Petőfi Népe, 1988. február (43. évfolyam, 26-50. szám)

1988-02-01 / 26. szám

2 • PETŐFI NÉPE • 1988. február 1. elnökválasztás FINNORSZÁGBAN Végeredmény: holnap HELSINKI Fülsértő vitáktól mentes, visszafogott választási kampány után, enyhe télies időben kezdődött meg vasárnap Finnor­szágban az elnökválasztás. Az öt elnök­jelölt három és fél órás. csütörtök esti televíziós vitája után már csak Mauno Koivisto, a hivatalban lévő köztársasági elnök és Paarn Vayrynen. a tavalyi par­lamenti választás óta ellenzékben lévő Centrum Pán elnöke tartott választási beszédet szombaton A nyugodt légkör magyarázata az évi négyszázalékos ipari növekedés megala­pozta kiegyensúlyozottságban rejlik, amely az északi ország belpolitikájára és külpolitikai szerepére egyaránt jellemző. A külpolitika fő kérdéseiben általában nincsenek társadalmi ütközőpontok. A televíziós vitában az. Európa-tanácsi tagság kérdése és a nyugat-európai in­tegrációhoz való közeledés körül bonta­kozott ki élénkebb eszmecsere. Egyetértés volt az ellenfelek között abban, hogy a nemzetközt kapcsolatok­ban a leszerelés kérdése .mellett egyre nagyobb jelentőségűvé válik a környe­zetvédelem problémája. Az elnökválasztásVlső, nem hivatalos végeredményei holnap, a hajnali órák­ban várhatók. Szihanuk lemondott Norodom Szihanuk herceg egyszer s min­denkorra lemond a „Demokratikus .Kambo­dzsa elnöke” címről, vagyis az ellenzéki koa­líció vezetéséről. Ezt a herceg Pekingben, a francia AFP hírügynökségnek adott exklu­zív interjújában közölte. „Véglegesnek és visszavonhatatlannak tekintem január 30- ától érvényes lemondásomat” mondta Szihanuk. A volt kambodzsai államfő egyben azt is kijelentette, hogy nem folytatja Hun Sen kambodzsai kormányfővel kezdett tárgyalá­sait. A kambodzsai felek a múlt hónapban Párizs mellett ültek tárgyalóasztalhoz, és még a napokban is derűlátóan nyilatkoztak a tárgyalások kilátásairól. Szihanuk csütör­tökön Pekingben fejtette ki, hogy 50 százalé­kos esélyt lát a sikerre. Hun Sen pedig Hano­iban közölte a vietnami külügyminiszterrel, hogy második találkozója Szihanukkal elő­relépést hozott a kambodzsai kérdés politi­kai rendezésében. A herceg a lemondásról szóló döntést az­zal indokolta, hogy a S^n Sann vezette ellen­zéki frakció rendkívül ellenségesen viselke­dik személye iránt. ÖT NAP NEVADÁBAN Folytatása következik LAS VEGAS ! Szombaton befejezte a nevadai nukleáris kísérleti telepen tett látogatását a Szovjetunióbórérkezett szakértői csoport. A küldöttség öt napot töltött Nevadában. Korábban amerikai szakértők jártak a szovjet nukleáris kísérletek színhelyén, Szemipalatyinszkban. A szovjet és amerikai delegáció vezetői szombaton Las Vegasban sajtóértekezletet tartottak. Elmondották, hogy a látogatások mindkét fél számára közelebb hozták a kísérleti robbantások tervezett közös ellenőrzésével kapcsolatos gya­korlati problémák megértését. A látogatások befejeztével kiadott közös nyilatkozat sze­rint a felek megállapodtak abban, hogy a két országban közösen figyelnek meg legalább egy-egy kísérleti robbantást. A sajtóértekezleten a résztvevők elmondták, hogy a köl­csönös látogatások az építő szellemű együttműködés légkö­rében zajlottak le. A Szovjetunió és az Egyesült Államok képviselői novem­berben kezdtek tárgyalásokat a nukleáris kísérletek korláto­zásáról és végleges beszüntetéséről. • Szovjet tudósok látogattak Ncvadába, s megtekintették a nukleáris kísérleteket ellenőrző központot. Magyar szabadalom Kaliforniá államnak Magyar szabadalmat is felhasználhatnak Kalifornia államban a földrengés sújtotta épületek statikai helyreállítására. A szabadalmazott eljárást l 'rbán István építészmérnök dolgozta ki és felajánlotta a magyar államnak, azzal, hogy azt küldjék meg esetleges hasznosításra olyan országoknak, ahol gyakoriak a töldrengések. Az Egyesült Államokban Kalifornia állam a leginkább érintett körzet: a Csendes-óceán partján húzódó törésvonal mentén rendszeresek a kisebb-nagyobh rengések. Urbán István szaba­dalmát ezért Kalifornia állam rendelkezésére bocsátották. A szabadalmi eljárást Házi Vencel, hazánk washingtoni nagykövete az állam fővárosában, Sacramentóban nyújtotta át George Deukmejían kormányzónak. A kormányzó köszönetét mondott a magyar ajánlatért és kijelentette: az állam szakemberei haladéktalanul megkezdik a tanulmányokat az eljárás hasznosítására. Nicaraguái indiánok v a megbékélés mellett Fernando Chamorro, a nicaraguai ellenforradalmárok egyik vezetője, élve a nicaraguai kormány amnesztiájával, pénteken visszatért Managuába. Chamorro hazaérkeztekor adott nyilatkozatában kifejtette, hogy folytatja a politikai har­cot és kapcsolatot keres az ellenzéki pártok és szakszervezetek Nicaraguai Demokratikus Koordináció (CDN) nevű szervezetével. Chamorro a hatvanas években részt vett a Somoza- ellenes felkelésben és a diktátor elleni merényletkísérlet miatt 1978-ban bebörtönözték. A dik­tatúra megdöntése után 1981-ben, mivel nem értett egyet a sandinista vezetés politikájával, elhagyta az országot és az ellenforradalmi, úgynevezett Nicaraguai Demokratikus Erő (UDN) nevű szervezet élére állt. Egységeivel az ország déli határán nyitott frontot a kormány ellen. A nicaraguai ellenzék és a kormány tárgyalásaival kapcsolatos hír, hogy a nicaraguai indiánok egyik csoportja a megbékélési tárgyalások folytatása mellett döntött. A karib-tenge­ri partvidéken élő indiánok egyes csoportjai évek óta a nicaraguai ellenforradalmárok oldalán harcolnak. Az őslakos indiánok ragaszkodnak a föld és a természeti erőforrások feletti rendelkezés jogához, valamint az önálló szervezetek alakításának lehetőségéhez. Waldheim-ügy Gerold Christian, az osztrák köztársasági elnök szóvivője hami­sítványnak minősítette a Der Spie­gel című nyugatnémet napilap leg­újabb — hétfőn utcára kerülő — számában nyilvánosságra hozott okmányt, amely a lap szerint bizo­nyítja: Kurt Waldheimnek a német Wehrmacht hadnagyaként 1942- ben Jugoszláviában közé volt hábo­rús bűnök elkövetéséhez. Az elnök szóvivője, akinek kije­lentését a Welt am Sonntag című nyugatnémet újság, valamint a ju­goszláv sajtó vasárnap ismertette, egy távirat valódiságát vonta két­ségbe. Ebből — a Der Spiegel állí­tása szerint — kiviláglik: Waldheim a bosznia-hercégovinai Kozara- hegységben a németekkel szövetsé­ges horvát fasisztáktól követelte mintegy négyezer jugoszláv fogoly elszállítását. Közülük később so­kan haláltáborokban életüket vesz­tették. A vasárnapi jugoszláv újsá­gok szintén szó szerint idézték a táviratot. Gerold Christian, az elnök szóvi­vője azt mondta, hogy Waldheim­nek soha nem volt parancsnoki ha­tásköre, ezért nem intézkedhetett foglyok elszállításának ügyében sem. HÁROMSZOR TÖBBE KERÜL A KŐSZÉN — DUPLA ÁR A VILLAMOS ÁRAMÉRT Lengyel áremelések Nagyszabású központi áremeléseket jelentettek be február elsejével Lengyelor­szágban. A hatósági és a szabadáras termékek együttes drágulása átlag 36 százalék lesz, vagyis az idén a fogyasztói árszínvonal a tavalyról áthúzódó áremelésekkel együtt 42—44 százalékkal nő. Valamennyi foglalkoztatott bérét egységesen 600 zlotyval emelik, ami a létfenn­tartási költségek növekedésének több mint a felét ellensúlyozza. Az infláció üte­mével megegyező bérnövelésre lesz lehetőségük azoknak a vállalatoknak, amelyek az idén megismétlik tavalyi gazdasági eredményüket, akik pedig javítanak, azok ennél is többet emelhetnek. A juttatások emelésével megőrzik a nyugdíjak és a szociális juttatások reálértékét is. A lakossági fogyasztási cikkek és szolgáltatások mellett emelkednek a termelői árak és átlag 48 százalékkal a mezőgazdasági felvásárlási árak is. Ez utóbbiakkal a mezőgazdaságban használatos iparcikkek — gépek és vegyi anyagok — drágulá­sát ellensúlyozzák, valamint javítanak a mezőgazdaságban dolgozók romló jöve­delmi helyzetén a népgazdaság más ágazataiban foglalkoztatottakhoz képest. Februártól az élelmiszerek átlag 40, a postai és távközlési dijak 45, az autóbusz- és vonatjegyek 50, a lakbérek szintén 50, a rádió és televízió előfizetési díja 75, a magas alkoholtartalmú italok 46, a cigaretta 40 százalékkal drágulnak. Egy üveg vodka (fél liter) ezentúl 1500 zlotyba fog kerülni. A szuperbenzin ára 60 százalék­kal emelkedik, a korábbi 75 zloty helyett 120 zlotyba fog kerülni, míg a gázolaj ára a kétszeresére ugrik és 100 zloty lesz literenként. Ezzel egyidejűleg a jegyrendszer megtartásával — bevezetik az üzemanyag szabad forgalmazását, a jegyre kaphatónál drágábban. Áprilistól a szén ára megháromszorozódik; 1 mázsa kőszén ára az eddigi 500 zloty helyett 1500 zloty lesz. A duplájára emelkedik az elektromos áram tarifája, a meleg víz és a központi fűtés térítése. Mivel a fogyasztói árak és szolgáltatások több mint a fele már most szabadáras, ezek esetében a központi irányítás az árak emelkedésének csak az ajánlott felső határát szabta meg. Ez az élelmiszereknél 25, a fogyasztási iparcikkeknél 30, a szolgáltatásoknál 40 százalék. A Lengyelországban most bejelentett áremelés a legnagyobb 1982 óta, amikor egy év alatt átlag 100 százalékkal emelkedett a fogyasztói árszínvonal. A novemberi népszavazás után, ahol a szavazók egyharmada a radikális, gyors reformok ellen voksolt, a reformelképzelések mérsékeltebb ütemű megvalósítását határozták el, ami elsősorban az egy évre tervezett áremelések három évre való elosztását jelentette. Ennek következménye, hogy most a korábban tervezett átlag 40 százalék helyett csak 27 százalékkal emelkedik a fogyasztói árszínvonal, ezen belül 100 százalék helyett csak 40 százalékkal drágulnak az élelmiszerek. Ebbe az irányba nyomta az ország vezetését a közvélemény, de tették ezt mindenekelőtt a szakszervezetek, amelyek a kormány által ajánlottnál nagyobb béremeléseket kényszerítettek ki. Mindez azt jelenti, hogy — a lengyel gazdasági szakértők többségének törekvé­sével szemben — 1988-ban előreláthatólag nem javul az ország belső gazdasági egyensúlya, nem csökken a fizetőképes kereslet és az árufedezet közötti különbség; a reform céljaival ellentétben nem csökken, hanem jelentősen nő az árkiegészíté­sekre fordított állami kiadás és fennmarad a jelentős költségvetési deficit. Mindez azt jelenti, hogy Lengyelország 1988-ban, a gazdasági reform 2. szakaszának első évében jóval kedvezőtlenebb körülmények között startol, mint azt korábban tervezték. Pillantás a hétre Válogatás a jövő hét külpolitikai eseményeiből. Február első hete nem hoz válto­zást a világpolitikai aktivitásban: marad a januári „nyüzsgés”. A hír- ügynökségek előrejelzései alapján nyugodtan állíthatjuk, hogy min­den napra jut majd kiemelkedő je­lentőségű nemzetközi esemény. Hétfő: A Dél-afrikai Köztársa­ság ellen hozandó szankciókról tár­gyalnak Lusakában a Brit Nemzet­közösséghez tartozó államok kül­ügyminiszterei. London sokáig vé­delmezte Pretoriát az egyre heve­sebb támadásokkal szemben, kér­dés azonban, hogy a zambiai fővá­rosban ellen tud-e állni a frontor­szágok követeléseinek. Kedd: Alig értek véget a brit francia tárgyalások, máris újabb csúcstalálkozóra kerül sor Nagy- Britanniában. Ezúttal Helmut Kohl nyugatnémet kancellár láto­gat Albionba, s ezzel beteljesedik az elmúlt napok hármas „körmérkő­zése”, a brit francia—NSZK megbeszélés-sorozat. Szerda: A Portugáliában lévő amerikai támaszpontokról tárgyal Lisszabonban Frank Carlucci ame­rikai hadügyminisztert. A szomszé­dos Spanyolországból kivonandó 72 F 16-os vadászbombázó sorsa miatt óriási érdeklődés előzi meg i megbeszéléseket. A portugál tiszti­kar ugyanis szeretné, ha a gépeket ide irányítanák át, ezzel is növelve az ország szerepét a NATO-ban. Csütörtök: Végéhez ér Hoszni Mubarak egyiptomi ejnök nagy utazása. Az Egyesült Államok és több nyugat-európai ország után Mubarak Rómában is a közel-kele­ti helyzetről tárgyal, s magánkihall­gatáson fogadja őt II. János Pál pápa is. Péntek: Teheránban folytatód­nak a hétfőn kezdődött ünnepsé­gek, melyekkel az iszlám forrada­lom győzelmének kilencedik évfor­dulóját köszöntik. A rendezvény- sorozat tíz napon keresztül tart. Szombat: Uruguayban tartja újabb csúcstalálkozóját a három legjelentősebb dél-amerikai ország. Uruguay, Argentína és Brazília ál­lam fői elsősorban a térség gazdasá­gi helyzetével, a külföldi adósságok problémakörével foglalkoznak majd. Vasárnap: A dél-afrikai fekete többség harcával való nemzetközi szolidaritási napon világszerte meg­emlékeznek az elnyomó apartheid rendszer áldozatairól. NAPI KOMMENTÁR Öt az egyhez A világsajtó egyik központi témája immár hetek óla a közel-keleti helyzet. Vasárnap járt le a: ENSZ dél-lihanoni erőinek hathónapos mandátuma, s ma kezdődik az újabb féléves megbízatás, jelezve, hogy köze! sincs még bé­ke ezen a tájon. A sok nemzetiségű erők hét katonája halt meg az elmúlt időszakban — távol hazájuktól — egy olyan konfliktus mi­att, amelyhez tulajdonképpen nem sok közük volt. Az áldozatok száma persze jóval több, mint hét. A megszállt területeken folytatódó tilta­kozási kampány során már több tucat palesz­tin fiatalt sebeztek halálra a brutálisan fellépő katonák, s ha a közel-keleti válság egész tör­ténetét nézzük, több tízezer a halottak, milli­ók a közvetlenül érintettek száma. A mai világ egyik legsúlyosabb válsággóca körül azonban — éppen a palesztin tüntetéssorozat miatt is — megváltozóit a légkör. Az utóbbi hetekben aktivizálódott a korábbi kudarcok miatt ked­vét vesztett diplomácia, s egyszerre több csa­tornán is beindult a kiútkeresés. Hoszni Mubarak egyiptomi elnök egyene­sen Washingtonba látogatott, tudván, milyen komoly adukat tart kezében az Egyesült Álla­mok a közel-keleti játszmában. Az arab világ­ba mindjobban visszafogadott politikus ötpon­tos rendezési terve végső soron kompromisz- szumot tartalmaz: kétoldalú tárgyalásokat ajánl Izraelnek, cserébe az erőszak visszafo­gásáért és a nemzetközi békekonferencia alapgondolatának elfogadásáért. Mubarak még azt is hozzátette, hogy a palesztin népet a PFSZ-nek kellene képviselnie ezen a fóru­mon. Az Egyesült Államok, amelynek komoly érdekei fűződnek a térséghez, egyelőre még nem lépett túl az izraeli pozíciók szinte feltétel nélküli támogatásán, jóllehet az ENSZ-ben nem vétózott meg néhány Izraelt elítélő hatá­rozattervezetet. Tel-Aviv szerint csakis a két­oldalú tárgyalások vezethetnek eredményre. Emögölt az a megfontolás húzódik meg, hogy az arab országok külön-külön könnyebben sarokba szoríthatók, rögtön az elején el kelle­ne ismerniük Izrael szuverenitását, s kiszorul­na a rendezési folyamatból a Szovjetunió is. Arról sem lehel szó, hogy a PFSZ tagjai kép­viselhessék magukat a palesztin nép sorsáról is folytatandó megbeszéléseken. Mubarak egyelőre csak annyit ért el, hogy ötpontos javaslatát ,figyelemre méltónak" minősítették a Fehér Házban. Az első menet­ben azonban csak egyetlen ponthoz kapta meg a támogatást: az erőszak visszaszorításáról szólóhoz. Egyesek még azt hiszik, hogy a konfliktust rendezni lehet alapproblémáinak megoldása nélkül is. Erre azonban a legutóbbi események fényében kevés a remény. Nincs rá több esély, mint öt az egyhez. Horváth Gábor Az ifjúsági törvény — KISZ-szemmel A Minisztertanács és a KISZ KB vezetőinek közelmúltban lezajlott ta­lálkozóján megállapodás született ar­ról, hogy a kormány még az idén ifjú­ságpolitikai feladattervet dolgoz ki és előkészíti az ifjúsági törvény korszerű­sítését. A döntés hátteréről Nagy Imre, a KISZ Központi Bizottságának titká­ra tájékoztatta az MTI munkatársát. 5— Az ifjúsági törvény 1971-ben szü­letett meg, annak hangsúlyozásaként, hogy az ifjúság nevelése, az ifjúsággal való foglalkozás össztársadalmi, azaz állami feladat. Minthogy azonban első­sorban szándékok fogalmazódtak meg benne, megalkotói nem pontosították az állam, a különböző állami szervek feladatúit, s nem tartalmaz a végrehaj­tásra vonatkozó garanciákat, ellenőr­zési, számonkérési mechanizmusokat, a törvény nagyobbrészt deklaráció ma­radt. Elsősorban ez az oka annak, hogy a KISZ szorgalmazza e törvény módo­sítását,— mondotta a KISZ KB titká­ra. —Az ifjúsági szövetség és az ifjúság­gal foglalkozó intézmények, szerveze­tek folyamatosan munkálkodtak az if­júsági törvény korszerűsítésének előké­szítésén. Ez a munka két időszakiján kapott új lendületet. A párt 1984-es ifjúságpolitikai állásfoglalásának ki­dolgozásakor, valamint tavaly, a párt gazdasági-társadalmi kibontakozási és a kormány stabilizációs munkaprog­ramjának előkészítése idején erősödött fel a fiatalok körében is a változtatás igénye. — Az ifjúsági szövetség álláspontja az —, fejtette ki Nagy Imre —, hogy nem új ifjúsági törvényt kell alkotni, mert a fiatalok jelenlegi helyzetének jobbítása nagyrész állami feladat, a gondok orvoslása pusztán jogi eszkö­zökkel nem lehetséges. Az ismert prob­lémák — a bérezési rendszer korszerűt­lensége, a foglalkoztatásban jelentkező hátrányok, a lakáshelyzet folyamatos romlása, a gyermekvállalás és -nevelés terheinek növekedése — perspektíva­vesztést jelenthetnek az ifjúság számá­ra. Ennek következménye: az elkesere­dettség, a kiábrándultság pedig máris tapasztalható az ifjúság körében. A fiatalság az a társadalmi réteg, amelynek nincsenek még tartalékai, emellett az ifjúság társadalmi szerepe, érdekérvényesítési pozíciói gyengültek. Ezért nem elegendő a jogi szabályozás. Ezért van szükség a kormány iQúság- politikai feladattervére, amely a stabili­zációs időszak állami feladatait rögzíti — húzta alá a KISZ KB titkára, majd így folytatta: — Az ifjúság helyzetének javításá­hoz szükség van alapvető társadalmi szemléletváltásra, új prioritások meg­határozására és érvényesítésére is. Ezt szolgálhatja a feladatterv; elkészítése pedig támpontokat adhat az ifjúsági törvény korszerűsítéséhez, az egyes jogszabályok megváltoztatásához. A KISZ korábbi törekvése az volt, hogy a törvény korszerűsítése révén az Országgyűlés is foglalkozzék az ifjúság helyzetével. Előrelépést jelent e szán­dék megvalósításában, hogy az Or­szággyűlés nemrégiben megalakult if­júsági és sportbizottsága első ülésén ál­lást foglalt: a parlament tavaszi ülés­szakán javaslatot tesz arra, hogy a kor­mány készítsen ifjúságpolitikai feladat­tervet és azt terjessze a testület elé. Ez viszont lehetőséget ad arra, hogy a tör­vényhozó testület ne csak az ifjúsági törvény módosítása ürügyén tárgyal­jon a fiatalok helyzetéről. — Nincs kizárva annak a lehetősége mondotta befejezésül a KISZ KB titkára —, hogy az ifjúsági törvény fe­lülvizsgálatának eredménye — ez a kö­vetkező év feladata — új törvény meg­alkotását teszi szükségessé. Annak azonban, hogy olyan új törvény szüles­sék, amely tartalmában-minőségében nem jelent újat, nincs értelme. Az ifjú­sági szövetség véleménye szerint ennek a törvénynek nem az ifjúsággal kell foglalkoznia, hanem az állam ifjúsági tevékenységével. A fiatalokkal szem­ben vállalt kötelezettségeit kell jogsza­bályi keretbe foglalnia, garanciákat nyújtva arra is, hogy az ifjúság élhessen a jogaival. Hét régi áruszállítás Az ország sok vállalatánál nem pihentek a hét végén, igyekeztek folyamatosan útnak indítani termékeiket, gyorsan és pontosan kielégíteni az export- és a belföldi igényeket. Több mint kétezer tehervagont raktak meg Borsod megye ipari üzemei szomba­ton és vasárnap. Szombaton valamivel több, mint 1400 vagon hagyta el Borsod területét. Az Ózdi Kohászati Üzemek és a Lenin Kohászati Művek mintegy 5000 —5000 tonnányi árut raktak vagonba, és küldtek a megrendelőkhöz. Vasárnap Ózdon és Diósgyőrben a szombatihoz hasonló mennyiségű félkész és készárut rakodtak, de jelentős tételben indítottak útnak különböző termékeket a Tiszai Vegyi Kombinátból és a Borsodi Vegyi Kombinátból is. Ez utóbbiból négyven vagon termék megy Japánba, Olaszországba és az NDK-ba. Tekintélyes mennyi­ségű áruvaDeli vagon hagyta el a Béréntei Szénosztályozó, a Tállyai Kőbánya és a Borsodi Ércelőkészítő Mű területét is. A MÁV szegedi igazgatóságának öt alföldi megyét érintő területén szombaton és vasárnap 1700 vagon árut raktak ki és 550 vagont raktak meg áruval. Hat irányvonattal érkezett zúzottkő Békés és a Csongrád megyei útépítő vállalatok részére. Két irányvonat kohósalakot szállított az Alföldre. Áz Orosházi Üveggyár részére homok érkezett, onnan pedig vasárnap 47 vagonnyi palackot és befőttes üveget szállítottak el a konzervgyáraknak és a szőlőtérmelő gazdaságoknak. A Martfűi Növény olaj gyár dolgozói 30 vagon napraforgót raktak ki vasárnap, majd ugyanezeket a vagonokat a takarmányozásra kiválóan alkalmas préselt mapraforgódarával megrakva újra útnak indították az állattenyésztő mezőgazda­sági nagyüzemek felé. (MTI) • A magyar származású Sir George Soltit, azaz Solti Györgyöt tüntették ki New Yorkban „Az év muzsikusa” címmel. A tudomány és a közművelődés műhelye (Folytatás az I. oldalról) 1848—49-es forradalom és szabadság- harc Bács-Kiskun megyei történetéhez adalékul szolgáló, helyi és más levéltá­rakban gyűjtött anyag, amely még eb­ben az évben eljut az olvasóhoz. E munkában Iványosi-Szabó Tibor, Keményné Pintér Ilona, Tóth Agnes, Péterné Fehér Mária, Bánki-Horváth Mihályné, Ö. Kovács József és Kemény János vett részt. A Bács-Kiskun Megyei Levéltár munkatársai arra törekednek, hogy fel­tárják a fehér foltokat, és hiányzó, ám nélkülözhetetlen kiadványokkal jelent­kezzenek. A dokumentumgyűjtemé­nyek a magyar történelem három jeles időszakához kötődnek, de a köztük el­telt évtizedeket sem érdektelen bemu­tatni. így a jövőben újabb könyvek ké­szülnek, mégpedig a feudális korról, a tőkés és a szocialista rendszerről. Ez ugyancsak több évre kiterjedő, elmé­lyült tevékenységet követel. Ha befeje­ződik majd a Bács-Kiskun megye múlt­jából című sorozat, szinte magától adó­dik az újabb feladat, egy megyei mo­nográfia elkészítése. Erre annál is in­kább szükség van, mert utoljára a szá­zadforduló előtt látott napvilágot ilyen mű. A megyei levéltárhoz tartozik a kis­kunfélegyházi és a kiskunhalasi fiókle­véltár is. Iványosi-Szabó Tibor igazga­tótól megtudtuk, a jövőben nem létesül újabb, a megye más településére kihe­lyezett levéltár. Az szintén fontos kér­dés, hogy a megváltozott gazdasági vi­szonyok érintették-e közvetlenül — például anyagi, pénzügyi vonatkozás­ban a levéltár munkáját. Különö­sebb módosítás nem történt, tehát lé­nyegében zavartalanul folytathatják te­vékenységüket.

Next

/
Oldalképek
Tartalom