Petőfi Népe, 1988. május (43. évfolyam, 103-129. szám)

1988-05-03 / 104. szám

2 • PETŐFI NÉPE • 1988. május 3. Magyarország érzékeny a nemzetiségi problémák iránt A nukleáris kísérletek felderítése nem műszaki probléma Szovjet—amerikai kísérlet Több mint hétszáz kilométeres távolságból is sikerült szeizmikus műsze­rekkel észlelni azokat a — hagyományos robbanóanyag felhasználásával eszközölt — földalatti robbantásokat, amelyeket a hét végén hajtottak végre a nevadai amerikai nukleáris kísérleti központ közelében. Szovjet és amerikai tudósok a nemhivatalos vizsgálatok során tíz, illetve tizenöt tonna dinamitot robbantottak fel és a szeizmikus mozgást különböző távolságokban elhelyezett műszerekkel mérték. A kísérlet a tudósok szerint azt igazolja, hogy megvan a lehetőség a kis hatóerejű nukleáris földalatti robbantások hagyományos eszközökkel történő észlelésére. Az Egyesült Államok kormánya mindeddig az ellenőrzés nehézségeire hivatkozva tagadta meg a kísérletek hatóerejének felső határáról és a békés célú nukleáris robbantásokról több mint egy évtizede megkötött szerződé­sek ratifikálását, illetve a tárgyalást a kísérletek korlátozásáról és megszün­tetéséről. Archambeau amerikai geológusprofesszor a hét végi robbantások után elmondotta: bár azok hatóereje a földalatti kísérleteknél használt nukleáris tölteteknek csak kis része volt, s a nevadai talajviszonyok befolyásolják a robbantások okozta szeizmikus hullámok mozgását, azokat a színhelytől mintegy hétszáz kilométerre lévő kaliforniai megfigyelőállomáson is mérni tudták. Jevgenyij Velihov, a Szovjet Tudományos Akadémia alelnöke nyi­latkozatában kijelentette: a nukleáris kísérletek felderítése műszakilag nem jelent problémát, s az előrelépéshez elsősorban politikai döntésre van szükség. Építkezési panama Bécsben Néhány nappal ünnepélyes megnyitása után máris az újságok címoldalára került a bécsi állami levéltár: a Profil című politikai magazin hétfői száma szerint építésénél mintegy 210 millió Schilling állami pénzt sikkasztottak el. A Profil szerint a 3,6 milliárd schillinges építkezés fővállalkozója a munkát annak idején úgy kapta meg, hogy az építési minisztérium nem írt ki pályázatot annak elvégzésére. A Garag nevű cég és főnöke, Julius EberhardI állítólag minisztériumi tisztviselők és miniszterek tudtával vihette végbe „Ausztria 1945 óta elkövetett legnagyobb szabású építkezési panamáját". Robert Graf gazdasági miniszter közölte, hogy az ügy kivizsgálásába bekapcsolódik a gazda­sági rendőrség is. Ferdinand Lacina pénzügyminiszter pedig „a bizonyítékok biztosítása érdeké­ben” házkutatási parancsot kért az ügyészségtől. Tovább tart a feszültség Új-Kaledónián (Folytatás az 1. oldalról) les gazdasági információk, adatok sza­bad áramlását, a gazdasági nyitottság kölcsönösségét, a vegyes vállalatok lé­tesítését, s. szorgalmazza a gazdasági együttműködést akadályozó tényezők megszüntetését. Humanitárius és emberi jogi kérdé­seket érintve Horn Gyula aláhúzta* hogy Magyarország folyamatosan ha­lad előre nem csupán a fejlett demokrá­cia intézményeinek kiépítésében, ha­nem az emberi jogoknak a külső kap­csolatokban való érvényesítésében is. Ezt mutatja a kiutazásról szóló tör­vényerejű rendelet, amely egyértelmű­en rögzíti, hogy a külföldre utazás Ma­gyarországon állampolgári jog, ami megfelel a polgári és szabadságjogok nemzetközi egyezségokmányában rög­zítetteknek is. A nemzetiségi kérdésről szólva alá­húzta, hogy a Magyar Népköztársaság érzékeny a nemzetiségi problémák Újabb sztrájkok Lengyelországban A lengyel kormányszóvivői hivatal megerősítette azokat a híreket, ame­lyek szerint sztrájkokra került sor Gdanskban és Wroclawban, A gdanski Lenin hajógyárban és a wroclawi „Dóimét” gyárban a dolgo­zók egy része bérköveteléseik alátá­masztására beszüntette a munkát — közölték hétfőn az MTI varsói tudósí­tójával. A szóvivői hivatal szerint nin­csenek információk más tiltakozó akci­óról. Nowa Hutában kedd óta tart a sztrájk, ami eddig már több mint 3 milliárd zlotys termeléskiesést okozott. rrt rr 1UZ a tüntetőkre SANTIAGO DE CHILE A Pinochet-rendszer elleni tüntetéssé alakult át május elseje megünneplése Santiago de Chilében. A chilei fővárosban a rendőrség tü­zet nyitott a tüntetőkre. Három ember megsebesült. 130 felvonulót őrizetbe vettek. A chilei dolgozók a havi 46 dollárnak megfelelő minimálbér jelen­tős felemelését követelik. Szakszerveze­ti képviselők május 11 -éré általános sztrájkot helyeztek kilátásba, ha a kor­mányzat nem teljesíti kérésüket. A fő­városban mintegy 20 ezren vettek részt a megmozduláson. Tüntetések voltak két másik chilei városban, Valparaisó- ban és Concepciónban is. TIZENÖT MILLIÁRD DOLLÁRÉRT — HARMINCHÁROM ORSZÁGBA Amerikai fegyver­kereskedelem Az Egyesült Államok az idén 15 mil­liárd dollár értékű fegyvert akar eladni a világban. Az amerikai külügyminisz­térium bizalmas összefoglalója szerint a fegyvereket 33 országnak szállítják. A legnagyobb vásárló Izrael, amely 3,6 milliárd dollár értékben kap fegyvere­ket a tervek szerint. Dél-Korea 3,3 mil­liárd, Egyiptom 2,7 milliárd értékű vá­sárlással szerepel a listán, amelyet a The New York Times hozott hétfőn nyilvánosságra. Az amerikai fegyvereladások értéke tavaly 11,7 milliárd dollár volt. Az idén a növekedés jelentős mértékben az öbölmenti Washington-barát arab or: szágok számára eszközölt eladásokból származik majd: ezek az országok igen korszerű amerikai fegyverek vásárlásá­ra kaptak, illetve kapnak engedélyt. Stinger típusú kézi indítású légvédelmi rakétákat például hat országnak kíván­nak szállítani. Egyiptom korszerű harckocsikat kap, légvédelmi rakéták mellett, Pakisztán távolfelderítö radar­repülőgépet, Izrael helikoptereket és F- 16 típusú vadászgépeket. Ez utóbbiból legkevesebb hatvanat kívánnak szállí­tani, de a kormány 75 gép szállítására kér felhatalmazást a törvényhozástól. iránt, mert Európa különböző országa­iban a magyarság a legnagyobb lélek­számú nemzeti kisebbség. Magyaror­szág elvi álláspontja az, hogy a kiala­kult országhatárok, a területi status quo fenntartása fontos eleme az euró­pai realitásnak. A nemzetiségi kérdés rendezését alapvetően a demokrácia következetes fejlesztése, az emberi jo­gok érvényesítése, a nemzetiségekkel való folyamatos törődés, az anyanem­zettel való zavartalan kapcsolattartás szavatolhatja. Ezért szorgalmazza Magyarország a bécsi utótalálkozón a nemzetiségekkel kapcsolatban a teljes és tényleges egyenjogúság érvényesítését. Horn Gyula elismeréssel szólt arról, hogy az Európa Tanács az európai né­pek közötti megértés és együttműködés erősítésén munkálkodik. Megállapítot­ta, hogy Magyarország és az Európa Tanács között számos területen van lehetőség az együttműködésre. Új-Kaledónia francia tengerentúli terüle­tén a hétvégén tovább mélyült a válság és bármelyik nap elsőrendű politikai témaként robbanhat be az elnökválasztás második for­dulója előtt. A Kanak Szocialista Felszaba­dító Front (FLNKS) elutasít minden közve­títő kísérletet, ami a francia csendőr túszok kiszabadítására irányul és nyíltan követeli a sziget függetlenségét. Bemard Pons, a tengerentúli területek ügyeinek minisztere és a megerősített francia csendőrség tíz nap óta hasztalan próbálko­zik 23 túszul ejtett francia csendőr kiszabadí­tásával, akiket a kis Ouvéa-sziget egyik nehe­zen megközelíthető part menti barlangjában tartanak fogva. Pons kérésére a hétvégén a új-kalgdóniai székhely, Nouméa érseke fel­ajánlkozott közvetítőnek, de a FLNKS el­utasította. Vv'/Viirr 'II '.•<>! ;.0 ’i' 't Hármas IRA-gyilkosság LONDON Nagy-Britanniában óriási felhábo­rodást keltettek a Nyugat-Németor- szágban állomásozó szabadságos brit katonák ellen Hollandiában végrehaj­tott pokolgépes, illetve géppisztolyos merényletek, amelyeknek három halá­los és három súlyosan sebesült áldoza­ta volt. George Younger hadügyminiszter ma tájékoztatja a parlamentet a végre­hajtott terrorakciók körülményeiről és a vizsgálat eredményeiről. A hadügy­miniszter a BBC rádiónak adott nyilat­kozatában kijelentette, hogy a szabad­ságolt brit katonák „törvénytelen gyil­kosság teljesen ártatlan áldozataivá váltak”. Ez a minősítés nyomatékosan megkülönböztetni kívánja az IRA ter­rorakcióját a brit különleges légi szol­gálat (SAS) március 6-án végrehajtott gibraltári kommandóakciójától, amelynek során három bombamerény­let előkészítésével vádolt fegyvertelen IRA-aktivistát lőttek agyon. Az ír közvélemény „a gibraltári hár­mak megbosszulásának” tekinti az IRA legújabb akcióját. A hétfői brit lapok maguk is rámutatnak a két véres esemény kapcsolatára, de felháboro­dottan utasítják el a SAS gibraltári kommandóakciójának és az IRA hol­landiai terrorakciójának összehasonlí­tását. Terjed a brit tengerészsztrájk Nagy-Britannia 17 kikötőjére terjedt ki a komphajózás dolgozóinak szolidaritási mun­kabeszüntetése, amellyel a P. és O. cég doveri alkalmazottainak sztrájkját kívánják támo­gatni. A P. és O. a múlt héten bejelentette, hogy nem tárgyal többé a Brit Tengerész Szakszer­vezettel (NLS-szel), megkezdte a munka és az utasok biztonságát veszélyeztető új munka­rend elleni tiltakozásul sztrájkoló dolgozóinak elbocsátását és a hétvégén sztrájktörőkkel in­dította útnak két járatát Doverbe, illetve Do­verből. A vasárnap óta terjedő szolidaritási meg­mozdulások eddig a brit szigetek komphajó­forgalmának 80 százalékát bénították meg. Megszűnt az összeköttetés Nagy-Britannia és Észak-trország között. Nem indulnak az északi-tengeri olajfúrótornyok élelmiszer- és szerszámellátását, illetve a személyzet váltá­sát biztosító hajók. Kubai csapaterősítés Angolában Megerősítették és részben átcsopor­tosították az Angolában lévő kubai in­ternacionalista csapatokat — adja hí­rül legutóbbi számában a kubai forra­dalmi fegyveres erők lapja, a Bastion. A jelentés beszámol arról, hogy a Dél-afrikai Köztársaság, az Unita és az úgynevezett namíbiai területi erők egy­ségei novembertől több alkalommal — legutóbb március 23-án — nagysza­bású támadást indítottak a dél-angolai Cuíto Cuanavale elfoglalására. Ezzel összefüggésben a kubai KP és kormány az MPLA-Munkapárttal és az angolai kormánnyal teljes összhangban hatá­rozta el a kubai katonai kontingens megerősítését. Gépesített gyalogsági, harckocsizó, tüzérségi és légelhárító egységeket dobtak át rövid időn belül Angolába. Ezek a csapatok jelenleg korábbi ál­lásaiktól több mint 200 kilométerre délre tartózkodnak. Megnyílt a WHO 41. közgyűlése Gcnfben a Nemzetek Palotájában megkezdődött az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 41. közgyűlése. A hétfői nyitóülésen a szervezet 166 tagállama képviseletében 1200 küldött vett részt. A tanácskozás napirendjén egyebek között az AIDS elleni harc átfogó programja, az orvos- egészségügyi ellátás fejlesztése, az egészségügyi szakemberek képzése áll, de szó lesz az Izrael által megszállt területeken élő arab lakosság egészségügyi körülményeiről is. Az ülésszak megvitatja a szervezet 1986—87-es tevékenységéről készült beszámolót és a költségvetés tervezetét, majd megválasztja a WHO új főigazgatóját. Az ülésszakon megemlékeznek a szervezet fennállásának 40. évfordulójáról és az egészséget elidegeníthetetlen emberi jogként deklaráló Alma Ata-i nyilatkozat elfogadásának 10. évforduló­járól. PÁRTÉRTEKEZLETRE KÉSZÜLVE Levél a tévedhetetlenség eszméjéről A szovjet párt tagjai között hibás szemlélet uralkodott el a párttag­sággal járó kötelmeket illetően, s emiatt az SZKP tekintélye súlyos veszteséget szenvedett az elmúlt év­tizedekben — állapítja meg egy ol­vasói levél, amelyet a Pravda, az SZKP KB központi lapja közölt hétfői számában. A nyári pártértekezletre való fel­készülés jegyében közzétett levél szerzője, a repülőgépgyártási mi­nisztérium egyik dolgozója terjedel­mes elemzésében utal arra, hogy miután a szovjet párt vezető politi­kai erővé vált az országban, karrie­rista, haszonleső elemek csapódtak hozzá, miközben legnagyszerűbb tagjait fokozatosan elvesztette. Az osztályharc éleződésének ürügyén elindított repressziók során a régi bolsevik gárda többsége megsem­misült, miközben Sztálin személyi kultusza a főtitkár tévedhetetlensé­gét hirdette. A párttagságnak nem volt szabad kételkednie a vezér sza­vaiban, gondolataiban. Ezen nem változtatott se Nyikita Hruscsov, se Leonyid Brezsnyev — írja a levél szerzője. A párt vezetésében, a párttagság­ban a vezér tévedhetetlenségének az eszméje kitermelt egy sor negatív jelenséget, a haszonlesést, a karrie­rizmust, a harácsolást, a törvényte­lenséget, az iszákosságot. A kom­munista eszméket felváltotta az ér­demrendek, a kapcsolatok kiépítése utáni hajsza. A kezdeményezés, a tehetség veszélyes dolog volt, hiszen a szolgálati ranglétrán az eníelkedés a vezetőtől függött, más Véleményt kifejteni vele szemben'nem volt ajánlatos. Az alacsonyabb szintű pártszervek tehetetlenné váltak, hi­szen vezetőiket inkább az foglal­koztatta, hogy ne haragítsák ma­gukra a felsőbb szerveket, mintsem hogy az általuk irányított pártszer­vekben a társadalom javát szolgáló munkát kezdeményezzenek. A levél szerzőjének véleménye szerint alapos reformra szorul a párttagok felvételének a rendszere, a párt vezető szerveinek beszámolá­si kötelezettsége. A párttagjelölte­ket alaposabban meg kellene ros­tálni, legyen inkább kevesebb párt­tag, de csak a valóban arra érdemes személyeket vegyék fel az SZKP- ba. Emellett ajánlatos lenne, ha a párt Központi Bizottságába mind több szakértőt, élenjáró munkást választanának be. A rosszul dolgo­zó pártszerveket fel kell oszlatni, tagjainak párttagságát felül kell vizsgálni. A kerületi, városi és területi első titkárokat titkos szavazással kelle­ne megválasztani, és a pártsajtó szerkesztőit is választással kellene kijelölni — állapítja meg a levél­szerző. Azt javasolja, hogy a felsőbb pártszervek előbb írásban adják meg a főbb irányvonalakkal kap­csolatos elképzeléseket. Ezeket megvitatnák a párttagság széles kö­rében, s csak ezután terjesztenék elő elfogadásra az illetések a dokumen­tumtervezetet. Pontosítani kellene, hogy mi az, amit a Központi Bi­zottság, a Politikai Bizottság, és mi az, amit az egész párttagság határo­zott el. Minden egyes párttagot tá­jékoztatni kellene a KB-ülésen el­hangzott összes alapinformációról. Számvetés előtt a magyar tudomány Berend T. Iván nyilatkozata A Magyar Tudományos Akadémia május 9-én és 10-én tartja évi közgyűlé­sét. Tevékenységét, a magyar tudo­mány helyzetét elemzi majd, miként tette ezt eddig minden esztendőben. Az idei számvetéskor azonban várhatóan nem visszafelé, hanem előretekint. Azt vizsgálja, hogy a tudóstársadalom mit tehet az ország felemelkedéséért. Ez al­kalomból Berend T. Iván akadémikus, az MTA elnöke tájékoztatta Molnár Erzsébetet, az MTI munkatársát: — Az ország méltán számíthat a ha­zai kutatóbázisra, amely az a szellemi tőke, ha úgy tetszik, termelőerő, amely képes elősegíteni a gazdasági-társadal­mi stabilizációt és a kibontakozást. Az utóbbi közgyűlés óta elért kutatási eredmények is bizonyítják ezt. A ter­mészettudományi műhelyekben — je­lentős alapkutatási eredmények mellett - - kifejlesztettek számos világszínvo­nalú termékét, s olyan módszereket, eljárásokat, amelyekkel előmozdíthat­ják a műszaki fejlesztést, a termékszer­kezet, a gyártmányok korszerűsítését. A társadalomtudományok művelői a gazdasági-társadalmi folyamatok, a szocialista fejlődés hazai és nemzetközi tapasztalatainak elemzésével, általáno­sítható elvi következtetésekkel a re­form gyorsításához, a politikai intéz­ményrendszer megújításához, korszerű gazdasági működés elméletének kidol­gozásához kíván hozzájárulni. Az akadémia elméleti műhelyeinek felismerései, ajánlásai hozzájárulhat­nak ahhoz, hogy a politikai vezetés ne csupán a kívánatos mozgásirányokat, hanem a stratégiai célokat is megfogal­mazza. A tanácsadó, véleményező tes­tület kialakítására vonatkozó állásfog­lalásunkban — amelyet a kormány fel­kérésére készítettünk — javasoltuk: a szakemberek közreműködését ne csu­pán a már kész határozatok vélemé­nyezéséhez kérjék, hanem azok kidol­gozásához is. Örömmel tapasztaljuk, hogy figyelembe vették javaslatunkat: a napokban megalakult a Miniszterta­nács Tanácsadó Testületé, amely az akadémia szellemi bázisán működik majd. Az ország jövőjének kedvező alaku­lása érdekében szükséges lenne, hogy a párt és a kormány az eddigieknél követ­kezetesebben vegye figyelembe a tudo­mány más ajánlásait is. Jelenleg az állami költségvetésből a kiadások 0,7 százalékát fordítják kuta­tásra, míg a fejlett ipari országokban 5- 8 százalékot. Ausztriában például az egy kutatásra jutó ráfordítás ötször na­gyobb a magyarországinál. Az akadé­mia intézetei kutatási eredményeik érté­kesítése révén igyekeznek pótolni azo­kat az összegeket, amelyeket a központi pénzalapból nem kapnak meg. Félő azonban, hogy erőfeszítéseik ellenére sem folytathatják alapkutatásaikat, mert pénzkeresésre kényszerülnek, a kutatás feltételei évről évre kedvezőtle­nebbek. A magyar tudomány, annak ellenére, hogy kapacitásának tekintélyes részét talponmaradásra kénytelen fordítani, ez ideig meg tudta őrizni nemzetközi re­putációját. A magyar tudomány szá­mos képviselőjét beválasztották nem­zetközi tudományos társaságok vezető testületéibe. Az akadémia mintegy 200 kutatója vesz részt a világ legjelentő­sebb kutatócentrumainak tevékenysé­gében. Számos intézetünk hosszú idő óta működik együtt világhírű külföldi intézetekkel. Ez az intenzív nemzetközi kapcsolat nemcsak hasznot hoz az or­szágnak, hanem a magyar tudomány nemzetközi rangját emeli, nélkülözhe­tetlen a tudomány fejlődéséhez. Részvények a lakosságnak is? (Folytatás az 1. oldalról) A bizottság ezután együtt vitatta meg a vagyonérdekeltségről és a készü­lő gazdasági társaságokról szóló tör­vény alapvető elveiről készített írásos tájékoztatókat. A tájékoztatót kiegé­szítve Madarasi Attila pénzügyminisz­tériumi államtitkár elmondta, hogy a vagyonérdekeltség feltételeinek megte­remtése számos intézkedést igényel a kormányzattól. Ennek érdekében ve­zették be az egységes vagyonszámlát, hozták létre a vagyonjegy intézményét. A vagyonérdekeltség szempontjából igen fontos a leendő társasági törvény is, amely lehetővé teszi majd, hogy a gazdálkodók tevékenységükhöz kivá­lasszák a legmegfelelőbb működési for­mát. Ezzel párhuzamosan elkészül az egységes vállalkozóiadó-törvény, amelynek révén a különböző formában működő cégek gazdálkodási feltételei egységessé válnak. Hangsúlyozta, hogy olyan társadalmi, gazdasági környeze­tet kell kialakítani, amelyben a vagyo­nát gyorsan növelni képes szervezet mi­nősül gazdaságilag és politikailag sike­resnek, míg a fizetési kötelezettségeinek pontatlanul eleget tevő, ingatag pénz­ügyi helyzetben levő szervezet gazdasá­gi és társadalmi megítélése kedvezőt­lenné válik. Indokolt lehetővé tenni a lakosság számára is a részvények vásárlását. Ez ugyanis a szakértők megítélése szerint nem fenyeget olyan veszéllyel, hogy az állami vagyon tömeges méretekben reprivatizálódna, illetve a gazdasági szféra irányítása a magánrészvényesek kezébe kerülne. Mérlegelni kell azt is, hogy a részvényvásárlás az állampol­gárok több generációja számára te­remthet értékőrző, felhalmozási lehető­séget, s átalakíthatja a lakosság fo­gyasztási befektetési struktúráját, je­lentősen csökkentve a pazarló fogyasz­tást. Sárközy Tamás, a Minisztertanács parlamenti titkárságának vezetője arra hívta fel a képviselők figyelmed,-hogy ä gazdasági társaságokról szóló törvény tervezete nyitott, annak kiegészítésére számos javaslatot várnak. Pulai Mik­lós, az Országos Tervhivatal elnökhe­lyettese arról szólt, hogy a társasági törvényhez egy sor más intézkedés is párosul, így az egységes adótörvény, a bér- és keresetszabályozás korszerűsí­tése a készülő bérreform szellemében, a bankrendszer további korszerűsítése, a vagyonértékelés szabályainak kiala­kítása, a vezetői érdekeltség továbbfej­lesztése, a vállalati kategorizálás meg­szüntetése. Csak ezekkel együtt fejtheti ki azt a hatást a társulási törvény, ame­lyet várnak tőle a szakemberek. A vitában a képviselők felvetették, hogy a települések vagyonának hasz­nosításában is ki kellene alakítani a vállalkozói magatartást, szükség van a nem termelő szférában is a vagyonér­dekeltség biztosítására. A képviselők szükségesnek tartják, hogy még jóval az őszi ülésszak előtt kézhez kapják a gazdasági társaságok­ról szóló törvény tervezetét. Keresetiarány-módosítás (Folytatás az 1. oldalról.) Kamara főtitkárhelyettese annak a vé­leményének adott hangot, miszerint a bérszabályozás megreformálása helyett most helyesebb lenne a bérmechaniz­mus reformjáról beszélni. A közeljövő­re tervezett változások ugyanis nem a bérszínvonal emelését jelentik, s azok­nak a torzulásoknak a rendezését sem vállalhatják fel rövid távon, amelyek az elmúlt 20-30 év döntései nyomán ala­kultak ki. A jövőre tervezett intézkedé­sek is jelentős változásokat hozhatnak azonban a gazdasági életben, hiszen a vállalatoknál olyan feszültségek hal­mozódtak fel, amelyeket a vezetők a jelenleg rendelkezésükre álló eszközök­kel már nem tudnak feloldani. Héthy Lajos, a Munkaügyi Kutató- intézet igazgatója arra világított rá, hogy a jelenlegi helyzetben bérpoliti­kánknak a reálbérek szakszerű védel­mére kell törekednie. Itt nem arról van szó —jegyezte meg —, hogy kritikátla­nul karolja fel a bérek növelésére irá­nyuló törekvéseket, hanem arról, hogy próbáljon egyfajta kompromisszumot találni a bérekkel kapcsolatos kor­mányzati, munkáltatói és munkaválla­lói érdekek között. Ma a konferencia folytatja munká­ját: hazai és külföldi szakemberek mondják el véleményüket, tapasztala­taikat. Rendőrök csúsztak el a banánhéjon A Veszprém Megyei Rendőr-főkapitányság előzetes letartóztatás mellett nyomozást folytat Huszti Zsigmond 39 éves, budapesti lakos, az Innoszolg Építőipari Szolgáltató Kisszövetkezet volt elnöke és társai ellen a társadalmi tulajdont károsító visszaélések elkövetésének alapos gyanúja miatt. A nyomozás eddigi adatai szerint Huszti 1987-től — összejátszva Máté Vilmossal, a Duna Volán szerződéses gépkocsivezetőjével — fiktív szállítási számlákat nyújtott be a szövetkezet­nek. A számlák ellenértékét Huszti vette fel, amelyből Máténak is juttatott. A pénzt saját céljaikra fordították. Hasonló módszerekkel szerzett nagyobb pénzösszegeket Földi Tamás, az Innoten elnöke, akinek kedvező fuvarlehetőségek ellenében szintén Máté biztosította a fiktív szállítási számlá­kat. Huszti a szövetkezetnek földmunkát végző kisiparosoknak is fiktív számlákat számolt el, amelynek nagy részét elsikkasztotta, kisebb részét a kisiparosoknak adta át. Gyanú merült fel, hogy a szövetkezet jogelődjének 1986. évi mérlegét fiktív részjegy-befizetés beállításával meghamisította, majd a pénzt felvette, és azzal sajátjaként rendelkezett. A vizsgálat jelenlegi állása szerint a gyanúsítottak által okozott kár több millió forintot tesz ki. A Huszti és társai ellen folyamatban lévő eljárásban adatok merültek fel arra, hogy Pudleiner Gyula rendőr ezredes, a BM osztályvezetője és Tóth Ferenc rendőr alezredes, a BRFK alosztályvezetője beosztásukkal összeférhetetlen kapcsolatot tartottak a gyanúsítottakkal. A belügyminiszter a két rendőrtiszt ellen fegyelmi vizsgálatot rendelt el, amely megállapította, hogy nevezettek a hivatali hatalommal való visszaélés körébe tartozó jogsértő cselekményt nem követtek el, azonban Husztitól nagy értékű ajándékokat, szolgáltatásokat fogadtak el, részükre lakásfelújí­tási és építkezési munkálatokat végeztek, amelyek ellenértékét nem fizették ki. A belügyminisz­ter Pudleiner Gyula ezredest és Tóth Ferenc alezredest beosztásukból felmentette, rendfokoza­tuktól megfosztotta, és a belügvi állományból elbocsátotta. A büntető ügyben a nyomozás folytatódik. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom