Petőfi Népe, 1988. február (43. évfolyam, 26-50. szám)
1988-02-01 / 26. szám
2 • PETŐFI NÉPE • 1988. február 1. elnökválasztás FINNORSZÁGBAN Végeredmény: holnap HELSINKI Fülsértő vitáktól mentes, visszafogott választási kampány után, enyhe télies időben kezdődött meg vasárnap Finnországban az elnökválasztás. Az öt elnökjelölt három és fél órás. csütörtök esti televíziós vitája után már csak Mauno Koivisto, a hivatalban lévő köztársasági elnök és Paarn Vayrynen. a tavalyi parlamenti választás óta ellenzékben lévő Centrum Pán elnöke tartott választási beszédet szombaton A nyugodt légkör magyarázata az évi négyszázalékos ipari növekedés megalapozta kiegyensúlyozottságban rejlik, amely az északi ország belpolitikájára és külpolitikai szerepére egyaránt jellemző. A külpolitika fő kérdéseiben általában nincsenek társadalmi ütközőpontok. A televíziós vitában az. Európa-tanácsi tagság kérdése és a nyugat-európai integrációhoz való közeledés körül bontakozott ki élénkebb eszmecsere. Egyetértés volt az ellenfelek között abban, hogy a nemzetközt kapcsolatokban a leszerelés kérdése .mellett egyre nagyobb jelentőségűvé válik a környezetvédelem problémája. Az elnökválasztásVlső, nem hivatalos végeredményei holnap, a hajnali órákban várhatók. Szihanuk lemondott Norodom Szihanuk herceg egyszer s mindenkorra lemond a „Demokratikus .Kambodzsa elnöke” címről, vagyis az ellenzéki koalíció vezetéséről. Ezt a herceg Pekingben, a francia AFP hírügynökségnek adott exkluzív interjújában közölte. „Véglegesnek és visszavonhatatlannak tekintem január 30- ától érvényes lemondásomat” mondta Szihanuk. A volt kambodzsai államfő egyben azt is kijelentette, hogy nem folytatja Hun Sen kambodzsai kormányfővel kezdett tárgyalásait. A kambodzsai felek a múlt hónapban Párizs mellett ültek tárgyalóasztalhoz, és még a napokban is derűlátóan nyilatkoztak a tárgyalások kilátásairól. Szihanuk csütörtökön Pekingben fejtette ki, hogy 50 százalékos esélyt lát a sikerre. Hun Sen pedig Hanoiban közölte a vietnami külügyminiszterrel, hogy második találkozója Szihanukkal előrelépést hozott a kambodzsai kérdés politikai rendezésében. A herceg a lemondásról szóló döntést azzal indokolta, hogy a S^n Sann vezette ellenzéki frakció rendkívül ellenségesen viselkedik személye iránt. ÖT NAP NEVADÁBAN Folytatása következik LAS VEGAS ! Szombaton befejezte a nevadai nukleáris kísérleti telepen tett látogatását a Szovjetunióbórérkezett szakértői csoport. A küldöttség öt napot töltött Nevadában. Korábban amerikai szakértők jártak a szovjet nukleáris kísérletek színhelyén, Szemipalatyinszkban. A szovjet és amerikai delegáció vezetői szombaton Las Vegasban sajtóértekezletet tartottak. Elmondották, hogy a látogatások mindkét fél számára közelebb hozták a kísérleti robbantások tervezett közös ellenőrzésével kapcsolatos gyakorlati problémák megértését. A látogatások befejeztével kiadott közös nyilatkozat szerint a felek megállapodtak abban, hogy a két országban közösen figyelnek meg legalább egy-egy kísérleti robbantást. A sajtóértekezleten a résztvevők elmondták, hogy a kölcsönös látogatások az építő szellemű együttműködés légkörében zajlottak le. A Szovjetunió és az Egyesült Államok képviselői novemberben kezdtek tárgyalásokat a nukleáris kísérletek korlátozásáról és végleges beszüntetéséről. • Szovjet tudósok látogattak Ncvadába, s megtekintették a nukleáris kísérleteket ellenőrző központot. Magyar szabadalom Kaliforniá államnak Magyar szabadalmat is felhasználhatnak Kalifornia államban a földrengés sújtotta épületek statikai helyreállítására. A szabadalmazott eljárást l 'rbán István építészmérnök dolgozta ki és felajánlotta a magyar államnak, azzal, hogy azt küldjék meg esetleges hasznosításra olyan országoknak, ahol gyakoriak a töldrengések. Az Egyesült Államokban Kalifornia állam a leginkább érintett körzet: a Csendes-óceán partján húzódó törésvonal mentén rendszeresek a kisebb-nagyobh rengések. Urbán István szabadalmát ezért Kalifornia állam rendelkezésére bocsátották. A szabadalmi eljárást Házi Vencel, hazánk washingtoni nagykövete az állam fővárosában, Sacramentóban nyújtotta át George Deukmejían kormányzónak. A kormányzó köszönetét mondott a magyar ajánlatért és kijelentette: az állam szakemberei haladéktalanul megkezdik a tanulmányokat az eljárás hasznosítására. Nicaraguái indiánok v a megbékélés mellett Fernando Chamorro, a nicaraguai ellenforradalmárok egyik vezetője, élve a nicaraguai kormány amnesztiájával, pénteken visszatért Managuába. Chamorro hazaérkeztekor adott nyilatkozatában kifejtette, hogy folytatja a politikai harcot és kapcsolatot keres az ellenzéki pártok és szakszervezetek Nicaraguai Demokratikus Koordináció (CDN) nevű szervezetével. Chamorro a hatvanas években részt vett a Somoza- ellenes felkelésben és a diktátor elleni merényletkísérlet miatt 1978-ban bebörtönözték. A diktatúra megdöntése után 1981-ben, mivel nem értett egyet a sandinista vezetés politikájával, elhagyta az országot és az ellenforradalmi, úgynevezett Nicaraguai Demokratikus Erő (UDN) nevű szervezet élére állt. Egységeivel az ország déli határán nyitott frontot a kormány ellen. A nicaraguai ellenzék és a kormány tárgyalásaival kapcsolatos hír, hogy a nicaraguai indiánok egyik csoportja a megbékélési tárgyalások folytatása mellett döntött. A karib-tengeri partvidéken élő indiánok egyes csoportjai évek óta a nicaraguai ellenforradalmárok oldalán harcolnak. Az őslakos indiánok ragaszkodnak a föld és a természeti erőforrások feletti rendelkezés jogához, valamint az önálló szervezetek alakításának lehetőségéhez. Waldheim-ügy Gerold Christian, az osztrák köztársasági elnök szóvivője hamisítványnak minősítette a Der Spiegel című nyugatnémet napilap legújabb — hétfőn utcára kerülő — számában nyilvánosságra hozott okmányt, amely a lap szerint bizonyítja: Kurt Waldheimnek a német Wehrmacht hadnagyaként 1942- ben Jugoszláviában közé volt háborús bűnök elkövetéséhez. Az elnök szóvivője, akinek kijelentését a Welt am Sonntag című nyugatnémet újság, valamint a jugoszláv sajtó vasárnap ismertette, egy távirat valódiságát vonta kétségbe. Ebből — a Der Spiegel állítása szerint — kiviláglik: Waldheim a bosznia-hercégovinai Kozara- hegységben a németekkel szövetséges horvát fasisztáktól követelte mintegy négyezer jugoszláv fogoly elszállítását. Közülük később sokan haláltáborokban életüket vesztették. A vasárnapi jugoszláv újságok szintén szó szerint idézték a táviratot. Gerold Christian, az elnök szóvivője azt mondta, hogy Waldheimnek soha nem volt parancsnoki hatásköre, ezért nem intézkedhetett foglyok elszállításának ügyében sem. HÁROMSZOR TÖBBE KERÜL A KŐSZÉN — DUPLA ÁR A VILLAMOS ÁRAMÉRT Lengyel áremelések Nagyszabású központi áremeléseket jelentettek be február elsejével Lengyelországban. A hatósági és a szabadáras termékek együttes drágulása átlag 36 százalék lesz, vagyis az idén a fogyasztói árszínvonal a tavalyról áthúzódó áremelésekkel együtt 42—44 százalékkal nő. Valamennyi foglalkoztatott bérét egységesen 600 zlotyval emelik, ami a létfenntartási költségek növekedésének több mint a felét ellensúlyozza. Az infláció ütemével megegyező bérnövelésre lesz lehetőségük azoknak a vállalatoknak, amelyek az idén megismétlik tavalyi gazdasági eredményüket, akik pedig javítanak, azok ennél is többet emelhetnek. A juttatások emelésével megőrzik a nyugdíjak és a szociális juttatások reálértékét is. A lakossági fogyasztási cikkek és szolgáltatások mellett emelkednek a termelői árak és átlag 48 százalékkal a mezőgazdasági felvásárlási árak is. Ez utóbbiakkal a mezőgazdaságban használatos iparcikkek — gépek és vegyi anyagok — drágulását ellensúlyozzák, valamint javítanak a mezőgazdaságban dolgozók romló jövedelmi helyzetén a népgazdaság más ágazataiban foglalkoztatottakhoz képest. Februártól az élelmiszerek átlag 40, a postai és távközlési dijak 45, az autóbusz- és vonatjegyek 50, a lakbérek szintén 50, a rádió és televízió előfizetési díja 75, a magas alkoholtartalmú italok 46, a cigaretta 40 százalékkal drágulnak. Egy üveg vodka (fél liter) ezentúl 1500 zlotyba fog kerülni. A szuperbenzin ára 60 százalékkal emelkedik, a korábbi 75 zloty helyett 120 zlotyba fog kerülni, míg a gázolaj ára a kétszeresére ugrik és 100 zloty lesz literenként. Ezzel egyidejűleg a jegyrendszer megtartásával — bevezetik az üzemanyag szabad forgalmazását, a jegyre kaphatónál drágábban. Áprilistól a szén ára megháromszorozódik; 1 mázsa kőszén ára az eddigi 500 zloty helyett 1500 zloty lesz. A duplájára emelkedik az elektromos áram tarifája, a meleg víz és a központi fűtés térítése. Mivel a fogyasztói árak és szolgáltatások több mint a fele már most szabadáras, ezek esetében a központi irányítás az árak emelkedésének csak az ajánlott felső határát szabta meg. Ez az élelmiszereknél 25, a fogyasztási iparcikkeknél 30, a szolgáltatásoknál 40 százalék. A Lengyelországban most bejelentett áremelés a legnagyobb 1982 óta, amikor egy év alatt átlag 100 százalékkal emelkedett a fogyasztói árszínvonal. A novemberi népszavazás után, ahol a szavazók egyharmada a radikális, gyors reformok ellen voksolt, a reformelképzelések mérsékeltebb ütemű megvalósítását határozták el, ami elsősorban az egy évre tervezett áremelések három évre való elosztását jelentette. Ennek következménye, hogy most a korábban tervezett átlag 40 százalék helyett csak 27 százalékkal emelkedik a fogyasztói árszínvonal, ezen belül 100 százalék helyett csak 40 százalékkal drágulnak az élelmiszerek. Ebbe az irányba nyomta az ország vezetését a közvélemény, de tették ezt mindenekelőtt a szakszervezetek, amelyek a kormány által ajánlottnál nagyobb béremeléseket kényszerítettek ki. Mindez azt jelenti, hogy — a lengyel gazdasági szakértők többségének törekvésével szemben — 1988-ban előreláthatólag nem javul az ország belső gazdasági egyensúlya, nem csökken a fizetőképes kereslet és az árufedezet közötti különbség; a reform céljaival ellentétben nem csökken, hanem jelentősen nő az árkiegészítésekre fordított állami kiadás és fennmarad a jelentős költségvetési deficit. Mindez azt jelenti, hogy Lengyelország 1988-ban, a gazdasági reform 2. szakaszának első évében jóval kedvezőtlenebb körülmények között startol, mint azt korábban tervezték. Pillantás a hétre Válogatás a jövő hét külpolitikai eseményeiből. Február első hete nem hoz változást a világpolitikai aktivitásban: marad a januári „nyüzsgés”. A hír- ügynökségek előrejelzései alapján nyugodtan állíthatjuk, hogy minden napra jut majd kiemelkedő jelentőségű nemzetközi esemény. Hétfő: A Dél-afrikai Köztársaság ellen hozandó szankciókról tárgyalnak Lusakában a Brit Nemzetközösséghez tartozó államok külügyminiszterei. London sokáig védelmezte Pretoriát az egyre hevesebb támadásokkal szemben, kérdés azonban, hogy a zambiai fővárosban ellen tud-e állni a frontországok követeléseinek. Kedd: Alig értek véget a brit francia tárgyalások, máris újabb csúcstalálkozóra kerül sor Nagy- Britanniában. Ezúttal Helmut Kohl nyugatnémet kancellár látogat Albionba, s ezzel beteljesedik az elmúlt napok hármas „körmérkőzése”, a brit francia—NSZK megbeszélés-sorozat. Szerda: A Portugáliában lévő amerikai támaszpontokról tárgyal Lisszabonban Frank Carlucci amerikai hadügyminisztert. A szomszédos Spanyolországból kivonandó 72 F 16-os vadászbombázó sorsa miatt óriási érdeklődés előzi meg i megbeszéléseket. A portugál tisztikar ugyanis szeretné, ha a gépeket ide irányítanák át, ezzel is növelve az ország szerepét a NATO-ban. Csütörtök: Végéhez ér Hoszni Mubarak egyiptomi ejnök nagy utazása. Az Egyesült Államok és több nyugat-európai ország után Mubarak Rómában is a közel-keleti helyzetről tárgyal, s magánkihallgatáson fogadja őt II. János Pál pápa is. Péntek: Teheránban folytatódnak a hétfőn kezdődött ünnepségek, melyekkel az iszlám forradalom győzelmének kilencedik évfordulóját köszöntik. A rendezvény- sorozat tíz napon keresztül tart. Szombat: Uruguayban tartja újabb csúcstalálkozóját a három legjelentősebb dél-amerikai ország. Uruguay, Argentína és Brazília állam fői elsősorban a térség gazdasági helyzetével, a külföldi adósságok problémakörével foglalkoznak majd. Vasárnap: A dél-afrikai fekete többség harcával való nemzetközi szolidaritási napon világszerte megemlékeznek az elnyomó apartheid rendszer áldozatairól. NAPI KOMMENTÁR Öt az egyhez A világsajtó egyik központi témája immár hetek óla a közel-keleti helyzet. Vasárnap járt le a: ENSZ dél-lihanoni erőinek hathónapos mandátuma, s ma kezdődik az újabb féléves megbízatás, jelezve, hogy köze! sincs még béke ezen a tájon. A sok nemzetiségű erők hét katonája halt meg az elmúlt időszakban — távol hazájuktól — egy olyan konfliktus miatt, amelyhez tulajdonképpen nem sok közük volt. Az áldozatok száma persze jóval több, mint hét. A megszállt területeken folytatódó tiltakozási kampány során már több tucat palesztin fiatalt sebeztek halálra a brutálisan fellépő katonák, s ha a közel-keleti válság egész történetét nézzük, több tízezer a halottak, milliók a közvetlenül érintettek száma. A mai világ egyik legsúlyosabb válsággóca körül azonban — éppen a palesztin tüntetéssorozat miatt is — megváltozóit a légkör. Az utóbbi hetekben aktivizálódott a korábbi kudarcok miatt kedvét vesztett diplomácia, s egyszerre több csatornán is beindult a kiútkeresés. Hoszni Mubarak egyiptomi elnök egyenesen Washingtonba látogatott, tudván, milyen komoly adukat tart kezében az Egyesült Államok a közel-keleti játszmában. Az arab világba mindjobban visszafogadott politikus ötpontos rendezési terve végső soron kompromisz- szumot tartalmaz: kétoldalú tárgyalásokat ajánl Izraelnek, cserébe az erőszak visszafogásáért és a nemzetközi békekonferencia alapgondolatának elfogadásáért. Mubarak még azt is hozzátette, hogy a palesztin népet a PFSZ-nek kellene képviselnie ezen a fórumon. Az Egyesült Államok, amelynek komoly érdekei fűződnek a térséghez, egyelőre még nem lépett túl az izraeli pozíciók szinte feltétel nélküli támogatásán, jóllehet az ENSZ-ben nem vétózott meg néhány Izraelt elítélő határozattervezetet. Tel-Aviv szerint csakis a kétoldalú tárgyalások vezethetnek eredményre. Emögölt az a megfontolás húzódik meg, hogy az arab országok külön-külön könnyebben sarokba szoríthatók, rögtön az elején el kellene ismerniük Izrael szuverenitását, s kiszorulna a rendezési folyamatból a Szovjetunió is. Arról sem lehel szó, hogy a PFSZ tagjai képviselhessék magukat a palesztin nép sorsáról is folytatandó megbeszéléseken. Mubarak egyelőre csak annyit ért el, hogy ötpontos javaslatát ,figyelemre méltónak" minősítették a Fehér Házban. Az első menetben azonban csak egyetlen ponthoz kapta meg a támogatást: az erőszak visszaszorításáról szólóhoz. Egyesek még azt hiszik, hogy a konfliktust rendezni lehet alapproblémáinak megoldása nélkül is. Erre azonban a legutóbbi események fényében kevés a remény. Nincs rá több esély, mint öt az egyhez. Horváth Gábor Az ifjúsági törvény — KISZ-szemmel A Minisztertanács és a KISZ KB vezetőinek közelmúltban lezajlott találkozóján megállapodás született arról, hogy a kormány még az idén ifjúságpolitikai feladattervet dolgoz ki és előkészíti az ifjúsági törvény korszerűsítését. A döntés hátteréről Nagy Imre, a KISZ Központi Bizottságának titkára tájékoztatta az MTI munkatársát. 5— Az ifjúsági törvény 1971-ben született meg, annak hangsúlyozásaként, hogy az ifjúság nevelése, az ifjúsággal való foglalkozás össztársadalmi, azaz állami feladat. Minthogy azonban elsősorban szándékok fogalmazódtak meg benne, megalkotói nem pontosították az állam, a különböző állami szervek feladatúit, s nem tartalmaz a végrehajtásra vonatkozó garanciákat, ellenőrzési, számonkérési mechanizmusokat, a törvény nagyobbrészt deklaráció maradt. Elsősorban ez az oka annak, hogy a KISZ szorgalmazza e törvény módosítását,— mondotta a KISZ KB titkára. —Az ifjúsági szövetség és az ifjúsággal foglalkozó intézmények, szervezetek folyamatosan munkálkodtak az ifjúsági törvény korszerűsítésének előkészítésén. Ez a munka két időszakiján kapott új lendületet. A párt 1984-es ifjúságpolitikai állásfoglalásának kidolgozásakor, valamint tavaly, a párt gazdasági-társadalmi kibontakozási és a kormány stabilizációs munkaprogramjának előkészítése idején erősödött fel a fiatalok körében is a változtatás igénye. — Az ifjúsági szövetség álláspontja az —, fejtette ki Nagy Imre —, hogy nem új ifjúsági törvényt kell alkotni, mert a fiatalok jelenlegi helyzetének jobbítása nagyrész állami feladat, a gondok orvoslása pusztán jogi eszközökkel nem lehetséges. Az ismert problémák — a bérezési rendszer korszerűtlensége, a foglalkoztatásban jelentkező hátrányok, a lakáshelyzet folyamatos romlása, a gyermekvállalás és -nevelés terheinek növekedése — perspektívavesztést jelenthetnek az ifjúság számára. Ennek következménye: az elkeseredettség, a kiábrándultság pedig máris tapasztalható az ifjúság körében. A fiatalság az a társadalmi réteg, amelynek nincsenek még tartalékai, emellett az ifjúság társadalmi szerepe, érdekérvényesítési pozíciói gyengültek. Ezért nem elegendő a jogi szabályozás. Ezért van szükség a kormány iQúság- politikai feladattervére, amely a stabilizációs időszak állami feladatait rögzíti — húzta alá a KISZ KB titkára, majd így folytatta: — Az ifjúság helyzetének javításához szükség van alapvető társadalmi szemléletváltásra, új prioritások meghatározására és érvényesítésére is. Ezt szolgálhatja a feladatterv; elkészítése pedig támpontokat adhat az ifjúsági törvény korszerűsítéséhez, az egyes jogszabályok megváltoztatásához. A KISZ korábbi törekvése az volt, hogy a törvény korszerűsítése révén az Országgyűlés is foglalkozzék az ifjúság helyzetével. Előrelépést jelent e szándék megvalósításában, hogy az Országgyűlés nemrégiben megalakult ifjúsági és sportbizottsága első ülésén állást foglalt: a parlament tavaszi ülésszakán javaslatot tesz arra, hogy a kormány készítsen ifjúságpolitikai feladattervet és azt terjessze a testület elé. Ez viszont lehetőséget ad arra, hogy a törvényhozó testület ne csak az ifjúsági törvény módosítása ürügyén tárgyaljon a fiatalok helyzetéről. — Nincs kizárva annak a lehetősége mondotta befejezésül a KISZ KB titkára —, hogy az ifjúsági törvény felülvizsgálatának eredménye — ez a következő év feladata — új törvény megalkotását teszi szükségessé. Annak azonban, hogy olyan új törvény szülessék, amely tartalmában-minőségében nem jelent újat, nincs értelme. Az ifjúsági szövetség véleménye szerint ennek a törvénynek nem az ifjúsággal kell foglalkoznia, hanem az állam ifjúsági tevékenységével. A fiatalokkal szemben vállalt kötelezettségeit kell jogszabályi keretbe foglalnia, garanciákat nyújtva arra is, hogy az ifjúság élhessen a jogaival. Hét régi áruszállítás Az ország sok vállalatánál nem pihentek a hét végén, igyekeztek folyamatosan útnak indítani termékeiket, gyorsan és pontosan kielégíteni az export- és a belföldi igényeket. Több mint kétezer tehervagont raktak meg Borsod megye ipari üzemei szombaton és vasárnap. Szombaton valamivel több, mint 1400 vagon hagyta el Borsod területét. Az Ózdi Kohászati Üzemek és a Lenin Kohászati Művek mintegy 5000 —5000 tonnányi árut raktak vagonba, és küldtek a megrendelőkhöz. Vasárnap Ózdon és Diósgyőrben a szombatihoz hasonló mennyiségű félkész és készárut rakodtak, de jelentős tételben indítottak útnak különböző termékeket a Tiszai Vegyi Kombinátból és a Borsodi Vegyi Kombinátból is. Ez utóbbiból négyven vagon termék megy Japánba, Olaszországba és az NDK-ba. Tekintélyes mennyiségű áruvaDeli vagon hagyta el a Béréntei Szénosztályozó, a Tállyai Kőbánya és a Borsodi Ércelőkészítő Mű területét is. A MÁV szegedi igazgatóságának öt alföldi megyét érintő területén szombaton és vasárnap 1700 vagon árut raktak ki és 550 vagont raktak meg áruval. Hat irányvonattal érkezett zúzottkő Békés és a Csongrád megyei útépítő vállalatok részére. Két irányvonat kohósalakot szállított az Alföldre. Áz Orosházi Üveggyár részére homok érkezett, onnan pedig vasárnap 47 vagonnyi palackot és befőttes üveget szállítottak el a konzervgyáraknak és a szőlőtérmelő gazdaságoknak. A Martfűi Növény olaj gyár dolgozói 30 vagon napraforgót raktak ki vasárnap, majd ugyanezeket a vagonokat a takarmányozásra kiválóan alkalmas préselt mapraforgódarával megrakva újra útnak indították az állattenyésztő mezőgazdasági nagyüzemek felé. (MTI) • A magyar származású Sir George Soltit, azaz Solti Györgyöt tüntették ki New Yorkban „Az év muzsikusa” címmel. A tudomány és a közművelődés műhelye (Folytatás az I. oldalról) 1848—49-es forradalom és szabadság- harc Bács-Kiskun megyei történetéhez adalékul szolgáló, helyi és más levéltárakban gyűjtött anyag, amely még ebben az évben eljut az olvasóhoz. E munkában Iványosi-Szabó Tibor, Keményné Pintér Ilona, Tóth Agnes, Péterné Fehér Mária, Bánki-Horváth Mihályné, Ö. Kovács József és Kemény János vett részt. A Bács-Kiskun Megyei Levéltár munkatársai arra törekednek, hogy feltárják a fehér foltokat, és hiányzó, ám nélkülözhetetlen kiadványokkal jelentkezzenek. A dokumentumgyűjtemények a magyar történelem három jeles időszakához kötődnek, de a köztük eltelt évtizedeket sem érdektelen bemutatni. így a jövőben újabb könyvek készülnek, mégpedig a feudális korról, a tőkés és a szocialista rendszerről. Ez ugyancsak több évre kiterjedő, elmélyült tevékenységet követel. Ha befejeződik majd a Bács-Kiskun megye múltjából című sorozat, szinte magától adódik az újabb feladat, egy megyei monográfia elkészítése. Erre annál is inkább szükség van, mert utoljára a századforduló előtt látott napvilágot ilyen mű. A megyei levéltárhoz tartozik a kiskunfélegyházi és a kiskunhalasi fióklevéltár is. Iványosi-Szabó Tibor igazgatótól megtudtuk, a jövőben nem létesül újabb, a megye más településére kihelyezett levéltár. Az szintén fontos kérdés, hogy a megváltozott gazdasági viszonyok érintették-e közvetlenül — például anyagi, pénzügyi vonatkozásban a levéltár munkáját. Különösebb módosítás nem történt, tehát lényegében zavartalanul folytathatják tevékenységüket.
