Petőfi Népe, 1988. március (43. évfolyam, 51-77. szám)
1988-03-02 / 52. szám
r TT^Ä T A D A C Előrejelzés az ország területére ma estig: időn- 1LJKJJ AIV/vkJ ként erősen felhős lesz az ég és hózápor is lehet. Napközben többfelé megélénkül, néhol megerősödik a nyugati, északnyugati szél. A legmagasabb nappali hőmérséklet 0 és 5 fok között várható. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA xLiii. évf. 52. szám Ára: 1,80 Ft 1988. március 2., szerda Kádár János munkamegbeszélése három megye párt- és tanácsi vezetőivel Kádár János, az MSZMP főtitkára munkaértekezleten találkozott kedden Fejér, Komárom és Veszprém megye párt- és tanácsi vezetőivel. Kíséretében volt Lukács János, a Központi Bizottság titkára. Az eszmecsere színhelyén, Székesfehérvárott, az MSZMP Fejér Megyei Bizottságának székházában Barts Oszkárné, a Fejér megyei, Anta- lóczy Albert, a Komárom megyei és Gyuricza László, a Veszprém megyei pártbizottság első titkára fogadta a vendégeket. Barts Oszkámének, a munkaértekezlet házigazdájának köszöntő szavai után Kádár János — mintegy jelezve a megbeszélés célját — kifejezésre juttatta, hogy az eszmecserén közvetlen tapasztalatokat kíván szerezni a különböző területen dolgozó vezetők, a párttagság véleményéről: miként ítélik meg az ország és szűkebb környezetük helyzetét, a tennivalókat, milyen kérdések foglalkoztatják a lakosságot és a párttagságot. A megyei vezetők arról adtak számot, hogy a munkahelyeken jelentősebb zökkenők nélkül kezdték a gazdasági évet, bár a gazdálkodás feltételeiben számottevő változások történtek. Biztató, hogy az ipari üzemek kapacitása jelentős részben rendelésekkel lekötött, jók a mezőgazdaság kilátásai is. Hangot adtak azoknak a feszültségeknek is, amelyeket a szigorúbb gazdálkodási feltételek, a termelési szerkezet átalakítása hoznak felszínre. A pártéletről szólva hangsúlyozták, hogy az ideológiai tézisekről, a párt vezető szerepéről, a politikai intézményrendszer továbbfejlesztéséről folyó alapszervezeti viták, a tagkönyv- cserét előkészítő beszélgetések, az ország és a párt előtt álló feladatokról folyó véleménycserék aktivizálták a párt szervezeteit és tagságát. Szóltak arról, hogy az eszmecserék korántsem szorítkoztak a párttagságra, abban részt vett a pártonkívüliek széles köre is, számos javaslattal gazdagítva a vitát. (Folytatás a 2. oldalon.) TÖRVÉNYJAVASLAT KÖZLEKEDÉSRŐL, SZÖVETKEZETEKRŐL, ÉLELMISZEREKRŐL illést tartott a megyei képviselőcsoport A legfontosabb képviselői feladattal foglalkoztak tegnapi ülésükön az Országgyűlés Bács-Kiskun megyei tagjai: a törvényalkotás előkészítésével. A tavaszi parlamenti ülésszak elé kerülő törvényjavaslatokat vitatták meg Miskó István elnökletével. Részt vett az ülésen Sarlós István, az Országgyűlés elnöke és Szakolczai Pál, a megyei pártbizottság titkára is. A közúti közlekedésről szóló törvényjavaslat került először napirendre. A képviselők kérdéseire Tö- rőcsik Frigyes, a Közlekedési Minisztérium főosztályvezetője adott választ. Elsőként dr. Gajdócsi Istvánnak, aki a bajai Duna-híd szélesítéséről kért friss információt. A válasz: a tervek hamarosan elkészülnek, a vasanyagot pedig már meg is rendelték, úgyhogy kezdődhetnek a munkálatok. A falugyűlések tapasztalatai alapján a dűlőutak sorsáról és a bekötőutak buszjáratairól érdeklődött dr. Szír apák Ferenc. Az első kérdésre nem hangzott el biztató válasz — a jövőben is a helyi tanácsokra hárulnak a tennivalók. A másik ügyben viszont előrelépés várható, hiszen az új törvény lehetőséget nyújt buszok üzemeltetésére akár magánvállalkozásban is. Hozzászólásában dr. Tóth Antal kiemelte: az új törvény nemcsak a közlekedőkről intézkedik, hanem a másik oldalról, a kezelőkről, az utak fenntartóiról is. Fontos feladat az utak állapotának javítása, a táblaerdők megszüntetése, az észszerűbb forgalomszervezés. Míg az első napirendnél főként kérdeztek, informálódtak a képviselők, a második témakörben számos javaslat, kiegészítés hangzott el. A szövetkezeti törvény tervezett módosításáról dr. Hidegh Ferenc, a megyei biróság'elnökhelyettcse tartott tájékoztatót, a mezőgazdasági tsz-törvényről dr. Hermándy Iván, a MÉM jogtanácsosa, az élelmiszertörvény módosításáról Böjti Zoltán, a MÉM főosztályvezető-helyettese beszélt. A hozzászólók közül Csipkó István hangsúlyozta; egyetért azzal a törekvéssel, hogy a tagság mindinkább gazdája szövetkezetének. Ennek szellemében ne kelljen főhatósági engedély, ha például egy termelőszövetkezetté szeretne átalakulni, és azt se kelljen kivárniuk a váltáshoz a tagoknak, hogy a tsz tönkremenjen. Mert ma még ez a gyakorlat. Moravcsik Ferencné felvetette: mik a garanciái, hogy az élelmiszerekbe nem kerülhetnek egészségkárosító anyagok vagy növényvédőszer-maradványok. Madár István, a szövetkezeti bizottság rugalmasabb választására tett javaslatot. Kiss István kérdése: Mi lesz a jelenleg érvényben lévő szabályzatok sorsa, ha a jövőben ezeket nem lesz köte-, lező készíteni? Kása Antal pedig arról kérdezett, hogy a termékek mi nősítését miért az érdekképviseleti szervek hatáskörébe kívánják a jövőben utalni? Számos kérdéskör került még. szóba, melyek közül érdemes kiemelni egyet: a szövetkezetek foglalkoztatási kötelezettsége a javaslat szerint tagjaikkal szemben a jövőben is megmarad. — Egyetértéssel fogadták a képviselők, hogy lényegesen csökken a szövetkezetek működését szabályozó előírások száma, nagyobb lesz önállóságuk, s azt is, hogy az új törvény kiterjeszti a háztáji földhöz való jogosultságot. Az ülés befejező részében dr. Korom Mihály, az Országgyűlés ügyrendjének korszerűsítésén dolgozó bizottság elnöke tájékoztatta képviselőtársait a bizottság eddigi munkájáról. L. D. Hangsúlyos feladat a piacépítés Az Országgyűlés kereskedelmi bizottságának ülése EGYRE NAGYOBB HANGSÚLYT KAP A MINŐSÉG I A mezőgazdasági háttériparról tárgyalt az MSZMP megyei végrehajtó bizottsága Tegnap délelőtt Kecskeméten, a megyeháza földszinti termében, a/ MSZMP Bács-Kiskun Megyei Végrehajtó Bizottságának ülésén már az első percekben kiderült, hogy milyen nehéz egy fogalom pontos tartalmi meghatározása. A testület meghívottakkal kibővített ülésén ugyanis első napirendi pontként azt a jelentést tárgyalta, amely a mezőgazdasági háttéripar fejlesztésével kapcsolatos feladatokról készült. GENF A megegyezést segítő szovjet javaslat Hétfőn Genfben a nukleáris és űrfegyverekkel foglalkozó szovjet—amerikai tárgyalások teljes ülésén a szovjet delegáció új javaslatokat terjesztett elő a hadászati támadófegyverek (HTF) 50 százalékos csökkentését előirányzó megállapodás mielőbbi kidolgozása érdekében. A TASZSZ hírügynökség szerint az amerikai álláspontot nagymértékben figyelembe vevő javaslatok egyrészt a szerződésben használatos legfontosabb megjelölések, szakkifejezések értelmezésére irányulnak, másrészt pedig vázolják annak lehetőségeit, miként lehetne a ballisztikus rakétákat polgári űrobjektumok pályára állítására alkalmas hordozóeszközzé alakítani. A szovjet küldöttség az ülésen megerősítette azt a törekvését, hogy fokozza erőfeszítéseit a genfi tárgyalásokon a HTF- megállapodás és az ezzel összefüggő dokumentumok határidőn belüli kidolgozása érdekében. Az új Kereskedelmi Minisztérium tevékenysége — a gazdaságirányításban először — teljeskörűen átfogja a forgalmi szférát, s ezzel egységes gazdaságpolitikát tesz lehetővé — hangzott el az Országgyűlés kereskedelmi bizottságának a Parlamentben tartott keddi ülésén. A testület Nyers Rezső elnökletével megvitatta a Kereskedelmi Minisztérium feladatairól, tevékenységéről és szervezetéről szóló előterjesztést, illetve tudomásul vette az általános forgalmi adóról, valamint a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvények végrehajtásának belkereskedelmi tapasztalatait összegző írásos tájékoztatót. A képviselőkhöz korábban eljuttatott előterjesztés megállapítja: a Kereskedelmi Minisztérium létrehozása a kormányzati munka továbbfejlesztésének egyik fontos láncszeme. Szóbeli kiegészítőjében Marjai József miniszterelnök-helyettes, kereskedelmi miniszter hangsúlyozta: a termelési szerkezet fejlődése csak akkor várható, ha a belső és a rubelelszámolású piacokon ugyanolyan követelményeknek teszünk eleget, mint a tőkés piacokon. Ezért az új minisztérium megkülönböztetett figyelmet fordít a jövőben a belföldi piacra. A gazdaság teljesítő- képességének javulása csak piaci kényszerkörülmények között képzelhető el. A hangsúlyt mindenekelőtt a piacépítésre kell helyezni. A továbbiakban kifejtette: a minisztérium szigorítja a gazdaságtalan export feltételeit, egyszerűsíti e területen a bonyolult, széttagolt irányítást s egyedi engedélyeket csak kivételes esetben ad ki. Gondoskodik továbbá a versenyszabályok betartásáról, a fogyasztói érdekvédelemről. A szóbeli tájékoztatót követően a képviselők kérdéseket intéztek az ülésen részt vevő szakemberekhez. Egyebek között a fogyasztási szolgáltatások és a magánvállalkozások szabályozásáról, a minisztériumnak a fogyasztói érdekvédelemmel kapcsolatos tevékenységéről érdeklődtek. A kérdésekre válaszolva Bartha Ferenc kereskedelmi minisztériumi államtitkár elmondotta: a minisztérium ellátja a fogyasztási szolgáltatások és a magánvállalkozások egységes kormányzati irányításá, (Folytatás a 2. oldalon) Dr. Matos László, a napirendi pont előterjesztője, a megyei tanács elnökhelyettese ugyanis rövid, szóbeli kiegészítőjében elmondta, hogy a jelentés készítéséhez országos hatáskörű szervektől is kértek véleményt, adatokat, de még így sem sikerült abszolút pontos tájékoztatást kapni. Viszont talán éppen ezzel együtt jól érzékelhetők a gondok. Mert mi tartozik a mezőgazdaság háttériparába? Teljes felsorolást természetesen mi sem adhatunk, csupán érzékeltetésül említjük például a csomagolóanyagokat, erő- és munkagépeket, növényvédő szereket, műtrágyákat, s mindezek számtalan változatát, az energiát, állatgyógyászati eszközöket stb. Vagyis mindaz beletartozik a fogalomba, ami szükséges ahhoz, hogy egységnyi területről minél több és minél értékesebb biológiai terméket állítsunk elő. A téma fontosságára utal, hogy a mezőgazdaság éves termelési költségeinek 60 százaléka ipari eredetű anyag- és eszközfelhasználás. A mezőgazdasági üzemek erre pénzügyi forrásaik ötven százalékát fordítják. Nem mindegy tehát, hogy milyen mennyiségű és főleg milyen minőségű cikkeket szállít, vagy kínál a háttéripar a termeléshez, illetve a megtermelt élelmiszer feldolgozásához. Anélkül, hogy a jelentésben fölvázolt országos és megyei helyzetképet elemeznénk, ismertetjük a napirendi pont vitájában elhangzottakat. Ezekből ugyanis egyértelmű és világos képet alkothatunk a mezőgazdasági háttéripar helyzetéről és a fejlesztés kívánatos irányáról is. Csikasz Józsefné, a Kecskeméti Konzervgyár müszakvezetője szakmája gondjairól szólt. Elmondta például, hogy 1986-ban 20 millió, 1987- ben pedig 10 millió forint értékű használhatatlan üveget küldtek vissza a gyárnak, ami azért is érthetetlen, mert az utóbbi években egymilliárd forintot költött az ország az üvegipar fejlesztésére. Öt-hat féle töltő- és zárógéppel dolgoznak, mert mindig más és más méretű üveget kapnak. Alig érthető, hogy miért nem tud a hazai ipar, vagy a KGST-együttmüködés aszeptikus zsákokat előállítani. Ezt tőkés országból veszik s 1988-ban például 230 ezer dollárt kell kifizetni a zsákokért. Hegedűs Lajos, a Hartai Erdei Ferenc Tsz elnöke a mezőgazdaságban szükséges erő- és munkagépekről szólt, amikor azt kérdezte: miért nem tudunk mi korszerű gépeket gyártani? Pedig a magyar mezőgazdaság komoly és biztos piacot jelentene a gépiparnak. Megvásároljuk a méregdrága nyugati gépeket, de a szükséges alkatrész szinte be- szerezhetetlen, vagy ha igen, ugyancsak drágán és dollárért. Szabó Lajos, az Április 4. Gépipari Művek vezérigazgatója szerint az élelmiszeripari gépgyártás Magyarországon fellendülőben van, kezd igazodni az igényekhez. Ezt igazolni látszik, hogy az ágazat által igényelt 1400-féle élelmiszeripari gépből 800 hazai üzemekben készül. A jövőben a fejlesztésikutatási együttműködés erősödésére s ehhez konstruktőrgárdára volna szükség. De akadálya lehet a továbblépésnek a speciális igények sokfélesége is. Borsody Miklós, a Kecskemétvin vezér- igazgatója a világpiac igényeiről szólt (az ország mezőgazdasági termelésének 30-35 százaléka külpiacon kerül értékesítésre, az élelmiszer-gazdaság 25 százalékkal részesedik a külkereskedelmi forgalomból — a szerk.). Elmondta, hogy a világpiac átrendeződik, s ehhez (Folytatás a 2. oldalon) ELSŐ HELYEN VÉGZETT KUNADACS Nemdohányzó települések Lapunk hasábjain többször írtunk az 1987. február 1-jén indított — a Hungária Biztosító által meghirdetett — „Nemdohányzó települések” pályázatról. A részt vevő községek lakosai vállalták, hogy közterületen és nyilvános helyen nem gyújtanak rá, valamint az egészséges életmódért tevékenykednek. Tegnap, a Hungária Szállóban tartott sajtótájékoztatóval befejeződött az akció. Tudósításaink során gyakran használtuk azt a megállapítást, hogy ennek a vetélkedésnek csak nyertesei lehetnek. Ez ma is így van, de az eredmények tudatában még inkább állíthatjuk. A pályázaton harmincegy település vett részt, közülük három — Fülöp- háza, Kunadacs, Pirtó — Bács-Kiskun megyéből. Az első helyet két község megosztva szerezte meg. Kunadacs 600 ezer, Mosdós (Somogy megye) 400 ezer forintot fordíthat településfejlesztésre kiemelkedő dohányzásellenes munkája eredményeként. A második kategóriába tartozó Hajdú megyei Kokad és Nagy- major félmillió forinton osztozik egyenlő arányban. A 79 lelket számláló Zala megyei Csertelakos pedig az Országos Egészségnevelési Intézet 100 ezer forintos pályadíját kapta. A társadalmi bizottság tíz személy és két kollektíva munkáját külön jutalmazta. Köztük van a fülöpházi általános iskola igazgatónője, Kárász Irén is, aki a gyerekek körében végzett tevékenységéért részesült elismerésben. A pirtói általános iskola tantestülete pedig 20 ezer forint értékű utazási csekket kapott a Cooptouristtól. A vetélkedő települések képviselőit március 14-én Budapesten a Vigadóban rendezett gálaesten látják vendégül. Bcncze Andrea Munkában a helikopter Megkezdték a tavaszi munkákat a mezőgazdasági repülőgépes szolgálat pilótái. A különböző növények fejtrágyázását végzik. Múlt hónap közepén Miskén kezdte meg a repülést ez a helikopter, most már a Dusnoki Munkás-Paraszt Tsz földjein dolgozik. Egy nap akár 80 fordulót is megtesz, felszállásonként mintegy 6 hektáron szórja ki a trágyát. (P. Z.) • Ezzel a berendezéssel pillanatok alatt töltik fel a gépet. • Sári János pilóta szinte egész nap alig mozdul ki a fülkéből. 1 x