Petőfi Népe, 1988. július (43. évfolyam, 156-181. szám)
1988-07-01 / 156. szám
IDŐJÁRÁS Előrejelzés az ország területére ma estig: Túlnyomóan napos idő várható, legfeljebb keleten növekszik meg időnként a gomolyfelhözet és alakul ki elszórtan zápor, zivatar. Az eleinte mérsékelt változó irányú szél pénteken délire fordul, megélénkül. A legmagasabb nappali hőmérséklet pénteken 28 és 33 fok között alakul. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA JÓVÁHAGYTÁK A TAVALYI „ PROGRAM AZ IPAR SZERKEZETÁTALAKITASARA $ T anácskozik az Országgyűlés XLIII. évf. 156. szára 1,80 Ft NAGY DIPLOMÁCIÁI SIKER Parafáiták az EGK és hazánk gazdasági és kereskedehni egyezményét Brüsszelben eredményesen befejeződtek az Európai Gazdasági Közösség és Magyarország tárgyalásai és parafáiták az EGK és Magyarország között létrejött kereskedelmi és gazdasági együttműködési egyezményt. Magyarország kész a diplomáciai kapcsolatok felvételére a nyugat-európai közösséggel. Az EGK és Magyarország között még tavaly elkezdődött hivatalos tárgyalások e héten Brüsszelben folytatódtak újabb fordulóval, és eredményesen be is fejeződtek. A megtárgyalt és közös egyetértéssel kialakított kereskedelmi és gazdasági együttműködési egyezmény értelmében: Az EGK záros határidőn belül feloldja a kereskedelmi áruforgalom még érvényben levő mennyiségi korlátozásait és Magyarország számára azonos kereskedelmi elbánást biztosít a GATT minden más tagjával. — Az EGK megerősíti: elismeri Magyarország GATT-tagságából eredő jogait minden egyéb tekintetben is. —- Az egyezmény további tárgyalásokat irányoz elő arról, hogy a két fél a kölcsönösség alapján kedvezményeket nyújt egymásnak a mezőgazdasági termékek kereskedelmében, továbbá arról, hogy egyes ipari termékeknél kölcsönös vámcsökkentéseket hajtanak végre. A kereskedelem szabályozásán túl az egyezmény kitérjed a gazdasági és ipari együttműködésre is. Bátorítja a kooperációs kapcsolatok kialakítását, vegyes vállalatok létesítését, a szabadalmi megállapodásokat, és a kapcsolatok egyéb korszerű formáit, a műszaki-tudományos együttműködést. Felvázolja ezek területeit: ipar, bányászat, mezőgazdaság, tudományos kutatás, energetika, idegenforgalom, szállítmányozás, környezetvédelem. — A felek intézkedéseket tesznek, hogy megkönnyítsék a kereskedelem és az üzleti élet gyakorlati feltételeit a hátrányos megkülönböztetésektől való mentesség és a kölcsönösség alapján. — Vegyes bizottságot hoznak létre, amely rendszeresen áttekinti az egyezmény végrehajtását, javaslatokat tesz az együttműködés továbbfejlesztésére, az esetleges nehézségek elhárítására. Az egyezményt csütörtökön délután az EGK brüsszeli központjában parafáiták. Az okmányt Antalpéter Tibor kereskedelmi minisztériumi főosztályvezető, a magyar delegáció vezetője, és Pablo Benavides igazgató, az EGK-főbizottság küldöttségének vezetője látta el kézjegyével. Jelen volt Németh József brüsszeli magyar nagykövet, Horst-Günter Krenzler, az EGK-főbizottság külkapcsolatok- kal foglalkozó főigazgatóságának vezetője, továbbá a magyar küldöttség tagjai: Göbölyös Gábor külügyminisztériumi, dr. Balázs Péter és Martonyi János kereskedelmi minisztériumi főosztályvezetők és dr. Szász Iván kereskedelmi főtanácsos, a brüsszeli magyar kereskedelmi kirendeltség vezetője. A parafálást követően Göbölyös Gábor, a Külügyminisztérium főosztályvezetője, aki a hivatalos politikai kapcsolatok felvételével összefüggő tárgyalásokat folytatta — hivatkozva az Európai Közösségek és a Magyar Népköztársaság részéről az előzetes megbeszéléseken kifejezésre juttatott kölcsönös érdekeltségre és kívánságra — tájékoztatta az EGK-főbizottság képviselőjét a Magyar Népköz- társaság Elnöki Tanácsának azon döntéséről, hogy diplomáciai kapcsolatokat létesít az Európai Közösségekkel, és átnyújtotta az erről szóló jegyzéket. A felek képviselői ez alkalommal is hangsúlyozták a diplomáciai kapcsolatok létesítésének jelentőségét, amely intézményes keretet teremt Magyarország és az EGK, s azok politikai testületéi — az Európai Parlament és a magyar Országgyűlés — közötti kapcsolatok és együttműködés számára. Németh József nagykövet fogadást adott a tárgyaló küldöttségek tiszteletére, amelyen az EGK sok vezető tisztségviselője is részt vett. Csütörtökön Villányi Miklós pénzügyminiszternek az 1987. évi költségvetés végrehajtásával kapcsolatban tett képviselői észrevételekre adott válaszával folytatta munkáját az Országgyűlés nyári ülésszaka. Az ülésteremben helyet foglalt Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára, a Minisztertanács elnöke és Kádár János, az MSZMP elnöke. Az elnöklő Horváth Lajos üdvözölte az országos listán megválasztott két új képviselőt, Tóth Károlyt és Viczián Jánost. Villányi Miklós pénzügyminiszter vitaösszefoglalója A pénzügyminiszter úgy Ítélte meg, hogy a beterjesztett zárszámadás helyzetértékelése, irányvonala támogatást kapott. Több felszólaló hangsúlyozta, hogy minőségi változást kell elérnünk ebben az évben. Ez vonatkozik a költségvetés tavalyi hiányának, a külkereskedelmi mérleg, a nem rubelelszámolású fizetési mérleg hiányának lényeges csökkentésére egyaránt. Elmondta, hogy a pénzügyi kormányzat magáévá teszi az elhangzott javaslatokat, így például a költségvetési és hitelkapcsolatok alaposabb elemzését, feltárását, s az Országgyűlés elé terjesztését. A pénzügypolitika irányítói egyetértenek a költségvetés újraelosztó szereprének visszaszorításával. Ez azonban csak hosszú folyamat lehet, s igényli a kormány egészének, a Parlamentnek és a társadalmi szerveknek a támogatását is. Alapvetően ugyanis a jelenleg ésszerűtlenül kiterjedt támogatások csökkentéséről van szó. Villányi Miklós felhívta a figyelmet arra, hogy helytelen szemlélet pusztán a támogatások összegét vizsgálni. Hazánk termelői és fogyasztói árrendszere alapvetően eltér például a KGST-part- nereink árrendszereitől, így az áru- és gazdasági kapcsolatok beágyazása a hazai gazdaságba csak rendkívül sokrétű pénzügyi áthidalásokkal valósítható meg. Az sem hagyható figyelmen kívül, hogy mi a szocialista importból egyidejűleg 33 milliárd forint bevételt is realizálunk, tehát a támogatások e szempontok figyelembevételével ítélhetők meg. A pénzügyminiszter elismerte, hogy a fogyasztási árkiegészitések torzulásának megszüntetése, a szintek csökkentése erőteljesen érint egyes társadalmi rétegeket, ezeket az intézkedéseket mégis indokoltnak nevezte. ígéretet tett arra, hogy a közeljövőben határozottabban alkalmazzák a felszámolási eljárást, és szigorítják a szanálás feltételeit a tartósan veszteségesen gazdálkodókkal szemben. Egyetértett azzal a javaslattal, hogy a jövőben veszteségrendezésre, gazdaságtalan vállalatok szanálására a kormány ne vegyen fel hitelt, ne bocsásson ki kötvényeket. Megvizsgálandónak és elfogadhatónak ítélte azokat a javaslatokat, amelyek a Legfőbb Állami Számvevőség, illetőleg a Magyar Nemzeti Bank új jogállásának kimunkálására vonatkoztak. Kifogásolta, hogy a fogyasztói ágazatok rendre olyan igényeket terjesztenek be, amelyek megfelelő jövedelem- termeléssel nincsenek alátámasztva. Kijelentette: ez állandósítja az egyensúlyhiányt, az igényeket felvállalni köz- gazdasági érvekkel, meggyőződéssel Bács-Kiskun megyei képviselők az ülésen. nem lehet. Mai helyzetünkben az ellátás színvonalát fejleszteni tudjuk a tudományos, műszaki kutatásban, az oktatásban, megőrizni vállaljuk az egészségügyben és nem vállalhatunk garanciát a reálérték megőrzésére az ellátások egyéb területein. A fegyveres testületek kiadásaival kapcsolatban elmondta, hogy a saját gazdálkodásból eredő többletbevételeik jogcímet adnak évközi többletfelhasználásra. Az oktatással foglalkozó képviselői észrevételekre reagálva tájékoztatást adott arról, hogy a kormány a közelmúltban felsőoktatási alapot hozott létre, az idén egyelőre 150 millió forinttal. A pénzt pályázatok útján osztják el. Szeretnék, ha az alapot vállalati pénzeszközök, sőt, lakossági adományok is bővítenék. 1989-től a kormány lehetőleg az oktatás egészét, de a felső- oktatást mindenképpen kiemelten szeretné támpgatni. Az adóreformmal kapcsolatban annak a határozott véleményének adott hangot, hogy öt hónap tapasztalatai alapján nem lehet messzemenő következtetéseket levonni például a személyi jövedelemadó teljesítményvisszatartó hatásáról. Legalább egy esztendő eltelte kell ahhoz, hogy a Parlament elé lehessen terjeszteni az adórendszer működésének átfogó tapasztalatait. A továbbiakban hangsúlyozta, hogy a kormányzati munkában nagy léptékű reformintézkedések kidolgozása van napirenden. Az Országgyűlés őszi ülésszaka elé kerül a társasági törvény, valamint az egységes vállalkozói adóról szóló törvény tervezete; meg kívánják valósítani az egységes társadalom- biztosítási járulékot; a támogatáspolitika több évre előre tekintő irányvonalát a közeljövőben tárgyalják meg állami szervek, a költségvetési reform koncepciója lényegében kialakult; a tervezési reformmal az Országos Tervhivatal irányításával foglalkoznak a szakemberek; a társadalombiztosítási reform munkálatai folynak, döntés született abban a lényeges kérdésben, hogy a központi költségvetésről 1989. január 1-jén leválik a társadalombiztosítási alap. Az árreform további lépéseinek kimunkálása folyik, s a bérpolitika, a bérrendszer, a bérreform kérdései szintén munkaasztalon vannak. Bejelentette azt is, hogy e sokrétű, szerteágazó munka kormányzati koordinálására külön bizottság jött létre. Villányi Miklós válaszolt a bős— nagymarosi vízierőművel kapcsolatos képviselői felvetésekre is. Felolvasta azt a levelet, amelyet Maróthy László környezetvédelmi és vízgazdálkodási miniszter írt az Országgyűlés elnökének, s amelyben a miniszter a kormány nevében bejelenti, hogy a nagy jelentőségű beruházásról az év második felében — alapos előkészítés után —jelentést nyújtanak be az Országgyűlésnek. Á Minisztertanács felajánlja, hogy a kitűzött időpontot megelőzően valamennyi érdeklődő képviselőnek megteremti a helyszíni tájékozódás lehetőségét. A kormány tehát nyitott e kérdés parlamenti megtárgyalására, kész alapos elemzésekkel megvédeni álláspontját az Országgyűlés előtt. Nyitott Király Zoltán javaslatainak túlnyomó többsége iránt, azonban a nagymarosi építkezés leállítását az illetékes parlamenti bizottság is elutasította. Villányi Miklós pénzügyminiszter válaszát követően az elnöklő Horváth Lajos kérdést intézett Király Zoltánhoz (Csongrád m., 5. vk.): kér-e külön szavazást az általa, a bős—nagymarosi vízlépcsővel kapcsolatban korábban tett javaslatok elbírálására. A képviselő kérte, hogy az Országgyűlés külön döntsön indítványáról. A képviselők ezt túlnyomó többséggel — nem tartották indokoltnak. Horváth Lajos ezután indítványozta, hogy a képviselői javaslatot az Országgyűlés illetékes bizottságai vizsgálják meg, s megállapításaikról az Országgyűlés őszi ülésszakán tegyenek jelentést. A kérdésnek ezt a megoldását az Országgyűlés nyolc tartózkodással elfogadta. Ezután határozathozatal következett: az Országgyűlés a Magyar Nép- köztársaság 1987. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot általánosságban és részleteiben, a benyújtott eredeti szöveg szerint 4 ellenszavazattal és 10 tartózkodással elfogadta. A napirend szerint ezután az ipari miniszter tartotta meg beszámolóját az ipar szerkezetátalakítási feladatairól. BERJECZ FRIGYES EXPOZÉJA Új gazdaságpolitikát kell kidolgoznunk Berecz Frigyes bevezetőjében emlékeztette a képviselőket, hogy a kormány tavaly elfogadott munkaprogramja a stabilizálás és a kibontakozás legfontosabb feladatává tette a gazdaság, és ezen belül az ipari szerkezet átalakítását. Nagyok a különbségek Ez az igény egyúttal azt is kifejezi, hogy a kormány — ugyanúgy, mint a közvélemény — elégedetlen az ipar teljesítményével, amelynek alacsony átlagos szintje nagy egyenlőtlenségeket takar — hangsúlyozta. — Nemcsak a termékek, hanem az iparvállalati teljesítmények különbségei is igen nagyok. Az állami vállalatok mindössze 3 százaléka képes világszínvonalú termékek gyártására, 12 százaléka többé-kevésbé (Folytatás a 2. oldalon) ROMÁNIAI ÚTJÁRÓL, A PESTI TÜNTETÉSRŐL, A SZEMÉLYCSERÉKRŐL, AZ ERŐMŰ-ÉPÍTKEZÉSRŐL Elcsípett pillanatok a Parlament folyosóján Grósz Károly interjúja Miután a televízió jórészt egyenes, élő adásban közvetítette, közvetíti a nyári országgyűlési ülésszak munkáját, aki nézi, az meggyőződhet róla, hogy a Tisztelt Ház falai valóban megteltek élettel. Az események, fontos, meghatározó jelentőségű események sora zajlik — gyakorta egy időben. Tegnap délben, míg az ülésteremben az ipar szerkezetátalakításáról folyt a vita, a folyosón kisebb csoportosulás alakult ki. A szünet után a tanácskozásra visszaigyekvő Grósz Károly pártfőtitkárt, miniszterelnököt kérte: —- úgymond műsoron kívül — interjúra az AP, a BBC és a Reuter három, Bécsből Budapestre kiküldött különtudósítója. Utóbbi a szeptemberben a fővárosban megnyíló iroda vezetője lesz. Ä módszerük „trükkös” volt, mert a tudósítók mindössze azt tudakolták, hogy Grósz Károly amerikai útja előtt mikor találkozik a külföldi, nevezetesen az amerikai újságírókkal. Ám ha már a beszélgetés elkezdődött, „csak egy kérdésre kérnék választ” felkiáltással megindult a kérdések áradata, s a szinkrontolmácsolással együtt mintegy negyven percig tartott az interjú. Természetesen pillanatok alatt 25—30 hazai újságíró is a beszélgetők köré gyűlt. Forogtak a riportermagnók, sebesen rótták a sorokat a jegyzőfüzetben a golyóstollak, hogy az elhangzottakat rögzíthessék. A miniszterelnök a kérdésekre válaszolva beszélt romániai útjáról.- Tárgyalni kell, hogy a fennálló vitás kérdéseket rendezni lehessen — mondotta. Szólt az SZKP Moszkvában zajló pártértekezletéröl. Kifejtette álláspontját az Országgyűlés munkájának továbbfejlesztéséről, amelynek része a plenáris ülések időbeli és tartalmi kiszélesítése éppúgy, mint a bizottságok tevékenységének erősítése, s igényeik szerint ehhez a nagyobb nyilvánosság biztosítása. Szavai szerint tovább kell finomítani az Országgyűlés ügyrendjét, amely meghatározza a képviselői munka kereteit, egyértelművé teszi mindenki számára a párttagok és párton kívüliek szerepét, felelősségét. A személyi változások kapcsán kitért a parlamenti tisztségviselők jelölésére és a megválasztások előtt kialakult vitára. Mint mondta, ilyen vitára van szüksége az Országgyűlésnek. A házelnök 63 százalékos szavazatarányáról az a véleménye, hogy ez tükrözi a realitásokat, nen* pedig az egykor volt 99,8 százalék. Ehhez kapcsolódóan egy következő kérdésre kifejtette, elképzelhetőnek tartja azt is, hogy a jövőben a miniszterelnök kormányával együtt lemond, ha egy szavazásnál kisebbségben marad. Ez az önök országában is így van —, mondta a brit tudósítónak — s ha nincs meg a bizalom, akkor a többségi párt más személynek ad megbízatást a kormányalakítására. Ennek viszont az a feltétele nálunk is, hogy a miniszterelnök maga alakíthassa meg kormányát, s terjessze azt a törvényhozás elé jóváhagyásra. Mert addig nem mondhat le kollektiven a kormány, amíg annak tagjait egyenként választja meg a parlament. A hétfő esti budapesti tömegtüntetésről Grósz Károly elmondta, hogy azt a kormány nem akadályozhatta meg, mert az nem tartozik a hatáskörébe. Kötelessége — nemzetközi szerződések alapján is — a nagykövetségek megvé- delmezése, s ezen kötelességének a rendőrség eleget is tett volna, de nem kellett közbeavatkoznia. A tüntetés résztvevői éltek az Alkotmányban biztosított jogaikkal, s nem más ország belügyeibe avatkoztak bele, nem a román szocializmus, az ottani vezetés ellen, hanem magyar testvéreik, a romániai magyar és román, illetve az egyetemes emberi kultúra érdekében emelték fel szavukat. A probléma rendezése a két ország ügye — tért rá a kérdés egy más vonatkozására, s ezt hivatott előmozdítani a miniszterelnök tervezett romániai látogatása is. A bős—nagymarosi vízlépcső építése kapcsán Grósz Károly kifejtette: egybecseng a szerdán elhangzott parlamenti javaslat és a kormány januári döntése is, hogy átfogó vizsgálatot folytatnak a munkálatokról, annak költségeiről, a megvalósítás várható előnyeiről (hajózás, energiatermelés), illetőleg hátrányairól, s a végleges döntést mindennek ismeretében hozzák meg. A miniszterelnök az ügy kapcsán egy hasonlattal élt. A szabó — hangsúlyozta —, mielőtt a ruhaanyagot elvágja, előbb méretet vesz. E beruházásnál e logikus folyamat fordítottja történt, s ezt most utólag kell korrigálni. A jó hangulatú beszélgetést a magyar rádióhallgatók, tévénézők által már ismert szmoking-történet zárta, tudniillik, hogy Grósz Károly Amerikába készülvén szmokingot csináltat. A rádióriport elhangzása óta egy ruhagyár is felajánlott egyet az általuk gyártott négyezer szmokingból a miniszterelnöknek ... Grósz Károly végezetül megjegyezte: USA-beli látogatása előtt a külföldi tudósítókkal újra találkozik. Váczi Tamás