Petőfi Népe, 1988. június (43. évfolyam, 130-155. szám)
1988-06-08 / 136. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1988. június 8. II. KECSKEMÉTI ANIMÁCIÓS FILMSZEMLE A többi művészetekhez viszonyítva, kétségtelen, hogy a rajzfilm a legfiatalabbak közé- tartozik, a maga alig 8Ó évével. Ám az is vitathatatlan, hogy ez idő alatt nagyon sokat fejlődött. Köztudott: az első igazi nagy népszerűséget Walt Disney hangosfilmjei; bájos, kedves figurái (Donald, Miki, Hófehérke, Pinokkió stb.) hozták e művészetnek, mely azóta a vizuális önkifejezés, a reklám, az oktass mind gyakoribb eszközévé is vált. A téve megjelenésével új fejezet kezdődött. Rövid létezés, siker, népszerűség. — Ez még inkább igazba felszabadulás utáni magyar filmgyártás első fővároson kívüli műhelyére: a kecskeméti rajzfilmes műteremre vonatkozóan. Néhány elszánt, az új dolgok iránt igen fogékony grafikussal indult az egész, egy öreg épületben, alig másfél évtizede. A mai műhely inkább a palotára emlékeztet. Falai között hatvan szakember dolgozik. A Magyar népmesék, a Mátyás királyról született mondák feldolgozása, a Vízipók - csodapók vagy a Leo és Fred sorozat egyaránt közönségsikert aratott, s ezek mellett a kísérletező, művészi igénnyel készített egyedi filmekre is méltán lehetnek büszkék a kecskemétiek, hiszen több rangos díjat nyertek ezekkel a produkciókkal a világ különböző tájain rendezett fesztiválokon. A kecskeméti animációs filmszemlét azzal a céllal hívták életre, hogy három- évenként bemutassák, népszerűsítsék és díjazzák a legjobb új magyar animációs alkotásokat, s lehetőséget kínáljanak a szakmai eszmecserékre. Kacérkodtak, kacérkodnak a szervezők azzal a gondolattal, hogy világfesztivállá fejlesz- szék, de a gazdasági helyzet alakulása — lévén a pénz meghatározó jelentőségű e tekintetben is — nem sok reménnyel kecsegtet. így a nemzetközi jellegét a versenyvetítéseken kívül bemutatott külföldi rajzfilmek sokasága adja e seregszemlének. Az előzsűri - Veress József filmesztéta elnökletével — 75 alkotást válogatott ki a nevezett filmekből, s ez a nem kevesebb, mint 11 órányi rajzfilm szerepel majd a versenyvetítéseken. A Magyar Szinkron- és Filmgyártó Vállalat, a Magyar Televízió, a Magyar Hirdető, ,a Balázs Béla, az Aladdin és a Vianco Stúdió, a Pannónia Filmvállalat budapesti, pécsi és kecskeméti műtermének rajzfilmesei, illetve amatőrök készítették a versenyprogram produkcióit. A zsűri Elnök: John Halas, a Nemzetközi Animációs Film Szövetség tiszteletbeli elnöke. Tagjai: Fábián László, a Film Színház Muzsika című hetilap filmkritikusa. Forgács Éva művészettörténész. Kovács Béla dramaturg, a Magyar Televízió nyugalmazott főszerkesztője. Pintér Lajos költő, a Forrás című folyóirat munkatársa és Tímár Péter filmrendező. • Toró Annamária: Csiribiri Szakmai vitákra ez a legjobb alkalom Jankovics Marcell rajzfilmrendező nevét sok sikeres produkció tette közismertté. Magyar népmesék, Sziszifusz, János vitéz ... Számtalan egyedi filmet készített, s megannyi sorozat tervezésében, rendezésében működött közre. Jelenleg a kecskeméti műteremben a Magyar történelmi mondák epizódjain dolgozik. Azt viszont valószínűleg kevesebben tudják, hogy Jankovics Marcell a Magyar Film- és Tv-művészek Szövetségén belül az animációs szakosztály titkára. — Ma már egyre több helyen és formában készül rajzfilm Magyarországon, a nagyvállalatok mellett megjelentek a magánvállalkozások. A szakosztályunk feladata, hogy művészileg igyekezzen összehangolni a magyar animációt. —- Jó néhány rajzfilmes világ- fesztiválon részt vett eddig, több helyre hívták zsűritagnak. Ezekkel összehasonlítva, milyen a kecskeméti filmszemle? — Visszaemlékezve a három évvel ezelőttire, én nem sok különbséget látok. Hiszen — igaz, versenyprogramon kívül, de: a kecskeméti seregszemlén is bemutatták, bemutatják a nívós külföldi alkotásokat. Az első filmszemle újdonságnak hatott, s mindenki örömmel fogadta a szakmában. — Hogyan lehet megőrizni az újdonság varázsát? — Természetesen új produkciókkal és sok új résztvevővel. A hangulat sokat jelent, de egy fesztivál sikere nem azon múlik, hogy tengeri csigát vagy birkapörköltet eszik az ember. Ennél lényegesebb, hogy megmutatkozhat, mérlegre kerülhet, továbbá együtt látva három esztendő magyar rajzfilmtermését és mellettük a bemutatott külföldi alkotásokat: viszonyíthat. A szakmai viták rengeteget jelentenek minden alkotónak. Különösen, ha arra gondolunk, hogy e műfaj rövid- vagy reklámfilmjeinek nincs kritikája a sajtóban. Még az egész estés rajzfilmeket is másként — elnézőbben! fogadják az ítészek, mint az úgyneyezett élőfilmeket, A kontroll, a kompetens kritika pedig mindig is sokat jelentett annak, aki alkotásra adta a fejét. E filmszemlén erre is kínálnak lehetőséget, alkalmat. S mint említettem, sok helyen készülnek animációs produkciók határainkon belül, tehát nem mellékes, hogy kölcsönösen megismerhetjük egymást, illetve egymás munkáját. — Több alkotását is beválogatta az elözsüri a versenyvetítés programjába. Melyeket? — A népmesék közül kettő, a népmondák sorozatból egy epizódot, valamint a Taugram című produkciómat. Nemzeti programok Ha végignézzük az animációs filmszemle négy napjának programját, feltűnő, hogy az információs vetítéseken — a főiskolások filmjei mellett — milyen sok külföldi alkotóval, alkotással találkozhatunk. Impozáns ez a mennyiség a három évvel korábbi szemle arányaihoz képest is. melynek tapasztalatai — láthatóan és láthatatlanul — az idei rendezvénybe is beépültek. Könnyen megeshet azonban, hogy épp a programok gazdagsága rniatt válik olykor tanácstalanná a, néző, ugyanis előfordul, hogy döntenie kell: a versenyprogramot vagy a vele párhuzamosan vetített, csak most és itt látható nemzeti animációs blokkok megtekintését választja. A sokféle szempontot egyeztető program átfedéseit már csak azért sem volt könnyű elkerülni, mert a közelítően 14 órányi nemzetközi anyag vetítésének ideje meghaladja a körülbelül 11 órányi hazai anyag vetítésének idejét. Sarkadi Ilona, a szemle titkára foglalkozott a szervezők közül az elmúlt hónapokban a legtöbbet a rendezvénysorozat előkészítésénesk e speciális területével. Arra kértem, beszéljen az impozáns program összeállításának hátteréről, hogyan, milyen válogatás eredményeként találkozhatunk épp ezekkel az alkotásokkal? A külföldi anyagok kiválasztásának egyik módszere, hogy körbeutazzák értük az egyes országokat, menet közben gyűjtik össze az alkotásokat. Más módszerek is lehetségesek persze, a mi esetünkben az új, 1984-ben életbe lépett — kezdetben a város, később a Soros-alapítvány által támogatott — ösztöndíjrendszer is sokat segített. Elsősorban munka- és személyes kapcsolatok kialakításával, melyek eredményeként egyre kiterjedtebb szakmai ismeretségi körrel rendelkezünk. Az idei szemle nemzetközi bemutatkozásai tulajdonképpen ilyen ismeretségeknek is köszönhetők. Örülünk, hogy sikerült megnyernünk például John Halast, az animáció világszerte ismert személyiségét. Jellemző, hogy idei látogatásakor a világ egyik legizgalmasabb animációs programját hozza magával. Ez egyébként nem számit kivételnek, a nemzeti programok összeállítói a leggyakrabban „személyes poggyászként” hozzák magukkal az anyagot, ami egyedülálló lehetőséget nyújt arra, hogy az érdeklődők a vetítések alkalmával a legilletékesebbektől kapjanak választ felvetődő kérdéseikre. Sokat köszönhetünk a külképviseleteknek is, nagyon nagy segítséget kaptunk a nagykövetségektől, munkatársaik gyakran még az utaztatás gondjainak egy részét is magukra vállalták. A legtöbb ismerősünk Franciaországból érkezett, közöttük a nemzetközi animációs fesztivál titkára: Nicole Salamon is, aki személyesen mutatja majd be a vetítés alkalmával a francia alkotásokat. Igen tekintélyes mennyiségű anyaggal van jelen — két filmgyártó vállalatot is képviselve — a kanadai animáció. Programjukban láthatjuk Frederick Beck Az ember, aki fákat ültetett és Caroline Leaf Tájképfestő című (képünkön), nemzetközi díjakkal elismert alkotásait. Ugyancsak kuriózum Co Hoedemen Homokvár című munkája, melyet a szakma az első homokanimációs filmként tart számon. A belga filmek között is akadnak kiemelkedő munkák az animációs oktatóként is közismert Raoul Servais például három művével is bemutatkozik. A lengyel művészetet a krakkói animációs stúdió munkái képviselik. Mr. Rajzfilm „Nézze, ha nekem valaki annak idején, amikor Londonba indultam, azt mondja, hogy ötven év múltán világszerte ismert rajzfilmek készülnek Kecskeméten, valószínűleg nem tartottam volna normálisnak az illetőt. S azután 1971-ben, amikor megalakult 'az önök műterme s itt jártam, már lehetett sejteni, hogy van perspektívája ebben a városban ennek a művészetnek is, mert van igény iránta, s mert fejlődését erkölcsileg és anyagilag egyaránt támogatják. Ma már úgy látom, igazi presztízse van itt a rajzfilmes műteremnek, s ilyen bázison nem mindennapi magasságokra emelkedhet ez a művészet. Őszintén örülök a kecskeméti filmszemlének; illetve annak, hogy ennyi nívós magyar alkotást láthattam. Nem alacsonyabb színvonalú ez a seregszemle egyik világfesztivál színvonalánál sem. Semmilyen tekintetben" — nyilatkozta a Petőfi Népe hasábjain John Halas (Halász János), a Nemzetközi Animációs Film Szövetség (ASIFA) elnöke, éppen három esztendővel ezelőtt, az l. kecskeméti animációs filmszemlén. Nem volt tizenhat esztendős, s már rajzfilmes műteremben dolgozott, vagyis jó hatvan évvel ezelőtt kezdett ismerkedni ezzel a művészettel. A harmincas években filmstúdiót nyitott Macskássy Gyulával. 1939-ben telepedett le végleg Londonban. Pontosan ő maga sem tudja megmondani, hány rajzfilmet készített eddig. Körülbelül két és fél ezret. Alkotásai nagyon sok fesztiválon szerepeltek, s nagyon sok díjat kiérdemeltek. Emellett az elméleti munkássága sem mindennapi e művészetet tekintve, hiszen 12 könyvet írt róla. Nem véletlen, hogy így emlegetik: Mr. Rajzfilm. Ez a címe annak a színes prospektusnak is. amely az idei (márciusi) budapesti kiállítása alkalmából készült. Ezeken a lapokon így vall John Halas: „Az animáció alapvető eleme az, hogy időben, térben fejezze ki a történést. Az idők során folyamatosan tapasztalhatjuk, mit lehet animációs mozgással kifejezni és mit tanácsos kihagyni belőle. Ráébredünk, hogy mekkora lehetőségek rejlenek ebben a kifejezési eszközben, egyre világosabban látjuk értékeit... Az élőfilmhez képest az animáció sokkal inkább hű marad a filmművészet eredeti sajátosságaihoz. Voltaképpen az egyetlen eszköz, amely valóban képes rá, hogy megjelenítse a gondolatok összességét és közérthetően vi- zuálja azokat. Főként az oktatásban és képzésben, a tudományos ismeretterjesztés területén nyilvánvaló az animáció fölénye. Olyan eljárás, amely a legjobb hatásfokkal marad meg emlékezetünkben." Ez utóbbi megjegyzése remélhetőleg igaz lesz a II. kecskeméti animációs filmszemlét tekintve is, amelynek verseny vetítéseit szakavatott zsűri figyeli. A zsűri elnöke: John Halas. • Weis/ Béla: Ajtó I. Összeállította: Koloh Elek ESEMÉNYNAPTÁR SZERDA Erdei Ferenc Művelődési Központ: 10 órakor: Keresztes Dóra, Gyulai Líviusz és Orosz István kiállításának megnyitója. 10.30 óra: A filmszemle megnyitó ünnepsége 11.15 óra: Versenyfilm vetítés (egyedi filmek) 14 óra: Kovásznai György-emlék- műsor 16 óra: Versenyvetítés (tv-soroza- tok) 17 óra: Kovásznai György emlék- kiállításának megnyitása 18 óra: Versenyvetítés (kísérleti, reklám- és egyedi filmek) Otthon mozi: 14 óra: Belga animációs filmek vetítése CSÜTÖRTÖK: Erdei Ferenc Művelődési Központ: 9 óra: Vita az előző napi versenyprogramról 14 óra: Verseny vetítés (Macskafogó), illetve előadás Művészet a XX. században címmel. 16 óra: Verseny vetítés (tv-soroza- tok) 18 óra: Versenyvetítés (amatőr filmek) 20 óra: Verseny vetítés (egyedi filmek) 21 óra: Komputeranimáció Otthon mozi: 11 óra: Francia animációs filmek vetítése 16 óra: Brit animációs filmek vetítése 22 óra: Japán animációs filmek vetítése PÉNTEK: Erdei Ferenc Művelődési Központ: 9 óra: Vita az előző napi versenyprogramról 10 óra: Tanácskozás az animációs reklámfilmek helyzetéről 14 óra: Versenyvetítés (Az erdő kapitánya) 16 óra: Verseny vetítés (tv-soroza- tok) 20 óra: Versenyvetítés (egyedi filmek) 21 óra: Főiskolás információs vi- deoprogram Otthon mozi: 17 óra: Kanadai animációs filmek vetítése 22 óra: Japán animációs filmek vetítése SZOMBAT: Erdei Ferenc Művelődési Központ: 9 óra: Vita az előző napi versenyprogramról 11 óra: Lengyel animációs filmek bemutatója 14 óra: Beszámoló a zsűri munkájáról 16 óra: Díjkiosztó ünnepség és a díjnyertes filmek vetítése. Otthon mozi: 14 óra: Kanadai animációs filmek Homolya Gábor: A harmadik A KÖLTSÉGEK 30 SZÁZALÉKKAL NÖVEKEDTEK Támogatók, vendégek, díjak A versenyvetítések során bemutatásra kerülő 75 produkcióból 17 a kecskeméti rajzfilmes műteremben készült. Mikulás Ferenctől, a házigazda műterem vezetőjétől, a filmszemle szervezőbizottságának elnökétől, egyebek mellett az iránt érdeklődtünk, hogy miben különbözik ez a seregszemle a három éwe^ ezelőttitől, s honnan teremtették elő a rendezéshez szükséges három és fél millió forintot? — A korábbi filmszemlével ellentétben, most nem ömlesztve, hanem kategóriánként különválogatva mutatjuk be a versenyvetítéseken az alkotásokat. — Pontosan hány kategóriában? — Hat. Tehát külön vetítik az egész estés rajzfilmeket, az egyedi alkotásokat, a különböző sorozatok epizódjait, a kísérleti és reklámfilmeket, illetve az amatőr munkákat. Most jóval több külföldi animációs filmet mutatunk be, mint az előző filmszemlén, s a megyeszékhelyen kívül Baján, Kiskunfélegyházán, Kiskőrösön, Kalocsán és Kiskunhalason is találkozhat az érdeklődő közönség kitűnő produkciókkal, a helyi filmszínházakban, a filmszemle idején. — Anyagilag kik támogatják ezt a rendezvénysorozatot? — Jelentős összegekkel járult hozzá a költségekhez a Művelődési Minisztérium, a megyei tanács, a Pannónia Filmvállalat, a városi tanács, a Magyar Televízió, a Bács-Kiskun Megyei Moziüzemi Vállalat, míg az Erdei Ferenc Művelődési Központ bérleti díj nélkül biztosítja a tárgyi feltételeket. Az említetteken kívül, nem kevesebb, mint 30 vállalat, intézmény támogatja a filmszemlét. Például a Kereskedelmi és Hitelbank, valamint a Helikon Filmforgalmazó Vállalat 150-150 ezer, az Állami Ifjúsági és Sporthivatal 100 ezer forinttal, de említhetném a megyei KlSZ-bizott- ságot, a Kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalatot, a Bácshúst vagy a Pusztatouristot is. Érdekesség, hogy egy magán könyvkiadó, a Táltos Kft. ugyancsak a filmszemle egyik szponzora. Ha nem lenne e széles körű öszszefogás, talán nem is tudnánk megrendezni ezt a seregszemlét, ugyanis három esztendő alatt, mintegy 30 százalékkal emelkedtek a költségek. — A szponzorok teljesen önzetlenül nyúlnak a zsebükbe, vagy kérnek valamilyen ellenszolgáltatást? — Esetleg a reklám jelenthet bizonyos előnyöket számukra. S ha már itt tartunk: a filmszemle egyik érdekessége, hogy külön tanácskozást rendezünk az animációs reklámfilmek helyzetéről. Ugyanis meggyőződésünk, hogy ez a műfaj sokkal jelentősebb szerepet tölthetne be hazánkban is a reklám területén. — Hány meghívott vendég érkezik a filmszemlére? — Kettőszázhetven. Alkotók, tudósok, újságírók. Nemcsak az ország különböző részeiről, de határainkon túlról is. A nyomtatott és az elektronikus sajtó képviseletében több mint negyven tudósítót, szakírót várunk e négynapos rendezvénysorozatra. S az ő jóvoltukból remélhetően az animációs filmek és a város népszerűsége egyaránt növekedni fog. — A zsűri hány díjról dönt majd? — Valamennyi kategóriában adható díj a legjobbnak talált alkotásnak. Kecskemét Város Tanácsa ajánlotta fel a 30 ezer forintos fődíjat, s ezen kívül még öt különdíjat is kioszthat a zsűri. — Bevételre számolnak? — Igen. A versenyvetítések során két-háromszáz jegyet kínálunk a közönségnek. A fesztivál színhelyén, az Erdei Ferenc Művelődési Központban kiadványokat, matricákat, pólókat, sőt még filmkockákat is árusítunk. A szemle dekorációi igen látványosak, így nem volt nehéz előre eladni valamennyit, különböző cégeknek. — A filmszemle szervezőbizottságának vezetőjeként rengeteg szervezési munkát magára vállalt az utóbbi hónapokban. Nem sínylette meg ezt a kecskeméti rajzfilmes műterem? — Nem hiszem. Reggel fél nyolctól este nyolcig, tízig jutott idő mindkettőre. És nem sajnáltam a hétvégéimet sem. Annál nemesebb célról van szó ...
