Petőfi Népe, 1988. július (43. évfolyam, 156-181. szám)

1988-07-01 / 156. szám

IDŐJÁRÁS Előrejelzés az ország területére ma estig: Túlnyomóan napos idő várható, legfeljebb keleten növekszik meg időn­ként a gomolyfelhözet és alakul ki elszórtan zápor, zivatar. Az eleinte mérsékelt változó irányú szél pénteken délire fordul, megélénkül. A legmagasabb nappali hőmérséklet pénteken 28 és 33 fok között alakul. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA JÓVÁHAGYTÁK A TAVALYI „ PROGRAM AZ IPAR SZERKEZETÁTALAKITASARA $ T anácskozik az Országgyűlés XLIII. évf. 156. szára 1,80 Ft NAGY DIPLOMÁCIÁI SIKER Parafáiták az EGK és hazánk gazdasági és kereskedehni egyezményét Brüsszelben eredményesen befejeződtek az Európai Gazdasági Közösség és Magyarország tárgyalásai és parafáiták az EGK és Magyarország között létrejött kereskedelmi és gazdasági együttműködési egyezményt. Magyarország kész a diplomáciai kapcsolatok felvételére a nyugat-európai közösséggel. Az EGK és Magyarország között még tavaly elkezdődött hivatalos tárgyalások e héten Brüsszelben folytatódtak újabb fordulóval, és eredményesen be is fejeződ­tek. A megtárgyalt és közös egyetértéssel kialakított kereskedelmi és gazdasági együttműködési egyezmény értelmében: Az EGK záros határidőn belül feloldja a kereskedelmi áruforgalom még érvényben levő mennyiségi korlátozásait és Magyarország számára azonos keres­kedelmi elbánást biztosít a GATT minden más tagjával. — Az EGK megerősíti: elismeri Magyarország GATT-tagságából eredő jogait minden egyéb tekintetben is. —- Az egyezmény további tárgyalásokat irányoz elő arról, hogy a két fél a kölcsönösség alapján kedvezményeket nyújt egymásnak a mezőgazdasági termé­kek kereskedelmében, továbbá arról, hogy egyes ipari termékeknél kölcsönös vámcsökkentéseket hajtanak végre. A kereskedelem szabályozásán túl az egyezmény kitérjed a gazdasági és ipari együttműködésre is. Bátorítja a kooperációs kapcsolatok kialakítását, vegyes vállalatok létesítését, a szabadalmi megállapodásokat, és a kapcsolatok egyéb korszerű formáit, a műszaki-tudományos együttműködést. Felvázolja ezek terüle­teit: ipar, bányászat, mezőgazdaság, tudományos kutatás, energetika, idegenfor­galom, szállítmányozás, környezetvédelem. — A felek intézkedéseket tesznek, hogy megkönnyítsék a kereskedelem és az üzleti élet gyakorlati feltételeit a hátrányos megkülönböztetésektől való mentesség és a kölcsönösség alapján. — Vegyes bizottságot hoznak létre, amely rendszeresen áttekinti az egyezmény végrehajtását, javaslatokat tesz az együttműködés továbbfejlesztésére, az esetleges nehézségek elhárítására. Az egyezményt csütörtökön délután az EGK brüsszeli központjában parafái­ták. Az okmányt Antalpéter Tibor kereskedelmi minisztériumi főosztályvezető, a magyar delegáció vezetője, és Pablo Benavides igazgató, az EGK-főbizottság küldöttségének vezetője látta el kézjegyével. Jelen volt Németh József brüsszeli magyar nagykövet, Horst-Günter Krenzler, az EGK-főbizottság külkapcsolatok- kal foglalkozó főigazgatóságának vezetője, továbbá a magyar küldöttség tagjai: Göbölyös Gábor külügyminisztériumi, dr. Balázs Péter és Martonyi János kereske­delmi minisztériumi főosztályvezetők és dr. Szász Iván kereskedelmi főtanácsos, a brüsszeli magyar kereskedelmi kirendeltség vezetője. A parafálást követően Göbölyös Gábor, a Külügyminisztérium főosztályveze­tője, aki a hivatalos politikai kapcsolatok felvételével összefüggő tárgyalásokat folytatta — hivatkozva az Európai Közösségek és a Magyar Népköztársaság részéről az előzetes megbeszéléseken kifejezésre juttatott kölcsönös érdekeltségre és kívánságra — tájékoztatta az EGK-főbizottság képviselőjét a Magyar Népköz- társaság Elnöki Tanácsának azon döntéséről, hogy diplomáciai kapcsolatokat létesít az Európai Közösségekkel, és átnyújtotta az erről szóló jegyzéket. A felek képviselői ez alkalommal is hangsúlyozták a diplomáciai kapcsolatok létesítésének jelentőségét, amely intézményes keretet teremt Magyarország és az EGK, s azok politikai testületéi — az Európai Parlament és a magyar Országgyű­lés — közötti kapcsolatok és együttműködés számára. Németh József nagykövet fogadást adott a tárgyaló küldöttségek tiszteletére, amelyen az EGK sok vezető tisztségviselője is részt vett. Csütörtökön Villányi Miklós pénzügyminiszternek az 1987. évi költségvetés végrehajtásával kap­csolatban tett képviselői észrevéte­lekre adott válaszával folytatta munkáját az Országgyűlés nyári ülésszaka. Az ülésteremben helyet foglalt Grósz Károly, a Magyar Szocialis­ta Munkáspárt főtitkára, a Minisz­tertanács elnöke és Kádár János, az MSZMP elnöke. Az elnöklő Horváth Lajos üdvö­zölte az országos listán megválasz­tott két új képviselőt, Tóth Károlyt és Viczián Jánost. Villányi Miklós pénzügyminiszter vitaösszefoglalója A pénzügyminiszter úgy Ítélte meg, hogy a beterjesztett zárszámadás hely­zetértékelése, irányvonala támogatást kapott. Több felszólaló hangsúlyozta, hogy minőségi változást kell elérnünk ebben az évben. Ez vonatkozik a költ­ségvetés tavalyi hiányának, a külkeres­kedelmi mérleg, a nem rubelelszámolá­sú fizetési mérleg hiányának lényeges csökkentésére egyaránt. Elmondta, hogy a pénzügyi kor­mányzat magáévá teszi az elhangzott javaslatokat, így például a költségveté­si és hitelkapcsolatok alaposabb elem­zését, feltárását, s az Országgyűlés elé terjesztését. A pénzügypolitika irányí­tói egyetértenek a költségvetés újra­elosztó szereprének visszaszorításával. Ez azonban csak hosszú folyamat le­het, s igényli a kormány egészének, a Parlamentnek és a társadalmi szervek­nek a támogatását is. Alapvetően ugyanis a jelenleg ésszerűtlenül kiter­jedt támogatások csökkentéséről van szó. Villányi Miklós felhívta a figyelmet arra, hogy helytelen szemlélet pusztán a támogatások összegét vizsgálni. Ha­zánk termelői és fogyasztói árrendszere alapvetően eltér például a KGST-part- nereink árrendszereitől, így az áru- és gazdasági kapcsolatok beágyazása a hazai gazdaságba csak rendkívül sok­rétű pénzügyi áthidalásokkal valósít­ható meg. Az sem hagyható figyelmen kívül, hogy mi a szocialista importból egyidejűleg 33 milliárd forint bevételt is realizálunk, tehát a támogatások e szempontok figyelembevételével ítélhe­tők meg. A pénzügyminiszter elismerte, hogy a fogyasztási árkiegészitések torzulásá­nak megszüntetése, a szintek csökken­tése erőteljesen érint egyes társadalmi rétegeket, ezeket az intézkedéseket mégis indokoltnak nevezte. ígéretet tett arra, hogy a közeljövő­ben határozottabban alkalmazzák a felszámolási eljárást, és szigorítják a szanálás feltételeit a tartósan vesztesé­gesen gazdálkodókkal szemben. Egyet­értett azzal a javaslattal, hogy a jövő­ben veszteségrendezésre, gazdaságta­lan vállalatok szanálására a kormány ne vegyen fel hitelt, ne bocsásson ki kötvényeket. Megvizsgálandónak és el­fogadhatónak ítélte azokat a javaslato­kat, amelyek a Legfőbb Állami Szám­vevőség, illetőleg a Magyar Nemzeti Bank új jogállásának kimunkálására vonatkoztak. Kifogásolta, hogy a fogyasztói ága­zatok rendre olyan igényeket terjeszte­nek be, amelyek megfelelő jövedelem- termeléssel nincsenek alátámasztva. Kijelentette: ez állandósítja az egyen­súlyhiányt, az igényeket felvállalni köz- gazdasági érvekkel, meggyőződéssel Bács-Kiskun megyei képviselők az ülésen. nem lehet. Mai helyzetünkben az ellá­tás színvonalát fejleszteni tudjuk a tu­dományos, műszaki kutatásban, az ok­tatásban, megőrizni vállaljuk az egész­ségügyben és nem vállalhatunk garan­ciát a reálérték megőrzésére az ellátá­sok egyéb területein. A fegyveres testületek kiadásaival kapcsolatban elmondta, hogy a saját gazdálkodásból eredő többletbevétele­ik jogcímet adnak évközi többletfel­használásra. Az oktatással foglalkozó képviselői észrevételekre reagálva tájékoztatást adott arról, hogy a kormány a közel­múltban felsőoktatási alapot hozott létre, az idén egyelőre 150 millió forint­tal. A pénzt pályázatok útján osztják el. Szeretnék, ha az alapot vállalati pénzeszközök, sőt, lakossági adomá­nyok is bővítenék. 1989-től a kormány lehetőleg az oktatás egészét, de a felső- oktatást mindenképpen kiemelten sze­retné támpgatni. Az adóreformmal kapcsolatban an­nak a határozott véleményének adott hangot, hogy öt hónap tapasztalatai alapján nem lehet messzemenő követ­keztetéseket levonni például a személyi jövedelemadó teljesítményvisszatartó hatásáról. Legalább egy esztendő eltel­te kell ahhoz, hogy a Parlament elé lehessen terjeszteni az adórendszer mű­ködésének átfogó tapasztalatait. A továbbiakban hangsúlyozta, hogy a kormányzati munkában nagy léptékű reformintézkedések kidolgozása van napirenden. Az Országgyűlés őszi ülésszaka elé kerül a társasági törvény, valamint az egységes vállalkozói adó­ról szóló törvény tervezete; meg kíván­ják valósítani az egységes társadalom- biztosítási járulékot; a támogatáspoli­tika több évre előre tekintő irányvona­lát a közeljövőben tárgyalják meg álla­mi szervek, a költségvetési reform kon­cepciója lényegében kialakult; a terve­zési reformmal az Országos Tervhiva­tal irányításával foglalkoznak a szakemberek; a társadalombiztosítási reform munkálatai folynak, döntés született abban a lényeges kérdésben, hogy a központi költségvetésről 1989. január 1-jén leválik a társadalombizto­sítási alap. Az árreform további lépése­inek kimunkálása folyik, s a bérpoliti­ka, a bérrendszer, a bérreform kérdései szintén munkaasztalon vannak. Beje­lentette azt is, hogy e sokrétű, szerteá­gazó munka kormányzati koordinálá­sára külön bizottság jött létre. Villányi Miklós válaszolt a bős— nagymarosi vízierőművel kapcsolatos képviselői felvetésekre is. Felolvasta azt a levelet, amelyet Maróthy László környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszter írt az Országgyűlés elnöké­nek, s amelyben a miniszter a kormány nevében bejelenti, hogy a nagy jelentő­ségű beruházásról az év második felé­ben — alapos előkészítés után —jelen­tést nyújtanak be az Országgyűlésnek. Á Minisztertanács felajánlja, hogy a kitűzött időpontot megelőzően vala­mennyi érdeklődő képviselőnek megte­remti a helyszíni tájékozódás lehetősé­gét. A kormány tehát nyitott e kérdés parlamenti megtárgyalására, kész ala­pos elemzésekkel megvédeni álláspont­ját az Országgyűlés előtt. Nyitott Ki­rály Zoltán javaslatainak túlnyomó többsége iránt, azonban a nagymarosi építkezés leállítását az illetékes parla­menti bizottság is elutasította. Villányi Miklós pénzügyminiszter válaszát követően az elnöklő Horváth Lajos kérdést intézett Király Zoltánhoz (Csongrád m., 5. vk.): kér-e külön sza­vazást az általa, a bős—nagymarosi vízlépcsővel kapcsolatban korábban tett javaslatok elbírálására. A képvise­lő kérte, hogy az Országgyűlés külön döntsön indítványáról. A képviselők ezt túlnyomó többséggel — nem tartották indokoltnak. Horváth Lajos ezután indítványoz­ta, hogy a képviselői javaslatot az Or­szággyűlés illetékes bizottságai vizsgál­ják meg, s megállapításaikról az Or­szággyűlés őszi ülésszakán tegyenek je­lentést. A kérdésnek ezt a megoldását az Országgyűlés nyolc tartózkodással elfogadta. Ezután határozathozatal követke­zett: az Országgyűlés a Magyar Nép- köztársaság 1987. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavasla­tot általánosságban és részleteiben, a benyújtott eredeti szöveg szerint 4 el­lenszavazattal és 10 tartózkodással el­fogadta. A napirend szerint ezután az ipari miniszter tartotta meg beszámolóját az ipar szerkezetátalakítási feladatairól. BERJECZ FRIGYES EXPOZÉJA Új gazdaságpolitikát kell kidolgoznunk Berecz Frigyes bevezetőjében emlé­keztette a képviselőket, hogy a kor­mány tavaly elfogadott munkaprog­ramja a stabilizálás és a kibontakozás legfontosabb feladatává tette a gazda­ság, és ezen belül az ipari szerkezet átalakítását. Nagyok a különbségek Ez az igény egyúttal azt is kifejezi, hogy a kormány — ugyanúgy, mint a közvélemény — elégedetlen az ipar tel­jesítményével, amelynek alacsony átla­gos szintje nagy egyenlőtlenségeket ta­kar — hangsúlyozta. — Nemcsak a termékek, hanem az iparvállalati telje­sítmények különbségei is igen nagyok. Az állami vállalatok mindössze 3 szá­zaléka képes világszínvonalú termékek gyártására, 12 százaléka többé-kevésbé (Folytatás a 2. oldalon) ROMÁNIAI ÚTJÁRÓL, A PESTI TÜNTETÉSRŐL, A SZEMÉLYCSERÉKRŐL, AZ ERŐMŰ-ÉPÍTKEZÉSRŐL Elcsípett pillanatok a Parlament folyosóján Grósz Károly interjúja Miután a televízió jórészt egyenes, élő adásban közvetítette, közvetíti a nyári országgyűlési ülésszak munkáját, aki nézi, az meggyőződhet róla, hogy a Tisztelt Ház falai valóban megteltek élettel. Az események, fontos, meghatáro­zó jelentőségű események sora zajlik — gyakorta egy időben. Tegnap délben, míg az ülésteremben az ipar szerkezetátalakításáról folyt a vita, a folyosón kisebb csoportosulás alakult ki. A szünet után a tanácskozásra visszaigyekvő Grósz Károly pártfőtitkárt, miniszterelnököt kérte: —- úgymond műsoron kívül — interjúra az AP, a BBC és a Reuter három, Bécsből Budapestre kiküldött különtudósítója. Utóbbi a szeptemberben a fővárosban megnyíló iroda vezetője lesz. Ä módszerük „trükkös” volt, mert a tudósítók mindössze azt tudakolták, hogy Grósz Károly amerikai útja előtt mikor találkozik a külföldi, nevezetesen az amerikai újságírókkal. Ám ha már a beszélgetés elkezdődött, „csak egy kérdésre kérnék választ” felkiáltással megindult a kérdések áradata, s a szink­rontolmácsolással együtt mintegy negyven percig tartott az interjú. Természe­tesen pillanatok alatt 25—30 hazai újságíró is a beszélgetők köré gyűlt. Forog­tak a riportermagnók, sebesen rótták a sorokat a jegyzőfüzetben a golyóstol­lak, hogy az elhangzottakat rögzíthessék. A miniszterelnök a kérdésekre válaszolva beszélt romániai útjáról.- Tárgyalni kell, hogy a fennálló vitás kérdéseket rendezni lehessen — mondotta. Szólt az SZKP Moszkvában zajló pártértekezletéröl. Kifejtette álláspontját az Országgyűlés munkájának továbbfejlesztéséről, amelynek része a plenáris ülések időbeli és tartalmi kiszélesítése éppúgy, mint a bizottságok tevékenységének erősítése, s igényeik szerint ehhez a nagyobb nyilvánosság biztosítása. Szavai szerint tovább kell finomítani az Országgyűlés ügyrendjét, amely meghatározza a képviselői munka kereteit, egyértelművé teszi mindenki számára a párttagok és párton kívüliek szerepét, felelősségét. A személyi változások kapcsán kitért a parlamenti tisztségviselők jelölésére és a megválasztások előtt kialakult vitára. Mint mondta, ilyen vitára van szüksége az Országgyűlésnek. A házelnök 63 százalékos szavazatarányáról az a véleménye, hogy ez tükrözi a realitásokat, nen* pedig az egykor volt 99,8 százalék. Ehhez kapcsolódóan egy következő kérdésre kifejtette, elképzelhetőnek tartja azt is, hogy a jövőben a miniszterelnök kormányával együtt lemond, ha egy szavazásnál kisebbségben marad. Ez az önök országában is így van —, mondta a brit tudósítónak — s ha nincs meg a bizalom, akkor a többségi párt más személynek ad megbízatást a kormányalakítására. Ennek viszont az a feltétele nálunk is, hogy a miniszterel­nök maga alakíthassa meg kormányát, s terjessze azt a törvényhozás elé jóváhagyásra. Mert addig nem mondhat le kollektiven a kormány, amíg annak tagjait egyenként választja meg a parlament. A hétfő esti budapesti tömegtüntetésről Grósz Károly elmondta, hogy azt a kormány nem akadályozhatta meg, mert az nem tartozik a hatáskörébe. Kötelessége — nemzetközi szerződések alapján is — a nagykövetségek megvé- delmezése, s ezen kötelességének a rendőrség eleget is tett volna, de nem kellett közbeavatkoznia. A tüntetés résztvevői éltek az Alkotmányban biztosított jogaikkal, s nem más ország belügyeibe avatkoztak bele, nem a román szocia­lizmus, az ottani vezetés ellen, hanem magyar testvéreik, a romániai magyar és román, illetve az egyetemes emberi kultúra érdekében emelték fel szavukat. A probléma rendezése a két ország ügye — tért rá a kérdés egy más vonatkozá­sára, s ezt hivatott előmozdítani a miniszterelnök tervezett romániai látogatása is. A bős—nagymarosi vízlépcső építése kapcsán Grósz Károly kifejtette: egy­becseng a szerdán elhangzott parlamenti javaslat és a kormány januári döntése is, hogy átfogó vizsgálatot folytatnak a munkálatokról, annak költségeiről, a megvalósítás várható előnyeiről (hajózás, energiatermelés), illetőleg hátrányai­ról, s a végleges döntést mindennek ismeretében hozzák meg. A miniszterelnök az ügy kapcsán egy hasonlattal élt. A szabó — hangsúlyozta —, mielőtt a ruhaanyagot elvágja, előbb méretet vesz. E beruházásnál e logikus folyamat fordítottja történt, s ezt most utólag kell korrigálni. A jó hangulatú beszélgetést a magyar rádióhallgatók, tévénézők által már ismert szmoking-történet zárta, tudniillik, hogy Grósz Károly Amerikába készülvén szmokingot csináltat. A rádióriport elhangzása óta egy ruhagyár is felajánlott egyet az általuk gyártott négyezer szmokingból a miniszterelnök­nek ... Grósz Károly végezetül megjegyezte: USA-beli látogatása előtt a külföldi tudósítókkal újra találkozik. Váczi Tamás

Next

/
Oldalképek
Tartalom