Petőfi Népe, 1988. június (43. évfolyam, 130-155. szám)

1988-06-25 / 151. szám

1988. június 25. • PETŐFI NÉPE • 3 KÖZELEBB EGY TELEPÜLÉS GONDJÁHOZ, BAJÁHOZ Tanácsülés Csornapusztán Orvosok a gyermekegészségügyről Beszélgetés a kongresszus résztvevőivel Tegnapi lapszámunkban beszámoltunk arról, hogy csütörtökön megkez­dődött Kecskeméten a Magyar Gyermekorvosok Társaságának országos kongresszusa. A háromnapos szakmai találkozón a gyermekgyógyászat különböző területein dolgozó orvosok cserélnek tapasztalatokat. Az elő­adások szünetében megkértünk néhány résztvevőt, hogy olvasóink számára adjanak tájékoztatást. A rövid nyilatkozatok ugyan nem nyújtanak teljes képet, de lehetővé teszik, hogy bepillantsunk a magyar gyermekegészség­ügy helyzetébe. Ilyen kis tanácsülésen, mint Csorna­pusztán az Öregcsertői Községi Taná­csén, életemben sosem voltam. Asztal- társaságnak is nevezhetném azt a ki­lenc tanácstagot, akik délután száztíz, idevaló ember életéről, hétköznapjairól váltottak szót a tanyaklubban. Kilencven felnőtt és húsz gyerek: vá­rosban egy-két lépcsőháznyi lakó. Itt hét földes- és 38, kövesút menti ház az otthonuk, ahonnét a Magyar Néphad­sereg egyik alakulatához, boltba,' az Öregcsertői Petőfi Tsz csornai juhásza­ti telepére, egyesek a csertői tanácshoz és az általános iskolába, míg mások kalocsai vállalatokhoz és a szakmán tsz-be járnak dolgozni. Milyen sokfelé vezet ennek a kevés embernek az útja! — tűnődöm magamban az asztal sar­kánál, Romsics Ignácné póttanácstag mellett ülve, mialatt Vénné Vörös Ibo­lya tanácselnök a szomszédos nagyobb faluban, a Csertőben történt változá­sokról beszél: — Vettünk egy videomagnót. Ne­künk 18 ezer forintba került. Az ár két­harmadát a megyei tanács fizette. Nyi­tottunk egy szeszmentes presszót, ahol hétvégeken süteményeket árusítanak. Intéztük' a közlekedéssel kapcsolatos panaszokat is. ígéretet kaptunk arra, hogy a kalocsai busz nem késik. Ha még­isjelentjük a kecskeméti Volánnak. — Elnökasszony, ez nem igazság! — pattan föl ekkor egy tanácstag. — Öregcsertőnek van videója, nekünk meg nincs? Egy pillanatig se fájjon ezért a feje. A tanácsülés helyeslőén fogadja Vénné javaslatát: Arra gondoltam, hogy a videót egyszer a művelődési házban, aztán az iskolában, majd pedig itt, a csornai ta­nyaklubban használják. így mindenki láthatja-hallhatja. Másik készüléket venni, ugye belátják, fényűzés lenne. Bizony, meg kell gondolni, hogy hová tegyék a pénzt, mire fordítsa a tanács saját és a lakosság anyagi erejét. Csor- napusztári is van még tennivaló, amel­lett, hogy lakóhelyükhöz ragaszkodó családok élnek itt. Ami a születéseket illeti: túltesznek a községen, Öregcser­tőn. Négyszáz — részben már termőre fordult — meggyfát láthat, aki ma vé­gigmegy a takaros kis településen. Két­százötven könyvvel várja olvasószoba a tanyasiakat az év eleje óta. Munkasze­rető, józan emberek laknak ebben a helységben — egyezik a tanácstagok, s Loczki Sándor népfront- és Csáti László vb-titkár véleménye. Ám a kilenc ta­nácstag — már az újabb tennivalókra terelve a szót — él azzal az alkalommal is, hogy most az Öregcsertői Községi Tanács a helyszínen vizsgálja a megol­dásra érett problémákat. — Hová építsük a gázpalack-csere­telepet? — kér a vb-titkár javaslatot a jelenlevőktől. Lesz erre nagy élénkség. A hozzászó­lók és Vénné hosszan ecsetelik: milyen keserves küzdelem az ára annak, hogy az előzetes elképzelések szerint, magánte­rületen nyissanak ilyen telepet. Építésé­hez két háztulajdonos beleegyezése szükséges. Egyelőre folyik a vita köztük és a tanács között, hogy mekkora távol­ságra kerítsék el a telepet az épületektől. Egy, másfél vagy három méterre? A kö­zépsőt elfogadná a Dégáz és az Energia­felügyelet, az egyik házigazda azonban hallani ^em akar erről. — Mar-már fölkelnek a tanácstagok a helyükről, hogy szemlére induljanak a szóban forgó ingatlanokhoz, amikor Varga János leinti őket: — Ne háborgassuk a tulajdonosokat fölöslegesen! Van a tanácsnak saját te­rülete is Csornapusztán. Az jó lesz cse­retelepnek. Végre eljutnak egy két éve húzódó probléma megoldásáig. — Hogy ez hamarább nem jutott az eszünkbe! Aki így szólt, biztatja, bátorítja a többieket is: — Tessék, mondják el, elvtársak, ki miben szeretne változást! — A termelőszövetkezet a juhászati telepen mondjon le az éjszakai telefon­ról, engedje át a lakosságnak segélyké­résre — indítványozza valaki a csornai­ak nevében. Csáti Jenő, a tsz elnöke azt válaszolja, hogy a juhász kikötötte: neki éjszakára kell a telefon. Azonban száztíz ember ér­deke mégiscsak előbbrevaló. Ezért az el­nök is a javaslattevővel ért egyet. Mások társadalmi munkára hívják a lakosságot a buszforduló megépítésé­hez. Hiányzik az út a szeméttelephez, a szél tovasodorja a hulladékokat. Annak örülnek a csornaiak, hogy a tanácstól 30 ezer forintot kaptak járdaépítésre, vi­szont nyugtalanítja őket az a körül­mény, hogy hiba van az áramellátásban. A Démásznak 220 volt feszültségű ára­mért fizetnek — noha valójában csak 180-190voltjutel hozzáj uk a kis teherbí­rású vezetéken. Ezérf a háztartási gépe­ket nem tudják jól kihasználni. Legfájóbb számukra, hogy nincs elég jó minőségű vizük. Nem minde­gyik sertéstartó tekinti ugyanis fontos­nak a trágyakezelés szabályait. Emiatt, a talajba szivárgó szennyeződéstől fő­leg a kisgyermekes anyákat tölti el ag­godalom. Azt szeretnék, hogy ha gye­rekeik egészségesen nőhetnének fel. — Melyik a tiszta vizű kút Csornán? Mikor tudjuk meg? Erről egy kétgyermekes édesanya, Kószóné Kisvén Zsuzsa kérdezi a ta­nácselnököt. A válasz: — Megnyugtató megoldást a vezeté­kes vízellátás jelent majd. Terveink sze­rint ez 1,7 millió forintba kerül, lakón­ként 21 ezer 700 forint befizetéssel. Ad­dig sem kell azonban félelemben élni. Ahol kisbabás szülők laknak, ott a Kö­jál ingyen megvizsgálja a kútvíz minősé­gét. Egyébként ezer forintot kér a köz­egészség- és járványügyi felügyelet egy- egy mintavételért. Azért, hogy a 47 csor- napusztai kút vizéről képet alkothas­sunk, tanácsunk kapcsolatba lép a Kö­jállal. Az egészség megőrzéséért — ahol erre szükség van — készek vagyunk tíz­ezer forintig a vizsgálati díjat átvállalni. Kószónéval, Romsicsnéval, Szőke Jó­zseffel és a többiekkel úgy látjuk, hogy a csornaiak a kihelyezett — rendhagyó — tanácsüléssel nyertek. Kohl Antal Egyik beszélgetőpartnerünk dr. Schüler Dezső, a Magyar Gyermekor­vosok Társaságának elnöke. — Miben látja ön a kongresszus je­lentőségét? — Az országban mintegy háromezer orvos foglalkozik a gyermekgyógyá­szattal. Szép eredményeket érnek el. A legfontosabbnak azonban azt tar­tom, hogy nemcsak ezekről számolunk be, hanem az elkövetkező évek teendő­it is megfogalmazzuk. — Az egyik előadásban elhangzott, hogy a nemzeti egészségmegőrző prog­ramban halvány szerepet kaptak a gyer­mekorvosok. Ön szerint helyesen van ez így? — Valóban furcsa, hisz a gyermek- orvosok nagyon sokat tesznek a beteg­ségek megelőzéséért. Egy ország fel­nőttgyógyászatát alapvetően a gyer­mekgyógyászatban folyó munka hatá­rozza meg. — A statisztikai adatok szerint a böl- csődések egészségi állapota még egészen jó, s ahogy növekednek a gyerekek, an­nál rosszabb lesz. Mi az oka ennek? — Ezzel nem értek teljesen egyet. Az azonban igaz, hogy az életkor növekedé­sével párhuzamosan csökken a sportolá­si alkalom, a mozgás lehetősége. A do­hányzás is ártalmas. Már a 10-14 éves gyerekek is kipróbáljákacigarettázást. — Magyarországon melyek a leggya­koribb gyermekbetegségek? — Korcsoportonként ez különböző. Érdemes azonban megnézni a halálo­zás gyakoriságát. Nálunk a halálozási arány csecsemőkorban a legmagasabb. Sok a koraszülés. Kisiskolás korban jobb a helyzet. A halálozási okok kö­zött ott vannak a balesetek, a rosszin­dulatú betegségek, a fejlődési rendelle­nességek. A daganatos betegségben szenvedők 50 százalékát már meg tud­juk gyógyítani. Ez jóval kedvezőbb az évekkel ezelőtti helyzetnél. Persze több és korszerűbb műszereink vannak, töb­bet operálhatunk. Dr. Aszmann Anna részt vesz egy olyan nemzetközi felmérésben, amelyet a WHO kezdeményezett: — Milyen jellegűek a vizsgálatok? — Tizenegy országban folynak a fel­mérések, ezek között csak egy szocialis­ta ország van: Magyarország. 1986- ban azt vizsgáltuk, hogy mennyit mo­zognak és mennyit dohányoznak a fia­talok. Kiderült, hogy a dohányzásban élen járunk, a mozgásban pedig hátul. Természetesen az okokat is kutattuk, és látnunk kellett, hogy ez az eredmény szoros összefüggésben van a szülői pél­dával ugyanis a szülők is keveset sportolnak és az iskolai teljesít­ménnyel. A rossz tanulók általában nem szeretnek iskolába járni, így ke­vésbé hat rájuk az iskolai nevelés. Az egészséges életmódra nevelésben pedig óriási szerepük lenne a pedagógusok­nak, de elsősorban az iskolát kellene a gyerekekkel megszerettetniük. . — Az egyik előadásban kifejtették, hogy a gyermekgyógyászat és a gyer­mekegészségügy nem válságban, hanem változásban van. Miféle ez a változás? Dr. Szentendrei László gyermekor­vos így vélekedik: — A gyermek ápolásában fontos szerepet tölt be az anya, s az ápolás akkor igazán jó, ha otthon történik. Arra kellene törekedni, hogy az ambu­láns ellátás legyen magas szintű. Kór­házba csak akkor kerüljön a gyerek, ha ki kell vizsgálni. Ez az a bizonyos egy­napos kórház, ahol egy napot tölt benn a beteg a szülővel együtt. így a gyer­mekosztályokon elég lenne egy diag­nosztikai rész jó laboratóriummal és egy intenzív osztály. Természetesen eh­hez szükséges, hogy közvetlen legyen a kapcsolat a gyereket kezelő és a kivizs­gáló orvos között. — Igazán az lenne az ideális, ha a gyermekorvosnak kevésbé a gyógyítás­sal, inkább az egészség megóvásával kellene törődnie. — így van. Csak ezt nem értékelik. Azonkívül súlyosabb betegségeket is megelőzhetnénk, ha a szülő idejében hozná a gyereket. — Milyen gondokkal küszködnek? — Legnagyobb gond a dohányzás. A másik, hogy az utóbbi időben meg­szaporodtak az allergiás betegségek. Ennek talán a fokozott kemizálás az oka. Megemlíthetem még azt is, hogy nincs elég gyógyszer, s amik vannak, azoknak sem megfelelő az ízesítésük. Bcnke Márta A kiskunhalasi Barta Antal missziója Nem elég az akarat, szív és lélek mi több, valamiféle önkéntes misszióvállalás is kell ahhoz, amivel Barta Antal 46 éves kiskun- halasi lakos foglalkozik a múlt év szeptembere óta. Technikai segítsé­get nyújt a mozgáskorlátozottak­nak. Vállalkozását gyorsan szárny­ra kapta hír. Igyekszik minden ké­résnek eleget tenni, mielőbb, akár­csak a jó orvos. Talán abban az értelemben orvos is, hogy munkájá­val elbizonytalanodott életérzése­ket gyógyítgat. Beszélgetésünk óta egyre csak az jár az eszemben; meddig bírja erő­vel, idegekkel új munkáját ez a szi­kár ember, aki maga is beteg. A ge­rincé sérült, ötvenszázalékos csök­kent munkaképességű. Bizonyára most is távol van otthonától, mert hol itt, hol ott bukkan fel az ország­ban. Engem mindenesetre szeren­csésnek tartott, mert véletlenül ott­hon találtam, ha már szót akartam váltani vele. Mindig a helyszínre megyek mondja —, hogy pontosan telje­síteni tudjam a beteg kérését. — Merre járt eddig? Sokfelé. Például Debrecen­ben, Pusztaszabolcson, Mendén, Zalaegerszegen, Békéscsabán. Egy köteg levelet mutat, bennük több mint negyven kérés. Mind az idén kapta. — Beleolvashatok néhányba? — Akár az összesbe is. I Találomra kiválasztottam kettőt: ..Barta Antal úrnak! Örömmel hallottam, hogy működését Kis­kunhalason megkezdte. Arra ké­rem, hogy alkalomadtán szívesked­jék felkeresni, rokkantkocsimon lenne javítanivaló. Kérem, hogy le­hetőleg 10—16 óra között jöj­jön .. „Tisztelt Barta úr! Én egy moz­gássérült asszony vagyok és felaján­lom a kocsimat mert én kaptam egy újat és szeretném ha eltecene jöni mert kis problémám van az ülései kérném szépen hogy halehet miné- lelőbb én egész nap egyedül va­gyok . . . elnézést a hibáért mert balkézéi megtanultam imi azért szeretném ha minélelöb eijöne .. Es Barta úr elment — és elmegy mindenkihez, aki hívja. A közel­múltban egyebek között a Székesfe­hérváron túli Bodajk községbe ké­szített átalakítással jobb kezes rok­kantkocsit egy idős, béna ember­nek. Házhoz is szállította neki. Kiskunhalason, a Fazekas Gá­bor utca 118. szám alatti családi házának udvari garázsában rendez­te be kis műhelyét a rokkantkocsi­javító műszerész. Itt javítja, alakít­gatja a mozgáskorlátozottak szobai tolókocsijait, utcai kocsijait, repe- rálja a művégtagokat, járóbotokat és -kereteket. Glédában a sok speci­ális kéziszerszám és más felszerelés, ami ehhez szükségeltetik. Az alkat­részeket nagyrészt Kisújszállásról, a Gyógyászati Segédeszközök Gyá­rából szerzi be, ha be tudja szerezni, de ez nem mindig sikerül, pedig a megrendelők — érthetően — türel­metlen emberek. Műhelynézés köz­ben bicikliket is látok, ezért kérde­zem: — Ezeket is javítja? Igen, szükségből, mert kell a pénz a konyhára is, és oda jobbára csak ebből futja. Sok az adósság. Százezer forint hitelt vettünk fel a feleségemmel, eladtam a gépkocsi­mat is, hogy felszerelhessem a mű­helyt. el tudjam indítani ezt a mun­kát. — A sok utazás is pénzbe kerül. Mivel utazik?-— Vonattal. Nemrég az Egész­ségügyi Minisztériumhoz folya­modtam azzal a kéréssel, hogy se­gítsenek elintézni a MÁV-nál vala­milyen utazási kedvezményt, de még nem válaszoltak. Pedig a ked­vezmény olcsóbbá tenné a munká­mat. Reménykedek. hiszen ezzel a mozgássérülteknek kedveznének végső soron, nem nekem. Tudván egészségi állapotáról, ne­hezen szántam rá magam a kérdés­re: — Megmondaná őszintén: azért csinálja mindezt, mert ön is csökkent munkaképességű? Szolidaritás­ból, ..? — Igen, azért — válaszolta hatá­rozottan. — Amikor leszázalékol­tak, akkor határoztam el, hogy se­gíteni fogok az ilyen betegeken, mert sehol egy gmk vagy egy kisipa­ros, aki ezzel foglalkozna. Ráadá­sul, mint volt budapesti klinikai műtős, talán másoknál jobban átér- zem ezeknek az embereknek a hely­zetét. Tudom, hogy a legkisebb se­gítség is milyen sokat jelent nekik. Ha valóban úgy van. ahogy mondja, hogy rajta kívül senki sem javítja a mozgássérültek használati eszközeit, akkor valóban misszió Barta Antal munkája. Jó egészséget hozzá! Rapi Miklós Felmérés az árak alakulásáról A mosás Lábatlanban 14, Kecskeméten 32 forint Az árak alakulását, az áruellátást figyelő szolgálatot működtet február óta a Fogyasztók Országos Tanácsa: a FŐT aktivistái — a népfrontbizottsá­gok bevonásával -— az elmúlt hetekben Budapesten és 16 megye 82 településén tartottak vizsgálatot. A tapasztalatok szerint az élelmi­szer-ellátás változatlanul kiegyensúlyo­zottnak tekinthető. Néhány települé­sen rövidebb-hosszabb ideig hiányzott a boltokból a csomagolt sertészsír, a pudingpor és a margarin. Továbbra is jellemző, hogy az olcsóbb termékek he­lyett a drágább cikkek kínálata bővül, például a baromfitermékek esetében. A húsipari készítmények, a tőkehúsok minőségét — az elmúlt hónapokhoz hasonlóan — a lakosok számos esetben kifogásolták. Az árfigyelők az ország szinte min­den pontjáról kaptak jelzéseket a pa­píráruk árának emelkedéséről. A papír zsebkendő ára a magánkereskedőknél helyenként 72 százalékkal nőtt a hiva­talos 32 százalékkal szemben. A jelen­tős áremelkedés ellenére a kereslethez képest kevés az alufólia. Az árfeltüntetéseknél tapasztalt za­varokat továbbra is több településről jelezték. Ma is előfordulnak olyan ter­mékek, amelyeken két-háromféle ár szerepel, s ez gyakran ad vitára okot. Az iparcikkek árai sem változtak, az ellátás viszont nagyon hiányos. A szolgáltatások terén az előző hó­napokhoz képest nem figyelhetők meg kiugró áremelkedések. Az áreltérések inkább az adott területek ellátottságá­tól, a kínálat-kereslet egyensúlyától, il­letve ennek hiányától függenek. Jelen­tős területi eltérések észlelhetők a gép­kocsijavításban: a Lada 1300-as sze­mélygépkocsi motorrevízióját, olajcse­réjét 200 forint munkadíjért végzik el Hatvanban, míg másutt ugyanezért 300—400 forintot kérnek. Lényeges el­térések tapasztalhatók a kilós mosás díjánál is, Lábatlanban a Patyolat 14 forintért vállal szolgáltatást, ugyanez Kecskeméten például 32 forintba ke­rül. Változatlanul kiegyensúlyozatlan az építőanyag-ellátás: különösen a tégla, a cserép és a burkolóanyagok hiányoz­nak, rendeléseket egyre növekvő határ­idővel vesznek fel a telepeken. Nem tudják kielégíteni az igényeket nyílás­zárókból, tetőablakokból, a keresletnél lényegesen kisebb a kínálat síküvegből, faanyagokból. A magasabb árak elle­nére nem csökkent a minőséggel kap­csolatos panaszok száma. NINCSEN RÓZSA TÖVIS NÉLKÜL Virágzik-e a virágkereskedelem? A virágkereskedelem mégis virágzik. Mi, vevők virágoztatjuk, hiszen mindig van névünnep, születésnap, évforduló, megemlékezés, kedveskedés és szeretet és ........egy szál virág szebben be­szél, mint...” Pulai Sára B ármelyik üzlet, piac kínálatát né­zem: javában tart a virágszezon, szám­talan növény pompázik a szivárvány minden színében. Ä szokványvirágok egyike a szegfű, amit adnak hat forin­tért, de harmincötért is. Rózsából szin­tén bőséges a kínálat. — Igaz-e, hogy nincsen rózsa tövis nélkül? — kérdeztem a kecskeméti pia­con a látásból ismerős házaspártól. — Sok mindenben igaz. Nálunk a tövis Szegeden kezdődik, ahonnan ide­hozzuk. Nem nagyon kelendő, azért járunk ide. Szerintem olcsón adjuk, szárahosszától és virágától függően van egytől tíz forintig, vagy kötegeben még kedvezőbb áron. Közben elkelt egy rákásnyi, aminek a vevője után szegődtem, A szabadpia­con eladóvá változott. — Hogy adja szálát? — Tíz, tizenöt, húsz. Választhat. Friss szedés. — Én ezt tudom, de az ön kezét nem­igen szúrták a tövisek . .. — Nem kötelező megvenni — mondta és hangjából érződött, gyanús­nak tart. Nem is szólt többet, így szaporodnak a virágkereskedők. Sőt, az igaziak, a hivatásosok is. Ezt mutatja a Kisosz megyei szervezetének közelmúltban elkészült statisztikája is. Az utóbbi tíz évben a virágkereskedők száma állandóan nőtt, Bács-Kiskun- ban ma több mint százötvenen vannak. Jellemzőjük: az árut nem maguk ter­mesztik, csak kereskednek vele. Nem régóta azon kevesek közé tar­toznak Kanizsai Mihálynéék, akik Liszt Ferenc utcai házuk udvarán kála- és szegfütermesztéssel bajoskodnak. — A kerítésen a tábla: „Tessék csön­getni". Ez azt jelenti, bármikor lehet vásárolni? — így igaz. Nyáridőben különösen estefelé — amikor a városban már le­húzzák a rolót—jönnek legtöbben. Itt lakunk, nem tart sokból kinyitni az ajtót — mondta a háziasszony. — Lát­ja, van azért más is: flamingó, strelicia. Ezeket Kaskantyúról hozzuk. Különö­sen szép fajták, bár drágák. Jómagam 1955 óta dolgozom a szakmában. Öt éve nyitottunk boltot, családi vállalkozásban virágozunk. Töb­ben szakértelem nélkül is belevág­nak. Mi is meg­próbáltuk. Bár ez az év gyengébb, mint , a tavalyi volt. Úgy tűnik, a virágon is spórol­nak az emberek. Az ilyen boltok mégis szaporod­nak, ám nemcsak a magánkereske­dői virágüzletek, hanem az állami­ak, a szövetkeze­tiek is. A leg­újabb a Kecske­mét Lestár téri, amelyet a Ma­gyar—Szovjet Barátság Tsz nyi­tott. —- Nem szok­ványos kép fogad­ja itt a betérőket. Vagy csak a virág eladó . . .? — A vágott, a cserepes és a szá­raz virágok mel­lett kerámiákat, növényvédő sze­reket, földet is kí­nálunk. Kíván­ságra virágtála­kat, -kosarakat készítünk. Akit pedig a növényápolás érdekel, annak szívesen, adunk tanácsot — mondta Nemes Éva üzletvezető. Itt egyébként a nyitvatartási idő sem megszokott: szombaton és vasárnap is tárva az ajtó. Egy kis asztal melletti fotelban ülve bárki megnézheti a szakkönyveket: van olvasnivaló az évelőkről, Kína kerti vi­rágairól és válaszok gyűjteménye a szo- banövény-kedvelők kérdéseire. Ritka növényekről ismert a Kecske­• Nem szokványos kép fogadja a betérőket Kecskemét leg­újabb virágüzletében, a Lestár tériben. (iVIéhcsi Éva felvételei) méti Városgazdasági Vállalat Szabad­ság téri szerződéses üzemeltetésű bolt­ja. — Van keletje a drága virágoknak? — Veszik a citrom-, narancs- és ba­náncsemetéket is, hiszen hosszú életűek éppúgy, mint a cserepes orchideák. Né­ha van mimózánk, szépek a liliomfélék színei, újdonság a fehér flamingó — mondta Madarász Sándorné üzletveze­tő. — A csodáló vagy a vevő a több? — Mostanában sem vesznek keve­sebben virágot, mint a korábbi évek­ben, csak kisebb mennyiségben. Móló­ban a ballagásokra köttetett 18, 24 szá­las bokréták korszaka. Inkább tarka csokrokat kémek. Nincs is beszerzési gondunk, csak értékesítési, pedig nem vagyunk drágábbak, mint tavaly. Ápolni kell a virágkultuszt. Ezért tö­rekszünk elfogadható árak kialakításá­ra, s időnként kedvezményes akciókat is rendezünk. De így is havonta három- és húszezer forint közötti értékű a se­lejt, mert a virág élete múlandó.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom