Petőfi Népe, 1988. március (43. évfolyam, 51-77. szám)
1988-03-02 / 52. szám
2 • PETŐFI NÉPE • 1988. március 2. Kádár János munkamegbeszélése három megye párt- és tanácsi vezetőivel (Folytatás az 1. oldalról) A demokrácia szélesítését, a nyíltság növelését, a pártmunka mozgalmi jellegének erősítését célzó törekvések kedvező fogadtatásra találtak. Kifejezésre juttatták, hogy a párt áll az élén és irányítja a gazdasági és társadalmi megújulást szolgáló folyamatokat. A párttagság, a lakosság döntő többsége megértéssel fogadja és vállalja a kibontakozással járó nagyobb terheket — s mint a gazdálkodó egységekben elért eredmények is jelzik — aktívan vesz részt a feladatok megoldásában. Ugyanakkor aggodalom és eredményeink féltése is jellemzője a közvéleménynek. A megbeszélés résztvevői úgy ítélik meg, hogy a közhangulat helyenként rosszabb, mint a valóságos társadalmi és gazdasági helyzet. Kádár János hasznosnak, gondolat- gazdagnak minősítette a — mintegy ötórás — nyílt, őszinte véleménycserét. A jelenlegi helyzetről szólva hangsúlyozta, hogy szocialista építőmunkánk olyan szakaszába jutottunk, amikor a dinamikus társadalmi, gazdasági fejlődés megtorpant. Ebbén objektív és szubjektív tényezők egyaránt szerepet játszottak: munkánk fogyatékosságai, a feltételezettnél is kedvezőtlenebb vb lággazdasági helyzet, a késedelmesen felismert összefüggések és az azokra való reagálások. Kiemelte, hogy a párt a gazdaságirányítás átalakításával történelmi jelentőségű reformfolyamat élére állt. Az előttünk álló feladatok megoldásának is legfőbb garanciája — elért szocialista vívmányainkra, értékeinkre építve — eszközeink, módszereink megújítása. Fontosnak ítélte, hogy a párt tagsága egységesen, határozottan cselekedjen a kibontakozási program megvalósításáért. Ezzel segíthetjük a társadalom tagjainak, a közösségeknek és egész népünknek boldogulását. Befejezésül szólt a szocialista építőmunka nemzetközi feltételeiről, kiemelve, hogy a Szovjetunióban, a szocialista országok többségében kibontakozó megújulási folyamatok kedvezőbb feltételeket teremtenek a hazai építőmunkához. Az MSZMP főtitkára a munkaértekezlet befejezése után visszautazott Budapestre. (MTI) Grósz Károly Vas megyében Tegnap délután két napra Vas megyébe utazott Grósz Károly, a Minisztertanács elnöke, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja. — A politikusok látogatásainak a tájékozódáson túl az is célja, hogy ellenőrizzék önmagukat — jelentette ki a miniszterelnök Szentgotthárdon, kétnapos látogatásának első színhelyén. A megye vezetőinek társaságában fölkereste a Rába Magyar Vagon- és Gépgyár épülő üzemét. A kormányfő egyebek között arról is szólt, hogy valamennyi társadalmi réteggel érintkezni kell, ha nem akarjuk elveszíteni arányérzékünket. KISZ-'küldöttség tárgyalásai az NSZK-ban A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség és az NSZK-beli Mimet Ifjú- szocialisták Szervezete (JUSO) bonni tárgyalásain a felek a feszültség enyhítésére irányuló folyamat fontos része-. ként üdvözölték a decemberben aláírt amerikai -szovjet rakétaszerződést. A többi között ezt állapította meg a kedden nyilvánosságra hozott közös közlemény. A magyar küldöttség Hámori Csabának, a KISZ KB első titkárának vezetésével tartózkodik az -NSZK-ban, A vendéglátókat Michael Guggemos, a JUSO szövetségi elnöke vezeti. Az OKP Modena megyei Vajdasági pártdelegáció küldöttsége Bács-Kiskunban látogatása Hétfőn az esti órákban Bács- Kiskun megyébe érkezett az Olasz Kommunista Párt Modena megyei bizottságának delegációja. Az olaszországi testvérmegye küldöttségét Werther Cigarini, az OKP KB tagja, a megyei pártbizottság első titkára vezeti, tagjai: Zerbini Claudio, a pártbizottság propaganda- és sajtófelelőse, Monari Al- ves, a megye nőfelelőse, valamint Grassi Torquato, a pártbizottság munkatársa. Az olasz vendégek tegnap délelőtt Kecskeméttel ismerkedtek. Megnézték a város nevezetességeit, egyebek között a tanácsházát, ahol Kecskemét párt- és állami ve- • zetői adtak áttekintést a megye- székhely társadalmi, .gazdasági és kulturális életéről. Ezután az Agri- kon Vállalatnál tettek látogatást, és tájékozódtak a gyár munkájáról, tevékenységéről. Az OKP Modena megyei küldöttségét fogadta dr. Szabó Miklós, a megyei pártbizottság első titkára. A megbeszélésen részt vett dr. Gajdócsi István megyei tanácselnök is. Dr. Szabó Miklós bemutatta Bács-Kiskun megyét, szólt gazdasági életéről, kiemelve a hagyományos mezőgazdaságot, az előttünk álló megoldandó feladatokat, és beszélt a Duna—Tisza közén kialakult gazdaságszerkezetre jellemző társadalmi struktúráról. Felvillantotta a kulturális élet néhány fontos kérdését is. Werther Cigarini átadta a mo- denai megyei pártbizottság üdvözletét, kifejtette: e tisztében első látogatása során különösen érdeklik a magyarországi gazdasági, politikai folyamatok, mivel az OKP egyik legfontosabb feladata ma — okulva a legutóbbi választások kedvezőtlen tapasztalatairól —, hogy növeljék a párt népszerűségét, különösen a fiatalok körében. Az eszmecserét követően a delegáció Hodossi Sándornak, a megyei pártbizottság titkárának kíséretében felkereste a Kecskemét— Szikrai Állami Gazdaságot, s az üzemlátogatás után megbeszélést folytatott a helyi szakemberekkel a gazdaság és az Olympos Kft. tevékenységéről. V. T. A mezőgazdasági üzemek munkájáról, az ott dolgozó pártszervezetek irányító, szervező tevékenységéről, és persze a hétköznapi életéről, a két terület közötti együttműködés továbbfejlesztéséről szeretne tájékozódni, tárgyalni a Vajdasági Kommunisták Szövetsége Tartományi Bizottsága Elnökségének delegációja, mely tegnap érkezett Bács-Kiskunba. A küldöttséget dr. Hajnal Katalin,a VKSZ TB elnökségének tagja vezeti, tagjai: Katona Mihajlo, a VKSZ TB elnökségének végrehajtó titkára és Basa Slobodan, a tartományi párt- bizottság tagja, a zombori községi pártbizottság elnöke. A vajdasági delegáció tegnap a kecskeméti városházán — dr. Bo- dóczky László első titkár és dr. Adorján Mihály tanácselnök kíséretében — kezdte hivatalos programját, majd a Városföldi Állami Gazdaságba látogattak dr. Babinyecz Ferencnek, a megyei pártbizottság titkárának társaságában. Az esti órákban dr. Szabó Miklós, a megyei pártbizottság első titkára fogadta a vajdasági pártküldöttséget. Jelen volt dr. Gajdócsi István megyei tanácselnök és dr. Babinyecz Ferenc. A politikusok tájékoztatták egymást az irányításuk alatt álló terület helyzetéről, megoldandó gondjairól, a holnap feladatairól. Sok tekintetben azonosak a közeljövő feladatai: mindkét páiT országos konferenciára készül, Bács-Kiskunban is éppúgy szó van a mezőgazdasági termelés korszerűsítéséről, mint a Vajdaságban. Egyetértettek: a kereskedők kölcsönösen sok kihasználatlan lehetőségre bukkanhatnak még ma is. Dr. Hajnal Katalin vajdasági látogatásra hívta meg a megyei pártbizottság első titkárát, aki a meghívást köszönettel elfogadta. B. J. A mezőgazdasági háttériparról tárgyalt az MSZMP megyei végrehajtó bizottsága Várkonyi Péter magyarországi látogatásra hívta meg az indiai miniszterelnököt Az indiai hivatalos látogatáson tartózkodó Várkonyi Péter külügyminiszter kedden találkozott Radzsiv Gandhi kormányfővel. Megbeszélésük a két országot összekötő, kölcsönös elégedettségre szolgáló baráti kapcsolatok jegyében zajlott le. Mindkét részről kedvezően nyugtázták, hogy Magyarország és India nézetei és céljai a legfőbb világpolitikai kérdéseket illetően — kiváltképpen a leszerelés ügyében — egybeesnek. A magyar diplomácia vezetője keddi programjának keretében számos megbeszélést folytatott az indiai kormány tagjaival. A tárgyalásokon azokról az együttműködési területekről volt szó, amelyek az egyes szaktárcák illetékességébe tartoznak. A két ország gazdasági, kereskedelmi és műszaki kooperációja az utóbbi időkben erősen fellendült. A gazdasági vegyesbizottság tavalyi budapesti ülésén kijelölte a sokoldalú kooperáció jövőbeni területeit. A tudományos és ipari kutatótanács épületében, Várkonyi Péter jelenlétében Oláh József nagykövet és V. Gova- riker tudomány- és technológiaügyi miniszterhelyettes aláírta az 1988— 1990. évi magyar—indiai tudományosműszaki együttműködési munkatervet. A magyar külügyminiszter indiai látogatását befejezve — helyi idő szerint szerdán hajnalban — továbbutazott a hat országot érintő ázsiai és csendesóceáni kőrútjának következő állomására, a thaiföldi fővárosba. GYORSLISTA a gépkocsinyeremény-betétkönyvek 1988. február 29-én megtartott sorsolásáról Az Országos Takarékpénztár a gépkocsinyeremény-betétkönyvek 107. sorsolását február 29-én Budapesten tartotta meg. A sorsoláson azok a 10 000 és 5000 forintos betétkönyvek vettek részt, amelyeket 1987. október 31-éig váltottak és 1988. január 31-én még érvényben voltak. Ezúton tájékoztatjuk az érdekelteket A gyorslistában az alábbi rövidítéseket használtuk: dt — Dacia 1310 TLX d :— Dacia 1310 in — Moszkvics 2140 te — Trabant Combi Spec. ti Trabant Lim. Spec. 10 000 forint összegű betétkönyvek 02 0007939 ti 02 0044394 d 02 02 02 02 02 02 02 02 0047850 ti 0051381 dt 0058709 m 0060341 te 0067788 ti 0068859 d 0069278 dt 0075292 dt 02 0091412 te 02 0095738 m 02 0106051 ti 02 0106710 te 02 0107787 d 02 0113516 ti 02 0115023 dt 02 0116331 m 02 0118234 m 02 0124742 d 02 0084043 ti 5000 forint összegű betétkönyvek )2 0533083 dt 02 653657 d )2 0561404 ti 02 0660772 te )2 0564382 d 02 0666197 ti >2 0577430 m 02 0667740 te arról, hegy a forgalomban lévő gépko- csi-nyereménybetétkönyvek között vannak olyanok, amelyek számában nyomdatechnikai okokból az értékelt szám előtt eggyel több nulla van, mint amennyi a jegyzékben szerepel. Az eredmény megállapításánál az értékelhető számok előtt szereplő nullás számokat termés vül kell hagyni. 02 0671824 ti 02 0700128 ti 02 0702229 m 02 0704507 dt 02 0713677 dt 02 0716567 te 02 0721502 dt 02 0752010 m 02 0754135 ti 02 0755238 m -02 0764759 ti 02 0766053 ti Fel nem vett gépkocsinyeremények jegyzéke A jegyzék azon gépkocsinyeremény- takarékbetétkönyvek számait tartalmazza, amelyeket 1987. novemberig (106. sorsolásig) kisorsoltak, a tulajdonosok azonban a nyereményigényt 1988. február 29-éig nem jelentették be. A nyertesek a kisorsolt személygépkocsi hivatalosan megállapított fogyasztói árára tarthatnak igényt. A kisorsolt betétkönyvvel vagy az ezt helyettesitő „Igazolás”-sal további ügyintézésre a betétkönyvet kiállító helyhez kell fordulni. A betétkönyvszámok azonosításánál az értékelhető számok előtt szereplő nullás számokat nem kell figyelembe venni. I 10 000 FT ÖSSZEGŰ BETÉTKÖNYVEK esen figyelmen kí2 028238 2 089283 2 032870 2 091356 02 0783931 te 2 044240 2 091521 02 0785014 d 2 044403 2 091764 02 0787135 ti 2 051842 2 092404 02 0790885 ti 2 055183 2 093222 02 0791704 m 2 056836 2 096629 02 0794074 Ü 2 066769 2 102336 02 0795110 m 2 076233 2 104535 02 0797611 m 2 076907 2 105136 02 0800795 dt 2 079136 2 115064 02 0809991 te 2 086452 2 117175 02 0818493 te 5000 FT ÉRTÉKŰ BETÉTKÖNYVEK 557637 561560 568401 581093 597746 603021 613252 661080 666780 674233 682853 687821 688249 693867 704664 706106 724094 724491 735552 741608 742023 746590 752996 764119 764498 780999 785428 789467 792107 802614 803112 809042 (Folytatás az 1. oldalról) kénytelen igazodni a belföldi termelés, a feldolgozás is. Ezt az igazodást követnie, segítenie kall a gépgyártásnak, mert csak így tudunk korszerűen és igényesen feldolgozott, ízlésesen csomagolt, tehát versenyképes áruval jelentkezni külföldi partnereinknél. Mindehhez természetesen piacismeret, naprakész információ, a munka tervezhetősége szükséges. De előfordul, hogy három hét alatt három egymással nem éppen összhangban lévő iránymutatást kap a gazdaság. A mezőgazdaság erőgépellátásáról szólva Nagy Sándor, a Szabadszállási Lenin Tsz ágazatvezetője elmondta, hogy a Rába-Steiger traktoroknál sincs megoldva az alkatrészellátás, pedig azokat Győrben gyártják. Ha egy gazdaság négy ilyen gépet vesz, egyet- kettőt kénytelen lesz szétbontani, hogy a többihez legyen alkatrésze. Arról nem szólva, hogy sokak véleménye szerint indokolatlanul drágák ezek a traktorok. A növényvédő szerekről, műtrágyákról pedig az a tapasztalat, hogy csak azok a gazdaságok boldogulnak ilyen szempontból, amelyeknek pénze és raktára van, s 2-3 évre előre be tudja szerezni a szükséges mennyiséget. Az élelmiszeriparban egyszerűen el- adhatósági, tehát létkérdés, hogy milyen a háttéripar — fogalmazott dr. Tobak István, a Kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalat vezérigazgatója. Érthetetlen, hogy miért gyárt a magyar ipar olyan feldolgozógépeket, amelyek nem felelnek meg a nemzetközi szabványoknak (rozsdásodnak, tiltott anyagok vannak beleépítve stb). Ugyancsak létkérdés a csomagolóanyagok minősége. A magyar ipar például képtelen hőre lágyuló és zsugorodó tasakot gyártani. A nyugati partner viszont megkérdezi: mikorra, mennyit szállítson, s milyen emblémát nyomjon rá. Ha ma ezeket a gondokat nem oldjuk meg, holnap már a piacról történő kiszorulásunkról beszélhetünk. Szakolczai Pál, a megyei pártbizottság titkára arról szólt, hogy a végrehajtó bizottságnak nincs szándéka és módja, hogy valamiféle határozatot hozzon e gondok megoldását sürgetve. De a helyzetfeltárás politikai kötelessége, s hogy ez mennyire indokolt, azt éppen az eddigi felszólalások erősítik. A panaszkodással azonban semmit nem oldunk meg. Tapasztalat, hogy Bács-Kiskunban a termelési kapcsolatokat illetően nincs minden rendben. Egyes helyeken például 20-30 százalékos a modern gépek kihasználtsága. Dr. Gajdócsi István, a megyei tanács elnöke lényegesnek tartotta arra felhívni a figyelmet, hogy a minőségi igényeket illetően nincs háromféle piac. Csak egy van, s itt a vevő egyaránt megköveteli a kitűnő minőséget, az esztétikus csomagolást és ezekért hajlandó megfizetni a megfelelő vételárat is. A csomagolásban sok a tennivalónk, de lehetőségeinket sem használjuk ki. Itt van a megyében a fólianemesítő üzem, amely várja az igényes megrendelőt. Vagy az iparművészeti főiskola Kecskemétre kihelyezett mesterkurzusa, amelynek résztvevői kifejezetten az áruk esztétikus megjelenítésén dolgoznak. Dr. Fehér Géza, a megyei rendőrfőkapitányság vezetője a vitában arról beszélt, hogy az érdekek sokszínűsége, egymásnak gyakran ellentmondó tartalma, célja szinte lehetetlenné teszi, de legalábbis akadályozza a kibontakozást. Példákat lehetne sorolni arra, hogy egyéni és csoportérdekek érvényesülnek a népgazdasági érdekek helyett és rovására. A politikai vezetésnek erre jobban oda kell figyelnie. Udonecz Gábor, az Országos Tervhivatal főcsoportvezető-helyettese a témát nagyon időszefűnek tartva arról tett említést, hogy a megállapítások különösen érvényesek Bács-Kiskun megyében. Mert nagyon igaz a többek által fölvetett gond, hogy a minőség hovatovább eladhatóság! kritériummá válik. Mindent meg kell téhni a minőség védelme, javítása érdekében. Ez érdeke az iparnak, a mezőgazdaságnak és a kereskedelemnek is. Kádár József, az Ipari Minisztérium főtanácsosa szerint a téma messze túlmutat a megye, sőt az ország határain is. Ugyanakkor ellentmondások is tapasztalhatók, mert a minisztérium gyakran kap dicsérő és köszönő leveleket, de sok az elmarasztalás is. Melyik az igaz? Böjthy Zoltán, a MÉM főosztályvezető- hélyettese elismerte, hogy a mezőgazdasági gépek minőségét javítani keik Vannak tervek, illetve elképzelések erre vonatkozóan, sőt az első félévben valószínűleg döntés születik az üveggyárak fejlesztése ügyében is. Nem mennyiségi, hanem szigorúan minőségi szempontból. A napirendi pont igen tartalmas és sokirányú vitáját dr.-Szabó Miklós, a megyei pártbizottság első titkára foglalta össze, hangsúlyozva, hogy annak során felszínre kerültek az élelmiszer- gazdaság szimptómái. Érdemes és szükséges volt kiszélesíteni a témát, mert ezáltal nyilvánvalóvá vált, hogy központi intézkedéseket, helyi, tehát <• megyei tennivalókat is sürget. Nagy igény van a kisgépekre, csomagolóanyagok korszerűsítésére, az alkatrész- ellátás javítására — a minőség javítása érdekében. Ehhez az elmondottakon túl a helyi együttműködést is élőbbé kell tenni. A végrehajtó bizottság úgy döntött, hogy a vita anyagát és a jelentést — amelyet a testület elfogadott — megküldi a mezőgazdasági háttériparban érdekelt vállalatok, szervek vezetőinek, képviselőinek. A párt megyei végrehajtó bizottsága a továbbiakban hatáskörébe tartozó ügyekben döntött. G. S. t Hangsúlyos feladat a piacépítés (Folytatás az I. oldalról) ból adódó szabályozási, felügyeleti, hatósági és ellenőrzési feladatokat, kivéve ha kisipari termelő tevékenységről van szó. Az utóbbi az illetékes szaktárcához tartozik. A fogyasztói érdekvédelemben hatóságként kíván eljárni a minisztérium, irányítja az ezzel kapcsolatos feladatokat az áruk és a szolgáltatások körében egyaránt. Nyers Rezső (Bács-Kiskun megye) helyeselte, hogy az új minisztérium kereskedelempolitikai, gazdaságpoli ti kai funkciót kíván ellátni. Fontosnak tartotta: a főhatóság munkálkodjék azon, hogy a vevők ne legyenek kiszolgáltatottak a termelőknek. A korszerűsítésre azért is szükség volt -- hangsúlyozta — mert a magyar gazdaság nem tud megfelelően illeszkedni a külpiacokhoz. Egyetértett azzal, hogy a minisztérium a piacépítésre fordít megkülönböztetett figyelmet, s nem a piaci zavarok elhárítására. Alapvető feladatként jelölte meg a kereskedelmi infrastruktúra fejlesztését. Javasolta, hogy az Árhivatal felelősségét hagyják meg valamennyi árkérdésben, ugyanakkor helyeselte, hogy a Kereskedelmi Minisztérium lesz a piac- felügyelet központi szerve.
