Petőfi Népe, 1988. június (43. évfolyam, 130-155. szám)

1988-06-13 / 140. szám

I

1988. június 13. • PETŐFI NÉPE • 5

TIZENKÉT SORT EGYSZERRE

A borotai termelőszövetkezet 1300 hektáros kukoricavetéséből az egyik 350 hektáros táblában Hunyadi Ferenc traktoros az újonnan vásárolt KM—12-es sorművelő kultivátorral lazítja a talajt. (Tóth Sándor felvétele)

MUNKÁSHÉTKÖZNAPOK

„Nekem a magyar áru jobban tetszik”

Egy varrónő a Habselyemből

A Habselyem

Kötöttárugyár III. számú gyára i kerekegyházi telepén több mint hetven varrónő dolgozik. Fritz László telepvezetőt arra kértem, hogy ezúttal ne főnökkel, hanem egy munkásasszonnyal beszélgethessek. Türner Istvánnét ajánlotta, akinek ez az első munkahelye. Elöljáróban csak annyit tudtam meg róla, hogy húsz év óta dolgozik az üzemben, korábban szakszervezeti bizalmi volt, most brigádvezető. Két kisgyermek édesanyja, a férje szintén szakmunkás.

— Mit jelent az a kifejezés, hogy késes cikcakk?

— Egy speciális gépen dolgozom: hálóingekre cikcakk öltésekkel rávarrom a csipkét, mjközben a gép a fölösleges anyagot magától levágja.

— Ki osztja be a munkát?

— Ez a szalagvezető feladata. Neki kell tudnia, ki mire képes. A lényeg, hogy ne legyen fennakadás és folyamatosan haladjunk. Többnyire exportra dolgozunk és rövid a határidő. Ebből a hálóingből például nyolcezret kell elkészíteni három hét alatt.

— Legalább húszán ülnek egy szalag mellett. Előfordulhat, hogy valakivel kivételt tesznek?

— Teljesítmény alapján kapjuk a fizetésünket, és a szakmai tudástól függ, hogy kire milyen feladatot bíznak. Jól ismerjük egymást, persze néha vitatkozunk is, de ezért a szalagvezető még sohasem változtatta meg a döntését. Mindennap személyenként összesítik az elvégzett munkát és közlik velünk az aznapi keresetet. így senki előtt sem marad titokban mások teljesítménye.

— A hálóingekből hányat tud megvarrni egy műszakban?

— Nyolc óra alatt százhetvenet, ezért körülbelül háromszáz forintot fizetnek.

— Honnan kapják a megrendeléseket?

— Az idén már szállítottunk Kuvait- ba, Finnországba, Angliába és Szovjetunióba is. Most szovjet, finn és hazai

megrendelésre készítünk női alsóruházati holmikat.

—A vevőik mennyire elégedettek a kerekegyházi termékekkel?

—Még sohasem dicsértek mega munkánkért. Csak akkor szólnak, ha minőségi kifogás van, de ez nagyon ritkán fordul elő, mert a hibákat helyben kijavítjuk. Mást mondok: amik’or Jugoszláviában jártam, összehasonlítottam a gyártmányainkat, és nekem a magyar árujob- ban tetszett.

— Hogyan ismerik el húszéves törzs- gárdatagságát?

>fvr. Kétezer-ötszáz fointtal, ez nem sok, lehetne több is.

—- Mennyit keres egy hónapban?

—Átlagötezer forintot, a féljem keresetével együtt 14 ezer forint a család jövedelme.

— Ebből mire futja?

— A rezsire, étkezésre és minden hónapban vehetünk magunknak egy-két ruhadarabot.

— Nyaralni mikor voltak?

— Tavaly Jugoszláviában a férjemmel. Az idén a gyerekek mennek felváltva. Nem tudjuk megoldani, hogy minden évben együtt nyaraljon a család.

— Tizennégy év óta házasok. Mit tudtak ennyi idő alatt előteremteni?

—Van egy három szoba összkomfortos házunk meg egy régi Wartburgunk, és tartozunk az OTP-nek. Erre a fizetésünk nem lett volna elég, férjem, aki szo- bafestő-mázoló, közben maszekolt, hízókat tartottunk — anyadisznó most is van—és gazdálkodtunk a 250 négyszögöles kertünkben.

— Felsorolná, hogyan telik el egy napja?

— Ötkor kelek, elkészítem a családnak a reggelit és 5.40-kor indulok munkába. Délután kettőig itt a varrodában vagyok, utána főzés, mosás, a háztartási és kert körüli teendők következnek. Az

állatok ellátása a férjem feladata. Kilenc órakor lefekszem, a tévéműsort már nem tudom megnézni, legfeljebb a Híradót, mert elalszom a fáradtságtól. Talán hét végén tudunk egy kicsit lazítani.

— Mennyi idő jut a gyerekekre, szórakozásra?

—Néha elmegyünk kirándulni, de ha jól emlékszem, az idén még sehol sem voltunk. Egy hete láttuk az En és a kisö- csémet, korábban pedig á Katona József Színházban az Othellót.

— Mi a tapasztalata, csökkent az utóbbi időben az életszínvonaluk?

— Hát, korábban kevesebb pénzből többet tudtam vásárolni. Ma már csak az ebédre való hús is kétszáz forintba kerül. Olcsóbban kijövünk, ha hízót nevelünk és saját magunk feldolgozzuk.

— Milyen kívánságát szeretné,Fa teljesítenék?

— Legyenek magasabbak a keresetek, és szeretnék egy békésebb világban élni.

— Mit gondol, mi fog ebből megvalósulni?

— A mellékkeresetekre még sokáig szükség lesz. A nagyhatalmak vezetőinek csúcstalálkozójával pedig talán közelebbjutunk a leszereléshez.

Kisvágó Árpád

PÁLYAKEZDŐK GONDJAI

Munkáltatók és iskolák együttes felelőssége

Bács-Kiskun megyében az idén 5076 hely várja azt a 4900 munkába álló fiatalt, akik ebben az évben fejezik be az általános és középiskolai, illetve felsőfokú tanulmányaikat. A pályakezdők sorsa mégsem megnyugtató, mert területileg és szakmánként igen nagy a szóródás. így a fenti számok ellenére jó néhányan nem találnak majd végzettségüknek vagy érdeklődésüknek megfelelő munkát a megyében.

Azt a 450 szakközépiskolást, akik nem tanulnak tovább, mindössze 195 munkahely várja, az 550 gimnazistát alig több mint háromszáz. Feltűnően hátrányos helyzetben vannak a lányok: a vállalatok rájuk tartanak legkevésbé igényt. Legkönnyebben a szakmunkás- tanulók tudnak elhelyezkedni. A 2800 fiatalnak ennél-valamivel több munkahelyet ajánlottak föl.

Mindezeket a számokat dr. Vargáné Verasztó Jolán, a Bács-Kiskun Megyei Tanács munkaügyi osztályának vezetője mondta elhzon a munkaértekezleten, amelyet a tanács és a megyei pedagógiai intézet pályaválasztási csoportja tartott a napokban a kecskeméti vállalatok, intézmények munkaügyi és személyzeti vezetőinek. Az értekezletet azzal a céllal szervezték, hogy kölcsönösen felmérjék a lehetőségeket, a vállalatok hajlandóságát a pályakezdők fogadására, illetve ezzel kapcsolatos gondjaikat is megbeszélhessék. Dr. Czinege Gábor, a pedagógiai intézet igazgatóhelyettese a munkáltatók felelősségéről beszélt az iskola- és szakmaválasztás előkészítésében, a fiatalok pályára irányításában. Mint mondotta, az intézet pályaválasztási csoportja szeretné újra megerősíteni a vállalatokkal néhány éve meglazult kapcsolatot, segíteni a szakmunkástanulók képzését, munkára nevelését. Az igazgatóhelyettes a gondok között említette, hogy az üzemek gyakran nem tudják, mennyi fiatalra lesz is szükségük. Néhány ipari szakmában elterjedt a tanulók pénzért való felvétele, ami óriási erkölcsi káro-t kát okoz. A vállalatok, hangsúlyozta dr. Czinege Gábor, az üzemlátogatások, a helyi szakkörök szervezésével, szakmai ismertetők kiadásával hatékonyan bekapcsolódhatnak a jövő munkásainak felkészítésébe, mára pályaválasztást megelőző években.

A vállalatok képviselőinek hozzászólásából kitűnt, hogy a pályakezdők elhelyezkedési gondjaiban nem csak a munkáltatókat terheli felelősség. Piros György, a Szék- és Kárpitosipari Vállalat személyzeti vezetője egyebek között arról beszélt, hogy pályaválasztáskor harmadrangú tényező áz alkalmasság. Az iskola többnyire azt nézi, hányái tanuló a gyerek, a szülő pedig azt, mennyit lehet az adott szakmában keresni. Csókainé Kostyák Erzsébet, a Centrum Áruház személyzeti vezetője felvetette^ hogy hiába foglalkoznak éveken át a szakközépiskolásokkal, mégis munkaerőhiánnyal küzdenek. Ami egyértelműen visszavezethető a szakma presztízsének csökkenésére. Több hozzászóló megemlítette, hogy a szakközépiskolai képzés hiányos, a gyerekek nem tanulják meg a szakmát. A végzettek többsége íróasztal mellé szeretne kerülni, holott a vállalatok inkább termelésirányítói, müszakvezetői munkakörben kívánnák őket alkalmazni.

Száraz Edit, az MMG AM Vezérlés- technikai Gyárának osztályvezetője hozzászólásában azt fejtegette, hogy a vállalatok elsődleges feladata a termelés, nem pedig az, hogy átképzést szervezzenek, munkahelyet keressenek dolgozóiknak. Szükség lenne a megyében egy olyan szervezetre, amely felméri az igényeket és a lehetőségeket, s ennek ismeretében megszervezi az átképzési tanfolyamot. Ilyen szervezet lehetne a pedagógiai intézet pályaválasztási csoportja, de—mint dr. Vargáné Verasztó Jolán mondotta—a vállalatok a megyei tanács munkaügyi osztályához! is fordulhatnak. Annál is inkább, mert a felmerülő költségeket a foglalkoztatási alapból fedezni tudják. Azoknak a pályakezdőknek, akik nem tudnak elhelyezkedni, egyelőre az átképzési tanfolyam nyújthat segítséget.

A munkaügyi osztály hasonló megbeszéléseket szervez a nyár folyamán a megye több városában, szeptemberben pedig újra találkozik a kecskeméti vállalatok képviselőivel. M. Á.

\ '

Miért Mercedes a Mercedes?

• Több mint egymillió dollárért kelt el ez az 1928-as Mercedes Benz 6805 Cabriolet az idei árverésen, Genfiben. A híres, antik autók ma is nagy értéket jelentenek. (MTI — Külföldi Képszerkesztőség)

Mercedes ... az álmok autója. Elegancia, kényelem, megbízhatóság. Miniszterek, diplomaták, gyáriparosok (Budapesten zöldségesek) autója, mely egyúttal státusszimbólum is. Hogyan jött létre, ki a névadója e sokszor új technikai ösvényt taposó gépkocsinak?

A történet messzire nyúlik visz- sza, a Daimler cég történetéhez. A múlt század végén, az autózás őskorában már létezett a Daimler- vállalkozás, amely azonban üzleti nehézségekkel viaskodott. 1897- ben a cannstadti (Németország) műhelyben látogatást tett az osztrák származású, de Nizzában élő Emil Jellinek. Róla tudni kell, hogy kalandos fiatalság után előbb Afrikában telepedett le,, majd szerencsés házasság után déligyümölcs-kereskedő lett Nizzában, később apósa segítségével osztrák —magyar konzul. Bekerült a felső tízezerbe, a német iparbárók, orosz nagyhercegek, francia szépasszonyok, angol lordok és indiai maharadzsák társaságába. S minthogy e társaság legdivatosabb hóbortja az autó volt, Jellinek is vásárolt magának hármat is, köztük egy négyüléses Benzet.

Az 1897-es említett látogatáskor Jellinek azzal állt elő a cég vezetőinek, Daimlernek és Maybachnak,

hogy gyorsabb, szebb kocsit akar, olyat, amilyen még senkinek sincs. És miután nemcsak az üzlethez, de a technikához is értett, kifejtette, hogy ez a kocsi már nem követheti a fiáker hagyományos alakját, nem lehet „motorosított hintó”. Mivel teljesen új erő hajtja, legyen sajátos alakja, és kis kerekei, hogy ne tudjon könnyen felborulni. Jellinek szándékát Maybach értette meg legjobban, technikusfantáziája

gyorsan felvázolt egy alacsony építésű, elöl elhelyezett motorral, hátul meghajtott kerekekkel gördülő gépkocsit. A gyártás megkezdése előtt le kellett győzni a kockázatot nehezen vállaló pénzügyi vezetők ellenállását. 1899-re el is készült egy 23 lóerős Daimler Phönix kocsi, amely ebben az évben, március 21-én a nizzai versenyen díjat nyert. A kocsinak nevet kellett adni, és Jellinek tizenegy éves leányáról a kocsit Mercedesnek nevezték el.

*********************** *

^ Az Univer Afész Kecskemét

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

alább megjelölt egységeit

*

*

szerződéses, ill. bérleti üzemeltetésre

ÁTADJA

a megjelölt időpontoktól kezdődően.

Szerződéses üzemeltetés:

1988. július 1-étől kezdődő 5 évre:

24. sz. Tarka-barka ruházati bolt Kecskeméti, Budai u. (piac bejáratánál)

301. sz. ABC-kisáruház Orgovány, Kossuth L. u. 67.

Versenytárgyalás időpontja: 1988. június 20., de. 9 óra helye: Univer Áfész Kecskemét, Katona József tér 18. (alagsori tanácsterem)

Bérleti üzemeltetés:

1988. augusztus 1-jétől kezdődő 3 évre:

YT 57-54 frsz. gépkocsiban üzemelő 5. sz. mozgóbüfé. Versenytárgyalás időpontja: 1988. július 20., de 9 óra helye:Univer Áfész Kecskemét, Katona József tér 18. (alagsori tanácsterem)

A pályázatokat 1988. július 10-éig írásban kell leadni az Univer Afész Igazgatósági Főosztályán (Kecskemét, Katona József tér

Az egységekkel kapcsolatos felvilágosítást a szövetkezet igazgatási főosztályán (Kecskemét, Katona J. tér 18. fsz. 18.) kérhetik az érdeklődők.

1524

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

*

******************.*****

Szezonra készülnek a cukorgyárak

Számítógépek irányítják a főzést

A cukorgyárakban készülnek a szezonra. Új berendezésekkel szerelik fel a gyártó vonalakat, s folytatják az üzemek számitógépes irányítására alkalmas eszközök felszerelését is, aminek eredményeként az ősztől a gyárak több mint 90 százalékában komputer irányítja a cukorfőzést.

A Cukoripari Közös Vállalatnál elmondották: a 12 gyárban a nyári karbantartásra mintegy 850-900 millió forintot fordítanak, a technológia és a készterméktárolás új gépeire, illetve létesítményeire csaknem 800 millió forintot költenek.

A szokásos nagyjavítás ezúttal csak részben zavartalan, ennek elsősorban az az oka, hogy a külföldi anyagokra, alkatrészekre a tavalyinál 15-16 százalékkal kevesebb jut, a hiányok pótlására — ahol lehet — az iparág szakemberei igyekeznek elkészíteni a cseredarabokat.

A fejlesztőmunka fontos szakaszába jutottak azok a gyárak, ahol a legfontosabb üzemrészek számítógépes termelés- irányítására térnek át. így például Ercsiben a cukorfőző, Selypen a mészkemence és a kazánok biztonsági berendezéseinek felügyeletét bízzák komputerre. Kaposváron és Selypen a vállalati szervezőmunkában kap szerepet a számítógép.

A cukoripar gépeit, berendezéseit az iparág műszaki szakemberei az elmúlt évtizedekben jelentős mértékben automatizálták, ám e berendezések egy része is megérett a cserére, fejlettebb változatokra van szükség. Az őszi szezonkezdetig automatával szerelik fel a sarkadi és a sárvári gyár cukorfinomítóit.

A termelésirányítás korszerűsítésével és az automatizálással folyamatosabbá teszik a gyártást, javul a késztennék, a

cukor minősége. A legtöbb üzemben a létszámgondok megoldását is elősegítik, mivel így a gépek munkájának ellenőrzéséhez ezután kevesebb ember kell. Több gyárban olyan új, energiatakarékos műszaki megoldásokat választanak, amelyekkel a termelési költségeket csökkenthetik. A Hajdúsági Cukorgyárban például a gyártási folyamatból eddig kikerült, viszonylag alacsony hőmérsékletű meleg vizet visszavezetik a kristályosítókhoz. Energiatakarékossági okokból a szolnoki és az ercsi gyár cent- rifugázó üzemrészeit jobb hatásfokú villamos gépekkel látják el. Sárváron a kevesebb energiát igénylő cukorszárító üzembe helyezése mellett döntöttek.

A Petőházi Cukorgyárban az őszig átadják a 30 ezer tonnás, silós rendszerű cukortárolót.

Műszakilag újdonságot jelentett a vezérelt szívószelep, amelyen — a korábbi megoldástól eltérően

— hirtelen áramlott be a gázkeverék; ami tökéletesebb elkeveredést biztosított. A gáz mennyiségét lábbal — pedállal — szabályozták: elektromos gyújtást alkalmaztak, az előgyújtást-utógyújtást a kormánykeréken levő karral lehetett beállítani. A motorteknő — karter

— alumíniumöntvény volt, a gép súlya 238 kilogrammot nyomott, ami lóerőnként 6,8 kilogramm motorsúlyt jelentett. A kerekek gör- gőcsapágyasok voltak. Az első kerékpár még kisebb volt, mint a hátsó. A karosszéria külső felén levő, majd belülre, a vezető lábához beépített kulisszás kapcsoló a húszas évek közepéig általánosan használatban maradt. A tengelykapcsoló a lendítőkerékbe épített, bőrrel bevont csonkakúp alakú „kuplung” volt, éppúgy Maybach újítása, mint a kenés és fékezés számos szerkezeti részlete.

Ezzel a benzinfiáker autóvá, a gépkocsiépítés pedig autógyártássá alakult. Ekkor kezdődik meg a gépkocsi hallatlanul színes, kalandos korszaka. És a Mercedes kocsik mindig is fontos mérföldkövet jelentettek ebben a korszakban.