Petőfi Népe, 1988. február (43. évfolyam, 26-50. szám)

1988-02-05 / 30. szám

2 • PETŐFI NÉPE • 1988. február 5. VÁRKONY1 PÉTER FELSZÓLALÁSA A GENFI LESZERELÉSI ÉRTEKEZLETEN A kedvezően megváltozott politikai légkört ki kell használni (Folytatás az 1. oldalról) események sorokban SZÓFIA Az európai körúton tartózkodó John Whitehead amerikai külügyminiszter-helyet­tes szerdán kétnapos látogatásra Szófiába érkezett.' Az amerikai külügyminiszter-helyettes szófiai látogatását követően Romániába és Csehszlovákiába utazik. BUKAREST Újabb minisztercserét hajtottak végre a román kormányban. Elnöki rendelettel fel­mentették tisztéből Gheorghe Dinu nehéz­gépipari minisztert. A Scinteia csütörtöki szamában megjelent hivatalos közlemény nem utal a felmentés indokaira, körülmé­nyeire. Dinu helyére Radu Paul Paunescut nevezték ki nehézgépipari miniszetnek. ISZLÁMÁBÁD Diego Cordovez, az ENSZ-főtitkár külön- megbízottja szerdán ismét tárgyalt Zain Nu- rani pakisztáni külügyminiszterrel az Afga­nisztán körül kialakult helyzet rendezési le­hetőségeiről. Cordovez kedden érkezett az afgán fővá­rosból Iszlámábádba. Szerdai megbeszélése­in a hírek szerint jelen volt a Szovjetunió és az Egyesült Államok pakisztáni nagykövete is. BECS A Kurt Waldheim osztrák államfő hábo­rús múltját vizsgáló nemzetközi történész­bizottság szerdán a jugoszláv kormány segít­ségét kérte az üggyel kapcsolatos dokumen­tumok felkutatásához. Adva van annak előfeltétele, hogy a kétoldalú vagy más szűkebb körű tár­gyalások előrehaladása nyomán, azok munkáját kiegészítve, az értekezlet is bekapcsolódjon a nukleáris leszerelés­ről folyó tárgyalási folyamatba. Az űrfegyverkezési verseny megaka­dályozását a nemzetközi biztonság és leszerelés kardinális kérdésének tart­juk. Meggyőződésünk, hogy a leszerelési értekezlet sokban hozzájárulhat a űr­fegyverkezési verseny megakakályozá- sához, a világűrben folyó békés tevé­kenység garanciáinak kialakításához. Eljött az ideje annak, hogy a témával foglalkozó bizottság áttérjen konkrét intézkedések, nemzetközi megállapo­dások kidolgozására. Célszerűnek tar­tanánk, ha a bizottság hozzákezdene egy olyan rendszer, kidolgozásához, amely garantálná a Föld körüli pályán keringő műholdak biztonságát, vagyis biztosítaná a zavartalan működésük­höz szükséges immunitást. Ugyancsak hasznos lenne, ha a bizottság megvizs­gálná egy olyan ellenőrzési rendszer létrehozását, amely az űrkutatás és az űrtevékenység békés rendeltetését sza­vatolhatná. A vegyi fegyverek tilalma joggal állt az utóbbi években a leszerelési értekez­let résztvevői -figyelmének előterében. Mindnyájunk megelégedésére az egyez­ménytervezet kidolgozása biztatóan haladt. Most mégis aggodalmamnak kell hangot adnom a tárgyalások leg­utóbbi szakaszának alakulása, vala­mint a tárgyalásokon kívüli események miatt, amelyek nem biztatóak az egyez­mény gyors létrehozását illetően. Magyarország továbbra is a teljes körű és szigorúan ellenőrzött tilalom, a készletek maradéktalan felszámolása mellett foglal állást. A Magyar Népköztársaság nem ren­delkezik sem vegyifegyver-készlettel, sem vegyifegyver-gyártó ipari létesít­ménnyel. Nem folytat semmiféle vegyi- fegyver-kutatást, és a jövőben sem kí­ván vegyi fegyverek birtokába jutni. Megerősíthetem továbbá, hogy a Ma­gyar Népköztársaság területén más ál­lam, sem tárol vegyifegyver-készleteket, és nem folytat ilyen irányú tevékenysé­get. A hagyományos fegyverek kérdés­köre jelenleg ugyan nem szerepel a le­szerelési értekezlet napirendjén, de az értekezlet tevékenységi körét leíró listá­ban a nukleáris és más tömegpusztító fegyverek után negyedikként következ­nek a hagyományos fegyverek.' Nincs tehát elvi akadálya annak, hogy ez a fórum napirendjére tűzze a kérdést. A nukleáris fegyverek korlátozásá­ban, leszerelésében elért és remélhető eredmények előtérbe helyezik a hagyo­mányos erők és fegyverzetek csökken­tésének kérdését. Azok a javaslatok, amelyeket a Varsói Szerződés tagálla­mai, közöttük Magyarország, előter­jesztettek, európai vonatkozásúnk, de van mondanivalójuk más térség szá­mára is. Áttekintésük hasznos lehet a leszerelési értekezlet, vagy az ENSZ más leszerelési fórumai keretében is. Felszólalása végén Várkonyi Péter olyan javaslatokkal foglalkozott, ame­lyek arra irányulnak, hogy a leszerelési értekezlet munkáját korszerűbbé, haté­konyabbá, eredményesebbé tegyék. KGST A tagországok gazdasági együttműködésének fejlesztéséről Az elnök utolsó hivatali évelte fordul­va, mondhatni: elnöksége célegyenesé­nek kezdetén alaposat botlott. Úgy is fogalmazhatnánk, hogy éppen abban a sávban bukott orra, amelyben az elmúlt hét esztendőben a legnagyobb kedvvel és lelkesedéssel futott. A reagani külpoliti­ka egyik alappillére — a fegyverkezés és az ürvédelem mellett — bizonnyal a la­tin-amerikai keménykedés volt. Ami nem jelentett egyebet, mint csaknem mindenre elszánt harcot a „kommunista veszedelmet" megtestesítő nicaraguai sandinista kormányzat ellen. A harc fó eszköze az ellenforradalmárok, azaz a kontrák támogatása volt es maradt, s ezt a fegyvert most átjnenetileg kicsa­varta a „renitens" képviselőház Ronald Reagan kezéből. Dehát már nem először. Hiszen jó két évig a kongresszus nem adott engedélyt az amerikai kormánynak katonai segély nyújtására a kontrák részére, ezért kel­lett aztán titokban juttatni pénzeket a managuai vezetés ellen küzdőknek. Eb­ből lett a nagy botrány, az iráni fegyver­szállítások mintegy második felvonása. A kongresszusi honatyák jó része akko­riban is úgy vélte, hogy nem módszer egy nem tetsző kormányzat megdöntésében közvetlenül segédkezni. Pláne újabb és újabb fegyvereket adni a lázadók kezé­be. Kölcsönös önmegtartóztatásban kel­lene inkább megállapodni — egy regio­nális egyeztetés keretében. Ez a békes­ség ígéretes útja. Mivel pedig a régió országai már egyeztettek — a megbékélési program nemcsak készen, hanem a megvalósulás stádiumában van —t, a washingtoni kép­viselőház elvetette az elnök kérését, hogy újabb 36 millió dollárt adjanak a kontráknak. Reagan legújabb súlyos kudarca ez a csütörtök hajnali capitóliu- mi szavazás, a kontrák pedig kénytele­nek lesznek beérni azzal, amit eddig kaptak: legfeljebb a még North alezre­des által felépített privát csatornákon át csordogálhat hozzájuk némi pénz. Per­sze illúzió lenne azt várni, hogy a latin­amerikai ügyekben oly makacs Reagan a kínos szavazási eredmény után végleg feladná. Vannak még eszközei, s nyilván nem vár őszig az újabb próbálkozások­kal. Az viszont bizonyos, hogy a béna kacsa időszakához közeledő elnök ezzel a kudarccal alaposan lelassulva gyalo­golt be abba a bizonyos képzeletbeli cél­egyenesbe. A. K. A KGST Végrehajtó Bizottsága február 2 —4-én Moszkvában megtartotta 126. ülését, amelyen a tagországok állandó képviselői vettek részt. Az ülésen Magyarországot Marjai József, a Minisztertanács elnökhe­lyettese képviselte. A vb ülésén Rudolf Rohlicek, Csehszlová­kia képviselője elnökölt. A KGST 43. (rendkívüli) ülésszakának határozataiból kiindulva a végrehajtó bizott­ság áttekintett több, a tagországok kölcsö­nös gazdasági együttműködésének további fejlesztésével kapcsolatos kérdést. Az ülés résztvevői tájékoztatót hallgattak meg az egységes elektronikai elembázis, a szakosított technológiai berendezések, a fél­vezetők, valamint a gyártásukhoz szükséges különleges anyagok létrehozásában folyta­tott sokoldalú együttműködésről intézkedő általános egyezmény végrehajtásáról. Meg­állapították, hogy az e téren folytatott együttműködés erősítése'felőSegíti a tagorszá­gok tudományosrfflűszakj (haladása 2000-ig szóló komplex programjának vágrehajtását. Áttekintették a KGST-tagországok közle­kedési együttműködésének helyzetét. A köl­csönös szállítások mennyiségének megnöve­kedése és szerkezetük megváltozása figye­lembevételével intézkedéseket határoztak meg a szállítási ágazat átfogó fejlesztésére. Ennek alapja az ágazat rekonstrukciója és műszaki bázisának korszerűsítése a tagor­szágok hosszú távú együttműködése kereté­ben. Ez a munka szorosan kapcsolódik a szocialista nemzetközi munkamegosztás ki­dolgozás alatt álló, az 1991-től 2005-ig terje­dő időszakra szóló kollektív koncepciójá­hoz. A végrehajtó bizottság intézkedéseket ha­tározott meg a tagországok együttműködése jogi alapjainak korszerűsítése érdekében. Ennek célja az országok gazdasági szerveze­tei közötti közvetlen termelési és tudomá­nyos-műszaki kapcsolatok bővítésének elő­segítése. Jóváhagyott a KGST általános szállítási feltételeinek és a KGST-beit érvé­nyes, a nemzetközi gazdasági'szervezetek te­vékenységét szabályozó előírások pontosítá­sát célzó javaslatokat Jóváhagyták a végre­hajtó bizottság 1988-ra és 1989-re szóló munkatervét és a KGST 1988. évi költségve­tését. Szerződéses pótanya Véglegesen a természetes apának ítélték azt a kislányt, akit mestersé­gesen megtermékenyített szülőany­ja szerződés alapján hozott a világ­ra, de nem akart kiadni az apának. Az Egyesült Államokban nagy port felvert ügyben New Jersey állam legfelsőbb bírósága egyetlen enged­ményt tett: az anya látogatási jogot kapott. Az amerikai joggyakorlatban példátlan per amiatt indult, hogy az anya a szerződéssel ellentétben nem akarta kiadni a kislányt apjának. Az anya, Mary Beth Whitehead azonban arra hivatkozott, hogy a gyermek az övé. Mivel az ilyen szer­ződésekre nincs országos jogsza­bály, a New Jersey államban tartott pernek országos hatása volt. A bí­róság első fokon helyt adott az apa keresetének és neki ítélte á gyerme­ket, és ezt most az állam legfelsőbb bírósága is jóváhagyta. A „szerződéses” anyaság kérdé­sében azonban továbbra is heves viták dúlnak. Egyes nőszervezetek „intézményes rabszolgaságnak” minősítik az ilyen megállapodáso­kat, vallási szervezetek pedig erköl­csi alapokon kifogásolják azokat. Az úgynevezett „Baby M” ügyben most hozott döntésre hivatkozva több testület követeli a kérdés or­szágos szabályozását. JUGOSZLÁVIA A gazdasági válság leküzdésének lehetőségei Jugoszlávia a reális gazdasági kategóriák alkalmazása, a piaci törvényszerűségek érvényesítése, a vállalatok önállóságának biztosítása nélkül nem tudja leküzdeni a válságot—jelentette ki Branko Mikulics. A jugoszláv kormány elnöke egy parla­menti beszédben rámutatott: amikor a szövetségi kormány ezeket az elveket a gya­korlatban érvényesíteni akarja, mindig ellenállással találkozik. A döntéshozatalban igen erősen érezhető a köztársasági és tartományi politikai tényezők hatása. Jugoszláviában szövetségi szinten — mondotta a kormányfő — most csupán a pénz- és hitelpolitikát, a külgazdasági kapcsolatokat, az országos adónemeket és részint az árpolitikát intézik, szinte minden más a köztársaságok és a tartomá­nyok hatáskörébe tartozik. Hogyan lehet ilyen körülmények között az adósságok növekedéséért, a gazdasági szerkezet átalakításának elhúzódásáért, a politikai rendszer tökéletesítésének késéséért, az egymással ellentétes törvények elfogadásá­ért és számos más káros jelenségért egyedül a központi kormányt hibáztatni? Vajon csak a szövetségi kormányt lehet okolni a felgyülemlett problémákért, például azért, hogy naponta mintegy 300 ezer dolgozó hiányzik a munkahelyéről, hogy sok az elhibázott beruházás, hogy az elmúlt másfél évtized alatt roppant módon megnövekedett az adminisztratív létszám? A devizagazdálkodás, az árkép­zés, a társadalmi tulajdon kezelése, az anyagi eszközök felhasználása terén se szeri, se száma a törvénysértéseknek és visszaéléseknek, de a szövetségi szerveknek nincs felhatalmazásuk arra, hogy közvetlenebbül és alaposabban ellenőrizzék az általuk kiadott törvények végrehajtását. NAPI KOMMENTAR A kontrák pénze SZOVJET CIKK A TÖRVÉNYSÉRTÉSEKRŐL Mi volt az orvosper hátterében Az 1953-as „orvosper” körülményei­ről közöl részleteket a Moszkovszkije Novosztyi legújabb, február 7-ei száma. A több nyelven megjelenő szovjet heti­lapban David Gaj utal a háború utáni időszak törvénysértéseire, a hatalommal való visszaélésekre, s az akkori két legel­lentmondásosabb, a közelmúltig a törté­nelemben fehér foltnak számító koncep­ciós perre: a „leningrádi ügyre” és az „orvosperre". A TASZSZ 1953. január 13-án jelen­tette be, hogy letartóztattak egy terroris­ta orvoscsoportot, amelynek tagjai a szovjet állam vezetőinek életére törtek. A közlemény szerint szándékos félreke- zelés áldozata lett Zsdanov és Scserba- kov is. Ugyanakkor megállapítást nyert, hogy a Kreml-kórházban dolgozó orvo­sok eladták magukat külföldi kémköz­pontoknak: Vovszi, B. Kogan, Feldman, Grinstejn, Etinger és mások az amerikai felderítés emberei voltak, a többiek — Vinogradov, M. Kogan, Jegorov - pe­dig a brit felderítés régi ügynökei — em­lékeztet a szovjet lap az akkori bejelen­tésre. Mivel az orvosper fővádlottjai közül már nem él senki, s az ügy lezárását követően sem nyilatkoztak szívesen a megpróbáltatásokról, a Moszkovszkije Novosztyi a dokumentumok mellett más orvosok, illetve rokonok visszaemléke­zéseiből idéz, megvilágítva a per körül­ményeit. Jetim Szmimov akadémikus, aki a há­ború után egészségügyi miniszter volt, beszámol Sztálinnal folytatott beszélge­téseiről, amelyekből kiderül, hogy a szovjet vezető Dimitrov és Zsdanov ha­lála kapcsán kezelőorvosukat, Borisz Kogant vádolta, noha az orvos és bete­gei jó barátságban voltak, s a diagnózist az akkori miniszter is megerősítette. Jakov Rapoport professzort ugyan­csak letartóztatták az ügy miatt. Vissza­emlékezéseit rövidesen közli a „Druzsba Narodov” című folyóirat. Az orvos Vi- nogradovval, Sztálin kezelőorvosával folytatott beszélgetéseire emlékszik visz- sza. Vinogradov professzor páciensét megvizsgálva megállapította, hogy Sztá­lin egészségi állapota jelentősen meg­romlott. A beteglapra beírta: szigorú or­vosi felügyeletet javasol, s a betegnek teljesen be kell szüntetnie minden tevé­kenységét. Sztálin halálát követően ez a diagnózis teljesen beigazolódott, de amjg a „népek vezére" élt, addig a kitűnő or­vos politikai naivitásáért szabadságával fizetett, s életével is fizethetett volna: ajánlásait úgy értelmezték, hogy Sztálint minden aktív tevékenységtől s így ter­mészetesen a politikai tevékenységtől is meg akarja fosztani. Berija, aki a kezelőorvosok felügyele­tét is gyakorolta, jelentést tett erről Sztá­linnak, aki dühödten ordítozni kezdett: „Bilincsbe vele! Bilincsbe vele!”. A cikkí­ró szerint Sztálinnak valószínűleg Lenin betegsége jutott eszébe, s saját szerepe, amikor is -■ színleg a betegről való gon­doskodás miatt elszigetelte a forrada­lom vezérét a pártügyektől. Ezt követően már 1952 novemberében letartóztatták a legtekintélyesebb orvo­sokból álló első csoportot. 1953 január­jának közepén pedig már a'„népellensé- gck” feleségeit is letartóztatják, gyerme­keiket pedig üldözésnek teszik ki: elbo­csátják munkahelyeikről őket, kizárják a pártból, a Komszomolból. A vallatások éjszaka folytak, s az állandó kialvatlan­ság, a szembe irányított erős fény volt a legnagyobb megpróbáltatás. Az orvos- perért Rjumin, az állambiztonsági mi­nisztérium különösen fontos ügyekben illetékes nyomozási osztályának vezetője felelt személyesen, s a cinikus, hatalom­vágyó ember meghamisította a nyomo­zati anyagokat. Még a „bűnbandáról" szóló bejelentés előtt a Kreml-kórház két vezető orvosa vált Rjumin áldozatává: a vád szerint Szolja Karpaj és Jakov Etin­ger szándékosan rosszul értelmezte And­rej Zsdanov EKG-ját. Mind több embert tartóztattak le, s eközben a Kreml-kórház egyik alorvosa, Ligyija Tyimasuk kapta a főszerepet a „bűnbanda" leleplezésében: a Legfel­sőbb Tanács Elnöksége Lenin-renddel tünteti ki. S ekkor meghal Sztálin. A ki­hallgatások folytatódnak, habár kisebb intenzitással, mintegy lendületből. 1953. április 4-ére virradóra az összes őrizetest, az orvosokat és feleségeiket váratlanul kivezetik a fogházból, s gépkocsival a lakásukra viszik őket. A reggeli újságok­ban megjelent közleményből tudják meg: a vizsgálat megállapította, hogy a vádak koholtak voltak, s a nyomozók által dokumentált anyagok nem felelnek meg a valóságnak. Megállapították azt is, hogy a beisme­rő vallomásokat a szovjet törvények til­totta, szigorúan büntetendő módszerek­kel szerezték meg a nyomozók. A lapok továbbá közölték azt a határozatot, amelynek értelmében Tyimasukot meg­fosztották a Lenin-rendtől (ennek kap­csán a lap cáfolja azt a szóbeszédet, hogy az orvosnő autóbaleset áldozatává vált volna az 50-es években: Tyimasuk ké­sőbb különböző kórházakban dolgo­zott, s megérte az öregkort). A Legfel­sőbb Bíróság katonai kollégiuma — te­kintettel rendkívül veszélyes tevékenysé­gére és bűncselekményeire súlyos követ­kezményeire golyó általi halálra ítélte Rjumint, s szigorú büntetéseket kaptak a koholt vádakban részes volt állambiz­tonsági dolgozók is idézi végezetül a szovjet lap az ezzel kapcsolatos kor­mányközleményt. ár Ev végéig lehet javítani! (Folytatás az 1. oldalról.) KEREKEGYHÁZÁN: KÖZEPES­NÉL JOBB EREDMÉNY. A Kerek­egyházi Általános Iskolában 787 diák tanul és 32-en járnak a kisegítő tago­zatra. Mintegy kilencven nyolcadikos­ra vár életük fontos döntése: milyen pályát választanak. Az eddigiek szerint szinte valamennyien továbbtanulnak, főképpen szakmunkásképző intézetek­ben. Beliczay Jánosné iskolaigazgató­helyettes elmondta, hogy a félévi ered­mények színvonala hasonló az előző évekéhez, vagyis a közepesnél jobb. Egyre kevesebb a bukás, legalábbis a felső tagozatban. KECSKEMÉT, HUNYADI JÁ­NOS ISKOLA. Mint a legtöbb megyei általános iskolában (és néhány közép­iskolában, ahol eddig még nem osztot­ták ki az értesítőket), így a kecskeméti, Hunyadi János nevét viselő általános iskolában is izgatottan várják a diákok a mai osztályfőnöki órát. Ekkor oszt­ják ki az örömre vagy búslakodásra okot adó félévi értesítőket. 407-en kap­nak osztályzatot az ott tanuló 461 diák .közül, az elsősök pedig minősítést. Dr. Sárközi Lászlóné igazgatóhelyettestől megtudtuk, hogy az idei tanulmányi átlag 3,64. Ez az eredmény az előző évek színvonalához hasonló. Tizenhét elégtelent osztanak ki, a tavalyi 26-tal szemben. A Hunyadiban fontosnak tartják az év hátralévő részében a gyen­gébbek korrepetálását, felzárkóztatá­sát. B. T. Gyárépületből gyógyszerraktár Kecskeméten i (Folytatás az 1. oldalról) Hangsúlyozta: az új gyógyszerraktár egyszerre tekinthető kereskedejmi, ter­melési egységnek és egészségügyi intéz­ménynek, s mindkét területen meg kell felelnie a feladatoknak. Elkészülte né­mileg megkönnyíti a megye 280 gyógy­szerészének munkáját, segíthet a gyógyszerhiány megszüntetésében, re­mélhetőleg mérséklődnek az ellátási gondok, amelyeknek egyik oka az, hogy az orvossággal sokan ma is pazar­lóan bánnak. Az új létesítmény, s az a tény, hogy ott több mint kétezerféle készítményt forgalmaznak, felveti a számítógépes nyilvántartás, kiadás igé­nyét. Ennek megvalósítására adottak a lehetőségek is. Ezt követően dr. Gajdócsi István me­gyei tanácselnök a szociális és egészség- ügyi miniszter által adományozott Ki­váló Munkáért kitüntetést nyújtott át Volentér Imrének, a Kunép építésveze­tőjének, Genczinger Józsefnek, a Ku­nép művezetőjének, Komáry Kázmér- nak, a gyógyszertári központ osztály- vezetőjének és Ponicsán Imrének, a gyógyszertári központ csoportvezető­jének. Többen kaptak miniszteri dicsé­retet, Kiváló Vállalati Dolgozó kitün­tetést. ... Egyikük, Papp Ferencné gyógyszer­tári asszisztens az elsők között került át az új munkahelyre, így már tapasztala­tairól is számot tudott adni: Amit nehezebb volt megszokni, az a na­gyobb terület, másrészt azt, hogy a rak­tárakban neonvilágítás van. Megszűnt viszont az Izsáki úti munkahelyre jel­lemző zsúfoltság, (négyemeletes raktár, szűk folyosók, két kis lift) az állandó árutorlódás, egyszerűbb és kevésébb az adminisztráció, könnyebb az árumoz­gatás, és folyamatosabb á'műnka. V. T. LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETT AZ ORSZÁGGYŰLÉS KÜLÜGYI BIZOTTSÁGÁNAK ÜLÉSE A magyar békemozgalom, az Országos Béketanács nemzetközi kapcsolatait vitatta meg csütörtöki ülésén az Országgyűlés külügyi bizottsága. A Szűrös Mátyás elnökletével megtartott parlamenti ülésen részt vett Péter János, az Országgyűlés alelnöke is. Az ülés elején a külügyi bizottság tagjai egyperces néma felállással adóztak a közelmúltban elhunyt képviselőtársuk, Szakács József, a Magyarországi Szabadegyházak Tanácsa elnöke, az Országos Béketanács, tagja emlékének. Ezt követően Barabás Miklós, az OBT főtitkára tájékoztatta a képviselőket a magyar békemozgalom nemzetközi munkájáról, hozzájárulásáról hazánk külpolitikai törekvéseihez. Kiemelte: az elmúlt időszakban hazánkban is jelentősen megnövekedett az igény arra, hogy az egyes emberek a „népi diplomácia” eszközeivel részt vegyenek az ország nemzetközi kapcsolatainak alakításában. A magyar békemozgalom továbbra is részt vállal hazánk külpolitikai törekvéseinek megvalósításában, javaslattevő és kezdeményező szerepének növelésén munkálkodik. A beszámolót követő vitában Kállai Gyula (országos lista) a Békevilágtanács munkájának hiányosságairól, valamint a magyar békemozgalom és a másként gondolkodók viszonyáról kért bővebb tájékoztatást. Réger Antal (országos lista) arról érdeklődött, hogy az OBT kapcsolatépítő tevékenységében kihasználja-e a nemzetiségiek testvérvárosi kapcsolatai iránt tapasztalható nyugati érdeklődést. Nagy Gyula (országos lista) az emberi jogokkal foglalkozó, tervezett OBT-kiadványról kérdezett. A kérdésekre válaszolva Barabás Miklós emlékeztetett arra, hogy a Békevilágtanács a hidegháború éveiben jött létre; tevékenysége, módszerei az, akkori követelményeknek megfelelően alakultak ki. Működésének jelenlegi tapasztalatai azonban — a magyar értékelés szerint — arról tanúskodnak, hogy a világszervezet az elmúlt években nem tartott lépést a világ fejlődésével; az önálló arculattal, új törekvésekkel jelentkező békemozgalm^kat nem tudja integrálni. Ezt a gondolatot Barcs Sándor (országos lista) azzal egészítette ki, hogy a BVT megalakulásakor szinte az egyetlen összekötő kapocs volt a Kelet és a Nyugat között. Azóta viszont létrejött a kontaktusteremtő nemzetközi szervezetek széles köre, s e „konkurenciával” a Békevilágta­nács, merevsége miatt, nem tudta felvenni a versenyt. A különféle nézeteket valló csoportok és a békemozgalom viszonyát illetően Barabás Miklós leszögezte: az Országos Béketanács nem zárkózik el az érdemi vita, az értelmes párbeszéd elől. Annál is inkább, mivel az OBT nincs monopolhelyzetben a magyar békemozgalomban, s nem is törekszik ilyen pozícióra. A mai magyar realitásokból kiindulva minden építőjellegű kezdeményezés létjogosultságát elismeri, s azon munkál­kodik, hogy a békemozgalom új hangvételű, nyílt viták, és a politikai kultúra kibontakozásának színtere legyen. A LOTTÓ NYERŐSZÁMAI A Sportfogadási és Lottó Igazgatóság tájékoztatása szerint az 5. heti lottósorsoláson a következő nyerőszá­mokat húzták ki. 10, 38, 41, 58, 77. VALUTA- (BANKJEGY- ÉS CSEKK ) ÁRFOLYAMOK: Érvényben: 1988. február 2-ától 8-áig Vételi Eladási Pénznem: árfolyam száz egységre Angol font forintban 8162,62 8667,52 Ausztrál dollár 32%,97 3500,91 Belga frank 131,79 139,95 Dán korona 718,84 763,30 Finn márka 1132,04 1202,06 Francia frank 816,48 866,98 Görög drachma a) 32,29 34,29 Holland forint 2451.36 2603,00 ír font 7320,15 7772,95 Japán yen (1000) 360,11 382,39 Jugoszláv dinár (lOOO) 29,23 31,03 Kanadai dollár 3648.02 3873.68 Kuvaiti dinár 16845,37 17887,35 Norvég korona 727,04 772,02 NSZK márka 2752,26 2922,50 Olasz líra (1000) 37,40 39,72 Osztrák Schilling 391,36 415,56 Portugál escudo 33,68 35,76 Spanyol peseta 40,61 43,13 Svájci frank 3370,78 3579,28 Svéd korona 767,26 814,72 USA dollár 4652,69 4940,49 ECU (Közös Piac) 5685,80 6037,50 a) Vásárolható legmagasabb bankjegycímlet: 1000-es.

Next

/
Oldalképek
Tartalom