Petőfi Népe, 1988. március (43. évfolyam, 51-77. szám)

1988-03-31 / 77. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! s5 - • ' ■. ■ SS -; ■■■ • . K Ä-------• *§£\ • -V $;’;'' y J ■ . M MiVläl NÉPE AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XLIII. évf. 77. szám Árai 1,80 Ft 1988. március 31., csütörtök A VSZ külügyminiszteri bizottsága befejezte ülését Felhívás NATO A Varsói Szerződés tagországai­nak külügyminiszteri bizottsága hi­vatalosan kedden este befejezte munkáját. A minisztereket szerda délelőtt fogadta Todor Zsivkov, a BKP Központi Bizottságának főtit­kára, a Bolgár Államtanács elnöke. A kedd esti hivatalos vacsorán egyébként — a vendéglátó Georgi Atonaszov miniszterelnök pohárkö­szöntőjére válaszolva — kollégái nevében Várkonyi Péter mondott köszönetét a bizottság munkájához biztosított kitűnő feltételekért. A magyar diplomácia vezetője egyebek között rámutatott, hogy a szocialista országok külpolitikájá­ban tükröződő új gondolkodás egy­szerre a kifejeződése és a támasza az tagállamokhoz ezekben az országokban végbeme­nő és gyorsuló belső megújulásnak, gazdasági reformfolyamatnak. Külügyminiszterünk a szocialista országok további együttműködése szempontjából is hasznosaknak ne­vezte a szófiai tárgyalásokat, majd kifejezte meggyőződését, hogy a külügyminiszteri bizottság Buda­pesten tartandó következő ülésén újabb lépések történnek majd a bé­ke és a biztonság erősítésére. Az ülésről közleményt adtak ki, s a külügyminiszterek felhívást tet­tek közzé. A dokumentumokat a 2. oldalon ismertetjük. Várkonyi Péter külügyminiszter tegnap a délutáni órákban hazauta­zott. • Eszmecsere a megyei pártbizottságon. • A tegnapi napot Bács-Kiskun- ban töltötte az MSZMP Központi Bizottságának meghívására ha­zánkban tartózkodó Harilaosz Flo- rakisz, a Görög Kommunista Párt KB főtitkára, valamint Szpirosz Sztathakisz, a Központi Bizottság tagja és Dimosz Foudalisz, a KB sajtóirodájának munkatársa. A görög vendégeket Kecskemé­ten, a pártszékházban dr. Szabó Miklós, a megyei pártbizottság első titkára fogadta, s tájékoztatást adott a Duna—Tisza közének tár­sadalmi, gazdasági életéről. Beszélt a mezőgazdaság meghatározó vol­táról, a sokszínű iparról, az életvi­szonyok alakulásáról, a kulturális örökségről. Hangsúlyozta, hogy a társadalmi változások eredménye­ként főleg mennyiségi fejlődés ment végbe Bács-Kiskunban is. Önma­gunkhoz viszonyítva nagyot lép­tünk előre, de ha a fejlett világgal hasonlítjuk össze magunkat, akkor nem lehetünk elégedettek. Az iga­zán intenzív fejlődési folyamatok még nem alakultak ki. Á megye párttagsága előtt álló feladatok közül dr. Szabó Miklós kiemelte a pártértekezletre való fel- (Folytatás a 2. oldalon) • A Kecske­mét—Szikrai Állami Gaz­daságban a vendégek megtekintet­ték az Olym- pos italok gyártását. (Tóth Sándor felvételei) JELENTÉS A NEMZETISÉGIEK HELYZETÉRŐL — TÁJÉKOZTATÓ A GAZDÁLKODÁS ÉV ELEJI TAPASZTALATAIRÓL Ülést tartott az MSZMP Bács-Kiskun Megyei Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun Megyei Bizottsága 1988. március 30-án, dr. Szabó Miklósnak, a megyei pártbizottság első titkárának elnökletével ülést tartott. Az ülésen részt vett és felszólalt Knopp András, a Központi Bizottság tudományos, közoktatási és kulturális osztályvezető-helyettese. A pártbizottság ülésére meghívták a városi, a városi jogú pártbizottságok első titkárait, a megyei pártbizottság osztály- vezetőit, a megyei tanács tisztségviselőit és több osztályának vezetőjét, a Szakszervezetek Megyei Tanácsának titkárait, a nemzetiségi szövetségek sajtóinak főszerkesztőit, a megyei népi ellenőrzési bizottság elnökét, az országgyűlési képviselők megyei csoportjának vezetőjét, a KSH, a pénzin­tézetek megyei vezetőit, a mezőgazdasági termelőszövetkezetek területi szövetségeinek elnökeit, titkárait, a kecskeméti városi pártbizottság titká­rait, Kecskemét és Kiskunfélegyháza tanácselnökét, valamint több ipari, mezőgazdasági nagyüzem vezetőjét. - ' Magyar—NDK tárgyalások Kádár János fogadta Willi Stoph-ot Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára szerdán a Köz­ponti Bizottság székházában fogadta Willi Stoph-ot, a Német Demokratikus Köztársaság Minisztertanácsának el­nökét, az NSZEP KB Politikai Bizott­ságának tagját, aki hivatalos, baráti látogatáson tartózkodik hazánkban. A szívélyes, elvtársi légkörű megbe­szélésen véleményt cseréltek a szocialis­ta építőmunka időszerű feladatairól, a Magyar Népköztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság közötti kapcsolatok alakulásáról, az együtt­működés fejlesztésének új lehetőségei­ről. A nemzetközi helyzetet áttekintve méltatták a szocialista országok együt­tesen, illetve külön-külön tett erőfeszí­téseit a béke megőrzésére, a leszerelésre és a nemzetközi együttműködés erősí­tésére. A találkozón részt vett Grósz Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke, Roska 'István, hazánk berlini és Karl-Heinz Lugenheim, az NDK budapesti nagy­követe. Willi Stoph a nap folyamán ünnepé­lyes külsőségek között, katonai tiszte­letadás mellett megkoszorúzta a Ma­gyar Hősök Emlékművét a Hősök te­rén, majd a Parlamentben hivatalos, magyar—NDK plenáris tárgyalásokat tartottak. A Grósz Károly vezette magyar tár­gyalócsoport tagja volt Marjai József miniszterelnök-helyettes, kereskedelmi miniszter, Horn Gyula külügyminiszté- riumi államtitkár, iSerényi Lajos, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese, Gombocz Zoltán kereskedelmi minisz­terhelyettes, valamint Roska István. Willi Stoph vezetésével Wolfgang Rauchfuss miniszterelnök-helyettes, Bernhard Neugebauer külügyminiszter­helyettes, Hordt Tschanter, az állami tervbizottság elnökhelyettese, Dietrich Lemke külkereskedelmi miniszterhe­lyettes és Karl-Heinz Lugenheim foglalt helyet a tárgyalóasztal mellett. Á megbeszéléseken a kormányfők tájékoztatták egymást országaik hely­zetéről, a szocialista építőmunka idő­szerű feladatairól. Ezzel kapcsolatban kölcsönösen nagy jelentőséget tulajdo­nítottak a gazdaság szerkezeti korsze­rűsítésének, a tudományos-műszaki fejlődés kibontakoztatásának, a nép­gazdaság kiegyensúlyozott fejlesztésé­nek. A kétoldalú kapcsolatok alakulását áttekintve Grósz Károly és Willi Stoph megállapította, hogy a kontaktusok ki­egyensúlyozottan fejlődnek és átfogják a társadalmi élet csaknem valamennyi területét. A tárgyalópartnerek megbe­szélésein kifejezésre jutott: a két or­szágban a nemzeti adottságoknak meg­felelően alkalmazott, sajátos megoldá­sok nem csökkentik, hanem ellenkező­leg, bővítik az együttműködés lehetősé­geit. Időszerű nemzetközi problémákat áttekintve mindenekelőtt az európai béke, biztonság és együttműködés fo­lyamatának kiteljesítését szorgalmazó újabb kezdeményezések kerültek az ér­deklődés középpontjába Grósz Károly és Willi Stoph megbeszélésein. A felek végezetül megvitatták a két­oldalú együttműködés elmélyítésének konkrét kérdéseit, amelyekről a ma­gyar tárgyalócsoport tagjai az NDK- ból érkezett kollégáikkal a nap hátralé­vő részében külön partnertárgyaláso­kat is folytattak. I. A megyei pártbizottság dr. Szabó Miklós előterjesztésében meghallgatta és tudomásul vette az MSZMP Köz­ponti Bizottsága 1988. március 23—24- ei üléséről szóló tájékoztatót. II. A megyei pártbizottság Hodossi Sándor megyei titkár előterjesztésében megvitatta és elfogadta a megyében élő nemzetiségek helyzetéről szóló jelentést és a további feladatokra vonatkozó ja­vaslatokat. 1. Bács-Kiskun megye 3 városában és 19 községében élnek magyarokkal együtt nemzetiségi, illetve a nemzetisé­gi eredetük tudatát őrző lakosok. A legutóbbi népszámlálási adatok sze­rint arányuk 0,6 százalék, ez azonban nem pontos, mert egyéb felmérések a lakosság 6-7 százalékát, sőt egyes vizs­gálatokban 10 százalékát tekintik nem­zetiséginek, mintegy 40-60 ezer főt. Az utóbbi időben érezhetőén meg­erősödött a nem magyar anyanyelvű lakosság nemzetiségi tudata. Ugyanak­kor zavaró jelenség a nyelvelhagyás fo­lyamata. A nemzetiségi lakosság a megye or­szághatár menti településein él jelentő­sebb számban, illetve arányban. E kör­zet gazdasági életének meghatározó té­nyezője a mezőgazdaság. Mindez külö­nösen a szakképzetlen és női munkaerő esetében — foglalkoztatási feszültsé­gekkel járt, nagymértékben beszűkült a munkát keresők választási lehetősége, ezért sokan ingázni, illetve elköltözni kényszerültek. A mezőgazdaság által biztosított, az átlagosnál jobb jövedelmi viszonyok ellenére is folyamatos a területről az elvándorlás és a települések elöregedé­se. Ennek következtében egyes határ menti nemzetiségi községek lakossága 1970—1986 között erőteljesen csök­kent, például Mátételkén 34,6 száza­lékkal, Katymáron 24,2 százalékkal, Csikérián 23 százalékkal. A nemzetisé­gi területről történő nagyobb arányú elköltözés azért igényel figyelmet, mert az magában foglalja a nemzetiségi tu­dat lazulásának, illetve fokozatos el­vesztésének veszélyét is. Baja és Bácsalmás térségének foglal­koztatási gondjai áttételesen érintik az ott élő nemzetiségieket is, befolyásol­ják hangulatukat, társadalmi aktivitá­sukat és külföldi megítéltségünket. A Kalocsa és Kiskőrös környéki nemzetiségi falvakban kedvező gazda­sági-foglalkoztatási egyensúly alakult ki. Az erős gazdasági szervezetek (a Hosszúhegyi Mezőgazdasági Kombi­nát, a hartai mezőgazdasági tsz-ek, a KAGE, a szakszövetkezetek stb.) meg­teremtették a kívánt feltételeket, ame­lyekkel biztosítják a települések lakos­ságmegtartó képességét (a nemzetiségi jellegüekét is!). Általánosítható az a megállapítás, hogy nemzetiségi községeinkben az át­lagosnál nagyobb és eredményesebb a társadalmi összefogás. A nemzetiségi lakosság képviselete a párt-, állami és tömegszervezetek választott testületéi­ben számarányuknak megfelelően biz­tosított. A települések döntő többségé­ben legalább egy tisztségviselő nemzeti­ségi származású. A nemzetiségi lakos­ság tökéletes nyelvismeretének hiánya azonban az ügyintézés során gátolja az anyanyelv következetes használatát. A nemzetiségi oktatás oktatási rend­szerünk szerves része. Az oktatás- fejlesztés programja feladatként jelölte ki a két nyelvű oktatás feltételeinek kimunkálását, az anyanyelvi nevelés hatékonyságának javítását. A nemzeti­ségi lakosságot hátrányosan érintő ko­rábbi politikai események (kitelepíté­sek, Tájékoztató Iroda 1948. évi közle­ménye) az anyanyelv presztízsének csökkenéséhez, sőt elhagyásához vezet­tek. Az általános iskolába kerülő gye­rekek jelentős része nem, vagy alig is­meri nemzetisége nyelvét. Az utóbbi években egyre inkább fel­ismerik az óvoda nyelvoktató szerepé­nek fontosságát. Nemzetiségi települé­seinken biztosított a lehetőség az óvo­dáskorúak anyanyelvi oktatására, 25 településen 1560 gyermek részesül anyanyelvi képzésben. Általános iskoláink legtöbbjében idegen nyelvként tanulják a nemzetisé­gek nyelvét, ennek hatékonysága azon­ban nem kielégítő. Az anyanyelv tanu­lását illetően eredményesnek bizonyult a hercegszántói Ivó Andric Általános Iskolában folyó két nyelvű oktatás. A nemzetiségi nyelven oktató peda­gógusok száma, képzettségi foka nőtt, azonban még mindig kevesebben van­nak a szükségesnél. Nehezíti a munkát a nyelvoktatást segítő oktatástechnikai eszközök hiánya és az akadozó tan­könyvellátás is. A megyei vezetés az utóbbi időben határozott lépéseket tett Baján a német nevelési központ létrehozására, amely a tannyelvű gimnáziummal, valamint az ötéves, két nyelvű tagozattal bővül­ve, a német nemzetiségű nyelvoktatás teljes vertikumát képezheti. Ugyancsak megoldásra váró mielőbbi feladat a szerbhorvát nyelvi képzés bevezetése Baján, a kereskedelmi és vendéglátó­ipari szakmunkásképzőben. Intézkedések történtek a nemzetiségi nyelvet oktató pedagógusok (óvónők, tanítók, tanárok) képzésének jelentős arányú növelésére a megye felsőfokú oktatási intézeteiben. A nemzetiségi nyelvet oktató iskolák többségének van anyanyelvű testvér­iskolája, így mind többen jutnak kül­földi nyelvgyakorlási lehetőséghez. A német anyanyelvű községekből az NSZK-ba és Ausztriába kitelepített la­kosság családi kapcsolataira alapozva — elsősorban kulturális területen — széles körű települési kapcsolatok jöt­tek létre. A kölcsönös látogatások, ren­dezvények szervezésében azonban ma még sok a bizonytalanság. Baján, ■ Bácsalmáson, Csávolyon, Felsőszentivánon, Hercegszántón, Ga- rán stb. a közösségi élet színterei a nemzetiségi klubok, ahol az amatőr művészeti tevékenység is otthonra lelt. A feltételek megteremtésében jelentős az általános művelődési központok és több mezőgazdasági nagyüzem célirá­nyos segítsége. A nemzetiségi folklórkincs megőrzé­sét és továbbadását végzik az amatőr művészeti csoportok: néptáncegyütte­sek, énekkarok, zenekarok. A szakve­zetők képzésében segítséget adnak a nemzetiségi szövetségek is. A tárgyi, (Folytatás a 3. oldalon) 8800 BEKAPCSOLÁS VÁRHATÓ A MEGYÉBEN Tovább bővül a földgázhálózat • Dcgáz-hibaelhárítás Kecskeméten, a Szabadság téren. (Tóth Sándor felvétele) Az utóbbi években Bács-Kiskun­ban — miként a Dégáz működési területének más megyéiben, Békés­ben és Csongrádban is — dinamiku­san növekszik a földgáznak háztar­tási célra való felhasználása. Az összfogyasztáson belül a lakossági az idén várhatóan megközelíti a 40 százalékot, az 1986-os 28 százalék­kal szemben. Megyénkben jelenleg 38 településen vételezhető vezetékes földgáz, s a háztartási fogyasztók száma valamivel több mint hetven­ezer — hangzott el azon a sajtótájé­koztatón, amelyet tegnap tartottak a vállalat kecskeméti üzemegységének irodaépületében. Tavaly hat településen — Bácsbo- kodon, Bácsborsódon, Helvécián. Fülöpházán, Ballószögön és Pálmo- nostorán — összesen 10 ezer 471 fo­gyasztót kapcsoltak be a szolgálta­tásba, s az idén a tervek szerint há­rom település, Császártöltés, Bugac és Rém vezetékes földgázzal való el­látása várható. Az elképzelések sze­rint 8800 új fogyasztó élvezheti majd e kényelmesen használható energia- hordozó előnyeit. Kecskeméten pél­dául 1400-an, Kiskunfélegyházán és Tiszakécskén 520-an jutnak majd ve­zetékes gázhoz. Az új fogyasztók bekapcsolása mellett a vállalat tevékenységének fontos része a folyamatos szolgálta­tás is. A vezetékhálózat felújítására a három megyében a tervek szerint 37 millió forintot költenek majd az idén. Jelentős a szivárgások elhárítá­sának és a hibák kijavításának mun­kaideje. Csak Kiskunhalason 1987­ben 462 szivárgást kellett megszün­tetni, amiből 177 a gázmérőknél for­dult elő. Sajnos egyre több azoknak a száma, akik nem fizetik ki időben a gázdíjat vagy szabálytalanul véte­leznek. Tavaly Bács-Kiskunban a Dégáz a fenti okok miatt 150 fo­gyasztót kényszerült kikapcsolni a szolgáltatásból. Dr. Győrfy László igazgató azt is elmondta, hogy tavaly megyénkben 6 baleset fordult elő a gázszolgálta­tással kapcsolatban, amelyből négy szabálytalan és elhanyagolt műszaki állapotú kémény miatti szénmono- xid-mérgezés. (A szénmonoxid nem a földgázban, hanem annak égéster- , mékében található.) A Dégáz foglalkozik a propán­bután gáz forgalmazásával is. Az al­győi töltőállomás 47 és fél ezer tonna PB-gázt termel évente, s várhatóan az idén is — miként a földgázból — zavartalan lesz az ellátás. B. F. I. Emlékülés Makarenko születésének századik évfordulója alkalmából n Érdekes előadás-sorozat színhelye volt tegnap délelőtt Kecskeméten a Ta­nítóképző Főiskola díszterme, ahol a Magyar Pedagógiai Társaság szerve­zett emlékülést A. Sz. Makarenko szü­letésének századik évfordulója alkal­mából. A pedagógia elméleti és gya­korlati szakemberei mondták el véle­ményüket, tapasztalataikat, javaslatai­kat. Elsőként dr. Krajcsovszki József, a Magyar Pedagógiai Társaság Bács- Kiskun Megyei Tagozatának elnöke köszöntő szavaiban méltatta Makaren­ko munkásságát, mely mind elmélet­ben, mind gyakorlatával megalapozta a mostanáig érvényes koncepciót. Kie­melte, hogy az emlékezés mindenkép­pen csak úgy lehet élő, ha hozzátesszük ezekhez az elvekhez a mai gyakorlatot is, hisz a nevelés mai gondjai nem ve­zethetők le egyetlen életmű ideológiájá­ból. Ezekhez a gondolatokhoz kapcsoló­dott dr. Horváth Márton, a Magyar Pedagógiai Társaság főtitkárának elő- •adása, melyben vázolta a szocialista pedagógia fejlődésének ma már ponto­san kirajzolható állomásait. A prog­ram további részében dr. Petrikás Ár­pád, a Kossuth Lajos Tudományegye­tem tanszékvezető egyetemi tanára te­kintette át vázlatosan a makarenkói életműt. Részletezte a hazai adaptáció lehetőségeit, és érintette Makarenko munkásságának nemzetközi felhaszná­lását is. ’ „ .

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom