Petőfi Népe, 1988. május (43. évfolyam, 103-129. szám)

1988-05-27 / 126. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1988. május 27.

GYERMEKEK — NEVELŐSZÜLŐKNÉL

. .az a legjobb, ha családba kerülnek.

Hazánkban több ezerre tehető azoknak a gyermekeknek a száma, akik nem ismerik a családi fészket, a szülői gondoskodást.

Legtöbben intézetben, a szerencsésebbek pedig nevelőszülőknél vannak. Hogyan, kikhez, milyen új családba kerülhetnek ezek az emberpalánták, s miként követik életútjukat? E kérdésekkel kerestem meg a Bács-Kiskun Megyei Gyermek- és Iijúságvédelmi Intézet növendékügyi előadóját, Csordás Lászlónét.

55

— Általában csak a három évet betöltött piciket adjuk oda nevelőszülőknek, mert akkorra rendszerint kiderül, igényt tartanak-c rájuk a vér szerinti szülők-. Ha nem — és a gyermek szellemi és egészségi állapota olyan, hogy nevelőszülőknél elhelyezhető —, akkor átnézzük a kérelmezők listáját, és megpróbáljuk a legmegfelelőbb pótszülőt kiválasztani. Ugyanis ezeknek a gyermekeknek az a legjobb, ha családba kerülnek. Hiába törekszünk mi megfelelő ellátásukra, más ez, mint az egyéni gondoskodás.

Mik a feltételei annak, hogy egy család innen kapjon gyermeket?

— Ez is, mint általában minden, adminisztrációval kezdődik. Ki kell tölteni egy adatlapot, amiből a leendő nevelőszülők körülményeit megismerhetjük. Persze ezután nevelőszülői felügyelőnk elmegy a helyszínre, ahol a környezettanulmány mellett megbeszéli az új „családtagra” vonatkozó fontosabb dolgokat.

— Van egy rubrika: „A nevelési szándék oka". Általában mit írnak ebbe?

Érzelmi indíttatású szavakkal válaszolnak. Van, aki saját gyermeke mellé kistestvért szeretne, vagy a picihez nagyobbat. Olyanok is akadnak, akiknek már elkerült a háztól a csemetéjük, s úgy érzik, hiányzik körülük valaki.

— Bács-Kiskunban most hány családnál vannak intézeti gyermekek?

— Több mint háromszázhatvan nevelőszülő pótolja a szülők szerepét. Közülük 253-an egykét kértek, hetvenegy családnál két, húsznál három gyermeket nevelnek. Kevesen, de voltak, s vannak olyanok is, akik négy vagy több gyermeket vittek el tőlünk. Általában a saját gyermek mellé visznek egy játszópajtást. Akik pedig arra áldozzák életüket, hogy az állami gondozottakon segítenek, több kislányt vagy kisfiút nevelnek, a gyerekek szinte mindenütt ott maradnak mindaddig, amíg önállóak nem lesznek.

— Netán jövedelemforrásnak is tekintik ezt a hivatást?

Akadnak irigykedők, akik azt gondolják', hogy a nevelőszülői feladatok ellátásáért kapott pénzen meg lehet gazdagodni, pedig ezen csak a szerete- tet kapók, adók gazdagodnak.

— Mennyit tudnak fizetni?,

— A gyerekek értelmi és fizikai fel- építettségének figyelembevételével kor/ osztályonként meghatározott a havi térítési díj, aminek a maximuma (14— 18 évesek esetében) 600 forint. Mi ez manapság? Ezen kívül zsebpénzt kapnak a diákok, 40-től 220 forintig. Évente egyszeri jutalom jár annak, aki kiemelkedően tanul és összességében problémamentes. Két alkalommal pedig — tavasszal és ősszel — tetőtől talpig felöltöztetjük őket.

— Ellenőrzik-e a „kereset" hovafor- ditását?

— Előírás, hogy a családoknak minden alkalommal el kell számolniuk a nevelőszülői felügyelők előtt, hogy valóban a gyermekre fordította-e a pénzt. Visszaéléssel még nem találkoztunk. Most huszonegy felügyelőnk van, s talán mondanom sem kell, valamennyi nő, zömmel pedagógiai képesítésű, gyermek- és családcentrikus. Munkaterv szerint dolgoznak, rendszeresen fogadónapot tartanak.

Általában kik kérnek állami gondozott gyermeket?

Az életkorra legjellemzőbb a középkorosztály, de vannak — bár kevesen - gyesen lévők is. Egyébként a tőlünk kikerülők óvodai, napközis elhelyezése terítésmentes.

— Milyen kapcsolatuk van ezeknek a gyermekeknek az eredeti családjukkal?

— Ha tudunk a vér szerinti szülőkről, s ha érdeklődnek a gyermek iránt, elsődlegesen csak a nevelőszülői felügyelő jelenlétében, hivatalos helyen találkozhatnak. Látnunk, tudnunk kell, hogy a gyermekre milyen hatással van a „randevú”. Legtöbbször bizony húzódoznak még az édesanyától is. Egyébként, ha a gyámhatóság nem tiltja a szülő látogatási jogát, azt nekünk kell biztosítani, bármennyire is szomorú néha a kép — mondotta Csordás Lászlóné, aki több mint tíz éve dolgozik az intézetben, a jelenlegi beosztásában pedig hat esztendeje.

Pulai Sára

Koch Sándor- alapítvány

A miskolci Hermán Ottó Múzeum Koch Sándor-alapít- vány létrehozását kezdeményezi azzal a céllal, hogy ily módon is emlékeket állítson a magyar mi- neralógia egyik legnagyobb alakjának, s munkásságát folytatva elősegítse a magyar föld ásványainak feltárását, összegyűjtését és közkinccsé tételét.

Az alapítvány célja az is, hogy szorgalmazzák az oktatásból csaknem teljesen kimaradt ásványtani ismeretek bővítését széles körben. így például könyvek, folyóiratok megjelentetésével, kiállítások, börzék és előadások rendezésével. Az alapítvány létrehozói pályadíjak kitűzésével is szeretnék majd elismerni azoknak a munkáját, akik a fenti célokból a legtöbbet megvalósítják. A tartalmi és szakmai ügyéket az alapítók által felkért kuratórium intézi majd.

E szándék érdekében szívesen fogadják minden hazai és külföldi állampolgár, illetve jogi személy, közösség és intézmény felajánlását. Kérik, hogy azok, akik magukénak érzik az alapítvány céljait, járuljanak hozzá annak gyarapításához. Csekkszámlaszám: OTP lg. Miskolc: 279—98005., Borsod-AbaújZemplén Megyei Múzeumok Baráti Köre, Miskolc (T.: 595- 458). Cím: Koch Sándor-alapít- vány, Hermán Ottó Múzeum. 3501 Miskolc, Pf. 4

A történet úgy indul, mint egy átlagos kalandfilm. Már az első pillanatban sejteni lehet, hogy a bájos, szőke hajú, vállalkozó kedvű, a játszótéren is könnyen szem elől téveszthető kisfiúval valami kiszámíthatatlan történik. Nem is kell rá sokáig várni, elveszik az első, őserdei családi kirándulás alkalmával. A körülmények azonban már egyértelműen az erkölcsi tanmesékben, egyetemes érvényű mítoszokban is szívesen gondolkodó angol rendezőre, John Boormanra vallanak: a Brazíliában élő, gátépítést vezető főmérnök hétéves fia nemcsak úgy egyszerűen elkóborol, hanem a földjükről a duzzasztó miatt elűzendő indiánok csalogatják az őserdő mélyére magukkal. A taktikusnak látszó lépés azonban nem az indiánok éleslátását dicséri, sokkal inkább Boorman kissé mesterkélt fikcióépítkezéséről beszél. A produkciónak mindezek ellenére is több köze van a neves angol mester korábbi alkotásaihoz, például az Exca- libur-hoz, mint a tengerentúl vagy a Nyugat-Európában született, divatos

kalandfilmekhez.

A Smaragderdőt a vizualitás uralja, melynek segítségével Boorman eljátszadozik a természet látható sőt látványos — és láthatatlan, azaz „titkos” erőivel. Ellenpontként persze jelen van a modern, ezúttal vasbetonból építkező ember, aki a természettel való harmóniát örökre elveszítve legalább megpróbál eligazodni a számára megtapasztalható világban.

Boorman ezúttal nem a mitológiák valamelyikébe küldi a tudás megszerzéséért hősét, beéri az Amazonas őserdeivel is, hogy a múltba lépjen. A nyomaték kedvéért minden részlet eredeti; az őserdő, a bennszülöttek is, akiket ez a rendkívüli méretű vadon egészen a közelmúltig csakugyan elszigetelt a „civilizált” világtól. A több mint tökéletes díszletek között a film szerkezete már kevésbé nyűgözi le „eredetiségével” a

nézőt. Nem is mesterkéltségé, lckerckí- tettsége a zavaró, hanem inkább igyekezete, erőlködése, hogy természetesnek látsszék. Úgy tesz, mintha több jelentésréteget is rejtegetne a szórakoztató felszín alatt, ám ez a „mélység” túlságosan is áttetsző, és legfeljebb csak egy közhelygyanús állítás rajzolható ki pontosan belőle; ismét megtudhatjuk, mi a különbség a természettel való igazi összhang és annak jóvátehetetlen, ellenünk forduló kizsákmányolása között. (Az egyébként szimpatikus alapgondolattal lényegesen őszintébb és meggyőzőbb előadásban — legutóbb Werner Herzog Ahol a zöldhangyák álmodnak című ausztrál produkciójában találkozhatott a hazai mozilátogató.) A szájbarágós okoskodás a maradék illúziókat is eloszlatva megzavarja a smaragdzöld szemű kisfiú kalandos keresésének „felszíni” izgalmait is, aki a cselekmény középpontjában alaposan rájátszik — egyebek mellett - a Tarzan-sémára is. A „jó vademberek” közül esze ágában sincs hazatérni középosztálybeli fehér családjába, szerencsére meghasonlott apja nem erőlteti, sőt, a jó példán felbuzdulva leszámol élete korábbi értékeivel.

Az „ősi kultúrák kontra erőszakos ipari civilizáció” témájának legújabb variációjában mindezek mellett találhatunk még paradicsomi idilleket, vi- rágfüzéröltözetű bennszülött lányokat, leánykereskedelmet, valódi egzotikumot, gyönyörű állatokat és növényeket. Kár, hogy már az elején tudjuk, mire megy ki Boorman játéka, így aztán hiába manipulál látványosan anyagával, az alapgondolat igazát illetően fagyosan érzéketlenek maradunk. Belső törvényszerűségeikkel, erejükkel csak az olykor valóban öntörvényű képek hatnak —, egy ilyen rendezőegyéniség nagyratörő vállalkozásának eredményeként azonban ez meglehetősen kevés.

Károlyi Júlia

MODERN TECHNIKA A ZENÉBEN

A hangszerek hosszú és érdekes történetének utolsó 400-500 éve különösen gazdag, sokirányú fejlődést mutat. Találékony hangszerkészítők és zseniális hangszerjátékosok ezernyi új ötlettel, mesterfogással javították, finomították a hangszerek hangzását, szépségét. Mégis csak a legutóbbi száz év során, nagyjából Heimholtz vizsgálatai óta kezdtük érteni is a hangszerek működését. És csak a legutolsó évtizedek során jövünk rá fokozatosan arra, hogy mi a fizikai magyarázata a régen kikísérletezett, bevált hangszertechnikai megoldásoknak, mi az alapja a híres hangszermárkák kiváló hangzásának. A régi mesterek szinte sötétben tapogatózva, évszázadok tradícióit egymásra' örökítve, apró lépésenként találtak rá a legjobb megoldásokra. Ma úgy tetszik, hogy az anyagok, műhelyfogások, szerszámok nyelvén gondolkodva, tulajdonképpen ők maguk sem értették (nem is érthették) találmányaik lényegét. Mégis mindennek ellenére a ma ismert hangszerek legtöbbjét ezek a mesterek fejlesztették tökélyre, s a tágabb horizontú természettudományos elemzés már csak nagyon keveset tudott hozzátenni ehhez.

Alaposan megváltozott a kép, amióta a modem technika, különösen az elektronika behatolt a zeneeszközök

birodalmába. Már a század elején felismerhetők olyan zenei törekvések, amelyek szabadulni akartak a hagyományos hangszeres zene kötöttségeitől, és új lehetőségeket kerestek a hangok megszólaltatására.

Az elektronikus zenének köszönheti létét a szintetizátor, amely a zenét alkotóelemeiből összerakhatóvá teszi. Az elmúlt évtizedekben a feltalálók és az alkalmazók igyekeztek az elektronika eszközeivel szabályozhatóvá tenni a hangmagasságot, a hangszínt, a dinamikai karaktert és a spektrumváltozást. Azt természetesen mondani sem kell, hogy e hangszerek gyártói között az elektronika nagyhatalmai viszik a főszerepet, közöttük is kivételes helyet foglal el Japán.

Ugyancsak Japán ötlet, hogy a modern technika másik ágát, a robottechnikát alkalmazza a zenében. Létrehozták a világ első robotzenekarát, a „Do robotegyüttest”, amelyet a Taito elektronikai cég tokiói székházának előcsarnokában állítottak fel.

Képünkön: a hegedűt és a csellót, valamint rögzített programokon egyéb hangszereket megszólaltató, számítógép-vezérlésű „kisegyüttes” harminc népszerű zenedarabot játszik, köztük híres előadóművészeket is próbára tevő virtuóz műveket. (MTI-fotó)

KÉSZENLÉTBEN A HÉT VÉGÉN

l

ORVOSOK

KECSKEMÉT: az ügyelet ideje hétfőtől péntekig 18 órától másnap reggel 8 óráig lart, szombaton, vasárnap és ünnepnapokon reggel 8 órától folyamatosan a következő hétköznap reggel 8 óráig. Az ügyelet helye felnőtteknek: Kecskemét, Nyíri út 38. (T.: 20-488), központi tömb, diagnosztika. Gyermekeknek: Kecskemét, Izsáki út 5. C pavilon, földszinti ambulancia (T.: 22-822).

Ágasegyháza, Ballószög, Helvécia, Hetényegyháza, Jakabszállás, Nyáriőri ne, Városföld gyermek és felnőtt betegeit a munkaszüneti napokon a kecskeméti kórház említett két épületében látják el.

Orgovány: Orgovány, központi rendelő (T.: 25); Lajosmizse, Felsőlajos, Ladánybene: Lajosmizse, központi

rendelő (T.: 24); Szabadszállás, Fülöp- szállás, Soltszentimre: Szabadszállás, központi rendelő (T.: 220); Kunszent- miklós: központi rendelő (T.: 155); Du- navecse, Szalkszentmárton, Ápostag: Dunavecse, központi rendelő (T.: 75); Kerekegyháza, Fülöpháza, Kunba- racs: dr. Mánya 1. (Kerekegyháza, Lenin tér 14. T.: 71-101); Lakitelek: dr. Széli L. (Lakitelek, Széchenyi krt. 48/A T.: 42-105); Izsák: dr. Tóth M. (Izsák, Kossuth tér 6. T.: 23); Tiszaalpár: dr. Fekete F. (Tiszaalpár, Mátyás király u. 2. T.: 44-050).

Lelkisegély-szolgálat: a kecskeméti 28-222-es telefonszámon 18 órától másnap 6 óráig hívható.

BAJA: az ügyeletet a kórház baleseti sebészeti pavilonjában látják el. (Pokorny u. T.: 11-244). Itt fogadják a bajai, bácsbokodi, bácsborsódi, bács- szentgyörgyi, bátmonostori, csátaljai, csávolyi, dávodi, érsekcsanádi, felső- szentiváni, garai, hercegszántói, nemesnádudvari, sükösdi, szeremlei és vaskúti betegeket.

BÁCSALMÁS: a rendelőintézetben a bácsalmási, bácsszőlősi, tataházi, mátételki, kunbajai, csikériai, madara- si, katymári lakosokat látják el. (T.: 124).

KISKŐRÖS: a Kossuth utcai rendelőben látják el a betegeket. (T.: 11-922). Fogászati ügyelet a város és a környék lakói részére minden szombaton 8-tól 12 óráig. Szakorvosi rendelőintézet: Kiskőrös, Petőfi tér 12. Az ügyelet idején ellátják a kiskőrösi, akasztói, csengődi, tabdi, páhi, kaskantyúi betegeket.

Kecel, Imrehegy: Kecel, központi rendelő (T.: 69); Soltvadkert: központi rendelő (T.: 21).

KISKUNFÉLEGYHÁZA: a központi ügyelet szombaton reggel 7 órától hétfő reggel 7 óráig tart. Helye: Kiskunfélegyháza, Kilián Gy. u. 7. (T. 62-520). Ellátják a kiskunfélegyházi, gátéri, kunszállási, pálmonostori, pető- fiszállási, bugaci betegeket.

A gyermekorvosi ügyelet rendje szombaton és vasárnap 7-től 19 óráig. Helye és telefonja azonos a központi ügyeletével.

TISZAKÉCSKE: a rendelőintézetben a tiszakécskei és a szentkirályi betegeket lgtják el. (T.: 41-011).

KALOCSA: a rendelőintézetben tartanak ügyeletet: Kossuth u. 34—36. Itt látják el Bátya, Foktő, Géderlak, Homokmégy, Miske, Ordas, Dunaszentbenedek, Öregcsertő-Csorna, Szak- már, Úszód és Kalocsa betegeit. Az ügyelet ideje szombaton reggel 7 órától hétfő reggél 7 óráig tart. (T.: 10, 122, 234). Éjszakai ügyelet: 213-as mellék. URH-szoba: 219-es mellék.

A rendelőintézetben a munkaszüneti napokon a fogászati ügyelet sürgős esetben vehető igénybe, 9-től 12 óráig. A fogászati ügyelethez tartozik: Kalocsa, Solt, Harta, Dunapataj, Duna- szentbenedek, Dusnok, Fájsz, Hajós és a csatolt községek.

Solt, Újsolt, Dunaegyháza: Solt, központi rendelő (Vécsey tér 1. T.: 167); Fájsz, Dusnok: dr. Szilágyi K. (Dusnok, Dembinszki u. 13. T.: 24); Dunapataj, Harta: dr. Horváth S. (Harta, Templom u. 122. T.: 47); Hajós: dr. Zakupszky E. (Hajós, Temető u. 9. (T.: 27).

KISKUNHALAS: a Semmelweis kórház központi ambulanciáján tartanak ügyeletet (T.: 21-011, 275-ös mellék). Itt látják el a balotaszállási, har- kakötönyi, zsanai, kunfehértói, kis- szállási, pirtói betegeket.

Kiskunmajsa, Szánk, Jászszentlász- ló, Csólyospálos, Kömpöc: Kiskunmajsa, központi rendelő (T.: 31-211); Jánoshalma, Rém, Borota, Kélesha- lom: Jánoshalma, központi rendelő (T.: 88); Kelebia, Tompa: dr. Bartha I. (Kelebia, Ady Endre u. 106. T.: 30).

GYÓGYSZERTÁRAK

A péntek esti zárórától hétfő reggelig a következő gyógyszertárak tartanak ügyeletet:

Kecskemét: Szabadság tér .).; Baja: Tóth Kálmán tér 2.; Bácsalmás: Hősök tere 4.); Izsák: Dózsa Gy. u. 7.; Jánoshalma: Béke u. 1/A; Kalocsa: Széchenyi-lakótelep; Kiskörös:

Kossuth u. 5.; Kiskunfélegyháza: Attila u. 1.; Kiskunmajsa: Hősök tere 3.; Kun- szentmiklós: Kálvin tér 7.; Soltvadkert: Ifjúság u. 2.; Tiszakécske: Béke u.

132.; Kiskunhalas: Kossuth u. 15—19.; Solt: Béke tér 6.

ÁLLATORVOSOK

Az ügyelet szombat reggel 7 órától hétfő reggel 7 óráig tart.

BÁCSALMÁSI ÁLLATKÓRHÁZ: dr. Veréb J. (Bácsalmás, Marx u. 36. T.: 106). KECSKEMÉTI ÁLLATKÖRHÁZ:

dr. Temesváry I. (Kecskemét, Halasi út 34. T.: 28-344).

BAJAI ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI

KERÜLET. Baja, Bátmonostor, Szeretnie: dr. Németh P. (Bátmonostor, Mátyás u. 6.); Nemesnádudvar, Sü- kösd, Érsekcsanád: dr. Lakatos J. (Nemesnádudvar, Petőfi u. 84. T.: 13); Bácsszentgyörgy, Gara, Vaskút: dr. Ulicsák A. (Gara, Kossuth u. 58. T.: 14); Felsőszentiván, Csávoly, Bácsbo- kod: dr. Sz. Tóth I. (Felsőszentiván, Petőfi u. 3.); Bácsborsód, Madaras, Katymár: dr. Borbás Z. (Madaras, Honvéd u. 2.); Hercegszántó, Dávod, Csátalja, Nagybaracska: dr. Tüske F. (Nagybaracska, Tulbanov u. 18. T.: 168).

KALOCSAI ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET. Kalocsa, Bátya, Foktő, BAFAMI: dr. Kasziba I. (Kalocsa, Hunyadi u. 90. T.: 443); Tass, Szalkszentmárton: dr. Cserép J. (Tass, Dózsa Gy. u 31. T.: Kunszentmiklós:

310), Dunavecse, Apostag: dr. Magyar

K. (Dunavecse, Bajcsy-Zs., u. 17/A); Solt, Újsolt, Dunaegyháza, Állampusztai Célgazdaság Solti kerülete: dr. Haj- náczky K. (Solt, Kossuth u. 34.), Harta, Dunatetétlen, Állampuszta: dr. Ko- hány S. (Harta, Duna sor 6.); Dunapataj, Ordas, Géderlak, Úszód, Duna- szentbenedek: dr. Babos L. (Dunapataj, Béke tér 3. T.: 75); Szakmár, Öregcsertő, Homokmégy: dr. Török L. (Öregcsertő, Kossuth u. 23. T.: 11); Miske, Drágszél, Hajós, Császártöltés: dr. Kovács A. (Miske, Marx u. 66. T.: 12); Fájsz, Dusnok: dr. Bajusz I. (Dusnok, Vörös Hadsereg u. 23.).

KECSKEMÉTI ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET. Kecskemét, Hetényegyháza: dr. Kovács Gy. (Kecskemét, Széchenyi tér 1—3. 1V/59. T.:

24-168); Kecskemét, Ballószög. Helvécia, Városföld: dr. Ispánovity I. (Kecskemét, Kölcsey u. 24. T.: 20-869); Jakabszállás, Orgovány: dr. Zakupszky J. (Jakabszállás, Petőfi u. 26. T.: 72-075); Szentkirály, Nyárlőrinc: dr. Dani S. (Nyárlőrinc, Sugár u. 16. T.: 43-192); Lajosmizse: dr. Kisjuhász Z. (Lajosmizse, Ifjúság u. 9. T.: 76); Tiszakécske: dr. Csitári J. (Tiszakécske, Tisza sor u. 64. 41-095); Kerekegyháza, Kunbaracs, Ladánybene: dr. Szakáll I. (Kerekegyháza, Éngels u. 54. T.: 71-161).

KISKŐRÖSI ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET. Kiskőrös: dr. Utschalott F. (Kiskőrös, József A. u. 69. T.: 11-653); Ágasegyháza, Fülöpháza, Izsák: dr. Túrái J. (Izsák, Kecskeméti u. 37.); Kunszentmiklós, Kun- peszér, Kunadacs: dr. Szalay T. (Kunszentmiklós, Mikulás u. 1. T.: 93); Szabadszállás, Fülöpszállás: dr. Bálint T.

(Szabadszállás, Könyves K. u. 7.); Soltvadkert. Bocsa, Tázlár: dr. Pais K. (Bocsa, Mező I. u. 19. T.: 53-043); Akasztó, Csengőd, Tabdi, Páhi, Soltszentimre, Kaskantyú: dr. Fekete F. (Páhi, Béke tér 2. T.: 46-003); Kecel, Imrehegy: dr. Sőreghy A. (Kecel, Nádas u. 10/1.).

KISKÚNFÉLEGYHÁZI ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET.

Kiskunfélegyháza: dr. Lombár L. (Kiskunfélegyháza, Lónyai u. 2/A T.: 62- 115); Gátér, Pálmonostora, Petőfiszál- lás: dr. Szobonya Cs. (Pálmonostora, Dózsa Gy. u. 59. T.: 79-586); Tiszaalpár, Lakitelek: dr. Horváth L. (Tiszaalpár, Ady E. u. 89. T.: 44-191); Kiskunmajsa, Kömpöc, Csólyospálos: dr. Ko- letics J. (Kiskunmajsa. Tanácsköztársaság u. 16. T.: 31-108); Jászszentlász- ló, Szánk: dr. Mihala F. (Szánk, Árpád u. 28. T.: 31-942); Bugac, Kunszállás: dr. Bogdán A. (Bugac, Felsőmonostor 577. T.: 72-570).

KISKUNHALASI ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI KERÜLET. Kiskunhalas: dr. Horváth L. (Kiskunhalas, Fazekas G. u. 17. T.: 22-554); Zsana, Harkakö- töny, Pirtó, Balotaszállás, Kunfehértó: dr. Aladics S. (Kiskunhalas, Ibolya u. 11.); Jánoshalma: dr. Csépányi N. (Jánoshalma, Magyar L. u. 20. T.: 223); Borota, Rém: dr. Fekete I. (Borota, Deák F. u. 48. T.: 471); Mélykút, Kisszállás: dr. Mikó N. (Mélykút, Lenin tér 54. T.: 28.); Tompa, Kelebia: dr. Szilvási Gy. (Tompa, Szabadság tér 6/E T.: 94); Bácsalmás, Csikéria, Bács- szőlős, Kunbaja: dr. Koletics Gy. (Bácsalmás, Rákóczi u. 8.); Tataháza, Bácsalmás, Mátételke: dr. Harmat S. (Tataháza. Kossuth u. 39. T.: 10).

I

FILMJEGYZET

Smaragderdő