Petőfi Népe, 1988. június (43. évfolyam, 130-155. szám)
1988-06-13 / 140. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1988. június 13. I KÖNYVÉT UNOKÁINAK KÖSZÖNHETI A pásztorfiú csodafurulyája. A gyémántdomb. A csúnya hercegnő. Három mesecim a sok közül, melynek a Kecskeméten élő Sz. Kovács Paula a szerzője. A közeljövőben jelenik meg a Móra Könyvkiadó gondozásában a nyugdíjas tanárnő Nagymama mesél című kötete, melynek illusztrációit az ugyancsak kecskeméti Csáky Lajos grafikusművész készítette. — Minden könyv kéziratának van története. Nincs ez másképpen Sz. Kovács Paula esetében sem. Hogyan is születtek a nagymama meséi? — Nyaranta leköltöztünk Balatonszepezdre, ahol van egy kis házunk és óriási kertünk — mondja Paula néni. — A fiam a fővárosban él, két unokám pedig a vakációt mindig velünk, nagyszülőkkel tölti. Régebben, amikor eltelt a nap s ágyba kellett bújniuk. nem engedtek ki a szobájukból, míg nem meséltem nekik valamit. Én pedig kitaláltam a történeteket. Másnap ismét biztattak az unokáim, hogy folytassam a megkezdett kalandokat. — Kik voltak a főszereplők? — Királyok, boszorkányok, pásztorlegények, szóval a klasszikus mesefigurák. Magam sem gondoltam volna, hogy egyszer csak összeáll egy kerek történet, több fejezetből, meséből. Ám időközben elváltak a fiamék, s unokáim anyja nem engedte többé hozzám a csemetéket. — Abbamaradtak a mesék. Borzasztó időszak következett az életemben, unokák nélkül. Ebből a szívfájdalomból született a könyv. Ha Nagymama mesél már szóban nem mondhattam el a gyerekeknek a történeteimet, úgy gondoltam, papírra vetem. A kéziratot elolvasta a férjem s bátorított, hogy küld- jem be a Móra Könyvkiadónak. Hamarosan választ is kaptam Pestről. Megmutassam a levelet ? ... Tetszett a kiadónak a kéziratom, szóba került a könyv megjelentetése. Mindez 1985 nyarán zajlott. Decemberben négyéves szerződést kötöttem a Mórával. — Nem véletlen, hogy gyerekeknek írt mesekönyvet, hiszen több évtizedet töltött el a pedagóguspályán. Hogyan emlékszik vissza azokra az esztendőkre? — Harminc évig tanítottam, ebből Kecskeméten, a Zrínyi iskolában tizen\ kettőt, innen mentem nyugdíjba, pontosan húsz esztendeje. Szép volt. A kudarcok ellenére is boldogan emlékszem vissza a hajdani gyerekekre, az órákra és a kollégákra. Sose felejtem el azokat a pillanatokat, amikor sikerült síri csöndet teremteni egy-egy magyarórán vers vagy novella tolmácsolásával. — Paula nénit szerették a tanítványai. Bizonyíték erre, hogy egy 1965-ös Petőfi Népében rábukkantam arra a cikkre, melyben növendéke példaképének választotta tanárát, vagyis Sz. Kovács Paulát. — Nagyon szerettem én is a gyerekeket. Nem emlékszem arra, hogy buktattam volna év végén. Az a véleményem, hogy nem megbuktatni, hanem megtanítani kell őket. Persze, másképp cselekedtem, amikor tanítóképzőben oktattam, hiszen ott érett diákok készültek a pályára. A sikerélménynél nincs fontosabb! Mindig kerestem az alkalmat, hogy a leglustább lurkót is megdicsérhessem. Erre van mód, csak keresni kell a megfelelő szituációt. A végtelen türelem, a megszállottság, a gyermekszeretet a legfontosabb. — Nem hiányzik az iskola, a tanítás? — Megmondom őszintén, nem. Soha sem unatkozom. Rengeteget olvasok, varrók, kötök és a Balatonnál még kertészkedem is. Közben írom regényemet, melynek címe már megvan: A mama, a papa, a suli és én. Egy olyan kisfiú mondja el élményeit, akinek a családjában nincs harmónia, a válás után apa nélkül „nevelkedik”, majd új apa és új testvér kerül a házhoz. A srác magára marad, az iskolában sem talál „menedéket”, fokozatosan kicsúszik a lába alól a talaj. — Csak nem az unokája a főhős? — Honnan tudja? — Mi a véleménye a mai mesékről, a most kapható gyermekkönyvekről? — Nem sok jót mondok ... A televízióban sugárzott mesék néha elképesztők. Ezt a véleményt'az unokáim is megerősítik, hiszen kemény bírálattal állnak elő egy-egy mese után. Hiányoznak a kedves hősök, a romantikus történetek. A mesekönyvek sem az igaziak. Sz. Kovács Paula meséit kéziratban olvastam, s bátran állíthatom, hézagpótló a műve. Amit maga is hiányol, most talán megkapják a gyerekek. A kedves hősöket, a kalandos történeteket, a sodró eseményeket. Várjuk a szép könyvet! Borzák Tibor A fótudsegszem papírt, • iránt vesz elő. — Hogy is hívják magát? így szokott kezdődni — gondolja Binyecz. Elébb áttérnek a magázásra . . . — Mikócs — mondja fennhangon Binyecz. — Mikócs Elemér. — Kar? — Tétéká. — Szak? — Mát-fiz. — Évfolyam? — Másod. Bekerül minden rendre a blokk- füzetbe. Binyecz meg azon meditál közben: ugyan mivégre hoztam volna szégyent a bölcsészekre? Még az ág is húzza szegényeket. A tétékára kerül minden Kossuth-díj, miegyéb. Nekünk ugyan mi jut? Néhány könyv, M' óirat... a maradékból. Nagy lendülettel bontogatni kezdi az első, kezeügyébe került miafe- nét, mely —- az eligazítás szerint — a gyapotszőröket rejti magéiban. Alig néhány szál. Mintha az ujjal közt tartott egyed a kopaszodás út- i\ edt volna. A gyér szőrzet in,..s:.: tizenöt ini/liméternyi", -.7 / i másfél centire saccolja. . v e:. ci, r „. rabig a satnya szórsz, Utcsk'áLdt, majd próbálja belépőt tyantani a kötényzsákba. A szél azonban gyorsabb, sőt ügyesebb. Binyecz rezignálton bámul a szárnyra kelt gyapotszőrök után. Könnyedén szántják a levegőt. Utóbb felszívódnak a messzeség csalékony optikájában. Közben rákezdi az eső is. Már jócskán zuhog. Fejvesztetten menekül mindenki az árokparti eperfák irányába. Mintha bizony azok — gyér levélzetükkel — bárminő védelmet nyújthatnának az alázúduló égi áldással szemben. Binyecz ráérősen baktat utánuk. Mint akinek egyáltalán nem sürgős. Ebben a pillanatban terepjáró fékez a dülöúton. Szabályos, helyre terépjáró. Amilyeneket a kolhozfilmekben látni. (De ilyenekkel száguldoztak annak idején Rommel segédtisztjei is az észak-afrikai nagy sivatagban. Továbbá . ..) Teteje egyébként nyitott. Most — lásd: eső — rá van feszítve a ponyvatető. Csapódik az ajtó, kivágódik a terepjáróból egy magas, szikár férfi. Porköpenyben, motoros szemüvegben. — Stop! — kiáltja. — Stop-stop! Nem mozogni! Úgy, megállni! Binyecz — a meglepetéstől is — lecövekel. Az eső változatlan hévvel zuhog. Am a porköpenyes úgy tesz, mintha száz ágra sütne a nap. Mire Binyecz is hasonlóképpen. — Stop-stop!'— kiáltja újfent. Már fut is Binyecz felé. Mögötte is caplat valaki. Egymélynövéső, bajszos emberke. Kezében — Zorkij? —fényképezőgép. A tartószíj nagy elánnal leffeg utána. — Előrehajolni!— kiáltja a porköpenyes. — Nem, nem úgy! Előre- hajolni. De azért látszódjék közben az arcunk. — Most ért épp Binyeczhez. Hathatósan befékez. S már mutatja is: igy la, barátocskám! Binyecz —- a Gorzsai Állami Gazdaság feliratú hercig zsákkötény ben — annak rendje-módja szerint elörehajol. A kényszeredett mozdulattól hátul kikerekedik s eláll zakógallérja. Kezd becsurogni az eső. Binyecz megborzong. — A gépbe nézni! Egyenest a lencseközépbe! Aztán a porköpenyes megfogat vele egy gyapotkórót, melyet úgy térdmagasságnyira sarjadztatott a nagy természet. Binyecz elszántan markolja. Hadd legyen csak mentői körkörösebb az illúzió. Másik keze közben a magházhéj tájékán matat — a konkrét szedési hadműveletet mintegy ekképpen reprezentálandó. — Mosolyogni! — kiáltja a porköpenyes. Binyecz vigyorog. A Zorkij (?) akkorát kattan, akárha vasalt ajtót csaptak volna be a közelben. Binyecz változatlan hévvel vigyorog ■— mint aki sehogy se tudja abbahagyni, pedig szemmelláthatólag már nagyon szeretné. A porköpenyes is elvigyorodik. — Pihenj. Szerelvényt igazíts — mondja. — Mitykó György a Vörös Bástyától. Agrárrovat. Paroláznak. — Tamburás Ödön — mondja Binyecz. — Harmadéves dögész. — Már operáltál is? — Mitykó tagadhatatlan rutinnal tér át a tege- zésre.-— Hogyne — feleli Binyecz- Tamburás. — Sok mindent. De a dékánt egyelőre még nem engedik. Összevigyorognak. — Címlapkép leszel a Vörös Bástyában, Tamburás — mondja Mitykó. Már kezében a blokkfüzet és egy maradéknyira csonkolt ceruza. — Mondj villámgyorsan magadról valamit... — S már jegyzi is. — Örökre hálás vagyok nagy tanítómesteremnek — veti közbe később, amikor Binyecz-Tamburás lélegzetvételnyi szünetet tart az önismertetőben. — Azt mondta egyszer egy újságírósuliban: „Kollégák, sose írjatok esőben tintaceruzával ...” (Folytatjuk) SAJTOPOSTA Se szivattyú, se pénz Bevált gyakorlat, hogy egyes termelő, illetve forgalmazó cégek postai úton elégítik ki a megrendelők igényeit. Az efféle kereskedés egyszerű, gyors, megbízható, feltéve, ha a vevő pontosan közír, mit kér, s azt az eladó maradéktalanul teljesíti. Ellenkező esetben könnyen bekövetkezhet olyan kellemetlenség, mint amilyen idős Bíró Mihályt érte, aki Fülöpszálláson lakik, a Kossuth u. 32. szám alatt. Kisgazdaságában tehenét LFA típusú fejőgéppel feji, amelynek vákuum- szivattyúja nemrégen elromlott. Helyette új kellett, amiért olvasónk hiába járta végig a megyei szaküzleteket. Ekkor arról értesült, hogy a pécsi központú mezőgazdasági - termelőeszközkereskedelmi vállalat is árusítja ezt az alkatrészt, amiből egyet ajánlott levélben rendelt meg idén áprilisban. Rövidesen kézhez kapta a postai csomagot, benne a szivattyúval, melynek több mint 2500 forintos árát utánvételi díj címen fizette ki. Odahaza azután nyomban kiderült, hogy a fejőgéppel nem illeszthető össze a szerkezet, vagyis használhatatlan. Ezek után postafordultával visszaküldte a szivattyút — az annak rendje- módja szerint érkezett meg rendeltetési helyére —, de az árának megtérítésével máig adós a vállalat, noha ez ügyben már többször felkereste sürgető sorokkal a vásárló. Óhatatlanul felmerül azonban a kérdés: elkerülhető-e a hasonló eset? Mivel a történtek minden részletét nem ismerjük, ezért az ilyesféle vétel ^általános tudnivalóiról kértünk felvilágosítást a megyei Agroker Vállalat szakemberétől. Mint elmondotta, például az LFA-fejögépek sorában is van jelentős műszaki eltérés, amit az úgynevezett azonosítási számok fejeznek ki. A kistermelő akkor cselekszik helyesen, ha a különféle alkatrészük levélbe- ni megrendelésekor precízen feltünteti a fejő-, vagy éppen más rendeltetésű mezőgazdasági kisgép gyártási számát. Annak birtokában ugyanis hibátlanul kiválaszthatja a tartozékot bármelyik kereskedelmi vállalat, ha nem hiánycikk a kért áru. Végezetül javasoljuk a panaszosnak: ha még nem közölte az említett pécsi céggel a fejőgépe gyártására, típusára vonatkozó adatokat, pótolja e mulasztást, ha pedig mindezt egyértelműen tartalmazza az írásos megrendelése, akkor a téves küldeményért a vállalatot terheli a felelősség, s az ebből adódó kára megtérülését a Baranya Megyei Kereskedelmi Felügyelőség közbenjárásával kérje! MUNKAÜGYI PANASZ NYOMÁBAN Meghosszabbították a felmondási időt v Szinte naponta érkeznek szerkesztőségünkbe a munkajoggal összefüggő panaszügyek, személyi sérelmek. Ezek közül választottuk ki a következő tanulságos esetet, melynek szenvedő alanya a Mélykúton lakó Gyetvai János. így mondta el a történteket: — Mezőgazdasági szakközépiskolai érettségivel s technikusi oklevéllel rendelkezem. Munkahelyemen, a vetőmagtermeltető vállalatnál mindig igyekeztem a tőlem elvárható szorgalommal, tudással ellátni teendőmet. Idén április elején behívatott a főnököm, s tudtomra adta, hogy május I-jétői felmondanak nekem átszervezés miatt. Megdöbbentem, s gondoltam, ha papír is fisz róla, akkor elhiszem a dolgot. írásos értesítés azonban nem jött, így,kezdtem feledni a rosszízű beszélgetést. Elkövetkezett azonban május 2-a, hétfő, s akkor ért a meglepetés, ugyanis a cégemnél reggél tényleg kezembe adták a munkakönyvem, benne a feljegyzés, hogy tegnaptól felmondási idő alatt állok. Azt mondták, ügyemmel ezentúl a területileg, illetékes kiskunhalasi munkaügyi szolgáltató foglalkozik. Bementem irodájukba, ahol hivatalosan-tömören tanácsolták, hogy helyezkedjem el a halasi MA V-nál mint forgalmi szolgálattevő. Atyavilág — meditálgattam —, ha ezzel a végzettséggel vonatokat kell irányítanom ... Persze jobb híján körülnéztem a vasútnál, ahol kiderült: ha a 9 hónapos átképzésem mindegyik vizsgáját sikerrel leteszem — ez idő alatt a jelenlegi bérem 60 százalékát, körülbelül 3200forintot kaptam volna és váltóműszakba kell járnom. Mivel a várostól legalább 50 kilométernyire lakom, s a tömegközlekedés sem kedvező, természetesen nem fogadtam el az állásajánlatot. A munkaügyi szolgáltatás emberei felháborodással értesültek döntésemről, s hangoztatták: a továbbiakban az én gondom az elhelyezkedés, de ne reménykedjek, hogy a néhány hetes felmondási időm meghosszabitják. Ugye megértik, mennyire el vagyok most keseredve. Miből élek meg, ha többé nem kapok fizetést? Egy-két hónap még az én szakmámban is kell, hogy anyagilag és minden egyéb szempontból megfelelő munkakört találjak. Ha előre, mondjuk a felmondás előtt két-három . hónappal szólnak, hogy ekkortól fölöslegessé válók, ma már talán az új állásomban lehetnék . .. E furcsa sorshelyzettel kapcsolatosan tájékoztatást kértünk a megyei tanács munkaügyi osztályától, ahonnan megnyugtató hír érkezett: a szakhatóság intézkedése következtében olvasónk felmondási idejét a vállalat köteles 1988. november 1-jéig meghosszabbítani. Merjük remélni, ez utóbbit tartalmazó munkahelyi levél már a címzett kezében van, akivel kapcsolatosan ide kívánkozik a kiegészítés: A felmondási idő alatt átlagkereset illeti meg a dolgozót, akinek elhelyezkedési kötelezettsége van, s ennek érdekében együtt kell működnie az illetékes munkaerő-közvetítő szervvel. • • Üzenet a virágtolvajnak Tisztelt Ismeretlen, sajnos nem vagy unk egyforma helyzetben, hiszen Ön feltehetően jól tájékozott rólunk, s főleg a szőkébb környezetünkről, mi azonban nem tudjuk, kicsoda. A Nyíri út 49—59. számú lakóépület mentén tavasztól őszig pompáznak a virágok a kertben, l.épesöházainkban is megtalálhatók e növények. Sokat dolgozunk — időt, fáradságot nem kímélve — ezért a szép miliőért. S akkor jön Ön settenkedve, távollétünket vagy éppen éjszakai nyugalmunkat kihasználva, s tövestül kihúzza a palántát, a gyönyörű virágokat pedig letépi. Hallani arról, hogy a piacon, illetve a temető közelében üzletel a tőlünk eltulajdonított áruval. Mondja, milyen jogon? Nem pirul el kissé, amikor valamelyik vásárlójában felmerül a gyanú, hogy ezeket a virágokat mintha korábban látta volna valahol, ott. ahol már hiányzanak? Nagy Tihorné Kecskemét Megérkezett a műsorfüzet Május 30-ai Sajtóposta rovatunkban tolmácsoltuk a kunszentmiklósi id. Lovász László — a helyi nyugdíjasklub színházkedvelő tagjai nevében megfb- galmazott — panaszát: ' a kecskeméti Katona József Színházban pár hete megtekintett Mária főhadnagy című operetten remekül szórakozott idős társaival, kis csalódásukat jelentette azonban, hogy a darabbal kapcsolatos műsorfüzet már korábban elfogyott, s így nekik egyetlen példány sem jutott. E sorainkra nem reagált a színház, ismét levelet kaptunk azonban olvasónktól, aki ezeket írta: Eredménnyel járt a cikk közlése, ugyanis a megjelenést követő napokban már megérkezett klubunkba a hiányolt műsorfüzet. Mindez nagy örömöt jelent nekem és a többi nyugdíjasnak, akik ily módon is őrizzük a kellemes színházi élmény emlékét. ÜZENJÜK „Aggódó kismama” jeligére: A próbaidőre, tehát maximum három hónapra megkötött munkaszerződés lejár, ha nem hosszabbítja meg a munkaadó. Ilyenkor, s általában a határozott idejű munkaszerződések esetében nincs jelentősége a ténynek, hogy az illető dolgozó nő terhes. Ez a megállapodás ugyanis az adott határidőn belül lehetőséget teremt a feleknek, hogy eldöntsék: megfelelnek-e az egymás iránt támasztott követelményeknek, vagy sem. Fontos itt megjegyezni, hogy a 30 napnál hosszabb tartamú, határozott idejű munkaviszony határozatlan időre alakul át, ha a dolgozó az irányításra kijelölt személy tudtával egy nappal tovább dolgozik, mint amire alkalmazásának utolsó napja Kikért van az Ofotért? Ez év április 11 -én szemüveget igényeltem — a 45 N° 013185-ös számú megrendelőlapon — az Ofotért bajai üzletében, ahol közölték velem: körülbelül egy hónap múlva mehetek érte. Mentem is, de kiderült, kissé korán. Utána hetenként kétszer tettem tiszteletem, hiába. Legutóbb megkérdeztem, hogy a vállalkozói késlekedés miatt hol lehet reklamálni, mire lakonikusan felelte az eladó: sehol. Ekkor kifejtettem, hogy az okuláré nagyon szükséges, hiszen rosszul látok, amit ő azonban eléggé Szerkeszti: Velkei Árpád Levélcím: 6001 Kecskemét, Szabadság tér 1/A Telefon: 27-611 közönyösen fogadott, mondván: ez van. Több információra nem számítva, a mögöttem álló féljem halkan megjegyezte, talán jobban járok, ha egy maszek látszerész segítségét kértem volna. A boltos erre felfigyelt és magabiztosan. hangosan közölte: nem fontos idejárniuk, legközelebb menjenek csak nyugodtan máshová! Természetesen azonnal távoztunk, de ma sem tudunk napirendre térni a szomorú tény fölött, hogy ilyen udvariatlanul és nemtörődöm módon is viselkedhet manapság egy eladó. Pedig ehelyett elnézést kellett volna kérnie, meg ígéretet tennie, hogy a szemüveg ügyében haladéktalanul megsürgeti az illetékest. Igaz, ez utóbbi csak olyan kereskedőtől várható el, aki komolyan veszi választott szakmáját, tisztában van vele, hogy ő van a vásárlókért. Petresevics Jánosné Baja, Erkel u. 17. szólt. Másik kérdésére válaszolva elmondjuk: gyed-re az a nő jogosult, aki a gyermeke születése napjától visszafelé számított két éven belül legalább 270 napon át munkaviszonyban állott. Ha az alkalmazások között - megszakítás van, a munkaviszonyban töltött időket egybeszámítva kell figyelembe venni. Mező Sándornak, Kunbajára: A föld alatti járatokban élő, sötét, bársonyos bundájú vakond számos kártevő — például a cserebogárpajor és lótetű — pusztítója, éppen ezért hasznos, sőt védett állat. Ahol jelen van, ott nagyon sok a rovar és a féreg. Való igaz, az ilyen helyeken túrásaival szinte felássa a földet és a növények tönkremennek. Ha az Ön kiskertjére is ez a jellemző, akkor a tavaszi talajfertptlenítésével lehet a baj, mert nem sikerült kipusztítania a kártevőket. Basudin- nal vagy egyéb szerrel még ilyenkor, nyár elején is elvégezheti a fertőtlenítést, ami azonban már nem túlságosan hatékony. Ami pedig a vakond elirtását illeti, bevált módszer: félliteres üres üveget talpával a földbe kell helyezni úgy, hogy a nyílását minden oldalról érhesse a szél. Az üveg hangja nagyon zavarja a roppant érzékeny hallószervű kis állatot és elmenekül a tájékról. Soós Antalnénak, Kecskemétre: A helyi Volán-taxi a telefonkönyvben megadott szá-’ mon hívható. Ha ön azt tapasztalta május 31-én, a délutáni órákban, hogy legalább 30 percen át foglalt volt, akkor az a csúcsforgalmi igényekkel, az állomás hibájával, esetleg a diszpécserszolgálat valamiféle mulasztásával magyarázható. Utólag már nehéz kideríteni a zavar valódi okát. E helyzetben szerencse az, hogy a megyeszékhelyen még legalább 60-80 taxi rendelhető a Volán kocsijain kívül. „Szerződéses üzlet” jeligére, Tiszakécskére: Ha a helyi játék- és ajándékboltban vásárló férje több alkalommal is más minőségű árut kapott, mint amilyet kért, a történteket azonnal be kellett volna jegyezni a vásárlók könyvébe. Amennyiben ezt nem tette meg, s szóban sem reklamált, jobb híján arra van lehetősége, hogy észrevételeiről levélben tájékoztassa az üzlet gazdáját, a kécskei áfészt. /
