Petőfi Népe, 1988. február (43. évfolyam, 26-50. szám)

1988-02-01 / 26. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XLIII. évf. 26. szám Ára: 1,80 Ft 1988. február 1., hétfő ZÁRSZÁMADÓ KÖZGYŰLÉSEK Egész évben „ringben” voltak a szakmának Megyénk mezőgazdaságii nem teljesítette 1987. évi célkitűzéseit. Az újabb aszály miatt a kalászosbagona-termés a tervezettől és az előző évitől is elmaradt. Számotte­vő fagykár érte a kertészeti kultúrákat, nagymértékű volt a terméskiesés. Mindezt az állattenyésztés nem tudta kiegyenlíteni. Az alaptevékenység termelési értéke elmaradt az 1986. évitől. Bács-Kiskunban 138 mezőgazdasági üzem és közös vállalat készít(ett) mérleget az elmúlt évi eredményeiről. Az ezt tárgyaló közgyűlések, küldöttgyűlések sorát a Szakmán Petőfi Tsz kezdte január 29-én. A küldöttgyűlések március elején befejeződnek, de tervtárgyaló közgyűlést ennél távolabbi időpontban is tartanak. > Humoristák kedvenc témája, hogy a mezőgazdaságban túl gyakran hivatkoz­nak az időjárásra. Van ebben igazság, de poénként elsütve túlzó következtetések­re, általánosításra ad alkalmat. A Szakmád Petőfi Tsz-re tavaly — a szó szoros és szimbolikus értelmében — csakugyan rossz idők jártak. Erre az összefüggésre utalt dr. Farkas Lajos, a szövetkezet elnöke a zárszámadó közgyűlésen, mondván, nekik minden évszak rosszat hozott. Emlékeztetett az 1987-ben történtekre. „Január: A rendkívüli hidegben 20 ezer csirke megfázik. Lefagy az öntöde. A halastavakban 40 centiméterre hízik a jég. Február: Újabb 20 ezer csirke érkezik és fázik meg. (Át kell venniök, amit korábban megrendeltek.) Vesztegel az öntöde. A hideg miatt a törzslibanevelésből kimarad egy hónap; ez 20 százalékos termelé- siérték-kiesést jelent. Március: 120 hektár búza kifagyását konstatáljuk. Még mindig jég alatt a hal, ennek következtében jelentkeznek a betegségek. A többszö­rös fürösztés többletköltsége nagy. Április: A lúdtojás botrányosan alacsony arányban kel ki (a tojók legyengültek a nagy hidegben). Kiszántjuk a fagykáros búzatáblát. Május: A sok eső elönti a mélyfekvésű szikeseket, újabb búza-, árpa­táblák pusztulnak ki. Vetetlen marad 160 hektár, a szántóterület 14 százaléka. Június: A nagy forróságban megszorul a gabona. A dinnyési halivadék-pusztulás miatt kevés ivadékot kapunk. Július: Szegényes aratás. Tűz a hőszigetelő üzem­ben. A MÉH Vállalat bejelenti, hogy 20-25 százalékkal csökkenti a géprongy feldolgozási díját. Augusztus: Szárazság. Az összes lehullott csapadék 4 milliméter sincs. Napraforgó-, szója- és kölesaratás — nagy kieséssel. A szárazság miatt kudarccal végződik a nyár végi lucernatelepítés is. Október: Talaj-előkészítés, nagy többletköltséggel. Még mindig a szárazság következményeivel küszködünk. November: Kolerafertőzés a lúdtörzstelepen. Az elhullási arány 10-12 százalék, a kezelés, a védőoltás nagyon sokba kerül. December: Kilátásainkkal ellentétben drognövényeinket nem tudjuk eladni, mert még a csernobili eseményeket követő­en felhalmozódott készleteiktől a kereskedelmi partnereinknek nem sikerült meg­szabadulni . . .” A lista nem teljes, de elegendő annak belátásához: az év 12 hónapjában „ring­ben” voltak a szakmáriak. De hogyan válaszoltak a kihívásra? Növénytermeszté­sük 3 millió forintos veszteséget hozott, ugyanennyit a baromfitenyésztés. Halá­szatuk nyeresége viszont egyensúlyba billentette az állattenyésztés pénzügyi mérle­gét. Az öntödések megfeszített munkájának köszönhetően „eltűnt” a többi ágazat vesztesége. Nyereséget hozott az átalánydíjas tehergépkocsi-üzem, a bedolgozók tevékenysége, az öntőkanálgyártás, a kereskedelem és a háztáji termelés értékesíté­se. így kerülte el a közös gazdaság a veszteséget. Rendhagyó volt ez a közgyűlés annyiban, hogy a következő évi tervet a vezető­ség nem tudta a fórum elé terjeszteni: az árváltozások miatt még nem készülhetett el. Későbbi időpontban a küldöttközgyűlés dönt majd arról, hogy elfogadják-e a tervjavaslatot. Mivel a vezetők, társadalmi tisztségviselők mandátuma lejárt, a pénteki közgyűlésen választásra is sor került. Ennek eredményeként a szövetkezet elnöke továbbra is dr. Farkas Lajos maradt. A. M. A demokrácia gyakorlatából 3. oldal Halló, itt Szánk! 