Petőfi Népe, 1988. június (43. évfolyam, 130-155. szám)
1988-06-14 / 141. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XLIII. évf. 141. szám Ára: 1,80 Ft 1988. június 14., kedd SZMT-díjas kórus (4. oldal) Gyermekévek - gyermekélet (4. oldal) Minőségjavítás technikai . korszerűsítéssel (5. oldal) Miért laza a munkafegyelem? (5. oldal) BAJA, KISKŐRÖS, BÁCSALMÁS Megválasztották a küldötteket a nemzetiségi kongresszusokra Befejeződtek megyénkben a nemzetiségek idei kongresszusait előkészítő küldöttválasztó gyűlések. Május 16- ától több mint 30 településén 40 küldöttet választott meg a délszláv, a német és a szlovák lakosság. A bajai Csitaonica, azaz az alsóvárosi bunyevác olvasókör régen látott olyan tömeget, mint a napokban a délszláv küldöttválasztó gyűlésen. Sokan a festői bunyevác népviseletben jöttek el. Földvári Imre népfronttitkár bevezetője után dr. Kincses Ferenc tanácselnök szólt a városfejlesztés időszerű feladatairól, érintve a művelődés- ügy, így a nyelvoktatás helyzetét is. Mint mondta, az iskola csak a csilláddal együttműködve képes a nemzetiségi nyelv elsajátítására. Baján valamikor három nyelven beszéltek a kereskedők, a fejlődő idegenforgalom ezt tenné most is kívánatossá. A szavazást követően dr. Mándity Marin, a délszláv szövetség főtitkára kért szót. Üdvözölte a hozzászólásokban megnyilvánuló közös akaratot, hogy a bunyevácok élnek a jogaikkal és a lehetőségeikkel. A társadalom felismerte a nemzetiségi nyelvek szükségességét, és a magyar gyerekeket szívesen adják be a szülők a szerb-horvát tagozatos iskolába — mondta a főtitkár. Kiskörösön a Kossuth Szakszövetkezet nagyterme várta a szlovák ajkú lakosságot. Dr. Oláh Pál tanácselnök köszöntője után Újhelyi József, a HNF titkára méltatta a Magyarországi Szlovákok Demokratikus Szövetsége Vili. kongresszusának jelentőségét. Kiskőrösön 270 esztendeje telepedett le négy szlovák család, majd a nemzetiségi lé- lekszáma 1870-ig 2 ezerre növekedett. Jelenleg a népesség fele tekinthető szlovák nemzetiségűnek, akik a történelem viharaiban mindig megőrizték nemzeti identitásukat, anyanyelvűket és szokásaikat — mondta egyebek között Pola- reczki György országos választmányi tag. , Az elhangzottakhoz tízen szóltak hozzá, szorgalmazva a hagyományok és a néprajz tárgyi emlékeinek megőrzését. A három hete tartó küldöttválasztó gyűlések sorát a bácsalmási zárta, melyet közösen rendeztek a katymáriak- kal és a kunbajaiakkal. Dr. Bednárné Kiss Ildikó tanácselnök üdvözlő szavai után Prikidánovics Ottó HNF-titkár szólt a kongresszusi előkészületekről, hangsúlyozva a nemzetiségi oktatás személyi és tárgyi feltételei javításának szükségességét. Bácsalmáson 592 diák tanulja a német nyelvet, a nemzetiségi lakosságnak a közélet minden területén van képviselete. Manz Alfréd, a szövetség ifjúsági bizottságának tagja előadásában átfogó képet adott a nemzetiség helyzetéről. A nyelvoktatással kapcsolatban elmondta, hogy hazánkban 27 ezer diák tanul németül, ami kétségtelenül szép eredmény, de tovább kell lépni: átfogó kétnyelvűséget teremteni a családban és a közéletben. Végezetül Hambuch Géza, a Magyarországi Németek Demokratikus Szövetségének főtitkára kért szót. Közvetlen beszélgetés alakult ki a választók és a főtitkár között, akinek egyik kérdésére, hogy miért nem beszélik jól a gyerekek a nemzetiségi anyanyelvet, a kunbajai Film Györgyre azt válaszolta, hogy sem az óvodában, sem az iskolában, sem otthon, a szülői házban nem gyakorolják eleget. G. Z. A SZOT ELNÖKSÉGE VITATTA: Igazságosabb kereseti arányokat Gáspár Sándor és Baranyai Tibor nyugdíjazási kérelme Tegnap ülést tartott a Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöksége. A testület megvitatta a szakszervezetek bérreformmal kapcsolatos elképzeléseit, áttekintette az üdültetés helyzetét, s egyéb időszerű szakszervezeti kérdéseket is napirendjére tűzött. Az ülésen elhangzottakról Szalay Ferenc, a SZOT szóvivője tájékoztatta az újságírókat. Az elnökség megállapította, hogy a korábbi időszak bérpolitikája nem szolgálta megfelelően a gazdaságpolitika céljait, nemcsak a dolgozók keresetének növekedését, hanem a vállalati teljesítmények fokozását is korlátozta, s emellett jelentős bérfeszültségeket is okozott. A szakszervezeti mozgalom hosszabb távon olyan bérpolitika és bérrendszer kialakítását, működtetését tartja szükségesnek, amely biztosítja a reálbérek tartós, érzékelhető, minden dolgozót érintő növekedését, s ezzel együtt a társadalmilag igazságosabb kereseti arányok kialakítását. A bérek növekedésének fedeznie kell minden munkavállaló számára az alapvető fogyasztási cikkek árának emelkedését. A szakszervezetek önálló bérpolitikájának eredményes, hatékony képviseletéhez megfelelő intézményi és eszközrendszerre is szükség van, aminek legfontosabb eleme az érdekegyeztetésen alapuló béralku. A bérreform bevezetése természetesen hosszabb időszakot igényel, az első intézkedések azonban elodázhatatlanok, s az elnökség már jövőre szükségesnek tart bizonyos változtatásokat. Egyebek között törekedni kell a reálbérek csökkenésének megállítására. Az elnökség úgy döntött, hogy a bérreformra vonatkozó elképzeléseit a SZOT legközelebbi ülése elé terjeszti megvitatásra, s az ott elfogadott állásfoglalás alapján tagsági vitára bocsátja. A szakszervezeti üdültetés időszerű feladatairól szóló előterjesztés vitájában az elnökség úgy foglalt állást, hogy az egyre nehezedő, éleződő pénzügyi, gazdasági gondok miatt 1990-től alapvetően módosítani szükséges a kedvezményes üdültetés egész szervezeti, elosztási rendszerét. A térítési díjak jelenleg jóval alatta maradnak az üdülés valóságos költségeinek; a kedvezményes szakszervezeti üdültetés személyenkénti egynapi átlagos költsége 325 forint, s ebből a dolgozónak átlagosan mindössze 71 forintot kell megfizetnie. A változtatásokkal azt kell elérni, hogy a jövőben ne magát az üdültetést, hanem szociális helyzetük alapján az üdültetést igénybe vevőket támogassák. Ennek érdekében a SZOT elnökségének javaslata szerint a kedvezmény nem épülne be automatikusan az üdülőjegy árába, hanem az a beutalókkal együtt az alapszervezetekhez kerülne, s ott a tagság döntése alapján a jelenleginél differenciáltabban — és feltehetőleg igazságosabban — használhatnák fel dolgozóik támogatására. A szakszervezeti üdültetés új rendszerére vonatkozó javaslatát az elnökség ugyancsak a SZOT plénuma, majd a tagság elé terjeszti vitára. Tekintettel az üdültetés pénzügyi gondjaira, valamint arra, hogy a jelentős áremelkedések ellenére az elmúlt években sem változtak a térítési díjak, a SZOT elnöksége úgy foglalt állást, hogy még a tervezett átfogó változtatások előtt emelni szükséges a térítéseket. Ez év negyedik negyedétől a dolgozók által fizetendő átlagos napi térítési díj a jelenlegi 71 forintról 100 forintra növekszik. Az elnökség napirendjén szervezeti és személyi kérdések is szerepeltek. Gáspár Sándor, a SZOT elnöke és Baranyai Tibor, a SZOT főtitkára kérte, hogy nyugdíjazási kérelmüket az elnökség támogatólag terjessze a SZOT plénuma elé. A testület ezzel egyetértett és 27 tagú jelölőbizottságot bízott meg a SZOT ülése elé terjesztendő személyi javaslatok kialakítására. A jelölőbizottság ma tartja alakuló ülését. Az elnökség döntött arról, hogy június 21-éré összehívja a Szakszervezetek Országos Tanácsát. KALOCSÁN ÉS NAGYKŐRÖSÖN Tábor nyitás Mintegy hatezer Bács- Kiskun megyei diák vesz részt az idén az építőtábori mozgalomban. Tegnap foglalták el első táborhelyüket a fiatalok. A Kalocsai Állami Gazdaságban százötven középiskolás munkájára számítanak, itt most indult az első turnus. A nyár hátralevő részében folyamatosan érkeznek majd a diákok, egészen augusztus 20-áig. Hamarosan nyit a többi megyebeli építőtábor is: Vaskúton, Mátéházán, a Kecskeméti Magyar— Szovjet Barátság Tsz- ben, a Kecskeméti Konzervgyárban. A többi helyen július elején, illetve közepén kezdődnek a szorgos hetek. A megyehatáron túli táborok ugyancsak kedveltek. Szűkebb pátriánkból eljutnak a fiatalok Gyöngyös-Domosz- lóra, Mezőhegyesre, Zalaegerszegre, Balaton- földvárra, Balatonfüred- re, illetve a Nagykőrösi Konzervgyárba. Ez utóbbi helyen már tegnap megkezdték a munkát a diákok. A város konzervgyárában száznegyven tanuló látott a tennivalókhoz. Magyar—amerikai kereskedelmi tárgyalások • Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, a Minisztertanács elnöke a Parlamentben fogadta William Verity-t, az Amerikai Egyesült Államok kereskedelmi miniszterét. Grósz Károly fogadta William Verity-t Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, a Minisztertanács elnöke tegnap a Parlamentben fogadta William Verity amerikai kereskedelmi minisztert. Németh Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára a nap folyamán szintén találkozott az amerikai politikussal. A szívélyes légkörű megbeszélésen részt vett Marjai József miniszterelnök-helyettes, -kereskedelmi miniszter. Mindkét találkozón jelen volt Mark Palmer, az Egyesült Államok budapesti nagykövete. Hétfőn Budapesten, a Parlamentben Maijai József, a Minisztertanács elnökhelyettese, kereskedelmi miniszter és William Verity, az Amerikai Egyesült Államok kereskedelmi minisztere folytatták megbeszéléseiket. A tárgyalásokon ünnepélyes keretek között megemlékeztek arról, hogy egy évtizeddel ezelőtt kötötték meg a magyar- amerikai kereskedelmi megállapodást. Az elmúlt tíz év eredményeiről és tapasztalatairól szólva Marjai József hangsúlyozta, hogy az 1978-ban aláírt kereskedelmi megállapodás és az abban foglalt legnagyobb kedvezményes elbánás mindkét fél kölcsönös előnyére érvényesül. A vámok jelentős csökkentése, a megállapodásban foglalt üzleti könnyítések révén 1987-ben az Egyesült Államok a Magyar Népköztársaság külkereskedelmében a fejlett tőkés országok sorában a negyedik legjelentősebb kereskedelmi partnerré vált. A kétoldalú árucsere-forgalomban az elmúlt évben rekord született, s a forgalom 1988-ban előreláthatólag meghaladja a 600 millió dollárt. Ä kereskedelmi megállapodás a felek kölcsönös akarata alapján 3 évenként automatikusan meghosszabbodott. Erre legutóbb 1987 júniusában'került sor. A legnagyobb kedvezményes elbánást az amerikai törvények szerint évenként kell meghosszabbítani: ez is ismételten megtörtént. Mindez azt mutatja, hogy a kereskedelmi megállapodás betölti célját és feladatát, s jelenleg az Egyesült Államok és Magyarország között nincs rendezetlen, vitás érdemi kereskedelempolitikai kérdés — mondotta Marjai József. A magyar miniszterelnök-helyettes rámutatott arra, hogy a legnagyobb kedvezményes elbánás hosszú lejáratúvá tétele nagyobb biztonságot és erőteljes jelzést, ösztönzést jelentene az üzleti közösségek számára, különösen az amerikai cégeknek. Utalt arra, hogy a két ország kormányának van még lehetősége és tennivalója, hogy a kereskedelempolitika eszközeivel tovább segítsék és ösztönözzék az USA és Magyar- ország közötti kereskedelmi és gazdasági kapcsolatokat. E kapcsolatok fejlesztése szempontjából fontosnak tartotta az előrelépést a gazdasági együttműködések, az ipari kooperáció, a harmadik piaci fellépés és vállalkozásokba működőtőke-áramlás, a technológia és a management-transzfer tekintetében. Marjai József és William Verity a (Folytatás a 2. oldalon.) ÉJJEL-NAPPAL KÉSZÜL A LUCERNALISZT Jó közepes kalászostermés ígérkezik Az utóbbi hetekben gyakran szemléltük az eget, mondván, már megint borús, esős idővel számolhatunk. A megye kilenc mérőállomásának májusi csapadékösszesítése azonban még mindig elmarad a várttól, az átlag 36,5 milliméter. Bács- Kiskun egyes területein jóval meghaladta a lehullott eső mennyisége az átlagosat — például Kecskeméten, Izsákon — de Bácsalmás, Baja, Kiskunhalas, Kiskunfélegyháza, Tisza- kécske környékén alig áztatta eső a földeket. ifejeződött a lucerna első kaszálása. Az őszi kalászok terméskilátásait egyértelműen csökkentette a csapadékhiány. A most lezajlott előzetes becslések szerint jó közepes termésre lehet számítani, amit azonban nagymértékben befolyásol a júniusi időjárás. A vetésfehérítő bogárról sok szó esik, hiszen az idén sokkal erősebb volt a „támadás”, mint az eddigiekben. Az ellene való védekezést folyamatosan végzik a gazdaságokban szántóföldi és légi berendezésekkel. A lucerna és a rétek első kaszálása, a szénakészítése befejeződött, éjjel-nappal folyamatosan működnek a lucernaliszt- üzemek, hiszen e termék iránt megélénkült a kereslet. A kukoricák szépen fejlődnek, most a mechanikai gyomirtás, a kultivátorozás van folyamatban. A mezőgazdasági üzemek, a szakcsoportok figyelme, keresve a gazdaságosabban termelhető növényeket, a szántóföldi zöldségek felé fordult. Tavalyhoz képest nőtt a fűszer-, a zöld- és a paradicsompaprika, valamint a fehérjenövények termőterülete. A szója kétszer akkora, az étkezési és a szárazborsó 70 százalékkal nagyobb felületet borít, mint a múlt évben. Ugyanakkor, miután csökkent a napraforgó jövedelempozíciója, e növényből 10 százalékkal kevesebbet vetettek. Az ültetvényekben most van a növényvédelem csúcsideje, permetezik a szőlőket. A korai fajtájú meggyet, már szedik. Készülődnek a gazdák a kajszibarack, valamint az őszi árpa végleges termésbecslésére. A kecskeméti Agroker Vállalatnál érdeklődve megtudtuk, hogy a vártnál nagyobb fertőzésveszély, a károsítok nagyobb számú megjelenése gondokat okozott; a borsókhoz, a paprikákhoz és a fehérjenövényekhez alkalmazható szerekből nem volt elegendő. Az alkatrészek az ütemezésnek megfelelően érkeznek, egy-egy darab hiányától eltekintve felkészülten várhatják a betakarítást. Az elmúlt évekhez hasonlóan az aratás ideje alatt az idén is megszervezik az ügyeletet. Az erre való készülődés jegyében, engedményes akció keretében, 22 NDK típusú kombájnt adtak át az üzemeknek. G. E. „ÁSS, ÁSS, NE CSAK NÉZZ . . .” A régészek nem pihennek A nyár a régészek számára nem jelent vakációt. Annál is inkább fontos a földeken való szorgoskodás, mert ilyenkor adódik alkalom arra, hogy hónapokat töltsenek kinn a szabadban. Jelszavuk az egykori Illés-sláger megkurtitott változata is lehetne: „Áss, áss, ne csak nézz!” Tegnap délután Horváth Attilától, a kecskeméti Katona József Múzeum régészeti osztályának vezetőjétől érdeklődtünk, hol, merrefe- lé találhatók jelenleg a megye régészei? Az utóbbi esztendő — és évtized — egyik legjelentősebb leletmentése az épülő M5-ÖS nyomvonalán zajló régészeti munka. A kampány vége felé tartanak, hamarosan át kell adni a terepet az útépítőknek. Igaz, a pénz, az idő és az energiá is fogytán van már. Pontosan tíz éve jártak a terepen a megyebeli régészek, hogy feltérképezzék a várható ásatások helyeit. A lényegi munkához tavaly nyár elején kezdtek hozzá. A mérleg: késő bronzkori településnyomokat találtak, melyek a megyében újdonságnak számítanak. A kelta település maradványai ugyancsak fontosak, mert korábban csak elszórt sírokra bukkantak a régészek. A szarmatakori temető, telephely, az Árpád-kori kemen- cés lakóépület szintén jelentős felfedezés, nem annyira a késő középkori és az újkori házak maradványai. Áz idén további kelta házakat, késő bronzkori településrészletet és Árpád-kori épületrészeket, szarmata sírokat, szkíta településnyomokat leltek. Mintegy három és fél millió forintot emésztettek fel a munkálatok, melyeket a Közúti Beruházó Vállalat finanszírozott. Az M5-ös út nyomvonalának leletmentésében Kulcsár Valéria, Wicker Erika, So- mogyvári Ágnes és V. Székely György vett részt, munkájukat Horváth Attila irányította. Bár még nem beszélhetünk múlt időről, hiszen a felszínre került leletanyagot rendszerezni, rendezni és feldolgozni szükséges. Ez további türelmes hónapokat igényel. Sajnálatos, de a feltáráshoz, az ásatáshoz szükséges pénz egyre kevesebb. A mostani, különféle levonásokkal megcsonkított összeg nem annyi, mint korábban. Miután a megyei intézményben több régész dolgozik, többfelé kell osztani a rendelkezésre álló pénzt, ezért mindenkinek csak minimális összeg jut. Hogyan is lehetne hónapokat a terepen tölteni — és fizetni a nem kevés pénzért elszegődő fizikai munkásokat! -1—, ha nincs elegendő forint? Hiába a lelkesedés, a szorgalom, hiába tartogat a föld még számos kincset. Mégis: várható-e további nyári ásatás? Úgy tűnik, kevesebbet terveznek a bács-kiskunbeli régészek, mint mondjuk öt évvel ezelőtt. Igaz, időközben néhány ásatást befejeztek vagy leállír • Leletmentés az M5-ös autópálya nyomvonalán. tottak, félbeszakítottak. A várakozó álláspontot az is jelzi, hogy csak két- három helyen találkozhatunk a múlt faggatóival. Kulcsár Valéria már második hónapja a Kiskunfélegyházi Vörös Csillag Tsz területén, Pákapusztán dolgozik, ahol korábban késő bronzkori sírokat, szarmata és Árpád-kori temetőrészletet találtak. Hamarosan bekapcsolódik az itteni munkákba So- mogyvári Ágnes is. Wicker Erika Ke- celre, a honismereti-régészeti táborba indul, V. Székely György pedig minden bizonnyal folytatja a nyárlőrinci ásatásokat. B. T.~
