Petőfi Népe, 1988. június (43. évfolyam, 130-155. szám)

1988-06-27 / 152. szám

1988. június 27. • PETŐFI NÉPE • 3 ANNYIÉRT, AMENNYIÉRT VÁROSON A TELKET ADJÁK Kertes házat vegyenek! Két nagyszoba, konyha, fürdőszoba, előszoba, az udvaron gazdasági épület, négyszáz öles porta — ez Faragóék bi­rodalma Madarason. Az egészben a leghihetetlenebb mondjuk egy kecske­méti számára, aki egymillió forint alatt lassan már kétszobás lakást se igen kap, az ár: Faragó Istvánék 220 ezerért vették az ingatlant. Hetvenezret kész­pénzben fizettek, a többi hitel. Ok is jól jártak a házzal, meg az eladó is jól járt: Madarason Mamuzsits Sándor párttit­kár szerint 146 ház lakatlan. Bács-Kiskunban — egészen pontos adat nincs 1400-1600 üresen álló családi ház várja a jobb sorsot. Nem városközpontokban — főképp az egy­re elnéptelenedő határvidékeken, ahol a községek népességmegtartó képessé­ge csökken, ráadásul a lakosság életko­ra nő. A másfél ezer ház ettől függetle­nül a nemzeti vagyon része — fontos lenne tehát hasznosítása. A feladat nem egyszerű. A leghaté­konyabb propaganda sem feledtetheti, hogy városon legalább ezer forinttal több az átlagkereset, kevesebbet kell fizetni a villanyért, az úgynevezett „le­hetőségek” jóval szélesebbek. Ám más­felől az is tagadhatatlan, hogy a falu sok tekintetben holnap és holnapután is versenyképes marad. Ott még ma sem kényszerülnek csökkenteni a por­tákat, azaz a ház körül majdnem min­den konyháravaló megterem, miköz­ben erre nem pluszidőket áldoz az em­ber, hanem épp ellenkezőleg, másra nem is fordítható negyed- és félórákat használ föl okosan. No és persze az ár. Ma ott tartunk, hogy amennyiért városon egy jobb tel­ket sem adnak, falun kertes házat ve­hetni. — Az év elején Nemesnádudvaron, Szeremlén, Hercegszántón, Bácsboko- don, Tompán tájékozódtunk üresen ál­ló házakról — mondja Borbély Lajos megyei főépítész, a Bács-Kiskun Me­gyei Tanács építési és vízügyi osztályá­nak vezetője. — Az általunk megtekin­tett kétszobás, közepes állagú lakóépü­letek forgalmi értéke átlagosan 400-500 ezer forint. A tájékozódás része volt annak a megyei akciónak, amely szeretné elérni az üres házak hasznosítását. A kérdés — egyik kulcsa a szervezett értékesí­tés, ez ugyanis jelentős anyagi támoga­tás a vevő részére. — Nem mindegy, 440 vagy pedig alig 10 ezret kell-e fizetni ugyanazért az ingatlanért — szögezi le a főépítész, s egy táblázatot mutat. Eszerint tanácsi vevőkijelölés esetén 100 ezer forintos kedvezményes kamatozású kölcsönt kaphat csupán a vásárló, és esetleg ta­nácsi támogatást. Ha azonban arra ki­jelölt szervezet a forgalmazó, a vevőt már szociálpolitikai kedvezmény és a 380 ezer forintos, 3 százalékos kamatú állami kölcsön is megilleti. Első pillantásra rendkívüli a két ösz- szeg közötti különbség. Második és so­kadik pillantásra is: százezrekről van szó. Az Országos Takarékpénztár szak­emberei kissé óvatosak is emiatt. — Tartani lehet attól, hogy a szociál­politikai kedvezmény kiterjesztése üre­sen álló családi házak megvásárlására az.árakat felhajtja — magyarázza a megyei igazgatóság osztályvezetője, Kovács Imre. Több kollégája is osztja j véleményét: mivel ez az összeg — két gyermeket számítva 150 ezer forint — úgymond ingyen van, föltehető, hogy sokan épp ennyivel fognak többet kér­ni ingatlanukért ha pedig megkap­ják, akkor az állami költségvetésből kapják meg. Ez ugyan igaz, ám az is tagadhatat­lan, hogy éppen az állami költségvetés­nek van évről évre kevesebb pénze, hogy kész lakásokat építsen. Ez eset­ben pedig még mindig olcsóbb 150 ezer forintos szociálpolitikai támogatással „letudni” egy átlagos lakásigénylő • Érsekcsanád Rózsadomb 13. 1250 négyszögöles porta is tartozik az épülethez. • Sükösd, Dózsa u. 145. Két szoba, udvar. A PÁRTKONGRESSZUS SZELLEMÉBEN Központi feladatok, helyi teendők Egy hónappal ezelőtt fejeződött be az MSZMP orszá­gos értekezlete, amelynek munkáját a hazai és a nemzet­közi közvélemény rendkívüli érdeklődése kísérte. A párt- értekezlet magas fokú politikai kultúrával, szenvedélye­sen és felelősséggel vitatta meg társadalmunk legidősze­rűbb kérdéseit és hozta meg döntéseit. Összegezte azt a vitát, amelyet a pártban és a társadalomban közel másfél esztendeig folytattunk és választ adott azokra a kérdé­sekre, amelyek ennek során megfogalmazódtak. Mind a politikai, mind pedig személyi döntéseiben messze figye­lembe vette a párttagok, a pártszervezetek és testületek javaslatait, ami egyben azt is jelenti, hogy a pártértekezlet határozott ugyan, de a döntés tartalmát maga a párttag­ság alkotta meg az említett viták során. Mindez azt is igazolja, hogy az MSZMP érett, felelősen gondolkodó párt, amely képes súlyos helyzetben is a folyamatok élén haladni. A pártértekezlet döntéseit a párttagság és a társadalmi közvélemény kedvezően fogadta. Higgadtabbá, nyugod- tabbá vált a közhangulat, erősödött a párt egysége, foko­zódott a párt iránti bizalom. Ugyanakkor továbbra is jelen van politikai közéletünkben a várakozás, amelynek tartalma a „hogyan tovább?” kérdésében ölt testet. „Mit fog csinálni az új vezetés, milyen konkrét intézkedések születnek a továbbra is élő problémák megoldására?” — kérdezik sokan. A közélet kérdései iránt érdeklődő emberek többsége világosan látja — amit a politikai vezetés is hangoztat —, hogy a pártértekezlet csak a politikai és személyi feltételeket teremtette meg a gazdasági és politikai re­formfolyamat meggyorsításához. Elindultunk egy úton, amelyen még sok megoldandó feladat áll előttünk és ez állhatatosságot, következetességet, összefogást, nem utolsósorban időt igényel valamennyiünktől. Önállósággal, felelősséggel A Központi Bizottság június 23-ai ülésén elfogadta azt a programot, amely — a pártértekezlet állásfoglalását „aprópénzre váltva” — konkrétan megfogalmazza a párt központi szerveinek feladatait a következő másfél-két évre, lényegében a XIV. kongresszusig. Ez a program a Pártélet című folyóiratban és a Titkári Tájékoztató útján eljut minden pártszervezethez, párt­taghoz. Ebből a dokumentumból két dolog feltétlenül kitűnik. Az egyik, hogy ez a program a központi szervek feladatsora és egyetlen szót sem tartalmaz a pártbizottsá­gok és pártalapszervezetek teendőiről. A másik, hogy sorra vesz minden olyan témát, amellyel kapcsolatban a központi szervek megbízást kaptak a pártértekezlettől. A Központi Bizottság munkabizottságokat küldött ki, amelyeknek az a feladata, hogy — például ■— tárják fel az elmúlt évtizedek politikai gyakorlatának összefüggő folyamatait, az időszak erényeit és hibáit, ennek okait. Mindezek ismeretében dolgozzák ki a párt új program­ját, rajzolják még a jövőképet. Tegyenek javaslatot a párt új szervezeti szabályzatára és ezzel párhuzamosan részle­teiben is munkálják ki a párt korszerű belső működési rendjét. Külön-külön javaslat készül a párton belüli vá­lasztási rendre, az elvi-politikai irányítás értelmezésére cS az ezzel összefüggő gyakorlatra, a párton belüli politikai nézetkülönbségek kezelésére, a viták tartalmi és formai kérdéseire, a döntés után kisebbségben maradt vélemé­nyek gondozására, a párt szervezeti felépítésére, külön­böző szintű szerveinek és szervezeteinek feladatkörére, munkamódszerére stb. Foglalkozni fog a Központi Bi­zottság a politikai munka nyilvánosságával, a távlati gazdaságpolitikai koncepciók kidolgozásával és több olyan társadalompolitikai kérdéssel, amelyek a testület feladatkörébe tartoznak. Az említett feladattervben a Központi Bizottság aján­lásokat tesz az állami szerveknek olyan feladatok elvég­zésére, mint például az Alkotmány felülvizsgálata; a vá­lasztójogi törvény módosítása; a gyülekezésről és egyesü­lésről szóló törvény megalkotása stb. De szükségesnek tartja a Központi Bizottság az Országgyűlés, a Kormány és a tanácsok feladatkörének és működési rendjének to­vábbfejlesztését, helyenként szervezeti átalakítását is. A teljesség igénye nélkül, jelzésszerűen soroltam fel a Központi Bizottság által elhatározott, rövid időn belül megvalósítandó teendőket. Szinte valamennyi döntésre előkészített javaslat előzetesen pártvitára vagy társadal­mi vitára kerül, így a párttagok és az állampolgárok véleményt mondhatnak róluk, módosíthatják, kiegészít­hetik azokat. Visszatérek azonban arra a már előbb említett tényre, hogy a Központi Bizottság feladatterve központi prog­ram és nem szabályozza a pártbizottságok és pártszerve­zetek dolgát. Jóllehet a párt minden szerve számára eliga­zító jelleggel bír, de kötelezővé nem tesz semmit. A Köz­ponti Bizottság abból indul ki, hogy a pártbizottságok és pártalapszervezetek — a pártértekezlet állásfoglalása alapján és a KB feladattervét figyelembe véve — maguk döntsék el, hogy mit akarnak tenni saját területükön a pártértekezlet állásfoglalásának érvényesítésében, meg­valósításában. Hiszen az önállóság biztosításának ez a gyakorlata szintén a pártértekezlet következménye, egé­szen pontosan a pártszervezetek és az alapszervezetek jogos igényére épül. Mindemellett — úgy vélem — a területi sajátosságok által meghatározott feladatok mellett vannak olyanok, amelyek általánosként jelentkeznek a pártban és ezért érdemes erről említést tenni. Vitázni és dönteni A társadalmat, de különösen a pártot ma a felfokozott politikai érdeklődés és a politizálókészség jellemzi s ez jó alap ahhoz, hogy valóban politizáló és ne ügyintéző párt legyünk. Fontos tehát, hogy a párt vezetői és aktivistái oly módon segítsék ezt a folyamatot, hogy vállalják a megfogalmazott kérdések megválaszolását, az elhangzó vélemények erősítését, vagy a velük szembeni vitát. Mint­hogy a kérdések és vélemények sokszínűek, ennél fogva nem lehetnek előre elkészített válaszaink vagy ellenérve­ink. A párt aktivistáira és választott testületéire tehát az a sajátos feladat hárul, hogy — politikai ismereteiket, tájékozottságukat naprakész állapotban tartva — vállal­ják a nézetek ütköztetését, a kulturált vitát, a folyamatok és jelenségek magyarázatát. Ez persze magában rejti a tévedés lehetőségét is, amelyet ugyancsak vállalni kell. Má is, de a jövőben még inkább hozzá kell szoknunk ahhoz, hogy a pártban nincs és nem lesz minden kérdés­ben nézetazonosság. Nagy hibát követnénk el, ha a né­zetkülönbségeket tagadnánk, valamiféle módon kizár­nánk azokat. Ez megölné a vitát, kioltaná azt a kohót, amelynek tüzében tisztul a politika. Örüljünk tehát a különböző nézetek megjelenésének, mert ez egyrészt sza­badabb politikai légkört jelent, másrészt hűen tükrözi az objektív valóságot, megóvja a politikát a torzulástól. Csak a napi gyakorlat vezethet el oda, hogy megtanul­juk az egyszerűnek tűnő, ám valójában bonyolult köte­lességünket: Vitázni és dönteni! A vita során kiderül, hogy mely véleménnyel azonosul a többség. Lesznek, akik kisebbségben maradnak nézeteikkel. A többségi akarat természetesen rájuk nézve is kötelező, de ez nem jelentheti a kisebbség elmarasztalását, bármiféle megkü­lönböztetését. Már csak azért sem, mert lehet, hogy aki ma valamely kérdésben a többséghez tartozik, holnap egy más témában kisebbségben maradhat. Történelmi tapasztalat, hogy győztes eszmék, sikeres politikai prog­ramok soha nem többségi akaratként születnek, hanem — ha igazak voltak azzá fejlődtek. Már csak azért sem szabad a kisebbségi véleményt egyszer és mindenkorra „megöltnek” tekinteni. A párt tagjainak azonban nemcsak a párt keretei kö­zött, hanem — és talán még nagyobb súllyal — a párton kívül is politizálniuk kell. Ehhez erőt és érvanyagot nyújt számunkra a pártértekezlet szelleme, az állásfoglalás do­kumentuma, amit éppen ezért mindannyiunknak alapo­san tanulmányoznunk, értelmeznünk és képviselnünk kell. Petrovszki István az MSZMP KB osztályvezetője Magyar sugárforrás kobaltágyúkhoz gondját, mint egymillióért lakást épít­tetni ugyanennek a családnak. Nem véletlen, hogy elsősorban Baja környékén mutatkozik érdeklődés az üres házak iránt. Hatszázhetvenegy lakásigényt tartunk nyilván tájékoztat dr. Völ- gyesi László, a városi tanács hatósági osztályának vezetője. Őszintén szól­va nem sok jóval tudjuk őket biztatni: tanácsi lakást háromszáznál többen szeretnének, de ebben a tervidőszak­ban ilyen új otthont Baján nem tudunk építtetni. OTP-s lakást kereken három­százan kérnek — még 50-60 épül a cik­lusban. Ebben a hiányhelyzetben mégis tud­nak valamit ajánlani. Csátalján 9, Bácsbokodon 5, Csávolyon 14, Garán 5, Felsőszentivánon 16, Rémen 6, Bo- rotán 21, Nagybaracskán 14, Sükös- dön 2, Ersekcsanádon 8 üres ház a kí­nálat. — Mennyiért? — Hadd említsek egyetlen példát: Csátalján háromszobás, két konyhás ház 680 négyszögöles telekkel 250 ezer forintba kerül. — És Baján egy telek? — A Szegedi úti benzinkúttal szem­ben, nem egészen 200 szögöles portáért 231 660 forintot kérünk, de például az Újvárosban majdnem félmilliós a te­lekár. Hát igen: ilyen körülmények között már érdemes legalább elgondolkozni a kiköltözésen, mert a mérleg mindkét serpenyőjébe megfontolásra érdemes érvek kerülnek. Baján pillanatnyilag 165 címet ajánlanak ügyfeleiknek azt követően, hogy az ingatlanforgalmazá­si jogkörrel felruházott Városgazdál­kodási Vállalat levélben az üres házak tulajdonosait megkérdezte, eladó-e az ingatlanuk. Harmincán válaszként írá­sos megbízást küldtek: adják csak el a házat, többen még várakoznak (talán éppen arra. megindul a kereslet és emelhetik áraikat). A megyei tanács céltámogatásként bizonyos forgótőkét juttatott a vállalatnak, ebből a cég megveszi a házat a tulajdonostól, aki­nek azon túl semmi dolga nincs is. Könnyítené a munkát, segítené a gon­dosabb tájékoztatást, ha minden ház­ról lenne fénykép, alaprajz, műszaki vélemény - fotót egyelőre csak a csá- volyi épületekről tudnak mutatni: a fa­luban még 1985-ben minden egyes há­zat megörökitettek. (Lám csak, mennyi haszna van ma is az akkori, országos visszhangot keltő falufényképező vál­lalkozásnak!) Tudnak-e az emberek egyáltalán a falusi lehetőségekről? Mostanában kezdenek csak ér­deklődni — feleli dr. Völgyesi László. Eddig nem is nagyon tudtunk volna mit propagálni, mert a feltételek nem voltak teljesen tisztázva. Az eredmé­nyek ma még nem látszanak. Vásárlás már történt — de nem bajai költözött ki, ottaniak vettek kedvezményesen üres házat. Tulajdonképpen ezt sem bánjuk, hiszen, mivel itt bent nem épül elég lakás, már az is nagy előny, ha csökken a beköltözők száma. A megyei tanács illetékesei szerint nemigen lehet arra számítani, hogy mind a másfél ezer üres ház egyhamar gazdára talál. Legjobb esetben is csak 600-800 iránt kelthető föl az érdeklő­dés, a többi épületnek vagy a fekvése rossz, vagy a műszaki állapota. A pillanatnyi helyzetet illetően a szakemberek derű- és borúlátók egy­szerre. — A jogi, a pénzügyi és a szervezeti feltételek kialakultak—sorolja Borbély Lajos megyei főépítész. — Az értékesí­tés üteme — teszi hozzá—ennek ellené­re lassú, talán csupán azért, mert az em­berek nemigen ismerik ezt a lehetőséget. Márpedig egyre több okuk lesz meg­ismerni: a következő egy-két évben in­kább kevesebb, mint több lakás épül. És hát a falu - nem a világ vége ... Ballai József Már országunkban is elő le­het állítani a kobaltágyúk su­gárforrásait, amelyeket eddig külföldről szereztek be. A Ma­gyar Tudományos Akadémia Izotóp Kutató Intézetében, az általuk kidolgozott technológi­ával, külföldi alapanyagból te- leterápiás kobalt—60 sugárfor­rást készítettek. A kísérleti gyártást márciusban fejezték be, s a napokban megkezdték az új sugárforrások beszerelé­sét. Az első ilyen jellegű hazai sugárforrással a budapesti Or­szágos Onkológiai Intézetben és a Weil Emil Kórházban, va­lamint a győri, a miskolci és a pécsi kórházban levő kobalt­ágyút töltik föl. Amint az inté­zet kutatói elmondták, ha lehe­tőség adódik további alap­anyag-vásárlásra, az intézet a jövőben elláthatja sugárforrás­sal az ország gyógyintézeteiben levő mindegyik kobaltágyút, így sokkal kevesebb devizát kell fizetni, mint ha az egész sugárforrást nyugati országból vásárolnánk. Az Izotóp Kutató Intézet ez­zel a legújabb kutatási eredmé­nyével jelentős mértékben segí­ti a magyar gyógyászatot — mondotta dr. Gyenes György professzor, az Országos Onko­lógiai Intézet főigazgató­helyettes főorvosa. Országunk­ban ugyanis a sugárterápiát mindenhol kobaltágyúval vég­zik. Az ezekhez használt sugár­forrás felezési ideje 5,3 év, va­gyis ennyi idő eltelte után a su­gárforrás intenzitása felére csökkent. Ekkor növelni kell a besugárzás időtartamát, követ­kezésképpen kevesebb beteget kezelhetnek. Általában négyé­venként cserélik á sugárforrást, nem várják meg, amíg az izo­tóp intenzitása erősebben gyengül. Jelenleg több kobalt­ágyú sugárforráscseréje esedé­kes, s ha a magyar kutatók nem dolgozták volna ki a sugárfor­rás előállításának technológiá­ját, belátható időn belül akadá­lyokba ütközött volna a ma­gyar sugárterápiás ellátás. (MTI) Felmentő ítélet Felmentő ítéletet hozott a Szombathelyi Városi Bíróság á tavaly július 17-én történt Latex szövőgyári tűz ügyében. Mint ismeretes, nagy mennyiségű alapanyag égett el. illetve káro­sodott. a keletkezett kár megha­ladta a 30 millió forintot. Az ügy vizsgálata után vádat emeltek a vállalat tűzvédelmi felügyelője és egy targoncaveze­tő ellen különösen nagy vagyoni hátrányt előidéző gondatlan közveszélyokozás vétsége miatt. A vádemelés alapja az volt, hogy a tüzet egy DV 1788-as típusú targonca helytelen hasz­nálata okozta, s a vádlottak munkaköri mulasztása össze­függésbe hozható a tűzzel. A bíróság pótnyomozást ren­delt el annak megállapítására, lehetett-e más oka is a tűz kelet­kezésének. Tanúvallomások és szakértői vélemények alapján megállapították, hogy más ke­letkezési okok szóba jöhetnek, s kétséget kizáróan nem lehet megmondani, mi okozta ezek közül valójában a tüzet. A vád­lottak terhére rótt mulasztás és a tűz keletkezése közötti okoza­ti összefüggést a bíróság nem tudta megállapítani. Mindezek alapján a két vádlottat felmen­tették. • Érsekcsanád, Hunyadi u. 48. Vevőre várva. (Fotó: Straszer András)

Next

/
Oldalképek
Tartalom