Petőfi Népe, 1988. április (43. évfolyam, 78-102. szám)

1988-04-15 / 89. szám

1988. április 15. • PETŐFI NÉPE • 3 AZ ORSZÁGOS PÁRTÉRTEKEZLETRE KÉSZÜLVE Egyetértés és módosítási javaslatok A Hartai Lenin Termelőszövetkezet kommunistái is megvitatták a napok­ban megtartott párttaggyűlésükön az MSZMP KB állásfoglalás-tervezetét. Lehoczki Henrik, a pártvezetőség titká­ra részletesen elemezte a tervezetet, is­mertetve a vezetőség véleményét is. Koncentrált, kevésbé részletező jelle­gű az állásfoglalás-tervezet, azonban átfogja a teljes mai magyar valóságot. Iránymutató, de korántsem kívánta a Központi Bizottság azt a látszatot kel­teni, hogy egy csapásra minden jelenle­gi gondot meg lehet oldani. Az önkriti­kus elemzéssel egyetért a pártvezető­ség, mint ahogyan azt is fontosnak tartja, hogy a párt vezető szerepe a jövőben is érvényesüljön. A politikai, mozgalmi eszközök megújításához na­gyobb segítséget várnak és ezzel kap­csolatban a konkrétabb megfogalma­zást is igénylik. A vezetőség egyetért azzal, hogy a párton belüli demokrácia kiszélesítése érdekében a felsőbb testületekbe az alapszervezetek delegálhassanak tago­kat. Véleményük szerint ezeknek a kommunistatársaiknak munkáját job­ban figyelemmel kísérhetik, feladatok­kal bízhatják meg, és ha egyikük-mási- kuk tevékenységével nem elégedettek, az alapszervezetnek legyen joga a visz- szahívásra is. A hartaiak igénye, hogy az irányító pártszervek, testületek, ap­parátusok tagjai többször jöjjenek a szövetkezetbe, folytassanak eszmecse­rét velük az időszerű társadalmi, gaz­dasági kérdésekről és informálják pél­dául a párttagságot azokról az apróbb és nagyobb lépésekről, melyekről nap­jainkban csak utólag szerezhetnek tu­domást. Szólt az előadó arról, hogy a kollek­tív felelősség mellett az egyéni, szemé­lyes felelősség is erősödjék. Juhász Jenő főmagtáros hozzászólásában még hoz­zátette: a felelősségre vonásra is szük­ség van. A vezetőség nem ért egyet azzal, hogy a testületek mellett tanácsadó tes­tület is működjék. Ezeknek ugyanis — véleményük szerint — felelőssége nem lenne, viszont a testületek száma növekedne. A vitában felszólaló Konczné dr. Varga Rozália a téesz jog­tanácsosa ugyanezt erősítette, hozzáté­ve: sok minden elvi síkra terelődne a tanácsadók jóvoltából. Adminisztratív módszernek tartja a téesz pártvezetősé­ge, hogy a különböző választásokon minden esetben a tisztségviselőkre ket­tős jelölt legyen akkor is, ha csak való­ban egyikük alkalmas ennek betöltésé­re. Ugyancsak helytelen lenne, ha két ciklus után automatikusan el kellene hagynia tisztségét egy-egy politikai ve­zetőnek. Az indok: egy negyvenéves mérnök tízéves pártmunka után immár ötvenéves korában képtelen lenne visz- szaállni a termelésbe, mert ennyi kiha­gyás után devalválódik szaktudása, a rohamos technikai fejlődéssel pedig a pártmunka mellett nem tud lépést tar­tani. Ezért az alkalmasság döntsön, ne pedig a merev határidő, ami azt is je­lentse, hogy akár két év múlva is vissza­hívható egy vezető és két évtizedig is betöltheti pártfunkcióját bárki, mun­kájának eredményessége szerint. Ehhez viszont nyílt és őszinte, kritikai szelle­mű társadalmi légkörre van szükség. Szabó András tárolóágazat-vezető e témával kapcsolatban mondotta: sok a főállású pártfunkcionárius, Kuruczné pedig azt javasolta: a pártfőiskolán hi­vatásos politikusképzés legyen, ne pe­dig a termelésben dolgozó vezető állá­súak, vagy arra jelöltek politikai képzé­sét lássa el a főiskola. A pártépítés helyzetével is foglalko­zott Lehoczki Henrik. Szerintük a ma­gas tagdíj a fiatalok pártba lépésének is akadályozója. A nyugdíjkorhatár té­makörét is érintette az előadó, mivel ennek emelése a fiatalok elhelyezkedé­sét nehezíti, ami különösen kisebb tele­püléseken okoz gondot. A felszólalók az említettekkel egyet­értettek, mint ahogyan azzal is, hogy az állásfoglalás-tervezet — szerintük — a fővárosi lakásépítést kiemelt feladat­ként jelölte meg ahelyett, hogy minden településen a szükséges lakásépítési ütemet, az egységes támogatást, a víz-, villany- és egyéb költségek azonosságát sürgetné. A fejlesztés arányos legyen és létesüljön vidéken is megfelelő számú munkahely. A Hartai Lenin Tsz kommunistái kinyilvánították, hogy olyan társadal­mi környezetet kell kialakítani, amely­ben a reformfolyamatok és -tervek megvalósulhatnak és a valódi kibonta­kozás megkezdődik. Cs. I. MIT MOND AZ ALAPSZABÁLY? A szövetkezet pénzén megvette a sajátját? Vizsgálat a Fortuna Lakásszövetkezetnél • * Jogilag is vagy csak etikailag kifogásolható Kovács Ferenc igazgatósági elnök eljárása? A kérdésre, amely a kiskunfélegyházi Fortuna Lakásfenntartó Szövetkezet több mint háromszáz tagját foglalkoztatja, a városi ta­nács műszaki osztályának vizsgálata ad majd választ. Az említett hatóság gyakorolja ugyanis a törvényességi fel­ügyeletet a közösség ügyei fölött. Napjainkban fokozottan merül fel az emberekben az igény: ne hozzanak döntéseket róluk a tudtukon kívül, ne váljanak láthatatlan erők játékszerévé! Ám felkészült­séget és következetes odafigyelést kíván a tagságtól a szövetkezeti demokrácia gyakorlása, s a vitás esetek meg­előzése érdekében ismerni kell az alapvető játékszabályo­kat s gondosan ügyelni kell azok betartására. Nem kevés tanulságra tehetünk szert, ha kielemezzük az adott eset hátterét, a vélt vagy valóságos eseményeket, a feszülő indulatok okát. Vitatkoztak, de a küldöttgyűlés elmaradt A közelmúltban küldöttgyűlésre jöttek össze a lakás- szövetkezet illetékes tagjai, ám a rendezvény közönséges megbeszéléssé fokozódott le, mivel nem volt meg a hatá­rozatképességhez szükséges létszám. Az összejövetel azonban így is viharos volt. Az eredetileg javasolt napi­rend szerint az igazgatóság számolt volna be az 1987-ben végzett munkáról, s jóváhagyásra terjesztették volna elő az elmúlt évi gazdálkodás adatait. A felsoroltakon túljut­va választásra került volna sor, mivel az igazgatóság mandátuma lejárt. A hangulaton már az esemény megkezdése előtt érző­dött a feszültség. S noha még szóba sem került az indula­tok oka, az első felszólaló - a felügyelő bizottság egyik tagja elhárított magától minden felelősséget, állítva, hogy őt nem tájékoztatták. Egy hölgy a küldöttgyűlés összehívásának jogszerűségét vitatta, mondván, hogy először részközgyűléseken, illetve tagértekezletekcn kel­lett volna megvitatni az előterjesztést. A kérdés- és pa­naszáradatban hamar felmerült persze a fő kifogás is: az igazgatóság elnöke Kovács Ferenc pozíciójával állítólag visszaélve, eladta a szövetkezetnek saját lakását. S az érvek és ellenérvek heves^cavalkádjában (minden­ki belekötött mindenbe, amibe csak tudott) szép lassan fény derült a történtekre, de felszínre került egy sereg furcsaság is. Az utóbbi időben a lakásszövetkezeteknek lehetőségük van rá, hogy ingatlanforgalmazással foglal­kozzanak. Alapszabályát ezen tevékenységi kör felvételé­vel ilyen értelemben módosította a Fortuna Lakásszövet­kezet is, még 1987 márciusában. (Erről sok jelenlévő nem is tudott.) Az igazgatóság jóváhagyásával az elnök laká­sokat vehet s adhat el. Tavaly novemberben Kovács Ferenc az elnök -— lakását meg is vette a szövetkezet. Az adásvételi szerző­désben az elnök neve az eladó és vevő oldalán is szerepel, de vevőként aláírta még az okmányt Holló Szabó Imre, az igazgatóság elnökhelyettese is. Kovács Ferenc beismerte, hogy az adásvételhez az igazgatóság nem adta előzetes hozzájárulását, azzal vé­dekezett, hogy.idő hiányában nem volt mód összehívni a testületet. Egy későbbi ülésen azonban az igazgatóság jóváhagyta a döntést. Tóth Istvánné könyvelő és igazga­tósági tag erről nem tudott. Az indulatokat az is növelte de mint kiderült, jogi­lag nem bonyolítja az esetet , hogy Kovács Ferenc a szóban forgó lakással nem is a Fortuna, hanem az Össze­fogás Lakásszövetkezetnek volt a tagja. Jelenleg még nem költözött ei, de a lakbért az előírások szerint fizeti. Furcsaságok A viharos megbeszélésen kiderült: a tagság többsége nincs pontosan tisztában a szövetkezeti demokrácia já­tékszabályaival, saját jogaival és kötelességeivel. Többen hivatkoztak volna a szövetkezeti alapszabály egy-egy pontjára, de kiderült: úgyszólván senkinek sincs a tulaj­donában ilyen okirat. Azt sem sikerült pontosan tisztáz­ni, hogy egyáltalán ki a tagja a szövetkezetnek, s ki nem. A lakástulajdon ugyanis nem jelent automatikusan tag­ságot s beleszólási jogokat. A felvételt külön kell kérni, s ezt szintén sokan nem tudták. Olyan személy is jelentke­zett, aki már évek óta küldöttként képviseli lakótársait, de nem is tagja a szövetkezetnek. Furcsa, nem? Az írás bevezetőjében említett vizsgálat lényegében csak egy dologra terjed ki: jogszerű-e, vagy semmisnek tekinthető az a szerződés, amelynek alapján Kovács Fe­renc eladta lakását a vezetése alatt álló szövetkezetnek? Igaz, hogy aláírása mindkét oldalon szerepel, de ott az elnökhelyettes aláírása isi S a szövetkezeti törvény értel­mében az elnök akadályoztatása esetén a helyettese is gyakorolhatja a jogokat, hacsak (!) az alapszabály ezt nem korlátozza, s nem írja elő még legalább két igazgató- sági tag aláírását. S érvényes alapszabály nehezen akar előkerülni, az is időbe telik, míg megtalálnak egy pél­dányt a városi tanács pincéjében. Nem képezi a vizsgálat tárgyát az az összeg (egymillió 250 ezer forint), amennyiért Kovács Ferenc a lakást eladta. Ez ugyanis, gazdasági kérdés lévén, a szövetkezet belügye, erre nem terjed ki a törvényességi felügyelet. Ha a tagság úgy ítélné meg — de ezt nemigen állítja senki —, hogy Kovács Ferenc értékén felül adta el a lakást, akkor bírósági úton lehetne kártérítésre kötelezni. Érdekes lehet az igazgatóság utólagos jóváhagyása. Kovács Ferenc produkált egy jegyzőkönyvet a testület ilyetén üléséről, ám az egyik — a jelenléti íven feltüntetett — igazgatósági tag az esemény időpontjában éppen Ba­ján feküdt betegen. A tanulságokból kiindulva Bármi is lesz a vizsgálat eredménye, a tanulságok ugyanazok. Függetlenül attól, hogy a Fortuna Lakásszö­vetkezetet valószínűleg nem érte gazdasági kár — mivel a lakás feltehetően jó áron eladható lesz az elnök kiköltö­zése után (a progresszíven emelkedő lakbér mindenkép­pen erre kényszeríti, s ez is a szándéka) —, tény: Kovács Ferenc igazgatóságostól és felügyelő hizottságoslól az ujjai köré csavaita a közösséget, lényegében önhatalmúlag azt csinált, amit akart. Tehette ezt azért, mert sem az igazga­tóság, sem a felügyelő bizottság nem állt feladata magas­latán, s a tagság a választott tisztségviselőktől nem, vagy csak formálisan kérte számon a szabályszerű munkát. A Fortuna Lakásfenntartó Szövetkezet közössége elju­tott oda, hogy ne viselje el ezt a számára elsősorban erkölcsileg káros állapotot. (Bár a hatékony igazgatósági munka értelemszerűen anyagi haszonnal is jár.) Hogy a lakók valóban a saját kezükbe vegyék szövetkezetük irányítását, ahhoz meg kell szívlelniük az eset tanulsága­it, jobban kell ismerniük jogaikat és kötelességeiket. A tagság szükséges hányada kérte a közgyűlés összehí­vását, amire várhatóan rövidesen sor fog kerülni, bár lehet, hogy részközgyűlések formájában. A műszaki osz­tály vizsgálatának eredményéből, a felügyelő bizottság jelentéséből, s az ügy tanulságaiból kiindulva lehet majd meghatározni a szükséges további lépéseket. Bálái F. István Postaközpont épül Szentesen Szentesen, az autóbusz- pályaudvar mellett épül a város új postaközpontja. A háromszintes, hatezer négyzetméter alapterületű létesítmény több ütemben 1990-re készül el. Itt kap he­lyet az új, négyezer állomá­sos automata telefonköz­pont is, amellyel Csongrád megye ötödik városa is be­kapcsolódik a hazai és a nemzetközi távhívóhálózat­ba. (MTI-fotó) KÖSZÖNŐLEVELEK A VILÁG MINDEN TÁJÁRÓL Cservit — ínysorvadás ellen Az üvegben lérő folyadékból fél deci (langyos) vízbe egy kávéskanállal teszünk és naponta négyszer-ötször öblögetünk, egy-egy alkalommal akár többször is. Rö­vid ideig tartsak a szájban, hogy felszívód­jon! Az üveget hűvös helyen tároljak! Ennyi a rövid használati utasítás egy olyan szerről, amely gyógyulást hoz mindazoknak, akik kezdődő foggyul­ladásban, ínyvérzésben, illetve ínysor­vadásban szenvednek. A hivatalos ne­vén ' Cservitnek keresztelt vitaminos szájvíz bámulatos gyorsasággal hat. Néhány nap alatt megszünteti a fájdal­mat, sőt rögzíti a már meglazult fogat! Hazánkban sokan szenvednek külön­féle fogbetegségekben, különösen a kö- zépkorosztályúak és az idősek. Fájdal­muk nehezen szűnik meg vagy pedig „áldozatokkal” jár — meg kell válniuk néhány fogtól... De mi is az a Cservit? Gyógynövénye­ket és vitaminokat tartalmazó oldat, amelyet egy idős kecskeméti drogista, Cseh Károly kevert gyógyító hatásúvá, csaknem másfél évtizeddel ezelőtt. Az­óta sok víz lefolyt a Dunán, míg végig­járta a szer a magyar találmányokra jel­lemző hosszú és igen göröngyös utat. — Rendesen megszenvedtem a Cser- vittel — fogadott az országszerte elis­mert 76 éves drogista kecskeméti üzle­tében. — Tizenöt év telt el, míg egye­nesbe került a szájvíz sorsa, és talán már hamarosan nagy tételben gyárt­hatják. Köszönhető ez az Alkotó Ifjú­ság Egyesülés miskolci képviseletének, amely felkarolta készítményemet és előrehaladott tárgyalásokat folytat a gyártásáról. — Ha jól tudom, a készítményt már 1979-ben elfogadta szabadalomként az Országos Találmányi Hivatal. — így igaz, de csak nem jutottunk előbbre. Évekig hiába kilincseltem vál­lalatról vállalatra, hogy megkezdődjék a gyártása, nem akadtam vállalkozóra. Végül is vagy öt évvel ezelőtt a kecske­méti Univer Áfész kezdte el a szer készí­tését nagyobb tételben. Sajnos a Cservit gyógyszerként nem hozható forgalom­ba—a kórházi és klinikai kísérletek igen költségesek és hosszadalmasak —, csak gyógyító hatású kozmetikumként. — Milyen volt az érdeklődés a készít­mény iránt, mikor először megjelent az üzletében? — Óriási. Pillanatok alatt elfogyott! Nagyon sokakat érint ez a betegség, így hát rengetegen felkeresték az üzlete­met, amikor megtudták, hogy nálam kapható. Pedig nem is volt reklámja, a hír ennél az esetnél valóban „szájról szájra” terjedt. Még külföldről is ér­deklődtek, de az igényeket egyszerűen nem tudtam maximálisan kielégíteni, mert nem volt elegendő a gyártott mennyiség. S ennek ellenére az Univer Áfész nem készített többet. — Mit tartalmaz a szer? — A fő hatóanyaga cserszömörce és különféle vitaminok, Egyelőre csak ná­lam az üzletben kapható. A miskolci Alkotó Ifjúság Egyesülés egy Borsod megyei szövetkezettel tárgyal, hogy na­gyobb tételben országszerte hozzáfér­hetővé váljon a szer. Cseh Károly a beszélgetésünk végén a kezembe nyomott egy halom köszö­nőlevelet a világ minden tájáról. A Cservit iránt ugyanis az NSZK-bóI, az USA-ból és Ausztráliából is érdek­lődnek. Ezekből idézek kettőt: „Egyik napról a másikra olyan erős fájdalom keletkezett az alsó ínyemben, hogy a fogmosás is borzalmas kínokkal járt. A Cservittöl már az első nap után csök­kent a fájdalmam ésfokozatosan egy hét alatt teljesen megszűnt." „A fogászati szakrendelésen közölték velem: idült ínysorvadásom van, amelyet nem lehet gyógyítani és két-három év múlva kihul­lanak a fogaim. Örömmel közlöm, hogy mióta az Ön szerét használom, az íny- sorvadásnak nyoma sincs, teljesen meg­gyógyultam, a fogaim is megmaradtak." Temesi László MIT ÁRUSÍTHATNAK? Országos ellenőrzés a kereskedelmi működési engedélyek cseréjéről A kereskedelmi felügyelőségek a kö­zelmúltban 15 megye 92 állami vállala­tának és 142 szövetkezetének 695 bolt­jában, továbbá 78 vállalati központban vizsgálták meg, végrehajtották-e azt a rendeletet, amelynek értelmében tavaly szeptember 30-áig az illetékes szakigaz­gatási szervektől a működési engedé­lyek módosítását, illetve cseréjét kellett kérni. Ez az engedély meghatározza az egyes boltokban, vendéglátó helyeken árusítható termékek körét. Az engedé­lyek módosításával, illetve cseréjével az üzleteknek lehetőségük nyílt arra, hogy a helyi igényekhez és árubeszerzési le­hetőségekhez igazodva megváltoztas­sák vagy bővítsék áruválasztékukat, esetleg új szolgáltatásokat vezessenek be. Az ellenőrök megállapították, hogy noha a rendelet által előírt határidőt lényegében mindenütt betartották, a vállalatok sok helyen nem tájékoztat­ták az üzletvezetőket az árusítható cik­kek köréről. Arra sem igen akadt pél­da, hogy a vállalati központok ellen­őrizték volna, hogy a ténylegesen be­szerzett áruk megfelelnek-e az enge­délyben leírtaknak. Á csaknem 700 üzletben, ipari min­taboltban végzett ellenőrzések során általában azt tapasztalták a felügyelő­ségek munkatársai, hogy a korábbiak­hoz az árusított cikkek összetétele és a •szolgáltatások a működési engedélyek cseréjével lényegében nem változtak. Mindössze néhány helyen kérték az üz­letkör jelentősebb módosítását. Bács megyében például 20 üzlet igényelte, hogy meglévő profilját — a megye me­zőgazdasági jellegének megfelelően — mezőgazdasági szeráruk, szerszámok, méhészeti és borászati cikkek árusításá­val bővíthesse. Néhány vegyesboltban bizományos könyvértékesítést vezettek be. fi. vizsgálat során különös figyelmet fordítottak' a felügyelőségek a szeszes italok értékesítését korlátozó rendelet betartására. A tapasztalatok kedvező­ek, a vásárlókat mindenütt megfelelően tájékoztatják a kilenc óra előtti értéke­sítés tilalmáról, s a rendeletben foglal­takat maradéktalanul be is tartják. Próbavásárlásokat is végeztek az el­lenőrök, összesen 348 alkalommal, el­sősorban azért, hogy meggyőződjenek az áralkalmazás helyességéről. A pró­bavásárlások mintegy 15 százalékánál az eladók megkárositották az ellenőrö­ket, egy-egy alkalommal átlagosan 15 forint 56 fillérrel. Többnyire az élelmi­szerboltokban és a vendéglátásban ta­pasztaltak helytelen számolást vagy mérést. A működési engedélyekre vonatko­zó előírások megsértése miatt tíz dol­gozó ellen tettek a felügyelőségek sza­bálysértési feljelentést. Egyéb szabály­talanságok miatt összesen 81 esetben vonták felelősségre a kereskedőket, 59 alkalommal pénzbírságot szabtak ki, összesen csaknem százezer forint érték­ben. Az Országos Kereskedelmi Főfel­ügyelőség a vizsgálat tapasztalatait to­vábbítja az illetékes felügyeleti, ellenőr­ző és irányító, valamint társadalmi szerveknek, hogy hasznosíthassák a ta­pasztalatokat, s intézkedjenek a hiá­nyosságok megszüntetésére. Értesítjük Kalocsa város lakosságát, hogy a Magyar Hirdető Kirendeltsége, mivel megszűnt HIRDETÉSFELADÁSSAL KAPCSOLATBAN FELVILÁGOSÍTÁST AD Ingatlanközvetítő Iroda Kalocsa, Tömöri út 36. 7.30-tól 16.30-ig vagy MAHIR Kecskemét, Árpád krt. 2. Telefon: 24-345. 1031 ******************************************,,.*.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom