Petőfi Népe, 1988. június (43. évfolyam, 130-155. szám)
1988-06-27 / 152. szám
1988. június 27. • PETŐFI NÉPE • 3 ANNYIÉRT, AMENNYIÉRT VÁROSON A TELKET ADJÁK Kertes házat vegyenek! Két nagyszoba, konyha, fürdőszoba, előszoba, az udvaron gazdasági épület, négyszáz öles porta — ez Faragóék birodalma Madarason. Az egészben a leghihetetlenebb mondjuk egy kecskeméti számára, aki egymillió forint alatt lassan már kétszobás lakást se igen kap, az ár: Faragó Istvánék 220 ezerért vették az ingatlant. Hetvenezret készpénzben fizettek, a többi hitel. Ok is jól jártak a házzal, meg az eladó is jól járt: Madarason Mamuzsits Sándor párttitkár szerint 146 ház lakatlan. Bács-Kiskunban — egészen pontos adat nincs 1400-1600 üresen álló családi ház várja a jobb sorsot. Nem városközpontokban — főképp az egyre elnéptelenedő határvidékeken, ahol a községek népességmegtartó képessége csökken, ráadásul a lakosság életkora nő. A másfél ezer ház ettől függetlenül a nemzeti vagyon része — fontos lenne tehát hasznosítása. A feladat nem egyszerű. A leghatékonyabb propaganda sem feledtetheti, hogy városon legalább ezer forinttal több az átlagkereset, kevesebbet kell fizetni a villanyért, az úgynevezett „lehetőségek” jóval szélesebbek. Ám másfelől az is tagadhatatlan, hogy a falu sok tekintetben holnap és holnapután is versenyképes marad. Ott még ma sem kényszerülnek csökkenteni a portákat, azaz a ház körül majdnem minden konyháravaló megterem, miközben erre nem pluszidőket áldoz az ember, hanem épp ellenkezőleg, másra nem is fordítható negyed- és félórákat használ föl okosan. No és persze az ár. Ma ott tartunk, hogy amennyiért városon egy jobb telket sem adnak, falun kertes házat vehetni. — Az év elején Nemesnádudvaron, Szeremlén, Hercegszántón, Bácsboko- don, Tompán tájékozódtunk üresen álló házakról — mondja Borbély Lajos megyei főépítész, a Bács-Kiskun Megyei Tanács építési és vízügyi osztályának vezetője. — Az általunk megtekintett kétszobás, közepes állagú lakóépületek forgalmi értéke átlagosan 400-500 ezer forint. A tájékozódás része volt annak a megyei akciónak, amely szeretné elérni az üres házak hasznosítását. A kérdés — egyik kulcsa a szervezett értékesítés, ez ugyanis jelentős anyagi támogatás a vevő részére. — Nem mindegy, 440 vagy pedig alig 10 ezret kell-e fizetni ugyanazért az ingatlanért — szögezi le a főépítész, s egy táblázatot mutat. Eszerint tanácsi vevőkijelölés esetén 100 ezer forintos kedvezményes kamatozású kölcsönt kaphat csupán a vásárló, és esetleg tanácsi támogatást. Ha azonban arra kijelölt szervezet a forgalmazó, a vevőt már szociálpolitikai kedvezmény és a 380 ezer forintos, 3 százalékos kamatú állami kölcsön is megilleti. Első pillantásra rendkívüli a két ösz- szeg közötti különbség. Második és sokadik pillantásra is: százezrekről van szó. Az Országos Takarékpénztár szakemberei kissé óvatosak is emiatt. — Tartani lehet attól, hogy a szociálpolitikai kedvezmény kiterjesztése üresen álló családi házak megvásárlására az.árakat felhajtja — magyarázza a megyei igazgatóság osztályvezetője, Kovács Imre. Több kollégája is osztja j véleményét: mivel ez az összeg — két gyermeket számítva 150 ezer forint — úgymond ingyen van, föltehető, hogy sokan épp ennyivel fognak többet kérni ingatlanukért ha pedig megkapják, akkor az állami költségvetésből kapják meg. Ez ugyan igaz, ám az is tagadhatatlan, hogy éppen az állami költségvetésnek van évről évre kevesebb pénze, hogy kész lakásokat építsen. Ez esetben pedig még mindig olcsóbb 150 ezer forintos szociálpolitikai támogatással „letudni” egy átlagos lakásigénylő • Érsekcsanád Rózsadomb 13. 1250 négyszögöles porta is tartozik az épülethez. • Sükösd, Dózsa u. 145. Két szoba, udvar. A PÁRTKONGRESSZUS SZELLEMÉBEN Központi feladatok, helyi teendők Egy hónappal ezelőtt fejeződött be az MSZMP országos értekezlete, amelynek munkáját a hazai és a nemzetközi közvélemény rendkívüli érdeklődése kísérte. A párt- értekezlet magas fokú politikai kultúrával, szenvedélyesen és felelősséggel vitatta meg társadalmunk legidőszerűbb kérdéseit és hozta meg döntéseit. Összegezte azt a vitát, amelyet a pártban és a társadalomban közel másfél esztendeig folytattunk és választ adott azokra a kérdésekre, amelyek ennek során megfogalmazódtak. Mind a politikai, mind pedig személyi döntéseiben messze figyelembe vette a párttagok, a pártszervezetek és testületek javaslatait, ami egyben azt is jelenti, hogy a pártértekezlet határozott ugyan, de a döntés tartalmát maga a párttagság alkotta meg az említett viták során. Mindez azt is igazolja, hogy az MSZMP érett, felelősen gondolkodó párt, amely képes súlyos helyzetben is a folyamatok élén haladni. A pártértekezlet döntéseit a párttagság és a társadalmi közvélemény kedvezően fogadta. Higgadtabbá, nyugod- tabbá vált a közhangulat, erősödött a párt egysége, fokozódott a párt iránti bizalom. Ugyanakkor továbbra is jelen van politikai közéletünkben a várakozás, amelynek tartalma a „hogyan tovább?” kérdésében ölt testet. „Mit fog csinálni az új vezetés, milyen konkrét intézkedések születnek a továbbra is élő problémák megoldására?” — kérdezik sokan. A közélet kérdései iránt érdeklődő emberek többsége világosan látja — amit a politikai vezetés is hangoztat —, hogy a pártértekezlet csak a politikai és személyi feltételeket teremtette meg a gazdasági és politikai reformfolyamat meggyorsításához. Elindultunk egy úton, amelyen még sok megoldandó feladat áll előttünk és ez állhatatosságot, következetességet, összefogást, nem utolsósorban időt igényel valamennyiünktől. Önállósággal, felelősséggel A Központi Bizottság június 23-ai ülésén elfogadta azt a programot, amely — a pártértekezlet állásfoglalását „aprópénzre váltva” — konkrétan megfogalmazza a párt központi szerveinek feladatait a következő másfél-két évre, lényegében a XIV. kongresszusig. Ez a program a Pártélet című folyóiratban és a Titkári Tájékoztató útján eljut minden pártszervezethez, párttaghoz. Ebből a dokumentumból két dolog feltétlenül kitűnik. Az egyik, hogy ez a program a központi szervek feladatsora és egyetlen szót sem tartalmaz a pártbizottságok és pártalapszervezetek teendőiről. A másik, hogy sorra vesz minden olyan témát, amellyel kapcsolatban a központi szervek megbízást kaptak a pártértekezlettől. A Központi Bizottság munkabizottságokat küldött ki, amelyeknek az a feladata, hogy — például ■— tárják fel az elmúlt évtizedek politikai gyakorlatának összefüggő folyamatait, az időszak erényeit és hibáit, ennek okait. Mindezek ismeretében dolgozzák ki a párt új programját, rajzolják még a jövőképet. Tegyenek javaslatot a párt új szervezeti szabályzatára és ezzel párhuzamosan részleteiben is munkálják ki a párt korszerű belső működési rendjét. Külön-külön javaslat készül a párton belüli választási rendre, az elvi-politikai irányítás értelmezésére cS az ezzel összefüggő gyakorlatra, a párton belüli politikai nézetkülönbségek kezelésére, a viták tartalmi és formai kérdéseire, a döntés után kisebbségben maradt vélemények gondozására, a párt szervezeti felépítésére, különböző szintű szerveinek és szervezeteinek feladatkörére, munkamódszerére stb. Foglalkozni fog a Központi Bizottság a politikai munka nyilvánosságával, a távlati gazdaságpolitikai koncepciók kidolgozásával és több olyan társadalompolitikai kérdéssel, amelyek a testület feladatkörébe tartoznak. Az említett feladattervben a Központi Bizottság ajánlásokat tesz az állami szerveknek olyan feladatok elvégzésére, mint például az Alkotmány felülvizsgálata; a választójogi törvény módosítása; a gyülekezésről és egyesülésről szóló törvény megalkotása stb. De szükségesnek tartja a Központi Bizottság az Országgyűlés, a Kormány és a tanácsok feladatkörének és működési rendjének továbbfejlesztését, helyenként szervezeti átalakítását is. A teljesség igénye nélkül, jelzésszerűen soroltam fel a Központi Bizottság által elhatározott, rövid időn belül megvalósítandó teendőket. Szinte valamennyi döntésre előkészített javaslat előzetesen pártvitára vagy társadalmi vitára kerül, így a párttagok és az állampolgárok véleményt mondhatnak róluk, módosíthatják, kiegészíthetik azokat. Visszatérek azonban arra a már előbb említett tényre, hogy a Központi Bizottság feladatterve központi program és nem szabályozza a pártbizottságok és pártszervezetek dolgát. Jóllehet a párt minden szerve számára eligazító jelleggel bír, de kötelezővé nem tesz semmit. A Központi Bizottság abból indul ki, hogy a pártbizottságok és pártalapszervezetek — a pártértekezlet állásfoglalása alapján és a KB feladattervét figyelembe véve — maguk döntsék el, hogy mit akarnak tenni saját területükön a pártértekezlet állásfoglalásának érvényesítésében, megvalósításában. Hiszen az önállóság biztosításának ez a gyakorlata szintén a pártértekezlet következménye, egészen pontosan a pártszervezetek és az alapszervezetek jogos igényére épül. Mindemellett — úgy vélem — a területi sajátosságok által meghatározott feladatok mellett vannak olyanok, amelyek általánosként jelentkeznek a pártban és ezért érdemes erről említést tenni. Vitázni és dönteni A társadalmat, de különösen a pártot ma a felfokozott politikai érdeklődés és a politizálókészség jellemzi s ez jó alap ahhoz, hogy valóban politizáló és ne ügyintéző párt legyünk. Fontos tehát, hogy a párt vezetői és aktivistái oly módon segítsék ezt a folyamatot, hogy vállalják a megfogalmazott kérdések megválaszolását, az elhangzó vélemények erősítését, vagy a velük szembeni vitát. Minthogy a kérdések és vélemények sokszínűek, ennél fogva nem lehetnek előre elkészített válaszaink vagy ellenérveink. A párt aktivistáira és választott testületéire tehát az a sajátos feladat hárul, hogy — politikai ismereteiket, tájékozottságukat naprakész állapotban tartva — vállalják a nézetek ütköztetését, a kulturált vitát, a folyamatok és jelenségek magyarázatát. Ez persze magában rejti a tévedés lehetőségét is, amelyet ugyancsak vállalni kell. Má is, de a jövőben még inkább hozzá kell szoknunk ahhoz, hogy a pártban nincs és nem lesz minden kérdésben nézetazonosság. Nagy hibát követnénk el, ha a nézetkülönbségeket tagadnánk, valamiféle módon kizárnánk azokat. Ez megölné a vitát, kioltaná azt a kohót, amelynek tüzében tisztul a politika. Örüljünk tehát a különböző nézetek megjelenésének, mert ez egyrészt szabadabb politikai légkört jelent, másrészt hűen tükrözi az objektív valóságot, megóvja a politikát a torzulástól. Csak a napi gyakorlat vezethet el oda, hogy megtanuljuk az egyszerűnek tűnő, ám valójában bonyolult kötelességünket: Vitázni és dönteni! A vita során kiderül, hogy mely véleménnyel azonosul a többség. Lesznek, akik kisebbségben maradnak nézeteikkel. A többségi akarat természetesen rájuk nézve is kötelező, de ez nem jelentheti a kisebbség elmarasztalását, bármiféle megkülönböztetését. Már csak azért sem, mert lehet, hogy aki ma valamely kérdésben a többséghez tartozik, holnap egy más témában kisebbségben maradhat. Történelmi tapasztalat, hogy győztes eszmék, sikeres politikai programok soha nem többségi akaratként születnek, hanem — ha igazak voltak azzá fejlődtek. Már csak azért sem szabad a kisebbségi véleményt egyszer és mindenkorra „megöltnek” tekinteni. A párt tagjainak azonban nemcsak a párt keretei között, hanem — és talán még nagyobb súllyal — a párton kívül is politizálniuk kell. Ehhez erőt és érvanyagot nyújt számunkra a pártértekezlet szelleme, az állásfoglalás dokumentuma, amit éppen ezért mindannyiunknak alaposan tanulmányoznunk, értelmeznünk és képviselnünk kell. Petrovszki István az MSZMP KB osztályvezetője Magyar sugárforrás kobaltágyúkhoz gondját, mint egymillióért lakást építtetni ugyanennek a családnak. Nem véletlen, hogy elsősorban Baja környékén mutatkozik érdeklődés az üres házak iránt. Hatszázhetvenegy lakásigényt tartunk nyilván tájékoztat dr. Völ- gyesi László, a városi tanács hatósági osztályának vezetője. Őszintén szólva nem sok jóval tudjuk őket biztatni: tanácsi lakást háromszáznál többen szeretnének, de ebben a tervidőszakban ilyen új otthont Baján nem tudunk építtetni. OTP-s lakást kereken háromszázan kérnek — még 50-60 épül a ciklusban. Ebben a hiányhelyzetben mégis tudnak valamit ajánlani. Csátalján 9, Bácsbokodon 5, Csávolyon 14, Garán 5, Felsőszentivánon 16, Rémen 6, Bo- rotán 21, Nagybaracskán 14, Sükös- dön 2, Ersekcsanádon 8 üres ház a kínálat. — Mennyiért? — Hadd említsek egyetlen példát: Csátalján háromszobás, két konyhás ház 680 négyszögöles telekkel 250 ezer forintba kerül. — És Baján egy telek? — A Szegedi úti benzinkúttal szemben, nem egészen 200 szögöles portáért 231 660 forintot kérünk, de például az Újvárosban majdnem félmilliós a telekár. Hát igen: ilyen körülmények között már érdemes legalább elgondolkozni a kiköltözésen, mert a mérleg mindkét serpenyőjébe megfontolásra érdemes érvek kerülnek. Baján pillanatnyilag 165 címet ajánlanak ügyfeleiknek azt követően, hogy az ingatlanforgalmazási jogkörrel felruházott Városgazdálkodási Vállalat levélben az üres házak tulajdonosait megkérdezte, eladó-e az ingatlanuk. Harmincán válaszként írásos megbízást küldtek: adják csak el a házat, többen még várakoznak (talán éppen arra. megindul a kereslet és emelhetik áraikat). A megyei tanács céltámogatásként bizonyos forgótőkét juttatott a vállalatnak, ebből a cég megveszi a házat a tulajdonostól, akinek azon túl semmi dolga nincs is. Könnyítené a munkát, segítené a gondosabb tájékoztatást, ha minden házról lenne fénykép, alaprajz, műszaki vélemény - fotót egyelőre csak a csá- volyi épületekről tudnak mutatni: a faluban még 1985-ben minden egyes házat megörökitettek. (Lám csak, mennyi haszna van ma is az akkori, országos visszhangot keltő falufényképező vállalkozásnak!) Tudnak-e az emberek egyáltalán a falusi lehetőségekről? Mostanában kezdenek csak érdeklődni — feleli dr. Völgyesi László. Eddig nem is nagyon tudtunk volna mit propagálni, mert a feltételek nem voltak teljesen tisztázva. Az eredmények ma még nem látszanak. Vásárlás már történt — de nem bajai költözött ki, ottaniak vettek kedvezményesen üres házat. Tulajdonképpen ezt sem bánjuk, hiszen, mivel itt bent nem épül elég lakás, már az is nagy előny, ha csökken a beköltözők száma. A megyei tanács illetékesei szerint nemigen lehet arra számítani, hogy mind a másfél ezer üres ház egyhamar gazdára talál. Legjobb esetben is csak 600-800 iránt kelthető föl az érdeklődés, a többi épületnek vagy a fekvése rossz, vagy a műszaki állapota. A pillanatnyi helyzetet illetően a szakemberek derű- és borúlátók egyszerre. — A jogi, a pénzügyi és a szervezeti feltételek kialakultak—sorolja Borbély Lajos megyei főépítész. — Az értékesítés üteme — teszi hozzá—ennek ellenére lassú, talán csupán azért, mert az emberek nemigen ismerik ezt a lehetőséget. Márpedig egyre több okuk lesz megismerni: a következő egy-két évben inkább kevesebb, mint több lakás épül. És hát a falu - nem a világ vége ... Ballai József Már országunkban is elő lehet állítani a kobaltágyúk sugárforrásait, amelyeket eddig külföldről szereztek be. A Magyar Tudományos Akadémia Izotóp Kutató Intézetében, az általuk kidolgozott technológiával, külföldi alapanyagból te- leterápiás kobalt—60 sugárforrást készítettek. A kísérleti gyártást márciusban fejezték be, s a napokban megkezdték az új sugárforrások beszerelését. Az első ilyen jellegű hazai sugárforrással a budapesti Országos Onkológiai Intézetben és a Weil Emil Kórházban, valamint a győri, a miskolci és a pécsi kórházban levő kobaltágyút töltik föl. Amint az intézet kutatói elmondták, ha lehetőség adódik további alapanyag-vásárlásra, az intézet a jövőben elláthatja sugárforrással az ország gyógyintézeteiben levő mindegyik kobaltágyút, így sokkal kevesebb devizát kell fizetni, mint ha az egész sugárforrást nyugati országból vásárolnánk. Az Izotóp Kutató Intézet ezzel a legújabb kutatási eredményével jelentős mértékben segíti a magyar gyógyászatot — mondotta dr. Gyenes György professzor, az Országos Onkológiai Intézet főigazgatóhelyettes főorvosa. Országunkban ugyanis a sugárterápiát mindenhol kobaltágyúval végzik. Az ezekhez használt sugárforrás felezési ideje 5,3 év, vagyis ennyi idő eltelte után a sugárforrás intenzitása felére csökkent. Ekkor növelni kell a besugárzás időtartamát, következésképpen kevesebb beteget kezelhetnek. Általában négyévenként cserélik á sugárforrást, nem várják meg, amíg az izotóp intenzitása erősebben gyengül. Jelenleg több kobaltágyú sugárforráscseréje esedékes, s ha a magyar kutatók nem dolgozták volna ki a sugárforrás előállításának technológiáját, belátható időn belül akadályokba ütközött volna a magyar sugárterápiás ellátás. (MTI) Felmentő ítélet Felmentő ítéletet hozott a Szombathelyi Városi Bíróság á tavaly július 17-én történt Latex szövőgyári tűz ügyében. Mint ismeretes, nagy mennyiségű alapanyag égett el. illetve károsodott. a keletkezett kár meghaladta a 30 millió forintot. Az ügy vizsgálata után vádat emeltek a vállalat tűzvédelmi felügyelője és egy targoncavezető ellen különösen nagy vagyoni hátrányt előidéző gondatlan közveszélyokozás vétsége miatt. A vádemelés alapja az volt, hogy a tüzet egy DV 1788-as típusú targonca helytelen használata okozta, s a vádlottak munkaköri mulasztása összefüggésbe hozható a tűzzel. A bíróság pótnyomozást rendelt el annak megállapítására, lehetett-e más oka is a tűz keletkezésének. Tanúvallomások és szakértői vélemények alapján megállapították, hogy más keletkezési okok szóba jöhetnek, s kétséget kizáróan nem lehet megmondani, mi okozta ezek közül valójában a tüzet. A vádlottak terhére rótt mulasztás és a tűz keletkezése közötti okozati összefüggést a bíróság nem tudta megállapítani. Mindezek alapján a két vádlottat felmentették. • Érsekcsanád, Hunyadi u. 48. Vevőre várva. (Fotó: Straszer András)
