Petőfi Népe, 1988. június (43. évfolyam, 130-155. szám)

1988-06-14 / 141. szám

2 • PETŐFI NÉPE • 1988. június 14. A FRANCIA VÁLASZTÁSOK EREDMÉNYE Döntetlen A francia nemzetgyűlési választáso­kon váratlan döntetlen eredmény szülé­ié fi: egyetlen pártszövetség sem szerezte meg az abszolút többséget. A legtöbb mandátumot Mitterrand elnök Szocia­lista Pártja kapta, de a várt többségtől elmaradt. Az FKP képviselőivel együtt a baloldal többségben van az új nemzet­gyűlésben. de a két baloldali párt eltérő politikája ma kizárja a kormánykoalíci­ót. A választások második fordulója után a következő végeredmény alakult ki: Szocialista Párt és szövetségesei 276 ( + 61), FKP 27 ( -8). tömörülés a köztársaságért (RPR) 126 ( 25), unió a francia demokráciáért (UDFI 129 ( -2), egyéb jobboldali 16 ( + 4), nemzeti front I ( -30). Georges Marchais, az FKP főtitkára kijelentette, hogy a kommunisták a népi erők új egységével és új politikájával javasolják kivezetni az országot a vál­ságból. Sajnos, az elnök másféle politi­kát követ és a jobboldal Jelé akar nyitni. így szó sincs arról, hogy az FKP támo­gatná ezt a kormányt. Ha a leendő kor­mány bármely téren haladó intézkedése­ket tesz, a kommunisták abban támo­gatják, de nem állnak be az elnök tábo­rába. A jobboldalon Gischard d'Esta ing volt elnök üdvözölte, hogy a szocialisták nem kaptak többséget. Úgy minősítette az eredményt, hogy ez az egész ország győzelme az örökletes ellenségen, a megosztottságon, mert most a franciák „két fele" kénytelen lesz együttműköd­ni. Jean Lecanuet, a Gischard alapította UDF elnöke mindjárt felvetette egy nemzeti egységkormány gondolatát. Jacques Chirac, az RPR vezére az elnök kudarcának értékelte, hogy felhívásai ellenére a franciák nem adtak nemzet­gyűlési többséget politikájának. Le Pen a maga szélsőjobboldali pártja, a Nem­zeti Front érdemének tulajdonította, hogy sikerűit megtörni a „rózsaszínjml- lámot", ameiv végül is nem borította el a nemzetgyűlést. Felszólította a klasszi­kus jobboldal vezéreit, hogy vonják le ebből a következtetést és ezentúl minden választáson eleve fogjanak össze a Nem­zeti Fronttal. A jobboldali vezetők egyelőre nagyon tartózkodóan nyilatkoznak a kilátások­ról, mert még akarják várni, merre lép az elnök. Mindenesetre a centristáknál van ma a politikai helyzet kulcsa, mert számban megerősödve kerültek ki a vá­lasztási csatából, és ez megkönnyíti szá­mukra a leválást a jobboldalról és a szö­vetkezést az elnöki többséggel. KOHL-BESZÉD A CDU-KONGRESSZUSON A nyugati szövetség szilárd tagja Helmut Kohl nyugatnémet, szövetségi kancellár, a kereszténydemokrata párt (CDU) elnöke, pártja wiesbadeni kongresszusának hétfői megnyitásán elemezte or­szágának a nemzetközi életben betöltött mind jelentékenyebb szerepét. A CDU elnöke világossá tette, hogy országa a jövőben is a nyugati szövetség szilárd elkötelezett tagjaként mindent megtesz az NSZK és a NATO katonai biztonságáért, amelyet a fegyverzet lehetőleg alacsony szintjén, ám a nukleáris és a hagyományos katonai eszközök kiegyensúlyozott viszonyának alapján vél megvalósíthatónak. Kohl beszédében nagy jelentőseget tulajdonított annak, hogy az NSZK építő módon, határozottan kezdeményezve fejlessze viszonyát a Varsói Szerződés tagálla­maival. A szovjet vezetésnek Gorbacsov főtitkár irányításával életbe léptetett nagy­szabású gazdasági cs társadalmi reformjait mind belpolitikáikig, mind külpolitikailag reménykeltőnek nevezte. Ezek a törekvések — mondotta — támogatandók, végered­ményben azonban a tettek számítanak, és szerinte még mindig a főtitkáron a bizonyí­tás sora. Kohl nagy várakozással tekint ősszel esedékes szovjetunióbeli és Gorbacsov jövő évi NSZK-bcli látogatása elé. VETERÁNOK SEGÉLYE NICARAGUÁNAK Sorompó a konvoj előtt Továbbra sem engedik át az ameri­kai hatóságok az ország déli határán azt a 35 teherautóból álló konvojt, amelyet a vietnami veteránoknak az Egyesült Államok nicaraguai interven­ciója ellen küzdő szervezete indított. A teherautók társadalmi gyűjtésből származó segélyt visznek a nicaraguai népnek: élelmiszert, orvosságot, ruhá­zati cikkeket, gyermekjátékokat. A ha­tóságok hatalmas összegű óvadékot követelnek a szervezettől azzal az in­doklással. hogy a teherautóknak vissza kell térniök az Egyesült Államokba s ezt csak így lehet biztosítani. A hivatalos indoklás szerint a te­herautók „katonai célokra" is használ­hatóak. így szükség van az óvadékra annak biztosítására, hogy azokat nem adják át a sandinista kormánynak. A harminctonnás segélyszállítmány to­vábbítása ellen elvben nincs kifogás. Az óvadék összegét százezer dollárban szabták meg. A veteránok korábban már nagyobb segélyszállítmányt juttattak tengeri úton Nicaraguába, a gépkocsikonvoj elsősorban demonstratív jellegű akció részükről. Több, a veteránok célkitűzé­seit támogató politikus közbenjárására a hatóságok most kijelentették: ha a csoport kötelezettséget vállal a kocsik visszahozatalára, átengedik az autóka­ravánt. A csoport immár csaknem egy hete várakozik rögtönzött táborban az Egyesült Államok és Mexikó határán, a texasi Larcdónál. * A JKSZ ORSZÁGOS ÉRTEKEZLETÉNEK ÁLLÁSFOGLALÁSA A párt és állam szétválasztása szükségszerű Belgrádban közzétették a JKSZ május végén megtartott országos értekezletének állásfoglalását. A 37 pontból álló, mintegy 15 ezer szavas dokumentum, amelyet a Borba hétfői számának mellékle­teként közölt, bevezetőben hangsú­lyozza: a konferencia alapvető fel­adatként az ország gazdasági, vala­mint politikai intézményrendszere gyökeres reformjának haladéktalan megkezdését jelölte meg. Ugyanak­kor rámutatott, hogy a pártnak meg kell újulnia, s eszmei-politikai vezető erőként a szocialista reform- folyamatok serkentőjévé és irányí­tójává kell válnia. Történelmi szükségszerűség, hogy a pártot elválasszuk az állam­tól — állapítja meg a határozat —, a pártnak a munkásosztályra kell épülnie és hatalmi pozíció helyett a szocialista erők legátfogóbb front­ján kell tevékenykednie. Ezzel elvá­laszthatatlanul összefügg a szocia­lista szövetség (népfront) szerepé­nek lényeges megerősítése, mert ez a szervezet tartja fenn a párt és az összes haladó társadalmi erő közöt­ti demokratikus kapcsolatokat. A társadalmi-gazdasági válság gyorsabb leküzdése, a JKSZ 13. kongresszusán rögzített fejlesztési stratégia valóraváltása megköveteli a szocialista önigazgatási termelési viszonyok szilárdítását, a gazdasági egységek önállóságának és felelős­ségének fokozását, a piaci és a gaz­dasági törvényszerűségek teljes ér­vényesítését. Ez csak úgy érhető el, ha az ország kitárulközik a világ felé, s ezen az alapon jön létre és fejlődik az egységes jugoszláv piac. Az árakat ä piaci feflételek 'ízerint kell kialakítani, a gazdasági határo­zatokért konkrétan felelősséget kell vállalni. Ehhez meg kell teremteni az állami szervek hatékony műkö­désének feltételeit és mércéit. Fo­kozni kell a társadalom és gazdaság önigazgatási integrálódását. Végre kell hajtani a gazdaság szerkezeti átalakítását. Meg kell szüntetni a csoportok és egyének káderpolitikai monopóliu­mát. A konferencia szorgalmazta, hogy a* párt sürgősen alakítson ki egységes, világos eszmei-politikai álláspontot a sztrájkokról. A JKSZ álláspontja szerint min- . den embernek joga van arra, hogy szabadon kifejtse gondolatait, óha­jait, érdekeit, beleértve politikai ér­dekeit is — hangsúlyozza a doku­mentum ezért az országos érte­kezlet síkraszállt e jog maradékta­lan érvényesítéséért, amit a szocia­lista önigazgatási demokrácia és a szabadság előfeltételeként értékelt. Ezt a szabadságot az önigazgatási érdekek pluralizmusa tükrözi, de a pluralizmus nem függhet nyilatko­zatoktól és normáktól. A JKSZ-nek erélyesen küzdenie kell a szocialista önigazgatási rend­szer alapjait tagadó politikai néze­tek szervezett kifejezésre juttatása ellen. Egységesen el kell vetnie a többpártrendszer bevezetésére vo­natkozó követeléseket, de ugyan­úgy a párt- és állami monolitizmus­ra való-visszatérést is, mert a szoci­alista önigazgatáshoz viszonyítva mindegyik visszafejlődést jelent. A JKSZ és az egész szocialista ön- igazgatási front demokratizálásá­ban halaszthatatlan intézkedésekre van szükség. Meg kell szüntetni a pártvezetőség és az állami szervek közötti „perszonáluniót”. A párt­vezetőség és a tagság között sokkal átfogóbb és állandó demokratikus kapcsolatot, kölcsönös felelősség- vállalást kell teremteni. Ki kell fej­leszteni a kommunisták közötti de­mokratikus vélemény harcot, mert csak így jöhetnek létre voluntariz- mustól mentes határozatok. ÉVVÉGÉRE 150 EZER BETEG Negyedik AIDS- világértekezlet Az Egészségügyi Világszervezet előrejelzése szerint az idén megkétszereződik a felderített AIDS-betegek száma, s várhatólag eléri a 150 ezret. A becslést a WHO egyik illetékese, Jonathan Mann tette közzé vasárnap a negyedik AIDS világértekezleten. Idén január elsején 75 ezer, júniusban már 94 433 esetet tartottak nyilván. A fertőzöttek száma ennek többszöröse. Az AIDS a szervezet immunrendszerét támadja ás gyengíti meg, s ezzel védtelenné teszi a szervezetet a különféle fertőzésekkel szemben. Ijesztő vonása, hogy a járvány éveken át terjedhetett a világban anélkül, hogy egyáltalán tudtak volna róla. A bétegséget 1981-ben azonosították; azóta az orvosok elkülönítették a vírust, meghatároz­ták terjedésének körülményeit és szűrőmódszereket dolgoztak ki, de hatásos gyógymódszert még nem találtak. Mann szerint három övezetet lehet elkülöníteni a betegség elterjedtsége szempontjából. Az első Eszak-Amerikát és Nyugat-Európát, a második Fekete-Afrikát, Dél-Amerika egy részét és a Karibi térséget, a harmadik Észak-Afrikát, a Közel-Keletet, Kelet-Európát, illetve az ázsiai és csendes-óceáni térség államait foglalja magában. Ez utóbbi övezetből az összes regisztrált megbetegedésnek csak egy századrésze származik. Az értekezlet első napján közölt kutatási eredmények közül figyelemre méltó Robert Gallo beszámolója: a tudós szerint az 1986-ban általa felfedezett, s eddig veszélytelennek tartott herpesz vírus (HHV—6) aktivizálja a lappangó AIDS vírusokat, s megsokszorozza a betegség kifejlődésének esélyét. A herpesz igen elterjedt betegség, de az egészséges szervezetben gyakor­latilag csak tünetmentes fertőzést okoz — mondta Gallo. Az Erdei Ferenc Tudománypolitikai Klub felhívása A Hazafias Népfront Országos Elnökségének Erdei Ferenc Tu­dománypolitikai Klubja hétfői — a HNF OT székházában meg­tartott — ülésén felhívással for­dult a hazai és a nemzetközi kul­turális, szakmai, társadalmi, poli­tikai szervezetekhez a romániai településszerkezetet átalakító „modernizációs” terv megváltoz­tatása érdekében. A klub tiltako­zik a nemcsak Európa, hanem a világ valamennyi társadalmának és kultúrájának jövője szempont­jából veszélyes akció ellen. A terv végrehajtása megbontaná az évezredek során kialakult táj- és ökológiai egyensúlyt, a történel­mileg kialakult természetes, ha­gyományteremtő és értékes építé­szeti arculatot, településképet. Olyan alkotások és ezek együtte­sei is megsemmisülnének, ame­lyek építészeti, művészeti, népraj­zi, történelmi és társadalmi szem­pontból egyetemes emberi, kultu­rális értékeket képviselnek. Mindez közösségek kulturális ha­gyományait is megsemmisítené, megbontva a történelem folya­mán kialakult társadalmi és etni­kai struktúrákat. Az akció a nem­zeti kisebbségek etnikai közössé­geinek, történelmi azonosságtu­datuknak a felszámolásához ve­zetne. A klub számít arra. hogy magyarországi társadalmi intéz­mények, érdekképviseletei, szak­mai szervezetek és az egyházak tá­mogatják felhívását (MTI). Vita a társasági törvény tervezetéről A gazdasági társaságokról szóló törvénytervezetről vitát rendezett tegnap a Kisiparosok Országos Szervezetének vezetősége a KIOSZ Pest megyei titkárságának székházában. A KIOSZ megyei szervezeteinek képviselői és a meghívott kisvállalkozók, valamint a Minisztertanács kodifikációs munkacsoportjainak több tagja vett részt a tanácskozáson. ■ A vita résztvevői valamennyien egyetértettek a törvénytervezet alapve­tő céljaival, szándékaival, amelyek lehetővé kívánják tenni, hogy a társu­lások különböző formái jobban beilleszkedjenek a népgazdaság szerveze­tébe. Ám szükségesnek tartják, hogy az illetékesek megszüntessék az egyes társaságok vállalkozási feltételeiben meglevő különbségeket, a monopolhelyzeteket. Különösen erőteljesen vetődött fel, hogy a tervezet indokolatlanul sok korlátozással sújtja azokat a társulási formákat, amelyekben kizárólag vagy nagyobbrészt természetes személyek, tehát állampolgárok vesznek részt. Kifogásolták azt is: a törvénytervezet jelen­legi megfogalmazása lehetővé teszi, hogy részvények egyharmadának' állami tulajdonával 51 százalékos szavazati többséget lehessen birtokol­ni, amennyiben ezt rögzítik a részvénytársaság alapszabályában. Indoko­latlannak tartják azt is, hogy az állami nagyipari vállalatokat — amelyek szervezetüknél, vagyoni helyzetüknél fogva eleve helyzeti előnyt élveznek a kis gazdasági társaságokkal szemben — további támogatásokban ré­szesítsék a most formálódó paragrafusok alapján. Fontosnak tartották a felszólalók, hogy szélesítse a törvénytervezet a magánszemélyek vállalkozási lehetőségeit és segítse elő a lakossági meg­takarítások előnyös befektetését. : • , A vitában elhangzott javaslatokat a KIOSZ Országos Vezetősége továbbítja a törvénytervezetet kidolgozó kodifikációs munkacsoportnak. LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETT Hétfőn Szolnokon a labdarúgó Magyar Népköztársasági Kupa döntőjében a Békéscsaba 3:2 (0:1) arányban győzött a Bp. Hon­véd ellen. Gólszerzők: Csernus (60. perc), Gruborovics (69. p.), Csató (80. p.), illetve Sikesdi (8. p.), Gyimesi (74. p. — 11-esből). Magyar—amerikai kereskedelmi tárgyalások (Folytatás az I. oldalról.) megbeszéléseket követően közös nyi­latkozatot Írtak alá. A dokumentum ünnepélyes aláírása előtt William Ve- rity felolvasta Ronald Reagannek, az Egyesült Államok elnökének a magyar amerikai kereskedelmi megállapo­dás megkötésének 10. évfordulója al­kalmából a két ország állami és vállala­ti vezetőihez küldött üzenetét. Ronald Reagan ebben kifejtette, hogy eredmé­nyesnek tartja a kereskedelmi megálla­podást, amely alapvető összeköttetést teremtett országaink között. Az elnök megítélése szerint további jelentős lehe­tőségek vannak az amerikai üzleti rész­vételre a magyar gazdaság fejlesztésé­ben. Reményét fejezte ki. hogy a követ­kező tíz évben a kapcsolatok mindkét fél előnyére jelentősen bővülnek. A közös nyilatkozatban kifejezésre juttatták, hogy a két ország kormánya határozottan támogatja a kölcsönösen előnyös kereskedelmi kapcsolatok to­vábbi bővítését. Megállapították, hogy a kétoldalú kereskedelmi forgalom még nem érte el lehetőségeinek határát, és megerősítették szándékukat az áru­forgalom szintjének növelésére, illetve a két fél közötti gazdasági együttműkö­dés diverzifikálására. Rehabilitálták Zinovjevet és társait? A Szovjetunió Legfelsőbb Bírósága hétfőn hatály­talanította azokat a bírósági ítéleteket, amelyeket 1936-ban és 1937-ben Grigorij Zinovjevre, Lev Kame- nyevre, GeorgijPjalakovra. KariRudekraés társaikra mondtak ki. A hírt az Izvesztyija című szovjet napi­lap hétfő esti moszkvai kiadása közölte. A szovjet igazságügyi szervek ezzel újabb, a har­mincas évek koncepciós perei során halálraítélt poli­tikusokat rehabilitáltak. A Legfelsőbb Bíróság feb­ruár elején hatálytalanította az úgynevezett harma­dik nagy moszkvai perben hozott ítéleteket, amelyek nyomán kivégezték többek között Nyikolaj Buharint és Alekszej Rikovot. A bolsevik párt „régi gárdájához” tartozó Grigorij Zinovjevet és Lev Kamenyevet, Lenin volt harcostár­sait 1936 augusztusában ítélték halálra. Korábban, 1935 januárjában börtönbüntetésre ítélték őket. Másfél évvel később azonban nyilvános tárgyalást rendeztek, amely a történelembe az első nagy moszk­vai per néven vonult be. Ezzel kezdődött a Sztálinnal szemben ellenvéleményen levő politikusok politikai és fizikai megsemmisítésének a folyamata. Zinovje­vet és Kamenyevet társaikkal együtt azzal vádolták, hogy „trockista-zinovjevista terrorista központ” tag­jaiként a szovjet állam vezetőinek meggyilkolását tervezték és szoros kapcsolatban álltak a náci Németország titkosrendőrségével, a Gestapoval. Néhány hónappal később, 1937. januárjában Kari Radek, Georgij Pjatakov (volt nehézipari népbiztos) és társaik tárgyalását rendezték meg Moszkvában. A „második nagy moszkvai perben” azonban Rade- ket nem ítélték halálra — a „párhuzamos trockista központ” vezetőjére tiz évi szabadságvesztést szab­tak ki. 1939-ben vagy 1941-ben a munkatáborban máig tisztázatlan körülmények között vesztette éle­tét. Az Izvesztyija a tényhírhez mellékelt terjedelmes írásában feleleveníti az ellenvéleményt nem tűrő sztá­lini gépezet terrorját. Megállapítja, hogy a most re­habilitált politikusoknak ugyan voltak hibái, tévedé­sei a szocializmus építését illetően, de ártatlanul pusztultak el. A Legfelsőbb Bíróság mostani határo­zatával nem a párton belüli vitákat döntötte el,.nem azt, hogy Zinovjevnek, Radeknek és társaiknak mi­ben volt igaza és miben nem, hanem azt tisztázta, hogy az első és második nagy moszkvai perben elitél­tek a törvény, az állam és a nép előtt nem voltak bűnösek mutat rá az Izvesztyija írása. Geraszimov sajtótájékoztatója Nemzetiségi tüntetések a Szovjetunióban A szovjet külügyi szóvivő hétfőn cáfolta azokat a híresz­teléseket, amelyek szerint» Bakuban összetűzések lettek volna örmények és azerbajdzsánok között. Gennagyij Ge­raszimov közölte ugyanakkor, hogy az azerbajdzsán fővá­rosban a hétvégi tüntetés során egy azerbajdzsán nemzeti­ségű rendőrt vadászfegyverre! lelőttek. A szóvivő kérdésre válaszolva elmondta: Bakuban és Jerevánban tüntetések voltak a hét végén. Jerevánban hétfőn is megmozdulásra került sor, ezen a résztvevők június 15-ig tartó sztrájkra szólították fel a lakosságot a karabahi terület visszacsatolását követelve. Jerevánban a Tycatralnaja téren tovább folytatódik az éjjel-nappal tartó ülősztrájk. — A Karabah körüli események nem a demokrácia eredményei, hanem a megtorpanás időszakának következ­ményei — hangoztatta Geraszimov az egyik nyugati újság­írónak válaszolva. Egyúttal beszámolt arról, hogy ugyan­csak a karabahi probléma kapcsán kisebb tüntetés volt Moszkvában. A szóvivő hozzátette: rendőri beavatkozás nem történt. VALUTA- (BANKJEGY- ÉS CSEKK-) ÁRFOLYAMOK: Érvényben: 1988. június 14-étől 20-áig ■Vételi Eladási Pénznem: árfolyam száz egységre forintban Angol font 8 589,18 9 120,46 Ausztrál dollár 3 803,22 4 038,48 Belga frank 130,71 138,79 Dán korona 718,86 763.32 Finn márka 1150.12 * 1 221,26 858,55 Francia frank i 808.53 Görög drachma a) b) 34,09 36,19 Holland forint 2 434,25 2 584.83 ír font 7 312,21 7 764,51 Japán yen (1000) 376.24 399,52 Jugoszláv dinár (1000) b) 22,35 23.73 Kanadai dollár 3 857,46 4 096.06 Kuvaiti dinár 17 066,23 18 121,87 Norvég korona 745,88 792,02 NSZK márka 2 732,90 2 901,94 Olasz líra (1000) 36,74 39,02 Osztrák Schilling 388,71, 412,75 "Portugál escudo 33,44 35,50 Spanyol peseta 41,36 43,92 Svájci frank 3 263,67 3 465,55 Svéd korona 783,11 831,55 USA dollár 4 706,87 4 998,01 ECU (Közös Piac) a) Vásárolható legmagasabb bankjegycímlet: 1000-es. 5 680,50 6 031,88 b) Bankközi és vállalati elszámolásoknál alkalmazható árfolyam: Görög drachma 35,10 35,18 Jugoszláv dinár (1000) 23,02 23,06

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom