Petőfi Népe, 1988. június (43. évfolyam, 130-155. szám)
1988-06-13 / 140. szám
« 1988. június 13. • PETŐFI NÉPE • 3 Lakótelep-alapítók • Nagy Károlyék asztalára eper is kerül a házikertből. (1)—Mintha itt tocsogós, vizenyős, békakuruttyolta- tó lapos lett volna—tűnődtem hangosan Kecskemétről a Helvéciái Állami Gazdaság felé autózva, az út jobb oldalán viruló házakat nézegetve. A helyi viszonyokat ismerő útitársam bólintott. —Itt a talaj feltöltésé vei kezdődött az építkezés, ezért kaphatták fillérekért a telket az üzemi lakótelep első szerencsései. Ha akarod, megállhatunk. Rámutattam az országút forgalmát két nagy ablakszemmel figyelő, sátortetős épületre. Körbeszaladgáló házi öntöző üdítette az élőkért rózsáit, díszbokrait. A ház asszonya fogadott. — Ilyen házakat építettek először a Szabó Sándor- telepen?—kérdeztem Nagy Károlynét, a Helvéciái Állami Gazdaság dolgozóját, Helvécia, Garai Zoltán utca 14. számú családi házukban, miután a fiatalos háziasszony megmutatta gondosan tiszta, mintegy 100 négyzetméteres lakásukat. —Nagyjából ilyeneket. Mi a tágas éléskamrát átalakítottuk konyhává, a konyhát kis szobává, így jobban elférünk. Alápincéztük utólag az előszobát. Hozzájárulásunkkal vezették be a környékre néhány éve a vízvezetéket, majd a földgázt. Nekünk itt az út mellett szerencsénk volt, azonnal villanyhoz jutottunk, beljebb várniok kellett néhány évet. — Most már—ahogyan mondani szokták — az utolsó tégláig a maguké ez az összkomfortos ház? — Mindent kifizettünk, nincs egy fillér tartozásunk sem. —Ma városban kétmilliót is elkérnek egy ilyen kertes házért. — Kettőt? Többet! — Maga a szép kert is sokat ér. — Hatezernégyszáz forintért kaptuk annak idején a 400 négyszögöles telket az állami gazdaságtól. — Kis épületet látok hátul. Nyári konyha? — Többcélú házikó, garázs is, ott telel a Daciánk. Most délutánonként néha a férjem dolgozgat ott, gépszerelő a szakmája. Gyakran akad a ház körül valami csinálnivalój ^zereti a munkát. jjÍQkat fáradozott ezért a — AtiőmŰves mesterséghez is ért? - ' >» — Beletanult. Amikor kimérték a telkünket, magunk sem gondoltuk, hogy 12 hónap alatt fölhúzzuk az epületet. Egyéves házasok lévén kis dobozban js elfért megtakarított pénzünk, pedig akkor a százas volt a legnagyobb bankjegy. A magunk két kezében, meg a rokonainkban, barátainkban bízhattunk. — Készpénzt kértek az építőanyagért. — Mivel férjem is a gazdaságban dolgozott, maximális kölcsönt kaptunk, ebből futotta. Munkabérre keveset költöttünk. Amit csak lehetett, magunk csináltunk. Sokat segített ezermester édesapám, Geiszt István. — Szakember? —Papír nélküli. A színházban tanulta ki a mesterséget. — A színházban? — 1960 táján nehezen jutott itt parasztember munkához, elment segédmunkásnak a színház felújításán dolgozó kisiparoshoz. Ott leste el ezt a tudományt. Jöttek a testvérek, a sógorok. Hol tartana a falu kaláka nélkül? Közben megismerkedtem két gyermekükkel is. A nagyobbikat így mutatta be édesanyja. — Károly egy nappal fiatalabb a házunknál. 1968. augusztus 19-én született, másnap, az Alkotmány napján avatták az üzemi lakótelep első kilenc épületét. Őt máride hoztam, itt nőtt fel. Ő is a Szabó Sándor-lakóte- lepen építkezik. — Mikor? — A katonáskodás után. Talán két év múlva. Már vettünk egy közművesített telket, valamivel kisebb a mienknél. — Mennyiért? — Negyvenhétezerért. Hol kapna 300 négyszögölet ennyiért Kecskeméten? A kádgyárban dolgozik, jó a buszközlekedés, de Trabantja is van. — Ne haragudjon kedves Károly, de honnan van egy pályakezdőnek pénze autóra, építkezésre? — Szakközépiskolába jártam Kiskunfélegyházán. Műszaki rajzolóként 470ű.-£&rint..a-fizetésem.--Termé- szetesen a szüleim segítenek, de már diákkoromban sokat dolgoztam magam is, A sógorékkal vállaltunk egy kéthektáros almást. Van két hold illetmény-szőlőnk. A háztáji 800 négyszögöl. Innen a kertből is kikerül zöldség, alma, cseresznye, szamóca, burgonya. — Szórakozásra semmit sem költenek? — Majd minden évben elmentünk a Balatonra egy hétre. Van amikor a gazdaság kis üdülőjében kapunk helyet, van, amikor sátorozunk. — Milyen házat épít? — Az engedélyen kikötötték, hogy csak nyeregtetőst, az utcára merőlegest építhetek. Tetőtér-beépíté- sest. Azt hiszem, három szobában lakunk majd. — Lakunk? Édesanyja mosolyogva oldja fia kis zavarát. — Van már kiszemeltje. Szintén helvéciai lány. Idegyökeresedtünk, pedig a mi nagyszüleink még a filoxé- ra miatt jöttek a Dunántúlról Wéberhez, idestova száz éve. Egy régi könyv is említi őket. (U tananéztem a részvénytársaság és a telepesek szerződésének. Eszerint minden lakásnak legalább egy szobából, kéményes konyhából és 10 lakásonként 1 kútból kell állnia.) — Elégedettek? —Közel a munkahelyünk, a város sincs messze. Egy ugrásnyira a bolt, igaz, nagyobbíthatriák. Az autó- buszmegálló kicsit közelebb kerülhetne az egykori pedagógusról elnevezett lakótelephez, de így sem kell sokat gyalogolnunk. A kis Zsolt nem ért egyet édesanyjával. — Azért egy játékbolt jó volna. v Heltai Nándor KEREKEK JAKABSZÁLLÁSRÓL A Csepel Művek Ruhaipari, Gép- és Kerékgyártó Vállalat jakabszállási üzeme az idén húszéves. Eddig a kerékpárok kerekeit hagyományos, kézi módszerrel szerelték. Ebben az évben kezdték meg a modernizálást — három hónapja dolgoznak a két gépi centírozó berendezéssel, s ha a harmadik is megérkezik, akkor naponta 800- 900 kereket szerelhetnek össze a dolgozók. A Cs. M.-nek Budapesten öt termelő üzeme van, s ez az egyetlen vidéki. Tavalyi eredményeik alapján az idén a ja- kabiak elnyerték a Vállalat Kiváló Üzeme címet. (Kép és szöveg: Méhesi Éva) A kereskedelem sem nélkülözheti a vállalkozási szabadságot Beszélgetés a Kisosz elnökével A Kisosz Bács-Kiskun Megyei Szervezete közelmúltban megtartott küldöttgyűlésének vendége volt Szilkovács Ernő, a Kiskereskedők Országos Szervezetének elnöke, akivel a tanácskozás szünetében a magánkereskedelem helyzetéről, várható jövedelméről beszélgettünk. — A Kisosz ötévenkénti tisztújító küldöttgyűlése egybeesett az ország szempontjából történelmi jelentőségű pártértekezlettel. A megújulási folyamat elején miben látja a magánkereskedelem szerepének változását? — Az elmúlt öt évben hazánkban a magánkereskedelem volt az a szektor, ami a legdinamikusabban fejlődött. Az összes forgalomból több mint tíz, de néhány szakmában — mint például a ruházat, a vendéglátás, a zöldség-gyümölcs forgalmazás — 18-30 százalékot képvisel. A községekben sok helyütt egyedül szolgálják az alapellátást. Ezek az arányok bizonyítják, hogy a magánkereskedelem szerves része a belkereskedelmi ágazatnak. Hogy mi a politikai vezetés álláspontja az ezt követő idő-' szakra? Meghívottként részt vettem a pártértekezleten. Az ott hallottakból is leszűrhető, és a készülő társasági törvényt ismerve, mindenképpen tükröződnie kell: országunk nem nélkülözheti a vállalkozási szabadságot. Fontos az is, hogy ne attól legyen nagyobb vagy kisebb a tőke elvonása, hogy ki a tulajdonos. Kisosz-álláspontként mondhatom: időszerű a megkülönböztetés felszámolása. A nem egyenlő feltételek mellett a kiskereskedők eddig is állták a sarat. Remélhetőleg így lesz a jövőben is. De ezt a tevékenységet ebben a formában már nem lehet hatékonyabban működtetni. — A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság a közelmúltban vizsgálta a magánkereskedelem szerepét, valamint a működését szabályozó rendelkezések hatását is. Megállapították, hogy országosan 1982 és 1987 között számuk megkétszereződött, viszont figyelemre méltó, hogy az utóbbi hónapokban sokan helyezkedtek várakozó álláspontra, s a korábbinál többen adták vissza iparengedélyüket. Mennyiben függ ez össze az új adó- és társadalom- biztosítási terhekkel? — Való igaz, hogy az adórendszer a kiskereskedők körében elégedetlenséget váltott ki, amelynek oka az indokolatlanul bonyolult és sok adminisztrációs munka. Más szempontból viszont az adóztatás számos tekintetben kedvezőbb, a vállalkozás lényegéhez közelebb álló, mint a korábbiakban. Ösztönzi, lehetővé teszi például az üzletfejlesztést. A pozitívumok mellé még szeretnénk kiharcolni az egyszerűbb, könnyebben teljesíthető számviteli munkát. Bár maradnak még indokolatlan korlátok. Ilyenek: miért ne lehetne egy kereskedőnek több üzlete, vagy a tüzelő —építőanyag-kereskedőnek egynél több teherautója? Szerintünk feleslegesek ezek az akadályok. Rá kellene bízni a legigazibb „határozathozóra”, a fizetőképes keresletre. — A magánkereskedők jelentős része anyagi kockázatot, többlet- munkát vállal azzal, hogy a választott üzletágat fehér folton, külterületen próbálja üzemeltetni, vagy éppen az üdülőkörzetben. Ilyen esetekben viszont előfordul árdrágítás, a fogyasztók megkárosítása. Milyen tapasztalataik vannak? — Állítom, nem rosszabb a helyzet, mint az állami és a szövetkezeti kereskedelemben. De annak, hogy a helyzet javuljon, egyetlen módja: a verseny, amelynek jelei a vendéglátásban már megmutatkoznak. Minél több kereskedő nyit üzletet, annál egészségesebb a piaci verseny. Amellett ez elősegíti törekvésünket, hogy létezzen vállalkozási szabadság. És az érdekeltek találják meg a formát, hogy egy helyen legyen a — nem is kevés — szükséges tőke, valamint a rátermettség. Erre nagyon jók a társulási formák — mondotta Szilkovács Ernő. Pulai Sára Elismerés a Kecskeméti Alföld Szakszövetkezetnek Az ország egyik legdinamikusabban fejlődő közös gazdasága a Kecskeméti Alföld Szakszövetkezet. Tartalmas, kezdeményezésekben gazdag esztendőt zárt 1987-ben is. Tavalyi jó gazdálkodásának elismeréseként elnyerte a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, valamint a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa elnökének dicsérő oklevelét. Az átadással kapcsolatos ünnepi, kibővített küldöttgyűlést szombaton este tartották Kecskeméten, a Gépipari és Automatizálási Műszaki Főiskolán. Dr. Domokos Zoltán elnök beszápiolójában. többek köpött ljafligpgtatta, .fi,qgy törekednek a gazdasági reformok nyújtotta lehetőségek jobb kiaknázására. Az oklevelet dr. Romány Pál, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Politikai Főiskola rektora adta át a szak- szövetkezet elnökének. Nyomatékosan felhívta a figyelmet: a további előrelépés fontos feltétele a szakmai műveltség gyarapítása. RÉGI TALÁLMÁNY — MAI SZEREPBEN Szélgépek a Kiskunsági Nemzeti Parkban Valaha szélmalmokkal volt tele az Alföld. Petőfi Kiskunság című versében idézi fel őket: Ügy szeretek állni A szélmalmok előtt! elnézem ezeket, Amint vitorlájuk hányja, egyre hányja A cigánykereket. Szélmalom ma már csak mutatóba akad, s ritka, amelyik működőképes. A szél energiáját viszont napjainkban is érdemes hasznosítani. Kevesen tudják, hogy a Kiskunsági Nemzeti Park területén tucatnyi szélmotor működik. Olyan helyeken, ahol közel-távol nincs villany, vagy nem akarják a vezetékkel elrontani a tájképet. Az első szélmotort a Kondor tónál állították fel egy évtizeddel ezelőtt. A madárgyűrűző tábor vízellátását ezzel a környezetbarát eszközzel oldották meg. Nem zajos, és nem szennyezi a levegőt. A szélmotoros kút — egy gyöngyösi szövetkezet gyártmánya — a felszínre hozza a vizet. A komfortot, a melegvízszolgáltatást egy napelemes melegítővel oldották meg. Más célra is kipróbálták a szélmotoros kutakat. A hagyományos körülmények között tartott szarvasmarhák itatására kitűnően bevált. A Bugac és Izsák környéki, tájképi szempontból is védett legelőkön így nincs szükség elektromos vezetékre. A kiszáradt élőhelyek vízutánpótlására is állítottak fel szélmotorokat Bocsa és Bugac környékén. Mint kiderült, erre a célra kevésbé felelnek meg a szélgépek, mivel teljesítményük maximum 3 ezer liter óránként. Ez egy kiszáradt tó feltöltéséhez kevés, viszont egy család vízigényét bőven fedezi. Felmerül a kérdés: vajon nem lehetne szélesebb körben is hasznosítani ezeket a környezetbarát szerkezeteket? A harmincas években folytak biztató kísérletek Magyarországon, ma azonban az a helyzet, hogy egy benzinmotor fele annyiból kihozható, mint egy szélgép. Az árviszonyok a zajos, pöfögő masinának kedveznek. így azután a világtól távol eső tanyákon ritkán látni karcsú, pörgő szélkerekeket. A Kiskunsági Nemzeti Parkban, ahol a legelső s legfontosabb szempont a környezet megóvása, újabb szélmotorok felállítását is tervezik. S ha minden igaz, a megye területén hamarosan akad olyan gyártó, aki az eddiginél olcsóbban állítja elő a környezetbarát szerkezeteket. L. D. A KNP IGAZGATÓSÁG TULAJDONÁBAN LEVŐ SZÉLGÉP A TERMÉSZETVEDELEM ÉRDEKEIT SZ0LGÁUA (ÉRJÜK ÓVJA A BERENDEZÉSI ?4‘ SZÖVETSÉG A MOZGÁSSÉRÜLTEKÉRT A cél a társadalmi beilleszkedés elősegítése Több mint kétszáz küldött, valamint a társszervezetek és az egyházi szervezetek képviselőinek részvételével közgyűlést tartott a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége szombaton Budapesten, az Építő-, Fa- és Építőanyagipari Dolgozók Szak- szervezetének székházában. Chikán Csaba, a MEOSZ elnöke beszámolójában elmondta: az öt éve alakult szövetségnek ma már több mint 22 ezer tagja van, s országszerte 27 érdekképviseleti és 12 sportegyesülete működik. Legfőbb céljuknak továbbra is a betegség vagy baleset miatt mozgásukban korlátozottá váló gyermekek és felnőttek társadalmi beilleszkedésének segítését tekintik. Arra törekszenek, hogy olyan változásokat érjenek el a társadalmi megítélésben, amelyeknek eredményeként a mozgássérültek helyzetét javító erőfeszítéseik támogatásra találnak. Kiemelte azonban, hogy csak olyan mértékű külső segítséget igényelnek, amely feltétlenül szükséges tevékenységük kibontakozásához. Kiemelkedő eredménynek tartotta, hogy bár tavaly a megváltozott gazdálkodási körülmények miatt a szövetség kevesebb anyagi támogatást kapott, érzékelhetően javult, szolidárisabb lett a társadalom mozgássérültekhez való hozzáállása. A szövetség 1987-ben a foglalkoztatási rehabilitáció területén jelentős eredményeket ért el, s több mint 1500 csökkent munkaképességű embert segített álláshoz és biztos keresethez. Ma már tíz egyesület területén működnek a ME- CTSZ ALFA Ipari Vállalat telephelyei, s á vállalat egyre növekvő számban foglalkoztat mozgássérülteket. Az utóbbi időbéfi bővült a szövetség szolgáltatásainak köre is: nyelv- és számítógépes tanfolyamokat indítottak, járműveket és más segédeszközöket közvetítettek, s jobban megszervezték az otthoni, ház körüli segítségnyújtást. Mivel a tagság csaknem 40 százaléka 58 évnél idősebb, így az egyesületi munka különösen az egyéni érdekképviselet, a klubtevékenység pedig főként az idősek igényeit elégíti ki. A küldöttek megvitatták és elfogadták az elnökség beszámolóját, majd az elnökségbe két új tagot választottak. A közgyűlésen okleveleket és plaketteket adtak át azoknak az egyesületi tagoknak, és más szervezetek képviselőinek*, akik munkájukkal segítették a szövetség tevékenységét. (MTI)
