Petőfi Népe, 1988. március (43. évfolyam, 51-77. szám)

1988-03-01 / 51. szám

2 • PETŐFI NÉPE • 1988. március 1. VÁRKONYI PÉTER INDIÁBAN Százmillió dollár feletti az árucsere-forgalom Új-Delhi A hivatalos indiai látogatáson tartózkodó Várkonyi Péter külügyminisztert hétfőn Új- Delhiben fogadta Ramaszvami Venkataraman köztársasági elnök és Sankar Dajal Sarma alel- nök. Az udvariassági látogatáson jelen volt Oláh József, Magyarország új-delhi nagykövete is. A magyar diplomácia vezetőjének hétfői programja koszorúzással kezdődött az indiai történelem kiemelkedő személyisége, Mahatma Gandhi hamvasztási emlékhelyénél. Utána megkezdődtek a hivatalos tárgyalások. Várkonyi Péter először négyszemközt talál­kozott Natvar Szingh külügyi államminiszter­rel, majd szakértők jelenlétében folytatták meg­beszélésüket. A tárgyalások egyik témakörét a kétoldalú kapcsolatok képezték: a két ország viszonyát vitás politikai ügyek nem terhelik, a figyelem tehát az együttműködésnek kölcsönös érdekeltségen nyugvó bővítésére irányult. Egyetértés volt abban, hogy biztosítani kell a magas szintű személyi politikai érintkezések fo­lyamatosságát. Mindkét fél hangsúlyozott fon­tosságot tulajdonított a gazdasági-kereskedel­mi együttműködés elmélyítésének, megelége­dettséggel állapítva meg, hogy tavaly a magyar —indiai árucsere-forgalom értéke átlépte a százmillió dolláros szintet. Az érintett nemzet­közi és regionális témák sorában szó volt az általános biztonsági kérdésekről, a kelet—nyu­gati viszonyrendszerről, az afganisztáni és a kambodzsai rendezéssel összefüggő fejlemé­nyekről. Közösen osztott vélemény volt, hogy a regionális válsággócokat — amelyek megol­dásában India aktív szerepet vállal — tárgyalá­sok útján kell elsimítani. Az indiai fél tájékozta­tót adott a szomszéd országokhoz fűződő kap­csolatairól. A külügyi tárgyalások után Várkonyi Péter hivatalában felkereste Krisna Csandra Pánt hadügyminisztert. A hagyományosan baráti magyar—indiai vi­szony hőfokát jól jelzi, hogy a helyi sajtóban élénk érdeklődés övezi a külügyminiszteri láto­gatást. Például a kormányzó Indiai Nemzeti Kongresszus (I) párt lapja, a National Héráid — ritka gesztusként — két teljes oldalas össze­állítást közölt hazánkról vasárnapi számában. Jó néhány újság ismertette azt az interjút, ame­lyet Várkonyi Péter adott a PTI hírügynökség­nek, a Link című folyóirat pedig méltató cikk­ben mutatta be Magyarország nemzetközi tevé­kenységét. Gorbacsov Jugoszláviába látogat Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára a jugoszláv államelnök­ség és a JKSZ Központi Bizottsá­gának meghívására március köze­pén hivatalos baráti látogatást tesz Jugoszláviában — közölték hétfőn Belgrádban. Rendbontások Azerbajdzsánban Zavargások voltak az azerbajdzsáni Szumgajt városában február 28-án — jelentette hétfőn a TASZSZ szovjet hír- ügynökség. A jelentés szerint huligánok egy cso­portja' provokálta ezeket a zavargáso­kat, a garázda és erőszakos cselekmé­nyeket. Intézkedéseket foganatosítot­tak a városban az élet normalizálása, a fegyelem és a közrend biztosítása érde­kében. A hatóságok vizsgálatot foly­tatnak az ügyben. A panamai elnök nyilatkozata Panama ellenáll az Egyesült Álla­mok gazdasági és diplomáciai nyomá­sának. Ezt saját belső forrásai mozgó­sításával teszi, külső segítség nélkül, hiszen „nemzeti méltóságát és szuvere­nitását védelmezi” — jelentette ki va­sárnapi sajtónyilatkozatában Manuel Solis Palma, az új panamai elnök. Solis Palma szerint az Egyesült Álla­mok azért akarja ingataggá tenni Pa­nama belső helyzetét, mert az ország független álláspontot képvisel Közép- Amerikán belül. Washington beavat­kozik Panama belügyeibe, amikor azt követeli, hogy mielőbb tartsanak vá­lasztásokat — mutatott rá. Országá­ban sokkal több a demokrácia, mint más országokban — mondta az új el­nök —, nincsenek politikai foglyok, nem kínoznak senkit, és nem folyik vér a^utcákon. Solis Palma tagadta azokat az állításokat is, amelyek szerint Pana­ma baloldali mozgalmak „menedékhe­lye” lenne. A SZOVJET BÉKEBIZOTTSÁG A LESZERELÉSRŐL Van mire költeni a felszabaduló pénzt Az előkészítő bizottság ülésével folytatódott hétfőn a szovjet törvényhozás két házában működő külügyi bizottságok vitája a KHR—HHR-szerződés ratifiká­lásáról. Ez alkalommal a szovjet közvélemény képvi­selői mondták el véleményüket. A szovjet békebizottság szervezte társadalmi viták­ban, — ahogy a békebizottság leszerelési bizottságá­nak vezetője, Radomir Bogdanov elmondta —r mintegy százan fejtették ki véleményüket. Sokakat aggaszta­nak a NATO „kompenzációs” tervéi. Javasolta, hogy a rakétaleszerelés nyomán felszabaduló pénzeszközö­ket fordítsák békés célokra: az éhség, a betegségek elleni harcra. Ismertette azt az ötletet is, hogy a meg­semmisítendő rakétaszállító járművek közül egyet vo­nultassanak fel háborúellenes menetben az Uraitól az Atlanti-óceánig. Filaret metropolita a hívők nevében azt fejtette ki, hogy véget kell vetni a katasztrófával fenyegető bizal­matlanságnak és céltalan versengésnek, az erőket és az erőforrásokat az egész emberiség anyagi és szellemi felemelkedéséért kell egyesíteni. HONECKER-INTERJÚ Változások a szocializmus keretein belül Az NDK nagy figyelemmel követi és rendkívül jelentősnek tartja a szocialis­ta országokban végbemenő, a társadal­mi-gazdasági fejlődés meggyorsítását, a szocializmus vonzóbbá tételét szolgá­ló változásokat és úgy véli, hogy: az űj kihívásokra minden országnak a nem­zeti és nemzetközi körülményeknek megfelelően kell időben és rugalmasan választ adnia. Ezt jelentette ki Erich Honecker a Komuniszt című jugoszláv hetilapnak adott interjúban, amelyet hétfőn tettek közzé Berlinben. Arra a kérdésre, hogy az NDK is tervez-e változásokat, az NSZEP KB főtitkára, az NDK államtanácsának el­nöke kifejtette: az NDK mindig időben meghozta a szükséges döntéseket. Vál­tozások a jövőben is lesznek, mégpedig a szocializmus keretein belül, A fejlett szocializmus építése stratégiai koncep­ciójának kidolgozását az NDK soha­sem tekintette lezártnak — hangsú­lyozta. Az NSZEP és a nyugatnémet SPD „Az ideológiák vitája és a közös biz­tonság” címmel közzétett közös doku­mentuma megerősíti, hogy a kommu­nisták és a szociáldemokraták fontos partnerek a békéért vívott harcban — mutatott rá. E közös állásfoglalásban nem mosták el a két párt közötti ideo­lógiai és politikai különbségeket, ha­nem éppen azt rögzítették: miként lehet ■ az ellentéteket úgy elintézni, hogy az~ ösztönözze az együttműködést a mind- annyiunkat érintő kérdések megoldá­sában — állapította meg az NDK veze­tője á Komuniszt című jugoszláv heti­lapnak adott interjúban. GYERMEK TÜNTETŐK JERUZSÁLEMBEN • Jeruzsálemben palesztin gyermekek tüntettek a hét végén Samir izraeli kor­mányfő rezidenciája előtt, hogy így tilta­kozzanak a megszálló katonák gyilkos akciói ellen. Mitterrand a nukleáris korszerűsítés ellen Francois Mitterrand francia el­nök két nappal a NATO csúcsérte­kezlete előtt ismét állást foglalt a Nyugat-Európában telepített rö­vid hatótávolságú rakéták fejlesz­tése ellen. Ezzel új ellentét van ki­bontakozóban a NATO-ban egy­felől az angolszász hatalmak, más­felől a francia—NSZK felfogás között. A francia államfő a Ouest-Fran- ce-nak adott interjúban kijelentet­te, hogy az európai biztonság szempontjából ma a legsürgősebb teendőnek a hagyományos fegy­verzetek egyensúlyának megterem­tését tartja. Az 500 kilométernél rövidebb hatótávolságú rakéták korszerűsítése „ellentmondásos és kedvezőtlen túlfegyverkezés len­ne”. Mitterrand másrészt „komoly politikai problémának” nevezte az Egyesült Államok jövendő kato­napolitikájának alakulását. Áz elnök e lapnyilatkozattal csak nyomatékosabbá tette koráb­bi véleményét: az ír parlamentben világosan kimondta, hogy nem tá­mogatja az Európában megma­radt amerikai nukleáris fegyverek fejlesztését az első szovjet—ameri­kai leszerelési megállapodás után. Európa érdekeit kifejezésre kell juttatni a folyamatban lévő és el­következendő leszerelési tárgyalá­sokon. Arra intette viszont a szö­vetségeseket, hogy Európa hangját „fölösleges agresszivitás nélkül” kell hallatni. [ NAPI KOMMENTÁR Feltételes mód A világ — írja a párizsi Le Monde —• lélegzetét visszafojtva figyeli az Af­ganisztán körüli fejleményeket. A fo­galmazáson, mint mindig, lehet vitat­kozni, de a lényeg alighanem igaz. Mindazok, akik tudják, hogya nagypo­litika sosem független saját sorsuk ala­kulásától sem, tisztában vannak azzal, hogy az afganisztáni rendezés felerősít­heti az enyhülés világméretű láncreakci­ós folyamatát. Siker esetén ez azt jelent­heti, hogy a fegyverzetellenőrzési és le­szerelési frontáttörés után (washingtoni csúcstalálkozó) és ennek az áttörésnek az elmélyítés előtt (nyári moszkvai csúcs) komoly lehetőség van az úgyne­vezett regionális konfliktusok szférájá­ban hasonló nagyságrendű eredmény elérésére. Ha ... Ez az szócska a legutóbbi na­pok híradásai nyomán lassan ßszerep- lövé válik. A rendezés csak akkor jöhet létre, ha ehhez minden érdekelt részéről megvan a valóban kölcsönös politikai akarat. Sokasodnak annak a jelei, hogy ez nem feltétlenül van így. Az egyik ol­dal, a Szovjetunió egyértelműen és félre­érthetetlenül elkötelezte magát a kivo­nulásra. A világ, beleértve az Egyesült Államok mértékadó köreit is, jelentősé­gének megfelelően köszöntötte Mihail Gorbacsov ezzel kapcsolatos emlékezd ­les bejelentését. A nemzetközi sajtóban polgárjogot nyert a jövendölés, amely szerint az Afganisztánnal kapcsolatos genfi tárgyalások mostani fordulója „egyben az utolsó is lesz". Ebbe a reményteli közegbe robbant be az új pakisztáni követelés. Ennek lénye­ge, hogy Iszlámábád csak akkor írja alá a genfi okmányt, ha előbb(l) számára kedvező kabinet jön létre Kabulban. Na- dzsibullah afgán vezető ezért volt kény­telen vasárnap hivatalosán kijelenteni: „az afgán nemzet nem fogadhat el szá­mára Iszlámábádban \>agy Londonban összeállított kormányt”. A genfi finisre készülő afgán külügyminiszter, Abdul Vakil ugyanennek az aggodalomnak a hangján nyilatkozott a moszkvai Prav­dának. Lehet — ennek máris vannak bizo­nyosjelei—, hogy Washington a várat­lan pakisztáni akadályra azt mondja, Iszlámábád szuverén joga, hogy a maga akaratát kövesse ebben az ügyben. Az amerikai kormánynak azonban minden eszköz a rendelkezésére áll, hogy Pa­kisztánt — az afganisztáni megállapo­dás küszöbén!—„megfegyelmezze", ha (megintcsak a „ha") ...ha valóban akarja a gyors megegyezést. Ennek kell kiderülnie napokon, de lehet, hogy órá­kon belül. Harmat Endre LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETT • Szocialista országok külügyi titkárainak tanácskozása Szocialista országok testvérpártjainak külügyi kérdésekkel foglalkozó titkárai kezdtek hétfőn tanácskozást Havannában. Az eszmecserét Raúl Castro, a Kubai KP KB másodtitkára nyitotta meg. A havannai értekez­leten 12 kommunista és munkáspárt küldöttsége vesz részt. Az MSZMP delegációját Szűrös Mátyás, a KB titkára vezeti. • Magas rangú afgán vendég Budapesten Marjai Józsefnek, a Minisztertanács elnökhelyettesének meghívására hétfőn hazánkba érkezett Szaid Amanuddin Amin, az Afganisztáni Köz­társaság első miniszterelnök-helyettese és az általa vezetett gazdasági­kereskedelmi delegáció. A nap folyamán Marjai József és Szaid Amin, valamint a két fél szakértői és vállalati képviselői megkezdték tárgyalásaikat a magyar­afgán gazdasági és műszaki-tudományos együttműködés időszerű kérdé­seiről. • Áremelés A Tungsram Rt., valamint a Mosónmagyaróvári Fémszerelvénygyár és a forgalmazó kereskedelmi vállalatok tájékoztatják vásárlóikat, hogy az importból származó alapanyagok — már tavaly bekövetkezett — jelentős drágulása miatt a Tungsram által gyártott fényforrások árai március 1-jétől átlagosan 4,8 százalékkal, a MOFÉM fémszerelvényei­nek árai átlagosan 15 százalékkal emelkednek. A SZOT-elnökség állásfoglalása a mozgalom időszerű kérdéseiről Ez év február 19-én ülést tartott a Szakszervezetek Országos Tanácsa. A közzétett állásfoglalás a beérkezett információk szerint széles körben alap­vetően pozitív visszhangot váltott ki. Mindaz, ami az árakkal, a foglalkozta­tási problémák kezelésével, érdekvédel­mi munkánk erősítésével, a szakszerve-' zetek tevékenységének tartalmi, szerve­zeti megújulásával kapcsolatban meg­fogalmazódott, találkozik a tagság többségének helyeslésével. A tagság igényli és támogatja az ága­zati szakszervezetek és a SZOT felelős álláspontját, fellépését a dolgozók szé­les rétegeinek élet- és munkakörülmé­nyeit érintő kérdésekben, érdekeinek határozott védelmében. Tudatában van annak, hogy a jelenlegi helyzetben az ország társadalmi-politikai tényező­inek közös erővel, együttes cselekvéssel kell hozzájárulni társadalmi-gazdasági problémáink megoldásához. A magyar szakszervezeti mozgalom történelmi útja, tagsága támogatásából származó politikai ereje bizonyítja, hogy a magyar szakszervezeti mozga­lom olyan társadalmi tényező, amely történelmi, politikai folyamatokat for­mált és formál. Ugyanakkor az is nyil­vánvaló, hogy munkáját meghatáro­zott társadalmi-gazdasági körülmé­nyek között végzi, ezért a realitásokkal mindenkor számolnia kell. Mindemel­lett arról sem mondhat le, hogy műkö­désének korlátáit újra és újra legyőzve munkájához új feltételeket teremtsen, felelősen kinyilvánított szándékai, tö­rekvései megvalósításához a tagság tá­mogatásában rejlő erőre támaszkod­jék. A SZOT elnöksége tudja, hogy a szakszervezeti szervek munkájával szemben megerősödött a tagság jogos kritikája. Ennek a bírálatnak az indo­kait részben a mozgalom tevékenysé­gén kívüli okokban kell keresni. A szakszervezetek ismerik a tagság jo­gos igényeit és fáradoznak a legtöbb áldozatot hozó munkások és értelmisé­giek, pályakezdők, nagycsaládosok, nyugdíjasok terheinek a könnyítésén, ha ennek anyagi feltételeit a stabilizá­ció nehézségeivel küzdő gazdaság nem is tudja biztosítani. Mindez nem jelenti és nem is jelent­heti azt, hogy a szakszervezetek némák maradnának, hiszen ismerik a legalap­vetőbb problémákat, feszültségeket és van véleményük azok lehetséges meg­oldásáról. Ez. azonhan. számos,, területen.. nem jár kielégítő eredménnyel, ezért teljes mértékig érthető, hogy tagságunk je­lentős része keresi érdekvédelmi-érdek­képviseleti munkánk javításához a mainál jobb szervezeti kereteket, felté­teleket és számos területen változáso­kat sürget. Emiatt keresik egyre erőteljesebben több szakma, foglalkozás képviselői is szakmai érdekeik jobb kifejezésének a szakszervezeti mozgalom keretein be­lüli lehetőségeit. A SZOT elnöksége ezeket a törekvéseket helyesli és támo­gatja; ebben a szellemben foglalt állást a szakszervezetek legutóbbi kongresz- szusa. Ezért ismételten leszögezi állás­pontját: nyitott minden jószándékú, a szakszervezetek munkájának eredmé­nyességét javító szervezeti és a munka tartalmát, felfogását jobbító törekvés­re, és messzemenően támogatja az ágazati-iparági, szakszervezetek ilyen irányú kezdeményezéseit is. Támogatja az egyes szakszervezete­ken belüli erőteljesebb szakmai-szak­macsoportos szerveződéseket, tagoza­tok, önálló szervezeti formák, keretek létrehozását, illetve az erre irányuló szándékokat. Lehetségesnek tartja, hogy az egyes szakmai-ágazati szak- szervezetek keretében szerveződő tago­zatok, vagy más szervezeti formák egy­mással a szakmai-ágazati kereteken túlmenő, szakmaközi érdekképviseleti kapcsolatokat létesítsenek. Az elnök­ség indokoltnak tartja, hogy az alap­szervezeteken belül is legyen lehetőség az azonos érdekű csoportok törekvése­inek szervezett kifejezésére. A legutóbbi időkben új jelenségekkel is találkoztunk, és ez tette szükségessé a SZOT elnöksége állásfoglalásának megjelentetését. Egy szűk csoport, a szakszervezetek egységének megbontá­sára, a mozgalmon kívüli szervezetek létrehozására irányuló szándékát fejez­te ki. Egyes személyek, csoportok a két­ségkívül fennálló problémákat — ame­lyek megoldása érdekében a szakszer­vezetek is több ízben felléptek — arra használják ki, hogy sanda politikai szándékoktól sem mentes megfontolás­ból a gazdaság, a politikai intézmény- rendszer működésében fellelhető vala­mennyi konfliktus miatt a szakszerve­zeteket ültessék a vádlottak padjára. A SZOT elnöksége mind a tagságtól, mind a közvéleménytől igényli munká­jának tárgyilagos megítélését, beleértve a jogos bírálatot is. Ugyanakkor hatá­rozottan visszautasítja az alaptalan hangulatkeltést, és elutasítja azok szán­dékát, akik a szakszervezeti mozga­lommal szembenálló szervezetek létre­hozására tesznek kísérletet. A SZOT elnökségének meggyőződé­se, hogy a fentiekben kifejtett állás­pontját a tagság túlnyomó többsége támogatja. Ez a bizalom arra kötelez, hogy a szakszervezeti mozgalom még felelős­ségteljesebben vegyen részt a gazdasági és a politikai intézményrendszer gyor­sabb ütemű fejlesztésében, a tagság ér­dekeinek szolgálatában, s még határo­zottabban álljunk ki megteremtett érté­keink lekicsinylése, semmibevétele el­len. Csak egy önmagát becsülő nemzet képes a gondokból kilábalni, jövőjét biztonsággal kimunkálni. A SZOT el­nöksége hazánk jövőjéért érzett felelős­séggel dolgozik, a mozgalom értékei­nek megőrzéséért, az ország gyarapítá­sáért, a szervezett dolgozók érdekeinek védelméért. (MTI) Idegenforgalmi készülődés (Folytatás az 1. oldalról.) galma máris érezhetően visszaesett. Most megpróbálunk közvetlen kapcso­latot kialakítani a szovjet utazási iro­dákkal, és elindultunk ajánlatainkkal a csehszlovák partnerek felé is. Az adó­reform egyébként a belföldi turizmust is visszafogja. Tájékoztatást adott Kovács Zoltán arról is, milyen újdonságokkal rukkol ki az idén a Pusztatourist: —- Mindenképpen szeretnénk a fő­szezon kezdetéig, május 31-éig átadni kecskeméti, Batthyány utcai szállodán­kat. Fontos számunkra, hogy elkészül­jön az új autóbuszparkoló a megye- székhelyen, és a főtéri kávéházat is be kívánjuk vonni a csoportok fogadásá­ba. Javítjuk a feltételeket Solton, ahol a piactérnél vált szükségessé a bővítés. A Magony-tanyához bekötőút építését tervezzük. Kiskunhalason új helyre, a város központjába költöztetjük iro­dánkat. Kalocsán pedig a tanáccsal és több válalattal közösen megkezdtük az egykori lóvasút helyreállítását. Legké­sőbb a jövő év első felében újra elindul­hatnak a hangulatos lóvontatású jára­tok. Megkaptuk a valutaeladás jogát is. Várhatóan májustól indul ez az új szol­gáltatásunk. Végül rövid helyzetjelentés az év első hónapjairól: — A kedvező időjárás mi­att nagyobb volt a januári-februári vendégjárás a szokásosnál. Március­ban a tavaszi fesztivál kecskeméti ren­dezvényeitől várják a forgalom emelke­dését. Ä hagyományos idegenforgalmi nyitány pedig idén is a húsvét, ezúttal a szokásosnál korábban, április elején. L.D. VALUTA- (BANKJEGY- ÉS CSEKK ) ÁRFOLYAMOK: Érvényben: 1988. március 1-jétől 7-éig Vételi Eladási Pénznem: árfolyam száz egységre forintban Angol font 8241,95 8751,77 Ausztrál dollár 3339,19 3545,73 Belga frank 131,82 139,98 Dán korona 721,03 765,63 Finn márka 1139,49 1209,97 Francia frank 813,80 864,14 Görög drachma a) 33,67 35,75 Holland forint 2453,95 260: fr font 7340,94 7795,ui Japán yen (1000) 362,32 384,74 Jugoszláv dinár (1000) 29,23 31,03 kanadai dollár 3676,28 3903,68 Kuvaiti dinár I68í<,49 17890,67 Norvég korona 7 J 1,26 776,50 NSZK-márka 2755,14 2925,56 Olasz líra (1000) 37,38 39,70 Osztrák Schilling 392,30 416,56 Portugál escudo 33,62 35,70 Spanyol peseta 40,83 43,35 Svájci frank 3349,54 3556,72 Svéd korona 776,74 824,78 USA dollár 4646,81 4934,25 ECU (Közös Piac) 5689,75 6041,69 a) Vásárolható legmagasabb bankjegycímlet: 1000-es. fe

Next

/
Oldalképek
Tartalom