Petőfi Népe, 1988. március (43. évfolyam, 51-77. szám)
1988-03-07 / 56. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1988. március 7. Kunszeri tmiklósi lelkesedés SAJTOPOSTA Nyelvtanfolyam felnőtteknek A Kunszentmiklósi Temaforg Vállalat orosz nyelvtanfolyamot szervezett a gyár középvezetői és szakmunkásai számára, a helyi művelődési központ nyelvi laboratóriumában. Miért szorg;fénazták a gyár vezetői a tanfolyamot? Nos, Kóla György, a vállalat igazgatója szerint az indokok között szerepel a kialakuló magyar— szovjet vállalati együttműködés. A Temaforg közös vállalat megalapítását kezdeményezte a Moszkvai Nemszőtt Anyagokat Gyártó Vállalattal, s ez mindkét fél számára előnyös lehetőséget kínál. Az alaptőkéből mintegy 4,8 millió transzferábilis rubelt a szovjet fél, a fennmaradó 2,4 milliót pedig a Temaforg vállalja. A kunszentmiklósi gyár adja a nemszőtt anyagokat gyártó gépsort a hozzá kapcsolódó berendezésekkel, valamint gondoskodik a gépek leszereléséről, szállításáról és a moszkvai gyárban történő felszereléséről. A próbaüzemre való átadás határideje: 1988. július elseje. A közös vállalat megalapításának célja a Szovjetunióban keletkező nagy mennyiségű és kiváló minőségű hulladék gazdaságos feldolgozása, amely várhatóan komoly nyereséget hoz az együttműködő felek számára a befektetett tőke arányában, illetve a Temaforg a képződő nyereség terhére „bármilyen" árut behozhat a Szovjetunióból. A fentebb említettek azonban megkövetelik a gyár illetékes dolgozóitól az orosz nyelv ismeretét is. A napokban szovjet szakemberek érkeznek a gyárba a technológia tanulmányozására, s hogy megismerjék a gépsor mechanizmusát. Moszkvában áprilisban kezdik el a magyar szakemberek a gépsor üzembe helyezését és ellenőrzik a folyamatos működést. Január eleje óta készülnek már a találkozásra. Hogy a kommunikáció, a megértés ne jelentsen gondot, hetenként két alkalommal vesznek részt a szakemberek intenzív nyelvtanfolyamon. Kitartóak, szorgalmasak. Gál János lakatos csoportvezető előreláthatólag áprilisban Moszkvába utazik az ottani munkák beindítására. Koloszár József raktáros azért látta szükségesnek a nyelvtanulást, mert a raktárosi munkáját könnyíti meg. Pé- tery Ákos üzemrészvezető megemlíti, hogy így lehetőség nyílik a családban segíteni a nyelvet tanuló gyereknek. Csiba Béla művezető is szívesen frissíti fel a régen tanultakat, és eredményesen, ahogyan a hallgatók többsége: Koloszár Józsefné termelési osztályvezető, Szabó István, Kiss Gábor művezetők, Bábel Pálné főművezető, Dömök Gábor műszerész csoportvezető, Bognár Ru- dolfné üzemrészvezető, Pásztory József lakatos csoportvezető. Helyesnek bizonyult tehát a vállalat döntése, amikor a nyelvtanfolyamot megszervezte. Azóta több kunszentmiklósi megfogalmazta igényét; szívesen tanulna idegen nyelvet. Lehetséges, hogy újabb nyelvtanfolyam követi a mostanit? Molnár Péterné tanár FURCSASÁGOK Olvasókkal való találkozásokon, ankétokon mind sűrűbben javasolják, hogy a lapok gazdagítsák témavariációikat. Azaz, a külpolitika, ipari s mezőgazdasági termelés, kultúra és sport naponként adódó eseményei, a protokolláris és bűnügyi szenzációk, baleseti hírek mellett a világ apróbb érdekes eseményeiről is tudósítanak. Mert az olvasók szerint ezek is megírásra méltóak. Egy-egy vezércikk, elemző publicisztika vagy termelési beszámoló közt jólesik feléledni az élet kis furcsaságainak olvasásával. Ezek éppen a szokatlanságuk miatt szorítják rá az írás szerzőjét a megszokottól eltérő, önálló, azaz más nyelvezet alkalmazására. Ez pedig nagyon fontos, ha ki akarunk lábalni a sajtóban eluralkodott középszer nyomásából. No lám Az történt, hogy egy — magát csak Marinának megnevező nápolyi lány, „Giovanninak, egyetlenemnek, aki hűtlenül külföldre távozott" jeligével a következő dalokat küldte a rádión keresztül: „Várom a bébit", s kiegészítésként a „ Megölöm magam” címűt. Az olasz fiúk érzékeny lelkiismeretére vall, hogy a Szív kiildi-re 847, írd és njondd nyolcszáznegyvenhét külföldön dolgozó Giovanni írt a rádiónak, óvatosan firtatva, hogy „Marina"-nak mi a vezetékneve. Milyen következtetéseket lehet levonni ezek után? Először is azt, amit az elemi iskolás gyerek is rögtön megállapít: Nápoly szép nagyváros lehet, ha ennyi benne a Marina. Másodszor: Giovanni is legalább annyi lehet, hiszen kevésbé feltételezhető, hogy egy Marinának két tüzes Giovanni udvarolt egy időben. Harmadszor: Ott sem vezet jóra, ha Giovanni külföldön dolgozik, Marina pedig otthon marad, mert sose tudni, mikor kopogtat be a szentlélek — Marinához. Negyedszer: Igen kifejezöek az olasz slágerszövegek; hűen tükrözik az ottani lelkek szenvedélyességét és a valóságot. Ötödször: Ezért hallgatják olyan érdeklődéssel az olasz rádió adásait a külföldre szakadt Giovannik. Részvét Kedves Kisasszony! Ma került kezembe az „Information” című párizsi folyóirat, melyben Ön ezt hirdeti: „Jelentkezzék az a fiatalember, aki október 24-én este körülbelül 21.30-kor a Trocadero megálló közelében a metróban megcsókolt. A levelet kérem „Felejthetetlen" jeligére. — Egy fiatal lány, aki azóta sem tud aludni." Drága hölgyem! Megértem helyzetét. Velem ez fordítva történt. Én csókoltam meg egy kék szemű kislányt a mi földalattinkon — ismeretlenül azután én adtam fel apró- hirdetést, hogy egymásra találjunk. Megtörtént... A kislány azóta a feleségem. De most meg én nem tudok aludni. Folyton felébreszt. Nem sokáig bírom már. .. Héza Géza — ciánozó. Formaérzék Az inkább 3, mint 4 éves kislány anyukája ülében ül. Előttük egy kis- katona. Alig fordul ki a busz a megállóból, a higanyeleven kisgyerek hirtelen fellöki magát az anyja térdéről, kinyújtja kis karját, s előrepöcköli — a katonabácsi sapkáját. A katona alig mozdítja oldaltabb a fejét, megigazítja a sapkáját. Az imposztorka még inkább izgalomba jön. Újabb hirtelen felnyúlás, és a katonasapka megint előrebillen. A gyerek vár, — visszasüppedve anyuka óvó, de most már idegesen szorító karjai közé. —- Te, te! A kiskatona, miután sapkáját helyretolta, hanyagul visszanéz. De csak a helyes fiatalasszonyt látja meg. Elnéző mosoly. Fél perc esemény telenség; csak a busz dörmög. Ekkor — rém ügyesen kijátszva anyukája éberségét — harmadszor is elköveti a merényletet a rosszcsont. A sapka egészen előrebukik a katona orrára. Ezúttal ő is jól hátrafordul. Közben rendes állásba teszi a fején a sapkát. Önelégülten, igézőén bájolog az ifjú mamára. Mosoly félreérthetetlen: „Részemről is benne vagyok az ismerkedésben...” A lurkó laput, anyja pipacsvörös. Korholja. — Judit! Ha még egyszer bántod a katonabácsi sapkáját, nagyon elverem a kezedet. — Rá is paskol. Ekkor a kislány, — méltatlankodva. De anyucikárh! Én azt hittem, ö kutyus — érinti párnás kezefejét a katona tarkójához —, olyan nagy füle van... Nevetés, kuncogás. Anyu kínosan exkuzálna. Mindig mondom az apjának, minek még ekkora gyereknek absztrakt képet mutogatni? Mindent elnéz. . . Tóth István NEM CSAK IRODALMI ZARÁNDOKOKNAK r' Üj kiadvány Kiskőrösről Dr. Oláh Pál tanácselnök előszavával, a tanács végrehajtó bizottságának kiadásiban új könyvecske jelent meg a napokban, a várossá avatásának 15. évfordulóját ünneplő Kiskőrösről. A zsebkönyv formátumú „úti tanácsadó” gazdag információtár, melyből az olvasó megismerheti a „szőlő és bor városának” földrajzát, történelmét, fel- szabadulás utáni fejlődését. A kalauz szerkesztői láthatóan nem csupán a néhány órára, tisztelgésül, Petőfi Sándor szülővárosába érkező irodalmi zarándokokra gondoltak. Jó tanácsokkal szolgálnak azoknak is, akik üdülni, pihenni utaznak az idegenforgalmi világtérképeken is jelzett alföldi településre. A város nevezetességeinek bemutatása után ezért túraútvonalakat ajánlanak a szerzők, például a közeli Vadkerti-tóhoz, valamint a növény- és állatritkaságai miatt egyre ismertebb Szűcsi-erdőbe. Jól rendezett adattár segíti a turistákat: hol lehet megszállni, étkezni, sportolni, szórakozni, vásárolni Kiskőrösön. Az útikönyv képanyaga kedvcsinálóként hat: keressük föl minél előbb az ország szívében, Bács-Kiskun megye szépen fejlődő, érdekes múltú városkáját. Szerencsére a közhelyes címlap fotóját, a borítón belül értékes, a régi Kiskőröst is felidéző képösszeállítás követi. A szerkesztők a kötet végén angol, orosz, német, lengyel és szlovák nyelvű summázattal is szolgálnak; jól segíti a tájékozódást Szabadszállási Zoltán térképe is. F. P. J. Újjáalakult nyugdíjasklub Tataházán Vízszolgáltatási zavarok Páhiban Községünk belterületének lakói régóta fogyasztják a vezetékes vizet, amelyre jó ideig nem volt panasz. Mostanában viszont gyakori, hogy a csapokból csupán csöpög a víz. Február 7-én reggel még ezt is nélkülözni kényszerültünk. Tudok arról, hogy a közelmúltban tartalék kutat is fúrtak a vízigények zavartalanabb kielégítése céljából, ám ennek hatását egyáltalán nem tapasztaljuk. A helyi vízmű kezelője szerint a szivattyúkkal és a motorokkal semmi baj, sokkal inkább az áramszolgáltatás körül vannak gondok, mivel a fogyasztói terhelés nagyobb a megengedettnél. Hogy hol és mi a hiba, annak megállapítása nem lakossági feladat. Az illetékeseknek van ez ügyben teendőjük, no meg annak érdekében is, hogy a vízellátás piindig zökkenőmentes legyen .. . Andrássy Gyula Páhi, Vasút utca 4. LAKÁSBÉRLŐK PANASZAI NYOMÁBAN Mit mond az ingatlankezelő vállalat? A kecskeméti Akadémia körúton található az a több emeletes bérház, amelynek lakói az alábbi panasszal fordultak lapunkhoz: — Noha az idei tél olyannyira enyhének bizonyult, hogy a kimosott holmi szinte mindig megszáradt a szabadban, ennek ellenére nálunk valóságos hőfürdő van a szárítónak kijelölt helyiségben, ahol nagy teljesítményű gázkészülék működik szünet nélkül. Az energiával való pazarlás tipikus esete ez. Igaz, a számla nem a bérlői pénztárcákat terheli, de a fizető cég, az ingatlan- kezelő alighanem hasznosabban is el- költhetné forintjait. Az ország nehéz gazdasági helyzetét tekintve, szerintünk mindenütt kötelező takarékoskodni. Ezzel nemigen egyeztethető össze a mi ruhaszárítónk túlfűtése. Mellesleg nem egy bérházban egyáltalán nincs hasonló rendeltetésű szoba, mégis megvannak nélküle az ottani családok. Másik gondunk a garázsokkal kapcsolatos, nevezetesen, hogy ehelyütt hosszú hetek alatt se gyűlik össze egy lapátnyi szemét, mégis havi rendszerességgel bevasalják tőlünk az elszállítás díját. Vajon miért? A közérdekű ügyben felkerestük a Kecskeméti Ingatlankezelő és Távfűtő Vállalatot, ahol Márton Lajos igazgatótól kaptunk választ: — A hozzánk tartozó bérlemények 15 százaléka rendelkezik gázkonvekto- ros szárítóhelyiséggel. Ezek belmérete nem számottevő, következésképpen a fűtésükhöz felhasznált gáz mennyisége sem jelentős. Bérlőinkkel azonban teljesen egyetértünk, amikor takarékosabb energiafogyasztás érdekében emelnek szót. Ilyen intézkedést máris Aro-gondok Köztudomású, hogy manapság szabadon lehet vállalkozni felelősségteljesen, ambícióval, merészen minden olyasféle közösségi célú feladat elvégzésére, amely a saját konyhára is tisztes nyereséget hoz. Hát én is éltem az alkalommal, s szállítási munkához vásároltam egy Aro típusú, dízelüzemelésű kis teherautót. Gondoltam, ha mindent előre jól megszervezek, simán megy a dolog. Rettenetes csalódás lett ennek a vége, s mivel a részletek tanulságosak, hát közreadom. Minden azon a megyénkbeli közúton történt, melyet az illetékesek kőszórásos technológiával javítottak. Bár kis sebességgel hajtottam, de az úttesten rögzítetlen kődarabok egyike olyan erővel csapódott a szélvédőhöz, hogy az kitört. Mondanom sem kell, hogy ilyen alkatrész a környékbeli megyékben sincs, így azután a fővárosban jutottam hozzá. De hogyan? Csúszópénzek árán. A százasok végül is megoldást hoztak. Nemsokára — ugyancsak egy kő miatt meg kellett ismételnem ezt a „pluszforintos” árubeszerzést. A kárommal persze siettem a biztosítóhoz, ahol nagyon lassan intézték el az ügyet. Azután észrevettem, hogy gumicserére van szükség. Sikerült hozzájutnom egy erős gumihoz, de mert szélesebb volt, mint a korábbi — a méreteltérés persze semmiféle közlekedési gondot nem okozott —, a járőr megbüntetett 1000 forintra. Majd közölte, sürgősen szereljem le a gumit, mert hozzáér a rugóköteghez. Már majdnem hozzáfogtam a szereléshez, amikor egy másik rendőr tanácsolta, semmiféle szerszámhoz ne nyúljak, hanem kérjek a közlekedési felügyelőségtől átalakítási engedélyt. így is tettem. Befizettem a másfél ezer forint illetéket és csoda történt: azóta nem ér hozzá a rugókhoz a széles kerékgumi. Ezekután alighanem megérti az olvasó, hogy az Aro teherautó egyelőre az én számomra teher. Talán akkor nem lesz az, ha az illetékesek megfelelően gondoskodnak nemcsak a gépjárművek, a hozzá való alkatrészek értékesítéséről is . . . Kiss László Kalocsa tettünk, melynek lényege: visszaállítjuk a korábbi gyakorlatot, azt, hogy mindegyik bérlőnek meg kell fizetnie a ruhája szárításához szükséges gáz árát. Ami úgy történik, hogy a szárító igénybevételét követően azonnal feljegyzi a ház- felügyelő, mikor és mennyi gázenergiát fogyasztott az adott lakó, a mérőóra adatai alapján. E módszer mindenképpen a takarékosabb gázhasználatra ösztönöz. A garázsokkal kapcsolatosan el kell mondani, hogy egyesek tényleg minimális hulladékot „termelnek” ott, mások viszont krumplit vagy zöldséget tárolnak az autójuk mellett, s ez már több hulladékot feltételez. Nyilvánvalóan effélékre gondolva hozta meg a megyei tanács vb építési és vízügyi osztálya a 24.182/1986. számú határozatát, minek alapján a bérlők kötelesek fizetni a kifogásolt szemétszállítási díjat. ÜZENJÜK Höss Lajosnak, Fülöpszállásra: Mint arról a helyi Vörös Csillag Termelőszövetkezet eínöke tájékoztatott bennünket, Ön a vezetőség előzetes engedélyével volt fizetés nélküli szabadságon tavaly december közepétől idén január második feléig. Hogy munkahelyén, az elletőistállóban jelentkezésekor miért helyezték — ráadásul az udvariatlansággal határos módon — azonnal más munkakörbe, utólag nem sikerült egyértelműen kideríteni. Időközben azonban már tisztázódhattak a félreértések, hiszen tudomásunk szerint újra a régi beosztásában dolgozik. Közöljük még, hogy a téeszalkalmazott munka- szerződése csak a felek közös megegyezésével módosítható, a tag esetében viszont akkor jogszerű az új munkaterületre való átirányítás, ha effélét tartalmaz a vele kötött munkamegállapodás. K. I.-nének: Az a dolgozó, akinek munkaképesség-csökkenése eléri az 50 százalékot, megváltozott munkaképességűnek tekintendő, s ez esetben kezdeményezheti az úgynevezett rehabilitációs eljárást. Ennek során az őt foglalkoztató vállalat áthelyezheti más — az állapotának és a képzettségének megfelelő — munkakörbe, akár a szakmán belül, vagy a rokon szakmában, de mód nyílhat átképzésére és részmunka- időben való foglalkoztatására is. Ez a rehabilitáció keresetkiegészítéssel jár, ami annyit jelent, hogy az illető személy kézhez kapja a megbetegedése előtti és a rehabilitációs munkahelyi keresete közötti különbözetet. A munkában megfáradt, idős, nyugállományba vonult emberek gyakorta sodródnak a magány, a magányosság kényszerhelyzetébe. Ilyenkor sokukban felmerül az igény: találkozni kellene néha a hasonló korú sorstársakkal. Nos, Tataházán is voltak jó néhányan efféle gondolkodásúak, szándékúak, akiknek köszönhetőén évekkel ezelőtt létrejött egy kis közösség. Mivel azonban egyetlen szervezet sem tudta őket kellőképpen támogatni, a spontán szerveződött programok egyre szürkébbé, a találkozások mind ritkábbá lettek. Nagyon kedvetlenné váltak valamennyien, míg azután felfigyeltek rájuk a helyi Petőfi Tsz vezetői, közöttük Pásztor Erzsébet, a gazdaság nőbizottságának elnöke, aki a továbbiakról az alábbiakat mondotta: — Hívó szavunkra szívesen jöttek az öregek — például a szövetkezet nyugdíjasai is —, s röviddel ezelőtt újjáalakítottuk a községi klubjukat. Az első közös rendezvény a vacsorával egybekötött idei farsangi bál volt, ahol igen sikeresnek bizonyult a tombola. Ez négyezer forintot hozott a közös kasz- szába. A pénzt szórakozásra fordítjuk, a nyáron megtekintjük a Baján vendégszereplő kecskeméti Katona József Színház egyik darabját. Heti foglalkozásaink fakultatív jellegűek, ennek megfelelően vannak, akik csak beszélgetnek egymással —- felidézve a régi időket, vagy éppen meghány- va-vetve a napi dolgokat —, mások újságot olvasnak, magnóznak, legtöbben pedig kártyáznak. Általában 60 —80 néni és bácsi van jelen egy-egy alkalommal, de másokat is szívesen várunk és látunk. „Két kisgyermek édesanyja” jeligére, Sükösdre: Áz özvegyi nyugdíj felével egyenlő árvaellátásra annak a gyermeke jogosult, aki haláláig az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt —jelenleg 10 évet — megszerezte, vagy öregségi nyugdíjasként halt meg. Ez az ellátás az árva 16. életévének betöltéséig jár, ám ha az oktatási intézmény nappali tagozatán tanul, a tanulmányai tartamára, de legfeljebb a 25. életévéig. Az igényléssel, illetve folyósítással kapcsolatos további felvilágosításért forduljon a megyei társadalombiztosítási igazgatósághoz. Molnár Jolánnak, Jánoshalmára: Postai szabály, hogy az 5 ezer forint alatti nyugdíj kézbesíthető a címzettel közös háztartásban élő hozzátartozónak is. Más a helyzet, ha a nyugdíjas éppen kórházban van, mert ilyenkor az egészségügyi intézménybe küldendő utána a nyugellátás. Az Ön beteg édesanyja is ott vette át saját nyugdíját, vagyis a novemberben, decemberben, januárban és februárban esedékes ösz- szeget. A helyi postai dolgozók sértő magatartásáról annyit: a történtek bizonyítása ma már nem lehetséges. Szerkeszti: Velkci Árpád Levélcím: 6001 Kecskemét, Szabadság tér 1/A Telefon: 27-611 VISSZHANG A környezetet nem a kutyák teszik tönkre . . . Február 15-én megjelent Sajtóposta rovatunkban arról írtunk — N. József olvasónk tapasztalata alapján —, hogy a kecskeméti Széchenyiváros egyik legszebb játszóterét (a Szimferopol tér mentén lévőt) a gazdik társaságában szinte falkába verődve veszik birtokukba a kutyák, melyek szabadon szaladgálnak, közben itt is, ott is piszkítanak, így a nyomukba már csak közegészségügyi okokból sem szívesen engedik mozgásra vágyó csemetéiket a szülők. Cikkünk nyomán szép számban telefonáltak szerkesztőségünkbe az érintett ebtulajdonosok, mondván: ők a közterületen pórázzal és szájkosárral felszerelve sétáltatják „négylábú barátaikat”, s ha olykor futnak is egy-két kört, az senkit se veszélyeztet és a köztisztaságot se sérti. Az odatévedő kóbor kutyákért viszont nem tartoznak felelősséggel. A Szimferopol tér 3. szám alatt lakó Kávássy házaspár papírra vetette e témakörben felmerült gondolatait. A bevezető soraikból kiderül, a kutyák piszkítása miatti kifogást jogosnak minősítik, hiszen köztudomású: még nálunk nem vált gyakorlattá, ami más országban természetes látvány, nevezetesen, hogy a tulajdonos kislapátot, seprőt, zacskót visz magával a kutyasétáltatáskor, s így nyomban eltünteti annak ürülékét. A továbbiakban így folytatódik a levél: A környezetet nem a kutyák teszik tönkre, hanem a közönyös emberek. Mi például nemegyszer szedjük össze lakásunk közvetlen környezetében az elejtett, vagy betonhoz vágott üvegek darabjait, a papírgalacsinokat, a háztartási készülékek kartondobozait, a különféle vastárgyakat stb. Jut belőlük a járdára, az úttestre, a parkba, a térre, s ezek legalább annyira veszélyesek a kisgyermekekre, mint ha a kutya nem megfelelő helyen végzi el a dolgát. Az utóbbi időben sok fát ültettek errefelé a városgazdálkodók. Egynegyedük már ketté van törve. Ez sem igen róható fel a csaholok bűnéül. Summa summárum: a kárt okozó kutya befogható, láncra verhető, nem ilyen egyszerű azonban megfékezni a közcélú tulajdon semmibe vevőit, akik nemcsak ösztönösen, de tudatosan is cselekednek.
