Petőfi Népe, 1988. február (43. évfolyam, 26-50. szám)
1988-02-05 / 30. szám
/ IDŐJÁRÁS Előrejelzés az ország területére ma estig: Többnyire gyengén felhős lesz az ég. Csapadék nem várható. Helyenként tartósan ködös idő lesz gyenge légmozgással. A hőmérséklet hajnalban mínusz 3 és plusz 2 fok, kora délután általában 7 és 12 fok között, a ködös tájakon 4 fok körül alakul. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XLIII. évf. 30. szám Ára: 1,80 Ft 1988. február 5., péntek VÁRKONYI PÉTER FELSZÓLALÁSA A GENFI LESZERELÉSI ÉRTEKEZLETEN A kedvezően megváltozott politikai légkört ki kell használni Dr. Várkonyi Péter külügyminiszter csütörtökön felszólalt a genfi leszerelési értekezlet teljes ülésén. Bevezetőül a magyar diplomácia vezetője megállapította: „Nem indokolatlan, ha új várakozással és megújult reménnyel nézünk a multilaterális leszerelési, fegyverzetkorlátozási fórumok, közöttük a leszerelési értekezlet ez évi munkája elé. Adva yannak a feltételek ahhoz, hogy a leszerelési értekezlet munkája hatékonyabbá váljon, és kézzelfogható eredményekhez vezessen. Úgy látjuk, a nemzetközi kapcsolatokban kezd érvényesülni az a felismerés, hogy napjainkban az egyes országok és földrajzi térségek kölcsönös függése és egymásrautaltsága élő valóság. A világ országainak kölcsönös függőAVATÁS A MÁR MŰKÖDŐ LÉTESÍTMÉNYBEN Gyárépületből gyógyszerraktár Kecskeméten Az átadás óta eltelt 22 év alatt igencsak kinőtte korábbi j raktárát a Bács-Kiskun Megyei Tanács Gyógyszertári Köz- j pontja. Időközben jelentősen emelkedett a gyógyszerfelhasználás, megváltozott a csomagolási technológia, az előkészí- [ tés módszere, így újabb és újabb raktárakra, helyiségekre volt szükség. A kisebb bővítés és a bérlet csak átmenetileg | hozott megoldást. Az új kecskeméti gyógyszerraktár építése | már 1981-ben napirendre került, ám az ahhoz szükséges 230 millió forint túlságosan nagy teher lett volna. Ennyi pénzt nem sikerült előteremteni. Később mégis kínálkozott egy lehetőség. Az MMG kecskeméti gyára 1984-ben felajánlotta Matkói 1 úti telephelyét — nagy területtel, épületekkel — cserébe az ; Izsáki úton lévő emeletes gyógyszerraktárért, amely viszont i a gyár számára volt jó helyen, közel a központjához. Az üzlet megköttetett, s a tervek' elkészülte után a kiskun- halasi ^Kunép Vállalat végezte el az átalakítást, amely 17 hónapot vett igénybe. A beruházás és a csereügylet 95 millió forintba került. Ezt az összeget a negyedrésznyi állami támogatás mellé — a megyei tanács és a vállalat saját erőből | és némi hitellel teremtette elő. Az új helyen megnégyszereződött a raktározási felület — s ezzel lehetővé vált a gépi anyagmozgatás. A 4675 négy- | zetméteren az alapraktárakhoz tíz elkülönített, eltérő funkciójú kisebb egység kapcsolódik, s ennek révén megnövekszik az úgynevezett gyógyszerbiztonság, vagyis a tárolás és szállítás során nem változik a gyógyászati szerek előírt és garantált minősége. A Matkói úton háromszáz négyzetméter alapterületen — középüzemi méretekben gyógyszert is gyártanak, s a 150 dolgozó számára megfelelő szociális helyiségeket, kiszolgáló irodákat is kialakítottak. A munka az elmúlt év végén fejeződött be véglegesen, de az elkészült létesítményeket a gyógyszertári központ menet közben fokozatosan birtokba vette — az Izsáki úti raktár költözött oda elsőként, néhány hónapja —, s így jelentős bérleti, szállítási költségeket takarítottak meg. sége, amelyet a nukleáris katasztrófa fenyegető veszélye jelez a legdrámaibb módon, olyan mértékben megnövekedett, hogy létezésük egyetlen értelmes módja a békés együttélés és együttműködés lehet. A technika, különösen a haditechnika mai fejlettségi szintjén, a világban felhalmozott fegyverkészletek árnyékában egyetlen ország sem szavatolhatja saját biztonságát kizárólag katonai eszközökkel, saját katonai ereje növelésével. Ezeket a realitásokat láttuk tükröződni a legutóbbi szovjet—amerikai csúcstalálkozón, amely példamutató előrelépést hozott a fegyverzetkorlátozásban. A kedvezően megváltozott politikai légkört feltétlenül ki kell használnunk annak érdekében, hogy a leszerelés terén tartós és visszafordíthatatlan változások következzenek be Európában. Az érintett országoknak most arra kell törekedniük, hogy mielőbb megkezdődhessenek az érdemi tárgyalások az európai hagyományos leszerelésről, a bizalom és a biztonság további erősítéséről. Tapasztalataink szerint a nemzetközi légkör javulása és a két atomnagyhatalom viszonyának építő fejlődése nem csökkentette, ellenkezőleg, növelte a kis és közepes államok felelősségét és lehetőségeit a kedvező irányzatok hasznosításában és erősítésében. Ennek megfelelően szükség van minden ország tudatos cselekvésére, kezdeményezésére a szélesebb nemzetközi fórumokon, így a leszerelési értekezleten is. Magyarország mind kétoldalú kapcsolataiban, mind a nemzetközi fórumokon arra törekszik, hogy — szerény lehetőségeihez mérten — tevékenyen hozzájáruljon az enyhültebb nemzetközi légkör erősítéséhez és a biztonságot szavatoló megállapodások eléréséhez. Aktívan részt veszünk áz ENSZ keretében a nemzetközi biztonság átfogó koncepciójának kialakításában. A megegyezést szorgalmazó javaslatokkal léptünk fel a bécsi európai biztonsági és együttműködési találkozón. Hasonlóan igyekszünk elősegíteni az európai fegyveres erők és hagyományos fegyverzetek csökkentéséről folytatandó tárgyalások mandátumának kidolgozását. A Magyar Szocialista Munkáspárt a közelmúltban a Finn Szociáldemokrata Párttal és az Olasz Szocialista Párttal együttesen kiadott felhívásában kezdeményezte a nukleáris fegyverekkel nem rendelkező európai országok szakértőinek összehívását egy olyan tanácskozásra, melynek célja, hogy nyílt párbeszédben tanulmányozzák a mielőbbi előrelépés lehetőségeit az európai biztonság, a bizalomerősítés és leszerelés terén. A leszerelési értekezlet napirendjén szereplő kérdéseket vizsgálva Várkonyi Péter megállapította: A nukleáris leszerelésért az atomhatalmakra, főként a Szovjetunióra és az Egyesült Államokra hárul a fő felelősség. Nem maradhat azonban tétlen egyetlen más állam és ez az értekezlet sem, amelynek napirendjén ez a kérdés már hosszú ideje szerepel. (Folytatás a 2. oldalon) A tegnap rendezett avató ünnepségen már egy működő intézményben köszöntötte dr. Nagymarosi Károly igazgató a meghívott vendégeket — az állami, társadalmi szervezetek, az egészségügyi intézmények képviselőit, a munka előkészítésében, megvalósításában részt vevő cégek küldötteit —, majd dr. Szabó Miklós, a megyei pártbizottság első titkára mondott beszédet. (Folytatás a 2. oldálon) Utasok, tonnák, kilométerek Ülést tartott a megyei szállítási bizottság • A MÁV a megyében a múlt esztendőben több mint 5 millió utast szállított. Tegnap a megyeházán a fuvaroztató és a szállító vállalatok részvételével, Tohai Lászlónak, a megyei tanács általános elnökhelyettesének vezetésével ülést tartott a megyei szállítási bizottság, amelyen megjelent Takács Béla, a Központi Szállítási Tanács titkára. Elsőként Tóth Imre, a MÁV szegedi igazgatóhelyettese értékelte a múlt évi személy- és áruszállítási tapasztalatokat. A MÁV Szegedi Igazgatósága összesítése szerint az elmúlt évben s Bács-Kiskun megyében 5 millió 338 ezer utas szállt vonatra, mintegy 195 ezerrel kevesebb a tervezettnél. Az utasok közül sokan éltek kedvezményekkel. Ebben az évben a nagyobb oktatási intézményekben az iskolai szüneteket megelőző napokban helyszíni menetjegy-árusítást terveznek, sőt tanulmányi kirándulások szervezésével is hozzájárulnak az utasszám növeléséhez, a MÁV áruszállítási tevékenysége valamivel jobban alakult, ugyanis belföldi bevételi tervüket 63 millió forinttal teljesítették túl. A fuvardíj majdnem 40 millió forint többleteredménnyel zárult. Ebben az évben 6,6 millió tonna belföldi árut, ezenkívül 1 millió import és 3 millió tonna tranzitárut szállítanak. Az őszi forgalmi időszakban szervezett két rakodási kampány eredményes volt. Az elmúlt évben 6 millió forinttal csökkent a kocsiálláspénz. A MÁV Szegedi Igazgatóságán úgy vélik, hogy ebben az évben 150 ezer tonnával több árut tudnak megmozgatni Bács-Kiskunban. A Kunság Volán igazgatója, Rigó István elmondta, hogy az összes utaslétszám mintegy 4,8 százalékkal, a helyi közlekedés utasszáma 7 százalékkal növekedett. Kecskeméten, Baján és Kiskunhalason bővült a személyszállító kapacitás, emellett három új távolsági járatot indítottak. A kelebiai és a tompái tanácsok anyagi támogatással segítették az országhatárig történő autóbusz-közlekedést. Javult az utastájékoztatás is. , Az árufuvarozásban jó eredmények születtek, ugyanis árbevételi tervüket 11,1 százalékkal túlteljesítették. Korszerűsítették az eszközállományt, s a devizabevétel tervét 240 százalékra teljesitették. Tájékoztató hangzott el még a megye közúti közlekedésbiztonsági helyzetéről, s a szállítási bizottság jóváhagyta ez évi munkatervét. , G. G. KÉZBEN AZ ÉRTESÍTŐ Ev végéig lehet javítani! Ezen a héten osztották, illetve osztják ki országszerte az általános és középiskolában tanulóknak a félévi bizonyítványt. Bács-Kiskun megyében 67 274 diák jár általános iskolába, közülük 7899-en fejezik be a nyolcadik osztályt. Elsősök is szép számmal vannak: 7280-an. A középiskolák falai között több mint 24 ezer tanuló koptatja a padot. Legtöbben szakmunkásképzőben sajátítják el az ismereteket: 10 394-en, közülük 3092-en végeznek az idén. HALASON SZÜNNAP. A kiskun- halasi Szilády Áron Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskola diákjai ma nem tanulnak. No, persze nem azért, mert valamennyien olyan kitűnő eredménnyel fejezték be a félévet, hogy megérdemelnek egy nap pihenőt. Az értesítőt még tegnap délben kézhez kapták, ma pedig a tantestület tanácskozik, hallgatja meg a félévi értékelést. Esszinger Ferenc igazgatóhelyettes arról tájékoztatott bennünket, hogy a patinás középiskola 562 növendéke közül 426-an gimnazisták, 136-an szakközép- iskolások. Az össztanulmányi átlag: 3,7. Igaz, ezt nem kötelező kiszámítani, legtöbb helyen mégis megteszik. Sajnos, a „szomorúbb” statisztika is elkészült: 26-an kaptak elégtelen osztályzatot, hatan idegen nyelvből. Éppen ezért a második félévben a javításon lesz a hangsúly. Százan állnak érettségi előtt, a szakközépiskolások közül pedig 38- an.. (Folytatás a 2. oldalon.) Pénzintézetek és a minisztérium megállapodása Megállapodást kötött hatékonyabb együttműködés kialakítására a monetáris politika végrehajtásában a Pénzügyminisztérium, a Magyar Nemzeti Bank, valamint az Országos Kereskedelmi és Hitel Bank és a Magyar Hitel Bank — tájékoztatta a sajtó képviselőit csütörtökön Villányi Miklós pénzügy- miniszter. Elmondta, hogy a népgazdasági egyensúly javítása továbbra is meghatározó a hitelpolitika végrehajtásánál. Ám cél az is, hogy a jól működő vállalatoknak elegendő pénz álljon rendelkezésre működésük finanszírozásához, fejlődésük biztosításához. A most kötött megállapodás lehetővé teszi a kereskedelmi bankok, a vállalatok és a szövetkezetek számára, hogy az előre meghirdetett intézkedésekre ezentúl időben felkészülhessenek. így várhatóan a hitelszükítés csak az egyébként is nehéz pénzügyi helyzetben lévő vállalatoknál fog gondokat okozni. Az MNB áthidalási hitelt nyújt az érintett kereskedelmi bankoknak, lehetővé téve, hogy a korábbinál lassabban, megfelelően ütemezve csökkentsék hitelállományukat. A Pénzügyminisztérium szakemberei az MNB és a kereskedelmi bankok képviselőivel az első negyedév végén áttekintik az eddigi intézkedések eredményeit. Ha azok nem bizonyulnak elegendőnek az éves terv céljainak eléréséhez, újabb szigorításokra is sor kerülhet. Továbbra sem áramolhat több pénz a gazdaságba a tervezettnél, mert ez erősítené az információs folyamatokat és veszélyeztetné a külgazdasági egyensúly javítását. A Pénzügyminisztérium a kereskedelmi bankoknál tovább erősíti az állami képviseletet. Mint ismeretes, az öt keresjkedelmi bank részvényeinek jelentős része állami tulajdonban van. így a bankok igazgató tanácsainak ülésein — a vállalati, szövetkezeti részvénytulajdonosokkal együtt — az üzletpolitika meghatározásában a Pénzügyminisztérium képviselői is részt vesznek. Ők lesznek a tagjai az idén megalakuló Állami Képviselők Tanácsának, amely az Állami Bankfelügyelet mellett a központi irányítás, a bankok befolyásolásának újabb eszköze lesz. Kihasználva a tavaszi as időt, megindult a mun ka a megye gyümölcsöseiben — szőlőskertjeiben A Keceli Szőlőfürt Szak- szövetkezet fiatal, közöí művelésű szőlőtábláir munkához láttak a metszőbrigádok. (Pásztor Zoltán) Hét —M llgjgt igyek Meglepő dolgot hallottam a közelmúltban egyik városunk tanácstagjától. Elöljáróban meg kell jegyeznem róla, hogy nem afféle „Tedd ki, hadd hüljön!’’ ember. Szókimondásáért becsülik a választói. Bizalommalfordulnak hozzá, megosztják vele gondjaikat, amelyeket eddig is segített orvosolni. Am nemrégiben átlépte azt a határt, ami fizetetlen közéleti megbízatása és fizetett állása közt húzódik. Feledve a mundér becsületét, olyan természetű — egyébként jogos — lakossági problémákkal „mert" foglalkozni, amelyek éppen vállalatára vetettek rossz fényt. Főnöke úgy vélte; betelt a pohár. Válasszon a tanácstag dolgozó, kinek az érdekét képviseli. Az állampolgárokét, vagy szolgáltató vállalatáét? Manapság már nem mindenkinek rokonszenves vonása a nyíltság. Emlékszem azoknak az intelmeire, akik akadékoskodásból, vagy túlzott óvatosságból kérték egyes — úgymond kényes — újságtéma kapcsán: erről ne írjunk! Még nem időszerű! Vagy — elhangzott az is —: „Ezt csak magának mondom, de ne írja meg, mert abból baj lehet!” Nyoma sem volt viszont a titfeolózásnak azon a rendhagyó tanácstagi fogadóórán, amelyet a napokban tartottak a megyeszékhelyen. A kecskeméti Árpádváros és környéke községnyi lélekszámú lakói közül eljöttek mindazok, akik úgy érezték, hogy mondanivalójuk közérdekű is. Eljöttek, és beszéltek . . . . . . arról, hogy ők hogyan látják maguk körül az életet a háromezer fás lakóhelyen. Egy asszonynak egy éve nincs öröme a házgyári lakásában, mert vizesedés miatt ez idő alatt már kétszer tapétáztatott. s kétszer volt kénytelen kicserélni a padlószőnyeget. Jelenleg Ibusz-lakásban lakik. Szomszédja azt fejtegette: ő bizony nem milliomos, hogy árammal fűtsön, amikor 22 és 4 óra között szünetel lakásában a hőszolgáltatás. Szerinte á betonfalak nedvesedésének az is egyik oka, hogy nem fútenek folyamatosan. Teknősek az utak a környéken. Huppanókon és mélyedésekben, esős napokon sárban és latyakban tolják az édesanyák a babakocsikat az ABC-hez. Gyermekeikkel szeretnének több időt a szabadban tölteni , — de nem lehet. A levegő annyira elviselhetetlen, a belvárosban szinte egymás hegyén-hátán torlódó gépkocsik kipufogógázától, hogy ettől mindenki egészsége forog kockán. Egy kertésznő, aki tisztában van a fák és a jó levegő értékével, üres szöcséplés helyett hatékonyabb környezetvédelmet sürgetett. A zöldterület nem luxus. Az sem, hogy gyerekeik játszhassanak. De hol? Felnőnek, anélkül, hogy erre itt dlkalmuk volna. A Dutép deszkakerítéseivel és bódéival évek óta akkora területet lefoglal a tervezett játszótér helyén, hogy ekkora „hadállásból" más országokban egy egész várost fölépítettek volna. Voltaképp nemcsak ez zavarja a lakókat, hanem az is, hogy ilyen körülmények mellett lesz-e valami a tavaszra megígért füvesítésből és játszótérépítésből. A fogadóórán nyílt vitában is érlelődhetett volna valamilyen megoldás több fontos kérdésben, ha például jelen lett volna a házakat építő és karbantartó vállalat, a szolgáltatók vagy más illetékes szerv egy-egy vezetője. Ez a találkozás azonban ezúttal — sajnálatosan j— elmaradt. Kár. Annál is inkább szükség van a helyi tanácsok és a lakosság szorosabb kapcsolatára, mivel tájékoztatás, eszmecsere és vita nélkül az emberek könnyen úgy érezhetik: ők csak mondják a magukét, s közben minden marad a régiben. Az ellentétes vélemények ütköztetése és a lakóhelyi problémák jobb megismerése erősíti a szocialista demokráciát, amelynek változatlanul fontos alkotóeleme továbbra is a közügyekkel való napi törődés. Kohl Antal bm