Petőfi Népe, 1988. március (43. évfolyam, 51-77. szám)

1988-03-29 / 75. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1988. március 29. ' ' - N OTHELLO „ A nagy gesztusok tragédiája ” látvá­• Nagy Attila, Maronka Csilla Állíthatták akármilyen szín­padra, gondolhatták végig akármilyen koncepcióval, ala­kíthatták akárhogyan, az Ot­hello a legutóbbi évtizedekig minden korban a „nagy szín- ház”-at jelentette. Csak részben magyarázat erre, hogy a fősze­replő nagy érzelmekből, nagy álmokból, csupa tisztából, emelkedettből, heroikusból és nemesből van gyúrva. A szín­háztörténetről teljes mértékben megfeledkezni ezúttal talán azért sem lehetett volna köny- nyű, mert Shakespeare drámái közül az Othello rendelkezik a legkiforrottabb hagyományok­kal. Nehezíti viszont a dolgot, hogy ezek kivétel nélkül múlt századiak, s ennek köszönhető, hogy a darab szinte teljes mér­tékben összenőtt a XIX. századi romantikus színpadképpel. Ez a színházi szemléletmód tartotta az Othellót Shakespeare legjobb műveként a legnagyobb becs­ben, ugyanis megtalált benne mindent, amit fontosnak tar­tott: a nagy jellemek és a nagy szenvedélyek mellett a történel­met és a lélektant, ami a kor fölfogása szerint a „realizmus" összetevőit jelen­tette. Shakespea­re valamennyi műve közül az Othellót lehetett a legnagyobb pompával, a leg­káprázatosabban előadni — s mint a Verdi kompo­nálta operából is ismerős — rtyossággá tenni. A XX. század ele­jének színpadán változott csak a féltékenységi melodráma a bi­zalom és a csaló­dás drámájává, melyben újabb, más jelle­gű önkényesség­ként — nagy sze­repet kapott a részletesen kidol­gozott és fölna­gyított társadal­mi és történeti háttér. A kecskeméti Katona József Színház Othcllo-előadá- sa sem vetette el mindenestől a nagy színházteremtő elődök hagyományait. Pedig az aranyozott szegélyű köntö­sök, pelerinek, szalagok, fülbevalók s az efféle kellékek ma, a vizualitás legle­nyűgözőbb formáival elárasztott hu­szadik század végén — a nézőtől kar­0 Othello és Jágo (Barbinck Péter) nyújtásnyira — egyre kevésbé jelentik s jelenthetik a színházat. A mai színpadon nehéz távolságtar­tás nélkül elképzelni azt a drámát is, melynek „leg”-jeiről, illetve tragikus részéről már a XVII. században állítot­ták, hogy „nem egyéb véres bohózat­nál, és hetet-havat összehord, miköz- .ben nincs benne sem rend, sem ízlés.” Korunkban, amikor célszerűbb melo­drámában megélni, és divatosabb melodrámai formába önteni a tragédi­át, nem könnyű a mű tragikus részét tapasztalatainkra vetítve — előadás­móddal, mozgással, látvánnyal — úgy súlypontozni, hogy közben valódi érzé­kenységeinkhez érjen. Nagy Attila (Othello) és Barbinek Péter (Jágo) „szólójátékukkal” együtt is — kísérletet tesznek erre. Nagy Atti­la egészen konkrét eszmei töltést igye­kezett adni a figurának: feketesége mindenkori másságát jelentette. De az Othello témája ebben az értelmezési rendszerben is változatlanul a bukás. Az értékek, az igazság — és korántsem csak a feudális — rend teljes összeom­lása. Nagy Attila tökéletesen el tudja játszani a „nagy gesztusok tragédiá­ját”, ami már csak azért sem könnyű, mert ha nem bizonyul elég mértéktar­tónak is közben, e gesztusok egy pilla­nat alatt nevetségességbe fúlhatnak. Amilyen természetesnek érezhető a szenvedélyes pátosz Nagy Attilánál, olyan magától értetődő a hűvös, számí­tó ráció Barbinek Péter alakításában. Mint modern karrierista a legelvon- tabb és a legvalóságosabb figurája a darabnak, aki a színpad széléről, a né­ző és a színész közötti távolságot a legkisebbre csökkentve kreálja élvezet­tel a valódi életből a tragédiát. A Bar­binek alakította Jágo tökéletesen isme­ri és kihasználja az emberi pszichikum működését. Minden igazolja állítását, mely szerint a gyengékre'-és erősekre osztható világ alapvetően aljas. Bizo­nyítási eljárásának pillanatai — ha egyetértünk, ha nem—, mindenképpen emlékezetesek maradnak. Az értelme­zést Angyal Mária/rendezése látvány­szervezéssel, a szereplők mozgásteré­nek kiemelésével is segíti. A viszonylag kis játéktér gyakran több 'külön hely­színként is funkcionál, a szereplők cso­portosítása irányítja a lényeges részle­tekre, tőrtépésekre a néző figyelmét. Leghangsúlyosabb a színpad előtere, ahol Jágo — már-már szinte kívülálló­ként — dirigálja igen mai hangsúlyozá- sú monológjaival kísérve „darabját”. A térszervezésnek ez a módja tökélete­sen feleslegessé teszi a díszletek egy ré­szét, például a harsányan kék, mélyítő háttér alkalmazását. Több szempont­ból sincs könnyű dolga Maronka Csil­lának, Shakespeare leghallgatagabb női figurájaként, akinek Desdemona szerepében, félreérthetőség nélkül kel­lene saját szélsőséges lehetőségeit hor­doznia. Visszafogottsága, szép artiku­lációja Nagy Attila partnereként külö­nösen kevésnek bizonyul. A drámával a Kecskeméti Tavaszi Napok színházi bemutatójaként is ta­lálkozhat a közönség. Károlyi Júlia Vázlatok az elidegenedésre Évtizede, amióta csak meg­nyílt, vásárló vagyok ebben a la­kótelepi nagy ABC-üzletben. Bár néha hütlenkedem, amikor — sajnos egyre gyakrabban — nem kapok itt meg alapvető köz­szükségleti cikkeket, vagy nem a szokott minőségben. De azért kitartok rendületlenül, hiszen közéi van, útbaesik az újságos, sőt a kispiac is a tőszomszédsá­gában. Tíz év alatt jócskán kicserélő­dött a személyzet, a pénztároso­kat is alig ismerem. A kapcsolat egyre személytelenebb. Már nem mosolygunk egymásra, nem érdeklődünk egymás hogyléte felől. A pénztáros, csúcsidőben többen is vannak, fel se néz, sok a figyelnivalöja, az árak folyton változnak. Az a lényeg, hogy ne tévedjen, legtöbbször nézem a számokat, s már előre készítem a hozzávetőleges összeget. Régi, lehet, hogy beidegződés, amikor kezembe adják a vissza­járó pénzt, mindig azt mondom: —- Köszönöm! — Illetve ezt mondtam sokáig. Mostanában nem mondom. Hiába nézem ugyanis a pénztáros száját, csak azt látom, hogy szigorúan ösz- szepréselödik, s nem jön ki rajta egy hang sem. Végzi a dolgát. Hát mit akarok még? * Kedves Barátom! Nehezemre esett, hogy föl ne hívjalak telefo-. non a nevednapján, s kívánjak minden jót, ahogy ilyenkor illik és szokás. De aztán az jutott eszembe, hogy amióta nyugdíjas vagyok, rólam is elfeledkeznek a régi barátok és ismerősök. Ele­inte még akadt egy-két telefo­non elmondott üdvözlet, de aztán ez is teljesen elmaradt. Bizisten nem is haragszom érte. Nem ér­nek rá az emberek, a dolgozók. Igaz, azelőtt mindig ráértek. Biztosan nem azért, mert terülj asztalkám — finom házi süte­mény és ital, amennyi jólesett — várta őket, hiszen ezt most is megkaphatnák nálam, ha jönné­nek. Csak hát változnak az idők, s benne mi is változunk. Apadó­ban a figyelmesség. Azt mondják, hogy a vállalati, hivatali köszöntések is ridegeb­bek az utóbbi időben. Kevesebb a ráfigyelő kolléga, igaz, hogy csak üdítőital várja őket. De ez így van rendjén. Ne azért kö- szöntgessük egymást, mert jót ihatunk ennek az ürügyén. Aki akar, e nélkül is odatalál az üd­vözletével. Üdvözölni akartalak, bará­tom, én is, de aztán félúton meg­állt a kezem, mégsem vettem fel a telefonkagylót. Nem azért, mert én vagyok a vénebb, ez nem számítana, ha néha neked is eszedbe jutna a régi cimborád. De azért természetesen min­den jót kívánok, őszintén és sze­retettel: F. Tóth Pál Petőfi Sándor- emlékbizottság Ostffyasszonyfán Jövőre lesz 150 éve annak, hogy a fiatal Petőfi Sándor Ostffyasszonyfára, rokonaihoz érkezett. Az irodalomtör­ténet ezt a vasi falut a rangos Petőfi- emlékhelyek között tartja számon. Ta­lálható itt a költőnek két szobra, több emléktáblája', emlékszoba idézi fel az 1839. évi eseményeket. Iskola, termelő- szövetkezet viseli nevét. A helybeliek elhatározták, hogy az 1989. évi kerek évfordulót méltóan megünneplik, ilyen kérés érkezett Kiskőrösről is, a Petőfi Sándor Társaság vezetőitől. Ennek je­gyében alakult meg a 11 fős Petőfi Sán- dor-emlékbizottság Ostffyasszonyfán: Működését ez év március 15-ével kezdte meg. Az alakuló ülésen vázolták a legfontosabb teendőket, elképzelése­ket és színvonalas programokat tervez­tek. A jövő év májusában tartják meg a főrendezvényt, amelynek keretében Ostffyasszonyfán lesz a Petőfi-emlék- helyek országos találkozója. Húszon-- egy ilyen helyet tartanak ma nyilván. Az ünnepségen a rangos helyi együtte­sek adnak majd műsort, az emlékszo­bát kiegészítik egy alkalmi kiállítással, tervezik a postai első napi bélyegzést. Gondoskodnak arról, hogy megfelelő mennyiségű képeslap álljon rendelke­zésre. Szeretnének kiadni az évfordulót megörökítő Petőfi-érmét és -jelvényt. Előzetes döntés született arról, hogy az 1989. évi kemenesaljai napok része lesz az ostffyasszonyfai Petőfi-program. Az emlékbizottságnak egy év áll rendelke­zésére, hogy az évfordulót előkészítse, az anyagi és szellemi feltételeket megte­remtse. A Petőfi nevét viselő termelő- szövetkezet vezetősége támogatásáról biztosította a bizottságot. Dala József, a Petőfi Sándor Társaság tagja fiatalokról - fiataloknak Négy középiskola „párbaja” Kecskeméten Kecskeméten a középiskolás diákok részvételével zajló Diákpárbajon a Vá­rosi sportcsarnokban elsőként a Ko­dály Zoltán Gimnázium és Ének-Zenei Szakközépiskola, valamint a Kada Elek Közgazdasági Szakközépiskola diákjai „párbajoztak”. A vetélkedő té­mája a mozgásművészetek és a sport volt. Az izgalmas játék során hatalmas szurkolóközönség biztatta a két iskola felkészült, minden szellemességre kap­ható diákjait. A játék utolsó pillanatában dőlt el, hogy a Kada Elek Közgazdasági Szak- középiskola tanulói gyűjtötték a több pontot, így ők lettek a párbaj győztesei. Nemes ellenfélhez méltóan megosztot­ták nyereménytortájukat a Kodály is­kola csapattagjaival, tanáraival. Ez­után az Egészségügyi Szakközépiskola és Szakiskola, valamint a 607. Sz. Gás­pár András Szakmunkásképző és Szakközépiskola diákjai mérték össze tudásukat. Az ének-zene témakörben zajlott vetélkedőn a csapatok megis­merkedhettek a Régi Zene együttessel, a Bohém Ragtime Band-del, Les- kowszky Albert különleges hangszerei­vel. A Kecskemét zenei életével kapcso­latos villámkérdések, a zeneirodalom szemelvényei, a fantáziát, ügyességet megmozditó feladatok, a közös játék a 607-es iskola csapatának győzelmét hozták. Sok élménnyel, ismerettel gaz­dagodtak a résztvevők. Legközelebb április 16-án, szomba­ton a tiszakécskei és kunszentmiklósi gimnázium, valamint a szabadszállási katonai szakközépiskola diákjai „pár­bajoznak” helytörténet, folklór téma­körben. Majd ezt követően a Kecske­méti Ifjúsági Napok keretében április 30-án kerül sor a kecskeméti Bányai Júlia Gimnázium és a Katona József Gimnázium közös játékára. • Az Egészség- ügyi Szakközépis­kola és Szakisko­la csapata jól sze­repelt a diákpár­bajon. 0 A vibrafont Fodor Anikó, a Gáspár András is­kola csapatának tagja szólaltatja ineg Király Zol­tán segítségével (Gábris Elek fel­vételei) Kreatív fiatalokat várnak Video- és számítástechnikai klub Kiskoroson A grafika-, a fotó-, a kerá­mia- es a kismamaklubnak rég­óta sikere van a kiskőrösi Ligeti Károly Ifjúsági Központban. Bizonyára ugyanilyen népszerű­ségre tesz majd szert a videó- és számítástechnikai klub is, ame­lyet három külön helyiségben c hónap közepén adtak át. Mint Dávid József, a KISZ kiskőrösi bizottságának titkára elmond­ta, céljuk, hogy olyan tehetsé­gekre bukkanjanak, akik az alap- cs felsőfokú számítástechnikai képzést követően — vállalkozói keretek között — különféle gazdálkodó szervezetek­nek programokat készítenének. A mintegy másfél millió forint értékű berendezéseket a KISZ és a közműve­lődési alap pénzéből vették. A videoklub'is olyan kreatív fiatalo­kat vár, akik pályázatokra készítenek filmeket, a város lakóit magas színvo­nalon tájékoztatják a kiskőrösi esemé­0 Solti Kálmán a képújság szerkesztése közben. (Tóth Sándor felvételei) ról, életéről riportfilmben számolnak be. Ezenkívül a klub képújság formájá­ban fontos információkkal is szolgál­hatná a lakosságot. A riportfilmeket egyébként a videomoziban rendszere­sen bemutatnák. A tervek szerint hamarosan parabo­laantennát szerelnek fel, így a város több lakásába is eljutnak majd ezek a 0 A fiatalok már az első foglalkozásokra is szívesen járnak a számítástechnikai klubba. Pályázati felhívás A KISZ Központi Bizottság Ér­telmiségi Fiatalok Tanácsa és az Állami Ifjúsági és Sporthivatal Ifjú­sági Főosztálya pályázatot hirdet értelmiségi klubok, értelmiségi kö­rök működésének támogatására. A pályázat célja olyan ifjúsági közösségek támogatása, melyek fo­lyamatos működésük során, illetve létrejöttükkor a fiatal diplomások közéleti aktivitásának fokozását, a pályakezdő értelmiség beilleszkedé­sének segítségét, a helyi problémák feltárásában, elemzésében és meg­oldásában való részvételét helyezi előtérbe. A pályázatnak tartalmaznia kell a jelentkező(k) nevét, életkorát, képzettségét, terveit és azok megva­lósítását biztosító intézmény nevét, a klubok címét, valamint a foglal­kozások tematikáját, munkamód­szerét; már működő kör, klub ese­tén az eddigi tevékenység rövid le­írását. A beérkezett pályázatokat a KISZ KB Értelmiségi Fiatalok Ta­nácsa és az ÁISH Ifjúsági Főosztá­lya bírálja cl, és dönt a támogatás mértékéről, amely folyamatosan működő közösségek esetén maxi­málisan 80 ezer forint, alakuló kö­zösségeknél a fele, majd a folyama­tos munkától függően még ebben az évben további maximális 40 ezer forint. Pályázhatnak ifjúsági közössé-, gek és 35 év alatti fiatalok is. akik vállalkoznak ilyen közösségszerve­ző feladatokra. A pályázatok be­küldési határideje 1988. május 1. Cím: a KISZ Bács-Kiskun Megyei Bizottsága, Kecskemét, Május I. tér 5. A profi Neoton Família A magyar könnyűzenei élet egyik legsikere­sebb együttese, a Neoton Família a napokban Kecskeméten, az Erdei Ferenc Művelődési Központban két koncertet adott. A hangver­senyekre több mint ezren voltak kíváncsiak. Az biztos, aki a százhúsz forintos jegyet meg­váltotta, jól szórakozott. A Neoton igazi slá­gergyáros, fülbemászó dallamok, közkedvelt szerzemények egymást követték. A Minek ez a cirkusz?, a Védőháló nélkül, a Kék korszak, az Adóm Éva nélkül című nagylemezekről csendültek fel a nóták. Néhány új dallal is megismerkedhetett a közönség, mint például az O. K. Gorbacsovval, és a Latin szerenád-dal. Nagy tapsot kapott Jakab György magánszá­ma, valamint Bardóczi Gyula dobszolója. A másfél órás műsort jó érzékkel állították össze. A régebbi, az új és a még lemezen meg nem jelent dalokból úgy kötöttek csokrot, hogy egyre jobb hangulatot teremtettek. Pász­tor László, az együttes vezetője örömmel újsá­golta, hogy Kecskemétre mindig szívesen jön­nek koncertezni, miután itt (is) sikerül önfe­ledt hangulatban zenélniük. És tegyük hozzá: színvonalas, profi módon szórakoztatni a könnyűzene barátait. (—bor—) KECSKEMÉTEN KEZDIK, BAJÁN FEJEZIK BE Turné előtt az Első Emelet Nem férek a bőrömben énekli Kiki, az Első Emelet frontembere, a zenekar legutób­bi albumának vé­gén. S ez a cím valóban igaz az együttes tagjaira, akik az 1987-es popmeccsen elért nagyszerű helye­zésekkel ismét be­bizonyították, hogy a négytagú csapat sikere töretlen. A tavalyi nagy sikerű sportcsarnok- turné után idén ismét ellátogat az Első Emelet az ország nagyobb városai­ba, hogy élő koncerteken találkozzon a fiatalokkal. Az ott elhangzó dalok­ból koncertlemez készül, mely a nyár elején kerül a hanglemezboltokba. Olyan dalokat is hallunk ezen a korongon, amelyek régebben készültek, de eddig még nem kerültek kiadásra. Közülük legnagyobb sikert valószínű­leg az Európa című dal aratja majd, amelyre videoklip is készült. A Berkes, Bogdán, Szentmihályi és Kiki összetételű csapat e hónap végén kezdi meg országos turnéját. Március 31-én Kecskeméten a sport- csarnokban lépnek fel, míg április 1 -jén Soltvadkerten. Április 25-én Baján fejezik be kőrútjukat. ÖSSZEÁLLÍTOTTA: TEMESI LÁSZLÓ

Next

/
Oldalképek
Tartalom