kecskeméti 28-222-es telefonszámon naponta 18 órától másnap 6 óráig hívható. BAJA: az ügyeletét a kórház baleseti sebészeti pavilonjában látják el. (Po­korny u., t.: 11-244). Itt fogadják a bajai, bácsbokodi, bácsborsódi, bács- szentgyörgyi, bátmonostori, csátaljai, csávolyi, dávodi, érsekcsanádi, felső- szentiváni, garai, hercegszántói, ne­mesnádudvari, sükösdi, szeremlei és vaskúti betegeket. BÁCSALMÁS: a rendelőintézetben a bácsalmási, bácsszőlősi, tataházi, mátételki, kunbajai, csikériai, madara- si, katymári lakosokat látják el. (T.: 124). KISKŐRÖS: a Kossuth utcai rende­lőben látják el a betegeket (t.: 11-922). Fogászati ügyelet a város és a környék lakói részére minden szombaton 8-tól 12 óráig. Szakorvosi rendelőintézet: Kiskőrös, Petőfi tér 12. Az ügyelet ide­jén ellátják a kiskőrösi, akasztói, csen­gődi, tabdi, kaskantyúi betegeket. Kecel, Imrehegy: Kecel, központi rendelő (t.: 69); Soltvadkert: központi rendelő (t.: 21). KISKUNFÉLEGYHÁZA: a köz­ponti ügyelet szombaton reggel 7 órá­tól hétfő reggel 7 óráig tart. Helye: Kiskunfélegyháza, Kilián Gy. u. 7., (t.: 62-520). Ellátják a kiskunfélegyházi, gátéri, kunszállási, pálmonostori, pető- fiszállási, bugaci betegeket. A gyermekorvosi ügyelet rendje szombaton és vasárnap 7-től 19 óráig. Helye és telefonja azonos a központi ügyeletével. TISZAKÉCSKE: a rendelőintézet­ben a tiszakécskei és a szentkirályi be­tegeket látják el (t.: 41-011). KALOCSA: a rendelőintézetben tar­tanak ügyeletet: Kossuth u. 34—36. Itt látják el Bátya, Foktő, Géderlak, Ho­mokmégy, Miske, Ordas, Dunaszent- benedek, Öregcsertő-Csorna, Szak­már, Úszód és Kalocsa betegeit. Az ügyelet ideje szombaton reggel 7 órától hétfő reggel 7 óráig tart, (t.: 10, 122. 234; éjszakai ügyelet: 213-as mellék, URH-szoba: 219-es mellék). A rendelőintézetben a munkaszüneti napokon a fogászati ügyelet sürgős esetben vehető igénybe, 9-től 12 óráig. A fogászati ügyelethez tartozik: Kalo­csa, Solt, Harta, Dunapataj, Duna- szentbenedek. Dusnok, Fájsz, Hajós és a csatolt községek. Solt, Újsolt, Dunaegyháza: Solt, központi rendelő (Vécsey tér 1., t.: 167); Fájsz, Dusnok: dr. Juhász D. (Fájsz, Szt. István u. 30., t.: 19); Duna­pataj, Harta: dr. Mácsik E. (Dunapa­taj, Ordasi u. 10., t.: 46); Flajós: dr. Zakupszky E. (Hajós, Temető u. 9., t.: ■ 27). KISKUNHALAS: a Semmelweis kórház központi ambulanciáján tarta­nak ügyeletet (t.: 21-011, 275-ös mel­lék). Itt látják el a balotaszállási, har- kakötönyi, zsanai, kunfehértói, kis- szállási, pirtói betegeket. Kiskunmajsa, Szánk. Jászszentlász- ló, Csólyospálos, Kömpöc: Kiskun­majsa, központi rendelő (t.: 31-211); Jánoshalma, Rém, Borota, Kélesha- lom: Jánoshalma, központi rendelő (t.: 88); Kelebia, Tompa: dr. Császár J. (Kelebia, Bajcsy-Zs. u. 27., t.: 47). GYÓGYSZERTÁRAK A péntek esti zárástól hét­fő reggelig a következő gyógyszertárak tartanak ügyeletet: Kecskemét: Szabadság tér 1.; Baja: Tóth Kálmán tér 2.; Bács­almás: Hősök tere 4.; Izsák: Dózsa Gy. u. 7.; Jánoshalma, Béke u. E/A; Kalo­csa: Széchenyi lakótelep; Kiskörös: Kossuth u. 5.; Kiskunfélegyháza: Attila u. 1.; Kiskunmajsa: Hősök tere 3.; Kun­szent miklós: Kálvin tér 7.; Soltvadkert: Ifjúság u. 2.; Tiszakécske: Béke tér 4.; Kiskunhalas: Kossuth u. 15—19.; Solt: Béke tér 6. ÁLLATORVOSOK Az ügyelet szombat reggel 7 órától hétfő reggel 7 óráig tart. BÁCSALMÁSI ÁLLAT­KÓRHÁZ: dr. Veréb J. (Bácsalmás, Marx u. 36., t.: 106). KECSKEMÉTI ÁLLATKÓRHÁZ: dr. Tuboly Cs. (Kecskemét, Halasi út 34., t.: 28-344). ' BAJAI ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET: Baja, Bátmonostor, Sze­retnie: dr. Németh P. (Bátmonostor, Mátyás u. 6.), Nemesnádudvar. Sü- kösd, Ersekcsanád: dr. Lakatos J. (Ne­mesnádudvar, Petőfi u. 84., t.: 13), Bácsszentgyörgy, Gara, Vaskút: dr. Taskovics L. (Vaskút, Bajai u. 1/A, t.: 12-851), Felsőszentiván, Csávoly, Bácsbokod: dr. Szabó B. (Bácsbokod, Tolbuhin u. 28., t.: 31), Bácsborsód, Madaras, Katymár: dr. Mátrai J. (Katymár, Kossuth u. 11., t.: 47), Her­cegszántó, Dávod, Csátalja, Nagyba- racska: dr. Tüske F. (Nagybaracska, Tulbanov u. 18.. t.: 168). KALOCSAI ÁLLATEGÉSZSÉG­ÜGYI KERÜLET: Kalocsa, Bátya, Foktő. BAFAMI: dr. Simon E. (Kalo­csa, Vörösmarty u. 69.), Tass, Szálka szentmárton, Dunavecse, Apostag: dr. Tiringer A. (Szalkszentmárton, Rákó­czi u. 1.), Solt, Újsolt, Dunaegyháza, Állampusztai Célgazdaság solti kerüle­te: dr. Németh I. (Solt, Lepke u. 4.), Harta, Dunatetétlen, Állampuszta, Dunapataj, Ordas, Géderlak, Úszód, Dunaszentbenedek: dr. Kohány S. (Harta, Dunasor 6.), Szakmár, Öreg- csertő, Homokmégy: dr. Répási Cs. (Szakmár, Bajcsy-Zs. u. 55.), Miske, Drágszél, Hajós, Császártöltés, Fájsz, Dusnok: dr. Bajusz I. (Dusnok, Vörös Hadsereg u. 23.). KECSKEMÉTI ÁLLATEGÉSZ­SÉGÜGYI KERÜLET: Kecskemét, Hetényegyháza: dr. Holló I. (Kecske­mét, Bánk bán u. 12., t.: 21-325), Kecs­kemét, Ballószög, Helvécia, Városföld: dr. Nagy L. (Kecskemét, Jégvirág u. 28., t.: 24-862), Jakabszállás, Orgo­vány: dr. Zakupszky J. (Jakabszállás, Petőfi u. 26., t.: 72-075), Szentkirály, Nyárlőrinc: dr. Pillér J. (Szentkirály, Dózsa Gy. u. 1., t.: 45-012), Lajosmi­zse: dr. Havasi F. (Lajosmizse, Rákóczi u. 29., t.: 99), Tiszakécske: dr. Csitári J. (Tiszakécske, Tiszasor u. 64., t.: 41- 095), Kerekegyháza, Kunbaracs, La- dánybene: dr. Tóth B. (Ladánybene, Piactér u. 12., t.: 7). KISKŐRÖSI ÁLLATEGÉSZSÉG­ÜGYI KERÜLET: Kiskőrös: dr. Bo­ros A. (Kiskőrös, Vattay u. 10., t.: 12- 280), Ágasegyháza, Fülöpháza, Izsák: dr. Mészáros I. (Ágasegyháza, Kossuth L. u. 23., t.: 20), Kunszentmiklós, Kun- peszér, Kunadacs: dr. Szalay T. (Kun­szentmiklós, Mikulás u. L, t.: 93), Sza­badszállás, Fülöpszállás: dr. Gera J. (Szabadszállás, Szamuely T. u. 1.), Soltvadkert, Bocsa, Tázlár: dr. Ro­honczy Gy. (Soltvadkert, Bocskai u. 29., t.: 31-325), Akasztó, Csengőd, Tabdi, Páhi, Soltszentimre, Kaskan- tyú: dr. Fekete F. (Páhi, Béke tér 2., t.; 46-003), Kecel, Imrehegy: dr. Sőreghy A. (Kecel, Nádas u. 10/1., t.: 21-184). KISKUNFÉLEGYHÁZI ÁLLAT­EGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET: Kis­kunfélegyháza: dr. Nagy J. (Kiskunfé­legyháza, Batthyány u. 1. III/5., t.: 62- 645), Kiskunfélegyháza, Gátér, Pálmo- nostora, Petőfiszállás: dr. Fekete M. (Kiskunfélegyháza, Jókai u. 61., t.: 61- 447), Tiszaalpár, Lakitelek: dr. Berényi F. (Tiszaalpár. Alkotmány u. 7., t.: 44- 111), Kiskunmajsa, Kömpöc, Csólyos­pálos: dr. Hegedűs L. (Kiskunmajsa, Tanácsköztársaság u. 130., t.: 31-388), Jászszentlászló, Szánk: dr. Borotai Gy. (Jászszentlászló, Radnóti u. 3., t.: 72- 622), Bugac, Kunszállás: dr. Szabó G. (Bugac, Felsőmonostor 577., t.: 72- 570). KISKUNHALASI ÁLLATEGÉSZ­SÉGÜGYI KERÜLET: Kiskunhalas: dr. Gasztonyi Gy. (Kiskunhalas, So­mogyi B. u. 13., t.: 22-920), Zsana, Harkakötöny, Pirtó, Balotaszállás, Kunfehértó: dr. Erdődi J. (Kiskunha­las, Schönherz Z. u. 5., t.: 21-070), Já­noshalma: dr. Csépányi N. (Jánoshal­ma, Magyar L. u. 20., t.: 223), Borota, Rém: dr. Fekete I. (Borota, Deák F. u. 48., t.: 471), Mélykút, Kisszállás: dr. Mikó N. (Mélykút, Lenin tér 54., t.: 28), Tompa, Kelebia: dr. Szilvási Gy. (Tompa, Szabadság tér 6/E, t.: 94), Bácsalmás, Csikéria, Bácsszőlős, Kun­baja: dr. Rácz I. (Csikéria, Kossuth u. 21., t.: 4), Tataháza, Bácsalmás, Máté- telke: dr. Csibri J. (Bácsalmás, Petőfi u 48.).

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom