Petőfi Népe, 1988. május (43. évfolyam, 103-129. szám)

1988-05-27 / 126. szám

1988. május 27. • PETŐFI NÉPE • 5 NEMZETKÖZI ELISMERÉS A RAKTÁRVEZETŐNEK HÚSZEZER RUBEL KÖLCSÖN Aki milliós értékekért felel . MÉSZÁROS JÁNOSNÉ irodájá­nak szekrényein ott sorakoznak a Kecskeméti Konzervgyár termékei. Zöldborsókonzervet, savanyú ubor­kát, marinált paradicsompaprikát tar­talmazó üvegek. S persze az üzem talán legnépszerűbb gyártmányai: a bébiita­lok és -ételek. — Tudja, a magyar reklámok sablo­nosak és fantáziátlanok — mondja az 1. telep raktárvezetője, amikor meg­szemléljük a három polcot is elfoglaló kukoricakonzerveket. — Itt van példá­ul a mexikói saláta, amit sokféle étel készítéséhez fel lehet használni. A rek­lám nem hívja fel erre az emberek fi­gyelmét. Nem mutatja be, hogyan lehet az új, még szokatlan termékeket elké­szíteni, fogyasztani. A mi étkezési szo­kásaink egyébként is olyanok, hogy szeretünk valamiből egyszerre sokat enni. A marinált paradicsompaprika, amit külföldre szállítunk, hidegtálak, sültek díszítésére kitűnő. Egy-két da­rabnál többet nem érdemes belőle egy alkalommal fölhasználni. Nem lehet egyszerre megenni egy fél üveggel, ezért aztán a magyar ízlésnek nem is nagyon felel meg. Mészáros Jánosné, Annuska szíve­sebben beszél a gyárról, mint önmagá­ról. Nem is könnyen állt kötélnek, ami­kor arra kértem, találkozzunk. Igaz, hogy nemrégiben kitüntetést kapott, a Nemzetközi Munkaverseny Élenjáró Dolgozója lett, ezt mégsem látta elég nyomós oknak, hogy éppen őt „tegyék az újságba.” Itt-ott ejt csak el néhány szót magá­ról, az életéről. így áll össze lassan a kép. Kecskeméten végezte a Kertészeti Főiskolát, aztán másfelé vitt az útja. De hamarosan visszatért városunkba, családot alapítani, dolgozni. 1971 óta van a konzervgyárban, s míg a raktár­ba került, sok helyen megfordult az 1. telepen. Igencsak jól ismeri az üzemet. 1985-ben nevezték ki raktárvezetőnek. Mészároséknál családi kupaktanács döntött, elvállalja-e a feladatot. — Csak nem azért, mert raktárveze-1 töként minden idejét itt kell töltenie? — Nem. Az otthoni háttér nagyon sokat jelent, ezért a családnak beleszó­lása van az ilyen döntésekbe. Nagy baj' az, ha egy vezetőnek éjjel-nappal a munkahelyén kell lennie. Akkor hiá­nyoznak mellőle azok az emberek, akikben megbízhat. De vezetőnek lenni mindenféleképpen nagy felelősség, mert milliós értékekre kell vigyázni, emberek ügyes-bajos dolgaival foglal­kozni. Meg lehet tanulni ezt a tudományt? Ezt bizony az iskolában nem ta­nítják. Nagy családból származom, ott az ember korán és könnyebben megta­nul türelemmel, megértéssel lenni má­sok iránt. Voltam KISZ-vezető is, ami sokat segített, hogy kellő tapasztalato­kat szerezzek. Talán kell ehhez adott­ság is. Nem könnyű százhúsz ember munkáját irányítani, mindegyik más, mindegyiknek megvan az egyéni gond- ja-baja, óhaja. Nemcsak szakemberek­kel dolgozunk, de jó kollektíva alakult ki nálunk. 1988-ban kiváló üzem let­tünk, azt hiszem, ez is sokat mond.- Nem sajnálja, hogy kifejezetten szakmai dolgokkal itt a raktárban nem foglalkozhat? — Ner '.ájlalom. Van sok más, ami legalább akkora figyelmet, energiabe­fektetést kiván. A raktárban is szervez­ni kell a munkát, együttműködni a társosztályokkal. Mi nemcsak tárol­juk, de címkézzük és csomagoljuk is az árut. A raktárban mindig van munka. Nyaranta építőtáboros fiatalokat is fo­gadunk, a csoma­golásnál foglal­koztatjuk őket. — Több gondja van a gyerekek­kel, mint a felnőt­tekkel? —- Nézze, a mai fiatalok semmivel sem rosszabbak a mai felnőtteknél. Hi­ányzik mostanában az emberekből, a gyerekekből is a lelkesedés. Ezt látják tőlünk. Úgy érzem, egyik-másik in­kább csak kistrigulázza, na, építőtá­borban is voltunk. Több türelem kell hozzájuk, az biztos. A gyár nem köte­lességből vagy humánus szempontból hívja a fiatalokat. Már jó pár éve na­gyon nehéz a szezonális munkákra em­bert találni, nekünk is jól jön a segítség. Mészáros Jánosnéval körbejárjuk a raktárépületeket. Rend, tisztaság min­denütt, ahol nincs, ott a főnökasszony seprűért, lapátért szalajtja a kék köpe­nyes fiatalembert. Az udvaron hatal­mas kamion vár berakodásra. A neve­zetes jótündértől, ha váratlanul elénk pattanna, Annuska azt kívánná, növe­kedjen varázsütésére a raktártér, ne kelljen semmit ideiglenesen a szabad­ban, fólia alatt tárolni. A családot illetően Mészáros János­né azt szeretné, hogy gyermekei — egy nyolcadikos fiú és egy első osztályos kislány — boldoguljanak az életben. Mert amúgy, ha nem is dúskálnak a vagyonban, mindenük megvan. A kis hobbikért is, ahol a raktárvezető kipi­henheti a hétköznapok, százhúsz em­ber gondját-baját és felidézheti egy fe­lelősségteljes, érdekes munka örömeit. Magyar Ágnes Növekvő családiház-építés A Szovjetunió­ban párt- és kor­mányhatározat intézkedik a csa­ládiház-építés fej­lesztéséről, a fel­tételek megte­remtéséről. A döntést indo­kolja, hogy az or­szágban . még mindig nagy a la­káshiány. A vá­rosokban a csalá­dok mintegy 85, a falvakban több mint 90 százalé­kának van önálló lakása, a többi család azonban társbérletekben, munkásszálláso­kon, kis lakások­ban szorong. Az is probléma, hogy a lakásállomány, különösen falun igen alacsony komfortfokozatú. Vagyis több millió állampolgárnak lenne szük­sége korszerű lakásra, de ez az igény mindmáig kielégítetlen. Két éve született olyan határozat, hogy az ezredfordulóig minden szovjet családnak legyen önálló lakása vagy családi háza'. A számítások szerint eh­hez erőteljesen tovább kell fokozni a lakásépítés ütemét. Az előző ötéves tervben (1981 és 85 között) évente átlag 2 millió új lakás és családi ház épült, 1986-ban 2,1, tavaly pedig már 2,3 mil­lió otthon került tető alá. Ezt elsősorban úgy értük el, hogy fokozatosan eltértünk az utóbbi ötéves tervek gyakorlatától, amelyekben az ipari létesítmények előnye miatt az ál­lami költségvetésből csak a „marad­vány” jutott erre a célra. A lakásépítés gyorsításában a katalizátor szerepét tölti be az a jelenség, hogy a vállalatok az önelszámolásra és az önfinanszíro­zásra tértek át. Az új feltételek közepet­te a dolgozó kollektívák közvetlenül érdekeltek a nyereségben, hatékonyab­• Egy új falusi lakóház a hagyományos stílusban — a családiház-építők jelentős kölcsönt kapnak. bán dolgoznak, így a vállalatok na­gyobb összegeket költhetnek lakásépí­tésre dolgozóik számára. Más tartalékokat is mozgósítanak a lakáshiány felszámolására. Terjednek a különböző szövetkezeti formák, a fia­talok lakótelepei, most pedig zöld utat kapott a családiház-építés. A legutóbbi időkig az állami lakások építése volt a fő forma, a magánépítők nem kaptak kellő segítséget és támogatást. Ennek tudható be, hogy részarányuk 13-15 százalékra csökkent le. Most ez megváltozott. Eltörölték a magánépítkezést eddig korlátozó kor­mányrendeleteket, felülvizsgálják a kü­lönböző időkben hozott alacsonyabb szintű rendelkezéseket. A legjelentő­sebb változás, hogy igen tetemes állami kölcsönt kapnak a családiház-építők. Ma egy ilyen ház legalább 20-25 ezer rubelbe kerül. A falun építkező 20 ezer rubel kölcsönt vehet fel a szovjet taka­rékpénztártól 50 éves lejáratra, 2 száza­lékos kamattal. A városi lakosoknak ugyanilyen összeget adnak kölcsön, legfeljebb 25 évi lejáratra, 3 százalékos kamattal. Ezen kívül felvehető 20 ezer rubel kölcsön családiház-vásárlásra. Adnak kölcsönt ilyen otthonok felújítására, korszerűsítésére, gazdasági épületek, ólak, istállók építésére. A vállalatok és szervezetek saját eszközeikből megté­ríthetik a dolgozóik által felvett köl­csön 50 százalékát. A családiház-építés mindeddig ren­geteg utánjárással és gonddal járt a le­lek megszerzésétől — ezt a helyi taná­csok ingyen bocsátják rendelkezésre .— a dokumentáció elkészíttetéséig, az építőanyagok beszerzéséig. Az építő szervezetek, vállalatok kulcsra kész há­zakat a korlátozások miatt nem építet­tek. A szovjet vezetés mostani határo­zata arról is intézkedik, hogy ezeket az akadályokat elhárítsák a magánépítés útjából. (APN—MTI—Press) SZAKKÖNYVTÁR BEER GYÖRGY: Mezőgazdasági gépek gyártása A magyar mezőgazdasági gép­gyártás története a hajdani Kühne gyár ekéivel kezdődött a múlt szá­zad végén, amit a harmincas évek­ben a Hofherr-traktorok, később a gépgyárak gyártmánysora követett. Ä felszabadulás után a gépállomá­sok, gépjavító bázisok kialakulása, majd a gépállomásokból a Mező­gép vállalatok létrejötte jelentette a továbblépést — tekinti át a könyv a múltat. Mezőgazdasági gépgyártásunk jelene sok kívánnivalót hagy maga után. Köztudott, hogy gépeink többségét al katrészcserével javítják^ Ezek felújítása jelenleg még nem foglalja el a javítástechnológiában azt a helyet, amelyet fontossága in­dokolna; ezért is igényel az ágazat igen sok alkatrészt. Az ellátás gond­jai közismertek, gyakran a gazdasá­goknak kell gondoskodni a szüksé­ges alkatrészek elkészítéséről, hogy gépeik időben dolgozni tudjanak. Súlyosbítja a helyzetet hogy géppar­kunk 55-60 százaléka importból származik, ezekhez alkatrészt be­szerezni sokszor lehetetlen, vagy csak hosszú idő után sikerül. A Beer György szerkesztésében, a Mezőgazdasági és Műszaki Könyvkiadó közös kiadásában megjelent kötet széles körű ismeret- anyagot nyújt át a felhasználóknak, gyártóknak, a mezőgazdasági gé­pészmérnök-hallgatóknak, a gaz­daságokban tevékenykedő mérnö­köknek, műszaki értelmiségnek: az üzemfenntartáshoz szükséges pót- alkatrészek gyártásához, meglévő gépek legszakszerűbb üzemeltetésé­hez, gondos karbantartásához és javításához. Kalauz e kötet a mérés- és előraj- zolásban, a gépalkatrészek öntésé­ben, a hegesztésben, a,fémek for­gács nélküli alakításában, a forgá­csolás elméletében, a forgácsoló- szerszámok, a hagyományos szer­számgépek, a szerszámgépek elekt­ronikus vezérlésében, a mezőgép- gyártásban alkalmazható robotok bemutatásában, a forgácsolás tech­nológiájában, az elektromos anyag­leválasztásban, a gyártástervezés­ben, a gyártási költségek számításá­ban és a felügyelet nélküli gyártás­ban. Gyümölcstartósító bevonat A kiskerttulajdonosok és a „Szedd magad!” mozgalom hívei jól hasznosíthatják azt az Angliában kidolgozott eljárást, amelynek során a gyümölcs minden egyes darabját vékony hártyával vonják be, s így hosszabbítják meg eltarthatóságát. Az erre szolgáló készlet egy zacskó tisztítószerből, egy zacskó gyümölcsbevonatból és egy merítőhálóból áll. Egy-egy készlettel mintegy 45 kilogramm gyümölcs tartósítható. A tisztítószert 7 liter vízben feloldják, s az oldatban a gyümölcsöt merítőháló­ban addig rázogatják, amíg tiszta és csírátlan nem lesz. Ezután a gyümölcsöl megszárítják, majd a hálóban bclemártják a 3 liter meleg vízzel tejszín sűrűségű folyadékká feloldott védőbevonatba. Végül a gyümölcsöt szitán szárítják, s jól szellőző, hűvös, száraz helyen tárolják. A cukor alapú színtelen, szagtalan és íztelen - ehető bevonat lassítja a gyümölcs légzését, anyagcseréjét, s hátráltatja érését. Csak a hibátlan, ütődések nélküli gyümölcsök tartósíthatok ily módon. \ Komputer a szabászaton Az emberi tévedés lehetősé­gét kizárva, az adott alap­anyagra a legjobb területki­használással yiszi fel a szabás­mintát a Debreceni Ruhagyár komputeres rendszere. Most ehhez a rendszerhez igazodó, olyan nagy teljesítményű sza­bászgépet állítottak munkába, amely 25 perc alatt nyolcszáz ruhát képes kiszabni. (MTI-fotó) Sikerkiállítás a repülésről Jövőre: bemutató a házunk tája mesterei alkotásaiból Csivitelve tódul be a csapat; megáll­nak, körbepillantanak a csarnokban és abban a percben beáll a csend ... — Ezek a kikerekedett gyereksze­mek, ez a legszebb jutalom! mondja Kőliázy Ödön, a kecskeméti Mátyás Ki­rály Úti Iskola műszaki tanára: Van is mit nézni. Festmények, légi felvételek, a hőskor repülőgépei, va­dászgépek fegyverei, jelvények és több mint kétszáz apró makett. Nem egy közülük szinte művészi tökéletességű munka, pontos mása az igazinak. Szeptember óta gyűjtötte Kőházy ta­nár úr ezt a hatalmas anyagot Kecske­métről, Félegyházáról, a szolnoki Kili­án Repülő Műszaki Főiskolától, a Ma- lévtől, a Közlekedési Múzeumtól, az MHSZ-től és magánosoktól. A Ma­gyar Néphadsereg az iskola mellé szál­lított egy MÍG—21-es vadászgépet, amit eddig sehol sem lehetett közelről megnézni, most .meg kívül-belül meg­vizsgálhatta bárki, sőt le is fényképez­hették. Zsillé Péter, a Budapesti Repülés Baráti Kör titkára mondta: ehhez ha­sonlítható teljes kiállítást a repülésről eddig még nem látott e házban. Több mint kétezer iskolás fordult meg szervezett csoportokban két hét alatt a bemutatón és sok száz fiatal meg felnőtt. Ez már a harmadik kiállítása volt a Mátyás király iskolának. Kőhá­zy tanár úr többször is említi, hogy Széki Bálintné igazgatónő messzemenő segítségével sikerült csak legyőzni min­den akadályt. Tavalyelőtt a hajózást, tavaly pedig a vasutat mutatták be a közönségnek. A mostaniról nemcsak emlékek maradnak, hanem folytatása is lesz. Elhatározták, hogy megalapít­ják a Mátyás Király Kupát. Ahogy szedegettük össze az anya­got, olyanokra is bukkantunk, akik va­lóságos kincsek gazdái mondja Kő­házy Ödön. — Százával vannak ma­kettjeik, de eddig legfeljebb az ismerő­• Az 1930-as évek repülőgépei. seiknek mutatták. Végül nagy nehezen mégis adtak néhány gépet. Az első díjas Soós László például akár külföldi me­zőnyben is dobogóra pályázhatna. Külföldön ugyanis mozgalom a maket­tezés, versenyeket rendeznek, szövetsé­get alkotnak. Nálunk eddig Budapes­ten és Debrecenben volt verseny. De ezután itt is meg fogjuk rendezni évente a Mátyás Király Kupát. A zsűri a legjobb hazai szakembe­rekből állt. Kategóriánként a győzte­sek: Újvári László a régi gépek miniatűr másaival, ifj. Ménes János a felnőtt, Gottlieb Pál pedig az úttörő korosz­tályban diorámával, a gyári gépek, „Ä” kategóriájában ifj. Könyves Mihály, a „B" kategóriában Soós László, az úttö­rők csoportjában Farkas Zsolt, a leg­jobb vendégkiállítónak kitűzött tiszte­letdíjat a budapesti Szekeres Gábor nyerte el. Immár három sikeres kiállítás után jövőre mi következik? — Most már nem a közlekedés. Ide­iglenes címe „Házunk tája mesterei” lehetne. Minden beleillik, ami használ­ható a házban, a ház körül, a kertben, a konyhában vagy a szerszámos kam­rában ... Hogy miért épp ez? Mint technika tanár tudom, milyen ügyetle­nek a gyerekeink. Ki készít ma karikát, fűzfasípot csúzlit, sárkányt? Ki tud megjavítani egy zárat, vízcsapot vagy biciklit? A számítógép most a divat. Nagyon helyesen, ez a jövő ... De ne hagyjuk elsorvadni a kezet sem, őriz­zük meg a kézügyességet, fejlesszük a kéz leleményességét, mert arra is szük­ség van! Ezért gondoljuk, hogy egy ilyen kiállítás nagyon is hasznos lesz... Mi pedig kíváncsian várjuk. Jövő áprilisban. M. L. ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ™ ™ ™ ™ * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * * *-* * * * * * * * * * * * * * BÁCS-KISKUN MEGYEI IGAZGATÓSÁGA gépkocsitároló értékesítése Kecskemét, Széchenyiváros: Kun Béla tér Március 15. u. Komszomol tér Irinyi út 4/26. tömb (az új gimnázium mellett) 1— 10. 23 m2 szóló 225 000— Ft 7—15. 23 m2 szóló 225 000—Ft 2— 7. 23 m2 szóló 225 000— Ft 43—45; 23 m2 szóló 225 000 — Ft 21 m2 szóló 238 000— Ft 43 m2 iker Ft 400 000, Az árak 25% ÁFA-t is tartalmaznak Vételi ajánlat benyújtható bármelyik kecskeméti OTP bank-fióknál * * * * * * * * * * * * * 1352 * * * * * * * * * * * * * * * * *

Next

/
Oldalképek
Tartalom