Petőfi Népe, 1988. február (43. évfolyam, 26-50. szám)

1988-02-05 / 30. szám

1988. február 5. • PETŐFI NÉPE • 3 FALUGYŰLÉS HARTÁN Kábeltévé és óvoda • Nagyon elkelne egy új élelmiszerbolt — érvelt Halász Lászlóné. Azt hiszem, hogy Harta történeté­ből, néprajzából ötösre felelnék az is­kolában. Már III. Béla király idejében szó esik egy Solt melletti Horta nevű településről, és jövőre lesz 700 eszten­deje, hogy egy adománylevélben két­ségtelenül a mai Harta említtetik. A tö­rök idők után újratelepítették, mégpe­dig 1723-ban a legkülönbözőbb he­lyekről érkezett németajkú lakosokkal. Messze földön híres a bútorfestés, csakúgy mint a nemrég alakult hagyományőrző egyesület tánccso­portja, mely a legszebb népi táncokkal köszöntötte a falugyűlés résztvevőit: apraját-nagyját beleértve minden tize­dik lakos eljött, mintegy 420-an va­gyunk a teremben, hogy a nagyközség jövőjéről tanácskozzunk. Takarékosság, ésszerű kockázatvállalás Az elmúlt esztendő gazdálkodását jellemezte, hogy az új körülményekhez igyekeztünk igazodni — kezdte beszá­molóját Szokola Imre tanácselnök. — Alapvető követelmény volt a takaré­kosság, hiszen a költségvetés 2 millió forinttal csökkent. Kiemelt célul az alapellátás javítását tűzte ki a tavalyi falugyűlés. Nem javultak a működési körülmények az óvodában. A szep­temberben átadott hét iskolai tanterem komoly előrelépést jelent, ha véglege­sen nem is oldja meg a gondokat, hi­szen még egy ekkora épületre lenne szükség. Megkezdődött a számítógép­kezelés oktatása, miután a szaktanár és a 16 készülék erre jó feltételeket terem­tett. Nincs panasz az egészségügyi ellá­tásra, a körzeti orvos lakásgondját azonban mielőbb meg kell oldani. A tanácselnök őszintén beszélt arról, hogy a gázhálózatba való bekapcsoló­dásra nincs mód, és nem léptek lénye­gesen előbbre a környezetvédelemben sem. Óvoda, gyermekrendelő, telefon Három halaszthatatlan beruházást készített elő a nagyközségi tanács. Rö­videsen megkezdik az új óvoda alapo­zását, s ha törik, ha szakad, 1990-re befejezik az építkezést. Annak ellenére határoztak így, hogy a 27 millió forin­tos költségből e pillanatban még jó 10 millió hiányzik. Jelenleg száz telefon van a községben, ez édeskevés. A posta Másfél éve alakult Budapesten a Ma­gyar Egészségvédők Sportegyesülete, rövidített nevén a MEGVÉD. Ezt köve­tően egymás után alakultak vidéki szer­vezetek. A kecskemétinek a Vitalitás nevet adták, s a közelmúltban tartotta első közgyűlését. Az egyesület iránti ér­deklődést bizonyítja, hogy az említett összejövetelen hatvanon vettek részt. Ér­demes azt is megjegyezni, hogy a köz­gyűlésen is számos újabb jelentkezőt vet­tek fel. Nagy Ervinnel, a Kecskeméti Sütő- és Édesipari Vállalat gazdasági igazga­tóhelyettesével, az egyesület elnökével a közösség terveiről beszélgetünk. — Célunk az egészséges életmód népszerűsítése és megvalósítása. Ide­tartozik a káros szenvedélyektől való tartózkodás, a rendszeres torna — köz­te a jógagyakorlatok — a reformkony- hás táplálkozás. Mindezzel képessé válhatunk a testi, szellemi, lelki harmó­nia megteremtésére. Összefoglalva: az országos egészségmegőrző program helyi megvalósításán munkálkodunk — tájékoztat. Elmondja azt is, hogy sok betegség eredője a tudományos kutatások sze­rint a tüdő kihasználatlansága. A lég­zéskor csak kis részét vesszük igénybe e fontos szervünknek, pedig erőnlétünk fokozásához több oxigénre lenne szük­ség. Jógalégzéssel jelentősen növelhet­jük szervezetünk oxigénellátását, s ez kedvező hatással lehet egész közérze­tünkre, a vérellátás javítására, szerve­zetünk karbantartására. — A jógagyakorlatok segítenek ab­ban, hogy uralkodjunk testünk felett, így könnyebb megszabadulni az alko­holizmustól, a dohányzástól. Megszer­vezzük a kulturált testedzést, a termé­szetjárást. Mindezzel feloldhatók azok a belső feszültségek, amelyek össze­gyűlnek a napi munka során — állítja. Vitatkozunk a reformkonyháról. Kevés a kereskedelem készlete az új alapanyagokból, amelyek drágábbak vállalta, hogy kialakít egy 340 alállo- másos központot, melyhez a hálózat, igénylőnként mintegy 22 ezer forintos hozzájárulással lesz megépíthető. A ta­karékszövetkezet hitelt ad hozzá. Még az idén elkészül a gyermekorvosi ren­delő: az Erdei Ferenc és a Lenin Tsz összeadja az anyagot, a tanács brigádja pedig felépíti. Legyen kábeltelevízió! A kábeltelevíziózás minden csínja- bínja kisujjában van Stadler László­nak, nem csoda, hogy a fantasztikus­nak tűnő terv előterjesztésével őt bíz­ták meg. Okos érvekkel bizonyította a rendszer számtalan előnyét: jobb lesz a vétel minősége, nem kell a háztetőkre antennaerdőt telepíteni, majd körülbe­lül tízévenként kicserélni. S végezetül: ez az egyetlen járható útja az új televízi­ós műholdak vételének, így a német­nyelvű programokénak, melyet Hartán jószerével mindenki megért. Az Állami Biztosító pedig kedvez­ményekkel támogatja a kábeltelevízió megvalósítását — fűzte hozzá Vadász Miklós, a dunavecsei fiók igazgatója —, mert a rendszer védelmet ad betörés és tűzkár ellen, ha a lakosság a korsze­rű megoldást választja. Brikett nincs, kutya van Az első kérdés így hangzott: — Mi­ért csak Pest megyében lehet német bri­kettet kapni? — Nem tudta ezt senki, még a jelenlevő országgyűlési képvise­lő, Madár István sem, aki megígérte, is, mint a hagyományos élelmiszerek. Gondolok itt a zabpehelyre, a korpára, a búzacsírára, szójaféleségre, borsó­lisztre és még lehetne sorolni. — A reformkonyha azt is jelenti, hogy több zöldséget, gyümölcsöt, főze­léket fogyasztunk. Nem főzzük soká a nyersanyagokat, hogy minél keveseb­bet veszítsenek vitamintartalmukból. Több nyers élelmiszert fogyasztunk. A sárgarépa, a cékla főzés nélkül, re­szelve, ízesítve kitűnő saláta. Egyéb­ként ajánlatos ilyenkor télen a fagyasz­tott zöldség- és gyümölcsfélék napi táp­lálkozáshoz való felhasználása — han­goztatja. A Kecskeméti Sütő- és Édesipari Vállalat több termékkel segíti a korsze­rű táplálkozást. Idetartozik például a rozs- és korpás kenyér, kifli, a kukori­calisztből készült sütemények. Ezeknek alapanyaga valóban drágább a hagyo­mányosénál, ami a késztermékek árá­ban is jelentkezik, a jobb beltartalmi érték arányában. Sajnos — mint be­szélgetésünkből kiderül — étkezési szó­jából kevés kerül forgalomba. Az álta­lunk termelt szójababot Jugoszláviá­ban dolgozzák fel, és a készárut vissza­vásároljuk. Közismert pedig, hogy a szójaliszt mintegy 40 százalék fehérjét tartalmaz, és a szervezetnek szükséges összes aminósavak megtalálhatók ben­ne. Csökkenti az érrendszert károsító koleszterinszintet, és hosszan lehetne sorolni kedvező hatásait. Témát váltunk. Az egyesület vezetői az emberi kapcsolatok jobbítására is törekednek. A programokat úgy állít­ják össze, a közös foglalkozásokat úgy szervezik meg, hogy az egyesület tagjai felszabadultnak érezzék magukat. Erő­sítik a kollektíva összetartozását az au­togén tréningek, a természetjáró prog­ramok, a reformkonyha-bemutatók. A közeljövőben például ez utóbbi re­mekeiből tartanak kóstolót. Az új éte­leket a tagok készítik. Kereskedő Sándor hogy megtudakolja a kereskedelmi mi­nisztertől. Kovács Sándor panaszát — olyan nehéz feltételek között vannak a kisiparosok, hogy nem érdemes tanulót nevelni —, továbbítja az Országgyűlés illetékes bizottsága elnökéhez — mondta a képviselő, s megragadta az alkalmat, hogy tevékenységéről beszá­moljon választóinak. Annyi a kóbor kutya, hogy nem me­rünk már kimenni az utcára — keser­gett Vörösné. — A pénzünkért rendes lakást, óvodát akarunk látni — jelezte egy idős ember, akinek nagyon nem tetszett az építkezések minősége. — Úgy készül a Ráday utca, mint a Luca- széke — háborgott egy fiatalasszony. — Tavaly nyáron kezdték a munkát, addig legalább kemény talajon járhat­tunk. Ha így folytatják, még sokáig járunk térdig a sárban. Saját szemem­mel láttam: negyed 9-kor hozzákezd­tek, s dolgoztak egészen 11 óráig. Kö­vetkezett az ebédhez készülődés, majd 1 órára visszajöttek. De csak azért, hogy lezárják a munkagépeket, és fél kettőkor már csak a mikrobusz hátul­ját láttam, amint elhagyta az útépítők­kel a községet. Egy biztos azonban; az ilyen munka­morál nem a hartai emberekre vall. Amint dr. Leitert János, a Hazafias Népfront elnöke hangsúlyozta, itt a ré­gi időktől megszokták, hogy mindenért keményen meg kell küzdeni, és azt is tudják, hogy a szorgalmas munka meg­hozza eredményét. Ha pedig arról van szó, a falu előrehaladásáért áldozatot hozni is készek. Gál Zoltán A PÉNZÜGYKUTATÓ RT. TERVEI Könyvsorozat a reformról Tegnap a Pénzügykutató Rt. képviselői tájékoztatták az újságí­rókat munkájukról, idei terveikről. Tardos Márton vezérigazgató el­mondotta, hogy a múlt év novem­berében alakult szervezet bekap- | csolódott a tőzsdenapok szervezé­sébe, és részt vesznek különböző gazdasági kutatásokban is. Leg­újabb tervük reformkönyvsorozat indítása. Bekapcsolódnak a magyar gazdaság szervezeti rendszerének korszerűsítésébe, elsősorban elmé­leti kutatásaikkal, de vállalatoknak gyakorlati segítséget is nyújtanak. Több megrendelést is kaptak már pénzintézetek, nagyvállalatok, kü­lönböző kisszervezetek részvény- társasággá, korlátolt felelősségű társasággá való átszervezéséhez. A megrendelők között van két ke­reskedelmi bank is. A Pénzügykutató Rt. jövedelem­érdekelt szervezet; 26 részvényes 22,3 millió forintos tőkével hozta létre. Arra számítanak, hogy már az első évben nyereséges lesz a szer­vezet működése. Osztalékot egyelő­re nem fizetnek, a többletbevételt kutatási célokra és könyvkiadásuk finanszírozására kívánják fordíta­ni. Bekapcsolódnak a magyaror­szági tőke- és pénzpiac szervezeti problémáinak elemzésébe. Részle­tesen vizsgálni kívánják ä pénzügyi szabályozás jelenlegi gyakorlatát, hatékonyabbá tételének lehetősége­it. Rendszeres jelentéseket tesznek majd közzé a magyar gazdaság helyzetéről, a könyvkiadás kereté­ben pedig eddig nem publikált köz- gazdasági munkákat jelentetnek meg. Az első ilyen könyv válogatást közöl a Magyar Nemzet című lap Megújuló Gazdaság rovatában megjelent közgazdasági írásokból. A KOLLEKTÍVA FELOLDJA A FESZÜLTSÉGEKET • • Összefogás az egészség megőrzésére Távolbalátóval — közeire Félreértés ne legyen, nem a ha­gyományos messzelátóra gondol­tam, amikor távolbalátót írtam. Ugyanis a gukkernek, vagy kukker­nek is nevezett alkalmatosság még a mai fejlett technika mellett sem alkalmas arra, hogy olyan közel hozza a tárgyakat, mint az igazi' távolbalátó, a televízió. S ami még külön előny: a kamera rendkívül érzékeny szeme nem fá­rad, kevéssé reagál különböző kül­ső behatásokra, épp ezért hosszú távon becsapni sem lehet. Elegendő a képernyőt nézni, az — érkezzék a jel akár a világ másik végéről is — mindenkinek elárulja a valósá­got, amikor végigpásztázza a tája­kat, kinagyítja az arcokat, hogy a szemhunyorítást, fintort sem lehet palástolni, benéz a lakásokba, bol­tokba, tanácskozótermekbe, s ezál­tal életviszonyokról, társadalmi fo­lyamatokról, s áttételesen az embe­rek gondolkodásáról is azonnal ké­pet ad. Látjuk, halljuk mi is, itt Magyar- országon, mit mutat a moszkvai, pozsonyi, belgrádi, bécsi televízió. Vagy éppen az újvidéki, ahol ráadá­sul pontosan értjük is, miről van szó, hisz gyakorta magyar nyelven sugároznak. S betekinthetünk egy másik, közelebbi, vagy távolabbi világba, amikor is nem a magyar televízió optikáján keresztül tárul­nak elénk az események, hanem közvetlenül. S rögtön bőséges alka­lom adódik az összehasonlításra: mit hogyan csinálunk mi és hogyan ők, miként alakulnak folyamatok idehaza és hogyan zajlanak külföl­dön, mit érdemes átvenni tőlük és miből kellene okulni. Egyszóval el­gondolkodhatunk azon, ami eli- bénk tárul. Magam is ezt tettem, amikor a Napjaink hétfő esti adását figyel­tem Újvidékről. Mi foglalkoztatja most a vajdasági, sőt a jugoszláviai fiatalokat? Például az ifjúsági stafé­ta sorsa.' Azé az egész országot átfogó vál­tófutásé, amelyet még évtizedekkel Tito elnök indított el, hogy méltó­képpen ünnepeljék meg minden esztendőben az ifjúság napját. Az utóbbi években aztán számos bo­nyodalom támadt a staféta körül, ám az mindig elindult országjáró útjára. Az idén azonban konkrét formában is megfogalmazódott a javaslat: meg kellene szüntetni. Az ifjúsági szövetség központi bizott­ságának ülésén — némi vita után — nagy többséggel elfogadták az indítványt. S mindezt láthatta a te­levízió jóvoltából az ország nyilvá­nossága. Ezért is volt jó visszaidézni hazai példaként a KISZ KB legutóbbi ta­nácskozását, határozatát, hogy mostantól üléseik nyilvánosak. El­végre nincs mit titkolniuk a fiata­lok, választóik, a közvélemény előtt. Sőt azzal csak nyerhet min­denki — legyen akár a szövetség tagja, vezétője, vagy KISZ-en kívü­li —, ha közvetlenül is láthatja, hallhatja mit végez, hogyan dönt érte vagy általa az ifjúsági szövetség vezető" testületé. Akik e döntést meghozzák, jól tudják — régebbi és újabb keletű példák alapján —, hogy a nyíltság, a nyitottság a gyor­sabb fejlődés, a haladás záloga, hiá­nya pedig éppen ellenkező hatású. S hogy ezek után maid kiderül: a KISZ KB tagjai vitatkoznak is? Hogy egy-egy kérdésben más a fel­szólalók véleménye? Persze, mert mások a körülményeik, így megfo­galmazódnak az ebből adódó ér­dekkülönbségek is. Amelyek léte — miként azt a napokban a Kecs­keméten időszerű ideológiai kérdé­sekről rendezett aktívaértekezleten is megállapították — a szocialista társadalomnak is jellemzője. És az a jó, az a természetes, ha az érdek- különbség a testületi vitákban fel­színre kerül.- Mert csak így lehet olyan döntést hozni, amelyik min­denki számáfa elfogadható, ame­lyik az érdekek összehangolására épül. Az ifjúsági szövetség határozata tehát egy lépés előre azon az úton, amelyen végig kell menni. Váczi Tamás AZ EGESZ CSALAD TAGJA AZ MHSZ-NEK Szolgáltató részleget alakít Deli Pál, a Magyar Honvédelmi Szö­vetség Homokgyöngye Honvédelmi Klubjának titkára, megszállott ember. Igaz ami igaz, ahogy ő és csa­ládja csinálja ezt, másképpen nem is lehet. — Volt itt egy­idős tanító, Szász Károly bácsi, tőle kaptam az indít­tatást — emlék­szik vissza 1974- re, amikor meg­alakult Kaskan- tyún az MHSZ. Rendkívül lelkes, vérbeli pedagó­gus volt, aki élt-halt az ifjúságért, a technikai, a honvédelmi sportokért. A klubnak 1979 óta vagyok a titkára, s jelenleg a lövész-, a tartalékos és mo­dellező szakosztályoknak 152 tagja van, a község lakosságának több mint 10 százaléka. A legnépesebbek a mo­dellezők, itt 75-80 fiatal foglalkozik a repülő- és hajómodellek készítésével. A fiúk többsége alapfokon műveli ezt a nagyon szép sportot, főleg az álta­lános iskola 5—8 osztályosai. — Mindössze három évre tekint vissza a modellezés nálunk — mondja Deli Pál —, de tavaly itt rendezték meg a megyei versenyt, s csapatban az elő­kelő 3. helyet szereztük meg, és egyéni­ben is a dobogó 3. fokára kerültünk. Ez szinte szárnyakat adott a srácoknak, de nagy bajban voltunk, s vagyunk is, mert nincs olyan helyiség, ahol a mo­delleket meg lehetne alkotni: A szükség nagy úr, s a fiúk az MHSZ ifjú aktivistái megpróbáltak valamiféle helyiséget szerezni. Nem sikerült, bár­mennyit is talpaltak, s már-már kétség­a kaskantyúi kl • Deli Pál klubtitkár: — Létrehozzuk a klub szolgáltató részlegét.... • Prepák János: — Szeretem, ha itt vannak a fiúk ... .. beestek, amikor az egyik modellező édesapja, Trepák János kiürítette a há­za egyik melléképületét, kimeszelte, kályhát állított be, került használt asz­tal, néhány ingatag lábú szék is, meg­valósult a műhely, ahol már lehetett dolgozni, építeni a modelleket. — Szeretem, ha itt vannak — mond­ja Trepák János, akit lakásán keres­tünk fel. — Jó látni, ahogy elmélyülten dolgoznak, hasznosan töltve a szabad idejüket. . . Mindig akad egy-egy ha­sáb fa, egy kanna szén, hogy ne fázza­nak, nem sajnálom tőlük s pénzt sem kérek érte. A fiam is modellező, tehát kötelességemnek is érzem, hogy tegyek érte, értük valamit... Csoda-e hát, hogy egymás után ké­szültek el a Pillék, a Pajtások, az A— 1-es papirusz modellek, az A—2-es; körrepülők, sőt a mechanikus, moto­ros gépek is. S, ugyan Deli Pál a klub­titkár modellezik-e?-— Nekem is, de a fiamnak is szenve­délye. Jómagam minden fajtából épí­tettem már, most a fiún a sor, neki kell jeleskednie. S ha már a hobbinál tar­tunk, én szeretek horgászni is, s éppen erre jut a legkevesebb idő. Nekem min­den rendezvényen ott kell lennem. Fe­leségem az MHSZ-többtusa egyéni ver­senyzője, lányom ugyanebben a ver­senyben a múlt évben a megyei máso­dik helyezést szerezte meg. Fiam a mo­dellezésen kívül a Honvédelmi Kupa lövészverseny csapatának a tagja. A megszerzett oklevelekkel tényleg tapétázni lehetne Deli Pálék otthoná­ban. Amíg a család minden tagja érté­kes helyezéseket szerez, a családfő sem tétlenkedik. Neki is köszönhető, hogy megkapták az Élenjáró Klub címet, s hogy kaskantyúi versenyző, Dudás Sándor az összetett honvédelmi ver­senyben másodszor is az országos baj­nokcsapat tagja volt. Talán ennyi ered­mény megismerése után abba is lehetne hagyni a beszélgetést, de kár lenne. Akármilyen kis község is Kaskantyú,- az új idők szele itt is végigsöpört. — Folyamatban van a Homokgyön­gye Honvédelmi Klub szolgáltató rész­legének megalakítása — folytatta a. klubtitkár. — Nyolc szakmunkás ko­vács, esztergályos, autóvillamossági szerelő, festő lépett be a társulásba, akik elvégzik a szakmájukhoz tartozó szolgáltatásokat a községben. Erre na­gyon nagy igény van. A bevétel tiszta nyereségének 30 százaléka az országos központé, 70 százaléka a klubé. Ebből már lehet gazdálkodni, megvalósítani régi álmunkat: egy székházat... Nagyon sok munka, utánajárás, szervezés szükséges ahhoz, amit Deli Pál végez a községben. De jó lenne sok ilyen, szenvedélytől fűtött ember! • Ifjú Deli Pali és Csengődi Sanyi úttörők modellt készítenek. Gémes Gábor

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom