Petőfi Népe, 1988. február (43. évfolyam, 26-50. szám)

1988-02-20 / 43. szám

1988. február 20. • PETŐFI NÉPE • 3 (Folytatás az 1. oldalról) lékkai csökkent, a kistermelőknél 3,2 százalékkal nőtt egy év alatt. A sertés- állomány 986,1 ezer darab volt, mint­egy 4 százalékkal kevesebb, mint 1986 végén. A megyében tartott 289 ezer darab juh az 1986. év végi állománynál 1,8 ezerrel (0,6 százalékkal) volt több. A juhállomány növekedése a kisterme­lő gazdaságokat jellemezte. A megye baromfiállománya 6,7 millió darab volt, ami 6 százalékkal több az 1986. év végi állománynál. Közlekedés A Kunság Volán 314 autóbuszával 1987-ben összesen 78 millió 441 ezer utast szállított, 6,1 százalékkal többet, mint az előző év azonos időszakában. Ezen belül a menetrendszerű helyi köz­lekedés utaslétszáma 8,4 százalékkal nőtt, ugyanakkor a helyközi autóbusz- járatoké 1,0 százalékkal csökkent. Az utasforgalom 76 százalékát a helyi köz­lekedés bonyolította le. A teherszállítás teljesítménye nagyon kis mértékben ja-' vult. Az 1987-es év folyamán 5 millió 607 ezer tonna árut szállítottak el, több mint 20 millió kilométer megtételével, ez az egy évvel korábbinál 23 ezer ton­nával több áru megmozgatását jelen­tette. A teherszállító járművek kihasz­náltsága tovább romlott, az átlagos szállítási távolság nőtt. Beruházás 1987 IV. negyedévében a megye szo­cialista szerveinél 23 darab egyedileg megfigyelt, 25 millió forint feletti költ­séggel létesült beruházás, fejeződött be, összesen 1 milliárd 187 millió forint költséggel. Ezek közül 17 darab válla­lati, három darab tanácsi és 3 darab célcsoportos döntésű beruházás volt. Az összesből kettő 100 millió forint feletti költségű beruházás fejeződött be, a Kőbányai Könnyűfémmű Kecs­keméti Gyáregységében a nemesített fóliatermelés fejlesztését célzó program és a Sáros-parti kanyarrendezés II. üte­me, a Duna bal és jobb partján. 1987 IV. negyedévében 61 darab egyedileg megfigyelt beruházást kezd­tek meg a szocialista szervek. A tervek szerint a beruházások ráfordításai meghaladják a 2 milliárd 32 millió fo­rintot, melynek 60,3 százalékát építés­re, 23 százalékát pedig gépekre kíván­ják fordítani. Népesség Bács-Kiskun megye lakónépessége 1988. január 1-jén mintegy 553 ezer fő volt, egy év alatt közel 2500 fővel csök­kent; 1987-ben valamennyi megfigyelt népgazdasági ágban csökkent a foglal­koztatottak száma 1,1—4,7 százalék­kal. A mérséklődés továbbra is legerő­sebb — a korábbi éveknél mérsékel­tebb ütemben — az építőiparban, a legkisebb mértékű a kereskedelemben volt. Pénzgazdálkodás 1987-ben a lakosság főbb források­ból származó pénzbevétele 10 százalék­kal haladta meg az egy évvel korábbit. A szocialista szektorban (a mezőgazda- sági termelőszövetkezetek és a kisüze­mi vállalkozások nélkül) a kifizetett munkabérek összege 7,2 százalékkal volt magasabb az 1986. évinél. A me­zőgazdasági termelőszövetkezeteknél a kifizetett munkabérek, munkadíjak összege az előző évinél mérsékeltebb ütemben, 3 százalékkal bővült. Mező- gazdasági termékek, termények értéke­sítésével a lakosság 8,8 százalékkal több bevételhez jutott, mint 1986-ban. A társadalombiztosítási kifizetések kö­zel 11 százalékkal haladták meg az 1986. évit, ez az év folyamán hozott szociálpolitikai intézkedésekre is visz- szavezethető. 1987 végén a lakosság takarékbetét­állománya meghaladta a 15 milliárd forintot, ez 3,1 százalékkal volt több az 1986. év véginél. 1987 folyamán 446,1 millió forinttal bővült az állomány. Az 1987. év végére létrejött mintegy 16,5 milliárd forintos lakossági hitelál­lomány majdnem egytizeddel volt több a betétek összegénél. A hitelállomány 19 százalékkal haladta meg az 1986. év végit, az év folyamán közel 2,7 milliárd forinttal bővült. Kereskedelem 1987-ben a megye boltjai és vendég­látó helyei 33,8 milliárd forint forgal­A szociálpolitika jelene és jövője A szociológiai szabadegyetem sorozatán belül újabb beszélgetésre leszlehetőség hétfőn (február 22-én) fél 6-kor az Erdei Ferenc Művelődési Központban Kecskeméten, a szociál­politika magyarországi helyzetéről, s várható alakulásáról. Ebben az igen összetett és mindannyiunkat érintő kérdéskörben Ferge Zsuzsa szocioló­gus segít eligazodni. Az előzetes beszél­getés során rákérdeztünk; —- Mit je­lent, hogy Ferge Zsuzsa nem csupán közgazdász és szociológus, hanem szoci­álpolitikus is? — Magyarországon eddig azért nem beszéltünk ilyen „állatfajról”, mert ön­álló szociálpolitika sem volt. A szociál­politikus valami újfajta vegyülete kü­lönböző régebbi ismeretek és tudomá­nyok művelőinek, ha úgy tetszik, érté­kek képviselőjének. Benne van a szoci­ológia, a jog és bizonyos pénzügyek, a közpénzek ügyeinek ismerete is. Egy sajátos szemlélet a társadalomról és rengeteg információ arról, hogy a tár­sadalomban gazdasági és nem gazdasá­gi szféra közötti viszonyoknak milyen működési formái vannak, tényszerűen és lehetőség szerint is. Úgy gondolom, hogy ugyanolyan szükség van szociál­Beszélgeíések vitatott kérdésekről politikai szakemberek képzésére, mint közgazdászokra vagy jogászokra. — Ön és munkatársai hosszú ideje foglalkoznak a szociálpolitika átfogó rendszerének kidolgozásával. Sikerült-e a kitűzött célt elérni? — Nem lehet íróasztal mellől kidol­gozni egy rendszert. Egy országos szo­ciálpolitika kimunkálása nemcsak a tu­dományon múlik, hanem az állampol­gárokon, azok szervezetein, intézmé­nyein, a politikán és az államon, illetve azon, hogy a jelzettek külön és egymás között milyen működési módot és a működés milyen körét alakítják ki. Magyarán: egy pusztán felülről elren­delt szociálpolitika soha nem tud iga­zán jól működni, mivel a szociálpoliti­ka is az állampolgárok sajátos cselek­vési rendszere, persze, az állammal együtt. Ennek kialakítása 10 millió ál­lampolgár részvétele nélkül nem megy. — Milyen vezérlő elv érvényesült a kutatásban? Mit céloztak meg? A sze­génység leküzdését, vagy egy elért élet- színvonal megőrzését, illetve folyamatos megőrzését? — Mind a kettőt, és még ennél töb­bet is. A szegénység növekedésének megakadályozása egy rövid távú prog­ramba tartozik. Ez a szociálpolitiká­nak egy leszűkítő értelmezése, ez nem a szociálpolitika egésze. Az elért élet- színvonal megőrzése is még a deffenzív szociálpolitikához tartozik. A hosszú távú program ennél szélesebb, arról szól, hogy milyen társadalmi viszo­nyok, milyen értékek nevében lehet ezt a társadalmat jobbá formálni? — Egy hosszú távú szociálpolitikai program mellett az embereket ilyen vagy olyan típusú, de mindenképpen határo­zott véleményalkotásra kényszeríti a környezetükben egyre inkább megjelenő szegénység. Ezért kérdem önt — hogyan látja, napjainkban milyen a társadalom viszonya a szegénységhez? — Sokáig tabunak számított a sze­génység. Most már hivatalosan is léte­zik. Bizonyos törekvések is tapasztalha­tók, hogy a visszatérő szegénységet vala­mennyire enyhítsék. De a jogi szabályo­zás kevés. Ugyanis megjelent a társada­lomban a bűnbakképzés mechanizmu­sa. A szegények egy részét úgy állítják be, mintha saját hibájukból lennének ilyen helyzetben. Ezerősen gátolja még a szegénypolitikajog szerinti alakítását is. 'A következő kérdés feltevésére min­denkinek lehetősége nyílik hétfőn este. Dr. Kiss István szociológus mát bonyolítottak le, folyó áron csak­nem 14 százalékkal — ezen belül a IV. negyedévben 23 százalékkal —, össze­hasonlítható áron 5,9 százalékkal töb­bet, mint egy évvel korábban. A bolti élelmiszerek, élvezeti cikkek 8,4 milliárd forintos forgalma 10,4 szá­zalékkal volt több, mint az 1986. évi. Az idényáras cikkek árszintje 1987-ben közel 22 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, míg akkor 0,6 szá­zalékkal alacsonyabb volt az előző évi­nél. 1987 végén a kereskedelmi hálózat­ban 2450 boltot és 897 vendéglátó he­lyet üzemeltettek a szocialista gazdál­kodó szervek. Ez 52 bolttal több és 11 vendéglátó hellyel kevesebb, mint egy évvel korábban. A szerződéses és jöve­delemérdekeltségű egységek száma 6 százalékkal csökkent 1986. év vége óta. Idegenforgalom A megyében megfigyelt kereskedelmi szálláshelyeket 1987-ben több mint 165 ezer vendég kereste fel, az 1986. évinél mintegy húszezerrel — 13 százalékkal — több. A növekedés a külföldiek élén- kebb érdeklődésének tudható be, hi­szen a belföldiek száma lényegében vál­tozatlan maradt, a külföldieké viszont 31 százalékkal bővült (a két évvel ko­rábbihoz képest 22 százalékkal). így a vendégek közel fele külföldi volt. Lakásgazdálkodás Bács-Kiskun megyében 1987-ben összesen 3727 új lakás épült, 143-mal kevesebb, mipt az előző évben. Az év végéig használatba vett lakások 5 szá­zalékát finanszírozták állami erőfor­rásból (a városokban 7 százalékot, a községekben 2 százalékot). A magán erőforrásból megvalósult 3543 lakás 3,7 százalékkal maradt el az 1986-ban használatba vettek számától. A városokban 1,7 százalékkal több, a községekben viszont 10,2 százalékkal kevesebb volt a magánerőből épített lakások száma. Az év végéig használatba vett laká­sok 59,6 százaléka városokban épült, ahol 1000 lakosra — az előzetes népes­ségszámot figyelembe véve — több mint 8 lakás jutott, míg az alig több mint 40 százalékot képező községi la­kásépítésből minden 1000 lakos 5-tel részesedett. A népességhez viszonyított lakásépítés a városokban közel az elő­ző évi szinten alakult, a községekben viszont valamelyest csökkent. Az elmúlt év folyamán a megyében 216 üdülőt építettek, két és félszer töb­bet, mint 1986-ban. Az egy évvel korábbi 643 lakással szemben 1987-ben 1216 lakást szüntet­tek meg. A megye városaiban mintegy 40 százalékkal többet, a községekben több mint kétszeresét az 1986. évinek. Az OTP 1987-ben 1189 elsőértékesí- tésű és 1745 újraértékesített lakáshoz 391,3 millió forint, illetve 494,9 millió forint kedvezményes alapkölcsönt nyújtott. A bankkölcsönök összege csaknem kétszeresére emelkedett az előző év azonos időszakához viszonyít­va. Új lakást eredményező építési köl­csönt 2254-en kaptak, közel 4 százalék­kal kevesebben, mint a korábbi évben. A részükre biztosított kedvezményes kölcsön összege 728,6 millió forintot tett ki. Bankkölcsönt 885-en vettek fel, 104,6 millió forint összegben. A takarékszövetkezetek 453 új csalá­di ház építéséhez 141,9 millió forint kedvezményes kamatozású hitelt nyúj­tottak. Egészségügy 1987 végén a megye járóbetegeinek egészségügyi alapellátását 233 általá­nos orvosi és 59 gyermekgyógyászati körzetben végezték. Az év folyamán egy általános és egy gyermekgyógyá­szati körzettel bővült a hálózat Baján, illetve Csávolyon. A fejlesztés azonban nem járt együtt az ellátottság javulásá­val, mivel az üres, vagy helyettesítéssel betöltött körzetek száma növekedett az egy évvel korábbihoz képest. Az általá­nos körzetekben 9-ről 11-re, a gyer­mekgyógyászatiban 1-ről 4-re emelke­dett a megüresedett helyek száma. Az előbbiek közül három már évek óta betöltetlen, nyolc pedig az elmúlt esz­tendő során vált azzá. Mind a 4 gyer­mekgyógyászati körzetben 1987 óta van orvoshiány. A csecsemő- és terhesgondozók for­galma 1987-ben tovább csökkent né­hány százalékkal. Az év folyamán 7375 terhes nőt és 6913 csecsemőt vettek nyilvántartásba a megye gondozóinté­zetei. Az előbbi 168-cal kevesebb, az utóbbi pedig 141 -gyei több az előző évinél (összefüggésben az akkori na­gyobb terheslétszámmal). A gondo­zókban újonnan nyilvántartásba vett terhes nők között továbbra is magas — évről évre 26-28 százalék körüli a veszélyeztetett. A veszélyeztetett cse­csemők aránya szintén jelentős, 16-18 százalék közötti. Az 1986/87. tanévben megközelítően 20 ezer óvodás, 28 ezer általános isko­lás és 12 ezer középiskolai, illetve szak­munkástanuló részesült kötelező isko­laegészségügyi vizsgálatban. A korábbiakhoz hasonlóan legna­gyobb számban az emésztőrendszeri el­változások fordultak elő mindegyik vizsgált korcsoportnál, amelyet csak­nem teljes egészében a fogszuvasodás képvisel. Gyakorisága az előző évekhez viszonyítva tovább emelkedett, az egy évvel korábbi 48 százalékkal szemben a legutóbbi tanévben a megvizsgált gyermekek 53 százalékánál fordult elő. A megyében 1987-ben 2,8 millió na­pot töltöttek táppénzes állományban, 94 ezerrel kevesebbet az egy évvel ko­rábbinál. A táppénzes napok száma csupán az év utolsó negyedében halad­ta meg az egy évvel ezelőttit. Dr. Sántha Józsefné tájékoztatási osztályvezető Mindenből egy keveset 9 No-Fines technológiával épülő családi házak Kecskeméten. (Archív felvételek) • Jakabszálláson alig több mint egy éve működik az új óvoda. A matkópusztai boltos idős parasztéin- ^301 äT a városba berek emlekezete- J ben éi a falusi ^ falusi kereskedelem előtt sincs zárva szatócs alakja. ... , , , Nem hordott a kibontakozás kapuja mindig fehér kö­penyt. Ceruzáját a füle mögé dugta, készen arra, hogy nyomban szorozzon és összeadjon, ahogyan a vevőt kiszol­gálta. Számológépe nem volt. De hát minek is lett volna? Az emberek otthon sütöttek vagy péktől vettek kenyeret. Tejet a tehenektőlfejtek, és nem boltban vásároltak. így a szatócshoz inkább csak cukorért, lisztért, sóért, egy-két fűszerért, petróleumért, cérnáért, cipő­fűzőért és pántlikáért jártak. 9 Az Ágasegyházához hat kilo­méterre lévő Sándor-telepca Joó- né Király Aranka ötven tanya la­kóit látja cl napi élelmiszerekkel. A havi bevétel 120-130 ezer fo­rint. (Tóth Sándor felvétele) Ilyen, családi alapon létrejött kis ve- gyesáru-kereskedéseket örököltek a fal­vak a felszabadulás előtti időből. Negy­ven év elteltével, a Kecskeméti Földmű­vesszövetkezet megalakulása óta már tényleg kevés embernek jelent valamit ez a múltidézés. Annál többet érint vi­szont a folytatás, hogy a jogutód Uni­ver Áfész — a megyeszékhelyen kívül 12 településre és a tanyavilágra kiterje­dő — áruellátásával mennyiben szol­gálja tagsága érdekeit. Feledhetetlen élmény volt számom­ra, amikor egy napon útra kelhettem a kerekegyházi mozgóbolttal. Hetven ki­lométeres útvonalon közlekedik. Tizenegy megállóhelyre visz 350-féle árut. Olyan kistelepülések lakóihoz is eljut a tej, a kenyér, a felvágott, a zsír, az üdítő, a többféle háztartási és koz­metikai vegyiáru, mint Kunpuszta, a Dózsa Téesz központja, a Balogh- tanya, az ágasegyházi útelágazás, a fü- löpszállási határ és így tovább. A négy keréken járó vándorüzletben a külterü­leti fogyasztók tavaly kétmillió-száze­zer forintért vásároltak különböző ter­mékeket. A Matkópusztán élő emberek sem úgy érzik, hogy isten háta mögötti tele­pülés a lakóhelyük, mivel az Univer Áfész kézzelfogható jelét adja: törődik alapellátásukkal. A tavalyi tagértekez­leten kérték a szövetkezettől, hozzon létre gázpalacklerakatot, hogy a hely­beliek életkörülményei ezzel is javulja­nak. Az óhajból valóság lett. Az idei értekezleten arról számolhattak be a tagságnak, hogy 96 palackkal, novem­bertől nyitva a cseretelep a 26-os számú vegyesbolt mellett. Az utóbbiban első látásra szembeöt­lő, hogy ezt az üzletet másképp őrzi majd a ma élő ember emlékezete, mint az egykori szatócsboltokat az idős pa­rasztembereké. Tágas, tiszta az eladó­tere. Világossá teszi a beáradó napfény. Ám fekvésénél is többet számit az az áruösszetétel, amit röviden így nevez­hetnénk: mindenből egy kevés, amire Matkópusztán szükség van. „Szódásszifont kérek!” Füstölt és lángolt kolbász, turistasza­lámi, császárszalonna, tepertő és sertés- csülök a húsárupult mögött. Mint az áfész ellátási körzetében mindenhol, a hűtőkapacitás megteremtésével itt is árusítanak tőkehúst. A Helvéciái Állami Gazdaság hetente kétszer 25—25 kilo­gramm tarját, combot és más sertésrészt szállít. A kenyerespolc délután sem üres. Tóth Zoltánná üzletvezető eladótársá­val az előbb érkezett Márka üdítőket készül elrakni. Az itt látható hétféle szörp, ötfajta kávé, konzervek, kézvé­dő krémek, füzetek, ceruzák, tűkészlet, zoknik, harisnyanadrágok, gyermek- tréningruhák és felmosórongyok hűen jelzik: amolyan kis pusztai áruház ez, a vegyesbolt termékeinek sokféleségé­vel. Januárban 429 ezer forint értékű fogyasztási cikket forgalmazott. 9 Megérkezett az egyik mozgóbolt a fülöpházi 3-as számú tanyai iskolához. Kácz Józsefné háziasszony (képünkön) már bevásárolt. — Szódásszifont kérek, Manyikéin! — fordult a vezetőhöz minap egy vevő. — Nincs, de tessék nyugodt lenni, hozok Kecskemétről — válaszolta a készséges kereskedő. Hozott, nem is egyet: kettőt, hogy ha még valakinek kell, annak is tudjon adni,. Tóthné az áfésztől havonta 800 fo­rint gékocsi-használati díjat kap, hogy' a szövetkezet ilyen hozzájárulással is segítse a helyi keresletnek még jobban megfelelő árubeszerzésben. Nem vélet­len tehát, hogy liszttől a petróleumig, otthonkától a cipőfűzőig, felkészülten várja vásárlóit a matkói üzlet. „ Valamiért mégis gondterheltek. Az Ámor vermutos- és a pezsgősüvegeket nem veszi vissza tőlük a Füszért_— bár az szállította nekik, megtöltve. így az­tán benne fekszik a pénzük az üres göngyölegekben, ami csökkenti a for­galmazási sebességet. A kedves fíamék és a szövetkezetpolitika Kedves Fiam! Hányszor elhangzik ez a közvetlen megszólítás a falusi keres­kedelemben dolgozó fiatal eladókhoz. Azoknak a szájából természetsen, akik mint földműves-szövetkezeti vagy áfészalapító tagok, sajátjuknak is te­kintik a boltot, ahol vásárolnak. Ezért Nyárlőrincen, Jakabszálláson, Orgo- ványon vagy másutt sosem választot­ták külön a szövetkezet- és az üzletpoli­tikát. A kettőt egységesen kezelik ma is, bár ez a nehezebb gazdasági helyzet­ben nem könnyű. Az árrés alacsony, a szállítási és az üzemeltetési költségek magasak. A tagság iránti felelősségér­zet így nagyobb súllyal esik latba, hogy az áfész az alapellátásból ne vonuljon vissza. Ennek és a hasznot hozó terme­lői és vendéglátó-ipari tevékenységnek köszönhető, hogy — Szarka Balázs­nak, az Univer Áfész elnökének szavai­val élve —- nem hagyják tönkremenni falusi boltjaikat. Valamennyi kistelepülésre eljut a tő­kehús, a felvágott, a mirelitkészítmé­nyek és a baromfihús, mivel van hol hűteniük ezeket az árukat. Helvécia két, korábban, különálló üzlete helyett ABC-áruházzal javították a külterüle­tiek ellátását. Faltól a tetőig felújítot­ták a kadafalvi üzletet. Kunbaracson és Fülöpszálláson ugyancsak jobbak az értékesítési körülmények. Tanyacsoport, faházbolttal Az idén új mozgóboltot vesznek, hogy az egyik elhasználódott kocsiju­kat kicserélhessék. Szentkirályra me­net, az út szélén találunk egy bővülő tanyacsoportot. Ennek a faházboltját az idén hűtővitrinnel is korszerűsítik. — Csak azzal érdemes foglalkozni, ami nyereséget hoz: ezt halljuk mosta­nában — kívánkozik ki a megjegyzés Szarka Balázs elnökből. — A kistele­pülések lakóinak ellátásával kapcsolat­ban nem értek egyet ezzel a — jóllehet közgazdaságilag megalapozott — véle­ménnyel, hiszen akkor mi már rég ki­vonulhattunk volna a tanyai-falusi ala­pellátásból. Mégsem tesszük. Bár azt nagyon szeretnénk, ha körülménye­inkre való tekintettel, a falvak népes­ségmegtartó erejének növelésében nem maradnánk egyedül, s ha gondjainkra a kormányzat is jobban figyelne. A valósághoz, persze az is hozzátarto­zik, hogy ahol olyan lelkes és életrevaló kereskedők dolgoznak, mint például Matkópusztán és a mozgóboltokban, a helyi kibontakozás előtt sincs szorosra zárva a kapu! Kohl Antal A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL JELENTI Bács-Kiskun gazdasága és társadalma 1987-ben

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom