Petőfi Népe, 1988. április (43. évfolyam, 78-102. szám)

1988-04-25 / 97. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1988. április 25. El SAJTOPOSTA E Egy rendkívüli segély rendhagyó esete VENDEGÜNK VOLT: A FINN JÁTÉKKUTATÓ Fantázia és kézügyesség A bóvli világjelenség? A napokban nyílt kiállítás a kecskeméti Szórakaté- nusz Játékmúzeumban a régi és az újabb finn fajáté­kokból. A tárlat rendezésekor beszélgettünk Saara Luukannellel, a helsinki játékmúzeum egyik vezetőjé­vel, játékkutatóval. • Saara Luukan- nel: — Ezen a térképen bejelöltem a fajátékkészítő- műhelycket. .. • Hajó — 1920-ból CIKKÜNK NYOMÁN Soron kívül javított a Démász Április 11-ei Sajtóposta rovatunkban tolmácsoltuk a kiskunhalasi Dóra László panaszát: a peremkerület Tinódi utcája az esti éjszakai órákban olyannyira sötét, hogy botorkálni kénytelenek a járókelők. E közvilágítási zavar következtében — ami sokszor előfordul — nagy az ottani balesetveszély, melyet nem sietnek elhárítani a szerelők. A cikkünk nyomán tett vizsgálatáról, intézkedéséről az alábbiakat válaszolta a területi áramszolgáltatásért felelős kiskunhalasi Démász-kirendeltség vezetője, Rácz Fodor Mihály: A Tinódi utca fele részében van csak kiépített közvilágítás, melynek úgynevezett szakaszhibája miatt legutóbb öt lámpa nem működött. A szükséges javításokat soron kívül elvégeztük. • Sajnálatos tapasztalatunk, hogy e területen szokatlanul aktívak a rontópálok, akik drótdarabokat és más tárgyakat dobálnak a villamos légvezetékre, ezáltal keletkezik az üzemzavar. A lakossággal közös feladatunk a balesetveszéllyel is járó efféle rongálások megelőzése. • A harmincas években készült babaszoba-berendezés (Fotó: Straszer András) — Csodálatosak a közszemlére tárt fajátékok, de gondolom, nemcsak ezek­kel találkozhatunk Finnországban. Ér­dekelne, milyen arányban készülnek kézzel faragott játékok és gyáriak? A kérdés fogós. Annak ellenére, hogy számos településen találhatók olyan műhelyek, ahonnan kézzel fara­gott, régi-régi hagyományokon alapuló játékok, alakok, figurák kerülnek ki. Főképpen idős mesterek keze nyomát őrzik ezek. Szeretnénk, ha a praktikus fajátékok egyre szélesebb körben hódí­tanának. Ezért mi is sokat teszünk. Bi­zony, hadakozni is kell a bóvlival, a tömegtermékekkel. — Csak nem azt mondja, hogy a mű­anyag puskák, a pufogó szerkezetek önöknél is győzedelmeskednek? De. Létező probléma, éppúgy, mint Magyarországon vagy bárhol a világban. A gyerekek megannyi agresz- szív filmet látnak a televízióban, elke­rülhetetlen, hogy ne keressék a játék­fegyvereket. Ha ez így van, legalább a fából készült kardok, puskák mellett tennék le a voksukat... Szerencsére történt már változás nálunk, mégpedig két esztendeje sikerült elérni, hogy ne importáljon az ország szériában gyár­tott játékfegyvcrcket. — Említette a játékkészítő központo­kat, műhelyeket... — Ne gondoljon nagy gyárakra, üzemekre, hanem csak otthoni stúdi­ókra, apró műhelyekre. Nem is töme­gesen készítik az érdekesebbnél érdeke­sebb játékokat. hanem néhány darabra vállalkoznak csupán. Ettől válik egye­divé a produktum. A fantázia szárnyal­hat, az ötletek kifogyhatatlanok. Szét kell nézni a kecskeméti kiállításon . . Persze, léteznek Finnországban nagy­hírű játékgyárak, mint például az Áa- rikka. Innen exportra is kerülnek ter­mékek. — Visszatérve a fajátékokhoz: min­den finn gyerek szobájában, polcán meg­találhatók? Szeretik ... A polcokon azért a műanyag autók, állatok is ott sorakoz­nak. Mi, a játékkal, a játékkuflúrával foglalkozó szakemberek odafigyelünk az imént szóba hozott fajátékmühe- lyekre. segítünk abban, hogy egyre több boltban lehessen kapni az egysze­rű, de mégis nagyszerű, gazdag fantázi­áról és kézügyességről tanúskodó játé­kaikat. — A kecskeméti bemutatót látva az az érzésem, ez csak az érem egyik olda­la, vagyis a remek fajátékokat elhozták a kiállításra, viszont a teljes képhez a már „szidott” bóvli is hozzátartozik. Igen, igaza van. de ezúttal nem az volt a cél, hogy a Finnországban fellel­hető összes játékot közönség elé tárjuk. Persze, hogy hozhattunk volna moncsi- csiket, match-boxokat. de csak az érté­kekre koncentráltunk. Ezt tették a Szó- rakaténusz munkatársai is, amikor két évvel ezelőtt megismertették velünk a magyar fajátékokat. Viszonzásként mi szintén az ilyen típusú kollekciónkat választottuk. A modern technika újfaj­ta játékkultúrát,teremtett nálunk is, szinte párhuzamosan élnek együtt a mai kor szüleményei és a tradíciókon alapuló fajátékok. — Vannak-e Finnországban a kecs­kemétihez hasonló játékműhelyek, ame­lyeket gyermekek népesítenek be? Szórakaténusz-típusú intézmé­nyünk nincs, de a fiatalok megtalálják a módját annak, hogy alkossanak. Az iskolában, a napköziben bármikor mesterkedhetnek, s éppen fából, háncs­ból is készithetnek tárgyakat. Számuk­ra nem ördöngösség egyszerű kosár­kát, csónakot formálni, például egy er­dei kirándulás alkalmával. A finn gye­rekek természetközeiben élnek és jóval többet vannak a szabadban, mint más országok fiataljai.-— Ezért irigyelhetjük őket, és a szép tájakért, a tiszta erdőkért, a tavakért. Ők viszont irigyelnek bennünket az Eu- rópa-szerte ismert Szórakaténuszért? — így is mondhatnánk. Nagyon örülök, hogy megfordulhattam ebben a csodálatos intézményben. A példa követendő, remélem, az itt látottakat odahaza tudom majd hasznosítani. — Milyen magyar játékkal tér vissza? Nem sok időm volt boltokat jár­ni, de a játékokat szemügyre vettem. A régebbiekkel kutatásaim során talál­koztam már, tehát van némi fogalmam a magyar játékokról. Sajnos, a korabe­lieket nem lehet üzletben beszerezni. A maiakról hadd ne mondjak véle­ményt . . . így az is maradjon titok, mi­lyen ajándékok lapulnak a bőröndöm­ben. Borzák Tibor Az idős férfi szerkesztőségünkben tett látogatásakor sírógörcsökkel küsz­ködött. Elkeseredése nemcsak szeretett feleségének pár héttel korábbi halála miatt volt érthető, hanem amiatt is, amit a szomorú ténnyel összefüggően át kellett élnie. E rendhagyó eset igen tanulságos közlésekor azonban — olvasónk kéré­sére — eltekintünk a név és helyszín megjelölésétől. Hadd kezdjük azzal, hogy az elhunyt hozzátartozója - rendszeres jövede­lemmel rendelkező ember — annak rendje-módja szerint intézte a temetés­sel kapcsolatos teendőket. Eközben nem várt levelet kapott, benne a 269/ 1988. számon iktatott határozat, mely­ben a helyi tanácselnök közölte: részére négyezer forint rendkívüli segélyt álla­pít meg a 17/1986. (XII. 28.) EüM szá­mú rendelet 8. paragrafusa alapján. Noha a költségei fedezéséhez egyet­len fillért sem kért senkitől, a hivatalos adakozást elfogadta, arra gondolva, hogy a lakóhelyén évtizedeken át egészségügyi szolgálatban dolgozó, s így köztiszteletben álló felesége halála­ÜZENJÜK „Csengődi lakos” jeligére: Jogi elő­írás, hogy a napi átlagkereset teljes ősz- szegével, illetve bizonyos esetben csu­pán annak 65 százalékával megegyező terhességi-gyermekágyi segély vasár­nap kivételével minden naptári napra jár a bedolgozónak is. Ön, aki ugyan­ilyen módon foglalkoztatott, munka­adói tévedés következtében kapta meg pihenőnapra is számfejtve ezt az ellá­tást. Visszafizettetéséről a törvény adta lehetőségével élve rendelkezett a társa­dalombiztosítási szerv, melynek hatá­rozata ellen fellebbezést nyújthat be. „Hizlalók jeligére” Szabadszállásra: Érdeklődésünkre elmondotta a helyi Lenin Tsz üzemgazdásza, hogy az utóbbi időben okkal panaszkodtak a környékbeli sertéstartók, akik a meg­hizlalt állataik átadása után több héttel jutottak csak hozzá a pénzükhöz. S mindez azért történt, mert az állatfor­galmitól késve érkezett meg a szövetke­zeti számlára a hízók ára. A vállalat kiskunfélegyházi központja viszont azt közölte velünk, hogy az efféle késleke­dés nem jellemző, s az állatok átvételé­kor természetes az ilyen anyagi támo­gatás. Azután elmúlt néhány nap és ismét nem várt küldeménnyel kopogtatott a postás. Olvasónk újra egy tanácsi hatá­rozatot vehetett kézbe, ezúttal a 269-2/ 1988-as számon iktattat. Aláírója, a tanácselnök a korábbi segély ki utalás visszavonásáról rendelkezett. Az in­doklás szerint: „Időközben tudomásunkra jutott, hogy a segély kiutalása nem volt indo­kolt, mivel az elhalt rendelkezett taka­rékbetéttel, melyből a temetési költsé­geket fedezni tudták ...” — Higgye el, nem egzisztenciálisan vagyok megrendülve, hanem önérze­temben megsértve. Micsoda dolog az, hogy először nagylelkűen döntenek az anyagi támogatásomról, amit nem igé­nyeltem, majd nyomoznak a családom szociális körülményeivel kapcsolato­san, és végül megtiltják az összeg folyó­sítását. Egy csaló esetében helyénvaló az efféle pálfordulás, de én kikérem magamnak ... — háborog az özve­gyen maradt férj. Gyorsan tegyük hozzá, jogos méltat­lankodásról van szó. Köztudomású, tői számított legkésőbb másfél héten belül mindegyik gazdasághoz továbbít­ják a felvásárlási összeget, melynek a sertéstartók részére való közvetlen kifi­zetése körül lehetnek gondok. E kissé ellentmondásos ügyben mi nem szol­gáltathatunk igazságot, a felek azon­ban igen. mégpedig a jóakarat, a biza­lom, az őszinteség jegyében, s legfő­képp a kistermelői érdekek messzeme­nő figyelembevételével. Imre Lászlónak, Soltvadkertre: Nem felel meg a valóságnak az a híresztelés, hogy a nyugdíjasok, akik rendszeresen fogyasztják ugyanazon gyógyszereket, azokat ingyenesen kapják meg a körze­ti orvos rendelése nyomán. Ami a térí­tésmentességet illeti, annak keretében csak egyes betegségekben — például epilepsziában, Parkinson-kórban — szenvedőknek jár gyógyszer. E jutta­tásról mindig a gyógykezelést végző doktor dönt. Kovácsnénak, Kecclre: Kistermelő­nek csak az évi 500 ezer forintot meg­haladó árbevétel esetén van jövedelem­adó-fizetési kötelezettsége. Ha állatte­nyésztő, akkor a plusz jövedelem 10 százaléka az adóalap, a többi bevétel költségekre számolható el. hogy hazánkban jelenleg is titkosak a lakosság OTP-nél, takarékszövetkezet­ben és postán őrzött pénzbeli megtaka­rításai. Az erre vonatkozó törvényes előírást sértették meg az illetékesek. Végezetül megkérdeztük a történtek­ről a megyei tanács vb egészségügyi osztályának egyik vezető szociálpoliti­kai szakemberét, aki a következőket válaszolta: — Az esetenkénti segélyezés a rászo­rulók anyagi támogatásának intézmé­nyesített formája. Ha indokolt, élni kell e lehetőséggel, de sohasem szabad vele visszaélni. E rendeltetésű állami pénz folyósításáról mindig előzetes tájékozó­dás, más szóval környezettanulmány el­készítése után kell dönteni. Takarékbe­tét után sem akkor, sem később nincs joga kutakodnia a szociális ügyek inté­zésére hivatott tanácsi szervnek, amely ilyen jellegű információra alapozva nem változtathatott a megelőző határozatán. Visszatérve a kifogásolt jogellenes antihumánus intézkedésre, olvasójuktól az érdekelt tanácsi tisztségviselők nevé­ben is elnézést kérek a kellemetlensége­kért! Malac­tartás — takarmány­gondokkal Évek óta sertést hizlalok, a Kis­kőrösi Állami Gazdasággal kötött szerződés alapján. Az állatokat a gazdaságtól kapom, s a takarmányt i§. Az utóbbit egyre nehezebben. Éz okból legutóbb nagyon kínos hely­zetbe kerültem. Április elsején 66 malacot hoztak az ólamba, ígérve, hogy a tápot is szállítják hamarosan. Nem így tör­tént. Csaknem két hétig hiába vár­tam. Végül is szomszédtól, ismerős­től kellett kölcsönkérnem takar­mányt, melyhez külön vásároltam számottevő mennyiséget. Nem tudom, ki téríti meg az ed­digi külön költségeimet, mint ahogy abban sem vagyok biztos, hogy a tápról a későbbiekben már zavartalanul gondoskodik a gazda­ság. Az efféle bizonytalanság nem­igen ösztönzi a termelőt. Pedig ar­ról hallok-olvasok, hogy a sertés- tartás fontos népgazdasági érdek. Ha ez tényleg így van, akkor egy kissé szervezettebben, s fokozot­tabb felelősséggel illene dolgozniuk a hizlalás! program gazdáinak. Kis­kőrösön is! (Keceli kistermelő) * » * A sertések tenyésztésével, hizla­lásával foglalkozó környékbeli gaz­dák közül többen szóvá tették szer­kesztőségünkben hasonló gondjai­kat, melyekre ezúton hívjuk fel a termelés- és ellátásfelügyeleti ható­ság figyelmét. Fiatal iskolaigazgatók kerestetnek Vezetői pályázatok Az elmúlt tanévben vezették be azt a pályázati rendszert, melynek értel­mében a művelődési intézményekben valamennyi vezetői állást csak pályá­zat útján lehet betölteni. Minden olyan helyet meghirdetnek, ahol a vezetők­nek lejárt a megbízása. E pályázato­kat a munkáltató teszi közzé minden év december l-jéig. Fodor Zsuzsit, a Bács-Kiskun Megyei Tanács művelő­dési osztályának személyzeti csoport­vezetőjét arról kérdeztük, mik az el­múlt időszak tapasztalatai, hány pá­lyázót tartanak nyilván jelenleg. A megyében 87-en küldtek be vezetői pályázatot, ebből huszon­nyolc óvodavezetői, huszonhat álta­lános iskolai igazgatói, tizenkettő ál- talánosművelődésiközpont-igazga: tói, öt államizeneiskola-igazgatói, négy nevelőotthoni igazgatói, egy ne­velési tanácsadói, három gimnáziumi igazgatói, három középiskolai, kollé­giumi igazgatói, három szakközép­iskolai igazgatói, és két szakmunkás- képző-iga,zgatói pályázatot tartunk nyilván. Április 1 -je volt a pályázatok leadásának határideje. A pályázatok­ból összesen hármat vontak vissza. — Más információ kiolvasható a számokból? Természetesen sokat elárulnak, még akkor is, ha nem ismerjük az ügyek személyes hátterét. így például azt is, hogy hatvanhét helyre csak egy-egy pályázó jelentkezett, többsé­gükben a volt vezetők. Öt intézmény­ről tudunk, ahol két pályázó is indult, és hat olyanról, ahol három. Szinte ennyiből is kiderül, hogy ezek azok az esetek, ahol az eredeti vezető nyugdíjba vonul vagy elköltözött, esetleg nem kielégítő az egészségi ál­lapota. Érthetetlen viszont, hogy hat helyre egy jelölt sem akadt. Nem pá­lyázta meg senki a nagybaracskai és a dusnoki óvodát, vagy Petőfiszállá- son az Általános Művelődési Köz­pont vezetését. Érvénytelennek bizo­nyult viszont a bajai Ortutay Gyula Művelődési Központ igazgatói széké­re beadott jelentkezés, ugyanis a pá­lyázó fiatalember nem rendelkezik még a kellő ötéves szakmai tapaszta­lattal. Ugyancsak betöltetlennek ígér­kezik két kunszentmiklósi állás: az ál­talános zeneiskola és az általános mű­velődési központ vezetésére senki nem jelentette be igényét. Ráadásul az utóbbiak már többszöri meghirdetés után maradnak gazdátlanul. — Milyen a „házon”, illetve intéz­ményen belüli és a külső jelentkezők aránya?- Az összesen kilencvenöt pályá­zóból tizenkilenc mindössze az, aki valóban „külső”. Az esetek többségé­ben az a tapasztalat, hogy a volt in­tézményvezető kívánja újra betölteni a meghirdetett állást. Pedig hát nem ez lenne a cél. Nincs elég vállalkozókedvü fiatal? Mindenféle fórumon próbáljuk fel hívni a figyelmet arra, hogy ezekre a pályázatokra a jelenleginél jobban ösztönözzék a fiatalokat is. Azt sze­retnénk, ha ez a forma több, szakma­ilag jól képzett, tehetséges fiatalnak jelentené a kiteljesedést, illetve az ér­vényesülés útját. A közelmúltban megrendezett pedagógusparlamenten is elhangzott ez a buzdítás, hisz végül is sok a rátermett fiatal pedagógus. Ennek ellenére, a tavalyi adatok sze­rint, csak egy esetben jutott ilyen esélyhez fiatal pályázó. — Mi lehet ennek a jelenségnek az oka? — Ezt az új pályázati rendszert sajnos nehezen akarják elfogadni. Pe­dig nem nehéz belátni, hogy hosszú távon mindenkinek az lenne az érde­ke, ha azok az ifjabb, rátermett szak­emberek élnének ezzel, akik, úgy tű­nik, nem is igen kapnak biztatást. — A frissen beérkezett pályázatok útjuk melyik szakaszához érkeztek ezekben a napokban? — A pályázók véleményezése jelen­leg folyamatban van. Ha elkészült, el­küldjük őket szakvéleményre a felet­tes szervekhez, de hozzáteszik mind­ehhez a maguk észrevételeit az illeté­kes pártszervek és az intézményi szak- szervezeti bizalmi testületek is. Az ezekkel a véleményekkel ellátott anyagokat aztán visszakapják a mun­káltatók május 15-éig. Ezután kezdő­dik az az időszak, amikor a pályáza­tokat nyilvános vitára bocsátják. Fontosnak tartjuk, hogy minden tan­testület ismerje meg a pályázót, de a pályázatot is, ugyanis ezek tartalmaz­zák a következő öt esztendő terveit. E vitát három fos bizottság szervezi a tantestület valamennyi tagja számá­ra. Feladatuk és kötelességük, hogy végül összehívják a rendkívüli nevelő- testületi értekezletet, ahol sor kerül az értékelések ismertetésére is. Kérdések és viták után titkos szavazással dönt a tantestület a pályázó személyéről. Ha a testület 51 százalékos többséggel elfogadja azt, akkor megtörténhet a kinevezés. Az 1988-ban kiadott jog­szabály-módosításban benne foglal­tatik az is, hogy ha egy pályázó meg­kapja ezt az arányt, a kinevező szerv csak rendkívüli esetben utasíthatja vissza a pályázatot. Tavaly fordult elő az a sajnálatos eset, hogy egy tantes­tület 87 százalékban adta 1e voksát a pályázó személye mellett, a tanács azonban ennek ellenére megvétózta a döntést. Az egész eljárás június legvé­gén zárul és augusztus 1 -jétől történik meg a kinevezés. — Miben látja a továbblépés lehető­ségét? — Véleményem szerint, ha sokkal több pozitív példával büszkélkedhet­nének, többen és merészebben pró­bálnának vállalkozni a, fiatalok közül is. Persze napjaink iskolájában veze­tőnek lenni korántsem könnyű. A nagy önállóság igen nagy felké­szültséget igényel, és szükség lenne ráadásként arra a rendkívüli képes­ségre is, hogy egy-egy vezető valóban együtt tudjon élni és — talán túlzó a kifejezés, de — „halni" is az iskola tantestületével a közös ügyekért. Károlyi Júlia TAGSÁGI JOGVITA NYOMÁBAN Kártérítést kap a sértett tulajdonos — Több mint öt esztendőn át művel­tem a jó gazda gondosságával a 800 négyszögölnél valamivel nagyobb terü­letű szőlőmet, ahol jól termő gyümölcs­fák is voltak. E tulajdonomat még a termés betakarítása előtt birtokba vet­te a szakszövetkezet tavaly ősszel, s teljes egészében felszántotta. Minden előzetes értesítés nélkül. Természetesen azonnal reklamál­tam, de a károm megtérítése elől elzár­kózott a gazdaság, majd a további vita végére úgy akart pontot tenni, hogy a feltúrt földet újra visszaadja. Persze hogy nem egyezhettem bele ilyesmibe. De hát hová fordulhatok a sérelmem orvoslása reményében? A Bócsán lakó Szegedi Kálmán pa­naszolta a fentieket, akinek ügyében a megyei tanács vb mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya vizsgálatát kér­tük. Ennek eredményéről így tájékoz­tatott Gál Gyula csoportvezető: — A Bócsai Szőlőskert Szakszövet­kezet már korábban elhatározta, hogy a község IV. kerületi határrészében lévő parlagterületeket erdősíti. Az ezzel kap­csolatos térképészeti munkát hiányosan végezte el a Kiskőrösi Földhivatal, melynek vázrajzáról lemaradt a pana­szos szőlője. S bár azt a szántási munká­latok során megtalálta a szövetkezet, annak vezetője semmit sem tett az ügy tisztázására. Ez hiba volt, az meg külö­nösen, hogy a rendezetlen tulajdoni hely­zettel nem törődve, utasítást adott a szántás folytatására. Jogosan panaszkodó tiltakozó olva­sójuk elmondotta, hogy 1982 óta nagy mennyiségű szerves trágyával végzett földjén tápanyagfeltöltést, s a különféle művelési feladatokat is mindig pontosan teljesítette. A 7860 négyzetméternyi te­rületen 15—20 mázsányi szőlő szürete­lésére számított, s körülbelül 2 mázsá- nyinak vélte az almatermését, melyet tönkretett a gazdaság. Mi ezek után felkértük Balogh Lajos elnököt, hogy a törvényes rendelkezésed szerint rendezzék az ügyet. Nos, ez utóbbiból tagsági vita kere­kedett, s így került a szövetkezet mun­kaügyi döntőbizottsága elé. Határoza­tát a napokban kaptuk meg. E testület a helyszíni szemlét követően meghall­gatta az érdekeltet és úgy döntött, hogy a tulajdonost 10 ezer forint kártérítés illeti meg, valamint csereingatlan. Szerkeszti: Velkei Árpád Levélcím: 6001 Kecskemét, Szabadság tér 1/A. Telefon: 27-611 I

Next

/
Oldalképek
Tartalom