Petőfi Népe, 1988. április (43. évfolyam, 78-102. szám)
1988-04-05 / 80. szám
1988. április 5. • PETŐFI NÉPE • 3 KITÜNTETÉSEK A FELSZABADULÁS ÜNNEPÉN t A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsától Miskó István, a Tiszakécs- kei Városi Tanács elnöke kiemelkedő közéleti és gazdasági munkájáért Szocialista Magyarországért Érdemrend kitüntetést kapott. A Magyar Népköztársaság Kardokkal Díszített Csillagrendje kitüntetést vette át dr. Neichel László kecskeméti rendőr ezredes és Siha János kiskunhalasi ezredes. A Magyar Népköztársaság Csillagrendjével tüntették ki Erdélyi Ignácot, a Fogyasztási Szövetkezetek Bács- Kiskun Megyei Szövetségének elnökét. Április Negyediké Érdemrend kitüntetésben részesült dr. Egyedi Ernő, a megyei tanács szervezési és jogi osztályának vezetője, dr. Mándics Mihály, a Csávolyi Általános Művelődési Központ igazgatója, községi tanácstag, és Szabó Sándor, az MSZMP Bács- Kiskun Megyei Oktatási Igazgatóságának módszertani csoportvezetője. A szolgálat terén végzett eredményes munkája elismeréseként a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa Kiváló Szolgálatért Érdemrendet adományozott Modok Imre rendőr alezredesnek és Kovács Ferenc rendőr századosnak. A Munka Érdemrend arany fokozatát kapta: dr. Burányi László, a Kiskunsági Erdő- és Fafeldolgozó Vállalat igazgatója, dr. Bányai Endre, a Magyar Nemzeti Bank Bács-Kiskun Megyei Igazgatóságának vezetője, Bleier József, a Gemenci Erdő- és Vadgazdaság területi vezető fővadásza, dr. Bohner József, a Bajai Városi Tanács osztály- vezetője, Budai István, a Tiszakécskei Solohov Tsz elnöke, Dezsőfi Istvánné, a Kecskeméti Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Gépgyártó Vállalat osztályvezetője, dr. Domokos Zoltán, a kecskeméti Alföld Mezőgazdasági Szakszövetkezet elnöke, Ottoványi Ferenc, a Kalocsai Kaloplasztik Műanyag- és Gumiipari Vállalat igazgatója, Szabó Lajos, az Április 4. Gépipari Müvek vezérigazgatója, Szakolczai Pál, az MSZMP Bács-Kiskun Megyei Bizottságának titkára és Szeitz Adám, a Kiskunhalasi Vörös Szikra Tsz elnöke. A Munka Érdemrend ezüst fokozatát vette át: Bajzák Béla, a Kecskeméti Sütő- és Édesipari Vállalat igazgatója, Beálló Sándor, a Petöfiszállági Petőfi Tsz elnöke, Bévárdi Pál, a Dunapataji Új Élet Tsz elnöke, dr. Bognár Lajosné, a Hazafias Népfront Bács-Kiskun Megyei Titkárságának titkárhelyettese. Buzogány Lajos, az OTP megyei igazgatóságának osztályvezetője, Czuczor Lászlóné, a Szalkszentmártoni Petőfi Tsz főkönyvelője, dr. Csefkó Mátyásáé, a Kiskőrösi Petőfi Sándor Városi Könyvtár igazgatóhelyettese, Csombok Imre, a Kőolaj- és Földgázbányászati Vállalat Kiskunsági Üzemének üzemegység-vezetője, dr. Csorba Gyula, a Bács-Kiskun Megyei Kiszöv Jogi Irodájának vezetője, Fábián Gézáné, a Bajai Csökkent Munkaképességűek Vegyesipari Szövetkezetének elnöke, dr. Harajka István. Bács-Kiskun megyei főügyész, Hóhért István, a Bácsbokod és Vidéke Áfész áruházvezetője, Kab- debó Péter, a Bácska Bútoripari Vállalat igazgatója, Katona Sándor, a Csó- lyospálosi Kunság Mezőgazdasági Szakszövetkezet elnöke. Földvári István, a Bajai Épületasztalos- és Faipari • Czuczor Lászlóné, a Szalkszentmártoni Petőfi Tsz főkönyvelője átveszi a kitüntetést dr. Gajdócsi Istvántól, a megyei tanács elnökétől. • A kitüntetettek egy csoportja. Vállalat igazgatója, Kiss István, a Tataházi Petőfi Tsz elnöke, országgyűlési képviselő, Kubovics Imre, a Baja és Vidéke Áfész boltvezetője. Madár István, a Solti Általános Iskola igazgatója, országgyűlési képviselő, Molnár László, a Kiskunhalasi Szüts József Általános Iskola igazgatója, Nagy István, a Kecskeméti Törekvés Tsz brigádvezetője, Obádovics László, a Bajai Sütő- és Édesipari Vállalat autószerelője, Sőreg Dénes, a Bács-Kiskun Megyei Beruházási Vállalat műszaki igazgatóhelyettese, dr. Szabó Mária, a Kiskunfélegyházi Városi Tanács osztályvezetője, Tóth Balázs, a Garai Vörös Csillag Tsz állat- gondozója, Varga Gergely, a Duna Tisza Közi Állami Építőipari Vállalat osztályvezetője. Vedelek János, a Kismotor- és Gépgyár Bajai 5-ös Számú Gyárának párttitkára, és Zsigó Ferenc, a Tiszaalpári Tiszatáj Tsz erőgépvezetője. A Munka Érdemrend bronz fokozatát kapta: Baranya Pál, a Kunszentmiklósi Egyetértés Tsz traktorosa, Bartyik József, az Április 4. Gépipari Müvek osztályvezető-helyettese, Bendeczki Ilona, a Nett Konfekcióipari Vállalat varrója, Bleszák Sándor, a Dunapataji Petőfi Tsz brigádvezetője, Boda János, a Kiskunfélegyházi Petőfi Tsz erőgépvezetője. Bozó Lajos, a Kiskunfélegyházi Lenin Tsz párttitkára, dr. Bruszel László, a megyei tanács osztályvezető-helyettese, Czuczi Józsefné, a Kiskunhalasi Népművészeti és Háziipari Szövetkezet varrónője. Csorba István, a Városföldi Állami Gazdaság húsipari kerületi igazgatója, Finta Tibor, a Kalocsai Városi Tanács Költségvetési Üzemének gazdasági vezetője. Forgács Péter, a Kiskunhalasi Baromfifeldolgozó Vállalat igazgatója. Gombaszögi Borbála, a Kalocsakömyéki Agráripari Egyesülés csomagolója, Hajdú István, a Bajai Vágó Béla Politikai Képzési Központ igazgatója, Hajnal Lajosné, a Rubin Ruházati Vállalat szakmai instruktora, dr. Hajnal Lajosné, a Kecskeméti Városi Tanács műszaki osztályának főkertésze, Hangya János, a Bácsbokodi Aranykalász Tsz elnöke, Horváth Ernő, a Dunavecsei Nagyközségi Tanács vb-titkára, Huri Béláné, a Kiskunhalasi Városi -Tanács főmunkatársa (főtanácsos), Hurtony István, a Kisszállási Bácska Tsz szerelőjé.Jarjabka Pálné, a Kiskőrös és Vidéke Áfész osztályvezetője, Kertész Adám, a Petőfi Nyomda ofszetgéptermének csoportvezetője, Kovács Ferencné, a Kecskeméti Parkettagyártó Vállalat árukiadója, Kovács Istvánné, a megyei tanács főelőadója, Kubovics Istvánné, a Vaskúti Községi Tanács vb-titkára, Lovrity Józsefné, a Dunavecsei Béke Tsz osztályvezetője, Matók Józsefné, a Bácsalmási Építő- és Ipari Szövetkezek főkönyvelője, Me- rász Mihály, a MÁV Kecskeméti Vontatási Főnökségének kocsilakatosa, Mészáros Károly, a Kecskeméti Konzervgyár lakatosa, Molnár József, a Kecskeméti Zománc- és Kádgyár műszerész csoportvezetője, Nagy László, a Kiskőrösi Állami Gazdaság kerületi igazgatója, Németh Imréné, a Kiskőrösi Borászati Közös Vállalat raktárvezető-helyettese, Pólyák Ferenc, a Kerekegyházi Dózsa Tsz traktorosa, Radvá- nyi Jenő, az Orgoványi Egyetértés Mezőgazdasági Szakszövetkezet főagro- nómusa, Rigó, István, a Bács-Kiskun Megyei Állategészségügyi és Élelmiszerellenőrző Állomás gépkocsi- vezetője, Róka Miklósné, a megyei tanács csoportvezetője (tanácsos), Sárga Imréné, a Habselyem Kötöttárugyár vágószabásza, dr. Sípos Károly, a Bács- Kiskun Megyei Főügyészség csoport- vezető ügyésze, Szabó János, a Szék- és Kárpitosipari Vállalat csoportvezetője, Szabó Pál, a Kecskeméti Zománc- és Kádgyár csoportvezetője, dr. Tancsa Ferenc, a Bács-Kiskun Megyei Építési és Szerelőipari Vállalat víz- és gázvezeték-szerelője és Virág László, a Helvéciái Petőfi Termelőszövetkezet szőlőmunkása. A fegyveres testületek és a tűzoltóság dolgozói közül is többen részesültek elismerésben felszabadulásunk évfordulója alkalmából. A Haza Szolgálatáért Érdemérem arany fokozatát kapta: Koczur Zoltán honvéd alezredes, Báló Mihály őrnagy, Vörös István hadnagy és Ferik Mihály- né zászlós; dr. Cserháti László munkásőr, nyugállományú megyei parancsnok; Juhász Lajos rendőr törzszászlós, Kasza István zászlós, Csujok László és dr. Paál Elemér őrnagy; Opóczki László pénzügyőr őrnagy; továbbá Kiss Sándor tűzoltó törzszászlós. A kitüntetés ezüst fokozatát vette át: Török László honvéd százados és V. Tóth László törzsőrmester; Kubicsek András és Varga Károly rendőr százados; Haszonics Bea, a Bácsalmási Városi KISZ Bizottság munkatársa, akit a Munkásőrség Országos Parancsnoksága részesített ebben az elismerésben. Ezenkívül nyolcán bronz fokozatot kaptak. Szolgálati Érdemérem 35 év után kitüntetést vett át Lavati Miklós tűzoltó őrnagy. A Szolgálati Érdemérem 30 éves fokozatával tüntették ki Bódog Antal pénzügyőr alezredest, Jurászik ImszIó őrnagyot, Nánási Elemér századost. Bucsek András és Kiss Ferenc főhadnagyot, valamint Szabó Lajos alhadnagyot és Murányi Bálint zászlóst. Az érem 25 évi szolgálatért járó fokozatát Antal Mihály tűzoltó százados és Labád György pénzügyőr hadnagy kapta. Ä Haza Szolgálatáért Érdemérem bronz fokozata kitüntetésben részesült Bódi Tibor és Markella László rendőr százados, Horváth. László és Kotvics István hadnagy, Makányi József zászlós és Márfi György főtörzsőrmester. Ezenkívül a fegyveres testületeknél és a tűzoltóság tagjai körében előléptetésekre, dicséretekre és jutalmazásokra is sor került az évforduló tiszteletére rendezett ünnepségeken. ÜDÜLŐK A VÍZBEN Árvízi körkép Bajáról — Az igazat megvallva, a halászoknak kedvez a magas vízállás — mondja elgondolkozva Aranyos Sándor halkereskedő, amikor a bajai Duna-híd jobb oldali, azaz a dunántúli hídfőjénél levő csárda előtt megszólítom. — Sajnos, az áradásnak csak a lakosság húsvéti halellátása miatt örülhetünk. A Vén- Duna melletti üdülőtelepnek jnajd minden nyaralója víz alatt van. Én lábakra építettem, körülbelül 830 centi- méteres vízállás jöhet baj nélkül. A legtöbb ház azonban ennél jóval alacsonyabban áll. Valóban, minden üdülő, ameddig szabad szemmel ellátok, víz alatt van. Szép látványt nyújt a táj, a napsütésben lágy kontúrokkal tükröződik a fák koronája a fodrozódó vízen. A Duna hajdani festőjének, ifjú Éber Sándornak ecsetjére méltó, szívet-lelket gyönyörködtető panoráma. Idősebb Mihalovics Istvánnak mégis mintha könnyet látnék a szemében. Élete párjával érkezik, nyugdíjasokként együtt hódolnak horgászszenvedélyüknek. Mindennap behajóznak a „szárazföldre”, megnézik, ép-e még a házikó. — Ez a kis üdülő az egyetlen tulajdonunk. Négy éve építettük, tulajdonképpen még nincs is készen, s már kétszer elöntötte a víz. Most derékig ér a szobában, jöjjön, bevisszük, nézze meg maga is. így azután beevezünk, jobban mondva én csak a fotófelszerelésemet dajkálom: a ladik evezőjét nem bíznák avatatlanra, fortélya .van annak. Hát igen, a formás kis építményi csak kívülről szemlélhetjük, csakúgy mint a szomszédos házikókat. — Tegnap itt volt a tanáeselnökhe- lycttes csatlakozik hozzánk Katz Lajos, szintén ladikon. Két-három embert — akik állandóan itt laktak — szükséglakásba költöztettek. Csónakokon szállították el kis vagyonkájukat. Visszatérve a városba jónak láttam a szakembereknél érdeklődni, mire számíthatnak a Baja környéki víkendhá- zak tulajdonosai. A vízügyi igazgatóságon Lehoczky Ákos árvízvédelmi főelőadó volt az ügyeletes.- Elsőfokú készültséget rendeltek el, az azt jelenti, hogy éjjel-nappal ügyeletet tartunk, csakúgy mintÉrsek- csanádon és Mohácson, a másik két védelmi központban. Innen irányítjuk a gátőröket, akik 7-8 kilométerenként a fakadó vizet figyelik. Az árhullám tetőzése úgy 84Ö centiméter körüli vízszinttel várható. A töltések úgy vannak méretezve, hogy a legmagasabb eddig mért vízállásnál, 1037 centiméternél egy méterrel nagyobbat is elviselnek. Ilyen vízre ezer évenként egyszer számíthatunk csak. Az üdülők azonban már 700 centiméternél veszélybe kerülnek, mert az említett gátrendszeren belül vannak. Magyar tankönyv Leningrádban Fordította Fenyős Árpádné Csengődről Igazán tisztelni Tamara Iránom» Zalicse- rát csak az tudja, aki látta: súlyos betegen — szinten beteg férjével együtt — milyen nehéz körülmények között él Csengődön. S Fenyős Árpádnénak — mert így hívják Magyar- országon — így is van arra energiája, hogy Arany János verseket és Fehér Klára-clbcszé- léseket fordítson magyarról oroszra. A versek és elbeszélések fordítása lehetne akár hobbi is. Itt ván azonban előttünk a Ic- ningrádi A. I. Cercen Állami Továbbképző 'Egyetem földrajzi karának írásos bírálata Moholi Károly professzor Magyarország földrajza című tankönyvéről, amit szintén Fenyős Árpádné fordított magyarból oroszra. S a könyv — mint azt a P. G. Szutyagin tanszékvezető professzor aláírásával ellátott dokumentum bizonyítja — „egyik legfontosabb tansegédlete lett a Magyar Népköztársaságban szakismereti gyakorlaton részt vevő szovjet földrajz szakos hallgatóknak. A bírálat a továbbiakban az említett hallgatók „hálás köszönetét” fejezi ki a szerzőnek és a fordítónak. A történtek előzményeire voltunk kiváncsiak. Fenyős Árpád, a Magyar Néphadsereg hivatásos tisztje a hatvanas évek elején a Szovjetunióban, Leningrádban tanult. Itt ismerkedett meg Tamara Zalicsevával, aki a már említett egyetem földrajz szakát végezte. Ösz- szeházasodtak, s 1964-ben Magyarországra költöztek. A férj Kalocsán teljesített szolgálatot, Tamara pedig képesítés nélküli pedagógusként kapott állást Géderlakon. Földrajz szakos tanári diplomát nem volt nehéz szereznie, s időközben elvégezte a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola orosz szakát is. Tanított LJszódon is, ám közben férje leszerelt a Magyar Néphadsereg állományából. Egzisztenciálisan nehéz helyzetbe kerültek, s Csengődre költöztek Tamara néhai apósának megüresedett házába. 1984-töi élnek a községben, ahol az asszony az általános iskolában az orosz nyelvet tanítja. Jelenleg táppénzen van, a fehér köpenyt csak a fotó kedvéért öltötte magára. (Elvégre ez az igazi arca, hisz két évtizeden át tanított Magyarországon.) Munkája, s az említett fordítások mellett felnevelt két gyermeket. Mi adta az indíttatást EGY KISKÖZSÉG NAGY VÁLLALKOZÁSA Új egészségház Harkakötönyben Az ünnepre vehették birtokba a harkakötönyiek új egészségházukat. A község lakói valóban magukének érezhetik az orvosi rendelőt, hiszen építéséből a falu apraja-nagyja kivette a részét. Erre fordították a helyi tanács több éves fejlesztési alapját, a településfejlesztési hozzájárulás forintjait, s emellett majd 400 ezer forint értékű társadalmi munkát is végeztek. Még ez sem lett volna elég a megyei tanács céltámogatása nélkül. Az egészségház a kisközség eddigi legnagyobb vállalkozása. Az eredmény magáért beszél: a gondosan kivitelezett épület a helyi Egyesülés Termelőszövetkezet építőbrigádjának munkáját dicséri. Látszik, hogy maguknak építették. Ha már belefogtunk — mondják a helybeliek —, olyanra csináltuk, hogy tíz-húsz év múlva is megfelelő legyen. Az itt élő ezer ember egészségügyi ellátásában jelentős előrelépést jeleni az egészségház. A régi, zsúfolt orvosi rendelő négyszeresére bővült. A körzeti orvosi mellett még ebben az évben szeretnék elindítani a fogorvosi, valamint a gyermekorvosi rendelést is kiskunhalasi doktorokkal. Az új rendelőbe folyamatosan érkeznek a berendezések, most várják a korszerű fogorvosi széket. A tervekben egy mini laboratórium is szerepel, ez lehetővé tenné, hogy a kisebb vizsgálatok miatt ne kelljen a városba utazniuk a harkakötönyieknek. L. D. MTI-HÍR: A Duna Budapestnél pénteken tetőzött 728 centiméteres vízszinttel, azóta folyamatosan apad. Az árhullám levonulása lassú, még napokig eltart. A hazai folyókon továbbra is mintegy 2350 kilométer hosszúságban van első-, illetve másodfokú árvízvédelmi készültség. Több mint 2400 ember vesz részt a védekezésben. Ellátják a figyelő és őrszolgálati feladatokat, helyreállítják a megrongálódott töltéskoronát, és figyelemmel kísérik, hol fordulnak elő szivárgások, átázások. Gál Zoltán Grósz Károly-interjú a Pravdában A szovjet és a magyar vezetők április 4-e alkalmából váltott üdvözlő táviratait és Grósz Károlynak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a Minisztertanács elnökének interjúját közli Magyarország felszabadulásának 43. évfordulója alkalmából a hétfőn reggel megjelenő egyetlen szovjet napilap, a Pravda. ) Interjújában Grósz Károly hangsúlyozta, hogy az ország társadalmi-gazdasági fejlesztési programjának végrehajtása következetesen folyik. A magyar dolgozók többsége hisz abban, hogy a kitűzött célok elérhetőek. A lap ezt a gondolatot választotta az interjú címéül is: „A célok elérhetők”. Grósz Károly a nehézségek sorában kitért a külföldi adósságokra, az árak növekedésére, a bérek reálértékének csökkentésére. Az új adórendszer első eredményeinek számbavételét még korainak tartotta, mindazonáltal ismertette annak céljait. A gazdasági mechanizmus további tökéletesítésével kapcsolatban kiemelte a termelés szerkezetének korszerűsítésével, a műszaki fejlesztés meggyorsításával összefüggő feladatokat. A két ország együttműködésének fejlesztési lehetőségeit számba véve Grósz Károly szólt közös vállalatok létesítésének lehetőségéről és rámutatott, hogy sok még a tartalék Magyarország és a szovjet köztársaságok közvetlen együttműködésében is, amint ezt az Ukrajnával, Moldáviával, Grúziával megvalósuló árucsere-forgalom is bizonyítja. — Két dolog — feleli. — Egyrészt a Moholi Károly iránt érzett tisztelet, akinél vizsgáztam a főiskolán, s akit a Bács-Kiskun megyei pedagógusoknak nem kell bemutatni. Másrészt egy leningrádi biztatás. 1975-ben magy ar pedagógusokat kísértem a Szovjetunióba, s jártunk az egyetemen is. Felkerestem régi ismerőseimet a főldrajztanszékcn, akik elmondták, hogy Magyarország földrajzáról nincs megfelelő orosz nyelvű könyv. Minden különösebb megbízás nélkül, szabad időmben elvégeztem a fordítást, amit öt évvel ezelőtt adtam postára, Leningrádba. lavalv vettem hírét, hogy használják a munkámat, aminek természetesen nagyon megörültem. Fenyős Árpádné tehát a munkát önszorgalomból, megbízás, szerződéskötés nélkül végezte. Ha így is van, mindenkeppen honorárium illeti meg, hisz használják a könyvet. Sem ő, sem a férje nincsenek olyan egészségi állapotban, hogy a várhatóan bonyolult nemzetközi ügyintézés terheit magukra vegyék. Az orosz Tamara Ivanovna Zalicseva hazánk hírét öregbítette a nagyvilágban. Megérdemelne az illetékesek segítségét.
