Petőfi Népe, 1988. május (43. évfolyam, 103-129. szám)

1988-05-18 / 117. szám

IDŐJÁRÁS Előrejelzés az ország lerülelére ma estig: Gyakran lesz erősen felhős az ég. Helyi zápor, zivatar várhatő. Időnként megélénkül a déli. délnyugati szél. A várható legmagasabb nappali hőmérséklet szerdán 20—25 fok között alakul. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XLIU. évf. 117. szám Ára: 1,80 Ft 1988. május 18., szerda ELŐKÉSZÜLETEK A NEMZETISÉGEK KONGRESSZUSAIRA Küldöttválasztás Dunaegyházán Az esztendő végén tartják ötéven­ként esedékes kongresszusukat a ha­zánkban élő nemzetiségiek. Bács- Kiskunban összesen 54 küldöttet vá­lasztanak meg május 16-a és június 6-a között a délszlávok, a németek és a szlovákok. Hétfőn Garán (ide jöttek el a vaskútiak és a bácsszent- györgyiek is), Nemesnádudvaron és Dunaegyházán tartottak jelölőgyü- lést, majd szavaztak. Az utóbbi tele­pülésre látogattunk el. Több mint tíz esztendeje, 1977-ben nyilvánította az UNESCO múzeumi világnappá május 18-át. E napon elő­adásokkal, filmvetítésekkel, gyerek­foglalkozásokkal, koncertekkel, be­mutatókkal és természetesen kama­rakiállításokkal ünnepelünk. Ma in­gyenes a múzeumlátogatás. Két mon­datban ez a tömör helyzetkép május 18-ról. És bővebben? Amikor erre a rövidke írásra ké­szültem, felhívtam néhány múzeumot és cgy-két illetékest. Először azt gon­Nemzeti Zászló Kalocsának Bács-Kiskunban 1987-ben egy-egy lakos átlagosan 3859 forint értékű társadalmi munkát végzett, ez mintegy két és félszerese az országos átlagnak. Kalocsán az összes társadalmi munka értéke meghaladta a 139 millió forintot, így a lakosonkénti átlag nem kevesebb, mint 6923 forint. A Hazafias Népfront Országos Tanácsa méltán adományozott tehát Nemzeti Zászlót Kalocsa városának az országos telepü­lésfejlesztési versenyben elért eredményeiért. A Nemzeti Zászló ünnepélyes átadá­sára tegnap délután került sor. Nyírádi Jánosné, a Hazafias Népfront városi bizottságának titkára köszöntötte a je­lenlevőket, az elnökségben helyet fog­laló Medgyessy Pétert, az MSZMP KB tagját, a Minisztertanács elnökhelyet­tesét, dr. Szabó Miklóst, az MSZMP Bács-Kiskun megyei Bizottságának el­ső titkárát, dr. Gajdócsi Istvánt, a me­gyei tanács elnökét, dr. Tóth Antal or­szággyűlési képviselőt, dr. Dankó Lász­ló érseket, Inzser Ottót, a HNF Orszá­gos Tanácsának titkárát. A rendezvényen Szalóki István, a Kalocsai Városi Tanács elnöke ismer­tette azokat az eredményeket, melyek lehetővé tették az ünnepi esemény meg­tartását. Ezt követően Medgyessy Péter szólt a jelenlevőkhöz. Mint elmondotta, je­lenlegi gazdasági helyzetünkben na­gyobb mértékben kell támaszkodni az öntevékenységre, hogy teljesülhessenek a tervek. A miniszterelnök-helyettes tá­jékoztatást adott arról, hogy az 1987- ben hazánkban végzett 20 milliárd fo­rint értékű társadalmi munka az összes tanácsi kiadás tizedrésze. Ám — mint kiemelte — ennél talán fontosabb az az óriási erkölcsi erő, ami az embereket arra készteti: tegyenek valami haszno­sat környezetükért. Ezért is fontos jól megbecsülni az önzetlenül dolgozókat. A kalocsai példa a mostani időszakban különösen lényeges, mert a közömbös­ség helyett tettvágyat, s az olykor ta­pasztalható várakozás helyett a cselek­vési szándékot bizonyítja. Ezután Medgyessy Péter nagy taps közepette átadta a Nemzeti Zászlót Szalóki Ist­ván tanácselnöknek. Ezt követően Miskolczi János, a ka­locsai városi pártbizottság első titkára méltatta a városban és környékén élő emberek tenniakarását, áldozatkészsé­gét. A sok munka egyik bizonyítéka az a felújított úttörőház, mely a zászlóáta­dás színhelyéül is szolgált, s melyet ez alkalommal avattak föl ünnepélyesen. A településfejlesztés érdekében vég­zett eredményes munkájáért az esemé­nyen a megyei tanács és a HNF megyei bizottsága Településfejlesztési Emlék­érmet adományozott az MN kiképző- központnak, a 619. sz. szakmunkás- képző intézet tanulóinak és Párdányi Miklósnak, a Dunamenti és Kiskunsá­gi Vízgazdálkodási Társulat kirendelt­ségvezetőjének. A Hazafias Népfront Országos Titkársága Kiváló Társadal­mi Munkáért plakettjét kapták a Dó­zsa György Mezőgazdasági Szakkö­zép iskola tanulói. A népfront megyei bizottsága Antal Géza plébánost a Ki­váló Társadalmi' Munkás kitüntetés­ben részesítette. Az ünnepség az Ének-Zenei Általá­nos Iskola énekkarának és táncegyüt­tesének, valamint a Kalocsai Népi Együttes műsorával zárult. V. Z. A zászlóátadás pillanata. Az ünnepi esemény résztvevői. (Méhesi Éva felvételei) Jó előre megérdeklödtem, hogy hol lesz a küldöttválasztás, de enélkül is biztosan odataláltam volna. Ünneplőbe öltözött asszonyok, férfiak siettek a tanácsháza felé néhány perccel 6 óra előtt. — Nagyon meg kell fontolnunk, hogy kit választunk meg küldöttnek. Olyan emberre van szükség, aki nemcsak a kongresszus néhány napján, hanem a követke­ző esztendőkben is hűségesen képvisel bennünket — mondta megfontoltan Dudla Imre, akivel a bejáratnál futottam össze. — Gondolkoztam a dolgon, el is döntöt­tem már, hogy kikre adom a voksomat. Olyan emberekre szavazok, akiknek eddig is minden gondolata a község boldogulása és az itt élő szlovákok sorsa volt. Ha visszagondolok, úgy vélem, az egész gyűlés alaphangulatát kifejezték ezek a szavak. A Hazafias Népfront elnöke, Béla Imréné örömmel állapította meg, hogy a nem­zetiségiek egyre nagyobb nyilvánosságot kapnak. Dunaegyházán megvannak a fel­tételek jogaik érvényesítéséhez. Nagy előrehaladást jelent a nemzetiségi hagyomá­nyok megőrzésében, hogy nemrég tájházat nyitottak, melyről messze vidékeken is az a vélemény, hogy kiemelkedő értékű gyűjteményt tartalmaz. Az anyanyelv hasz­nálatáért azonban még sokat kell tennünk — mondta határozottan a népfrontel­nök. — Abban azért mi is hibásak vagyunk, ha a gyerekek nem jól beszélnek szlová­kul — szólt közbe Benedikti Sándor. — Elsősorban otthon, a szülői házban kell az anyanyelvűnket megtanítani. Én azt ajánlom, hogy mindig tótul beszéljünk a gyere­kekkel. — Sanyi bácsinak kétségtelenül igaza van—helyeselt Csorba Sándor. — De mit tegyek én? Az enyimek régen kirepültek a házból. Hét végén jönnek ugyan a kisuno- kák, de ez arra kevés, hogy a beszédet gyakoroljam velük. Jó lenne valami megol­dást találni! — Nem szabad lemondani egyetlen fiatalról sem — hangzott Kustár Dániel ag­rármérnök véleménye. — Az intézményi hálózat megvan, az óvodáktól kezdve a tanítóképző főiskolákig, sőt az egyetemig is. Akiknek mégsincs alkalmuk megta­nulni anyanyelvűnket, azok számára indítsunk nyelvtanfolyamot. A felnőtteknek is. A nyelvtudás olyan érték, melyet megszerezni sohasem késő. i — Nagyon jók a nyári táborok — fűzte hozzá Szurma Imréné, a községi párt- alapszervezet titkára. — Néhány éve még lasszóval kellett fogni a gyerekeket, örül­tünk, ha négy-öt jelentkező akadt. Amióta kezd rangja lenni a nyelvismeretnek, szívesen mennek. A táborban a tanuláson kívül vonzó, játékos program várja őket. — Bővíteni kellene a külföldi kapcsolatokat —javasolta Petrik Imréné iskola- • igazgató. — Sokat jelentene, ha találnánk egy szlovákiai testvérközséget. Számos hozzászólás, javaslat után a kongresszusi küldöttek megválasztása kö­vetkezett. A jelenlévők Huszárik Béla tanácselnöknek és Tóth Gusztáváé szlovák nyelvtanámőnek szavaztak bizalmat, mégpedig egyhangúlag. Mindketten példa­mutatóan jártak el eddig is az ügyeikben, és az sem mellékes, hogy tökéletesen beszélik anyanyelvűket, és jól tudnak érvelni — tették hozzá az ajánlók. Mint az országos választmány tagja, Tóth Imre képviseli még a községet a kongresszuson, Szabados Sámuelné vb-titkár pedig meghívottként vesz részt. A jó hangulatú összejövetel záróakkordjaként dr. Alt Gyula, a szlovák szövetség titkára emelkedett szólásra, aki elmondta, hogy a gazdasági nehézségek ellenére is bizakodó a szlovák nemzetiség hangulata. Érzik, hogy a párt és a kormány számít rájuk, ezért szívesen veszik ki részüket a kibontakozási program megvalósításából, így tesznek a dunaegyházi emberek is, akik példamutatóan teljesítik kötelezettsége­iket mind az állam, mind saját nemzetiségük iránt. Ápolják és őrzik népi hagyomá­nyainkat, a híres táncegyüttes mellett nemrégen énekkárt is alakítottak. Hollósy Tiborné, a szövetség művelődési referense még hozzáfűzte a titkár szavaihoz, hogy jó lenne a közeljövőben egy színjátszó csoportot alakítani, hiszen minden adottsá­guk megvan hozzá. Gál Zoltán Csendes ünnep vásárnyitás A telepesek lőnek, Rabin sajnálkozik Ma nyitja kapuit a Budapesti Nem­zetközi Vásár. Az esemény az évtizedek óta jegyzett európai szakvásárok hie­rarchiájában kétségtelenül előkelő he­lyet vívott ki. A BNV rangja és szerepe éppen azáltal erősödött, hogy a rende­zők felismerték: a nemzetközi igények­hez való alkalmazkodás és a magyar gazdaság eredményeinek a felmutatása egyaránt fontos a talpon- és piaconma- radás érdekében. Azokban az országokban, köztük Magyarországon is, ahol a gazdasági teljesítőképesség legfontosabb mércéjé­nek az exportot tekintik, különösen fontos a szakvásárok sikere. Egyrészt azért, mert a hazai és a külföldi áru közvetlenül, egymás mellett versenyez (Folytatás a 2. oldalon.) Jichak Rabin izraeli hadügyminiszter „mély sajnálkozásának” adott hangot amiatt, hogy a megszállt területeken sok izraeli települést hoztak létre az „arabok által sűrűn lakott körzetekben”. A dél-izraeli arab városban tartott hétfő esti munkapárti gyűlésen Rabin megál­lapította: „ezek a telepek a legcsekélyebb módon sem erősítik Izrael állam bizton­ságát. Ezek egyfajta befejezett tényként csak arra szolgálnak, hogy erősítsék nagy-lzrael ideológiájának híveit”. Napokkal korábban Dán Somron vezérkari főnök azt hangoztatta, hogy a telepesek szélsőséges mozgalmai állandó feszültség- és konfrontációforrást jelentenek, s jórészt miattuk nem sikerült mindeddig lecsil­lapítani a palesztin tiltakozást. A jeruzsálemi bíróság tegnap tíz nappal meghosszabbította egy izraeli telepes előzetes őrizetét. Iszrael Zeev két hete agyonlőtt egy palesztin pásztort, mert úgy -vélte, hogy annak a földjéhez túl közel legelő juhnyája „veszélyeztette biztonsá­gát”. A FOGYASZTÓK ORSZÁGOS TANÁCSÁNAK NAPIRENDJÉN: Tartható-e a 15 százalék? Az adóreformmal együttjáró árváltozásokról tájéko­zódott keddi ülésén — a Hazafias Népfront székházában — a Fogyasztók Országos Tanácsa. Miként Lugosi La­jos, a FŐT árszakértői bizottságának elnöke vitaindítójá­ban elmondta: az 1988-ra számított 15 százalékos fo­gyasztói árszínvonal-növekedésből a január 1-jével, illet­ve az első negyedévben életbe lépett ármódosításokkal — mintegy 8 százalékot „érvényesítettek” a gazdálko­dók. Többen is hangsúlyozták: megfelelő intézkedések ese­tén tartható a 15 százalékos árszínvonal-mövekedés. Ezt arra is alapozzák, hogy vannak a gazdaságban az infláci­ós nyomással ellentétes hatások is. Az árak 22 százaléka még hatóságilag rögzített, s a szabadáras kategória csak­nem felénél a bejelentési kötelezettség, valamint az ár­konzultáció határt szabhat az indokolatlan áremelési törekvéseknek. Spilák Ferenc kereskedelmi miniszterhelyettes hozzá­szólásában kiemelte: a felügyeleti, ágazati, hatósági esz­közökön túl nem becsülhető le a piac árnövekedést korlá­tozó szerepe. A vásárlások visszaesése a termékek egy részénél már ma is igazi kereskedésre szorítja a kereske­delemmel foglalkozó szervezeteket. Az áralkuk során olyan feltételeket érhetnek el a termelőknél, melyek révén ők is kedvezőbb árakon kínálhatják a termékeket a fo­gyasztóknak. Több kereskedelmi vállalat a forgalom nö­velése érdekében saját terhére véglegesen vagy időszako­san leszállította nem egy cikk árát. így például a Buda­pesti Ruházati Bolt .Válíalat-anyagi áldózat vállalásával, árrése terhére ÁFA felszámítása nélkül kínálja a csecse­mőruházati termékeket. A gyors vállalati reagálás példá­ja, hogy a Skála-Coop már januárban megkezdte a cse­csemő-, kamasz- és bakfisruházatnál az árleszalláításo- kat, az áraránytalanságok megszüntetését; igaz, ennek fedezetét más termékek árának emelésével teremtették meg. Elénk vita bontakozott ki a csecsemőruházati cikkek árának nagyarányú emelkedésével kapcsolatban. Szé­kács Anna, a Pénzügyminisztérium adóreform-bizottsága titkárságának vezetője elmondta, hogy az adóreform be­vezetése előtt számításokat végeztek a csecsemőruházati termékek, bébiételek, gyermekbútorok áremelkedésének várható hatásáról. Az árnövekedések ellentételezése ér­dekében emelték a családi pótlékot. Az idei tapasztalatok azonban azt mutatták, hogy ez nem elegendő. A Pénzügyminisztérium már az Országgyűlés tavaszi ülésszakára elkészítette javaslatát a további kompenzáci­óra, de az alaposabb előkészítés miatt várhatóan június­ban dönt a Parlament az ellentételezés formájáról, mérté­kéről. Két változat szerepel a tervek között: vagy a csalá­di pótlék további emelése, vagy a jelenlegi 25 százalékos helyett a „0” százalékos ÁFA-kulcs bevezetése ezeknél a termékeknél. (Folytatás a 2. oldalon.) dolták, összekevertem a múzeumi hónapot a múzeumi világnappal. Nem túl örvendetes, hogy a művelő­dés területén szolgálatot tevők ilyes­mit kérdeztek vissza a telefonvonal másik végéről. Az azonban tény: nem kevert össze senki semmilyen dátu­mot; ma akárhogy is nézzük, múzeu­mi világnap van. Széles e megyében pedig egyetlenegy program sincs, amely ennek jegyében zajlana. Ha na­gyon'akarnánk, bizonyára találnánk alibi-rendezvényeket, melyekre rá­foghatnánk, hogy nos, ezek kimon­dottan erre a napra készültek! Példá­ul a Leskowsky-koncert a hangszer­múzeumban, vagy a minap nyílt kiál­lítás a Cifrapalotában ... Be kell vallani töredelmesen, ma Bács-Kiskunban nincs különösebb ünnepük a múzeumoknak. Ha csak valaki ebben a szent órában el nem indul megismerkedni a vitrinekben látható tárgyakkal, a múlt emlékei­vel, ha csak a gyerekek nem sietnek a Szórakaténuszba. ha csak a nyugdí­jasok nem sétálnak el a századvégi iparművészeti remekeket megcsodál­ni a Kecskeméti Galériába. Remény­kedjünk: lesznek, akik a múzeumi vi­lágnapon saját maguk szerveznek programot — saját maguknak. Igaz is, aki művelődni, tájékozódni akar, kerekedjen csak fel! Miért kellene várni a hívó szóra, a különféle meghí­vókra? Magam is így teszek. Bepóto­lom eddigi mulasztásaimat, ahová még nem jutottam el. ma elmegyek. Remélhetőleg a kapuk nyitva lesz­nek. Szerettem volna biztatóbb sorokat róni, izgalmas eseményekről beszá­molni, de mint a fenntiekből már ki­derült, ez ezen a múzeumi világnapon elmarad. Vagy mégsem? Épp az imént bontottam fel azt a levelet, me­lyet Budapesten adott postára a kalo­csai múzeumigazgató, dr. Bárth Já­nos. Lengyelországba menet tájékoz­tatott levelében arról, hogy ma nyílik meg Krakkóban az a kiállítás, ahol Kalocsa népművészetét ismerheti meg a lengyel közönség. Ez a tárlat a közelmúltban Tamowban járt. Jókor jött a levél. Végre egy olyan program, amely valóban a múzeumi világna­pon történik. Bár nem szűkebb ha­zánkban, hanem egy „kicsit” távo­labb. Ha körülnéznénk a nagyvilágban, lehet, hogy találnánk még megyei programokat? Ünnepeljünk hát! Borzák Tibor AKADÉMIKUS ELŐADÁSA A MŰSZAKI HÓNAP KERETÉBEN Kibontakozás és fejlesztés Hétfőn délután Kiskunhalason tartották a 23. műszaki hónap egyik, igen nagy érdeklődést keltett rendez­vényét. A Neumann János Számitó- géptudományi Társaság kiskunhala­si intézőbizottsága meghívására Vá­mos Tibor akadémikus, az MTA Számítástechnikai és Automatizálá­si Kutató Intézetének igazgatója tar­tott előadást „Kibontakozás és mű­szaki fejlesztés” címmel a Hazafias Népfront kongresszusi termében. Magyarország helyzete azért többszörösen kritikus jelenleg mondotta bevezetőül Vámos Tibor, mert egyidőben él át krízist a világ — pontosabban a világpiac , a kelet-európai országok és maga ha­zánk is. Emellett a változások szük­ségességének késői felismerése is rontotta pozícióinkat az elmúlt években. Későn döbbentünk rá, hogy a világban felgyorsult a mű­szaki fejlődés, és hallatlan mérték­ben felértékelődött a szellemi mun­ka, a specifikus szaktudás. Sokáig nem tettünk semmit az elmaradott infrastruktúra fejlesztése érdekében sem, holott a felvett hitelek egy ré­szét célszerűbb lett volna korsze­rűbb telefon- és úthálózat építésére fordítani. Halogattuk a szerkeze­tátalakítást, s olyan ágazatokat, üzemeket fejlesztettünk, amelyek termékei nem versenyképesek a nemzetközi piacon. A műszaki fejlesztést illetően Vá­mos Tibor hangsúlyozta, hogy a magyar kutatólaboratóriumokban jobbnál jobb ötletek születnek. A lemaradás a világtól a megvalósí­tás, a termék előállítása során lesz egyre nagyobb. Hiányzik nálunk az üzleti háttér, azok a szervezeti kere­tek, amelyek kutatókat, gyártókat, forgalmazókat valódi kooperációra kényszerítenének. Ilyen okok ma­gyarázzák például, hogy reménye­inkkel szemben Magyarország mégsem lett „nagyhatalom” a szoftver-piacon, bár kitűnő számí­tástechnikai szakemberei vannak. Hazánk akkor fejlődhet, mon­dotta Vámos Tibor, ha képes meg­változtatni gazdasági és társadalmi struktúráját, és sikerül a jövőben az európai integrációba bekapcsolód­nia. Ez nem könnyű folyamat. Tár­sadalmi konfliktusokkal is jár, de minél később kezdünk hozzá, e konfliktusok annál súlyosabbak le­hetnek. Az előadás után a hallgatóságból többen kérdéseket tettek fel Vámos Tibor akadémikusnak, egyebek kö­zött az értelmiség értékadó szerepé­ről, a politikai intézményrendszer korszerűsítéséről és a műszaki fej­lesztés jelenlegi pénzügyi lehetősé­geiről. M. Á.

Next

/
Oldalképek
Tartalom