Petőfi Népe, 1988. február (43. évfolyam, 26-50. szám)

1988-02-09 / 33. szám

2 • PETŐFI NEPE • 1988. február 9. SZOVJETUNIÓ—USA Kinek van több fegyvere? Dmitrij Jazov cikke a Pravdában Az elnök­jelöltségért küzdenek Iowai pártkonferencia Minden századik választóra jut egy tudósító hétfőn Iowa államban. Várha­tóan kevesebb mint 200 ezer választás­ra jogosult vesz ugyanis csak részt az államban hétfőn este sorra kerülő kül­döttválasztó párttanácskozásokon, az esemény azonban országos jellegű poli­tikai csatának minősül, amely kétezer tudósítót vonzott a helyszínre. Az io­wai párttanácskozások jelentik az el­nökjelöltségért vívott csaták második, döntő szakaszának kezdetét, az itt elért jó helyezés komoly ajánlólevél a jelöl­teknek a további küzdelemhez, máso­kat viszont már kibuktathat. A nyolc nappal később sorra kerülő előválasz­tás az ugyancsak kicsiny lélekszámú New Hampshire államban véglegesen eldöntheti jóegynéhány jelölt sorsát a két pártban az elnökjelöltségéért vete­kedő, összesen 13 politikus közül. lowában a két párt tagjai külön- külön megrendezett helyi tanácskozá­sokon választják meg az első forduló­ban a küldötteket — összesen mintegy 2500 ilyen kis helyi tanácskozást tarta­nak. A küldöttek egy-egy elnökjelöltet képviselnek, így . alakul ki azután az állam delegációja a nyári elnökjelölő párttanácskozásokra, a konvenciókra. A helyi tanácskozásokon a legtöbb he­lyen nyílt szavazással állapítják meg az erőviszonyokat. A legutolsó felmérések szerint Iowá- ban a demokrata jelöltek között igen szoros a verseny: bár Richard Ge- phardt képviselő nyerőnek látszik, sok híve van Paul Simon szenátornak és Michael Dukakis massachusettsi kor­mányzónak is. A republikánusok közül Robert Dole szenátort tartják esélyes­nek a nyerésre, a második helyen George Bush alelnök áll, de meglepe­tést okozhat Pat Robertson, a televízi­ós „evangélista” prédikátorból lett jobboldali politikus is. Az iowai tanácskozás eredményét kedden hajnalra várják. Jugoszláv nyilatkozat a Waldheim-ügyről Alekszandar Sztanics, a jugoszláv külügy­minisztérium szóvivője hétfőn kijelentette, hogy a Kurt Waldheim háborús múltjával kapcsolatos, jugoszláviai levéltárakban talál­ható, vagy onnan nyilvánosságra kerülő doku­mentumok eredetiségét és minden ezzel össze­függő kérdést a szakembereknek és kutatók­nak kel) értékelniük. A szóvivő azzal kapcsolatban nyilatkozott, hogy a Kurt Waldheim háborús múltjának tanulmányozására létrehozott nemzetközi történészbizottság kérvényt intézett a jugo­szláv kormányhoz, hogy támogassa munkáját és bocsássa rendelkezésére azokat a doku­mentumokat, amelyek Waldheim hadnagynak a Wermacht nyugat-boszniai harccsoportja vezérkaránál játszott szerepével kapcsolato­sak, s a jugoszláv, valamint a külföldi sajtóban is napvilágot láttak. A szóvivő rámutatott: a törvényes rendelke­zések szerint a jugoszláv levéltárak anyagai minden bel- és külföldi érdeklődő számára azonos feltételek mellett hozzáférhetők. Ez vonatkozik a nemzetközi történészbizottság tagjaira is. Jugoszlávia — mondotta a szóvivő — törté­nelmi és erkölcsi okokból mindig arra töreke­dett, hogy megállapítsák a lehető legteljesebb igazságot a második világháború alatt az or­szág területén lejátszódott, állampolgárainak szenvedést okozó eseményekről. Ilyen vonat­kozásban nem ismer kivételt. Ugyanakkor Sztanics hangsúlyozta: Jugoszlávia és Auszt­ria kölcsönös érdeke és igénye az, hogy kap­csolataik a jövőben is jók és szilárdak legye­nek, a jószomszédság szellemében, a baráti együttműködés jegyében fejlődjenek. * A katonai egyensúlyról, a KHR— HHR szerződés jelentőségéről, a hadá­szati támadófegyverek csökkentésének távlatairól, és az európai hagyományos fegyverzet és haderő korlátozásáról folytatott tárgyalások lehetőségeiről írt terjedelmes elemzést a Pravda hétfői számában Dmitrij Jazov hadseregtá­bornok, az SZKP KB PB póttagja, szovjet honvédelmi miniszter. Jazov határozottan cáfolja azokat a nyugati állításokat, hogy a KHR— HHR szerződés hadászati előnyöket biztosítana a Szovjetuniónak. Megálla­pítása szerint a katonai egyensúly meg­marad mind Európa, mind pedig az egész világ tekintetében. Ugyanakkor hangsúlyozza a Szovjetunió készségét az európai hagyományos fegyverzet kérdéseinek megvitatására, figyelembe véve, hogy ez a probléma a hadászati támadófegyverzet kérdésével együtt előtérbe került. E problémák megoldását a két szö­vetség haderejének értékelésével kell kezdeni — mutat rá Jazov, utalva arra, hogy egyáltalán nem megoldhatatlan feladatról van szó. Kitér arra, hogy nyugati források szerint is tény: a Szov­jetunió és az Egyesült Államok hadá­szati fegyverzete, a VSZ és a NATO között jelenleg meghatározott katonai egyensúly áll fenn. A szovjet és ameri­kai hadászati támadófegyverzet paritá­sát a szovjet miniszter egy táblázattal támasztja alá, amely az 1988. január 1-jei állapotokat tükrözi: Jazov arra utal, hogy-az adatok sze­rint a Szovjetuniónak valamivel több hordozóeszköze van, de az Egyesült Államok változatlanul több robbanó- töltettel rendelkezik, s végeredmény­ben a töltetekkel semmisítik meg a cél­pontokat. Egészében véve azonban megközelítőleg egyensúly áll fenn. Jazov határozottan cáfolta azokat a nyugati állításokat, hogy a hagyomá­nyos fegyverzetben a VSZ „döntő fö­lénnyel” rendelkezne. A NATO szakér­tői előszeretettel hivatkoznak a páncé­losokra, de nem hajlandók az egész fegyverzetet, a katonai doktrínákat összevetni. A NATO fölényben van egyes fegyvernemekben, a VSZ pedig másokban, de ezek az aránytalanságok egészében véve nem ingatják meg a ka­tonai egyensúlyt — állapítja meg Ja­zov. Európában a NATO és a VSZ haderejének létszáma csaknem meg­egyezik: 3 millió fős hadseregek állnak egymással szemben. A VSZ-nek 20 ezerrel több páncélosa van, de a NA- TO-nak 50 százalékkal több helikopte­re (köztük páncélelhárító eszközökkel felszereltek), s csaknem kétszer annyi páncélelhárító rakétaüteggel rendel­keznek. Nyugati állítások szerint a VSZ fölényben van Közép-Európában — ám ez csak akkor igaz, ha nem vesz- szük számításba a francia haderőt. A NATO viszont egyértelműen fölény­ben van Európa déli szárnyán. Egészé­ben véve a hagyományos fegyverzet te­rén egyenlőség mutatkozik — írja Ja­zov, s utal arra, hogy az új tárgyalások sikerét elősegítenék azok a bizalomerő­sítő intézkedések, amelyekre a Szovjet­unió szövetségeseivel együtt konkrét javaslatokat terjesztett elő. FRANCIA ELNÖKVÁLASZTÁSI - KAMPÁNY Barre is pályázik Raymond Barre volt francia minisz­terelnök hétfőn a lyoni kiállítási csarnok­ban bejelentette, hogy megpályázza a köztársasági elnök címet. Ezzel teljessé vált a jobboldali pályázók mezőnye — az első fordulóban Jacques Chirac miniszter- elnök és Barre párharcában dől el, melyi­kük jut a második fordulóba, hogy meg­mérkőzzék a szocialisták jelöltjével, aki várhatólag Mitterrand lelépő elnök lesz. Barre jelképes céllal időzítette régóta biztos pályázásának bejelentését február 8-ra. Ez pontosan három hónappal a vá­lasztás döntő, második fordulója előtt van és Barre ezzel is arra igyekszik figyelmez­tetni a jobboldali szavazókat, amit a fel­mérések is sugallnak, hogy nagyobb esé­lye lenne a második fordulóban Mitter­rand legyőzésére, mint Chiracnak. Amerikai kampány a panamai tábornok ellen —Politikai célzatú manővernek ne­vezte Manuel Antonio Noriega tábor­nok, Panama katonai vezetője azt, hogy az Egyesült Államokban vád alá helyezték, mivel állítólag segítséget nyújtott kábítószercsempeszeknek, és ebből jelentős anyagi hasznot húzott. Noriega a CBS televíziónak adott in­terjújában azt mondotta: a lejáratására irányuló kísérlet része annak a politikai manővernek, amellyel Washington a Panama-csatorna övezetéről megkö­tött szerződés lejárta után is fenn akar­ja tartani katonai jelenlétét az ország­ban. Közölte: ragaszkodik ahhoz, hogy az amerikai csapatok a megadott határidőre, 1999 végéig elhagyják Pa­nama területét. A tábornok kijelentette: az ellene emelt vádak valótlanok s jogi képvise­lői ezt bizonyítani is fogják az amerikai bíróság előtt. Az interjúban egyébként bemutatta azokat a köszönő leveleket, amelyeket az amerikai hatóságok küld­tek neki, mert segítséget nyújtott a ká­bítószercsempészés elleni harcban. A legutóbbi ilyen levél a múlt évből származik, s azt a kábítószerellenes küzdelemért felelős washingtoni ható­ság vezetője személyesen írta alá. A panamai katonai vezető néhány meglepő közlést tett interjújában. Azt mondotta, hogy Reagan volt nemzet- biztonsági tanácsadója, John Poindex- ter tengernagy, gazdasági megtorlást helyezett kilátásba Panama ellen egy személyes beszélgetésük során, ha az ország nem engedélyezi a nicaraguai kontrák kiképzését területén. Erre a beszélgetésre szerinte 1985 decemberé­ben került sor és Poindexter ekkor kije­lentette: Panama és Mexikó ellenzi az Egyesült Államok nicaraguai politiká­ját, ezért megtorlást alkalmazhatnak ellenük. Panama ezt csak úgy kerülheti el, ha hajlandó közreműködni az ame­rikai tervek megvalósításában —jelen­tette ki Noriega szerint a nemzetbiz­tonsági tanácsadó. Interkontinentális ballisztikus rakéták (1BR) indítóállásai: ezen belül a több, kűlön-külön célba jut­tatható robbanótöltettel ellátott: Tengeralattjáróról indítható ballisztikus ra­kéták (TBR) indítóállásai: ezen belül a több robbanótöltetesek: IBR és TBR indítóállomások összesen: ezen belül a több robbanótöltetesek: ISehézbombázók (NB): ezen belül a manőverező robotrepülőgépek hordozására képes: IBR, TBR és NB indítóállások összesen: ezen belül a több robbanótöltettel ellátott indítóállások: A hadászati hordozókon lévő töltetek száma megközelítőleg: Szovjet­unió USA 1390 1000 812 550 942 672 388 640 2332 1672 1200 1190 162 588 72 161 2494 2260 1272 1351 10000 14000— 16000 ORZECHOWSKI MOSZKVÁBAN Marian Orzechowski, a Lengyel Egyesült Munkáspárt KB Politikai Bizottságá­nak tagja, a Lengyel Népköztársaság külügyminisztere hétfőn a szovjet kormány meghívására hivatalos baráti látogatásra Moszkvába érkezett. A szovjet főváros repülőterén Eduard Sevardnadze, az SZKP KB PB tagja, szovjet külügyminiszter köszöntötte. • Lcslie Manigat Haiti új elnöke (balról) a hivatali eskü letétele után Port-Au— Prince-ben. KI IS VOLTBUHARIN? A szocialista piacgazdálkodás atyja „Ki is volt Buharin?” — a kérdés, amely ma nyilván sokakat érdekel, jogos. A történészeken, a munkásmoz­galmi témák kutatóin kívül kevesen tudnak bővebbet róla és peréről. A fiatalabb nemzedék az iskolában nem tanult Buharinról, az idősebbek pedig, ha hallottak is róla, valószínűleg csak rosszat. Pedig Nyikoláj Buharin egészen a harmincas évek vé­géig a bolsevikok össz-szövetségi Kommunista Pártjának (a Szovjetunió Kommunista Pártja csak 1952-től haszná­latos elnevezés) egyik legismertebb alakja. A forradalom győzelme után tagja az első Politikai Irodának, a párt egyik vezető ideológusa, Lenin „a párt kedvencének” nevezte egyszer. Azt is kevesen tudják: a marxizmus „felosztása” dialektikus és történelmi materializmusra, didaktikai megfontolásokból, az ő találmánya; Buharin tankönyvein nőttek fel sokáig a káderek. A forradalom után a Pravda, majd az Izvesztyija főszerkesztője, az 1936-os szovjet alkotmány egyik kidolgozója. Még a harmincas években is gyárak, intézmények sora viselte nevét. A nevet máról holnapra vakarták le a ka­pukról. Buharint 1938 márciusában „jobboldali elhajló­ként” a sztálini perek egyik legnevesebb áldozataként ötvenéves korában (viszonylag fiatalon) elpusztították. Mi volt Buharin „bűne”? Számos kérdésben nem értett egyet Sztálinnal, miközben a húszas évek közepén éppen Sztálinnal együtt védte Trockijjal szemben azt a teteit, hogy a szocializmus a világforradalmi apály idején is felépíthető egy országban, a különleges gazdasági és földrajzi adottságokkal rendelkező Szovjetunióban. A húszas évek második felének központi kérdéseiben azonban — iparosítás, a mezőgazdaság kollektivizálása, „az osztályharc éleződése a szocialista építés haladásá­val” — Buharin szembekerült Sztálinnal. Azt szorgal­mazta például, hogy lassítsák a nehézipar fejlesztését, fők ózzák a könnyűipari termelést. Sürgette a kulákok elleni rendkívüli intézkedések megszüntetését. Azt tartot­ta, hogy a kulákgazdaság képes „békésen belenőni” a szocializmusba, a gazdaságfejlesztés pedig végbemehet az osztályharc éleződése nélkül. Egyszóval: alternatívát ja­vasolt a sztálini erőltetett iparosítási és mezőgazdasági politikával szemben, piaci módszereket szorgalmazva a szigorú központosítás helyett. Buharint, ahogy ezek az ellentétek kiéleződtek, mások­kal együtt kizárták a felső vezetésből, s ha rövid időre visszatér is még a nagypolitikába, ez már csak pillánatnyi felvillanás a leszámolás előtt. Az 1938-as perben Buhari- nékat (a másik fővádlott, Rikov Lenin utódaként 1929-ig a szovjet kormány élén is állt) a legképtelenebb vádakkal illették: szovjetelíenes jobboldali trockista blokként el­lenforradalmi összesküvő csoportot szerveztek, meg akarták dönteni a szocialista társadalmi rendet, visszaál­lítani a kapitalizmust, fel akarták darabolni a Szovjetuni­ót, elszakítva Ukrajnát, Belorussziát, Közép-Ázsiát, Grúziát, Örményországot, Azerbajdzsánt és Tengermel­léket. Német és japán titkosszolgálatoknak dolgoztak, Trockijjal együtt meg akarták gyilkolni Lenint, Sztálint, Szverdlovot. Az ő utasításukra gyilkolták meg Kirovót, Kujbisevet és Gorkijt. Teljesen mindegy volt, hogy a vádlottak mit ismernek be ezekből, és mit nem, az ítélet már jó előre megszületett. Halál! Buharin és társainak rehabilitálása csak most, ötven évvel a hírhedt per után történt meg. Nem véletlenül a gorbacsovi gazdasági reformok idején, amikor jelentő­séggel bír annak felmutatása: volt alternatíva a sztálini gazdasági stratégiával szemben. S mivel a Buharin—Rikov per valóban összefonódott a többi sztálini perrel, további rehabilitások várhatók. Erre a PB magas szintű vizsgálóbizottságának üléséről elhangzott beszámolóban is történt utalás: egy per felül­vizsgálata lezárult, újabb pereké elkezdődött... Sarkad! Kovács Ferenc KÖZÉLET Tegnap este Budapesten a Hazafias Népfront XI. Kerületi Bizottsága székházában tartotta idei első összejövetelét a Bács-Kiskun Megyeiek Baráti Köre. A találkozón, melyen Ispánovics Márton elnökletével értékelték az elmúlt év munkáját és elfogadták az 1988-ra tervezett programokat, részt vett dr. Szabó Miklós, a megyei pártbizottság első titkára és dr. Gajdócsi István, a megyei tanács elnöke is. A nagykereskedelem a kiskereskedelemért (Folytatás az 1. oldalról.) haraktára előtt Alomvilág nevű da- maszt ágyneműket, vastag téli szoknyákat és férfizoknikat. Eze­ket az árukat Kiskőrös környéki települések boltjaiba viszi eladni. Üzletlátogatásai alkalmával egy­ben arról is tájékozódik, hogy leg­közelebb mit hozzon, mire van leg­inkább szükség. A kereslethez való jobb alkal­mazkodással igyekszik piaci hely­zetét erősíteni a Rövid- és Kötött­áru Nagykereskedelmi Vállalat kecskeméti megyei lerakata is. A cipőfűzőtől a zsebkendőig, a fe­hérneműktől a gyermekek és fel­nőttek számára készített pulóvere­kig 60 millió forint értékű árukész­letből szolgálják ki partnereiket. Mint Kerpesics Béláné lerakatveze- tőtől megtudtuk: a téli vásárra 1 millió forint engedménnyel szállí­tottak ruhaneműt. Felmértek, hogy az év elején milyen terméke­ket keresnek á vevők. Ennek meg­felelően százezer import férfi-női és gyermekzoknit, 24 ezer 400 alsó­KÖTVÉNY KÖZMŰFEJLESZTÉSRE Főnyeremény: 126-os Polski Fiat Kecskemét Város Tanácsa még tavaly december 14-én úgynevezett „Tanácstagi közműfejlesztési lakossági kötvény”-t bocsátott ki, 49 millió forint névértékben. Az értékpapír kamatos kamatja 12,2 százalék, s vásárlója a hatéves futamidő utolsó két esztendejében, két részletben látja viszont pénzét, egy-egy közös „Tör­lesztő- és kamatszelvény” ellenében. A befolyt összeget a városi tanács lakossági összefogással létesülő közműfejlesz­tés támogatására fordítja, például szilárd burkolatú utak, víz-, villany- és gázveze­tékek, valamint szennyvízcsatornák építésére. Az összegnek körülbelül 75 százalé­kát adják össze a lakosok, s a fennmaradó részt pótolja ki a város, a kötvényeknek a tanácstagi alapra befolyt ellenértékéből. Az értékpapírokat az OTP Bács-Kiskun Megyei Igazgatósága forgalmazza. Dr. Szűcs Sándor igazgatóhelyettes tájékoztatása szerint a kibocsátás óta eltelt csak­nem két hónap alatt körülbelül 47 millió forint értékű kötvény fogyott el. Kilenc­millióért hoztak forgalomba tízezer forintos névértékű papírokat, ezekből már nem lehet kapni. Az olcsóbb kötvény iránt különösen karácsony előtt volt nagy az igény, sokan gyermekeiknek, unokáiknak vásároltak, ajándékba. Az ötvenezer forintos kötvény még jelenleg is vásárolható, főként az igazgatóság kecskeméti, központi fiókjánál. Ezen a héten még névértékben is kapható lesz a kötvény, utána már csak piaci árfolyamon. A február 15-éig gazdára lelt értékpapírok tulajdonosai között e hónap 22-én egy 126-os Polski Fiat személygépkocsit s egyéb ajándéktárgyakat, például táska­rádiót és mezőgazdasági kisgépeket sorsolnak ki. B. F. I. • Nemsokára úton lesz az ágynemű-, szoknya- és zokniszállítmány a Kiskő­rös környéki falvakba. nadrágot, 3 ezer 800 rövidujjú blúzt, továbbá több mint 23 ezer pólót, férfiatlétát, gyermek-, bak- fis- és férfipizsamát meg inget küldtek januárban és február első hetében az üzetekbe. K—1 LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETT GORBACSOV NYILATKOZATA A genfi afgán—pakisztáni tárgyalások gyors és sikeres befejezésének elősegíté­sére törekedve a Szovjetunió és az Afganisztáni Köztársaság megállapodott a szovjet csapatkivonás kezdetének konkrét időpontjában: ez 1988. május 15. E dá­tumot követően tíz hónap alatt befejeződik a kivonás — hangsúlyozza az a nyilatkozat, amelyet Mihail Gorbacsov tett Afganisztánról. Az SZKP KB főtitká­ra nyilatkozatát hétfőn olvasták fel a szovjet televízió esti híradójában. A nyilatkozat rámutatott, az említett dátumot abból kiindulva határozták meg, hogy a rendezésről szóló megállapodásokat legkésőbb 1988. március 15-éig aláír­ják, s azok két hónappal később hatályba lépnek. Ha március 15-nél korábban megtörténik az aláírás, korábban megkezdődik a csapatkivonás is. VALUTA- (BANKJEGY- ÉS CSEKK ) ÁRFOLYAMOK: Érvényben: 1988. február 9-től 15-éig Vételi Eladási Pénznem: árfolvam száz egységre Angol font forintban 8175,15 8680,83 Ausztrál dollár 3325,32 3531.00 Belga frank 131,25 139,37 762.79 Dán korona 718,35 Finn márka 1132,75 1202,81 Francia frank 812,58 862,84 Görög drachma a) 32,23 34,23 Holland forint 2443,78 2594,94 ír font 7301,57 7753.21 Japán yen (1000) 361,80 384,18 Jugoszláv dinár (1000) 29,23 . 31,03 kanadai dollár 3690.57 3918,85 Kuvaiti dinár I6S90.97 17935,77 Norvég korona •26,02 770,92 NSZK márka 2744,09 2913,83 Olasz líra (1000) 37,27 39,57 Osztrák Schilling 390,53 414,69 Portugál escudo 33,62 35,70 Spanyol peseta 40,91 43,45 Svájci frank 3351,07 3558,35 Svéd korona 769,59 817,19 USA dollár 4673,73 4962,83 ECU (Közös Piac) 5669.25 6019,93 a) Vásárolható legmagasabb bankjegycímlet: 1000-es.

Next

/
Oldalképek
Tartalom