3. oldal A Kodály Társaság közgyűlése 3. oldal Pedagógusbérek I. 4. oldal SAJTÓPOSTA 4. oldal Látogatás a Kalocsai Iszkra Tsz-ben 5. oldal A KSC nyerte a kosárrangadót Szombaton délután került sor az ISB I-es férfi kosárlabda-bajnokság „alsóhá­zának” nagy érdeklődéssel várt rang- . adójára. A Városi sportcsarnokban fo­gadta a Kecskeméti SC együttese a Szolnoki Olajbányász gárdáját. A két félidő végig túlfűtött hangulatban zaj­lott, a termet majd szétvetette a két tá­bor szurkolóinak biztatása. Váltott ve­zetés után a hazaiak az utolsó másod­percben elért parádés Felföldi-kosárral bizonyultak jobbnak 90—87-re. Képün­kön a kecskeméti együttes legjobbja, a fehérmezes lengyel Pvszniak játssza to­vább a labdát a szolnoki Berkics mellett. (A találkozóról készített részletes tu­dósítást és egyéb sporthíreinket lapunk 7. oldalán találják meg olvasóink.) A GAZDASÁGPOLITIKA GYAKORLÓPÁLYÁJA Egymilliárdos szövetkezet a BLÉVISZ A küldöttgyűlések és a munkahelyi tanácskozások után szombaton az Uránia filmszínházban megtartotta évzáró közgyűlését a Bajai Lakberendező, Építő és Vasipari Szövetkezet tagsága. Az ünnepi közgyűlésen részt vett Szakolczai Pál, a megyei pártbizottság titkára, Róka István, a bajai városi pártbizottság titkára, valamint Dömötör Tibor, a megyei tanács ipari osztályvezetője. Bajnai György, a szövetkezet elnöke beszámolt az előző közgyűlésen hozott határozatok teljes körű végrehajtásá­ról, majd a vezetőség beszámolóját ter­jesztette a tagság elé. Egyebek között elmondta, hogy a szövetkezet 1987. évi árbevétele 776 millió, nyeresége pedig 37,5 millió forint volt. A kollektíva eb­ben az évben 17 százalékkal keresett többet, mint az előző esztendőben. Ne­hezebb feltételek mellett sikerült 70 millió forint értékű tőkés exportot ki- bocsájtani. Megállapította, hogy az eredmények jobbak is lehettek volna, ha nagyobb megértéssel és fegyelemmel végezte volna munkáját valamennyi dolgozó és vezető. A főbb célok — a számokon túl — új, korszerű gépek üzembe helyezésével valósultak meg. Újszerű reklámtevékenységük, a nyá­ron megrendezett BÉÉVISZ-kupa is nyereséggel zárult. Az általuk szerve­zett bankártalálkozó ugyancsak növelte a szövetkezet és a város jó hírnevét. Annak érdekében, hogy versenyképes­ségüket növeljék és továbbra is ered­ményesen dolgozzanak, bővítik malaj- siai kapcsolataikat, és az eddigi német nyelvterületi üzleteiken túl bővítik an­gol; francia, japán, Rolland és olasz ke­reskedelmi kapcsolataikat is. Ennek ér­dekében minden dolgozójuk részére le­hetővé teszik a hathónapos intenzív nyelvtanfolyamon való részvételt, munkaidő-kedvezménnyel. Az idén is megrendezik a Program ’89 elnevezésű kiállításukat Budapes­ten. Erre az évre több mint egymilliár­dos tervet . dolgoztak ki, amelyet együttműködéssel kívánnak megvaló­sítani, biztosítva a társszövetkezetek és -vállalatok dolgozóinak a foglalkozta­tását is. Mindezt rosszabb anyagellátás mellett kívánják megoldani. Belföldi vevői kapcsolataik is szépen fejlődnek a három nagy bútorkereske­delmi vállalattal, amelyek állandó vá­sárlói a szövetkezet termékeinek. A je­lentős termelésnövekedésen túl, kocká­zatos lépésre is elszánják magukat, amikor belépnek a bérklubba. Itt na­gyon jó feltételek mellett dolgozva — lehetőségük lesz a fizikai és a nem ter­melő dolgozóiknak a 15 százalékos ke­resetfejlesztésére olyan módon, hogy a létszámot tovább növelik. Az elnök az 1988. évi nyereséggel kapcsolatban elmondta: legalább 41,5 millió forintra számítanak, és 110 milli­ós értékű tőkés exportot tűztek ki célul. A szövetkezet kollektívája a bajai kór­ház, valamint a helyi gyermek- és isko­lai sport fejlesztése érdekében alapítvá­nyokat hoz létre. A további jó eredmé­nyeket elősegítő, szervezeti és műszaki változtatásokra szánta el magát a szö­vetkezet. Végül az elnök megköszönte a kollektíva munkáját, kifejezve azt a reményét, hogy a belső tartalékok fel­tárása is segíti az újabb célok elérését. Felszólalt a szövetkezet közgyűlésén Szakolczai Pál is, aki méltatta a kollek­tíva eredményeit. Külön köszöntötte Fekete Lászlót, a Kiszöv nyugdíjas el­nökét, aki annak idején részt vett a szövetkezet alapításában. Kifejezésre juttatta, hogy a szavak és a tettek egy­sége, a jó munka, a vezetés bátorsága a BLÉVISZ eredményeit jobbá tette az országos átlagnál. Érdemük elsősor­ban az, hogy egy kicsit a gazdaságpoli­tika gyakorlópályája is a szövetkezet, ami a szigorú feltételek mellett a telje­sítmény értékét tovább növeli. Befeje­zésül a megyei pártbizottság titkára jó egészséget és a munkában sok sikert kívánt a szövetkezet valamennyi dol­gozójának. R. M. Export Agasegyházáról Az Ágasegyházi Mathiász Szak- szövetkezet tizenhárom éve hozta létre varróüzemét, amely a Habse­lyem Kötöttárugyár kecskeméti gyárának dolgozik bérmunkában. Női és gyermek fehérneműt készíte­nek a helybeli lányok és asszonyok, milliós tételben belkereskedelmi megrendelésre. Ezen kívül a múlt évben 30 ezer darab lánykaruhát is előállítottak szovjet exportra. A 7 millió forintos árbevételi tervüket 1,7 millióval túlteljesítették. Sokat jelent a kollektíva munká­jában, hogy egy év óta helyben tör­ténik a termékek minőségi átvétele, a meózás. Az előforduló hibákat így rövidebb idő alatt Kecske­métre való oda- és visszaszállítás nélkül — kijavíthatják. A munka technikai és egyéb feltételeinek javí­tására 1,5 millió forintot költöttek az utóbbi időben. • Simon Józsefné szalagvezető és Zsebük Lajosné kezdet­től az üzemben dolgoznak. • A legfiatalabb a kollektívában: Tószegi Zsuzsa, női alsókat varr. (Tóth Sándor felvételei) • Az előtérben a minőségellenőrök. Művelődési érdekvédelem Volt egyszer, hol nem volt egy na­gyobb szervezet, amelynek évi beszá­molójában mindig csinos összeg sze­repelt a kulturális kiadások rovatban. Minden rendben volt, mindaddig, amíg valaki a jelzett összeg részlete­zésére nem kérte az előadót. Kide­rült, hogy másutt elszámolhatatlan kiadásokat címkéztek kulturális költségnek. Kétszeresen jól jártak, mert több pénz jutott az aranylábú fiúknak, volt miből fizetni az ürügy­nóta vállalati bulikat, némely beava­tottak üdülését. Mivel csak a mesé­ben változnak át ripsz-ropsz az em­berek, balgaság volna azt hinni, hogy a következő évben valóban az utolsó fillérig a közművelődés kapta az erre a célra beállított pénzt. A közösségi odafigyelés tudatában azonban meggondolták a rendelke­zésre álló összeg célszerű elköltését az arra illetékesek. Igazságosabban és hatékonyab­ban osztották szét a keretet. Ilyen és hasonló tapasztalatokra is figyelemmel voltak 1975-ben a munkahelyi művelődési bizottságok szervezéséről határozó rendelkezés­sel. A vállalati önállóság növekedése, a gazdálkodási rend átalakulása, számos eddigi irányítási módszer változása módosította a munkahelyi művelődés körülményeit. Félő, hogy a napi érdekek szorításában tovább gyöngülnek holnapi esélyeink, lehe­tőségeink. A hirdetett elvekkel gya­korta nehéz összhangba hozni a na­gyobb tudást, a nagyobb teljesít­ményt keményebben adóztató gya­korlatot, a közművelődési költségek érzékeny apasztásqt. Ha valaha, most nagy a felelőssé­ge és feladata a munkahelyi bizott­ságoknak. A szakszervezetek me­gyei tanácsának kulturális munkabi­zottsága ezért tanulmányozta a kö­zelmúltban a művelődési bizottságok tevékenységét. A kialakult összkép jóindulattal sem nevezhető rózsásnak. Még ak­kor sem, ha'—például — a Kunság Volán Vállalatnál ezekben a bajos napokban — éppen ezért! — többet kap a közművelődést most létesítet­tek önálló könyvtárat; ha Kiskunha­lason a Vízmű Vállalatnál a dolgo­zók minden rétegére kiterjedő prog­ramot állítottak össze és teljesíte­nek; ha példásan együttműködik a gazdasági és a társadalmi vezetőség a SZIM kecskeméti gyárában a kis közösség műveltségének gyarapítá­sáért. Több helyről vissza sem küldték a felmérő lapot, másutt szinte kiabál a papírról, hogy csak látszólagosan lé­tezik a munkahelyi közösség. A titkár személyének megválasz­tásából érződik, hogy jó néhány he­lyen fölismerték: a közművelődés nem azonos a népitánc-csoport fenn­tartásával, vagy színházjegyek el­adásával. Az is, más is. Az általában 7-13 tagú bizottságok irányítói kö­zött találunk személyzeti, oktatási vezetőt, üzemgazdászt, szakoktatót, közművelődési előadót. Annak már kevésbé örülhetünk, hogy a titkárok több mint fele a középiskolával befe­jezte tanulmányait. Csökken a függetlenített üzemi népművelők száma. Előfordul, hogy hosszú ideje egyáltalán nem, vagy alig-alig működik az üzemi könyv­tár, mert a hivatásos népművelőt más, adminisztratív feladatokkal bízták meg. Aligha minősíthető bármi is fonto­sabb politikai, társadalmi feladat­nak üzemeinkben, mint a tudatfor­málás pozícióinak megőrzése, erősí­tése. Kérjék és kapják meg a munka­helyi művelődési bizottságok az őket szocialista rendünk természetéből megillető jogokat, hatásköröket, és éljenek velük az eddiginél követke­zetesebben, céltudatosabban. Csak így alakulhat kedvezően holnapi, holnaputáni mérlegünk. H. N. BACS-KISKUN MEGYEI LEVÉLTÁR: A tudomány és a közművelődés műhelye A Bács-Kiskun Megyei Levéltárban jelentős tudományos és közművelődési munka zajlik, anélkül, hogy különösebben reflektorfényben állna tevékenysége. Ha áttekint­jük a múlt esztendőt, kirajzolódik, hogy fontos a levéltár anyaggyűjtése, a meglevő ismeretek, dokumentumok feldolgozása és azok közkinccsé tétele. * Tavaly számos téma foglalkoztatta a megyei intézmény munkatársait, pél­dául Kecskemét város statútumai az 1711—1790 közötti időszakban, feudá­lis kori számadások forrásértékei, Hor- nyik János kiadatlan műve: A kecske­méti zsidók története, a Duna—Tisza közi Földművelésügyi Tanács műkö­dése, a német nemzetiség története Bács-Bodrog vármegyében. Az imént felsorolt kutatási témák legtöbbje nyomtatásban is megjelent, folyóira­tokban, szaklapokban vagy könyv for­májában. Ez is jelzi, a levéltárban töret­len az ambíció, évek óta színvonalas kutatómunka folyik és nincs megtor­panás a publikálásban sem. Sorozataik rangosak, például a Bács-Kiskun megye múltjából című vas­kos kötet, amely több mint egy évtizede indult útjára és jelenleg a kilencedik kiadványnál tart. A közművelődést vizsgáló és bemutató könyv tavaly lá­tott napvilágot. Ezt követi majd a me­gye gazdaságtörténetét megvilágító, több kötetesre tervezett tudományos igényű munka, és ugyancsak alapos be­mutatást kap a régió politikatörténete. A Bács-Kiskun megye múltját fürkésző sorozatot 1990 táján fejezik majd be. A levéltár tudományos műhely vol­tát az is jelzi, hogy a fentebb ismertetett jelentős vállalkozás mellett a fellelhető írásos dokumentumokat is kiadják. így megjelent már az 1919-es és az 1945-ös sorsfordító időszak dokumentumgyűj­teménye, amit legfőképpen az oktatási és közművelődési intézményekben for­gathatnak haszonnal. Arról nem be­szélve, hogy ezek a kiadványok hiány­pótlók. Tavasszal nyomdába kerül az (Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom