Petőfi Népe, 1988. május (43. évfolyam, 103-129. szám)

1988-05-18 / 117. szám

2 • PETŐFI NÉPE • 1988. május 18. AZ AMERIKAI SZENÁTUSBAN Megkezdődött a ratifikálási vita A jobboldal módosításokat kíván Az amerikai szenátus kedden meg­kezdi a közepes hatótávolságú nukleá­ris eszközök megsemmisítéséről de­cemberben megkötött szovjet—ameri­kai szerződés ratifikálási vitáját. Ezt Robert Byrd, a Demokrata Pártcsoport vezetője jelentette be hétfőn este, azt követően, hogy a Külügyi, a Katonai és a Felderítési Bizottság tagjai előbb zárt ülésen, majd a Külügyi Bizottság nyilvános ülésén találkoztak George Shultz külügyminiszterrel és a genfi tár­gyalóküldöttség vezetőivel. Shultz, aki előzőleg Reagan elnököt is tájékoztatta a múlt héten Genfben Eduard Sevardnadze szovjet külügymi­niszterrel megtartott tárgyalások ered­ményeiről, a Külügyi Bizottság ülésén kijelentette: eredményesen tisztáztak minden olyan kérdést, amelyet koráb­események sorokban MOSZKVA Moszkvában kedden megkezdte munkáját a KGST Végrehajtó Bizott­ságának 127. ülése. A tanácskozáson hazánk küldöttségét Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese vezeti. A tagországok képviselői megvitatják azokat a dokumentomokat, amelyeket a KGST 43. (rendkívüli) tanácsülésén elfogadott határozattal összhangban dolgoztak ki. A dokumentumok között van a 42. tanácsülés óta eltelt időszak­ban kifejtett KGST-tevékenységről szóló jelentés tervezete, amely ugyan­csak tartalmazza a 43. tanácsülésen el­fogadott, a többoldalú együttműködés mechanizmusának az átalakítására vo­natkozó határozatok teljesítésének az első eredményeit. A VB 127. ülésén megvitatják a következő KGST-ta- nácsülésre előkészítendő dokumentu­mokat, az 1991—2005 közötti együtt­működés fejlesztésének és elmélyítésé­nek kereteit és a KGST-t érintő egyéb időszerű kérdéseket. * Hazautazott kedden Moszkvából Zain Nurani pakisztáni külügyi állam­miniszter, aki a szovjet kormány ven­dégeként három napot tartózkodott a szovjet fővárosban. A pakisztáni diplo- ' mata vezető szovjet politikusokkal tár­gyalt az afganisztáni rendezési folya­matot és a kétoldalú kapcsolatok ala­kulását illető kérdésekről. Nuranit a repülőtéren Julij Voroncov szovjet első külügyminiszter-helyettes búcsúztatta. BUKAREST Domokos Géza romániai magyar írót, a bukaresti Kriterion Könyvkiadó igazgatóját, a romániai magyar nemze­tiség egyik kiemelkedő alakját kedden Bukarestben, hatvanadik születésnap­ján köszöntötte Szüts Pál magyar nagykövet. Nagykövetünk méltatta azt a tevékenységet, amelyet Domokos Géza a magyar—román kulturális kapcsolatok elmélyítése, a magyar iro­dalom romániai terjesztése, a magyar és román nép közeledése érdekében ki­fejt. bán a törvényhozók vetettek fel. A tá­jékoztatók után a három bizottság el­nöke levélben közölte Byrddel, hogy véleményük szerint elhárultak az aka­dályok a vita elől. Lehetséges, hogy a szenátus még a nem egészen két hét múlva kezdődő szovjet—amerikai csúcstalálkozó előtt ratifikálni tudja a szerződést. A szerződés jobboldali ellenfelei még mindig azzal kísérleteznek, hogy újabb akadályokat támasszanak. A szenátusi vita küszöbén az Evans—Novak ultra­konzervatív újságíró-kettős olyan je­lentést közölt, amely szerint a Szov­jetunió egy tengeri indítású manővere­ző robotrepülőgép szárazföldi kísérleti indításával „máris megsértette a szer­ződést”. Shultz az ezt hajtogató szélső- jobboldali Jesse Helms szenátorral BONN Hans-Dietrich Genscher, az NSZK alkancellárja és külügyminisztere teg­nap újra eltanácsolta az uniópártbeli képviselők fiatalabb nemzedékének né­mely hangadóját attól, hogy elvitassák a szabaddemokratáktól (FDP), illetőleg személy szerint tőle a külügyminiszteri tisztség jogosultságát. Genscher a Deutschlandfunk rádió- állomás műsorában — nevek említése nélkül — egyértelműen Volker Rühére, a CDU parlamenti csoportja helyettes elnökére és Michela Geigerre, az unió­pártok külpolitikai munkacsoportjá­nak keresztényszociális (CSU) elnöké­re célzott. Gensher rádiónyilatkozatában — konzervatív bírálatokra válaszolva — kifejtette: a koalíciós partnerek jól te­szik, ha tiszteletben tartják a választók akaratát, márpedig az NSZK külpoliti­kája erre a bizalomra épül. E politika lényege: a nyugat-európai egységülés Egy magas állású amerikai kor­mánytisztviselő szerint számos kétol­dalú szovjet—amerikai megállapodás­ról kezdődtek tárgyalások a moszkvai csúcstalálkozó előtt és megvan a lehe­tőség, hogy több megállapodást is alá­írásra készíthessenek elő május végére. A kormánytisztviselő, aki kérte nevé­nek elhallgatását, azt mondotta, hogy elsősorban a kulturális területen és a kétoldalú tudományos együttműködés terén lehetségesek új megállapodások, de több más témakörben is megegye­zést írhatnak alá. A két ország hat évre szóló kulturális megállapodását 1985-ben írták alá, és most annak második hároméves szaka­szára dolgozzák ki a munkatervet. Az amerikai tisztségviselő a tudományos együttműködés kérdései közül az alap­kutatások terén kialakított kapcsola­meglehetősen ingerülten közölte: a hír nem igaz, emellett egy még nem ratifi­kált szerződést nem is lehet megsérteni. A miniszter az akadémikusokra utal­va közölte: nem hiszi, hogy tisztázatlan kérdés maradt volna, hiszen a kormány képviselői a szenátus különböző bizott­ságai előtt 1300 kérdésre adtak már választ, a teljes tárgyalási anyagot ren­delkezésre bocsátották. Míg Byrd nem vett részt a Bizottság ülésén, a Republikánus Pártcsoport ve­zetője, Robert Dole személyesen is megjelent, hogy sürgesse a ratifikálási vita megfékezését és a szerződés tör­vénybe iktatását. A vita a nagy többség támogatása ellenére elhúzódhat, mert a jobboldal néhány képviselője máris je­lezte: módosításokat kíván előterjeszte­ni a szerződéshez. folyamatának előmozdítása, a kelet­nyugati ellentétek áthidalásához való hozzájárulás, egy európai békerend megalapozása. A miniszter ez utóbbi kiemelkedő feladattal összefüggésben a vele vitat­kozó CDU-személyiségek tudomására hozta: a nyugatnémet külpolitikának rendelkeznie kell azzal a képességgel, hogy helyesen ítélje meg a Szovjetunió új fejlődését, s ezt hasznosítva a Moszkvával való együttműködés és a vele való- bizalomerősítés révén mű­ködjön közre a földrész politikai hely­zetének lényeges javításában. Figyelmeztetett: „A Szovjetunió ese­tében fontos, hogy ne az elképzelhető legrosszabb lehetőséget vegyük számí­tásba, hanem ismerjük fel a kínálkozó esélyeket és mindkét oldalon szüntes­sük meg az ellenségképeket. Pillantá­sunkat így függeszthetjük arra, ami a jövőben valóban meg is valósítható.” t tok bővülését tartja elsősorban lehetsé­gesnek. Szó van olyan megállapodá­sokról is, mint a két ország közötti halászati szerződés, az együttműködés tengeri katasztrófák idején, mentőakci­óknál. valamint a Csendes-óceán észa­ki térségében a környezetszennyezés együttes megakadályozásában. A csúcstalálkozó előkészületeihez tartozik, hogy az amerikai egyházak országos tanácsa felkérte a tanácshoz tartozó egyházak mintegy negyven mil­lió hívét: imádkozzanak a nukleáris le­szerelés sikeréért. A tanács küldöttsé­get meneszt a találkozó idejére a szov­jet fővárosba, ahol a pravoszláv egyhá­zak képviselőivel együtt tartanak egy­házi szolgálatokat. Hasonló közös is­tentiszteletek voltak Washingtonban az előző szovjet—amerikai csúcstalál­kozó idején. Szovjet-thaiföldi külügyminiszteri megbeszélés A Szovjetunió és Thaiföld egyaránt arra törekszik, hogy a Kambodzsa kö­rül kialakult helyzetet maga a kambo­dzsai nép az összes érdekelt fél közötti párbeszédek útján, kizárólag békés esz­közökkel rendezze — szögezte le F.du- ard Scvardnadzc, az SZKP KB PB tag­ja, külügyminiszter és Sziddhi Szavet- szila thaiföldi külügyminiszter keddi moszkvai megbeszélésén. A két politi­kus Prem Tinszulanond thaiföldi kor­mányfő moszkvai látogatásának a ke­retében tárgyalt egymással. Sevardnadze és Szavetszila megálla­pította: szükséges, hogy a kambodzsai rendezés megítélésében a két ország közötti nézeteltérések körét fokozato­san, lépésről lépésre haladva szűkítsék. A szovjet külügyminiszter felhívta a thaiföldi kollégájának a figyelmét arra, hogy a Kambodzsai Népköztársaság kormánya által kidolgozott, a nemzeti megbékélés elérését célzó programnak megvalósítása elősegítené a kambo­dzsai probléma rendezését. Szavetszila kifejtette, hogy a thaiföldi vezetés mi­lyen módokat képzel el a kambodzsai kérdés rendezésére. Veszélyben Bush elnökjelöltsége Az iráni—kontra botrány fejleményei Az ABC amerikai televíziós hálózat hétfő esti jelentése szerint George Bush alelnök egyik legközelebbi munkatár­sának. Donald Greggnek nemcsak sze­repe volt az iráni fegyvereladásokban (a nicaraguai ellenforradalmároknak törvényellenesen biztosított fegyver- szállításokban), hanem arról is tudo­mása volt, hogy a fegyvercsempészek repülőgépei nem egy alkalommal kábí­tószereket szállítottak visszaútjukon az Egyesült Államokba. A jelentés nem állította, hogy ez utóbbi akcióról Bush is tudott volna, azonban határozottan leszögezte, hogy a fegyverszállításokról tudnia kellett. Az alelnök mindeddig tagadta, hogy az illegális akcióról tudott volna és ezt hétfőn is megismételte. ""Ä fél'evlKíÖS jelefítéá'széf ifit a titkos fegyverüzletek egyik lebonyolítója. Ri­chard Brekiiteké közölte a kábítószer- szállításokról szóló értesüléseket Do­nald Greggel. Bush nemzetbiztonsági tanácsadójával, ő azonban kijelentette: Brenekkenek ehhez semmi köze A fegyvercsempész, aki személyesen nyilatkozott az adásban, bizonyítható­an kapcsolatban volt Bush tanácsadó­jával, bár az utóbbi tagadja ezt. Az ügy veszélyezteti Bush választási hadjáratát a Fehér Ház megszerzéséért. A CBS televízió és a The New York Times egy hétfőn este közzétett közös felmérése szerint a választók fele nem hisz az alelnöknck és úgy véli. bizonyo­san valótlant állít, amikor elhallgatja személyes részvételét. ;A közvélemény­kutatás adatai szerint egyébként ha a választást most tartanák meg, Bush 49:39 arányban alulmaradna a De­mokrata Párt valószínű elnökjelöltjé­vel, Michael Dukakis kormányzóval szemben. AZ NSZK KÜLPOLITIKÁJÁNAK A CÉLJA: Európai békerend megalapozása Új megállapodásokat készítenek cd&ssrcrcs r>n(< . ttobobí; ’/wi I " • • . a moszkvai csúcsra Összetűzések, letartóztatások Egyiptomban ALGÍR Marokkó és Algéria tegnap közös közleményben jelentette be a diplomá­ciai viszony újrafelvételét. A két ország között 1976-ban azért szakadlak meg a diplomáciai kapcsolatok, mert Algé­ria elismerte a marokkói uralom alatt álló Nyugat—Szahara függetlenségéért küzdő Polisario Front által létrehozott Nyugat—Szaharai Demokratikus Köztársaságot. A kapcsolatok rende­zéséről szóló közlemény szerint a nyu­gat—szaharai viszályt népszavazás út­ján kell megoldani. Egyiptom több pontján véres összetűzések voltak szélsőséges muzulmán csoportok és a rendőrség között. Félszáz integrista és 28 rendőr megsérült — közölte keddi számában a félhivatalos Al-Ahram. Kairó egyik szegénynegyedében, Imbabá- ban nyolcvanöt szélsőségest vettek őrizetbe, mert a ramadán, az iszlám böjti hónap utol­só napjaiban megszállták az ottani mecsetet. Rendszerellenes röplapokat osztogattak. melyben „fegyveres dzsihadra” — szent há­borúra — szólították fel a híveket a kormány megbuktatása végett. Az Al-Ahram azt is jelentette, hogy hason­ló incidensek voltak Kairótól északnyugat­ra, Ród-el-Farag térségében. Ott tucatnyi szélsőségest tartóztattak le. Az integristák arra igyekeztek rábírni a híveket, hogy — szemben az államilag támogatott Al-Azhar egyetem iszlám bölcseinek ítéletével — egy nappal korábban kezdjék a ramadánt lezáró el-Fitr, vagy más néven a kis bajrám ünnep­ségét. (A hivatalos nézettel szembeni kihívás gyakorlati alapja az iszlám által számított holdhónapok bizonytalansága: az új akkor kezdődik, amikor a vallási tekintélyek egy magasabb hegyről szabad szemmel először észlelik a felkelő újhold keskeny sarlóját. Ekként lehetséges, hogy az azonos szélességi fokon lévő muszlint államokban eltérő az ilyen időszámítás.) A NEMZETKÖZI SAJTÓ MAGYARORSZÁGRÓL A nemzetközi sajtó érdeklődése az utóbbi időben jelentősen megnőtt Ma­gyarország iránt. A külföldi sajtóorgá­numok az MSZMP országos értekezle­tének közeledtével egyre nagyobb terje­delemben elemzik a magyarországi helyzetet és a gazdasági-társadalmi gondokból való kilábalás lehetséges út­jaival kapcsolatos társadalmi vitát. Közük magyar vezetők nyilatkozatait, beszámolnak sajtóértekezleteikről, ha­zai és külföldi rádió- és tv-nyilatkoza- taikról. A Novoje Vremja című szovjet fo­lyóirat idei tizedik száma terjedelmes elemzést közöl a magyar reform múlt­járól, jelenéről és jövőjéről. A lap elem­zésében megállapítja: a magyar reform eddigi húsz esztendeje a problémák el­lenére is bebizonyította, hogy lehetőség van a szocialista gazdaság közgazdasá­gi eszközökkel való irányítására; a re­form gyenge pontja a következetlen végrehajtás volt. A Mlada Fronta című bolgár lap azt emelte ki, hogy „Magyarország válasz­út elé érkezett mind gazdasági, mind politikai téren. Az országban nyílt és igen kritikus hangvételű véleménycsere folyik. A résztvevők egy dologban megegyeznek: alapvető változásokra van szükség.” A Rudé Právo című csehszlovák lap elemzésében abban látta a magyar gaz­daság problémáinak legfőbb okát, hogy Magyarországon a nagy fogyasz­tást nem fedezte megfelelő termelés. A cikk rámutatott arra az ellentmon­dásra is, hogy miközben a reform elő­térbe helyezte a vállalati önállóságot, aközben a vállalatok az állami költség- vetés rovására oldották meg problé­máikat. A csehszlovák Új Szó megállapítja, hogy a pártértekezlet iránti várakozás országszerte igen nagy, de nyilvánvaló, hogy ez a tanácskozás sem tudja egy­szerre megoldani a felvetődött gondo­kat. Alapvető követelmény, hogy az MSZMP „ügyintéző” pártból valóban politizáló párttá váljék. A tőkés országok lapjai, hírügynök­ségei, tv- és rádióállomásai mindeneke­lőtt Magyarország gazdasági, társadal­mi és politikai nehézségeit hangsúlyoz­zák. Ezzel kapcsolatban jobbára a fel­gyülemlett külföldi adósságra, az inflá­cióra, a reáljövedelmek csökkenésére és a lakosság borúlátására utalnak. Szólnak ugyanakkor a gondok leküz­dése érdekében tett, illetve tervezett lé­pésekről is. A TAvanti című olasz lap szerint a pártértekezleten alapos vizsgálat alá veszik a reformokat, amelyeket sokan — még a párttagok közül is —- elégte­lennek tartanak. A cél — írja a lap — a „modern szocializmus” megvalósí­tása. A Le Figaro című francia lap részle­tesen foglalkozik a magyar gazdaság , kiútkeresésével. Úgy vélekedik, hogy a jelenlegi reformtörekvések fő iránya a gazdasági életbe való állami beleszólás csökkentése. A Financial Times rámutat, hogy Magyarország számára elengedhetet­len „a gazdasági elmozdulás”. Ennek jeleként említette „a kelet-európai mér­cével mérve egyedülálló társasági tör­vény előkészítését”, s azt, hogy a kor­mány „a versenyt a gazdaság lényeges elemének tekinti”. Az AP amerikai hírügynökség sze­rint sók magyar meggyőződése, hogy a gazdasági reformnak nagyobb politi­kai nyíltsággal kell együttjárnia. LItait arra, hogy az MSZMP az országos pártértekezletre készült határozatter vezetben magára vállalta a felelősséget a gazdasági nehézségekért, és politikai reformokat javasolt. Értékelése szerint azonban a tervbe vett politikai refor­mok „nem eléggé mélyrehatóak”. PARLAMENTI BIZOTTSÁG VITATTA MEG: Az alapkutatás is húzóágazat Berend T. Iván tájékoztatója A hazai kutatóintézetekben, egyete­meken folyó alapkutatások helyzetét tárgyalta meg tegnapi ülésén az Or­szággyűlés kulturális bizottsága az MTA budapesti. Roosevelt téri székhá­zában. Horn Péter elnökletével. A kép­viselőknek Berend T. Iván akadémikus, az MTA elnöke adott rövid tájékozta­tást az MTA történetéről, felépítéséről, továbbá feladatairól, amelyeknek 1986 óta egyik legfontosabbika az ország­ban folyó alapkutatási tevékenység irá- nyítása-koordinálása, illetve az ehhez kapcsolódó Országos Tudományos Kutatási Alap (OTKA) pályázatok gondozása. Utalt annak a szemléletnek a veszé­lyeire, miszerint az alapkutatás helyett hazánkban elsősorban az alkalmazott kutatásokra és a licencvásárlásokra kellene nagyobb erőforrásokat fordíta­ni. Felhívta a figyelmet arra, hogy szín­vonalas alapkutatás nélkül megszűnik a külföldi eredmények befogadásának, szellemi hasznosításának lehetősége,, hazánk kikerül a tudomány nemzetkö­zi vérkeringéséből, s a magyar tudo­mány elveszti eddigi eredményei alap­ján kialakult rangját. Az alapkutatá­sok csak látszólag öncélúak. Megtérü­lésük ugyan az alkalmazott kutatásé­nál jóval hosszabb átfutási időt vesz igénybe, nélkülük nem születhettek volna meg azok az eredmények, ame­lyekei például a mezőgazdasági fajta­nemesítésben, a gyógyszerkutatásban vagy éppen a számítástechnikai prog­ramok exportjában elértünk. A számítások bizonyítják, hogy az alapkutatásba befektetett összegek már a szerzői és licencdíjak bevételéből is bőségesen megtérülnek, s nem vélet­len — mondotta —, hogy a fejlett or­szágok e területen mindenütt megnö­velték a költségvetési ráfordításokat. A társadalmi-gazdasági kibontakozás meghatározó kérdése: mennyire érvé­nyesül hazánkban a gyakorlatban is az a felismerés, hogy az alapkutatás húzó­ágazat, továbbá, hogy ennek megfele­lően változásra van szükség e tevékeny­ség finanszírozásában is. Ma Magya­rországon a költségvetés mindössze 0,7 százalékát fordítják kutatásra, míg a fejlett országokban például 5—8 száza­lékát. Hazánkban a kutatóintézetek működési költségeinek így esupán 21 százalékát fedezi a költségvetés, a töb­bit saját bevételeikből teremtik elő. Az önfenntartás kényszere miatt félő, hogy egyre több olyan feladatot vállal­nak, amely alaptevékenységüktől elté­ríti őket. Gondot jelent az is, hogy a nagy tudós-kutató egyéniségek mind­inkább külföldön tudják csak az alap­kutatásaikat végezni, s veszélybe kerül a magyar kutatógárda megtartása. Emlékeztetett rá, hogy az MTA el­nökségének korábbi állásfoglalásai­ban. mind a mostani közgyűlésen meg­fogalmazódott: az 1990-es évekre foko­zatosan el kell érni, hogy a mai 21 szá­zalékos arány megkétszereződjön. Ah­hoz, hogy az alapkutatások a korábbi­nál hangsúlyosabb támogatásban ré­szesüljenek — hangsúlyozta az MTA elnöke —, szükséges lenne, hogy az Országgyűlés is felkarolja az alapkuta­tások ügyét, s a Parlament a jövőben döntő szerepet kapjon a kutatásfinan­szírozás költségvetésének meghatáro­zásában. Ehhez kérte a kulturális bi­zottság támogatását is. Fejlődik az idegenforgalom Tegnap Esztergomban — Nyers Rezső elnökletével — ülést tartott az Országgyűlés kereskedelmi bi­zottsága. A testület — Andrikó Miklós kereskedelmi államtitkár­nak és Sághy Vilmosnak, a Közép- Dunavidéki Intéző Bizottság elnö­kének tájékoztatója alapján — ha­zánk idegenforgalmi fogadóképes­ségének helyzetét, fejlesztésének le­hetőségeit vitatta meg. A bizottság tagjai elé került .írá­sos összesítés szerint a VII. ötéves terv eddigi időszakában dinamiku­san fejlődött idegenforgalmunk, és az ebből származó bevétel számot­tevően hozzájárult az ország fizeté­si mérlegének javításához. Az írásos előterjesztéshez And­rikó Miklós fűzött szóbeli kiegészí­tést. Friss adatokkal bizonyította, hogy az idén tovább növekedett idegenforgalmunk. Négy hónap alatt — a tavalyi év hasonló idő­szakához viszonyítva— 6,1 száza­lékkal emelkedett a beutazók szá­ma Dollárban számolt konvertibi­lis devizabevételünk 50 százalék­kal múlta felül a tavalyit. A vi­lágútlevél kiadásának hatására az első negyedévben négyszeresére növekedett a nyugatra utazó ma­gyarok száma. Az idegenforgalom kiadásai olyan mértékben emel­kedtek, hogy azt a bevételek nem .tudták ellensúlyozni. A többlet- költségek a világútlevél bevezeté­sével függnek össze. Az államtitkár szólt arról is, hogy az ország iránt a vártnál is nagyobb nemzetközi érdeklődés miatt a kormány ismételten foglal­kozott az idegenforgalom távlati fejlesztésének stratégiájával, és fel­hatalmazta az arra illetékes szerve­ket, hogy maximálisan 250 millió dollár külföldi hitelt is felhasznál­janak a szállodahálózat bővítésére. Az elmúlt hónapokban felgyorsult szervezőmunka révén 5 új szálloda építésének előkészítése olyan stá­diumba jutott, hogy ezek kivitele­zése optimális esetben még az idén megkezdődhet a fővárosban. And­rikó Miklós kiemelte, hogy Ma­gyarországot ma már idegenfor­galmi versenytársként jegyzik kül­földön, s e konkurenciával csak a szükséges és tervezett fejlesztések ütemének felgyorsításával tudunk szembenézni. A vita összegzéseként Nyers Re­zső arra mutatott rá, hogy a terv­időszak végére az eredetileg terve­zettnél lényegesen nagyobb bevéte­le származik népgazdaságunknak az idegenforgalomból. Éppen ezért a kereskedelmi bizottság javasolja a kormánynak, hogy az eddiginél jobban és gyorsabban aknázza ki az idegenforgalomban rejlő továb­bi lehetőségeket, és nyújtson segít­séget azoknak az akadályoknak az elhárításához, amelyek késleltetik a fejlesztési elképzelések megvaló­sítását. így például növelni kell a vállalatok és a tanácsok érdekelt­ségét a fejlesztésekben. Hasznos lenne annak engedélyezése, hogy 30 százaléknál kevesebb hazai tőke bevonásával is alakulhassanak ve­gyes vállalatok. V ásárnyitás (Folytatás az 1. oldalról.) a vásárlóért, másrészt pedig azért, mert a marketing-lehetőség révén a hazai szakemberek azonnal tájékozódhatnak a világpiac árukínálatáról. A BNV te­hát egyszerre kirakata a magyar áruk­nak, reklámja a magyar szellemnek, de ugyanakkor betekintést enged azok számára, akik a műszaki fejlődés jövő­képét is képesek kiolvasni az idehozott berendezésekből, gépekből. A május 18—26. között nyitvatartó tavaszi BNV nem a felületes szemlélő­nek ígéri az igazi látnivalót. Jóllehet embere válogatja, hogy ki mit keres, mit vesz észre a vásárváros kínálatából, Tartható-e a (Folytatás az I. oldalról.) Bcreczkiné Viola Erzsébet a Magyar Nők Országos Tanácsa képviseletében annak adott hangot, hogy a családi pótlék emelése lenne a jobb megoldás, a „0” kulcs nem tesz különbséget a családok rászorultsága között. Sokan nem értik mondta , hogy ilyen nagy feszültséget okozó kérdésben mi­a rendezők szándéka nyilvánvaló: arra törekedtek, hogy a vásár 101 ezer négy­zetméterén — 30 ország 2034 kiállítójá­nak termékeiből — a legjelentősebb árucsoportok a figyelem középpontjá­ba kerüljenek. Ami a hazai résztvevőket illeti, ér­deklődésre tarthat számot a Taurus új radiál abroncsa, a Danubia Szerszám- gépgyár új gépe, a Híradástechnikai Szövetkezet kábeltelevíziós állomása, amely 23 tévé- és 24 rádiócsatorna egyidejű átvitelére alkalmas, vagy az Ikarus—Volkswagen kooperációban készített kis autóbusz, hogy csak néhá­nyat emeljünk ki a megnéznivalók so­kaságából. 15 százalék? ért nem lehetett gyorsabban intézked­ni. Rév Lajos, a Fogyasztók Országos Tanácsának elnöke összefoglalójában elmondta, hogy a FŐT álláspontja vál­tozatlanul az: nem sértve a vállalati önállóságot, továbbra is meg kell talál­ni a felügyeleti, ágazati, hatósági esz­közöket az indokolatlan árnövelési tö­rekvések fékentartására.

Next

/
Oldalképek
Tartalom