Petőfi Népe, 1988. január (43. évfolyam, 1-25. szám)
1988-01-14 / 11. szám
1988. január 14. • PETŐFI NÉPE • 3 A FUNKCIÓ KÖVETELMÉNYEI SZERINT Sok kecskeméti szidta 1950-ben azt, aki kitalálta, hogy a város megyeszékhely legyen. A fölszabadulás után föl- duzzasztott^ hivatalok miatt tovább romlott az évtizedek óta rossz lakás- helyzet. Az idetelepített megyei intézményeket a legjobb lakóépületekbe szorították be. Több száz családot pa- koltattak ki egyik napról a másikra megszokott otthonából, de az így kiürített épületekben is alig-alig fértek el az évről évre növekvő létszámú hivatalok. Bár az egész országhoz hasonlóan sokat fejlődött az utóbbi évtizedekben az ország legfiatalabb megyéjének székhelye, némely tekintetben látványos változásokkal hívta föl magára a figyelmet, gyarapodása elmaradt a legtöbb régi megyeszékhelyétől. Lélekszá- mában megelőzte Nyíregyháza, Székesfehérvár, Győr, Békéscsaba, más vonatkozásokban Szolnok, Miskolc és a hosszú ideje megyei jogú Szeged, Pécs, Debrecen. A nagyszerű helyi kezdeményezések, a lakosság áldozatkészsége, az esetenként tiszteletreméltó erőfeszítések ellenére még a következő évekre is maradt pótolnivaló. Először az általános fogyasztási és értékesítő szövetkezetek építettek saját székházat, majd a pártoktatás jutott önálló épülethez. Néhány intézmény, szervezet, testület — a megyei pártbizottság, a tanács, a MTESZ, a TIT — csak a hetvenes években költözhetett új vagy e célra felújított épületbe. Létrejött a megyei művelődési központ. Tohai Lászlót, a megyei tanács általános elnökhelyettesét arra kértem, tájékoztassa olvasóinkat: várhatóan mikor dolgozhat valamennyi megyei intézmény korszerű feltételek között? — A világért se szeretném megkerülni kérdését, de tudni kell, hogy a megyeszékhellyé válás áldozatai nélkül aligha fejlődött volna történelmileg ilyen rövid idő alatt modern nagyvárossá a négy évtizede alapvető kommunális «indokkal küszködő, a vezetékes Űj középületek a megyeszékhelyen vizet nélkülöző, poros Kecskemét. Talán kereskedelmi hálózatának többszörös megújulása érzékelteti legszembetűnőbben a változásokat. Gondolta-e valaki, remélte-e valaki, hogy ilyen kórház, mentőállomás, rendelőintézet lesz valaha az alföldi metropolisban? Csak ebben az ötéves tervben hatalmas üzemcsarnokot épített a nyomda, ötezer négyzetméter alapterülettel bővül a Baromfifeldolgozó Vállalat épületállománya, nagyméretű, nagybefogadá- sú raktárakkal gyarapodott a szikrai állami gazdaság, a Szigma Kereskedelmi Vállalat, a Vídia, elkészült a Piért diszkontáruháza. Hosszan sorolhatnám, hogy mi minden épült, vagy vár befejezésre a megyeszékhelyen. — Magam is említhetném a Margaréta otthont, a számos idegenforgalmi, vendéglátó létesítményt, az új lakásokat, az oktatási, kulturális és sportcélokat szolgáló épületeket, csarnokokat. De maradjunk egyelőre a kimondottan középületeknél. Mikorra remélhető a •megyei és városi rendőrkapitányság Batthyány—Horváth Döme utcai tömbjének befejezése? — A tervek szerint 1990-ben már egy helyen dolgozhatnak a kecskeméti belügyi szervek. Úgy tudom, hogy az építkezés révén nemcsak korszerűbbé válhat munkájuk, hanem csökkenti költségeiket is az összpontosítás. — Mi lesz a felszabaduló épületekkel? — A döntés a városi tanács joga. Többféle tervvel foglalkoznak. Értesüléseim szerint a hajdani katolikus bérház. a jelenlegi városi kapitányság Hamarosan elkészülnek az új rendőrségi épület alapozásával. városképi rangjának megfelelően kellene majd felújítani — oktatási célokat szolgál majd. A volt városi bérházból, a Rákóczi úti főkapitányságból vagy irodaház lesz vagy — talán-talán — egy új oktatási intézmény. —- Az oly sok kulturális létesítmény- nyel gazdagodott Kecskeméten különösen kínosak a könyvtári állapotok. Más megyeszékhelyeken ötször-tizszer nagyobbak a raktárak,’összehasonlíthatatlanul kedvezőbb körülmények között állhatnak az olvasók, kutatók rendelkezésére a könyvtárosok. — Szilárd elhatározásunk, hogy legkésőbb a következő ötéves terv legelején megkezdjük építtetését. Folyamatosan felszabadítjuk a volt SZTK és az Arany János utca közötti építési területet. A lebontott rozoga házak helyén átmenetileg várhatóan parkolót alakit ki a városi tanács. — Többször foglalkoztunk lapunkban is a Rákóczi úti foghíjjal. — Még nincs jóváhagyott terv. Valószínűleg az adóhivatal székháza kerül idei Elképzelhető, hogy társul hozzájuk a Zöldért is. — Az ősszel megkezdik a Kereskedelmi és Hitelbank megyei székházának az alapozását a szalagház és a pártbizottság között? — A kiviteli terv kisebb módosításai és a szerződések megkötése után vonulnak fel az építők. 1990-ben szeretnének költözni. 1 — További tervekről is hallhatnánk? — A teljesség igénye nélkül említhetem az új KlOSZ-székházat. A Hor- nyik körúton (a most kerítéssel elzárt részen) még az idén fölvonulnak az építők. A földszinten új üzletek javítják az ellátást. Tavaszra elkészül a Démász- kirendeltség Szultán utcai épülete, jövőre adják át az eddig lehetetlen körülmények között sínylődő fogtechnikusok új laboratóriumát a Széchenyivá- rosban. Gyakorlatilag elkészült a Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat irodaháza, rövidesen költözhet a Szövetkezeti Bank a Szabadság tér 3/A-ba. Új szolgáltató egységekkel gyarapodnak a peremterületek. De úgy vélem, hogy mindezekről részletesebben beszámolhatnak a városi tanács vezetői. — A két tanács jó munkakapcsolatai nélkül aligha számolhatnék be a sok, olvasónk számára közérzetjavító hírekről. Heltai Nándor SZOCIOLÓGIAI KUTATÁSOK Hogyan élnek a nemzetiségiek? Magyar—jugoszláv együttműködés Magyar és délszláv nyelvészek, történészek, politológusok, demográfusok, pedagógusok, néprajzkutatók ebben az évben folytatják nemzetiségi-szociológiai kutatásaikat, amelyeket néhány évvel ezelőtt az Állami Gorkij Könyvtár és a ljubljanai Nemzetiségi Kérdések Intézete kezdeményezett. Európában első Ízben vizsgálják két ország kutatói — több tudományág képviselői együtt — egymás településein élő nemzetiségek gazdasági, társadalmi, kulturális helyzetét, életkörülményeit, határmenti együttműködésük hatását. Igyekeznek kölcsönösen megismerni, hogy a Magyarországon élő délszlávok és a Jugoszláviában élő magyarok miként őrzik anyanyelvűket, kultúrájukat, hagyományaikat, nemzetiségi tudatukat, adottak-e a nemzetiségi oktatás, művelődés feltételei. A közös kutatás első szakasza nemrég fejeződött be. A Vas megyei Felső- szölnökön a szlovén, a szlovéniai Düb- ronak faluban pedig a magyar nemzetiség életkörülményei iránt érdeklődtek a szakemberek. A felmérés eredményét a „Magyarok és szlovének együttélése, együttműködése a jugoszláv és a magyar • határ mentén” című monográfiában tették közzé. Azzal a céllal publikálták tapasztalataikat, hogy felhívják az illetékes szervek figyelmét a tennivalókra, elősegítsék a nemzetiségpolitikai döntéseket, a nemzetiségi lakosság problémáinak megoldását. A szlovén nyelvű monográfiát Lendván, a magyar nyelvűt Szombathelyen és Szentgotthárdon mutatták be a politikai és a kulturális élet képviselőinek. Ezekben a hetekben magyar—hor- vát kutatást szervez az Országos Széchenyi Könyvtár magyarságkutató csoportja, valamint a Zágrábi Migráció- és Nemzetiség-Kutató Intézet. A szakemberek országunkban Baranya, Bács-Kiskun és Pest megyében lakó horvát, Horvátországban pedig Eszéken és környékén — 14-14 településen — élő magyar nemzetiségek életmódját, mindennapi gondjait, örömeit, terveit veszik számba. A Szerb Köztársaság testvérintézményeivel készítik elő a magyar—szerb nemzetiségi-kutatást, amelynek során nemcsak a jelen helyzetet tanulmányozzák, hanem visszatekintenek a nemzetiség történetére is. Részt vesznek ezekben a kutatásokban a Magyarországi Délszlávok Demokratikus Szövetségének, a helyi állami és társadalmi szervezeteknek, egyetemeknek, levéltáraknak és más kulturális intézményeknek a szakemberei, munkatársai. Ezek a közös kutatások és publikálások hosszabb távú és szélesebb körű tudományos munkafolyamatok kezdetét jelentik. Céljuk a Közép-Európá- ban élő népek és nemzetiségek teljesebb megismerése, az azonos sorsú, együtt élő és egymásra utalt nemzetek, nemzeti kisebbségek megértésének, barátságának erősítése. Helvécián még kell a fűtőolaj is Helvécián két évvel ezelőtt elsőként a Szabó Sándor lakótelepet kötötték be a gázellátásba. A vezeték építését azóta az egész községre kiterjedően befejezték. így már csak a külterületiek és a szórványtanyák lakóinak ellátására üzemeltetik a központi lakótelep mellett levő Áfor-kutat. A hetente egy napon, szerdán nyitva tartó kút forgalma — a korszerűbb fűtőanyag használatával — csökkent, de még így is több száz hektoliter tüzelőolajat visznek el egy-egy szezonban. TAKARÉKSZÖVETKEZETI SORSJEGGYEL Tízezerért személygépkocsit A napokban a kiskunmajsai művelődési ház nagytermében még a pótszékek is megteltek, s szabad’állóhely sem igen akadt. A színpadi „főszereplő” egy Polski Fiat 126-os személygépkocsi volt, előtte jó néhány egyéb értékes tárgy és két szerencsekerék. Itt rendezték meg a takarékszövetkezeti sorsjegyek megyei, illetve a Jászszentlászló és Vidéke Takarékszövetkezet helyi sorsolását. A szanki citerazenekar rövid műsora után Tamási István, a jászszentlászlói takarékszövetkezet ügyvezető igazgatója, a sorsolási bizottság elnöke elmondta, hogy ebben a játékban azok vesznek részt, akik az 1986. év végi betét- vagy részjegyállományukat 1987 január 1-jétől december 20-áig legalább tízezer forinttal növelték. Minden ilyen összeg után a szövetkezeti pénzintézetek egy-egy sorsjegyet adtak, melyek a helyi és a megyei sorsoláson is részt vettek. így került a kisebb kerékbe 9522 „cetli”. Az ezek közül — egy óvodás kislány által — előhúzott Fortunában reménykedhettek a szankiak, a pe- tőfiszállásiak, a csólyospálosiak, a kömpöciek, a kiskunmajsaiak, a pál- monostoriak és a jászszentlászlóiak. Ugyanis ezek a területek tartoznak az utóbbi község központjában levő takarékszövetkezethez, aminek mintegy hétezer tagja és háromszázmillió forint betétállománya van. A Patkósné dr. Lőrinc Éva közjegyző jelenlétében megtartott sorsoláson — a huszonöt értékes nyeremény mellett — a fődíj egy Polski Fiat 126-os személygépkocsi volt, egyéves Cascóval. A gépkocsi nyertese a 3001 sorszámú jegy tulajdonosa, aki Pálmonostorán kapta a szelvényt. A nyertesek mától számítva harminc napon belül vehetik át a nyereményeket. A jászszentlászlói népdalkor műsora után a Bács-Kiskun megye 22 takarék- szövetkezeténél és ezek egységeinél kapott — azaz valamennyi sorsjegy — forgott a nagy kerékben. Pontosan: 105 824 darab. Ezek közül a legszerencsésebbek: — a 195792-es számú sorsjegy — amit a nagybaracskai takarékszövetkezet adott ki — tulajdonosa Trabant Limusin Speciál és annyi készpénz átvételére jogosult, hogy nyereménye együttesen Í20 ezer forintot ér; — a 44 720 sorszámú szelvény tulajdonosa (a Bácska Takarékszövetkezet Bácsalmáson adta ki) Trabant Combi személygépkocsit és annyi készpénzt vehet át, hogy 180 ezer forint értéket kapjon, valamint — a 162 765 sorszámú szelvény (Szabadszállás és Vidéke Takarékszövetkezet) tulajdonosa Polski Fiat 126- os gépkocsit és annyi készpénzt kap, hogy nyereménye 250 ezer forint legyen. Valamennyi személygépkocsihoz egy évre szóló Casco-biztosítás is jár. A fenti három nyereményre jogosító papírok január 15-étől vehetők át a jászszentlászlói takarékszövetkezetnél. Sallai István, a megyei takarékszövetkezeti titkárság vezetője elmondta, ezt az akciót — mely a taglétszám 7 százalékos növekedését jelentette és 620 millió forintot hozott a szövetkezeti pénzintézeteknek — az idén folytatják, újabb sorsjegyeket bocsátanak ki. P. S. ÖSSZEHANGOLT ÉRTÉKPAPÍR-FORGALOM Tőzsdenap — hetente A magyarországi értékpapírkereskedelem összehangolására a Magyar Nemzeti Bank, a Magyar Gazdasági Kamara, valamint 22 pénzintézet — kereskedelmi bankok, biztosítók, szakosított pénzintézetek és vegyes tulajdonban levő bankok — megállapodást kötöttek. A megállapodásban részt vevők Halló, ki beszél? Csodálatos találmány ez a telefon! Akit még nem ért utol a technika eme áldása, elképzelni sem tudja, mennyire más így az ember élete. Persze, drága dolog, tudom, néha alaposan megemeli a havi költségvetést, de hát takarékosan kell bánni vele. Meg kell várni türelmesen, amíg a rokon vagy ismerős hív fel minket. Ilyenkor aztán lehet csevegni bátran, nem kell félni, hogy növekszik a számla — nálunk. Bezzeg a vonal túlsó végén! Ámde ez nekünk ne fájjon, hiszen velünk is eljátsszák ugyanezt a felhívott kedves jóakaróink. Mondom, várni kell türelmesen, elöbb-utóbb hívnak minket, és akkor . . . Amióta nyugdíjasok vagyunk, különösen nagyra értékeljük ezt a vékony drótot, amely összeköt minket a külvilággal. Talán sokan el sem hiszik, miféle kapcsolatokat hoz létre az automata telefonközpont. Az egyik éjjel három órakor arra kért bennünket a pályaudvar ügyeletese, hogy nyissuk ki az üzemi vágány kapuját, mert vagont tolatnak hozzánk. Először megrémültünk, hogyan jön fel a vagon ide a második emeletre, de aztán rájöttünk, hogy kedvenc telefon-alteregónk, hasonmásunk, a palackozóüzem igényelhette a vagont. Sűrűn keresik nálunk a pincegazdaságot, mivel csak egy szám közöttünk áz eltérés, s könnyű eltéveszteni a tárcsázást. Az ünnepek előtt sokszor voltam kísértésben, hogy felveszem a rendelést, de mégsem vitt rá a lelkiismeret. Eleinte azt hittem, hogy valóban csak a hasonló számok eltévesztése okoz ilyen téves hívásokat. Ezért keresik nálunk a szakszervezet, a kertészeti főiskola, a rendőrkapitányság, a Tejipari Vállalat, a szikviz- üzem és még ki tudja miféle intézmények dolgozóját, ügyintézőjét. De legutóbb a Magyar Hűtőipari is nálunk keresték, pedig esküszöm, hogy a számuk a közelében sincs a miénknek. Sőt már interurbán vonalat is akart ide kapcsolni a posta, alig tudtuk lebeszélni a hölgyet erről a szándékáról. Van egy merész elméletem, de eddig nem mertem publikálni. Szerintem a telefonközpont unatkozó au- tomatikája cseréli össze szándékosan a számokat. Amit meg is lehet érteni. Csinálná csak valaki a helyében naponta százszor, ezerszer ugyanezt a műveletet! Semmi csodálkozni való sincs rajta, hogy hébehóba -— sajnos a mi vonalunkon naponta négyszer-ötször — idegeneket hoz össze. Szerintem kimondottan jószándékkal, humanitárius cselekedetként, talán a magányosok klubja egyenes kérésére. Nagy kár, hogy ezt kevesen méltányolják. Legutóbb is azt mondja a vonal túlsó végén egy borízű férfihang: — Hogy az a...! — a többi szöveg nem ide illő. Vagyis semmi pardon, semmi bocsánatkérés, pedig hát nem neki lett volna oka a háborgásra. Nem tudom, kedves Automata, hogy érdemes-e szórakoznia ilyesmivel? Nem hiszem, hogy ez nagy sikerélmény lehet az Ön számára. Bevallom, nekünk is egyre kevesebb örömet okoz. Pedig továbbra is állítom: Csodálatos dolog ez a telefon! F. Tv P. rövidesen információs központot hoznak létre az értékpapír-forgalomban kialakuló árfolyamok felmérésére és rendszeres közzétételére. Valamennyi pénzintézet tájékoztatja az általa vásárolt, illletve eladott értékpapírok forgalmáról az információs központot. Ezeket az adatokat összesítik, s a tényleges eladási, illetve vételi árak alapján kiszámítják egyes értékpapír- fajták árfolyamát. A jelenlegi árfolyamtáblázatok ugyanis csak azt tartalmazzák, hogy az érintett bankok milyen áron kínálják, illetve veszik meg a kötvényeket. A tényleges árfolyamok már tükrözni fogják az értékpapírok piaci keresletét, és informálnak a kibocsátók jövedelmezőségéről, az értékpapírok megítéléséről. A megállapodásban részt vevő bankok képviselői minden héten egy alkalommal üzleti találkozót is tartanak. Ezen a tőzsdenapon a bankok üzletkötői vásárolnak, iletve eladnak kötvényeket, részvényeket és különböző állampapírokat. Az első ilyen üzleti találkozót január 19-én, kedden rendezik meg a Váci utcai Nemzetközi Kereskedelmi Központban. A LELTÁROZÁS ÉS AZ ÁTÁRAZÁS TAPASZTALATAI Táblák a gondolákon Folyamatos ellenőrzés A kereskedelmi hálózatban befejezték a leltározásokat, s mindenütt megfelelően halad az üzletek feltöltése áruval. Néhány termékből — a vegyi áruk közül elsősorban mosószerekből — az áruutánpótlás hosszabb időt vesz igénybe, mert a készletek az év végén jelentősen megcsappantak. A boltok je- leplegi kínálata összességében vidéken jobb, mint a fővárosban. A leltározást nehezítette — á az áruutánpótlást is késleltette —, hogy a kereskedelmi vállalatok ezúttal a korábbiaktól eltérően nemcsak árukészleteiket vették számba, hanem az adóreformmal összefüggésben teljes körű vagyonfelmérést is végeztek. Az átárazás különösen az élelmiszer- és a napi- cikk-kereskedelemben jelentett nagy feladatot, ahol a legtöbb árucikket forgalmazzák, s mindössze néhány nap állt rendelkezésre a szilveszteri zárástól a január 2-ai, 3-ai vagy 4-ei nyitásig. Ezzel az átárazás munkája még nem ért véget, az év eleje óta folyamatosan érkező termékeken nap mint nap el kell helyezni az új árakat mutató cédulákat. A fogyasztók tájékoztatása ugyanis az érvényben levő árakról a belkereskedelmi törvény értelmében kötelező. Bár ez a feladat a rögzített hatósági áron forgalmazott termékeknél az iparra hárulna, a meglevő s a régi árakat is jelző csomagolóanyagok kiselejtezése gazdasági szempontból helytelen lenne. Ilyen csomagolóanyagokból pedig az ipar jelenlegi készlete az egyes ágazatokban 3-12 hónapra is elegendő. így jó ideig a kereskedelemre marad még az átárazás munkája. A szabadáras termékeknél az árat mindenképpen a boltoknak kell feltüntetniük, hiszen saját hatáskörben eltérhetnek az átlagártól. Az eddigi tárgyalások szerint, ha a kereskedelem igényli, a gyártók ezeken a cikkeken is feltüntetik a fogyasztói árat. Ehhez azonban az szükséges, hogy mindenütt ugyanannyiért árusítsák a szabadáras cikkeket, illetve azok egy részét. A vevők naprakész tájékoztatásának most és a jövőben is egyik legjobb eszköze az ártábla, amelyen a legfontosabb cikkek ára szerepel. Jól bevált módszer a gyűjtőcsomagoláson, illetve a bolti polcokon, gondolákon elhelyezett ár- tájékoztató tábla is, amelyből valószínűleg mind többel fognak találkozni a vásárlók a jövőben. Azt, hogy az érvényes árakról mindig és minden körülmények között egyértelműen tájékoztat- ják-e a vevőket, az árhatóság, valamint a kereskedelmi felügyelőségek folyamatosan ellenőrzik.
