Petőfi Népe, 1988. március (43. évfolyam, 51-77. szám)
1988-03-17 / 65. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NEPE AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XLIII. évf. 65. szám Ára: 1,80 Ft 1988. március 17., csütörtök GORBACSOV A JUGOSZLÁV PARLAMENTBEN Új békeindítványok a Földközi-tenger térségére • Jugoszláviai látogatásának harmadik napján Mihail Gorbacsov beszedet mondott az ország parlamentjében. A képen: az SZÉP KB főtitkára és felesége távozóban az épületből. Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára jugoszláviai látogatásának harmadik napján, szerdán délelőtt beszédet mondott Belgrádban, a szövetségi parlamentben. Gorbacsov beszédét a jugoszláv rádió- és tv-állomások egyenes adásban közvetítették. A két ház együttes ünnepi ülésén részt veitek az államelnokség és a JKSZ KB elnökségének tagjai, élükön Lázár Mojszovval és Bosko Kruniccsal. Márján Rozics, a parlament elnöke megnyitójában méltatta a főtitkár jugoszláviai látogatásának és tárgyalásainak jelentőségét. Ezt követően Mihail Gorbacsov lépett a szónoki emelvényre és mintegy háromnegyed órás beszédet mondott. Uj javaslatokat terjesztett elő a földközi-tengeri térség békéjének erősítése érdekében. Az új javaslatok előirányozzák: — idén július l-jétől fagyasszák be a Földközi-tengeren tartózkodó szovjet és amerikai haditengerészeti erők hajóinak és egyéb felszereléseinek számát, később pedig állapítsanak meg korlátokat ezek vonatkozásában; — még a stockholmi megállapodások szellemében hozandó áltajános bizalom- erősítő intézkedések egyeztetése előtt a Szovjetunió és az Egyesült Államok vállaljon kötelezettséget: időben értesítik egymást és az összes földközi-tengeri országot, ha hadihajókat vezényelnek a Földközi-tengerre, ha hadgyakorlatokat tartanak ott; ez utóbbiakra hívjanak megfigyelőket; — a Szovjetunió kész mindennemű támogatást megadni a térség országai és más érdekelt államok által lefektetendő elvek és módszerek kidolgozásához, amelyek szavatolnák a nagy forgalmú hajózási útvonalak biztonságát, különösen a nemzetközi szorosokban. Az Afganisztán körüli helyzetet érintve Gorbacsov kijelentette: a Szovjetunió kész végrehajtani azokat az intézkedéseket, amelyeket Afganisztán vezetőivel egyeztetve a helyzet rendezése érdekében vállalt. A szovjet vezető azonban arra is rámutatott, hogy e lépések végrehajtásáról csak akkor lehet szó, ha az összes érintett fél következetesen betartja az egyeztetett feltételeket. A szovjet—jugoszláv kapcsolatokra kitérve Mihail Gorbacsov kifejtette: a jugoszláv vezetés ellen, a negyvenes évek végén felhozott alaptalan vádak következtében kialakult konfliktus nagy kárt okozott mind Jugoszláviának, mind a Szovjetuniónak, mind pedig a szocializmus ügyének. Aláhúzta az 1955—56-os szovjet—jugoszláv dokumentumok jelentőségét. Mint mondotta, ezek a dokumentumok a két ország közötti stabil kapcsolatok megbízható alapjává váltak. Mihail Gorbacsov méltatta az 1955—56-os dokumentumok létrejötteben szerepet játszó vezetők előrelátását. Az SZKP KB főtitkára nagyra értékelte a szovjet—jugoszláv kapcsolatok mai állapotát. Kiemelte: Belgrádban folytatott tárgyalásain megmutatkozott az a kölcsönös törekvés, hogy az állam- és pártközi kapcsolatok új szintre emelkedjenek, új minőség jellemezze azokat. Mihail Gorbacsovnak — beszédét követően — a parlament dísztermében Alek- szandar Bakocsevics, Belgrád polgármestere ünnepélyes keretek között átadta a jugoszláv főváros arany emlékérmét. Gorbacsov és felesége ezt követően — az előzetes programban nem szereplő — rövid városnéző sétát tett. ÁPRILIS 21-ÉTŐL: MŰSZAKI HÓNAP Kiskunhalason lesz a megnyitó A Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége Bács-Kiskun Megyei Szervezetének vezetői tanácskoztak a napokban Kecskeméten, a Tudomány és Technika Házában. A résztvevők megvitatták a megyei MTESZ cselekvési programját, amelyben nagy hangsúlyt kap a szakmai tudás, az alkotóképesség, a tehetség, a szorgalom megbecsülésének helyreállítása. Az ide feladatok között szerepel a tudomány és gyakorlat kapcsolatának mind sürgetőbbé váló elmélyítése, de a magyar márka szélesebb körű külhoni megismertetése is. A hozzászólók egyebek között megjegyezték, hogy a kívánalmak megfogalmazása időszerű, keretet ad, irányt mutat a tagegyesületek napi munkájához, a megvalósításhoz viszont megfelelő feltételrendszer kialakítása szükséges. Javaslat hangzott el innovációs klubok létrehozására, hogy a műszaki és természettudományos eredményekről szóló információk gyorsabban jussanak el az érdekeltekhez. Az idei műszaki hónap rendezvényeinek előkészületeiről is hallhattak beszámolót a jelenlévők. Ebben az évben ismét tavasszal rendezik meg az eseménysorozatot. A várhatóan április 21-ei vagy 22-ei megnyitó színhelye Kiskunhalas lesz. A rendezvény mottójául most a szaktudást és a termékváltást választották a szervezők. A MTESZ tagegyesületeinek a közeljövőben elkészülő javaslatai alapján áll össze majd a műszaki hónap teljes programja. A tájékoztatók között elhangzott, hogy a megyei MTESZ segítségét kérték annak a kuratóriumnak a létrehozására, amely Mihala Ferenc tiszakécskei nyugdíjas mérnök alapítványának sorsát követi figyelemmel. A kétszázezer forintos alapítványt, illetve kamatait, azok a műszaki egyetemisták és főiskolai hallgatók nyerhetik el, akik a hegesztésben érnek eí kiváló eredményeket. Elkészült azoknak a tudósoknak az életrajza, szakmai méltatása, akiknek életében Bács-Kiskun megye meghatározó jelentőségű volt. Munkásságukat rövid ismertető és portré örökíti majd meg a ' felújított technika háza falain. G. E. — Szerdán délelőtt a Parlamentben Sarlós István, a Ház elnöke megnyitotta az Országgyűlés tavaszi ülésszakát. Az ülésteremben helyet foglalt ISémeth Károly, az Elnöki Tanács elnöke, Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára és Grósz Károly, a Minisztertanács elnöke. Sarlós István megemlékezett az előző ülésszak óta elhunyt dr. Szakács Józsefről, a Magyarországi Szabadegyházak Országos Tanácsa elnökéről; a törvényhozó testület tagjai néma felállással adóztak elhunyt képviselőtársuk emlékének, érdemeit jegyzőkönyvben örökítették meg. Ezután a képviselők tudomásul vették a Népköztársaság Elnöki Tanácsának a két ülésszak között végzett munkájáról szóló jelentést, majd döntöttek a tanácskozás tárgysorozatáról: 1. a közúti közlekedésről szóló törvényjavaslat tárgyalása; 2. a szövetkezetekről szóló 1971. évi III. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat tárgyalása; 3. a mezőgazdasági termelőszövetkezetekről szóló 1967. évi III. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat tárgyalása; 4. az élelmiszerekről szóló 1976. évi IV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat tárgyalása; 5. a pénzügyminiszter tájékoztatója az új adórendszer bevezetésének első tapasztalatairól; 6. interpellációk, kérdések. A már elfogadott napirendnek megfelelően elsőként Urbán Lajos közlekedési miniszter tartotta meg expozéját. URBAN LAJOS EXPOZÉJA Törvényjavaslat a közlekedésről Bevezetőjében hangsúlyozta: ma országunkban a közúti közlekedés a leggyorsabban fejlődő közlekedési alága- zat. Magyarországon 1960 óta a személygépkocsi-állomány több mint ötvenszeresére növekedett és meghaladta az 1,7 milliót. Több mint hárommillió személynek van gépjárművezetői engedélye. A tehergépkocsi-állomány elérte a 200 ezret, az autóbuszok száma 27 ezer, a motorkerékpároké mintegy 400 ezer. Ezeken a járműveken kívül az évente hazánkban megforduló több mint 3 millió külföldi személygépkocsi és az országon áthaladó mintegy 300 ezer kamion vesz részt a közúti forgalomban. — A rendkívül dinamikusan növekvő közúti forgalommal útjaink állapota és kapacitása sajnos nem tudott lépést tartani. Az útfelület egyre szű- kebbnek bizonyul, és így növekszik az utakon a zsúfoltság, a balesetveszély. A közúti balesetek száma 25 év alatt az 1960. évinek több mint háromszorosára emelkedett. Évente 1500-1700 ember veszíti életét az utakon. A vasúti, a légi és a vízi közlekedést 15-20 éve már törvények szabályozzák. A közúti közlekedésben, ahol a legnagyobb szükség van a különböző érdekek összehangolására, a széles körű hatósági teendők meghatározására, ma még nincs törvény, amely keretet adna a jogi szabályozás számára. Ember, jármű, környezet, űt A közúti közlekedést a különböző országokban viszonylag nagy számú, részletkérdésekre is kiterjedő jogszabályokkal, törvényekkel szabályozzák. Mi egyetlen törvényben tartottuk indokoltnak összefoglalni a közúti közlekedés egészére, az utakra — ezen belül a kerékpárutakra —, azok fejlesztésére, fenntartására, használatára és a közúti közlekedésben részt vevő emberre, járműre, az egyre fokozódó környezeti ártalmak mérséklésére vonatkozó szabályozás alapjait. Tartalmát tekintve azonban szorosan igazodnunk kell elsősorban a fejlett közúti közlekedéssel rendelkező európai államok szabályaihoz. Ehhez adnak keretet a közúti közlekedést és a közúti jelzéseket szabályozó sokoldalú nemzetközi egyezmények, amelyekhez hazánk is csatlakozott — mondotta a miniszter. Mindezeket szem előtt tartva javasolta az Országgyűlésnek, hogy törvényben határozza meg a közúti közlekedés további jogi szabályozásának, valamint a hatóságok működésének legfontosabb céljait, az állami szervek feladatait, a közlekedésben részt vevők alapvető jogait és kötelességeit, mindazok felelősségét, akiken akár közvetlenül, akár közvetetten múlik a közúti közlekedés továbbfejlődése, színvonala, kultúrája és biztonsága. A továbbiakban kifejtette: a törvényjavaslat egyes fejezetei átfogják az egész közúti közlekedést, annak valamennyi lényeges elemét, meghatározzák a közúti közlekedés jogi szabályozásának elveit. Felhatalmazást adnak a Minisztertanácsnak és a minisztereknek a további szükséges szabályozásra; megállapítják az állam feladatait, az állami és egyéb szervek felelősségét. Végül rögzítik azokat a legfontosabb részletszabályokat is, amelyek az állampolgárok széles körét, alapvető jogait és érdekeit érintik. A miniszter emlékeztetett arra, hogy a javaslat több mint két éve folyó előkészítő és egyeztető munka eredménye. Az Országgyűlés két bizottsága már a javaslat téziseit is megtárgyalta. így alakult ki a törvényi szabályozás kerete, amelyet széles körű társadalmi és szakmai .viták formáltak tovább. A képviselői csoportok ülésein élénk vita folyt a javaslat egészéről és részleteiről. Urbán Lajos a módosítási javaslatokkal egyetértett. A vitákban elhangzottak közül két kérdést emelt ki. — Felvetődött, hogy a jelenleg érvényes közúti közlekedési szabályok közül kell-e néhányat a törvényben szerepeltetni. Az a véleményünk, hogy a közúti közlekedési 'szabályokat tartalmazó miniszteri szintű rendelet, mégha a gyakorlat számára nap mint nap megfelelőnek bizonyul is, nélkülözi az alapvető kérdésekben a törvényi hátteret. Ezért tartjuk továbbra is indokoltnak, hogy a közúti közlekedésről szóló törvény foglalkozzon a mindenkori közúti közlekedési szabályok olyan meghatározó elemeivel, amelyekre a részletes forgalomszabályozás épülhet. A vitában felvetődött az is, hogy a törvénynek foglalkoznia kellene a parkolóhelyek kialakításával, általában a parkolás kérdéseivel. Ezt az építésügyről szóló törvény és végrehajtási jogszabályai rendezik, a mi törvényjavaslatunkban tehát ennek szerepeltetésére nincs szükség. A közúti közlekedéssel kapcsolatos kérdések szabályozásában természetesen a jövőben szerepe lesz néhány más törvénynek köztük elsősorban az építésügyről szóló, valamint a környezetvédelmi törvénynek. Eltérő érdekek A törvény-előkészítő munka egyik legnehezebb feladatát az eltérő érdekek egyeztetése jelentette. Ellentétes az érdek például az utak és az út menti ingatlanok használatában. Az utak biztonságos és zavarmentes használata elsősorban a forgalomban részt vevők érdeke, míg az ingatlanok zavartalan használata azok tulajdonosaié. Az út menti ingatlanon végzett egyes tevékenységek a közúti forgalom számára veszélyt is jelenthetnek. Az érdekek ütköznek a történelmi és a műemléki városrészek közlekedésénél is. Ezeket fokozottan védeni szükséges a környezeti ártalmaktól, de itt is kell közlekedni, itt is laknak járműtulajdonosok. Kérdés: melyik érdeket és milyen mértékben helyezzünk előbbre. Mit kell tenni az érdekek összehangolására? A javaslat a forgalomszabályozási megoldásokat, a forgalom csillapítását, meghatározott járműfajták teljes vagy részleges kitiltását helyezi előtérbe. A törvényjavaslatba beépültek a közúti forgalomban érvényesítendő korlátozó rendelkezések is, és éppen ebben segitett a legtöbbet a széles körű társadalmi konzultáció: a törvény csak a feltétlenül szükséges mértékig szabályozzon, ne eredményezzen kellően meg nem indokolható vagy felesleges érdeksérelmet. Ugyanakkor mindezek a másik oldalon az állampolgárok, mint közlekedők jogait, érdekeit védik és szolgálják. Ezen intézkedések átmeneti fenntartását nem közlekedési, hanem gazdálkodási célok indokolják. Az utóbbi 510 év tapasztalatai egyértelműen arra utalnak, hogy a magánszemélyek részvétele a személy- és árufuvarozásban Magyarországon teljesen új helyzetet teremtett, új szabályozást követelt, amelyről már ma is látni, hogy hasonlóan a közületi szervek gépjárműhasználatának szabályozásához, túl sok adminisztratív kötöttséggel befolyásolja ezt a tevékenységet. Ezeknek a kötöttségeknek a feloldása nem kerülhető el. Ezzel együtt azonban ki kell alakítani azt a feltételrendszert, amely védi az utasok, a fuvaroztatók és egyúttal a fuvarozók érdekeit is. Meggyőződésem, hogy a közületi szervek és a magánszemélyek járműhasználatának adminisztratív korlátozása csak kivételes és átmeneti intézkedés lehet. Ezért nem tartalmazza azt a törvényjavaslat. Meghatározni a szabályozás alapjait A közúthálózat igen jelentős nemzeti vagyont képvisel, pénzben kifejezett értéke több mint 600 milliárd forint. A nehezebb gazdasági körülmények között is indokolt, sőt szükséges fokozottabb figyelmet fordítani ennek az értéknek a védelmére. Ezt szolgálják a törvényjavaslatnak a közutakra vonatkozó új vagy újszerű rendelkezései. — Az elmondottakból is megállapítható, hogy a javaslat olyan magas szintű és a közúti közlekedés egészét átfogó jogszabály megalkotását kezdeményezi, amely jogrendszerünkből eddig hiányzott. A szabályozás általunk kezdeményezett átfogó felülvizsgálata nem egy újabb jogszabály, egy újabb kerettörvény megalkotását jelenti az amúgy is túlszabályozott társadalmi-gazdasági életünkben. Ellenkezőleg: a szabályozás alapjainak a meghatározásával és a szükséges felhatalmazások megadásával lehetővé teszi egy sor kötöttség feloldását, az elavult jogi rendelkezések hatályon kívül helyezését. Jelenleg a közúti törvény hiányában mintegy 80 különféle szintű jogszabály van hatályban, ennek mintegy fele megszüntethető lehet. Végezetül annak a meggyőződésének adott hangot, hogy a közúti közlekedés fejlődése — a többi országhoz hasonlóan — hazánkban is megállíthatatlan folyamat. A képviselők figyelmébe ajánlotta: amikor a törvény sorsáról döntenek, mérlegeljék azt, hogy a közúti közlekedés rendjét szabályozó törvény nemcsak a forgalomban közvetlenül vagy közvetve érintettek anyagi érdekeit védi, hanem olyan törvény, amely a közúti forgalomban a nap minden órájában részt vevők életét, egészségét óvja a biztonságos közlekedés feltételeinek meghatározásával és annak betartásával. (Folytatás a 2. oldalon) MÁTÓL; Kecskeméti Tavaszi Napok Komoly- és könnyűzenei koncertek, színházi produkciók, folklórműsorok, kiállítások, szakmai találkozók és egyéb rendezvények sokaságát kínálja az immár harmadik alkalommal jelentkező Kecskeméti Tavaszi Napok rendezvénysorozat. A Budapesti Tavaszi Fesztiválhoz kapcsolódó kulturális seregszemle megnyitóünnepségét ma délelőtt 11 órakor tartják a kecskeméti városháza dísztermében. A Tavaszi Napok programjairól részletes tájékoztató olvasható lapunk negyedik oldalán. Árvizsgálatok a megyében hárman hibáztak A Bács-Kiskun Megyei Tanács ipari osztályának árcsoportja az év első negyedében — az Országos Arhivatal előírása szerint — folyamatosan ellenőrzi a termelő és szolgáltató vállalatokat. Elsősorban azt vizsgálják, hogyan végezték el a gazdálkodó szervezetek termékeik átárazását. Gyüre Tibor csoportvezető igen jó aránynak tartja, hogy az eddig ellenőrzött harminc vállalat közül mindössze háromnál találtak kisebb szabálytalanságot. Az adóreformmal együttjáró termelői árrendezést decemberben kezdték a vállalatok, és többségében januárra be is fejezték. Egyes esetekben a KSH segítségét kellett kérni, hogy melyik terméket hová, milyen termékjegyzékszám alá sorolják be, azaz milyen árindex vonatkozik rá. Az 1987-ben alkalmazott árakat a rendeletben előírt termelői árindexek alapján módosították. Utóbbiaktól nem térhettek el a vállalatok. Tavaly augusztus 15-étől általános bejelentési kötelezettség lépett érvénybe, árat tehát csak az árhivatal tudtával lehetett emelni. A megyei tanács munkatársai az év elején főként lakossági szolgáltatást végző vállalatokat ellenőriztek: fodrászüzletet, autójavítással, ruhatisztítással foglalkozó egységeket. Vizsgálataik szerint a szolgáltatói tarifák emelkedését az árkiegészítések megszűnése és az általános forgalmi adó belépése okozta. Az árak kialakításánál az arányokat, más termelők árait is figyelembe kell venni. Az irányadók a nagyvállalatok — Bács-Kiskun megyében is —, ezek pedig gyakran igen drágán dolgoznak. A nagyokat követő kisebb üzemek nem vonhatók felelősségre pusztán azért, mert az érvényben lévő árakhoz igazodnak. A nagyvállalatoknál a megyei tanács nem végez árellenőrzést, mert azok közvetlenül az árhivatal, illetve az ágazati minisztériumok hatáskörébe tartoznak. A kialakult gyakorlat szerint a megyei tanács árcsoportja az idén is tervszerűen ellenőrzi a gyártókat és szolgáltatókat. E mellett a termelői árak emelésének gátja lehet a fogyasztói kontroll erősödése is. A továbbfelhasználó, -feldolgozó és kereskedelmi vállalatok — mint fogyasztók — előbb-utóbb rákényszerülnek, hogy körültekintőbben vásároljanak, szükség esetén alkudjanak, megkeressék azt a termelőt, amelyik ugyanazt a terméket jó minőségben, de alacsonyabb áron kínálja. M. Á.
