Petőfi Népe, 1988. június (43. évfolyam, 130-155. szám)

1988-06-25 / 151. szám

2 • PETŐFI NÉPE • 1988. június 25. Az MSZMP Központi Bizottságának állásfoglalása Grósz Károly fogadta a moszkvai szovjet—amerikai csúcstalálkozóról az amerikai nagykövetet A Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottsága 1988. jú­nius 23-ai ülésén nagyra értékelte a közelmúltban Moszkvában meg­tartott legfelsőbb szintű szovjet— amerikai tárgyalások eredményeit. Megállapította, hogy a csúcstalál­kozó illeszkedett a két ország veze­tői rendszeressé vált párbeszédé­nek folyamatába. Reménykeltő­nek tartja, hogy a megbeszéléseken mindkét részről kifejezésre jutott a nemzetközi viszonyok új megköze­lítésének, a problémák épitő jelle­gű megoldásának igénye. A Központi Bizottság kiemelte HETI VILÁGHÍR ADÓ AZ ESEMÉNYEK KRÓNIKÁJA SZOMBAT: Merényletkísérlet Ankarában az Athénből éppen hazatért Turgut Özal török kormányfő ellen. — Romániában a sulinai kikötőben észlelt törvény­szegések miatt több vezetőt leváltottak. VASÁRNAP: A kanadai Torontóban megnyílt a hét vezető nyugati ország csúcstalálkozója. — Tanácsválasztásokat tartottak Lengyelországban új, demok­ratikusabb választási törvény alapján, és igen alacsony (56 százalékos) részvétellel. HÉTFŐ: Katonai puccs Haitin, az ország új „erős embere”: Henry Namphy tábornok. KEDD: Véget ért a torontói csúcstalálkozó. Kanadából szovjet diplomatákat utasítottak ki. — Achille Ochettót választották meg az Olasz Kommunista Párt új főtitkárává. — Az örmény többségű Karabah-hegyvidék területi tanácsa úgy döntött, újból a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsához fordul az Azerbajdzsánból való kiválás kérelmével, miután a köztársaság legfelső tanácsa ezt elutasította. SZERDA: A 71 éves Do Muoit választották meg Vietnam új miniszterelnökévé; két jelölt között döntött a nemzetgyűlés. — A Szovjetunióból válaszlépésként kanadai diplomatákat utasítottak ki. — A bonni Bundestag határozatban szólí­totta fel Romániát az emberi jogok tiszteletben tartására. CSÜTÖRTÖK: Megkezdte ausztriai látogatását II. János Pál pápa. — Újabb tárgyalási forduló kezdődött Brüsszelben az EGK és Magyarország képviselői között. Prágában tárgyalt David Mellor brit külügyi államminiszter. PÉNTEK: A burgenlandi Darázsfalván, nagyszámú magyar zarándok jelenlété­ben misét celebrált II. János Pál. — Kairóban újabb négyoldalú tanácskozás kezdődött Angola, Kuba, Dél-Afrika és az Egyesült Államok részvételével. — Lengyelországban találkozik egymással Jaruzelski és Honecker. A HÉT KÉRDÉSE: Mit hozott a világnak a „hét nagy” kanadai konferenciája? Ma írják alá az EGK—KGST együttműködési nyilatkozatot Ma írják alá Luxemburgban a közös piaci tanácskozásoknak gyakran otthont adó „Európa-központban” az Európai Gazdasá­gi Közösség és a KGST közös nyilatkozatát, amelyben kinyilvánít­ják a kölcsönös elismerést és készségüket az együttműködésre. A Közös Piac vezető tisztségviselőinek körében igen nagy jelen­tőségűnek tartják az okmányt. Hangsúlyozzák: ezzel véget ér az az anakronisztikus korszak, amikor Európa két nagy gazdasági tömörülése nem ismerte el egymást, s kezdetét veheti az összeuró­pai gazdasági együttműködés, amely kedvezően fog hatni a politi­kai és a katonai enyhülésre is, Európában és az egész világon. Teljesen egybehangzó az a vélemény, hogy az évekkel ezelőtt megkezdett, de aztán megrekedt, s végül két évvel ezelőtt KGST- kezdeményezésre felújult tárgyalásokat a gorbacsovi reálpolitika gyorsította fel, az eredményesség az általános enyhülésnek köszön­hető. események sorokban KGST-ÜLÉSSZAK PRÁGÁBAN Prágában július 5-én megkezdődik a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának 44. ülésszaka. A megállapodás alapján az ülésszakot a KGST-tagországok kormányfői szintjén tartják meg. A magyar delegá­ciót Marjai József miniszterelnök-helyettes, kereskedelmi miniszter, ha­zánk állandó KGST-képviselője vezeti. VARSÓ A lengyel kormány szóvivője, Jerzy Urban megerősítette, hogy kész Münchenbe utazni- és részt venni a Szabad Európa Rádió lengyel szer­kesztőségétien tervezett nyilt vitában Lengyelországról, a Szabad Európa Lengyelországban és Lengyelország ellen folytatott propagandahadjára-, tárói. A kormány szóvivője a lengyel sajtónak nyilatkozva elmondta, hogy a lengyel rádió is kész Varsóban lehetővé tenni egy hasonló nyílt vita megrendezését a SZER lengyel szekciója vezetőinek részvételével. Ezzel összefüggésben a lengyel hatóságok lehetővé teszik a müncheni szerkesztőség dolgozóinak lengyelországi beutazását. Genscher levele Sevardnadzéhoz Hans-Dietrich Genscher, az NSZK alkancellárja és külügymi­nisztere szovjet kollégájához, Edu­ard Sevardnadzéhoz intézett szemé­lyes üzenetében aggodalmát fejezte ki a helsinki folyamatba illeszkedő bécsi utóértekezlet alakulása mi­att. A Moszkvában Andreas Meyer- Landrut NSZK-nagykövet által már szerdán átnyújtott levél tartal­máról pénteken egybehangzóan számolt be az általában jól érte­sült, tekintélyes Süddeutsche Zei­tung- és a külügyminisztériumhoz közelálló bonni General-Anzeiger című lap. A müncheni újság értesülése sze­rint a nyugatnémet miniszter leve­léből emlékeztetett a Sevardna- dzéval az ENSZ székhelyén folyta­tott tárgyalásaira, amelyeken a fe­lek egyetértettek abban: mindegyi­kük a maga oldalán azon fárado­zik, hogy elháruljanak az akadá­lyok a bécsi utóértekezlet sikeres nyári befejezésének útjából. Genscher — így tudja a Süd­deutsche Zeitung — az üzenetben most utalt arra, hogy a Kelet részé­ről kilátásba helyezett haladás a tárgyalóasztalnál egyelőre nem va­lósul meg. Az utóértekezlet mi­előbbi befejezésének legfőbb aka­dálya az a körülmény — írja a lap —, hogy Románia jelenleg határo­zottan elutasít mindenfajta új meg­állapodást az emberi jogok és az emberi kapcsolatok területén. Minthogy az értekezleten érvénye­sül a határozatok csak konszenzus alapján történő elfogadásának el­ve, Románia elméletileg meghatá­rozatlan időre elhúzhatja, sőt, eset­leg kudarcra kárhoztathatja az ér­Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára, a Minisztertanács elnöke pénteken fogadta Mark Palmert, az Ame­rikai Egyesült Államok budapesti nagykövetét. A találkozót a nagykövet kérte. Háromnyelvű mise Darázsfalván Az irokéz indiánok nyelvén Toronto valami olyasmit jelent: találkozóhely. A szokásos hetes „nyugati csúcs” itt zajlott le, közel a Canadian National annak fontosságát, hogy a moszk­vai tárgyalások eredményeként to­vább erősödött a kölcsönös biza­lom. A szovjet—amerikai kapcso­latok jelentős javulása elősegíti a fennmaradt nézeteltérések tisztá­zását, a hadászati fegyverek szá­mottevő csökkentését és más jelen­tős fegyverzetkorlátozási és lesze­relési megállapodások kidolgozá­sát. A Központi Bizottság támoga­tásáról biztosítja a szovjet kezde­ményezéseket, mindenekelőtt az európai hagyományos erők és fegyverzetek csökkentésére vonat­kozó javaslatot, amelynek valóra tekézletet — állapítja meg a mün­cheni újság. A befolyásos lap szerint Gen­scher a levélben mindamellett csak közvetve tért ki Románia problé­májára. Államminisztere, Helmut Schäfer azonban — írja — a Ma­gyar Televízió számára adott, és a külügyi hivatal által már nyilvá­nosságra hozott nyilatkozatában kifejtette: az NSZK számára a né­met és a többi európai nemzeti ki­sebbség sorsa elsődleges ügy. Bonn ezért síkraszáll azért, hogy a ki­sebbségek ápolhassák kulturális, nyelvi és egyéb hagyományaikat, és látogathassák hozzátartozóikat. A General-Anzeiger ugyancsak a Varsói Szerződés tagállamai ne­héz feladatának tekinti, hogy áthi­dalják Románia negatív magatar­tását a semlegesek és az el nem kötelezettek javaslataival szemben a humanitárius kérdésekkel és az emberi jogokkal kapcsolatban. A Bundestag, a bonni szövetségi gyűlés egyhangúlag elfogadott leg­utóbbi határozatában felszólította , az NSZK kormányát; „hasson oda, hogy a román kormány tartsa magát a helsinki záróokmány úgy­nevezett harmadik kosarának ki­kötéseihez, és a bécsi utóértekezle­ten adja fel elutasító álláspontját a semleges és el nem kötelezett or­szágok kompromisszumos javasla­tával szemtien az emberi jogok tiszteletben tartásának területén. Ez — a határozat szerint — első­sorban az emberi jogok tisztelet­ben tartásának ellenőrzésére vo­natkozik” — olvasható a többi kö­zött a határozatban. 556 méteres felhőkarcolójához, amely köztudomás szerint pillanatnyilag a vi­lág legmagasabb épülete, s a tetején van a „Top of the World” étterem . . . váltásában hazánk is közvetlenül érdekelt. Az MSZMP Központi Bizottsá­gának megítélése szerint a nemzet­közi helyzet egészének alakulására jótékony hatást gyakorol az is, hogy a csúcstalálkozón előrelépés történt a szovjet—amerikai kétol­dalú együttműködés számos terü­letén. A helyi válsággócokról foly­tatott moszkvai megbeszélések ja­vították a feszültségforrások fel­számolásának, a konfliktusok po­litikai rendezésének esélyeit. A megbeszélések tapasztalatai azt is megmutatták, hogy a humanitá­A konferencia Reagan amerikai el­nök búcsúzása jegyében állott, hiszen jövő ilyenkor már más képviseli az Egyesült Államokat. A sors forgandó- sága: Reagan most elnöki tevékenysége egyik fő eredményének a Szovjetunió­val kialakult párbeszéd folyamatossá válását említhette, míg hét évvel ez­előtt, bemutatkozásakor, Torontótól nem messze, éppen a kanadai főváros­ban, Ottawában a Szovjetunióval szembeni kemény és egységes nyugati fellépést sürgette. 1975 óta, amikor is a franciaországi Rambouillet kastélyában először ültek le a nyugati vezetők, jó néhány nemzet­közi probléma újra meg újra napirend­re kerül az ilyen konferenciákon. Most egy témában kézzelfogható eredmény­re jutottak: s ez a legszegényebb orszá­gok megsegítése. Mitterrand francia el­nök már korábban jelezte, hogy egyes afrikai államok adósságait Párizs haj­landó elengedni. Japán ugyancsak késznek mutatkozott erre, s az NSZK is jóindulatot tanúsított, utóbb Nagy- Britannia sem ragaszkodott ahhoz, hogy minden adósa fizessen ... Rea­gan a legeladósodottabb országok tá­mogatása mellett azt szerette volna elérni, hogy a torontói csúcs résztvevői a Fülöp-szigetek megkülönböztetett megsegítését is mondják ki, mivel Aqui- no asszony rendszerének politikai szi­lárdsága veszélyben forog. Főleg Fran­cois Mitterrand volt az, aki ennek az amerikai óhajnak ellent állott. .. Pá­rizs szerint főleg a Szaharától délre el­terülő, mintegy húsz, sanyarú sorsú or­szág érdemel sürgős segítséget. A támogatás, amelyben Torontóban megállapodtak: az adósság elengedése, kamatkedvezmény, esetleg hosszú távú átütemezés. Washington jobbára csak ez utóbbit vállalná, míg a nyugat-euró­paiak többsége hajlik a teljes elenge­désre. Japán jó példával jár elöl: 5 és fél milliárd dollárját nem követeli vissza rius kérdések az államközi kapcso­latok szerves részévé váltak, és köl­csönös jószándék esetén e területen is- lehetséges a tárgyszerű véle­ménycsere. A Központi Bizottság megelége­déssel állapította meg, hogy a moszkvai csúcstalálkozó eredmé­nyei hasznosan járultak hozzá a nemzetközi légkör további enyhü­léséhez, a kelet—nyugati együtt­működés elmélyítéséhez, és ezáltal hazai építőmunkánk külső feltéte­leinek javulásához. egyes fejlődő országoktól. S a nyugati csúcson először megjelenő Takesita azt javasolta, hogy foglalkozzanak a latin­amerikai országok problémájával, rá­adásul a kereskedelmi bankokkal szemben fennálló adósságokkal is, ne csak a kormányhitel-tartozásokkal. Valami megmozdult tehát a világ adóssághegyei körül, ha földrengésről nem is beszélhetünk! Ami mozdulatlan a „hét nagy” vita­témáiban, az a mezőgazdasági támoga­tások kérdése. Az Egyesült Államok mindegyre azt követeli, hogy a nyugat­európaiak ne támogassák saját mező­gazdaságukat. A négy európai résztve­vő; nevében szót kért áz, aki nyolcadik­ként ül ott a nyugati csúcson: Jacques Delors, az Európai Közösség főbizott­sági elnöke és közölte, hogy még elmé­letben sem lehet elfogadni Reagan el­gondolását, hogy az ezredfordulóig építsenek le mindennemű mezőgazda- sági támogatást. „Európában akkor el­néptelenednének a mezőgazdasági vi­dékek” — mondta. Torontóban egyébként az értekezlet alaphangja derűlátó volt: a. tavalyi tőzsdekrach után abban bíznak, hogy a gazdasági növekedés folytatódik, a munkanélküliség pedig csökkenhet, bár jelenlegi mértéke riasztóan nagy, az inflációt elviselhető keretek között tart­hatják, s végül a kereskedelem kiegyen­súlyozatlansága sem növekszik. A derűlátást diktálhatták persze bel- •politikai indokok, kezdve azon, hogy Amerikában novemberben választa­nak, s a választókat nem szabad vál­sághangulatban az urnák elé enged­ni ... S hogy az európaiak egyikét em­lítsük: Mitterrand-nak is szüksége van arra, hogy növekvő tekintéllyel — sike­res szereplés adta tekintéllyel — szője tovább a párizsi kormánypolitika szo­cialista szálait. Pálfy József A pápa Bécsből háromnegyed tízkor érkezett helikopteren miséjének hely­színére, a Kismarton (Eisenstadt) köze­lében lévő Darázsfalva (Trausdorf) százhektáros sportrepülőterére. Itt a hajnali óráktól kezdve mintegy száz­ezer ember sereglett össze a nagy ese­ményre. Becslések szerint körülbelül hatvanezren érkeztek Magyarországról és több ezren Jugoszláviából. A nagy tömeg fogadását, a személyek és jár­műveik elhelyezését, valamint a ren­dezvény egészének zavartalan lebonyo­lítását segítette a kedvező időjárás is, amely az előző napi esőzések után pén­teken derűsre fordult. II. János Pál a mise előtt különleges autóján, a „pápamobilon” László Ist­ván kismartoni megyéspüspök társasá­gában végigjárta a résztvevők sorait és áldását adta az őt üdvözlő sokaságra. A magyar szektorban lévő tízezrek kis magyar nemzeti zászlócskákat lengetve köszöntötték az egyházfőt. Ezután a térség egyik oldalán erre az alkalomra épített, 27 méter magas, fémkereszttel díszített oltárnál megkez­dődött a szertartás, amelyben 150 egy­házi személy és ezertagú énekkar mű­ködött közre. Az Országgyűlés terv- és költségve­tési, illetve ipari bizottsága együttes ülést, tartott pénteken Bognár József akadémikus elnökletével a Parlament­ben. Az együttes tanácskozáson a tes­tületek Pálfi Dénes (Zala megye) képvi­selőnek a lakossági villamosenergia- díjszabás egységesítésének tárgyában az Országos Árhivatal elnökéhez cím­zett interpellációjával kapcsolatban végzett vizsgálat tapasztalatait vitatták meg. Ezt követően a terv- és költségve­tési bizottság az 1987. évi állami költ­ségvetés végrehajtásáról szóló törvény- javaslatról, illetve Kovács András (He­ves megye) képviselőnek a mezőgazda- sági üzemek hitelellátása tárgyában a Magyar Nemzeti Bank elnökéhez cím­zett interpellációjával kapcsolatban végzett vizsgálatról tanácskozott. A lakossági villamosenergia-tarifa- rendszer módosításának lehetőségeiről tájékozódó albizottság vezetője, Dev- csics Miklós (Nógrád megye) elmon­dotta: alapos konzultációt folytattak az Ipari Minisztérium és a Magyar Vil­lamosművek Tröszt vezetőivel. A tár­gyalások eredményeként javasolták: 1991-ig egységesítsék a lakossági villa- mosenergia-díjszabást. Az albizottság véleménye szerint indokolatlan a fővá­rosi és a vidéki díjszabás közötti árkü­lönbség, de ennek azonnali megszünte­téséhez nincsenek meg a feltételek. A testület az albizottság javaslatát — az ülésen elhangzott módosítások­kal kiegészítve — elfogadta. Az első napirendi pont után az Or­szággyűlés terv- és költségvetési bizott­sága folytatta ülését. Bognár József, a bizottság elnöke a múlt évi.költségvetés végrehajtásáról szóló jelentés kapcsán elmondotta, hogy a jövőben a bizott­ság a költségvetés mellett a monetáris politika alakulásáról is jelentést kíván kapni. Kifogásolta, hogy az inflációval kapcsolatban jelenleg csak átfogó szá­mítások születnek, az egyes ágazatok­ban keletkező inflációról nem készít A miseszövegek németül, horvátul és magyarul egyaránt elhangzottak, s a szertartásba az összegyűltek az ajándé­kul kapott háromnyelvű ima- és éne­keskönyvek segítségével is bekapcso­lódhattak. Miután László István püspök német, magyar és horvát nyelvű üdvözletét in­tézett Burgenland magas vendégéhez, a világ katolikusainak fejéhez, a pápa megtartotta szentbeszédét. Beszédének befejző részében a pápa anyanyelvükön szólt a jelen lévő ma­gyarokhoz és horvátokhoz. A magyar résztvevőkhöz intézett szavaiban elő­ször Paskai László esztergomi érsekprí­máshoz és a többi magyar főpaphoz, valamint papokhoz fordult üdvözleté­vel. Ezután melegen üdvözölte a kis­martoni egyházmegyéből és Magyaror­szágról érkezett magyar anyanyelvű vendégeket, s külön is a soraikban lévő erdélyi menekülteket. Mint mondotta, általuk köszönti az egész magyar egy­házat és nemzetet. II. János Pál rámu­tatott, hogy a magyar nép története szorosan összekapcsolódik. a keresz­ténységgel, s közölte: a magyarokkal lelki egységben ő is megünnepli Szent István király idei jubileumát. számításokat a Statisztikai Hivatal. így nem mutatható ki, hogy melyek azok a területek, amelyek leginkább hozzá­járulnak a gyorsuló áremelkedéshez. Villányi Miklós pénzügyminiszter el­mondotta, hogy tavaly és 1988 eddigi szakaszában a jövedelemtermelési fo­lyamatokban jelentős változás nem kö­vetkezett be. Kedvező, hogy az idei első hat hónap során a konvertibilis export dinamikusan növekedett, ugyanakkor az import némiképp csökkent. Ennek eredményeként az áruforgalmi egyen­leg a korábbiakhoz képest jelentősen javult, s az első félévben a tőkés külke­reskedelemben egyensúlyi helyzet ala­kult ki. Ez biztató, s jelenleg minden feltétel adott ahhoz, hogy a tervben előirányzott 250 millió dolláros tőkés külkereskedelmi aktívum teljesüljön. Nem ilyen jó a helyzet a fizetési mérleg­nél, a magasabb adósságállomány ter­hei növelték a kiadásokat, s várhatóan az idegenforgalmi egyenleg is kisebb lesz, mint az előző években volt. Több más kedvezőtlen folyamat is jellemzi az első félévet, így továbbra sem következett be a várt hatékonyság- javulás, és a tervezettnél lényegesen na­gyobb a költségvetés hiánya. A kor­mány több intézkedést tett az állami kiadások csökkentésére. Ezután az Országgyűlés bizottságai­nak elnökei beszámoltak a múlt évi költségvetés végrehajtásáról hozott ál­lásfoglalásukról, majd megkezdődött a terv- és költségvetési bizottság vitája. Harmadik napirendi pontként a bi­zottság a mezőgazdasági üzemek hitel- ellátásának helyzetével foglalkozott. Kovács András (Heves m.) szorgal­mazta az ágazat hosszú távú finanszí­rozásának biztosítását. Azt javasolta, hogy a bizottság szólítsa fel a kor­mányt az élelmiszer-gazdaságban a bel­földi és az exportra menő készletek ter­meléséhez szükséges hitelek biztosítá­sára. Felkészült a mezőgazdaság az aratásra A mezőgazdasági nagyüzemek felkészültek az aratásra; a munka, mindenek­előtt a déli országrészekben az őszi árpa aratásával már meg is kezdődött — erről tájékoztatta az újságírókat pénteken a MEM-ben Baranyai Ferenc főosztályveze­tő. A termelők kedvező betakarítási eredményeket várnak, arra számítanak, hogy sikerül elérni a tervezett hozamokat, ami az őszi búza esetében hektáronként öt tonnát jelent. A kalászos gabona vetésterülete egyébként 17 ezer hektárral elmarad a tervezet­től, ezeken a részeken a gazdaságok főleg fehérjenövényeket termesztenek, javítva az állattenyésztés takarmányellátását. A gazdaságok hatezer traktort és ezer kombájnt vásárolhatnak, a rosszabb anyagi helyzetben lévő üzemek az Agrotek Vállalat által meghirdetett akció keretében kombájnokat bérelhetnek. Eddig 200- at vettek át a nagyüzemek. Az aratáshoz 18-19 munkanapra van szükség, a rendelkezésre álló gépi kapacitás ilyen teljesítményt tesz lehetővé átlagos időjárás esetén. A búza felvásárlási árát három kategóriába sorolták; eszerint egy mázsáért — a minőségtől függően — 365. 373, illetve 425 forintot adnak. Az átvevőhelyre történő szállítás költségeit a Gabonatröszt vállalatai megtérítik az üzemeknek. Új gabonaszabvány az idén nem lép életbe; kidolgozása folyamatban van, s várható­an 1990-re fejeződik be, A bevezetését kísérleti mérések előzik majd meg. Az elmúlt hetekben számos fórumon tették szóvá, hogy a felvásárlás abban az esetben nehézségeket okoz majd, ha a vállalatok nem rendelkeznek megfelelő hitelkeretek fölött. A sajtótájékoztatón bejelentették: a Magyar Nemzeti Bankkal történt megállapodás szerint a felvásárlók megkapják a szükséges hitelállományt, és az aratás egész ideje alatt, figyelemmel kísérik, hogy az esetleges pénzügyi gondok ne Jelentsenek hátrányt a termelőknek. Országgyűlési bizottságok együttes ülése

Next

/
Oldalképek
Tartalom