Petőfi Népe, 1988. június (43. évfolyam, 130-155. szám)

1988-06-27 / 152. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1988. június 27. • A gyermeklubickolóban csak a tanév vége előtt van ennyi hely. Háttérben a SZOT-iidiilő impozáns épülete. HAZAI TÁJAKON Zalakaros az ország egyik gyöngyszeme Vadvirágos, itt-ott kisebb facsopor­tokkal tűzdelt tarka rétek, szántóföl­dek, majd sűrű erdők között kanyarog­nak az országutak Zalában. A táj gyö­nyörű s a kisebb-nagyobb falvakon ke­resztülhaladva szinte nincs is szükség a sebességet korlátozó táblákra. Zalaka- roson jártunk, abban a községben, melynek gyógyvize az évek során már- már betegek tíz-, vagy talán százezrei­nek nyújtott enyhülést, avagy végleges gyógyulást. Zalakaros, mondhatjuk úgy is, hogy ősrégi lakóhely, a történészek már 1254-ben kelt oklevélen találkoztak a nevével. A kis település várszolgáknak, várjobbágyoknak adott otthont, gaz­dáik többször változtak: vagy főúri családok, vagy az egyház birtokolta. Az eltelt évszázadok alatt a felszabadu­lásig az itt élők élete nem sokat válto­zott. Az olaj után kutatók munkája nyo­mán 1962-ben 2307,5 méter mélységből szokatlanul magas, 96 Celsius-fokú, ásványi anyagokban igen gazdag ter­málvíz tört a felszínre. A vizsgálatok hamarosan megállapították, hogy a földnek ez a kincse kiválóan alkalmas krónikus nőgyógyászati és mozgásszer­vi betegségek, valamint a fogágy meg­betegedéseinek a gyógyítására. A vegy- elemzés eredménye, valamint a kút per­cenkénti 830 liter vízhozama új pers­pektívát rajzolt Zalakaros elé. A termálfürdő építése 1964-ben kez­dődött, és szerény keretek között 1965- ben nyitotta meg kapuit a gyógyulni vágyók előtt. Nem részletezzük most a fürdőkomplexum fejlődésének állomá­sait; a látogatottságára, népszerűségé­nek növekedésére jellemző adat, hogy a 20. évben már 802 ezren kerestek gyógyulást, felüdülést a medencékben. A „gyógyvizű” fürdőt 1978-ban hiva­talosan is gyógyfürdővé nyilvánították s jelenleg a vendégek 10 medencében 3 ezer 547 négyzetméternyi viztérületet használhatnak. A fedett fürdőhöz kapcsolódó gyó­gyászati létesítményben két, nagy ta­pasztalatokkal rendelkező reumatoló- gus szakorvos foglalkozik a vendégek­kel, akik a javaslataik alapján vesznek részt a különböző gyógykezeléseken. Súlyfürdő, szénsavfürdő, különböző maszázsok és elektromos kezelések nyújtanak segítséget a betegek gyógyu­lásában. Öt éve, 1983 júniusától fogadja a vendégeket a SZOT hétszintes, minden kényelemmel berendezett, 146 szobás gyógyüdülője, ahol egyszerre 292-en tölthetnek el két-két hetet. Zalakaros 1984-ben nagyközség lett, ekkor került a tanácselnöki funkcióba Vértes Lajos, akivel a jelenről és a kö­zeljövő terveiről beszélgettünk. — Jelentős eseményre került sor a minap — mondja nem kis büszkeséggel a tanácselnök. — Villányi Miklós pénzügyminiszter adta át azt a Nemzeti Zászlót, melyet nagyközségünk a múlt évi településfejlesztésben végzett mun­kájával elnyert. Immár harmadszor kapjuk meg ezt a magas elismerést, melynek erkölcsi értékén túl az sem közömbös, hogy 2,5 millió forintot is kapunk vele. A múlt esztendőben 16,9 millió fo­rint volt a társadalmi munka értéke. A földgáz 1986-ban érte el nagyközsé­günket, jelenleg már 4,5 km hosszú a gerincvezeték, 4 ezer méternyi a bekö­tővezeték hossza és 206 lakóházban mondhattak végleges búcsút a hagyo­mányos tüzelőanyagnak. Igen sokat se­gítettek a vállalati üdülők is a fejlesz­tésben. Ezek között van a kecskeméti is ... A gyógyfürdőtől alig 300 méterre a „Napfény” üdülőszövetkezet kész és még építés alatt álló üdülőinek szom­szédságában, nagy, gondozott parkban a hagyományostól eltérő formájú épü­lettömb. Ez a Bácsépszer Vállalat üdü­lője. A főbejárat előtt 8-10 gépkocsi­csoda cipeli magán a külföldi rendszá­mot. A tágas aulába lépő egy percre elámul. A hatalmas üvegtetőn keresz­tül ömlik a fény, kényelmes bútorok, délszaki virágok, a falakon rézkarcok, festmények, ízlésesen kialakított büfé, félkör alakú bárpulttal. Kellemes lehet itt tartózkodni. Szabó Attila, a létesítmény vezetője egy előkelő fővárosi szállodát cserélt fel ezzel a munkahellyel. — A vállalati üdülési szezon előtt — válaszolja érdeklődésemre — vendé­geink nagy része külföldi, nem egy kö­zülük már évek óta visszatér. Július elsején lesz öt éve, hogy megnyitottuk ezt az üdülőt. 18 szobánkban 52 ággyal várjuk és fogadjuk a vendégeket. Au­gusztus végéig tart majd a vállalati üdülési szezon. Az idén több vállalattal — közöttük a kecskeméti Petőfi Nyomdával — kötöttünk szerződést. —- Az eddigi tapasztalataink szerint mind a vállalati dolgozók, mind a bél­és külföldi vendégeink jól érzik magu­kat nálunk. Mindent megtalálnak itt, ami egy üdülőben pihenést, szórako­zást nyújthat, ez mellett saját reumato- lógus szakorvosunk áll a vendégek ren­delkezésére. Beszélgetnénk még tovább, de egy külföldi rendszámú autóbusz utasai so­rakoznak be az ajtón. Német turista- csoport érkezett — előzetes bejelentés után — s még mielőtt elszélednének a gyógyfürdőben, megismerkednek a konyha dolgozóinak főztjével — ami­ben, valószínű, egy kevés kecskeméti íz is van. Opauszky László * S PAPP ZOLTÁN Bástyák és kalandok XXIV. - e*yetle" mozdulattal leengedi vállairól a selyemköntöst. A köntös földre hull. Ott áll Binyecz előtt. Nincs rajta más, mint két fülbevaló és egy aranylánc. — Olyan, de olyan hálás vagyok ne­ked — mondja. — Akarod, hogy újra megcsókoljalak? Egészen fantasztikus voltál a DISZ-taggyülésen. Binyecz meg, mintha filmet látna. S nézi. Egyre merevebben. Bénítólag hat rá ez a természetesség. Meg a körítés: az unos-minduntalan fölemlegeti hála. S az a legfurcsább az egészben, hogy valójában véve nem érez semmit. Pedig, meg kell hagyni, Maca igazán remek. Totálban is. Meg a részletek ... Konyakot tölt. Mindkettejüknek. Koccintanak. — Na, hogy döntöttél? Binyecz megadja magát. — Te győztél — mondja. — Egysze­rűen kibabráltál velem. Szó szerint. S még csak nem is szólhatok semmit. — De.ha esetleg mégis akarnád. . . Közelebb lép hozzá. Tán kartávolság­nyira. De Binyecz most már erősen tartja magát. — Káprázatosán csináltad — mond­ja. — Ilyenről még nem hallottam .. . — Milyenről? — Hát... hogy valakit a fölajánlko- zással riasszanak el. ■— Elriasztottalak volna? — Nem úgy gondolod? — Ahogy vesszük. Én tényleg komo­lyan a tiéd akartam lenni... Vagy ne maradjunk mégse a múlt időnél? — Hát persze. A magad módján. Na­gyon is jól tudtad, hogy kell engem le­szerelni . .. Mielőtt felöltözne, váltanak még egy csókot. Maca egy kicsit sajnálja Binyeczet. Binyecz meg saját magát sajnálja. Mi­közben egyre nagyobb erőfeszítést tesz, hogy mentői jobb képet vághasson a tör­téntekhez. — Legközelebb hagyom, hogy egy­hangúlag megszavazzák a Makra Pe- tyával kötendő házasságodat — mondja búcsúzáskor. A kapuban Vértes úgy néz rá, mint. . . Binyecz meg vissza — ugyan- úgy ... * * * A moziból már kitódultak az utcára. Indulóban a Stefánia, a várrom, a Tisza- part felé. Pilkauf harmadszorra is meg­kérdi: — Igaz az, amit a verebek csiripel­nek? Hogy tulajdonképpen te egyszer már nős voltál? Binyecz lepillant az aszfalt repedései­re. Ezt meséljem el neki?... Ezt?. .. NYOLCADIK FEJEZET Legkésőbb hétfőn kizárnak — mor­fondírozik Binyecz. Ki-zár-nak!... Semmi kétség. Kivágnak, hogy csak úgy nyekkenek. Holtbiztos. Ezt a pechet! Épp most, amikor alig karnyújtásnyira már a diploma. S ugyan mihez kezd majd? Mihez — háta mögött hét félévvel; a nyolcadik és az államvizs­ga híján? Mihez? Aztán az jut eszébe, hogy megírja majd a nagy regényt. Most lesz ideje. Hazamegy. Nekifog. Binyeczet külön­ben is évek óta nap mint nap kísérti a nagy regény (nagyregény?) álomképe. Most eljött volna a nagy alkalom? Igen. Hazarohan a Petőfi sugárúti szoba-konyhásba. Bezárkózik a haszná­laton kívül maradt üzlethelyiségbe, ami­nek nincs ugyan ablaka, de hát az most inkább kifejezetten előny, hisz így sem­mi sem zavarhatja az alkotásban . . . Egy hónap alatt megír (hat) ja a Nagy Regényt... .Még Tartanának Az Ál­lamvizsgák Amikor Visszamenne És A Pofájukba Vágná Ezeknek A Művet. A Hatalmas Opuszt, Amihez Foghatót Nem Igen Pipált Még A Hazai Próza. És Kéjjel Nézné, Ahogy Azok Ott Elsá­padnának. Utóbb Minden Bizonnyal Bocsánatért Esedeznének. 0 Azonban Előbb Egy Kicsit Kéretné Magát. Csak Aztán, Legeslegvégül Engedné Meg, Hogy . . . Binyecz kesernyésen elmosolyodik. Túl szép lenne. Olyannyira, hogy ... Il­lúziói négymotorosa már lent újra a föl­dön, egy mély katlanban, ahonnét nem látszik a Nagy Regény. Egyáltalán: semmi nem látszik ... Most érzi csak, hogy a megírandó opusz — amire oly rég készül — mily fényévnyire van tőle; már-már egy más dimenzióban . . . Pilkauf különben igen kellemesen mutat ebben a nyersselyem blúzban. Combja minden lépésnél elővillan a szoknyakivágásból. Binyecz a taverná­ban is maga elé engedi, hogy újfent szemügyre vehesse. — Nincs túlontúl jó kedved—jegyzi meg Pilkauf, miközben az egyik sarok­asztalnál elhelyezkednek. — Nem függ veled össze — mondja. S mintha így is nyugtatni akarná, meg­szorítja Magdaléna kezét. A zenekar közben rázendít. — Nem adlak másnak. Nekem ren­delt az élet... Mráz Náci ezúttal a szöveget is pre­zentálja. — ... ha kell, harcolok érted. . . ... sokat ígér nekem ez a tiszta sze­relem ... Tudod, hogy mikor mit nyirettyűzz, te csibész — pillant rá a szeme sarkából Binyecz. Ezt tudod. De egy kicsit még várhattál volna a bemelegítéssel. Szombat este. Alig kaplak szabad asztalt. Már zsúfolásig a pinceterem. (Folytatjuk) SAJTÖPOSTA Mit ér a zakó, ha lyukas? Tavaly december végén I. osztályú szövetöltönyt vásároltam a Bácska Ke­reskedelmi Vállalat bajai, Béke téri szaküzletében. A Szolnoki Ruhagyár 3200 forintos termékét örömmel cso­magoltam ki otthon. Feleségem azon­nal észrevette, hogy a zakó hátán sok kicsi lyuk éktelenkedik. Használat nélkül vittem vissza a ru­hát január első munkanapján a boltba, ahol reklamációmra Kermi-vizsgálatot kértek. Nemsokára megjött az ered­mény, miszerint: fizikai behatás érte az anyagot. Ennek ismeretében elutasítot­Június 16-án, csütörtökön kora dél­előtt szárazak voltak a megyeszékhely belterületének útjai, ezért választotta K. K. ügyes-bajos dolga elintézéséhez közlekedési eszközül a. biciklit. Fél 9 óra körül éppen a textiltisztítóból, igyekezett hazafelé — magával vitte kitisztított holmiját —, amikor a Petőfi Sándor és a Reile Géza utca sarkán meglepő látvány tárult elébe. A többit igy ecsetelte: — Bár az úttest jelentős részét víz borította, mélységét sekélynek véltem, így lassúbb tempóban, de a kerékpá­rom nyergében ülve akartam áthajtani. Valahol a kanyar táján, egy óvatlan pillanatban mégis bekövetkezett a bal­eset: járművem első kereke nagyot zök­kent és elestem. A rajtam és a nálam lévő ruhát persze óhatatlanul megmár­tottam a minitengerben. Feltápászkodva rájöttem, hogy a víztől nem vettem észre az út szélén lévő, csaknem 1 méternyi szélességű, s körülbelül 20 centis mélységű gödröt, amibe belekerekeztem. Megütöttem a lábamat, karomat, de ettől eltekintve egyéb sérülés szerencsére nem ért, így gyorsan próbálkoztam kideríteni: mi is az oka e nagymérvű vízfolyásnak? Noha a környéken szivattyúzó mun­kások nem voltak túlságosan közléke­nyek, sikerült tőlük megtudnom, hogy a fűtőműnél dolgoznak, most éppen egy csőtörés okozta hiba elhárításán. Módszerük az volt, hogy a sérült háló­zat mellől kiemelt vizet nem közvetle­nül engedték a lefolyóaknába, hanem közvetetten, vagyis a közúton keresz­Június 6-án megjelent Sajtóposta ro­vatunkban szóvá tettük a kiskunhalasi Kovács Istvánná sérelmét: hétfőn dél­előtt érkezett meg hozzá levélkülde­ményként az a dísztávirat, melyet a megelőző szombaton reggel adott fel fia a szegedi postán. Panaszosunk sze­rint a lassú kézbesítés nem áll arányban az ilyen szolgáltatás borsos árával. Cikkünk nyomán vizsgálatot folyta­tott a Szegedi Postaigazgatóság. Meg­állapításáról, intézkedéséről az alábbi­akban számolt be szerkesztőségünknek dr. Paragi Ilona igazgatóhelyettes: — A dísztávirat anyák napi jókíván­ságot tartalmazott, és annak szövegét április 30-án, szombaton 8 óra 10 perc­kor vette fel a szegedi 1-es számú posta- hivatal. Mivel aznap szokatlanul sok ta az egység vezetője a cserét, illetve a vételár megtérítését. Bizonygattam én meg esküdöztem, hogy nem tőlem szár­maznak a lyukak, s bár azok keletkezé­sét a szakértők sem nekem tulajdoní­tották, a kereskedő hajthatatlan ma­radt. Miután a további vitát fölöslegesnek találtam, távoztam, a boltban hagyott öltönyöm azóta is a sorsára vár, kár­ügyem pedig elintézésre. Ez lenne a fo­gyasztói érdekvédelem? Grizák Mihály Borota tül. Szerintük ez a technológiai előírás, amely azonban később megváltozott, ugyanis újra e helyszínen járva láttam, hogy akkor már tömlő segítségével vit­ték a vizet a gödörből a távolabbi ak­nába. Az igazsághoz tartozik, hogy esetem első számú okozóját, a gödröt, bejelen­tésemre haladéktalanul megszüntette a tanács, mely gondoskodott a kártéríté­semről is. Máig sem vagyok azonban tisztában vele, hogy a kétféle szivattyú­zás közül melyik a szabályos. Ha az előbbi, akkor továbbra is aggódom, mert ugyanilyen vízáramláskor hason­ló kellemetlenség várhat az arra hala­dókra . .. Olvasónk közlései és aggálya nyo­mán felkerestük a kecskeméti távfűtő­üzem vezetőjét, Mihala Lászlót, aki így válaszolt: — A szomszédos épület vízvezetéké­nél történt a repedés, onnan áradt a víz a fűtőmű vezetékeihez. Hogy a térség­ben ne keletkezzen üzemzavarunk, a vizet haladéktalanul el kellett távolíta- nunk. Kezdetben az úttestre folyattuk, ahonnan az akna, ha lassan is, de el­nyelte. Ekkor járt ezen a szakaszon a panaszos, és ami vele történt, őszintén sajnáljuk. Nem sokkal utána vittük ki a helyszínre a tömlőt, s attól kezdve közbeiktatásával végeztük a szivattyú­zást. A környékbeli közlekedés zavar­talanságát, biztonságát tekintve, ez a megoldás helyénvaló. Persze az is kívá­natos, hogy egyetlen forgalmas úttes­ten se legyenek gidres-gödrös szaka­szok. táviratot kezeltünk, ezért a halasi cím­zésű köszöntősorokat telex helyett mozgópostái úton továbbítottuk. Szabályzatunk egyébként előírja, hogy kizárólag üdvözlésre, gratuláció­ra rendeltetett dísztáviratot postai csúcsforgalom esetén csak az úgyneve­zett közönséges — ám gyakran fontos értesítést, üzenetet közlő — táviratok kézbesítése után kell eljuttatni a cím­zettekhez. Munkatársaink e rendelke­zés szellemében vitték ki hétfőn Kovács Istvánnénak a szombaton feladott kül­deményt. Noha ez ügyben nem történt mulasztás, intézkedtem, melynek ered­ményeként az említett postahivatal ille­tékesei már visszafizették a feladónak a némi késéssel kézbesített dísztávirata díját. Padok kellenek Szinte naponta igénybe ve­szem a helyi közlekedésű autó­buszokat, így hát tapasztalom, mily sokan — olykor harmin- can-negyvenen is várakoz­nak egy-egy megállóban. Kö­zöttük vannak kisbabájukat karjukon cipelő anyukák, meg olyan nénik és bácsik, akik jóval túl vannak a hetedik X-en. Áll­ni, toporogni kénytelenek, míg be nem fut a busz. Miért? Mert nincs pad a helyszínen. Való igaz, néhol van — főleg a Széchenyi téren és a Rákóczi úton ideálisak a körülmények —, de a forgalmas Katona Jó­zsef tér váróhelyiségében álldo­gálni kell, s a város több részén is, ahol sok a várakozó. Blázsek Rálmánné Kecskemét ÜZENJÜK Apátinénak, Kiskőrösre: Útlevélké­relmet az állandó lakóhely szerint ille­tékes rendőrkapitánysághoz kell be­nyújtani. Az ügyintézéshez — ennek határideje 30, legfeljebb azonban 60 nap — szükséges az olvashatóan kitöl­tött útlevélkérőlap, 2 db, egy évnél nem régebbi igazolványkép, valamint 500 'forintos illetékbélyeg. A kérelem áta­dásakor bemutatandó a személyi iga­zolvány, 14 éven aluli gyermek esetén meg a személyi lap.. Fontos tudni, hogy 18 éven aluli állampolgár csak akkor kaphat útlevelet, ha ahhoz hozzájárult a szülő, vagy a törvényes képviselő. Ha a szülők elváltak, annak a szülőnek kell hozzájáruló nyilatkozatot tennie, aki­nél a bíróság elhelyezte a kiskorút. Ez utóbbit jogerős bírói ítéletről szóló ok­mánnyal lehet igazolni. Gáspár Sándornénak, Tompára: Ön a Kelebiai Rákóczi Csillaga Termelő- szövetkezetben kacsatenyésztéssel fog­lalkozik, mely munka időszakinak mi­nősül, hiszen március elejétől szeptem­ber végéig tart. E csaknem fél év alatt mindegyik szombaton, vasár- és ün­nepnap dolgoznia kell, ezek után jogos a kérdése: részesül-e pótlékban vagy valami egyéb ellenszolgáltatásban a szabad-, illetve heti pihenőnapok szol­gálatban való töltése után? Mint a kö­zös gazdaság vezetőitől megtudtuk, a kacsagondozók az idényjellegű foglal­koztatásuk végeztével, tehát az őszi he­tekben összevontan kapják meg ebbéli „járandóságukat”, mégpedig nem pénzben, hanem szabad- és heti pihe­nőnapok igénybevételével. Ennek rész­leteiről közvetlenül is kapnak tájékoz­tatást az érintett tsz-tagok. Kardos Lajosnak, Fiüöpszállásra: A helyi református egyházközség keze­lésében lévő temető kijelölt sírhelyei, s az ottani sírkövek értékesítésére törvé­nyes úton, a presbitérium jóváhagyásá­val került sor. A befolyt összegből a község központjában lévő református templomot újították fel. Másik észre­vétele, hogy az említett temetőben ese­tenként állatok kóborolnak, megfelel a valóságnak, de máris intézkedés tör­tént a kerítés hiányosságainak pótlásá­ra. P. Gy.-nének: A hatályos jogszabály értelmében csak beteg kisgyermek ápo­lása idejére vehető táppénzes állo­mányba a szülő. Előfordul, persze, hogy az egyik házastárs kórházban tör­ténő gyógykezelése tartamára a másik házastársnak kell vállalnia a kiskorúak gondozását, ellátását, aki e kötelezett­ségének csak a szabadsága terhére te­het eleget. Ha férjének is ilyen okból kellett kivennie nemrégen két hét sza­badságot, ne aggódjon az idén őszre tervezett építkezésük miatt. A Minisz­tertanács 87/1987. (XII. 30.) számú rendelete ugyanis kimondja: kérelmére a dolgozó legfeljebb egy évig terjedő fizetés nélküli szabadságot kaphat, ha magánerőből és a saját részére épít la­kást. Ez a szabadság-időtartam mun­kaviszonynak minősül, s a 30 napon túli ilyen szabadság is szolgálati időnek számít, ha az illető személy vállalja a havi 150 forint nyugdíjjárulék befizeté­sét. Vankó Dezsőnknek, Kisszállásra: A jogos örökös a tanyát is eladhatja bárkinek, ha lemond elővételi jogáról a területileg érdekelt mezőgazdasági nagyüzem. Ha Önök bérlőként, s na­gyobb ráfordítással hozták rendbe ezt az ingatlant, melyet most szeretnének megvásárolni, e kiadásaikat természe­tesen beszámíthatják a vételárba. Amennyiben emiatt vitára kerülne sor, az ügybeni intézkedésre bíróság hiva­tott. Szerkeszti: Velkei Árpád Levélcím: 6001 Kecskemét, Szabadság tér 1/A Telefon: 27-611 Olvasónk ügyében a megyei kereskedelmi felügyelőség közbenjárását kértük. A hatósági megállapításokról így tájékoztatta lapunkat a felügyelőség vezetője, dr. Jobbágy Lajos: — Az üzletvezető helyesen járt el, amikor a reklamációs vita eldöntéséhez a Kereskedelmi Minőségellenőrző Intézethez fordult szakvéleményért. Eszerint alap­talan a vevő kifogása, mivel egyértelműen meg lehetett állapítani, hogy „a termék meghibásodását idegen eredetű mechanikai sérülés okozta". Tekintettel arra, hogy e szakértői álláspontot kötelező figyelembe vennie az üzletnek, az jogszerűen zárkózott el a kártérítés elől. Ilyenkor a vevő bíróság előtt szerezhet érvényt kifogásának! a bíróság elutasíthatja a Kermi véleményét, s újabb szakértői ellenőrzést rendelhet el. Legfrissebb értesülésünk szerint olvasójuknak nem kell ez utóbbi, peres eljárást kezdeményeznie, mert a bajai kereskedelmi vállalat igazgatója úgy döntött, hogy — a saját vizsgálatuk során feltárt összes körülményt alapul véve — méltányosság­ból visszafizeti a vételárat. Minden jó, ha a vége jó — szoktuk mondani, s most mégis kérdésünk van valakikhez, nevezetesen az, hogy: miért volt szükség ez ügyben az immár féléves huzavonára? Mellesleg furcsálljuk a Kermi-eljárást is, hiszen az „idegen eredetű mechanikai sérülés” tényét kikutatta, de azt már nem kereste, hogy a lyukakért a gyártó, a szállító, a kereskedelem vagy a vásárló hibáztatható-e. Szerencsés baleset — tanulságokkal CIKKÜNK NYOiVIÁN Visszafizették a dísztávirat díját

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom