Petőfi Népe, 1988. március (43. évfolyam, 51-77. szám)

1988-03-22 / 69. szám

A VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XLIIL évf. 69. szám Ára: 1,80 Ft 1988. március 22., kedd Sevardnadze Washingtonban — Nagyon határozottan és el­szántan kell dolgoznunk, hogy Reagan elnök moszkvai útját ugyanolyan nagyfontosságúvá te­gyük, mint amilyen Mihail Gorba­csov washingtoni látogatása volt — jelentette ki Eduard Sevardna­dze szovjet külügyminiszter Was­hingtonban. Sevardnadze vasár­nap délután érkezett meg az ameri­kai fővárosba, ahol ma kezdi meg tanácskozásait George Shultz ame­rikai külügyminiszterrel. A szovjet politikust várhatóan szerdán fo­gadja Ronald Reagan elnök. Lehetséges, hogy a külügymi­niszterek már most megállapod­nak Reagan elnök moszkvai láto­gatásának végleges időpontjában. Áttekintik a szovjet—amerikai ta­lálkozók napirendjén immár rend­szeressé vált négy kérdéscsoportot: a leszerelési tárgyalások, a regio­nális kérdések, a kétoldalú kapcso­latok témakörét és az emberi jogok érvényesítésének kérdéseit. A KECSKEMÉTI MMG-GYÁR TERVEI Rövidesen megkezdik a Maruti-műszerfalak készítését Az MMG Automatika Művek immár harmadik esztendeje igen eredményesen dolgozik. A vállalat 1987-ben 4 milliárd 150 millió fo­rintos árbevétel mellett 977 milliós mérleg szerinti nyereséget könyvelt el. (Ez 23 százalékos árbevétel ará­nyos nyereségnek felel meg.) A kiugróan jó eredmények eléré­sében jelentős szerepe volt az MMG kecskeméti vezérléstechni­kai gyárának. Mint ahogy azt Sza- kolczai István igazgatótól megtud­tuk, tavaly a megyeszékhelyi üzem egymilliárd forintos árbevételről adhatott számot. Ebből 118 miihó forint értékben tőkés exportra szállítottak. A jó teljesítménnyel megteremtették az alapot arra, hogy 8,7 százalékkal növeljék dol­gozóik keresetét. A számok elismerésre méltóak, ám az igazgató most mégis gond­ban van, hiszen még a mai napig nem sikerült összeállitaniuk idei árbevételi tervüket. Ennek egyedü­li oka, hogy a Szovjetunióba kerü­lő olaj- és gázvezetéki automatika­rendszereknél a kontingensek csökkenése miatt piaci nehézségek adódtak. Fontos feladatuk az így felszabadult kapacitások lekötése, ami a kecskeméti gyárban várha­tóan komoly szervezést és nagy át­rendeződést igényel. Az első félévre bőven van fel­adatuk, hiszen a többi termékcso­• Idén 90 ezer Zasztava-műszcrfalat készítenek. Rövidesen ebben az üzemcsarnok­ban indul be a Maruti műszerfalainak gyártása is. portnál már megvan a szükséges rendelésállomány. Az egyedi elekt­ronikus berendezések, a pénztár­gépek, a biztonsági jelzőrendsze­rek és a gépkocsiműszerfalak sorá­ban ez utóbbi kap talán legna­gyobb súlyt a kecskeméti üzemnél ezekben a napokban. Az év dere­kán ugyanis megkezdik a Maruti személygépkocsik műszerfalainak szállítását Indiába. A japán licenc alapján gyártott autókhoz 1988- ban 50 ezer darabot készítenek. Ennek a gyártásbevezetése jelenti most a legfőbb műszaki előkészíté­si feladatot a gyárban, mert e ter­mék teljesen eltér az eddigiektől. Lényegesen pontosabb, precízebb munkával, magasabb minőségi el­várásoknak kell majd megfelelni­ük. Ez nem lesz könnyű, de feltét­lenül megéri a fáradságot, hiszen általa a korábbinál korszerűbb technológiát honosíthatnak meg. G. B. Ne csak agytornára! Egészséges-e az ifjúság? Erre a kérdésre keresték a választ azok a felmérések, amelyek az utóbbi hóna­pokban a kecskeméti iskolákban ké­szültek. Az eredmény bizony nem valami megnyugtató. A szakmun­kásképzőkben és középiskolákban végzett orvosi vizsgálatok során a tanulók 30 százalékánál észleltek valamilyen betegséget. A leggyako­ribbak voltak a mozgásszervi meg­betegedések, a magas vérnyomás, a hallásromlás, a légúti és fekélybe­tegségek. Az egyik középiskolában a diákok 37 százalékánál állapítot­tak meg átlagosan három kilo­gramm többletsúlyt. Ugyanitt a fia­talok 24 százaléka nyilatkozta azt, hogy rendszeresen fogyaszt alkoholt — főleg tömény szeszt —, és ne­gyedrészük dohányzik. Általában 14-15 éves korban elkezdték az al­kalom szerinti gyógyszerszedést. Az általános iskolák sem szolgál­tak biztatóbb képpel. A 6837 meg­vizsgált gyermek 10-25 százalékánál találtak elváltozásokat vagy — fő­ként mozgásszervi — megbetegedé­seket. Meg kell jegyezni, hogy ebben a számadatban nincs benne a fogá­szati vizsgálatok eredménye, ugyan­is az arány akkor 90 százalékos len­ne. Ezek a számok elszomorítóak. S még azzal sem nyugtathatjuk ma­gunkat, hogy a felmérés adatai csak a kecskeméti iskolások egészségi ál­lapotát tükrözik. Jól tudjuk, máshol is hasonló a helyzet. Szembe kell tehát néznünk a ténnyel, hogy a fel­növekvő nemzedék jelentős hányada beteg, már gyógyításra szorul. A helyzet kialakulásához szinte minden és mindenki hozzájárult. A szülök a betegségeknek kedvező életmódjukkal. A rossz étkezési szo­kások. Az oktatási intézményekben folyó gyermekélelmezés, amely ugyan törekszik a kalóriagazdag ételek biztosítására, de a nyugodt, kulturált körülmények közötti elfo­gyasztást már nem teszi lehetővé. Sokat ártott a fejlődésben lévő szer­vezetnek a korosztálynak nem meg­felelő iskolai bútorzat, a sportolás­hoz szükséges felszerelések hiánya, a kézben hordott iskolatáska. A tan­tervek magas követelményei, ame­lyek csak agy tornára serkentik a fi­atalokat, fizikai tréningre azonban nem. S a mozgásszervi betegségek elszaporodásában a drága, de rossz gyerekcipők sem voltak ártatlanok. És sorolhatnánk tovább az ügy „résztvevőit", akik vagy amik káro­san befolyásolták az ifjúság egészsé­gi állapotát. Mi hát a teendő? Egy koordinációs értekezleten, ahol éppen a fentiekben fölvázolt helyzetet vitatták meg az érintettek, az egyik hozzászóló megjegyezte: Már arra is hajlandók lennénk, hogy megkérjük az Ergo együttest, vegye­nek föl hátitáskát a koncertjeiken. Az eredményeket valóban az ilyen egyszerű megoldások kínálják? Le­het, de az is könnyen megvalósítha­tónak tűnik, hogy a szülő reggelente bőségesebb tízórait tegyen a gyer­meke táskájába, s jóval kevesebb pénzt. Az iskolaorvos szerepkörének nö­velése is időszerű. Nem elég ugyanis a szűrővizsgálatokat elvégezni, a be­teg gyerekek gondozására is figyelni kell. Bizonyára a testnevelötanár te­kintélyén sem esne csorba, ha az or­vos időnként megnézne egy-egy test­nevelésórát és tanácsokat adna. El­képzelhető, hogy először is a mono­ton futás ellen szólna, s helyette in­kább a változatosabb mozgást, ügyességet és versenyszellemet igénylő labdajátékokat javasolná. A helyzet javításához mindenkép­pen szükséges az oktatás- és egész­ségügyben dolgozók együttműködé­se. Ezen felül persze mindenkire sa­ját szerepének értékelése vár. Mit tehet, miben segíthet a fiatalok, a jövő érdekében? A jelenlegi állapo­tok előbb-utóbb arra kényszerítenek bennünket, hogy megrögzött szoká­sainkat, életszemléletünket megvál­toztassuk. Sajnos ez tűnik a legnehe­zebb feladatnak. Pedig milyen jó lenne, ha újra divatba jönne az egészséges ember! Máris könnyebb lenne a fiatalokkal, hisz ők szívesen követik a divatot. Benke Márta Koszorúzások a Tanácsköztársaság évfordulóján | A Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásának 69., valamint a KISZ zászlóbontásának 31. évfordulójára emlékeztek tegnap országszerte. A párt-, az állami, a társadalmi és a tömegszervezetek, mozgalmak képvi­selői, a fegyveres erők és testületek tagjai, valamint az ország lakossága koszorúzási ünnepségeken rótta le kegyeletét a 69 évvel ezelőtti hősök emléke előtt. Több helyen ünnepi megemlékezéseken, nagygyűléseken idézték fel a dicsőséges 133 nap eseményeit. Az ország számos településén ezen a napon tettek ünnepélyes fogadalmat az új KISZ-tagok, másutt kitüntetésekkel ismerték el az ifjúsági szövetség legaktívabb tagjai­nak, illetve az ifjúságért fáradhatatlanul munkálko­dóknak a tevékenységét. Az országos ünnepséget az idén vidéken — a Borsod megyei Leninvárosban — rendezték meg. Jelen volt Hámori Csaba, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KISZ Központi Bi­zottságának első titkára és Pál Lénárd, az MSZMP Központi Bizottságának titkára is. A megyeszékhelyen ifjúgárdistákat avattak A Tanácsköztársaság kikiáltásának 69. évfordulóján tegnap Kecskeméten rendezett ünnepség fő eseménye az újonc ifjúgárdisták fogadalomtétele volt, amire alkalmat adott az a tény is, hogy 31 esztendővel ezelőtt ugyanezen a napon alakult meg a Kommunista Ifjúsági Szövetség. A Tanácsköztársaság emlékműnél Dudás Ferenc városi KISZ-titkár fo­gadta a felsorakozott ifjúgárdisták pa­rancsnokának jelentését, majd megkez­dődött a koszorúzás. Az MSZMP Bács-Kiskun Megyei, valamint Kecs­kemét Városi Bizottsága nevében Csi- kász Jánosné a megyei, és Dániel Lász­ló, a városi végrehajtó bizottság tagja helyezte el a megemlékezés koszorúját. A megyei tanács nevében Bercsényi Zoltán végrehajtó bizottsági tag, a vá­rosi tanács nevében Horváth Antal ál­talános elnökhelyettes koszorúzott. A társadalmi és tömegszervezetek ko­szorúját Molnár Mihály, a KISZ Bács- Kiskun Megyei Bizottságának első tit­kára, Németh Ferenc, a Szakszerveze­tek Bács-Kiskun Megyei Bizottságá­nak titkára, valamint Terhe Dezső, a Hazafias Népfront Bács-Kiskun Me­gyei Bizottságának titkára helyezte el az emlékmű talpazatán. A fegyveres testületek képviseletében dr. Tóth An­tal ezredes, a megyei rendőr-főkapi­tányság helyettes vezetője, Őrs Ágos­ton alezredes, helyőrségparancsnok- helyettes, valamint Vízin Miklós, a • A Szalvay Mihály Ifjú Gárda Egység fiataljainak fogadalomtétele. (Méhesi Éva felvétele) Munkásőrség megyei parancsnoka ko­szorúzott. Elhelyezték a megemlékezés virágait a különböző vállalatok és in­tézmények dolgozói is. A koszorúzást az ifjúgárdisták ünne­pélyes fogadalomtétele követte, majd Dudás Ferenc mondott rövid beszédet, amelyben üdvözölte a Szalvay Mihály Ifjú Gárda Egység kötelékébe lépett 57 fiatalt. Kifejtette, hogy a KISZ az Ifjú Gárdát a honvédelmi nevelés egyik sa­játos és igen fontos eszközének tekinti, amelyben a fiatalok amellett, hogy spe­ciális kiképzést kapnak, megismerked­hetnek a rendőrség, honvédség, tűzol­tóság, munkásőrség, valamint a polgá­ri védelem munkájával. Szabad idejük hasznos eltöltését szolgálja a megye- székhelyen a közelmúltban létrehozott Ifjú Gárda Klub, ahol a kiképzési időn túl is találkozhatnak egymással. B. F. I. Emléktáblát kapott a Kiskunmajsai Vörös Újság felelős szerkesztője • Az emlékünnepség résztvevői a koszorúzás után. Tegnap Kiskunmajsán is megemlé­keztek a Tanácsköztársaság kikiáltásá­nak 69. évfordulójáról. Mint minden évben ilyenkor, most is megkoszorúz­ták az első magyar munkáshatalom majsai mártírjainak emléktábláját. A haladó hagyományokat tisztelő és ápoló városi jogú nagyközségben egy­idejűleg felavatták azt az emléktáblát, melyet az 1898—1921. között megje­lent Kun-Majsa — a Tanácsköztársa­ság idején Kiskunmajsai Vörös Újság — című hetilap felelős szerkesztőjenek és kiadójának. Sasvári Sándornak állít­tatott a helyi tanács és a népfrontbi­zottság. A haladó szellemű pedagógus és új­ságíró-lapszerkesztő Kossuth utca 2. szám alatti egykori lakóházának falán elhelyezett emléktáblánál Nagy Csaba, Kiskunmajsa tanácselnöke köszöntöt­te az ünnepség résztvevőit, köztük Pe­thő Tibort, a Magyar Újságíró Szövet­ség elnökhelyettesét, Nagy Józsefet, a szövetség titkárát, Hodossi Sándort, a Bács-Kiskun megyei pártbizottság tit­kárát és a Kun-Majsa szerkesztőjének Kecskeméten élő fiát, Sasvári Gyulát. A tanácselnöknek a hajdani hetilap közszellemet formáló szerepét méltató szavai után Pethő Tibor, a MUOSZ alelnöke avatta fel az emléktáblát. Ez alkalommal olyan esemény tanúi lehe­tünk, mondotta egyebek között, ami­kor a történelem jóvátesz valamit mu­lasztásából, megörökíti egy olyan em­ber emlékét a késői utókor számára, akinek a nevéről, sajnálatos módon, a lexikonok készítői is megfeledkeztek. Az újságíró-szövetség alelnöke remé­nyét fejezte ki, hogy a,hagyomány foly­tatásaként tervezett Új Kun-Majsa ci- mű újság ugyanolyan jó szolgálatot tesz majd a majsai és a környékbeli embereknek, mint elődje annak idején. Pethő Tibor ezt követően leleplezte a márvány emléktáblát, melyet megko­szorúztak. Az ünnepségen a Kiskunmajsai I. Számú Általános Iskola kamarakórusa adott műsort. A megemlékezéshez hoz­zátartozik: az emléktáblát Kisné Csábi Erzsébet helyi kőfaragó készítette Sasvári csalad iránti tiszteletből - lenszolgáltatás nélkül. R. M.- a el­KILENCVENNEGYMILLIOS BERUHÁZÁS Öntözésfejlesztés a Lakiteleki Szikra Tsz-ben Lakitelek térségében a Tisza közelsége jól kihasz­nálható lehetőséget ad az öntözéshez. A körzet öntö­zésfejlesztéséből a Szikra Termelőszövetkezet is kive­szi a részét. Dr. Deák István, a szövetkezet elnöke a hatvanas évekre teszi az ilyen irányú lépések kezde­tét. Akkor még MA—200-as szivattyúk, hordozható öntözőcsövek voltak a vizpótlás eszközei. Ezek azon­ban a nagy kézimunkaerő-igényük miatt egyre nehe­zebbé, drágábbá tették az öntözést. Az azóta eltelt majd három évtizedben többször rugaszkodtak neki a szövetkezetben a fejlesztésnek, de napi munkájuk­hoz ennél szükségesebb dolgok kötötték le anyagi forrásaikat. Egyik legnagyobb beruházásuk az 1985- ben befejezett komplex melioráció volt. Ez az 50 mil­lió forint értékű munka nemcsak jobb gazdálkodási körülményeket teremtett a szövetkezet földjein, ha­nem lehetővé — sőt szükségszerűvé — tette az öntözés kiterjesztését. Egy esztendővel később a szövetkezet szakemberei­nek kezében volt már a hatvan százalékos állami támogatásról szóló okirat, majd 1987 szeptemberére rendeződtek az egyéb pénzügyek is. így a múlt évben megkezdődhetett az a program, amely 94 millió forint értékű öntözési beruházást jelent a Szikra Tsz-ben. A tervek szerint 1989 decemberében — a ma is locsol- hatókkal együtt— 1750 hektár válik öntözhetővé. (Folytatás a 2. oldalon) öntözőberendezés. ‘■íS&ÍL , ' ; - , £ ~ ** • A Lakiteleki Szikra Tsz-be már megérkezett két korszerű

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom