Petőfi Népe, 1988. március (43. évfolyam, 51-77. szám)

1988-03-02 / 52. szám

r TT^Ä T A D A C Előrejelzés az ország területére ma estig: időn- 1LJKJJ AIV/vkJ ként erősen felhős lesz az ég és hózápor is lehet. Napközben többfelé megélénkül, néhol megerősö­dik a nyugati, északnyugati szél. A legmagasabb nappali hőmérséklet 0 és 5 fok között várható. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA xLiii. évf. 52. szám Ára: 1,80 Ft 1988. március 2., szerda Kádár János munkamegbeszélése három megye párt- és tanácsi vezetőivel Kádár János, az MSZMP főtitkára munkaértekezleten találkozott kedden Fejér, Komárom és Veszprém megye párt- és tanácsi vezetőivel. Kíséretében volt Lukács János, a Központi Bizott­ság titkára. Az eszmecsere színhelyén, Székesfehérvárott, az MSZMP Fejér Megyei Bizottságának székházában Barts Oszkárné, a Fejér megyei, Anta- lóczy Albert, a Komárom megyei és Gyuricza László, a Veszprém megyei pártbizottság első titkára fogadta a vendégeket. Barts Oszkámének, a munkaérte­kezlet házigazdájának köszöntő szavai után Kádár János — mintegy jelezve a megbeszélés célját — kifejezésre juttat­ta, hogy az eszmecserén közvetlen ta­pasztalatokat kíván szerezni a külön­böző területen dolgozó vezetők, a párt­tagság véleményéről: miként ítélik meg az ország és szűkebb környezetük hely­zetét, a tennivalókat, milyen kérdések foglalkoztatják a lakosságot és a párt­tagságot. A megyei vezetők arról adtak szá­mot, hogy a munkahelyeken jelentő­sebb zökkenők nélkül kezdték a gazda­sági évet, bár a gazdálkodás feltételei­ben számottevő változások történtek. Biztató, hogy az ipari üzemek kapaci­tása jelentős részben rendelésekkel le­kötött, jók a mezőgazdaság kilátásai is. Hangot adtak azoknak a feszültségek­nek is, amelyeket a szigorúbb gazdál­kodási feltételek, a termelési szerkezet átalakítása hoznak felszínre. A pártéletről szólva hangsúlyozták, hogy az ideológiai tézisekről, a párt vezető szerepéről, a politikai intéz­ményrendszer továbbfejlesztéséről fo­lyó alapszervezeti viták, a tagkönyv- cserét előkészítő beszélgetések, az or­szág és a párt előtt álló feladatokról folyó véleménycserék aktivizálták a párt szervezeteit és tagságát. Szóltak arról, hogy az eszmecserék korántsem szorítkoztak a párttagságra, abban részt vett a pártonkívüliek széles köre is, számos javaslattal gazdagítva a vi­tát. (Folytatás a 2. oldalon.) TÖRVÉNYJAVASLAT KÖZLEKEDÉSRŐL, SZÖVETKEZETEKRŐL, ÉLELMISZEREKRŐL illést tartott a megyei képviselőcsoport A legfontosabb képviselői fel­adattal foglalkoztak tegnapi ülésü­kön az Országgyűlés Bács-Kiskun megyei tagjai: a törvényalkotás elő­készítésével. A tavaszi parlamenti ülésszak elé kerülő törvényjavasla­tokat vitatták meg Miskó István el­nökletével. Részt vett az ülésen Sarlós István, az Országgyűlés elnö­ke és Szakolczai Pál, a megyei párt­bizottság titkára is. A közúti közlekedésről szóló tör­vényjavaslat került először napi­rendre. A képviselők kérdéseire Tö- rőcsik Frigyes, a Közlekedési Mi­nisztérium főosztályvezetője adott választ. Elsőként dr. Gajdócsi Ist­vánnak, aki a bajai Duna-híd széle­sítéséről kért friss információt. A válasz: a tervek hamarosan elké­szülnek, a vasanyagot pedig már meg is rendelték, úgyhogy kezdőd­hetnek a munkálatok. A falugyűlések tapasztalatai alapján a dűlőutak sorsáról és a bekötőutak buszjáratairól érdeklő­dött dr. Szír apák Ferenc. Az első kérdésre nem hangzott el biztató válasz — a jövőben is a helyi taná­csokra hárulnak a tennivalók. A másik ügyben viszont előrelépés várható, hiszen az új törvény lehe­tőséget nyújt buszok üzemeltetésére akár magánvállalkozásban is. Hozzászólásában dr. Tóth Antal kiemelte: az új törvény nemcsak a közlekedőkről intézkedik, hanem a másik oldalról, a kezelőkről, az utak fenntartóiról is. Fontos fel­adat az utak állapotának javítása, a táblaerdők megszüntetése, az ész­szerűbb forgalomszervezés. Míg az első napirendnél főként kérdeztek, informálódtak a képvi­selők, a második témakörben szá­mos javaslat, kiegészítés hangzott el. A szövetkezeti törvény tervezett mó­dosításáról dr. Hidegh Ferenc, a megyei biróság'elnökhelyettcse tartott tájékoz­tatót, a mezőgazdasági tsz-törvényről dr. Hermándy Iván, a MÉM jogtaná­csosa, az élelmiszertörvény módosítá­sáról Böjti Zoltán, a MÉM főosztályve­zető-helyettese beszélt. A hozzászólók közül Csipkó István hangsúlyozta; egyetért azzal a törek­véssel, hogy a tagság mindinkább gaz­dája szövetkezetének. Ennek szellemé­ben ne kelljen főhatósági engedély, ha például egy termelőszövetkezetté sze­retne átalakulni, és azt se kelljen kivár­niuk a váltáshoz a tagoknak, hogy a tsz tönkremenjen. Mert ma még ez a gya­korlat. Moravcsik Ferencné felvetette: mik a garanciái, hogy az élelmiszerekbe nem kerülhetnek egészségkárosító anyagok vagy növényvédőszer-maradványok. Madár István, a szövetkezeti bizottság rugalmasabb választására tett javasla­tot. Kiss István kérdése: Mi lesz a jelen­leg érvényben lévő szabályzatok sorsa, ha a jövőben ezeket nem lesz köte-, lező készíteni? Kása Antal pedig ar­ról kérdezett, hogy a termékek mi ­nősítését miért az érdekképviseleti szervek hatáskörébe kívánják a jö­vőben utalni? Számos kérdéskör került még. szóba, melyek közül érdemes kie­melni egyet: a szövetkezetek foglal­koztatási kötelezettsége a javaslat szerint tagjaikkal szemben a jövő­ben is megmarad. — Egyetértéssel fogadták a képviselők, hogy lénye­gesen csökken a szövetkezetek mű­ködését szabályozó előírások szá­ma, nagyobb lesz önállóságuk, s azt is, hogy az új törvény kiterjeszti a háztáji földhöz való jogosultságot. Az ülés befejező részében dr. Ko­rom Mihály, az Országgyűlés ügy­rendjének korszerűsítésén dolgozó bizottság elnöke tájékoztatta képvi­selőtársait a bizottság eddigi mun­kájáról. L. D. Hangsúlyos feladat a piacépítés Az Országgyűlés kereskedelmi bizottságának ülése EGYRE NAGYOBB HANGSÚLYT KAP A MINŐSÉG I A mezőgazdasági háttériparról tárgyalt az MSZMP megyei végrehajtó bizottsága Tegnap délelőtt Kecskeméten, a megyeháza földszinti termében, a/ MSZMP Bács-Kiskun Megyei Végrehajtó Bizottságának ülésén már az első percekben kiderült, hogy milyen nehéz egy fogalom pontos tartalmi meghatározása. A testület meghívottakkal kibővített ülésén ugyanis első napirendi pontként azt a jelentést tárgyalta, amely a mezőgazdasági háttér­ipar fejlesztésével kapcsolatos feladatokról készült. GENF A megegyezést segítő szovjet javaslat Hétfőn Genfben a nukleáris és űrfegyverekkel foglalkozó szovjet—amerikai tárgyalások teljes ülésén a szovjet delegáció új javaslatokat terjesztett elő a hadászati támadófegyverek (HTF) 50 százalékos csökkenté­sét előirányzó megállapodás mi­előbbi kidolgozása érdekében. A TASZSZ hírügynökség szerint az amerikai álláspontot nagymértékben figyelembe vevő javaslatok egyrészt a szerződés­ben használatos legfontosabb megjelölések, szakkifejezések értelmezésére irányulnak, más­részt pedig vázolják annak lehe­tőségeit, miként lehetne a bal­lisztikus rakétákat polgári űrobjektumok pályára állításá­ra alkalmas hordozóeszközzé alakítani. A szovjet küldöttség az ülé­sen megerősítette azt a törekvé­sét, hogy fokozza erőfeszítéseit a genfi tárgyalásokon a HTF- megállapodás és az ezzel össze­függő dokumentumok határ­időn belüli kidolgozása érdeké­ben. Az új Kereskedelmi Minisztérium te­vékenysége — a gazdaságirányításban először — teljeskörűen átfogja a for­galmi szférát, s ezzel egységes gazda­ságpolitikát tesz lehetővé — hangzott el az Országgyűlés kereskedelmi bizott­ságának a Parlamentben tartott keddi ülésén. A testület Nyers Rezső elnökle­tével megvitatta a Kereskedelmi Mi­nisztérium feladatairól, tevékenységé­ről és szervezetéről szóló előterjesztést, illetve tudomásul vette az általános for­galmi adóról, valamint a magánszemé­lyek jövedelemadójáról szóló törvé­nyek végrehajtásának belkereskedelmi tapasztalatait összegző írásos tájékoz­tatót. A képviselőkhöz korábban eljutta­tott előterjesztés megállapítja: a Keres­kedelmi Minisztérium létrehozása a kormányzati munka továbbfejlesztésé­nek egyik fontos láncszeme. Szóbeli kiegészítőjében Marjai Jó­zsef miniszterelnök-helyettes, kereske­delmi miniszter hangsúlyozta: a terme­lési szerkezet fejlődése csak akkor vár­ható, ha a belső és a rubelelszámolású piacokon ugyanolyan követelmények­nek teszünk eleget, mint a tőkés piaco­kon. Ezért az új minisztérium megkü­lönböztetett figyelmet fordít a jövőben a belföldi piacra. A gazdaság teljesítő- képességének javulása csak piaci kény­szerkörülmények között képzelhető el. A hangsúlyt mindenekelőtt a piacépí­tésre kell helyezni. A továbbiakban kifejtette: a minisz­térium szigorítja a gazdaságtalan ex­port feltételeit, egyszerűsíti e területen a bonyolult, széttagolt irányítást s egyedi engedélyeket csak kivételes eset­ben ad ki. Gondoskodik továbbá a ver­senyszabályok betartásáról, a fogyasz­tói érdekvédelemről. A szóbeli tájékoztatót követően a képviselők kérdéseket intéztek az ülé­sen részt vevő szakemberekhez. Egye­bek között a fogyasztási szolgáltatások és a magánvállalkozások szabályozásá­ról, a minisztériumnak a fogyasztói ér­dekvédelemmel kapcsolatos tevékeny­ségéről érdeklődtek. A kérdésekre vá­laszolva Bartha Ferenc kereskedelmi minisztériumi államtitkár elmondotta: a minisztérium ellátja a fogyasztási szolgáltatások és a magánvállalkozá­sok egységes kormányzati irányításá­, (Folytatás a 2. oldalon) Dr. Matos László, a napirendi pont előterjesztője, a megyei tanács elnökhe­lyettese ugyanis rövid, szóbeli kiegészí­tőjében elmondta, hogy a jelentés ké­szítéséhez országos hatáskörű szervek­től is kértek véleményt, adatokat, de még így sem sikerült abszolút pontos tájékoztatást kapni. Viszont talán ép­pen ezzel együtt jól érzékelhetők a gon­dok. Mert mi tartozik a mezőgazdaság háttériparába? Teljes felsorolást termé­szetesen mi sem adhatunk, csupán ér­zékeltetésül említjük például a csoma­golóanyagokat, erő- és munkagépeket, növényvédő szereket, műtrágyákat, s mindezek számtalan változatát, az energiát, állatgyógyászati eszközöket stb. Vagyis mindaz beletartozik a foga­lomba, ami szükséges ahhoz, hogy egy­ségnyi területről minél több és minél értékesebb biológiai terméket állítsunk elő. A téma fontosságára utal, hogy a mezőgazdaság éves termelési költségei­nek 60 százaléka ipari eredetű anyag- és eszközfelhasználás. A mezőgazdasá­gi üzemek erre pénzügyi forrásaik öt­ven százalékát fordítják. Nem mindegy tehát, hogy milyen mennyiségű és főleg milyen minőségű cikkeket szállít, vagy kínál a háttéripar a termeléshez, illetve a megtermelt élelmiszer feldolgozásá­hoz. Anélkül, hogy a jelentésben fölvázolt országos és megyei helyzetképet ele­meznénk, ismertetjük a napirendi pont vitájában elhangzottakat. Ezekből ugyanis egyértelmű és világos képet al­kothatunk a mezőgazdasági háttéripar helyzetéről és a fejlesztés kívánatos irá­nyáról is. Csikasz Józsefné, a Kecske­méti Konzervgyár müszakvezetője szakmája gondjairól szólt. Elmondta például, hogy 1986-ban 20 millió, 1987- ben pedig 10 millió forint értékű hasz­nálhatatlan üveget küldtek vissza a gyárnak, ami azért is érthetetlen, mert az utóbbi években egymilliárd forintot költött az ország az üvegipar fejleszté­sére. Öt-hat féle töltő- és zárógéppel dolgoznak, mert mindig más és más méretű üveget kapnak. Alig érthető, hogy miért nem tud a hazai ipar, vagy a KGST-együttmüködés aszeptikus zsákokat előállítani. Ezt tőkés ország­ból veszik s 1988-ban például 230 ezer dollárt kell kifizetni a zsákokért. Hegedűs Lajos, a Hartai Erdei Fe­renc Tsz elnöke a mezőgazdaságban szükséges erő- és munkagépekről szólt, amikor azt kérdezte: miért nem tudunk mi korszerű gépeket gyártani? Pedig a magyar mezőgazdaság komoly és biz­tos piacot jelentene a gépiparnak. Meg­vásároljuk a méregdrága nyugati gépe­ket, de a szükséges alkatrész szinte be- szerezhetetlen, vagy ha igen, ugyancsak drágán és dollárért. Szabó Lajos, az Április 4. Gépipari Művek vezérigazgatója szerint az élel­miszeripari gépgyártás Magyarorszá­gon fellendülőben van, kezd igazodni az igényekhez. Ezt igazolni látszik, hogy az ágazat által igényelt 1400-féle élelmiszeripari gépből 800 hazai üze­mekben készül. A jövőben a fejlesztési­kutatási együttműködés erősödésére s ehhez konstruktőrgárdára volna szük­ség. De akadálya lehet a továbblépés­nek a speciális igények sokfélesége is. Borsody Miklós, a Kecskemétvin vezér- igazgatója a világpiac igényeiről szólt (az ország mezőgazdasági termelésé­nek 30-35 százaléka külpiacon kerül értékesítésre, az élelmiszer-gazdaság 25 százalékkal részesedik a külkereskedel­mi forgalomból — a szerk.). Elmondta, hogy a világpiac átrendeződik, s ehhez (Folytatás a 2. oldalon) ELSŐ HELYEN VÉGZETT KUNADACS Nemdohányzó települések Lapunk hasábjain többször írtunk az 1987. február 1-jén indított — a Hungária Biztosító által meghirdetett — „Nemdohányzó települések” pályá­zatról. A részt vevő községek lakosai vállalták, hogy közterületen és nyilvá­nos helyen nem gyújtanak rá, valamint az egészséges életmódért tevékenyked­nek. Tegnap, a Hungária Szállóban tartott sajtótájékoztatóval befejező­dött az akció. Tudósításaink során gyakran hasz­náltuk azt a megállapítást, hogy ennek a vetélkedésnek csak nyertesei lehet­nek. Ez ma is így van, de az eredmé­nyek tudatában még inkább állíthat­juk. A pályázaton harmincegy telepü­lés vett részt, közülük három — Fülöp- háza, Kunadacs, Pirtó — Bács-Kiskun megyéből. Az első helyet két község megosztva szerezte meg. Kunadacs 600 ezer, Mos­dós (Somogy megye) 400 ezer forintot fordíthat településfejlesztésre kiemel­kedő dohányzásellenes munkája ered­ményeként. A második kategóriába tartozó Hajdú megyei Kokad és Nagy- major félmillió forinton osztozik egyenlő arányban. A 79 lelket számláló Zala megyei Csertelakos pedig az Or­szágos Egészségnevelési Intézet 100 ezer forintos pályadíját kapta. A társadalmi bizottság tíz személy és két kollektíva munkáját külön jutal­mazta. Köztük van a fülöpházi általá­nos iskola igazgatónője, Kárász Irén is, aki a gyerekek körében végzett tevé­kenységéért részesült elismerésben. A pirtói általános iskola tantestülete pedig 20 ezer forint értékű utazási csek­ket kapott a Cooptouristtól. A vetélkedő települések képviselőit március 14-én Budapesten a Vigadó­ban rendezett gálaesten látják vendé­gül. Bcncze Andrea Munkában a helikopter Megkezdték a tavaszi munkákat a mezőgazdasági repülőgépes szolgálat pilótái. A különböző növények fejtrágyázását végzik. Múlt hónap közepén Miskén kezdte meg a repülést ez a helikopter, most már a Dusnoki Mun­kás-Paraszt Tsz földjein dolgozik. Egy nap akár 80 fordulót is megtesz, felszállásonként mintegy 6 hektáron szórja ki a trágyát. (P. Z.) • Ezzel a be­rendezéssel pillanatok alatt töltik fel a gépet. • Sári János pilóta szinte egész nap alig mozdul ki a fülkéből. 1 x

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom