Petőfi Népe, 1988. április (43. évfolyam, 78-102. szám)

1988-04-23 / 96. szám

2 • PETŐFI NÉPE • 1988. április 23. Gorbacsov fogadta Shultzot Folytatódtak a külügyminiszteri tárgyalások Pénteken Moszkvában folytatódtak Eduard Sevardnadzc szovjet és George Shultz .amerikai külügyminiszter tár­gyalásai. A TASZSZ hírügynökség beszámo­lója szerint a két politikus megvizsgál­ta, hogyan találhatók meg a regionális konfliktusok igazságos rendezésének módjai. Megállapították, hogy ezen a téren a két fél együttműködését folytat­ni és mélyíteni kell a nemzetközi fe­szültséggócok felszámolása érdekében. A szovjet és az amerikai, külügymi- niszter hangsúlyozta az'Afganisztán körül kialakult helyzet rendezését cél­zó, CJeníben aláírt egyezmények elvi jelentőségét. A Szovjetunió és az Egye­sült Államok vállalta, hogy biztosítja a megállapodások betartásának nemzet­közi garanciáit. Eduard Sevardnadze külön felhívta a figyelmet arra, hogy az egyezmények végrehajtásáért, betűjük és szellemük szigorú betartásáért az összes érdekelt fél felelősséggel tartó­zik. Minden olyan tevékenység, amely a történelmi megállapodások végrehaj­tásának megakadályozására, az afga­nisztáni nemzeti megbékélési folyamat fékezésére irányulna, súlyos, belátha­tatlan következményekkel járna. Az amerikai külügyminiszter ugyan­csak rámutatott: a regionális feszültsé­gek csökkentése terén, valamint a szov­jet amerikai kapcsolatok javulásának szempontjából a genfi megállapodások fontosak. Kifejtette, hogy az amerikai kormányzat szintén gyakorlati megva­lósításukra törekszikr A Perzsa-öbölben kialakult helyzet­tel kapcsolatban Sevardnadze komoly aggodalommal szólt az Irán ellen végre­hajtott amerikai katonai akciókról. Ezek hátráltatják az iraki—iráni konf­liktus békés rendezésének folyamatát, zavarják azokat az erőfeszítéseket, ame­lyeket az ENSZ főtitkára és a Biztonsági Tanács tesz a rendezésre, s végül is a tér­ségben kialakult feszültség ellenőrizhe­tetlen eszkalációjához vezethetnek. A két külügyminiszter tárgyszerű, nyílt eszmecserét folytatott a Közép- Áinerikában. az Afrika déli részén, az Afrika szarvának térségében, a Kam­bodzsa körül, a Koreai-félszigeten és Cipruson kialakult helyzetről is. A pénteki tárgyalásokon ismét érin­tették a kétoldalú kapcsolatokkal ösz- szefüggő kérdéseket is. Utaltak arra, hogy mindkét ország érdekét szolgál­ná, ha megkötnék azokat a szerződése­ket és megállapodásokat, amelyekről most folynak tárgyalások. Ezt követően Eduard Sevardnadze és George Shultz meghallgatták a szak­értői csoportok vezetőinek jelentését arról, hogy milyen eredménnyel járt munkájuk. A külügyminiszterek ennek alapján újabb utasításokkal látták el a két- és többoldalú megbeszéléseken részt vevő küldöttségeiket. Mindkét fél kifejezte meggyőződé­sét: a szovjet—amerikai kapcsolatok egész körét érintő kérdések beható megvitatása elősegíti azt, hogy a küszö­bön álló moszkvai csúcstalálkozó gyü­mölcsöző és eredményes legyen. TÉT NÉLKÜLI HADJÁRAT UTÁN Francia elnökválasztás első forduló Franciaországban ma véget ér az elnökválasztási hadjárat. 38 millió választásra jogosult április 24-én és május 8-án az urnákhoz járulhat, hogy kétfordulós szava­zással a következő hét évre megvá­lassza a köztársasági elnököt. Az utolsó közvélemény-kutatások szerint a legnagyobb esélyes a hi­vatalban lévő elnök,„ a 71 éves Francios Mitterrand. Ő az V. köz­társaság negyedik elnöke és ő lehet az első, akit népi választáson újra­választanak a legmagasabb állami tisztségre. Az 1988-as elnökválasztási had­járat sok megfigyelő szerint új sza­kaszt nyithat a francia belpolitiká­ban és a hatalomgyakorlás rend­szerében. A háború óta először fordul elő, hogy az elnökválasztá­son nem az ország gazdasági és társadalmi irányításának két ellen­tétes baloldali és jobboldali — felfogása csapott össze. A három esélyes pályázó — Mitterrand el­nök, Chirac jelenlegi és Barre volt miniszterelnök — programja ugyanazt, a tőkés világban manap­ság gyakorolt neoliberális politikát kínálja a francia választóknak, leg­feljebb árnyalati különbségekkel. Barre jobban hangsúlyozza az adórendszer reformját mint Chi­rac, Mitterrand jobban hangsú­lyozza. az elszegényedett rétegek megsegítését, de a lényeget illetően a polgári hírmagyarázók sem tud­nak különbséget felfedezni prog­ramjaik között. Mindhárman a francia ipar lendületes felfuttatá­sát, versenyképességének fokozá­sát, a szakképzés erőteljes fejleszté­sét ígérik nemigen részletezve, hogyan — és arra az új kihívásra hivatkoznak, amit az EGK 1992- től esedékes egységes belső piaca jelent majd. E langyos és tartalmatlan kon­szenzusnak a fő oka az, hogy a Szocialista Párt elkanyarodott tár­sadalomátalakító programjától és megszakította szövetségét az FKP- val. Mitterrand elnök a középréte­gek felé nyitva akarja újraválasz­tatni magát, majd a középpártok támogatásával igyekszik az V. köztársaságban újszerű kormány- t zási formulát találni. Az 1988-as elnökválasztási had­járatban csupán az esélytelen jelöl­tek képviselték a tőkés konszen­zuspolitika elutasítását, másfajta politika követelését. Elsősorban az FKP jelöltje. Andre Lajoinie, aki csak hét százalékra számíthat és Antoine Waechter, a környezetvé­dők romantikus ipar- és atom­erőmű-ellenes programját képvise­lő fiatal politikusa, aki 1-2 százalé­kot érhet el. A szélsőjobboldalon Jean-Marie Le Pen a tőkés válság­politika sokkal brutálisabb válto­zatával igyekszik jobbra húzni a klasszikus jobboldal irányvonalát, amihez 10-12 százalékos ered­ménnyel remél nyomatékot adni. A választási hadjárat az eszmék és irányvonalak összecsapásának elmaradásával langyos hangulat­— Gall kakasok - kakasko­dó gallok (Csernus Lajos karikatúrája) ban, igazi tét nélkül zajlott és a hetek múlásával a három vezető pályázó egyre nyersebb személyes hadakozásává süllyedt. Politikai érvek helyett egymás befeketítése, rágalmazása, gyanúsítgatások és zsarolás volt elsősorban a jobb­oldali pályázók fegyvere. Az NSZK törvényhozása támogatja a szovjet — amerikai rakétaszerződést — A nyugatnémet szövetségi gyűlés, a Bundestag tegnap egyhangúlag hoz­zájárult ahhoz, hogy a Washingtonban aláírt amerikai—szovjet rakétaszerző­dés végrehajtása során az NSZK terü­letén szovjet ellenőrök felügyeljenek a szerződés hatálya alá eső nukleáris esz­közök kivonására. A törvényhozók ily módon megteremtették az alkotmány- jogi feltételeit annak, hogy a szövetségi tanács, a Bundesrat április 29-én végle­gesítse a jóváhagyást. A szovjet ellenőrök 13 évre jogot kapnak arravhogy szemleutat tegyenek az Egyesült Államok fegyveres erőinek támaszpontjain Heilbronnban, Sehwa- bisch-Gmündben, Neu-Ulmban és Haselbachban, s meggyőződhessenek a 108 Pershing típusú rakéta, illetőleg a 96 manőverező robotrepülőgép kivonásá­ról. A szovjet katonai megfigyelők nem tartózkodnak majd állandóan a tá­maszpontokon vagy közelükben. Hans-Dietrich Genscher alkancellár és külügyminiszter a parlamenti ülésen kijelentette: az egyöntetű szavazás vilá­gosan mutatja, hogy a nyugatnémet törvényhozás fenntartás nélkül támo­gatja az amerikai-szovjet rakétaszerző­dést, s az NSZK kész közreműködni végrehajtásában. * * * * * * * *-* * * * * * * * * * * * * * * * * * LEGYEN ÜZLETI PARTNERÜNK! Ingatlana eladásánál-vételénél ajánljuk szolgáltatásainkat. Lakását, műszakilag megfelelő állapotban lévő családi házát megállapodásos áron megvásároljuk és továbbértékesítjük. Szakszerű és korrekt felvilágosítás a megye bankfiokjainál. NÁLUNK AZ ÜGYFÉL ÜZLETI PARTNER! KÖSZÖNJÜK, HOGY MINKET VÁLASZTOTT BANKJÁNAK! * * * * * *-*■ * * * * * * * * * * * * * * * *-* * * * * * * 1089 Népfront-vita az állásfoglalás-tervezetről A Hazafias Népfront Országos El­nöksége — Kállai Gyula elnökletével — ülést tartott pénteken a népfront Belgrád rakparti székházában. A tes­tület a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának felkérése alapján az országos pártértekezlet ál­lásfoglalás-tervezetét vitatta meg. A tanácskozás résztvevői nagyjelen­tőségű dokumentumnak nevezték a tervezete, és ahhoz több kritikai meg­jegyzést fűztek. Üdvözölték és támo­gatták a párt általános érvényű politi­kai, társadalmi, gazdasági reformtö­rekvéseit. Hangsúlyozták: a vezetés iránti bizalom erőáíthető, ha az állam­polgárok látják, hogy a vezetés tisztá­ban van a nehézségekkel, s meg tudja jelölni a mai helyzetből kivezető utat. Ugyanakkor csak együtműködő, a gondokat is belátással vállaló társada­lom teremtheti meg a kibontakozás po­litikai feltételeit. Biztató jelenségként értékelték a hozzászólók, hogy a politikai intéz­ményrendszer reformjáról, az ideoló­Császár Tibor, az MTI miniszterta­nácsi tudósitója jelenti: A kormány ülését követő szóvivői tájékoztatón Bányász Rezső külön is szólt Nyikolaj Rizskov látogatásáról, amely — mint mondotta — rendkívül hasznos, igen eredményes volt. A ma­gyar és a szovjet miniszterelnök egyet­értőén állapította meg, hogy a két or­szágban végbemenő nagy horderejű változások együttműködésünk bővíté­sét, korszerű formák alkalmazását igénylik. Bránko Mikulics látogatásá­ról szólva Bányász Rezső elmondta, hogy a tárgyalásokon ismételten meg­erősítették: a két országban élő nemze­tiségek jelentőségét azonos módon fog­juk fel. Létüket összekötő hídnak, az együttműködést erősítő tényezőnek te­kintjük. A szóvivő szólt a Minisztertanács új Tanácsadó Testületéről. Létrehozásá­val az volt a cél — hangoztatta —, hogy javítsák, erősítsék a kormányzati döntések tudományos és társadalom­politikai megalapozottságát. A testület feladata lesz, hogy átfogó jellegű társa­dalmi, gazdasági és egyéb kérdésekben még az előkészületek során véleményt nyilvánítson, s ha szükséges, határo­zathozatalt is kezdeményezzen. Tagjai részt vesznek a kormányzati döntések várható, illetve már bekövetkezett ha­tásainak vizsgálatában is. A testület a Magyar Tudományos Akadémia szel­lemi bázisán működik, elnöke Bognár József, társelnöke Kapolyi László, tit­kára Veress Péter, tagjai: Andics Jenő, Berend T. Iván, Csáki Csaba, Csikós Nagy Béla, Fekete János, Makó Csaba, Nyers Rezső, Pataki Ferenc és Sárközy Tamás. A kormány mostani ülésén, a testü­let új munkamódszereinek megfelelő­en, előzetes elvi iránymutatást adott az igazságügyi tárcának az egyesülési jog­ról, illetve a gyülekezési jogról szóló törvényjavaslatok kidolgozásához — mondotta a továbbiakban Bányász Re­zső. Ami az előbbi témát illeti: az alap­harcol, annak fenntartás nélkül hinnie kell igazában. De aki fenntartás nélkül hisz, lemond a kétkedés roppant hajtó­erejéről. A bolsevik vezetők legtöbbje olyan hittel vetette magát a harcba, hogy a kétely — az igazságok újraérté­kelésének kényszere — föl sem merült bennük. Másokban viszont a kétely volt olyan erős, hogy elnyomta a hitet, s így harcképtelenek lettek. Lenin eb­ben is Marxra hasonlított: a hit nem ölte meg benne a kételkedést, sem a kételkedés a hitet.” Hodossi Sándor ünnepi beszédét kö­vetően, dr. Szabó Miklós, a megyei pártbizottság első titkára kitüntetést nyújtott át kiemelkedően dolgozó pro­pagandistáknak, agitátoroknak. SZOCIALISTA KULTÚRÁÉRT kitüntetésben részesült: Orczifalvi Ta­más, a bajai városi pártbizottság okta­tási felelőse és Székeli Imréné, a Kos­giai munkáról szóló elképzeléseket a párt széles körű vitára bocsátotta. Ugyanakkor hangot adtak annak a vé­leményüknek. hogy az állásfoglalás­tervezetnek a népfront jövőbeni felada­tairól szóló része nem felel meg a moz­galom szerepének. A vitában felszóla­lók megfogalmazták: olyan dokumen­tumot kell az országos pártértekezlet elé bocsátani, amely őszintén leírja a társadalom mai állapotát. Elkerülhe­tetlennek tartották a tanácskozás részt­vevői a szocializmus értékeinek megha­tározását, a realitásokból kiinduló szo­cializmuskép felrajzolását, a közelebbi és a távolabbi célok kijelölését. Szüksé­gesnek ítélték az állam működésének sokoldalú felülvizsgálatát és a kinyilvá­nított reformtörekvéseknek megfelelő átalakítását, továbbá az állampolgári jogoknak a jelenleginél pontosabb tör­vényes szabályozását és e jogok követ­kezetes érvényesítését. Indítványozták, hogy az MSZMP országos pártértekez­lete fogalmazza meg a mai helyzetnek megfelelő célokat. vető cél az, hogy a törvényjavaslat biz­tosítsa az állampolgárok demokratikus egyesülési jogát. Ugyanakkor határoz­za meg e jog gyakorlásának törvényi — vagyis nem államigazgatási — kor­látáit. A törvény mondja ki: egyesület minden olyan tevékenység végzése cél­jából alakítható, amit törvény nem tilt, és amely nem sérti a Magyar Népköz- társaság alkotmányos rendjét. A javas­lat rögzítse azt is: a megalakulás feltéte­le az állam által történő elismerés; en­nek jogi formája lehet például az egye­sület bírósági nyilvántartásba vétele. A kormány felkéri a Hazafias Népfron­tot a tervezet társadalmi vitájának megszervezésére. A gyülekezési jog tervezett szabályo­zásáról elmondotta, hogy bár Alkot­mányunk biztosítja a gyülekezés sza­badságát, s előírásai megfelelnek a pol­gári és politikai jogok nemzetközi egy­ségokmányában vállalt kötelezettsége­inknek, kifejezetten a gyülekezési jogra vonatkozó szabályozásunk jelenleg nincs. A kormány szerint indokolt az állampolgárok e jogát most törvény­ben rögzíteni, azzal, hogy gyakorlása ne sértse népköztársaságunk alkotmá­nyos rendjét, az állam biztonságát, a közbiztonságot, a közrendet, a közer­kölcsöt, vagy mások szabadságjogait. A lakcímbejelentés korszerűsítéséről hozott határozat lényegét ismertetve Bányász Rezső elmondotta: a névleges vagy hamis bejelentkezések csökkenté­se érdekében a jövőben a bejelentőla­pon fel kell tüntetni a szállásadó nevét, személyi számát, s a számítógépes lak­cím-regiszter javítja majd az ellenőrzés lehetőségét. Áz új intézkedéseket idén október 1 -jéig be kell vezetni. A szóvivő egy kérdésre válaszolva megerősítette, hogy a kormány szüksé­gesnek látja egy úgynevezett reformbi­zottság megteremtését, amely vállalko­zik a gazdaság, s az egész társadalmi élet reformtörekvéseinek áttekintő ösz- szefoglalására. suth Könyvkiadó megyei kirendeltsé­gének vezetője. KIVÁLÓ MUNKÁ­ÉRT kitüntetést kapott Bodnár Pál, a Közúti Építő Vállalat pártalapszerve- zetének titkára. Negyven propagandis­ta vehette át eredményes munkájáért a megyei pártbizottság kitüntető okleve­lét, négy KISZ-propagandistát pedig emlékplakettel jutalmaztak. Tegnap a fővárosban rendezett or­szágos ünnepségen LENIN- EMLÉKPLAKETTET kapott: Faragó Gyula, a kecskeméti kertészeti főiskola tanszékvezetője, F. Tóth Pál újságíró, a Forrás folyóirat szerkesztőbizottsá­gának elnöke, dr. Gál Gyula, a Bács- Kiskun Megyei Tanács osztályvezető­je, Horváth Ignác, a megyei tanács ap­parátusi pártbizottságának titkára, dr. Király László György, á megyei pártbi­zottság politikai munkatársa. Komáro­mi Attila, a megyei pártbizottság okta­tási igazgatóságának igazgatója és Konfár Sándor, a TIT megyei titkára. K. E. Ä párttagok és a párton kívüliek vi­szonyával kapcsolatban az ülésen el­hangzott: ezt a viszonyt csakis a nyílt­ság és az őszinteség jellemezheti. Az ülésen elhangzottakat Pozsgay Imre, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára összegezte. A többi között kifejtette, hogy a nép­frontnak kötelessége megalapozott kri­tikával elősegíteni a helyes döntések meghozatalát. Ezt szolgálta az elnökségi eszmecsere is. Ennek alapján — a népfrontmozga­lomban összegződött politikai, társa­dalmi. gazdasági tapasztalatokat fel­használva a testület állásfoglalást fogalmazott meg, amely hangoztatja: a Hazafias Népfront, mint a párt irányí­tásával működő, a pártot is magába foglaló politikai tömörülés, a szövetsé­gi politika és a közmegegyezés alkot­mányos intézményeként kíván a jövő­ben is dolgozni. Az elnökség állásfoglalását eljuttatja a párt Központi Bizottságához. Szíriái katonai küldöttség Kecskeméten Tegnap Kecskemétre látogatott Ja- lal Al-Jihni vezérőrnagy, a Szíriái Arab Köztársaság fegyveres erőinek politi­kai főcsoportfőnöke, aki katonai kül­döttség élén baráti látogatáson tartóz­kodik hazánkban. A küldöttséget elkí­sérte Pompor István vezérőrnagy. A megyei pártbizottságon Babinyecz Ferenc, az MSZMP Bács-Kiskun Me­gyei Bizottságának titkára fogadta a vendégeket, és tájékoztatást adott a te­rület társadalmi, gazdasági, kulturális életéről. A vendégek ezután a helyi va­dászrepülő alakulatot keresték fel, ahol megismerkedtek a katonák életével, s megtekintettek egy műrepülő bemuta­tót. Ezt követően tovább utaztak Ka­locsára. Megyei szlovák nemzetiségi szemle Nagy sikert arattak a dunaegyházi pajtások (képünkön) bábjclcnctükkcl a Kiskőrösön tegnap délután megrende­zett megyei szlovák nemzetiségi úttörő művészeti szemlén. (Tóth Sándor felvé­tele) Általános iskolai beiratkozás (Folytatás az 1. oldalról.) ségei híján — nem köteles fogadni. Elsősorban a nagyvárosokban — Kecskeméten és Baján — lehet rá számítani, hogy a beíratások és az osztálylétszámok kialakítása után elkerülhetetlenek lesznek olyan át­rendezések, melyek eredménye­képpen az elsős egy másik iskolába kerül. Más módon szerveződnek a nyelvi és sporttagozatos osztályok, melyekben az alkalmasság is szere­pet kap. A szülőknek természete­sen — kötelességeik mellett — jo­gaik is vannak: megfellebbezhetik a számukra nemkívánatos döntést, melyet a helyi tanács művelődési osztályára kell benyújtaniuk. A fogyatékos gyermekek az áthe­lyezési bizottság véleménye alap­ján kerülnek a megfelelő iskolába. K. J. Kormányszóvivői tájékoztató Román pártmunkás-delegáció látogatása A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának meghívására Buda­pesten tartózkodott a Román Kommunista Párt Központi Bizottságának küldött­sége Nicolae Mihai osztályvezető-helyettessel, az RKP KB póttagjával az élén. Nicolae Mihait fogadta Szűrös Mátyás, az MSZMP KB titkára és Kótai Géza a KB külügyi osztályának vezetője, a Központi Bizotts;!| tagja. A vendéggel megbe­szélést folytatott Szokai Imre, a Központi Bizottság külügyi osztályának helyettes vezetője is. A tárgyalásokon értékelték a két párt közötti kapcsolatok kérdéseit, és egyeztet­ték az MSZMP KB, valamint az RKP KB 1988- 1989. évi pártközi munkatervét. A nyílt légkörű megbeszéléseken áttekintették a magyar román viszony időszerű kérdéseit. Magyar részről kifejtették, hogy az M SZM P-t továbbra is a magyar ro­mán együttműködés fejlesztésének szándéka, a kapcsolatokat terhelő tényezők ki­iktatására való törekvés vezérli. A KB-titkárok 1987. júniusi találkozóján felvetett átfogó magyar kezdeményezésekre a magyar fél változatlanul várja a romáji fél vá­laszát. Az MSZMP képviselői ismételten megerősítették a nemzetiségi kérdéssel kapcso­latos elvi álláspontjukat. Hangsúlyozták, hogy Magyarország változatlanul kész a konstruktív párbeszédre, a konkrét eredményeket hozó találkozók megtartására. Megemlékezések koszorúzások, kitüntetések (Folytatás az 1. oldalról)

Next

/
Oldalképek
Tartalom