Petőfi Népe, 1988. március (43. évfolyam, 51-77. szám)

1988-03-17 / 65. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NEPE AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XLIII. évf. 65. szám Ára: 1,80 Ft 1988. március 17., csütörtök GORBACSOV A JUGOSZLÁV PARLAMENTBEN Új békeindítványok a Földközi-tenger térségére • Jugoszláviai látogatásának harmadik napján Mihail Gorbacsov beszedet mondott az ország parlamentjében. A képen: az SZÉP KB főtitkára és felesége távozóban az épületből. Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára jugoszláviai látogatásának harmadik napján, szerdán délelőtt beszédet mondott Belgrádban, a szövetségi parlament­ben. Gorbacsov beszédét a jugoszláv rádió- és tv-állomások egyenes adásban közvetítették. A két ház együttes ünnepi ülésén részt veitek az államelnokség és a JKSZ KB elnökségének tagjai, élükön Lázár Mojszovval és Bosko Kruniccsal. Márján Rozics, a parlament elnöke megnyitójában méltatta a főtitkár jugoszláviai látogatásának és tárgyalásainak jelentőségét. Ezt követően Mihail Gorbacsov lépett a szónoki emelvényre és mintegy három­negyed órás beszédet mondott. Uj javaslatokat terjesztett elő a földközi-tengeri térség békéjének erősítése érdekében. Az új javaslatok előirányozzák: — idén július l-jétől fagyasszák be a Földközi-tengeren tartózkodó szovjet és amerikai haditengerészeti erők hajóinak és egyéb felszereléseinek számát, később pedig állapítsanak meg korlátokat ezek vonatkozásában; — még a stockholmi megállapodások szellemében hozandó áltajános bizalom- erősítő intézkedések egyeztetése előtt a Szovjetunió és az Egyesült Államok vállal­jon kötelezettséget: időben értesítik egymást és az összes földközi-tengeri országot, ha hadihajókat vezényelnek a Földközi-tengerre, ha hadgyakorlatokat tartanak ott; ez utóbbiakra hívjanak megfigyelőket; — a Szovjetunió kész mindennemű támogatást megadni a térség országai és más érdekelt államok által lefektetendő elvek és módszerek kidolgozásához, amelyek szavatolnák a nagy forgalmú hajózási útvonalak biztonságát, különösen a nem­zetközi szorosokban. Az Afganisztán körüli helyzetet érintve Gorbacsov kijelentette: a Szovjetunió kész végrehajtani azokat az intézkedéseket, amelyeket Afganisztán vezetőivel egyeztetve a helyzet rendezése érdekében vállalt. A szovjet vezető azonban arra is rámutatott, hogy e lépések végrehajtásáról csak akkor lehet szó, ha az összes érintett fél következetesen betartja az egyeztetett feltételeket. A szovjet—jugoszláv kapcsolatokra kitérve Mihail Gorbacsov kifejtette: a jugoszláv vezetés ellen, a negyvenes évek végén felhozott alaptalan vádak követ­keztében kialakult konfliktus nagy kárt okozott mind Jugoszláviának, mind a Szovjetuniónak, mind pedig a szocializmus ügyének. Aláhúzta az 1955—56-os szovjet—jugoszláv dokumentumok jelentőségét. Mint mondotta, ezek a doku­mentumok a két ország közötti stabil kapcsolatok megbízható alapjává váltak. Mihail Gorbacsov méltatta az 1955—56-os dokumentumok létrejötteben szerepet játszó vezetők előrelátását. Az SZKP KB főtitkára nagyra értékelte a szovjet—jugoszláv kapcsolatok mai állapotát. Kiemelte: Belgrádban folytatott tárgyalásain megmutatkozott az a kölcsönös törekvés, hogy az állam- és pártközi kapcsolatok új szintre emelkedje­nek, új minőség jellemezze azokat. Mihail Gorbacsovnak — beszédét követően — a parlament dísztermében Alek- szandar Bakocsevics, Belgrád polgármestere ünnepélyes keretek között átadta a jugoszláv főváros arany emlékérmét. Gorbacsov és felesége ezt követően — az előzetes programban nem szereplő — rövid városnéző sétát tett. ÁPRILIS 21-ÉTŐL: MŰSZAKI HÓNAP Kiskunhalason lesz a megnyitó A Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége Bács-Kiskun Megyei Szervezetének vezetői tanács­koztak a napokban Kecskeméten, a Tudomány és Technika Házában. A résztvevők megvitatták a megyei MTESZ cselekvési programját, amely­ben nagy hangsúlyt kap a szakmai tu­dás, az alkotóképesség, a tehetség, a szorgalom megbecsülésének helyreállí­tása. Az ide feladatok között szerepel a tudomány és gyakorlat kapcsolatának mind sürgetőbbé váló elmélyítése, de a magyar márka szélesebb körű külhoni megismertetése is. A hozzászólók egye­bek között megjegyezték, hogy a kívá­nalmak megfogalmazása időszerű, ke­retet ad, irányt mutat a tagegyesületek napi munkájához, a megvalósításhoz viszont megfelelő feltételrendszer kiala­kítása szükséges. Javaslat hangzott el innovációs klubok létrehozására, hogy a műszaki és természettudományos eredményekről szóló információk gyor­sabban jussanak el az érdekeltekhez. Az idei műszaki hónap rendezvénye­inek előkészületeiről is hallhattak be­számolót a jelenlévők. Ebben az évben ismét tavasszal rendezik meg az ese­ménysorozatot. A várhatóan április 21-ei vagy 22-ei megnyitó színhelye Kiskunhalas lesz. A rendezvény mottó­jául most a szaktudást és a termékvál­tást választották a szervezők. A MTESZ tagegyesületeinek a közeljö­vőben elkészülő javaslatai alapján áll össze majd a műszaki hónap teljes programja. A tájékoztatók között elhangzott, hogy a megyei MTESZ segítségét kér­ték annak a kuratóriumnak a létrehozá­sára, amely Mihala Ferenc tiszakécskei nyugdíjas mérnök alapítványának sor­sát követi figyelemmel. A kétszázezer forintos alapítványt, illetve kamatait, azok a műszaki egyetemisták és főisko­lai hallgatók nyerhetik el, akik a hegesz­tésben érnek eí kiváló eredményeket. Elkészült azoknak a tudósoknak az életrajza, szakmai méltatása, akiknek életében Bács-Kiskun megye meghatáro­zó jelentőségű volt. Munkásságukat rö­vid ismertető és portré örökíti majd meg a ' felújított technika háza falain. G. E. — Szerdán délelőtt a Parlamentben Sarlós István, a Ház elnö­ke megnyitotta az Országgyűlés tavaszi ülésszakát. Az üléste­remben helyet foglalt ISémeth Károly, az Elnöki Tanács elnö­ke, Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára és Grósz Károly, a Minisztertanács elnöke. Sarlós István megemlékezett az előző ülésszak óta elhunyt dr. Szakács Józsefről, a Magyarországi Szabadegyházak Or­szágos Tanácsa elnökéről; a törvényhozó testület tagjai néma felállással adóztak elhunyt képviselőtársuk emlékének, érde­meit jegyzőkönyvben örökítették meg. Ezután a képviselők tudomásul vették a Népköztársaság Elnöki Tanácsának a két ülésszak között végzett munkájáról szóló jelentést, majd döntöttek a tanácskozás tárgysorozatá­ról: 1. a közúti közlekedésről szóló törvényjavaslat tárgyalása; 2. a szövetkezetekről szóló 1971. évi III. törvény módosítá­sáról szóló törvényjavaslat tárgyalása; 3. a mezőgazdasági termelőszövetkezetekről szóló 1967. évi III. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat tárgyalása; 4. az élelmiszerekről szóló 1976. évi IV. törvény módosításá­ról szóló törvényjavaslat tárgyalása; 5. a pénzügyminiszter tájékoztatója az új adórendszer beve­zetésének első tapasztalatairól; 6. interpellációk, kérdések. A már elfogadott napirendnek megfelelően elsőként Urbán Lajos közlekedési miniszter tartotta meg expozéját. URBAN LAJOS EXPOZÉJA Törvényjavaslat a közlekedésről Bevezetőjében hangsúlyozta: ma or­szágunkban a közúti közlekedés a leg­gyorsabban fejlődő közlekedési alága- zat. Magyarországon 1960 óta a sze­mélygépkocsi-állomány több mint öt­venszeresére növekedett és meghaladta az 1,7 milliót. Több mint hárommillió személynek van gépjárművezetői enge­délye. A tehergépkocsi-állomány elérte a 200 ezret, az autóbuszok száma 27 ezer, a motorkerékpároké mintegy 400 ezer. Ezeken a járműveken kívül az évente hazánkban megforduló több mint 3 millió külföldi személygépkocsi és az országon áthaladó mintegy 300 ezer kamion vesz részt a közúti forga­lomban. — A rendkívül dinamikusan növek­vő közúti forgalommal útjaink állapo­ta és kapacitása sajnos nem tudott lé­pést tartani. Az útfelület egyre szű- kebbnek bizonyul, és így növekszik az utakon a zsúfoltság, a balesetveszély. A közúti balesetek száma 25 év alatt az 1960. évinek több mint háromszorosá­ra emelkedett. Évente 1500-1700 ember veszíti életét az utakon. A vasúti, a légi és a vízi közlekedést 15-20 éve már törvények szabályozzák. A közúti közlekedésben, ahol a legna­gyobb szükség van a különböző érde­kek összehangolására, a széles körű ha­tósági teendők meghatározására, ma még nincs törvény, amely keretet adna a jogi szabályozás számára. Ember, jármű, környezet, űt A közúti közlekedést a különböző országokban viszonylag nagy számú, részletkérdésekre is kiterjedő jogszabá­lyokkal, törvényekkel szabályozzák. Mi egyetlen törvényben tartottuk indo­koltnak összefoglalni a közúti közleke­dés egészére, az utakra — ezen belül a kerékpárutakra —, azok fejlesztésére, fenntartására, használatára és a közúti közlekedésben részt vevő emberre, jár­műre, az egyre fokozódó környezeti ártalmak mérséklésére vonatkozó sza­bályozás alapjait. Tartalmát tekintve azonban szorosan igazodnunk kell el­sősorban a fejlett közúti közlekedéssel rendelkező európai államok szabályai­hoz. Ehhez adnak keretet a közúti köz­lekedést és a közúti jelzéseket szabályo­zó sokoldalú nemzetközi egyezmények, amelyekhez hazánk is csatlakozott — mondotta a miniszter. Mindezeket szem előtt tartva java­solta az Országgyűlésnek, hogy tör­vényben határozza meg a közúti közle­kedés további jogi szabályozásának, valamint a hatóságok működésének legfontosabb céljait, az állami szervek feladatait, a közlekedésben részt vevők alapvető jogait és kötelességeit, mind­azok felelősségét, akiken akár közvet­lenül, akár közvetetten múlik a közúti közlekedés továbbfejlődése, színvona­la, kultúrája és biztonsága. A továbbiakban kifejtette: a tör­vényjavaslat egyes fejezetei átfogják az egész közúti közlekedést, annak vala­mennyi lényeges elemét, meghatároz­zák a közúti közlekedés jogi szabályo­zásának elveit. Felhatalmazást adnak a Minisztertanácsnak és a miniszterek­nek a további szükséges szabályozásra; megállapítják az állam feladatait, az állami és egyéb szervek felelősségét. Végül rögzítik azokat a legfontosabb részletszabályokat is, amelyek az ál­lampolgárok széles körét, alapvető jo­gait és érdekeit érintik. A miniszter emlékeztetett arra, hogy a javaslat több mint két éve folyó elő­készítő és egyeztető munka eredménye. Az Országgyűlés két bizottsága már a javaslat téziseit is megtárgyalta. így alakult ki a törvényi szabályozás kere­te, amelyet széles körű társadalmi és szakmai .viták formáltak tovább. A képviselői csoportok ülésein élénk vita folyt a javaslat egészéről és részle­teiről. Urbán Lajos a módosítási javas­latokkal egyetértett. A vitákban el­hangzottak közül két kérdést emelt ki. — Felvetődött, hogy a jelenleg érvé­nyes közúti közlekedési szabályok kö­zül kell-e néhányat a törvényben szere­peltetni. Az a véleményünk, hogy a közúti közlekedési 'szabályokat tartal­mazó miniszteri szintű rendelet, mégha a gyakorlat számára nap mint nap megfelelőnek bizonyul is, nélkülözi az alapvető kérdésekben a törvényi hátte­ret. Ezért tartjuk továbbra is indokolt­nak, hogy a közúti közlekedésről szóló törvény foglalkozzon a mindenkori közúti közlekedési szabályok olyan meghatározó elemeivel, amelyekre a részletes forgalomszabályozás épülhet. A vitában felvetődött az is, hogy a törvénynek foglalkoznia kellene a par­kolóhelyek kialakításával, általában a parkolás kérdéseivel. Ezt az építésügy­ről szóló törvény és végrehajtási jog­szabályai rendezik, a mi törvényjavas­latunkban tehát ennek szerepeltetésére nincs szükség. A közúti közlekedéssel kapcsolatos kérdések szabályozásában természete­sen a jövőben szerepe lesz néhány más törvénynek köztük elsősorban az építésügyről szóló, valamint a környe­zetvédelmi törvénynek. Eltérő érdekek A törvény-előkészítő munka egyik legnehezebb feladatát az eltérő érdekek egyeztetése jelentette. Ellentétes az ér­dek például az utak és az út menti in­gatlanok használatában. Az utak biz­tonságos és zavarmentes használata el­sősorban a forgalomban részt vevők érdeke, míg az ingatlanok zavartalan használata azok tulajdonosaié. Az út menti ingatlanon végzett egyes tevé­kenységek a közúti forgalom számára veszélyt is jelenthetnek. Az érdekek ütköznek a történelmi és a műemléki városrészek közlekedésénél is. Ezeket fokozottan védeni szükséges a környezeti ártalmaktól, de itt is kell közlekedni, itt is laknak járműtulajdo­nosok. Kérdés: melyik érdeket és mi­lyen mértékben helyezzünk előbbre. Mit kell tenni az érdekek összehangolá­sára? A javaslat a forgalomszabályozási megoldásokat, a forgalom csillapítását, meghatározott járműfajták teljes vagy részleges kitiltását helyezi előtérbe. A törvényjavaslatba beépültek a közúti forgalomban érvényesítendő korlátozó rendelkezések is, és éppen ebben segitett a legtöbbet a széles körű társadalmi konzultáció: a törvény csak a feltétlenül szükséges mértékig szabá­lyozzon, ne eredményezzen kellően meg nem indokolható vagy felesleges érdeksérelmet. Ugyanakkor mindezek a másik oldalon az állampolgárok, mint közlekedők jogait, érdekeit védik és szolgálják. Ezen intézkedések átmeneti fenntar­tását nem közlekedési, hanem gazdál­kodási célok indokolják. Az utóbbi 5­10 év tapasztalatai egyértelműen arra utalnak, hogy a magánszemélyek rész­vétele a személy- és árufuvarozásban Magyarországon teljesen új helyzetet teremtett, új szabályozást követelt, amelyről már ma is látni, hogy hasonló­an a közületi szervek gépjárműhaszná­latának szabályozásához, túl sok admi­nisztratív kötöttséggel befolyásolja ezt a tevékenységet. Ezeknek a kötöttsé­geknek a feloldása nem kerülhető el. Ezzel együtt azonban ki kell alakítani azt a feltételrendszert, amely védi az utasok, a fuvaroztatók és egyúttal a fu­varozók érdekeit is. Meggyőződésem, hogy a közületi szervek és a magánsze­mélyek járműhasználatának adminiszt­ratív korlátozása csak kivételes és átme­neti intézkedés lehet. Ezért nem tartal­mazza azt a törvényjavaslat. Meghatározni a szabályozás alapjait A közúthálózat igen jelentős nemzeti vagyont képvisel, pénzben kifejezett ér­téke több mint 600 milliárd forint. A nehezebb gazdasági körülmények között is indokolt, sőt szükséges foko­zottabb figyelmet fordítani ennek az értéknek a védelmére. Ezt szolgálják a törvényjavaslatnak a közutakra vonat­kozó új vagy újszerű rendelkezései. — Az elmondottakból is megállapít­ható, hogy a javaslat olyan magas szin­tű és a közúti közlekedés egészét átfogó jogszabály megalkotását kezdeménye­zi, amely jogrendszerünkből eddig hi­ányzott. A szabályozás általunk kezdeménye­zett átfogó felülvizsgálata nem egy újabb jogszabály, egy újabb kerettör­vény megalkotását jelenti az amúgy is túlszabályozott társadalmi-gazdasági életünkben. Ellenkezőleg: a szabályozás alapjainak a meghatározásával és a szükséges felhatalmazások megadásá­val lehetővé teszi egy sor kötöttség felol­dását, az elavult jogi rendelkezések ha­tályon kívül helyezését. Jelenleg a közúti törvény hiányában mintegy 80 különfé­le szintű jogszabály van hatályban, en­nek mintegy fele megszüntethető lehet. Végezetül annak a meggyőződésé­nek adott hangot, hogy a közúti közle­kedés fejlődése — a többi országhoz hasonlóan — hazánkban is megállítha­tatlan folyamat. A képviselők figyelmé­be ajánlotta: amikor a törvény sorsáról döntenek, mérlegeljék azt, hogy a köz­úti közlekedés rendjét szabályozó tör­vény nemcsak a forgalomban közvetle­nül vagy közvetve érintettek anyagi ér­dekeit védi, hanem olyan törvény, amely a közúti forgalomban a nap minden órájában részt vevők életét, egészségét óvja a biztonságos közleke­dés feltételeinek meghatározásával és annak betartásával. (Folytatás a 2. oldalon) MÁTÓL; Kecskeméti Tavaszi Napok Komoly- és könnyűzenei kon­certek, színházi produkciók, folklórműsorok, kiállítások, szakmai találkozók és egyéb ren­dezvények sokaságát kínálja az immár harmadik alkalommal je­lentkező Kecskeméti Tavaszi Napok rendezvénysorozat. A Budapesti Tavaszi Fesztivál­hoz kapcsolódó kulturális sereg­szemle megnyitóünnepségét ma délelőtt 11 órakor tartják a kecs­keméti városháza dísztermében. A Tavaszi Napok programjairól részletes tájékoztató olvasható lapunk negyedik oldalán. Árvizsgálatok a megyében hárman hibáztak A Bács-Kiskun Megyei Tanács ipari osztályának árcsoportja az év első negyedében — az Országos Arhivatal előírása szerint — folya­matosan ellenőrzi a termelő és szolgáltató vállalatokat. Elsősorban azt vizsgálják, hogyan végezték el a gazdálkodó szervezetek terméke­ik átárazását. Gyüre Tibor csoportvezető igen jó aránynak tartja, hogy az eddig ellenőrzött harminc vállalat közül mindössze háromnál találtak kisebb szabálytalanságot. Az adóreformmal együttjáró termelői árrendezést decemberben kezdték a vállalatok, és többségében januárra be is fejezték. Egyes esetekben a KSH segítségét kellett kérni, hogy melyik termé­ket hová, milyen termékjegyzékszám alá sorolják be, azaz milyen árindex vonatkozik rá. Az 1987-ben alkalmazott árakat a rendeletben előírt termelői árin­dexek alapján módosították. Utóbbiaktól nem térhettek el a vállala­tok. Tavaly augusztus 15-étől általános bejelentési kötelezettség lé­pett érvénybe, árat tehát csak az árhivatal tudtával lehetett emelni. A megyei tanács munkatársai az év elején főként lakossági szolgál­tatást végző vállalatokat ellenőriztek: fodrászüzletet, autójavítással, ruhatisztítással foglalkozó egységeket. Vizsgálataik szerint a szolgál­tatói tarifák emelkedését az árkiegészítések megszűnése és az általá­nos forgalmi adó belépése okozta. Az árak kialakításánál az arányokat, más termelők árait is figye­lembe kell venni. Az irányadók a nagyvállalatok — Bács-Kiskun megyében is —, ezek pedig gyakran igen drágán dolgoznak. A na­gyokat követő kisebb üzemek nem vonhatók felelősségre pusztán azért, mert az érvényben lévő árakhoz igazodnak. A nagyvállalatok­nál a megyei tanács nem végez árellenőrzést, mert azok közvetlenül az árhivatal, illetve az ágazati minisztériumok hatáskörébe tartoz­nak. A kialakult gyakorlat szerint a megyei tanács árcsoportja az idén is tervszerűen ellenőrzi a gyártókat és szolgáltatókat. E mellett a termelői árak emelésének gátja lehet a fogyasztói kontroll erősödése is. A továbbfelhasználó, -feldolgozó és kereskedelmi vállalatok — mint fogyasztók — előbb-utóbb rákényszerülnek, hogy körültekin­tőbben vásároljanak, szükség esetén alkudjanak, megkeressék azt a termelőt, amelyik ugyanazt a terméket jó minőségben, de alacso­nyabb áron kínálja. M. Á.

Next

/
Oldalképek
Tartalom